Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-28 / 278. szám

NOVEMBER SS. NAPIÓ Munkaerötöbblet és elhelyezkedési lehetőségek Van-e Baranyában munkanélküliség? Ax élet természetes folyama­ta, hogy a technika fejlődésé­vel egyes gyárakban, üzemek­ben. s különböző munkahelye­ken feleslegessé válnak embe­rek. Számtalan olyan üzemet megnevezhetnénk megyénkben is, ahol a munkák elvégzésé­hez aránylag sok emberre volt szükség. S ma már — a nagy­• fokú gépesítés eredményekép­pen egyes munkafolyamatok­nál alig találunk többet pár • embernél, akik a gépeket ve­zérlik, irányítják. Természetes dolog, hogy csak úgy tudunk lépést tartani a fejlődéssel, csak úgy tudunk felnőni a vi­lágszínvonalra, ha üzemeink­ben, gyárainkban bátran alkal­i, mázzuk az újat, s olyan eljárá­sokat, olyan technológiákat ho­nosítunk meg, amelyek lehe­tővé teszik, hogy emberi mun­kaerő szabaduljon fel. Végső fokon tehát szembe kell néz­nünk azzal a ténnyel, hogy bi­. zonyos munkahelyeken bizo­nyos számú emberek felesle­gessé válnak, s még időben gon. doskodní kell az átcsoportosí­tásukról. Mi a helyistit ma Baranyában? Valóban van-a ma nálunk munkanélküli ember? S ha van, melyek azok a csatornák, amelyek a gépesítés által fel­szabadult embereket »felszív­ják?” A kérdésre egyértel­műen csak azt válaszolhatjuk, hogy Baranyában ma nincs férfi munkanélküliség. Sőt azt mondhatjuk* hogy férő mun­kaerő-hiány van. Köztudomású dolog, hogy az ÉM Komlói Építőipari Vállalat harminc- millió forintos lemaradása egyrészt abból adódott* hogy egész évben munkerőhiánnyal küszködtek. Átlagosan több mint kétszáz férfi munkaerő hiányzott, de voltak hosszú hó­napok, amik« négyszáz mun­. káskézre is szükség lett volna. Pe példának hozhatnánk itt a komlói kőbányát, vagy más építőipari vállalatot ahol ugyancsak munkaerőhiánnyal küszködtek egész évben. A Pé­csi Szénbányászati Trösztnek is szüksége lett volna még em­berekre. A pécsi városi tanács mun­kaerőgazdálkodási csoportjá­nak fogadónapjain megjelent férfiakat eddig is eredménye­sen közvetítették vállalatok­hoz, üzemekhez. Több ízben is beszélgettem olyan vállalati igazgatókkal, akik őszintén megmondták, hogy a gépesítés, vagy az oko­sabb, ésszerűbb üzemszerve­zés folytán létszámmegtakarí­tást értek el, de az embereiket nem bocsátották el, hanem in­kább kreáltak számukra olyan munkakört, ahol továbbra is foglalkoztatni tudták őket Kétségkívül nemes gesztus és humánus dolog emberekhez, munkásokhoz ragaszkodni, kü­lönösen olyan munkásokhoz, akik becsülettel, szívvel végzik munkájukat. Azonban meddig mehet így ez a dolog? Kinek lesz ebből kára? A vállalatnak is, de a népgazdaságnak is. Ha jelen pillanatban megvizsgál­ná nk a vállalatok, üzemek lét­számát és a terveit, azt tapasz­tal) ánk, hogy a legtöbb he­lyen kevesebb létszámmal tud­nák teljesíteni terveiket, s ily- módon lényegesen másként alakulnának a minőségi muta­tók is. Nálunk sajnos még nem áll tudományos alapokon a munkaerőgazdálkodás. Két­ségkívül az emberek nem szí­vesen változtatnak munkahe­lyet. Nem kevés nevelőmunká­oellye községi Tanács VB. pályázatot, “hirdet azonnali belépésre 1 fő E 245 III. kulcsszámul bölcsődevezető, és 3 fő E 247 kulcsszámú gyermekgondozói állásra Az állásra csak szakképzet­tek vehetők fel. Jelentke­zést személyesen, vagy írás­ban a községi tanács vtwn fogadjuk el. — Útiköltséget nem térítünk. Lakást bizto­sítani nem tudunk. ____ ra lesz addig szükség, amíg az emberek rádöbbennek, hogy lényegében mindegy, hogy hol dolgoznak. Mert bekövetkezik az az idő, amikor az emberek­nek el kell szakadni megszo­kott, szeretett munkahelyüktől, éppen a jövő, az egész népgaz­daság érdekében. Szükség van egy egészséges átcsoportosítás­ra Ez nagyon ésszerű, hiszen ahol egy bizonyos munkát el­végezhet száz ember — miért dolgozzon ott százhúsz, ha ugyanakkor más munkahelye­ken munkaerőhiánnyal küsz­ködnek. A következő ötéves tervben negyvenmillió forintot fordí­tunk Baranya megye öntözé­sének megteremtésére. Nyil­ván új szakemberekre lesz itt is szükség. Zobák-akna 1964- ben belép a termelésbe, ami újabb jelentős munkaerőt igé­nyel, a Porcelángyár bővítése is új munkaerőt kíván. Nem kétséges az sem, hogy a párt és a kormány által meghirdetett nagyszerű lakásépítési prog­ram is csak akkor valósulhat meg időben* ha a gépesítés mellett még a létszámot is emelik. S van még egy terület, amely nincs a lehetőségekhez képest kihasználva; a ssolgáltatások. Nyugati országokban például hallatlanul nagy azoknak a száma, akik a különféle szol­gáltatásokból élnek. illetve szerzik meg a család jövedel­mét Az utóbbi két esztendő­ben megyénkben is lényegesen változott a helyzet A tanácsi ipar ás a különféle ktsz-ek, he­lyiipari vállalatok profilként a szolgáltatást tűzték ki. Azon­ban- ha megnézzük a tervszá­maikat és a teljesítéseket azt látjuk, hogy a szolgáltató vál­lalatok a teljesítésben messze elmaradtak a tervek mögött Nem egy esetben ennek a ka­pacitáshiány is oka. Jobb szer­vezéssel még itt is foglalkoz­tatni lehet embereket Lényegesen más a helyzet a női munkaerő foglalkoztatása terén, különösen Pécsett Vi­déki falvainkban általában asszonyaink jól megtalálták helyüket a termelőszövetkeze­tekben, s ott nagy szükség is van rájuk. Különösen olyan helyeken, ahol a kertészet, a baromfitenyésztés kifizetődő. Pécsett azonban van öt-hatszáz nő. akik nem rendelkeznek állandó keresettel. A tavaszi hónapokban némileg enyhül a helyzet, indul az építőipar és a kertészeti vállalat is sok nőt foglalkoztat, azonban a prob­lémát teljes egészében ezek sem oldhatják meg. Újabb könnyűipari létesítmény nem szerepel a tervekben. Ez ért­hető is, ha nemcsak baranyai szinten gondolkodunk, hanem figyelembe vesszük azt a kö­rülményt, hogy vannak az or­szágnak olyan részei — mint az Alföld —, ahol nehézipart nem telepíthetnek, s csak köny- nyűiparban tudják foglalkoz­tatni az embereket. Azon vi­szont gondolkozni lehetne, hogy az olyan üzemekben, amelyek aránylag modern gépekkel rendelkeznek már, s nőket is foglalkoztatnak — lehetőleg két műszakra térjenek át A modern gépeknek egyébként is magasabb az amortizációjuk ■ a vállalatok, üzemek kénysze­rítve is vannak arra, hogy a lehető legjobban használják ki a gépeket Itt számításba jö­het a bővülő Pécsi Porcelán- gvár, de más üzemek is. S itt kell szólni egy más do­logról Is. A vállalatoknál, üze­meknél, ha van valamilyen üresedés — olyan, amit nők is elvégezhetnek, főként ismerő­söket vesznek fel ezekre a he­lyekre. Ebben van valami iga­zuk, hiszen egy ismert ember iráni; mindig nagyobb a biza­lom. De így adódhatnak elő olyan esetek, hogy olyanok, akik szociális szempontból nincsenek úgy rászorulva — előbb munkához jutnak, mint azok, akiknek létfontosságú az elhelyezkedés. Olyan esetek is előfordultak már, hogy a válla­latra ráerőszakoltak valakit s rövid idő után elküldték a vál­lalattól, azzal az indokolással, hogy nem felel meg. A válla­latoknak meg kell érteni, hogy a fontossági sorrendben ve­gyenek fel embereket A másik dolog pedig — szak­képzett nőknek nincsen elhe­lyezkedési problémájuk. S ma már egyre nehezebb létezni, elhelyezkedni szakma nélkül. Az Óét kényszeríti őket arra, hogy szakmát tanuljanak, s ne legyenek kiszolgáltatva az al­kalmi munkahelyeknek. Hmhm Imre r ­Árvízvédelem — Folyamszabályozás Belvízrendezés — Öntözés 1 A Vízügyi Igazgatóság elmúlt évi munkájából A Vízügyi Igazgatóság ebben az évben is igen szerteágazó, sokoldalú tevékenységet fej­tett ki Baranya megyében. Sa­ját kivitelű építési munkákra 15 millió forint állt rendelkező sükre, s ezt az összeget ará­nyosan elosztva használták fel az árvízvédelmi, folyamszabá­lyozási, bel vízrendezési és egyéb feladatok elvégzésére. Ezen kívül mintegy 3,5 millió forint értékű munkát végeztek idegen megrendelőknek. Az idei munkájuk tehát nem mondható látványosnak, nem voltak mammut-beru házások, melyek országosan is a bara­nyai vízügyekre terelték volna a figyelmet Egyszerűen szívós mindennapi munka folyt, sok­sok kisebb szabású munka — ha a milliós beruházást kisebb munkának nevezhetjük, — de a maga nemében mégis mind nagyon jelentős. Ebből a sok­féle munkából csak kiragadni lehet néhányat, teljes képet adni a vízügy munkájáról egy cikk keretében nem lehet Bár az idén nem volt árvíz veszély, hiszen a vízállás egész éven át nagyon alacsony volt as árvízvédelmi munka eb­ben aa évben sem szünetelt 14 millió forintos beruhá­zással megerősítették a Dana jobbparti töltését Béda és an országhatár között ezt a munkát 1963-ban fejezik be. A Duna- és Dráva-töltés karbantartáséra ezen kívül 150 ezer forintot fordítottak. Az idén készül el a mohácsi komp elzáró berendezése. Ezzel a vasszerkezettel árvíz esetén támfal-magasságban lehet el- rekesztend a komplejáratot. Drávaszabolcs és Matty körze­tében jelentősebb folyamsza­bályozási és partbizitositási munkát végeztek nemzetközi megállapodás étlapján a Dráva kedvezőbb mederalakítása ér­dekében. Drávátok, Lakócsa, Markócz térségében megkezdték a Kor- csdna csatorna rendezését, me­lyet az ötéves terv végére fe­jeznek be. A vízlevezetéssel a környező tsz-ek szántóit, lege­lőit és rétjeit teszik terméke­nyebbé. An idén tovább folytatták a néhány évvel ezelőtt 22 mil­lió forintos beruházással megkezdett Fekete-víz rend­szer munkálatait, Szaporca és Drávacsehi térsé­gében mederbővítést és töltés- építést végeztek. Ez a munka is 1965-ban ér véget, s akkor 30 000 hold földet mentesíte­nek, mert körülbelül ekkora a Fekete-víz ártere. Vízrendezési munkák folytak továbbá a Gyöngyös patak nyugati ágá­nál, Pettend és Kisdobsza kör­zetében, a Karasica alsó sza­kaszán és a Pécsi-vizén, Csatornák és vízfolyások mellett 100 000 nyárfát, a hul­lámtereken pedig 37 000 fűzfát ültettek el az idén. Az öntözési fedadatok kere­tében az igazgatóság 18 cső A Központi Bizottság póttagja Szívért Kálmánt, k mágoeat Béke Termelőszövetkezet elnö­két, még most it nehéz bent találni. Pedig kínt hó borítja a mezőt Éppen ez az ami nem hagyja nyugton. Még három­száz hold kukorica töretlen. Hirtelen jött a tét Kint az utcán két silózó kombájn áB, valahonnan kintről hozatták be, emberek sürögnek-forog- nak az iroda udvarán. Az egyik azt mondja: nemrég lát­ta az elnököt kifelé menni hintán, a másik kettő meg azt: ő meg mintha visszafelé látta volna jönni, az agronómián pedig: legjobb ót reggel hét óra felé keresni, mert akkor bent van. Utána? Ki tudja merre jár. Nyughatatlan em­ber. Végre előkerül. A főkönyve­lőnél volt. Mondom neki, hogy milyen nehéz előkeríteni. Mire 6: — A kongresszus alatt is többször kerestek Pestről, a Központi Bizottságtól telefo­non. Az irodában felvették a hallgatót, de azt mondták: csak velem beszélhetik meg a dolgot. A telefonhívásokról tudott. Nem hagytak üzenetet, hogy tett hívjon vissza. Gondolta: keresték őt már máskor is Pestről. Sok mindenre gondolt, csak egyre nem. Az új bútorral berendezett irodájába vezet. Leültet a ké­nyelmet fotelba. —* így csak szombatosi tud­tam meg, hogy miért keres­tek. A termelőszövetkezet párt titkára, a Székeres elvtárt kongresszusi küldött volt. O már szombaton hazajött is akkor tudtam meg, hogy a kongresszuson engem is a Köz­ponti Bizottság póttagjává vá­lasztottak. — Meglepte? — Nagyon. Mondanom sem kell, hogy nagyon megörül­tem a hímek. ügy érzem, hogy ez nagy megtiszteltetés a mágocsi termelőszövetkezet­nek. Mindenkinek Mágocson, aki tett valamit azért, hogy a szövetkezetünk idáig eljutha­tott. De úgy érzem, hogy ez a mi tizennégy évi szövetke­zeti munkák eredményét Is je­lenti. Korona ez a szövetke­zeti tagok és a magam mun­káján. Persze, ez nemcsak megtiszteltetés, de nagyobb fel adat is. Igyekszem úgy eleget tenni ennek a megtisztelő fel­adatnak, hogy tudásomnak, ta­pasztalatomnak hasznát vegye az egész ország mezőgazda­sága. kutat fúratott a tsz-eknek, s három úgynevezett sírkutat készített el a bólyi Kossuth Tsz-nek. Somogyháreágyon, Dunaszekcsőn, Babarcon és Baranyaszentgyöi-gyön új ».a- iastavat adtaik át, s megkezd­ték a 72 holdas beivárdgy. kai víztározó építését. A bel sd- gyulai mintára jövőre töb;. z készíttet víztározót Ebbe .a évben kezdték meg az Ide .v«- forgalmi Hivatal megren ■ e- sére az orfűi csónakázz \> .4­tését is, mely Orfű és 'M- :.n­rákos között 17 hokla :sz* maximális vízszintje 2,3 uré­ter. Az igazgatóság és a vízügyi szolgálat a jövőben fokozok.-, ob gondot fordít a vízméréiekre. Ennek érdekében a Pécsi--, -ars Gertiénél, a Dráván DrávSza­bolcsnál, az egyesült Gyöngyö­sön Kétújfaltmái készítenek vízmérő műtárgyakat. Az öntözéses gazdálkodás térhódításával a Vízügyi Igaz­gatóság feladatad jövőre még jobban megnövekednek. 1963- ban az állam 46,6 millió forin­tot fordít Baranyában öntözés­re, az idei 7—8 millió farínnal szemben. Részben tározókból, részben esőkutakból 39 tsz-ben újabb 8209 holdon kezdik meg jö­vőre az öntözést, Felsősaentmártee kivételével mindenütt felszíni vezetékes permetező megoldással. A Víz­ügyi Igazgatóság szakemberei) 24 tsz öntözési tervét még eb­ben az évben eUcésrftifc. Előkészületek a téli gépjavításra Szakosított javítás és alkatrész-felújítás Szoros hatáidö helyett gondosabb munka Javában folynak már a télid gépjavítások előkészületei. Az idén a gépjavító állomásokon és a gépállomások szerelőmű­helyeiben csaknem 40 000 saját és termelőszövetkezeti tulaj­donban lévő traktort és az ezekhez, szükséges külön böző munkagépeket javítanak ki. A főmérnökök december 1-ig mé­rik fel a tennivalókat és ké­szítik el a nagy munka ütem­tervét. Mint a Földművelésügyi Mi­nisztérium gépesítési főigazga­tóságán elmondották, az elmúlt évéktől eltérően nem ragasz­kodnak ahhoz, hogy készen le­gyenek február végéig minden erő- és munkagép javításával. A szoros határidő helyett in­kább az alaposabb, gondosabb munkára helyezik a hangsúlyt A szobafoglalkozás egyik fénypontja aa izgal­mas sakk-csata. ..JA «3$ ­NapkOzU roglatkozásm. vesznek részt a tanítás után azok a gyere­kek, akiknek a szálai dolgoznak és nincs ki velük otthon foglal­kozzék. Az új-mecsekaljal általá­nos iskola tanulói az úf munkás­szállás erre a célra berendezett tár­salgóiban tanulnak és játszanak. A napközis foglalkozás órarendjé­ben átlagosan másfél órás tanulás szerepel, a szabad foglalkozásban pedig meséket hallgatnak, verse­ket tanulnak, játszanak, *s játé­kokat tanulnak, filmvetítési vés­nek, ha pedig az Idó megengedi, • szabadban sétálnak- A TV. A-sok Szabó Istvánná vezetésével áj programot „iktattak* be a foglal­kozásokba, ugyanis minden hónap végén maguk szerkesztette műsor­ral köszöntik azokat, akiknek ab­ban a hónapban névnapjuk augg születésnapjuk van* Előkerül a fémépítő és a baba. Erb János felvételei. Február végéig csak azokat <c- traktorokat és munkagép eket hozzák rendbe, amelyekre a kora tavasad munkáknál szük­ség lehet. Természetesen gon­doskodnak megfelelő tartalék­ról is. Az idei téli gépjavítás új vo­nása lesz, hogy igyekeznek Hű­nél több helyein alkalmazni az úgynevezett részegységes javí­tási rendszert, amelyet a pusz- taszaboicsi gépjavító állomá­son ismerhettek meg a főmér­nökök. Ennek lényege, hogy a traktorok és munkagépek egy- egy szerkezeti részét miiidiág ugyanaz a munkacsoport ja­vítja. így lényegében specia­listákká válnak és gyorsabban, jobb minőségben készülnek el a munkával. Ennek érdekében a különböző géptípusokat cso­portosítva egy időben viszik be a műhelybe. Tervszerűbbé kívánják termi az alkatrész-felújításokat is. Minden megyében megállapít­ják: melyik gépjavító állomás* illetve gépállomás msüyen al­katrészek felújítására vállalko­zik. így a jövőben a felújítá­sokat is szakszerűbben és ki­sebb önköltséggel végezhet ik éL A termelőszövetkezeti tulaj­donban lévő traktorok, és mun­kagépek rendbehozására külö­nös gondot fordítanak. Azokon a helyeken, ahol a részegysé- ges javítást megszervezték, a gépállomás! traktorokkal egy- időhen, másutt sorrendben a saját gépek előtt javítják meg a te rmelőszövetkezeti trakto­rokat és munkagépeket. Az el­múlt évben több helyen nehe­zítette a munkát és növelte az önköltséget, hogy a gépál­lomások maguk akarták elvé­gezni a motorok nagyjavítását is. Az idén eat a feladató" fokozott mértékben az e cél­ra kijelölt fő javító üzemekben oldják meg. l 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom