Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-30 / 280. szám

VTLÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! DiiniMrB'Uft.i NOVEMBER 30. PÉNTEK i*iAH»a.o AíglAGYAQ SZOCIALISTA MŰNKÁSPÁDT BARANYA MIGVFI fe|XÖTTSÄGAES A MEGYEI TANACStAWA f XIX ÉVFOLYAM, ARA; 50 FILLÉR 280. SZÁM Magyar kulturális küldöttség utazott Törökországba Az 1962. évi magyar—török kulturális csereprogram kere­tében csütörtökön kulturális küldöttség utazott Törökor­szágba. A delegáció vezetője: Ortutay Gyula, az Eötvös Ló- ránd Tudományegyetem rek­tora, tagjai: Tálasi István, az ELTE bölcsészettudományi ka­rának dékánja és Pap József, az ELTE rektori hivatalának titkára. A delegáció viszonoz­za az ez év júniusában ha­zánkban járt török kulturális küldöttség látogatását. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese jelentést tett a kormánynak az 1963—65. évekre szóló magyar—szovjet hosszúlejáratú áru- szállítási egyezmény bővítéséről és az 1963. évi áruszállítási tárgyalásokról, továbbá a timföld- és alumíniumtermelés terü­letén megvalósításra kerülő magyar—szovjet együttműködési egyezményről. A kormány a jelentéseket megvitatta és jóvá­hagyólag tudomásul vette. A kormány elismerését fejezte ki mindazoknak a szakértőknek, mérnököknek, közgazdászoknak és tervezőknek, akik a Magyarország és a Szovjetunió között létrejött nagyjelentőségű államközi szerződé*, a timföld-alu- miniumegyezmény előkészítésében részt vettek. A kormány ezután a kinevezésekre vonatkozó előterjesz­tésekben hozott határozatot, majd folyó ügyeket tárgyait. A magyar—szovjet timfSíel­és alumínium-egyezmény A Minisztertanács ülésén a timföld- és az alunúniumter- melés területén megvalósítás­ra kerülő magyar—szovjet együttműködésről előterjesz­tett jelentés beszámolt arról, hogy a Magyar Népköztársa­ság kormánya és a Szovjet Szociálistp Köztársaságok Szó- : vétségének kormánya között i 1962. november 15-én kötött j államközi egyeanény alapján j Magyarország 1967-től ke*- dődően 1980-ig fokozatosan j évi 330 ezer tonnára növek- i vő mennyiségű timföldet | szállít a Szovjetunióba a kohó- sítás céljából és az így elő­állított alumíniumot a Szov­jetunió teljes egészében vis­szaszállítja Magyarországra. A szállított timföldnek megfe­lelően a visszaszállított alumini um legnagyobb éves mennyi- | sé-ie 165 ezer tonna lesz. Ez ; több, mint a magyar aluml-! nlumkohók jelenlegi termelé­sének háromszorosa és mint­egy hét új — inotai nagyságú .— kohó kapacitásának felel meg. A magyar timföld- és a szovjet aluxniniumszál Irtások elszámolása a szocialista vi­lágpiac árain, a két ország kö­zötti áruforgalom keretében történik. A timföld és az alu­minium értéke közötti külön­bözeiét a két ország közötti áruforgalom keretében a szo­kásosan exportra kerülő ma­gyar áruknak a Szovjetunió­ba történő szállításává] egyen­lítjük ki. Amint az államközi egyez­mény megkötéséről nyilvános­ságra hozott hivatalos közle­mény megállapította, a tim­föld- és aluminiumtermelés te- rü’etén megvalósításra kerülő magyar—szovjet együttműkö­dés mindkét ország számára kedvező, mivel egyesíti a gaz­daságos magyar timföldgyár­tásból. illetve az ieen kedvező önkö'tsésgel előállított szov­jet vízierőművi vül amosenergia terme’ésből. valamint a termé­kek olcsó vízi úton történő szállításából származó előnyö­ket. Az egyezmény Igen nagy fontosságú a magyar népgaz­daság kívánatos irányú továb­bi fejlődése szempontjából, különös tekintettel az alábbi tényezőkre: A magyar üuminiumlpar fejlesztéséhez biztosítja a szov­jet vízfenergia-farrások igény- bevételét, ezzel elhárítja azt az akadályt, amelyet viszonylagos vili amosenergiia-szegénységünk immár évtizedek óta bauxit vagyonunk teljes és gazdaságos kiaknázásának útjába állított. Az a vili amosenergia mennyi­ség, amelyet a Szovjetunió a kohó-alumínium gyártásához fel fog használni, mintegy 500 megawatt hőerőművi kapaci­tásnak felel meg. A magyar eneraiagazdá’kodásban ez egyenértékű 3 milliárd kilo- Wa+tö— villamosenergia im­t.rtjával. ami 1961, évi teljes hazai villamosenergia termeié- I sünk 40 százalékával azonos mennyiségű villamosenergia. Ha aluminium termelésünk­nek az egyezmény segítségé­vel elérhető fejlesztést saját erőből akarnánk megvalósí­tani, az eddigi számítások szerint ehhez körűibe ül 30 milliárd forintos beruházásra lenne szükség. Ha azonban a 30 milliárd tel­jes egészében nem állna majd rendelkezésre, a-urrúnium ter­melésünket a következő 15—20 évben csak jóval kisebb mér­tékben tudnánk növelni. Az egyezmény alapján Magyaror­szág mentesül az aluminium termelés ilyen mértékű fej­lesztéséhez szükséges kohásza­ti, viliamosenergia- termelő és alumíniumipari segédanyag­termelő kapacitások beruhá­zásainak terhei alól. Az alumi­nium termelés említett mérvű fejlesztése 30 milliárd helyett mintegy 16 milliárd forintos j beruházással megvalósítható, amelyet 1980-ig a maryar bauxitbányák további fejlesz­tésére, új timföld gyárak épí­tésére és a régiek bővítésére fordítunk. A Magyarország ré­széről megtakarítható mintegy 14 milliard forint beruházás­sal szemben a Szovjetunió vé­gez beruházásokat vízierőmű­vei mellett kohászati és se­gédanyag-gyártó üzemek, to­vábbá szá’Iításá létesítmények építésére. A magyar népgazda­ság az ilyen módon maid ren­delkezésre álló 14 milliárd fo­rintnyi beruházási lehetőséget más fontos tér fi'etek fejlesz­tésére tudja fordítani. A magyar külkereskedelmi for galomban szokásosan exportra kerülő áruk ellenében a nyers­anyagokban viszonylag sze­gény magyar népgazdaság a jövőben megnövekedett meny- nyiségben gyártott alumínium­ban igen jól hasznosítható ipari nyersanyaghoz jut. Ezen az alapon tovább fejleszthetjük alumí­nium félgyártmány- és alu­minium feldolgozó iparunkat valamint gépgyártásunkat, ez pedig lehetővé fogja tenni, hogy nagymértékben kiszéle­sítsük alumíniumipari export áruink és gépipari termékeink választékát. Ezek az export­áruk elsősorban a baráti or­szágokba irányulnak majd, a magyar—szovjet egyezmény megállapodásai tehát kedve­zőek a többi szocialista ország szempontjából is. Megítélésünk szerint előnyös az államközi egyezmény a Szovjetunió részére is. mert lehetővé teszi számára, hogy vízierőművekben igen kedvező önköltséggel előállított villa­mosenergiáját feldolgozott alu­minium formájában, azaz köz­vetve exportálja világpiaci áron országának olyan terüle­téről. ahonnan a villamosener- eia közvetlen exportja egyéb­ként csak kevésbé gazdaságo­san lenne megoldható. A magyar timföld feldolgo­zása céljából szükségessé váló beruházások — számítások sze­rint — a Szovjetunió számára mintegy másfél évtized alatt megtérülnek, tekintettel arra, hogy a szovjet vízierőmüvek- ben termelt villamosenergia lényegesen olcsóbb, mint az alumínium árában foglalt vil­lamosenergia világpiaci ára. A magyar—szovjet timföld- és alumínium egyezmény tehát mindkét ország a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában résztvevő va’amennyi állam szempontjából előnyös, ezen belül igen kedvező a magyar Ipar, az egész magyar népgazda­ság gyorsabb és gazdaságo­sabb fejlesztése szempontjá­ból. Az egyezmény újabb bizonyí­téka a Szovjetunó baráti in­ternacionalista segítőkészségé­nek, egyben kifejezi a KGST- ben résztvevő országok együtt­működésében rej'ő nagy lehe­tőségek hasznosításának érté­két. A* év végéig 17 ezer darab te’evíziós készüléket javítanak meg a GELKA televízió- részlegénél Míg az előző években éppen csak be tudták tartani a S napos határidőt, az idén még novemberben is 4—5 nap alatt elkészülnek a munkákkal. Képünkön Bárdos Jó­zsef technikus egy Kékes képcsőhibáját határolja be. Sz®irJ@t fegfsik a nyugati halaim tikhoz Tegyenek intézkedéseket a Nácizmus Üldözöttéinek Szövetsége betiltása ellen Moszkva (TASZSZ). A szovjet kormány csütör- i tökön az amerikaiak moszkvai I nagykövetségén keresztül jegy- j zéket juttatott el az Egyesült I Államok kormányához. A jegy i zék hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió kormánya elvárja az amerikai kormánytól: in­tézkedéseket tesz annak meg­akadályozására, hogy az NSZK uralkodó körei Nyugat-Berlint a Nácizmus Üldözöttéinek Szö- | vétségévé! való bírósáfgi-rend- ! őri leszámolás céljaira hasz­nálják fel. A jegyzék emlékeztet, hogy az úgynevezett szövetségi köz- igazgatási bíróságon, amelyet törvénytelenül költöztél tek Nyugat-Bertinbe, a Német Szö­vetségi Köztársaság hatóságai eljárást indítottak az említett szervezet betiltására. E szer­vezet politikai programja anti­fasiszta jellegű és teljesen meg felel a potsdami egyezmény, valamint a Németországra vo­natkozó többi szövetségesi döntés szeJleménok, — hang­súlyozza a jegyzék. — Az NSZK hatóságainak az a szándéka, hogy leszámol­jon a Nácizmus ÜldözötteineK Szövetségével, nyílt politikai kihívás mindazok ellen, akik az Egyesült Nemzetek oldalán harcoltak a hitleri Németor­szág ellen, s akik jelenleg is kiállnak a nyugat-németorszá­gi revansizmus és militarizmus újjáéledése ellen. — Az ilyen eljárás emlékez­te* Németország közeli múltjá­ra, — írja a jegyzék — és ag­godalmat kelt az európai béke megerősítésének őszinte hívei­ben. A kialakuló helyzet ve­szélyezteti Európa békéjét. Az NSZK hatóságai Nyugat-Ben* lm háromhatalmi megszállásá­nak leple alatt egyre tevéke­nyebben használják fel e vá­rost a maguk békeellenes cse­lekedeteihez. Mindaz, ami Nyugat-Berlinben történik, szemmel láthatóan bizonyítja, mennyire szükségessé vált a né­met békeszerződés megkötése és ennek alapján a nyugat- berlini helyzet megoldása, — fejeződik be a szovjet jegyzék. A szovjet kormány azonos tartalmú jegyzékeket juttatott el Anglia és Franciaország kormányaihoz is. iöbb mmt négy és ré! miHic forint kárt okozott a Postának a néhány napos Ítéletidő A november végi ítéletidő pusztításainak ideiglenes hely­reállításával egyidőben a posta felmérte a károkat is. A telefonhálózatban — ká- sebb-nagyobb mértékben — Készül Baranya 20 éves távlati mezőgazdasági terve A közelmúltban szakbizott­ságot alakítottak a megye leg­kiválóbb szakvezetői s meg­kezdték Baranya megye 20 éves távlati mezőgazdasági ter­vének elkészítését. A szakbi­zottság elnöke Baracs József megyei főagronómus, titkára Murányi Ödön, a megyei ta­nács tervosztályának dolgozó­ja, aki egyben ezt a egész ter­vezési munkát összefogja. Tőle kérdeztük tehát meg, milyen stádiumban van a tervezés, s vajon milyen lesz Baranya mezőgazdasága 20 év múlva? — A kérdés kissé karai, hi­szen a munka csak most indult be, s ez lényegében még nem is a terv, csak tervtanulmány, melynek alapján 1963 második felében kidolgozzák a végleges tervet. A tanulmány egyik fő témája a mezőgazdasági mű­velési ágak arányainak értéke­lése és fejlesztési kérdései, má­sik fő téma a mezőgazdaság struktúrájának változása az 1960-tól 1980-ig terjedő idő­szakban. A két fő témán belül a munka igen sok síkon folyik, s minden altémán — pl. öntö­zés, állattenyésztés, szőlő- és gyümölcstermesztés stb. — kü­lön munkabizottság dolgozik. A tanulmány 1963 március 31-ig készül el, s akkor egy ér­tékelő bizottság elé kerül. Ha a bizottság elfogadta a tanul­mányt, akkor készül el a vég­leges 20 éves terv, melynek végrehajtása már kötelező, s ebbe a 20 éves tervbe illesz­kednek bele majd a következő ötéves tervek, ehhez igazod­nak majd az éves tervek is. — A tanulmány készítésekor mi a népgazdaság és a város szükségleteiből, valamint a megye adottságaiból indultunk ki, hiszen a terv végső célja a növekvő élelem szükségleté­nek minél tökéletesebb kielé­gítése. Nyilván a művelési ágak is megváltoznak, a belter- jesebb gazdálkodással egyre nő a belterjes kultúrák: szőlő, gyümölcs, zöldség stb. aránya, nő az öntözött terület, fokozó­dik a talajjavítás, vízrendezés stb. Ami Baranya mezőgazda­ságának struktúráját illeti, fő hangsúly az állattenyésztésen, az egyre belterjesebb állat­tenyésztésen van, ezt a megye adottságai is megszabják. — A tanulmány felöleli Ba­ranya egész mezőgazdaságát, termelőszövetkezeteket, álla­mi gazdaságokat egyaránt. Hogy milyen lesz 20 év múlva Baranya mezőgazdasága? Ezt ma még, a munka kezdetén megmondani nem lehet. Ha hasonlítani lehetne — és ez mutatja a tanulmány készítői­nek józanságát és realitását — talán az országos hírű és a töb­bi baranyai állami gazdaságot is messze elhagyó Sátorhely- Bólyi Gazdasághoz hason'íthat- nánk. Ami ma a bólyi állami gazdaság, az lesz Baranya egész mezőgazdasága 20 év múlva. Elutaztak Baranyából a külföldi testvérpártok küldöttei A nicaraguaá, a hondurasd és az izraeli pártküldöttségek tag­jai tegnap délelőtt Harkányba és a Villányi Állami Gazda­ságba látogattak. Délután a Sátorhely-Bólyi Állami Gazdaságot keresték feL A vendégeket az állami gazdaság vezetői fogadták és tájékoztatták a gazdaság dol­gozóinak életéről, szociális és kulturális ellátottságáról mun­kájáról és az ez évi termés- eredményekről. A tájékoztató után a vendégek megtekintet­ték a gazdaságot. Elismerően nyilatkoztak a szarvasmarha­telepen látottakról és a kitűnő idei terméseredményekről. Megtekintették a gazdaság hibridkukorica kikészítő üze­mét is, maja a báesfapusztai szabad tartásos tehénistállót nézték meg. A vendégek Boly­ból Budapestre utaztak. Ezzel végétért a külföldi testvérpártok küldötteinek ba­ranyai látogatása. szinte az egész Dunántúlion rombolt a hóvihar. A soproni postaigazgatóság területén pél­dául a hóvihar okozta vonaí- szakadások több mint kétszáz községet zártak el a telefon- forgalom előL összesítették a soproni, a pécsi, valamint a Budapest vidéki postaigazga­tóság területén okozott káro­kat. Napokig nem volt telefon­összeköttetés több mint három­száz községgel, az első nap kö­rülbelül 1200, azt követően összesen több mint 4500 te'.e- fonoszlop tört ki, illetve dőlt meg a viharban. Több mint kétezer helyi — tatai, tatabá­nyai, győri, pápai, s több más dunántúli város — telefonelő­fizetőinek telefonja mondta fel a szolgálatot. Á kár vég­leges helyreállítására több ton­na anyag, mintegy hetvenezer munkaóra, több mint négy és fél millió forint szükséges. A Postavezérigazgatóság legfris­sebb tájékoztatása szerint csü­törtökön az ország délnyugati csücskében lévő négy—öt köz­ség kivételével valamennyi tá­volsági összeköttetést rendbe­hoztak. Majdnem az egész Dunántú­lon rendkívüli erőfeszítéseket követelt a hóvihar a megye autóközlekedési vállalatok gép­kocsivezetőitől is, s a hótakari- tás is hihetetlen erőfeszítése­ket követelt. BetPtoifáfc az flMrai Kommunista Pártot Algír (Reuter, AFP). Hadzs Hamu algériai tájé- koztatásügyi miniszter csütör­tökön egy sajtóértekezleten bejelentette, hogy betiltották az Algériai Kommunista Pár­tot. A rendelkezést a miniszter nem indokolta meg. A párt központi lapjára vo­natkozólag e héten már ko­rábban hasonló intézkedést hoztak. 4 i á »

Next

/
Oldalképek
Tartalom