Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-25 / 276. szám
8 IKAIM.Ö 1962. NOVEMBER 88. i rBűldőtyiÁg,&t, egéizjiétyzt DCatalitwkl Tegnap reggel kilenc órakor riadókészültséget rendeltek el a pécsi postán. A .ávirda Siemens gépeit készenléti állapotba helyezték, a töltőtollakat teleszivatták tintával, a ceruzá kát kihegyezték, sőt a meghosszabbított munkaidőre való te hintettél, bizonyos elelmiezertartaléko- kat is felhalmoztak a várható nagy csatában kifáradt harcosok számára. Már-már elhiszem, hogy valóban riadókészültséget rendeltek el a postán és csatát készül nek vívni a távirda- és távbeszélő központ környékén, de csak rá kell nézni Kántor Sándoméra: szeme ragyog, arcán vidám mosoly és jókedvű az igazgató, Garamvölgyi Miklós is. — Csak a Katalin napi távíró forgalom ról van szó — mond ják. — Ez mindig nagyobb felkészülést kíván. Az anyák napja, a Mária, Erzsébet és Katalin nap rendszerint megsokszorozza a szokásos távirat-forgalmat. Csendes napokon 1200—1500 táviratot továbbítanak. A kubai válság napjaiban feladott tiltakozó táviratok száma néha elérte a 2—1 ezret is. Anyák nap ján, Mária napon csaknem tízezer táv irat hagyta el a pécsi központot, de az igazi csúcsforgalmat az Erzsébetek, jelentették, akik közül néhány híján húszezret a pécsi postások segítségével köszöntöttek névnapjukon hozzátartozóik. — Ilyen nagy forgalomra még nem volt példa a pécsi posta fennállása óta! Persze, ez volt az új üdvözlőtáviratok premierje is. Ezek szebbek, mint a korábbiak voltak és szalagragasztás helyett kézzel írjuk valamennyit. Ilyen táviratot szívesen ad fel bárki. Küldtek is belőle rengeteget az Erzsiknek Azokban a napokban szinte mindenki táviratot irt » postán. Az egész posta összefogott a rendkívüli forgalom lebonyolítására. — Még szerencse, hogy távírdánkban a legkorszerűbb Siemens gépekkel dolgoznak és minden táviratot azonnal továbbíthattak ... Az ilyen rendkívüli forgalomnál vigyázni kell, hogy a nem üdvözlő jellegű táviratok soron kívül rendeltetési helyükre jussanak, s ha valaki például pénzt ad fel távirati úton, ne szenvedjen hátrányt az Erzsébetek, Katalinok üdvözlése miatt. Az is fontos, hogy a Pécsi Postaigazgatóság gyűjtőterületéről; Bajáról, Mohácsról, Komlóról, Siklósról, Dombóvárról érkező táviratokat is késés nélkül továbbítsák. A távírdában tíz óra tájt már javában tart a „csata”, állandóan ég a külső hívásokat jelző lámpa. A telefonon vett üdvözlőszövegek eléggé sablonosak: J:Szívélyes üdvözlet névnapjára “ „Névnapodra minden jót kívánunk!” és ehhez hasonlók. Külföldről is jönnek, s néhány országba tőlünk is mennek névnapi üdvözlőtáviratok. Kötött szöveg a kül földre küldött névnapit üdvözleteknél sincs, csak ahhoz ragaszkodnak, hogy az üdvözlés magyar nyelvű legyen. A távírdában, táo beszélő közpiontban dolgozók és a „csatára” kirendelt segédtiszti tanfolyam hallgatói többnyire nők; Jutkák, Máriák, Erzsik, Katik. A 08-as tudakozó Stokucsa Iászlóné, a távírdában dolgozó Divják Jánosné és Andrási Gyula né például Katalinok Ma ünnepük névnapjukat. A riadókészültség lejárta előtt nekik is táviratozni kellene. Valami ilyesmit: „Sok boldogságot, jó egészséget, kedves Katalinok!” (HARSÁNY1) Decemberben megkezdődik a jövő évi baromfi és tojásértékesítési szerződések kötése Az Élelmezésügyi Minisztérium illetékes munkatársainak tájékoztatása szerint 1963-ra ismét kedvező feltételekkel lehet szerződést kötni mind baromfira, mind pedig tojásra. A szerződést kötő termelők a jövő évben is kaphatnak állami áron takarmányt- A takarmányjuttatás mértéke egy- egy hízott liba után 10 kiló, a hagyományos májliba-te- nyésztő területeken, az úgynevezett májliba minden darabja után pedig 20 kiló kukorica. A pulykatenyésztők minden leszerződött darab után 5 kiló kukoricát kapnak. A tojásértékesítésre szerződő termelők az eddiginél nagyobb arányú takarmányjuttatásban részesülnek. Az első fél évre lekötött tojás után darabmiként 8 deka, a második fél évre lekötött tojás minden darabja után pedig 15 deka takarmányt vehetnek igénybe állami áron. A keltetőállomásokai tény észtojás értékesítésére szerződők az első fél évben átadott tojás után darabonként 10 deka, a második fél évben átadott tojás után — az étkezési tojáshoz hasonlóan — 15 deka takarmányt kapnak. A szerződést kötőket —• termelőszövetkezeti tagokat csakúgy, mint az egyéb termelőket — előleg illeti meg- A termelőszövetkezetek — a szerződések alapján — hitelt igényelhetnek. A szerződéskötéseket a baromfifeldolgozó vállalatok és a földművesszövetkezetek december hónapban kezdik meg. rüiieá(]ők — emberek A férfiak általában nem szeretnek utcán virágot vinni. Ha valami ok miatt mégis kénytelenek, akkor, — nem egyszer látni — úgy tartják azt a csokrot, mintha nem is hozzájuk tartozna, mintha csak úgy véletlenül került volna a kezükbe, -.. Persze van ennek némi „oka” is. Mert úgy vagyunk vele, ha férfi ismerősünket virággal a kezében látunk, mindjárt kaján mosolyra húzódik arcunk s nem maradhat el a csípős megjegyzés: mi az, helyettem kis virág? ... S ilyenkor a virágot vivő zavartan igyekszik magát kimagyarázni... 3 Harminc év körüli férfi lép az üzletbe. Elegáns, sötétkék ruhát húzott, arca kipirult, hangja kissé izgatott. — Szép, nagy csokor szék- fűt kérek... pirosat és néhány szál fehéret is ... i nem fontos az ára, csak minél szebb legyen ... Tipeg-topog miközben az eladó a csokrot állítja össze ... karórájára pillant, aztán leveszi a kalapját, néhány pillanat múlva ismét felteszi .Végül kiböki: — ... mert tetszik tudni, fiam született. Kapja a csokrot és elviharzik. — Megesküdtem volna rá, hogy fia született — mondja N<fgy Istvánná, az üzlet vezetője. — Azt én is gondoltam, hogy valami ilyesféle az izgatottság oka, de miért volt biztos abban, hogy fia született? Elmosolyodik. — Mert eladói ta/pasztala- tom azt bizonyítja, hogy a férfiak minden pénzt megfizet- -iek a virágért is, — ha fiúk 7,illetik. Ha lányuk? Kissé fa- -yar arccal kémek nem csokrot. csak mint mondják: „néhány szál virágot*. De ezt ugye nem írja meg? — Ezt? Miért ne! Éppen a ..storyt” hagyjam ki? Tessék kérem lehet tippelni a kérd-?.: mellük nap volt ellen az esztendőben a „legvtrágosabb” nap, amikor a legtöbb virágot vették? Mária? Etelka? Erzsébet, vagy Katalin nap? Egyik sem. A legtöbb virágot Hona napon, augusztus 18-án vásárolták. Férfi névnap még csak szóba sem került... Igaz, férfinek virágot venni?... — Pedig szoktak! — mondja az üzletvezetőnő. — Igaz, — teszi mindjárt hozzá, — hogyha nő vásárol például férjének virágot névnapjára, annak legtöbbször a szatyrából kikandikál a jófajta boros- üveg is. Az üveg mellé veszik a virágot. Ja, így már más. így már jöhet a virág is ... Egy-egy színházi bemutatókor is nagy a forgalom. Sok néző ajándékozza meg kedvenc színészét, de a színészek is virággal köszöntik társaikat. Az utóbbi hónapokban a Hoffmann meséi bemutatója alkalmából fogyott a legtöbb virág. Ülök az üzletben és várom a következő vevőt. Középkorú, platinaszőke nő lép be. Hosz- szú ideig áll a sok szekfü, rózsa, cyklamen, pálma és fiku- szok előtt, majd végül is kiköt egy begónia rex-nél. — Kedves asszonyom, én megmondom a nevemet, de kérem, ön ne mutatkozzék be, mert amit kérdezek, hátha csak név nélkül válaszolna rá — mondom. Kissé csodálkozva fordul felém, aztán barátságosan mondja: tessék, kérdezzen. — Kinek és miért vesz virágot? — Nos, ez igazán nem olyan kérdés, amire akár „névvel” is ne lehetne válaszolni — mondja mosolyogva. — Barátnőmnek lesz születésnapja. — Ügy látszik a barátnők megjegyzik egymás születésnapját is. — Ah, dehogy... — mondja és pir fut az arcára. Gyorsan fizet és kiperdül az ajtón. S most hadd folytassam ezt a virágvásárlást egy kis fantáziával. Amikor azt válaszolta, ohgy „barátnőmnek lesz születésnapja”, kissé mintha elhúzta volna a szája szélét, amiből azt következtettem: ez a barátnő, csak olyan idézőjelbe tett „barátnő”. Tán éppen azért ajándékozza meg „begónia rex-szel”, mert ez a növény nagyon kényes és naponta legalább háromszor kell permetezni. Addig se érjen rá magát szépíteni.. Két fiatalember lép be. — Tíz szál vörös rózsát kérek, de nagyon szépen csomagolva — mondja az egyik. — Lehet tizenöt is — mondja a másik. — Jó, akkor legyen tizenöt — mondja az első, aztán hallom, amint a barátjához szólva halkabban hozzáteszi: ne licitálj itt az én kontómra hallod-e? Ki megy lánykérőbe, te vagy én? — Te, de éppen azért fizess! Most úgy sem mersz „nem”-et mondani! *.. Kik és miért vesznék virágot? — Állandó vevőink vannak, akik virággal is szépítik a lakást, lakásavatókra is sok virág fogy — mondja Nagy Istvánná. Csak ebben az egy üzletben — a Kossuth Lajos utcai 1. sz. virágüzletben — havonta mintegy 80—90 ezer forintért vásárolnak virágot. _ • Arról is beszélgettünk, hogy a férfiak legtöbbször aktatáskával vagy szatyorral jelennek meg s abba gyömöszölik a virágot. így tél idején sokan a télikabát belső zsebébe teszik a virágot. — Nem tudja miért „derogál” a férfiaknak kézbe vinni a csokrot? — kérdi az üzletvezetőnő. — Fogalmam sincs. Nem szégyen az, sőt!— mondom. Eszembe jut: ha már virágüzletben vagyok, nem illik elmenni virág nélkül. Amikor a kis csokrot kezembe adják, önkéntelenül is télikabátom belső zsebébe akarom tenni. Az üzletvezetőnő rámpiilant és én zavartan visszaveszem a mozdulatot. Csokorral a kezemben lépek ki az üzletből. Garay Ferenc Tündérvásár címmel nyitotta meg tegnap délben játékkiállí- tását és vásárát a Pécsi Állami Aruház a Hazafias Népfront nagytermében. A több. mint 1000 féle játék között ötletes újdonságok is találhatók mint a hullámvasút, közlekedési játék, műanyag pörgettyűk, a varia faautó, ami egymagában 1 játéknak felel meg, különböző a politechnikai oktatást elősegítő játékok, szerszámkészletek és a Jáwa műanyag mechanikai építőjáték, amiből 400 fé e szerkezetet lehet összeállítai.i. A képen a kiállítás ifjú látogatója Fiszter Gyuszika a hullámvasúitól ismerkedik. Nagyarányú fellendülés elet! áll timföldgyártásunk A magyar alumíniumipar legjelentősebb volumenű termelési ágazata a timföidipar, mely. alig 30 éves múltra tekint vissza. Az első timföld- gyár Mosonmagyaróváron létesült az Aluminiumérc Bánya és Ipar Rt pénzügyi támogatásával. A gyárban a termelés 1934-ben indult meg- Az üzemindítás igen sok nehézséggel járt mert a timföldgyártás Magyarországon teljesen új iparág volt és így kellő gyakorlattal rendelkező szakemberek nem álltak rendelkezésre. A mérnökök kiképzése Németországban történt. A fokozódó háborús feszültség, majd a második világháború kitörése a timföldtermelés lényeges növelését igényelte. így sor került a mosonmagyaróvári timföldgyár bővítésére, majd 1942- ben az ajkai timföldgyár üzem. behelyezésére. Az almásfüzitői timföldgyár építése és szerelése 1941-ben indult meg és 1944- ig folyt- 1944-ben a németek 52 vagon gépi felszerelést Németországba hurcoltak. A gyár építésének és szerelésének folytatására 1947-ben került sor, igen jelentős szovjet segítséggel. A termelés 1951-ben indult meg. Napjainkban is az említett három timföldgyár működik. Timföldgyáraink a nedveslúgos, Bayer-féle eljárást alkalmazzák. A felszabadulás Időpontjában évi timföldtermelésünk 20 000 tonna volt, jelenleg csaknem eléri a 250 000 tonnát. A láthatóan nagy fejlődést a gyárak kapacitásának többszörös rekonstrukciók útján történő növelése, valamint a kiasz szikus Bayer-technológia továbbfejlesztése eredményezte- Az utóbbiak közül fontos a bauxit nedvesőrlésének, a folyamatos feltárásnak, a többlépcsős zagyexpanziónak bevezetése. A technológia fejlesztése 1950. után- de különösen 1957. után vett nagy ütemet A jelenlegi műszaki-gazdasági mutatók elérik a világszínvonal átlagát. A timföldgyáraink legfőbb tevékenysége arra irányul, hogy növeljék a gazdasági hatékonyságot, vagyis, hogy minél kisebb ráfordítással minél nagyobb eredményt érjenek el. Ezt főként az anyag- és energiafelhasználás további csökkentése eredményezi, melyek együtesen a timföld önköltségének több mint 70 százalékát képezik- Döntő jelentőségű a marónátron és gőzfelhasználás csökkentése, melyek alakulását az alkalmazott technológia befolyásolja. A marónátron fajlagos csökkentése a melléktermékként nyert vörösiszap intenzívebb mosásával biztosítható, valamint a Juhász —Konkoly-féle nagynyomású légtákás szűrőprés alkalmazásával. Jelentős automatizálási munkák is folynak az iparágon belül. A bauxit komplex feldolgozása terén is jelentős előrehala dás történt. Mosonmagyaróváron 1951-ben megindult a vanádiumpentoxid előállítása lúgból kiváló ballasztsókból, 1962. évben indult a fluorsóból történő műkriolitgyártás. Almásfüzitőn 1958-ban megkezdődött a vörösiszap hasznosítása ércpótlóként történő alkalmazásához a nyersvas- gyártásnál- Ajkán 1960 óta folyamatban van a galliumnak előállítása aluminátlúból. Több éves kutató munka alapján Almásfüzitőn néhány évvel ezelőtt elkezdődött a különleges timföld és bauxitféle- ségek előállítása is. Legfontosabbak a kromatografikus timföldek, deszikkánsok, katalizátorhordozók- töltőanyagok, derítők és gyógyszeralapanyagok. TImföldipanmk jövőjét ille* tőén kedvező kilátásokat biztosít az a körülmény, hogy a népgazdaság közeli és távlati fejlesztési tervei a timföldipar jelentős fejlesztését helyezték előtérbe. E tekintetben igen fontos a magyar és szovjet kormány között 1962' november 15-én létrejött timföld- és aluminiumtermelési egyezmény- Ennek értelmében Magyarország timföldet szállít a Szovjetunióba. A timföld- szállítások fokozatosan emelkednek. A timföldet a Szovjet, unióban dolgozzák tel alumíniummá. Az egyezmény elősegíti a nyersanyagforrások intenzívebb kihasználását és így serkentő hatással van a magyar timföldipar fejlődésére. A bővítési és rekonstrukciós munkák már megkezdődtek, melyek a legkorszerűbb technika és technológia alkalmazásán alapulnak. Lux András vegyészmérnök Almásfüzitői Timföldgyár Minden földalatti munkahelyen dolgozó bányásznak van már szénmonoxid-sziiro meniiésziiléke Készülnek az első Dézsi-féle mentőké«?ülékek Két élvvel ezelőtt kezdték meg hazánkban felszerelni a bányászokat könnyűsúlyú, nyakba akasztható, úgynevezett Co-szűrő menitőkészülék- keL A készülék gázszivárgás esetén a bánya levegőjében lévő mérgező széndioxidot vegyi reakcióval elégeti, illetve széndioxiddá alakítja át és ilyen módon meg menti a bányászt a gázmérgezéstől.. A készülékeket kezdetben Lengyelországból szerezte be a Nehézipari Minisztérium. Az első évben 60 000 készüléket importáltak, s a bányák föld alatti dolgozóinak körülbelül a felét látták «1 vele. — Egyidejűleg itthon is megkezdődött a Co-szűrő mentőfelsze- relés előállítása. A Műszaki Művökben gyártott magyar készülékekkel az idén újabb 60 000 bányászt szereltek fel, a szénbányák dolgozóin kívül az érc-, ásvány- és bauxitbányászokat is. A készülékek kiosztása nemrégen befejeződött, s most már minden föld alatti munkahelyen foglalkoztatott magyar bányásznak van szén- monoxidtól védő felszerelése. A bányászok életbiztonságának szempontjából ennek óriási jelentősége van. — A mos gyártás alatt lévő 60 000-bő .jövőre a lejárat sorrendjébe; kicserélik az 1960-ban kiosztot lengyel készülékeket, 1964-be pedig megkezdődik az idé szétosztott magyar gyárimé nyok cseréje. A Nehézipari Miniszteriu-n gondoskodik a Co-szűrőkm teljesebb biztonságot nyújt készülékről is. A Co-készülé ugyanis csak a szémnonoxl ellen véd, a metángáz elie nem, pedig Pécs, Komló és ni hány más vidék bányáiban ft leg ez a veszély fenyeget. - Dézsi Gyula pécsi főbánya mechanikus olyan mentökészü léket szerkesztett, amely me tánveszély esetén teljesen ei zárja a bányászt a külső léc, rétegtől és légzsákon kereszti látja el oxigénnel. A minisztérium most Vavr Imre tatabányai bányamémö módosításával megrendelte Dézsá-féle készüléket a Hegesz tőkészülékek Gyárától. A gvá az év végéig elkészíti az els> 200 példányt. Ha ez a kisebl sorozat megfelel a célnak, jö vőre megkezdik a nagyban sorozatgyártást
