Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-22 / 273. szám

KÖVEMBE* * lUAPid 3 Tanácskozik az MSZMP Fill, kongresszusa ' (Folytatás a. 2. oldatról.) hetőt megtesznek, hogy meg­védelmezzék és megerősítsék a szocialista tábort, valamint a ■nemzetközi kommunista moz­galom nagy egységét. ■ Mint a továbbiakban mon­dotta, a kínai nép a Kínai Kommunista Párt és Mao Ce- tung elvtárs vezette Központi Bizottság irányításával az el­telt tizenhárom év alatt hatal­mas eredni‘nyékét ért el a szocialista építésben. Az utób­bi években átmeneti nehézsé­gekbe ütköztünk, de a szorgal­mas és bátor kínai nép kiállta a próbát. Két év óta gazdasá­gi helyzetünk évről-évre javul. „A nemzetközi ügyekben hazánk következetes külpoliti­kájának általános irányvona­la a következő: a proletárin­ternacionalizmus elvének meg­felelően továbbfejleszteni a baráti, kölcsönös segélynyújtá­si és együttműködési kapcso­latokat a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista or­szággal; as öt elv alapján tö­rekedni a békés egymás mel­Edward Ochalu Edward Ochab, • Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a KB tit­kára köszöntötte ezután a pártkongresszust; Ezután beszámolt «sokról a nagy változásokról, amelyeket a szocialista átalakítás hozott a lengyel nép életének minden területén és kialakították Len­gyelország társadalmi rendjé­nek új arculatát. A lengyel felszólaló utalt ezután a hagyományos ma­gyar—lengyel barátságra és megállapította, hogy a.Lengyel Népköztársaság és a Magyar Néoköztársaság szocialista fej­FOCK JENŐ: lett élésre más társadalmi rendszerben élő országokkal, szembeszállni az imperializ­mus agresszív és háborús po­litikájával; támogatni az el­nyomott népek és elnyomott nemzetek forradalmi harcát az imperializmus és a kolonia- lizmus ellen. A kínai küldött végül kife­jezte meggyőződését, hogy a kínai és a magyar nép között meleg barátság fejlődött ki, amely a közös eszmék, a kö­zös célok, a marxizmus—leni- nizmus és a proletárinterna­cionalizmus alapján tovább szilárdul és fejlődik, majd fel­olvasta a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának üdvözlő üzenetét. Dr Bencsik István, a debre­ceni agrártudományi főiskola rektora volt a következő fel­szólaló. Ezután harminc perces szü- j net következett, majd Cser- \ venka Ferencnének, a Pest megyei pártbizottság titkárá­nak elnökletével folytatódott a tanácskozás. lodés© 4J tartalommal tölti meg népeink hagyományos ba­rátságát és ez országaink test­véri együttműködésének leg­főbb forrása és tartós alapja. — A Szovjetunió Kommu­nista Pártjának legutóbbi kongresszusa történelmi je­lentőségű a swxnalizmus jele­ne és jövője szempontjából — hangoztatta a továbbiakban. Gazdagította a marxizmus— leninizmus elméletét, hozzájá­rult a nemzetközi munkás- mozgalom fejlődéséhez. Az SZKP XX. és XXII. kong­resszusának eszméi hatalmas fegyverré váltak a személyi kultusz maradványainak fel­számolásáért folytatott harc­ban, megkönnyítik a káros dogmatikus és revizionista i’únyzatok leküzdését. A Len­gyel Egyesült Munkáspárt és a Magyar Szocialista Munkás­párt határozottan állástfoglal a kommunista- és munkáspár­tok egységének, valamint a szocialista államok közösségé­nek megerősödése mellett. Si­kereink feltétele és biztosítéka a békéért és haladásért foly­tatott harcban a nemzetközi kommunista mozgalomnak a ui párt nyilatkozata szellemé­ben fogant szolidaritása. Ha­tározottan elítéljük az Enver Hodzsa és a hozzá hasonló ka­landorok kísérleteit, amelyek a világ kommunista mozgal­ma egységének aláásására irányulnak. Egyes szavakat ragadnak ki a marxizmusból és annak tartalmát elferdítve, hazúg „érveiket” lényegében a marxizmus ellenségeinek fegyvertárából veszik. Edward Ochab ezután azzal a háborús veszéllyel foglalko­zott, amely legutóbb az ame­rikai imperializmus Kuba el­leni agressziója miatt fenye­gette a világot, majd megje­gyezte: — Lengyelország, Magyar- ország és más országok népei, amelyek éber figyelemmel kí­sérik az agresszív német mili- tarizmus újjáéledését, a német kérdésnek a szovjet javaslatok szellemében történő gyors megoldását kívánják. Arra tö­rekszünk, hogy mind a két né­met állammal aláírjuk a béke- szerződést és ilyen , alapon megoldjuk a nyugat-berlini problémát is. Edward Ochab végül St­nvújtotta a kongresszusnak a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának aján­dékát, a Varsót jelképező szi­rén szobrot Erősödjék továbbra is a hagyományos magyar—lengyel barátság Szebb, tartalmasabb, gazdagabb, boldogabb lett népünk élete az elmúlt években Ezután Fock éNtárs, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja szólalt fel. Rámuta­tott, ho-v ötéves tervünk első két évének végrehajtása során elért eredményeink bizonyít­ják, hogy helyesen alkalmaz­tuk és megfelelően hasznosít­juk a VII. kongresszus útmu- tstnsát Hazánk általános fejlődését tekintve, a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének befe­jezésével, és az elért sikerek megszilárdításával befejeztük a szocializmtie alpniainak le­rakását. Nagyszerű győzelme ez pártunknak, szocializmust építő népünknek. A mezőgazdaság szocialista átszervezése jelentőségét és hatását tekintve, a munkás­osztály hatalmának kivívá­sa és megvédése óta elért legnagyobb sikerünk, ív V-ásorztályunk és dolgo­zó parasztságunk nagyszerű c zx."'vasának, a párt politi- V következetes végrehajtá­st nak eredménye, hogy az át­szervezés időszakában — ha > erény mértékben is ' — nö­vekedett a mezőgazdasági ter­melés. Ehhez természetesén arra is szükség volt, hogy a népgazdaság erőforrásainak érv részét erre a célra átcso- p- • ;=ítsuk. Gazdasági helyzetünk aA- lárd, fejlődésünk ütemében lépést tartunk a baráti szo­cialista országokkal. Gyorsabban és kedvezőbb ará­nyok mellett bővül termelé­sünk mint a kapitalista világ sok. nálunk fejlettebb orszá­gé \z ország kedvezően fej­lődő gazdasági helyzete lehe­tővé teszi, hogy pontosan ele­get tegyünk esedékes nemzet- V'-'-' fizetési kötelezettségeink­nek. Fock Jenő ezután megálla­pította . hogy népgazdaságunk feilődése az 'ötéves ' terv első két évíb°n. a fő irányokat te­kintve, össkiiíing’őan volt a terv céljaival. A* ipar terme­lése 1961—1962-ben a terve­zettnél gyorsabban, több mint 20 százalékkal nőtt A két kongresszus közti időben üzembe helyezett 92 fontosabb ipari beruházásból, 64 épült vidéken. A beruhá­zások értékét alapul véve 89 százalék jutott a vidékre és mintegy 11 százalék Buda­pestre. Beruházási tervünk rekonstrukciós jellege azonban nagymértékben meghatározta előrehaladásunk ütemét a vi­déki ipartelepítésben. Ennek következménye, hogy az ipar­ban foglalkoztatottak száma Budapesten 50 ezer fővel (9 százalékkal), vidéken pedig 100 ezer fővel (csaknem 14 százalékkal) nőtt. Nem vagyunk megelégedve a vidék iparosításának üte­mével. Még vezető beosztá­sú emberek között is sokan vannak olyanok, akik igaz­nak veit gazdaságossági in­dokokra hivatkozva, gátol­ják a vidék iparosítását. Az ötéves terv első két évé­ben az életszínvonal növeke­dési üteme a kedvezőtlen me­zőgazdasági terméseredmények következtében kisebb volt, mint az előző években. Vala­melyest kisebb volt az évi ter­vekben számításba vett is. Mégis a dolgozók millióinak véleményét fejezzük ki, arcúkor azt mondjuk: szebb, tartalmasabb, gazda­gabb és boldogabb lett né­pünk élete az elmúlt évek­ben is. Magabiztosan állapít­hatjuk meg ezt, mert együtt élünk a dolgozó néppel, is­merjük gondjukat, bajukat, örömüket. Kedvezően hatott az életkö­rülményekre, szebbé, nyűge d- tabbá tette az emberek é'etét, hogy az üzlethálózat bővítésé­vel, az élelmiszerek és az ipar­cikkek választékának növelésé­vel, a folyamatos áruellátás biztosításával, a belkereskedelem megfele­lőbben gondoskodott a lakos ság sokrétű szükségleteinek teljesebb kielégítéséről. A felszólaló «után a tanulás lehetőségek növekedéséről, az egészségügyi ellátás javulásá­ról és a lakásépítési terv úl- teljesítéséröl szólott, majd így folytatta: — A népgazdaság fejlődésé­vel a külkereskedelmi árufor­galom is lépést tart A legna­gyobb forgalmat változatlanul! a baráti országokkal bonyolít­juk. Számottevően növekednek kereskedelmi kapcsolataink a gyarmati sorból nemrég felsza­badult, gazdaságilag még gyen gén fejlett országokkal. A köl­csönös előnyök alapján a fej­lett kapitalista országokkal is növekszik forgalmunk. Fejlődik közlekedésünk fe és sikeresen helytáll a termelés és az életszínvonal növeke­désével együtt járó nagyobb teher- és személyszállítási feladatok megoldásában, Második ötéves tervünk vég behajtása során munkánk rendkívül fontos részét képezi: a népgazdaság szerkezetének átalakítása. A két kongresszus között további eredményeket sikerült elérni. Iparunk, sőt az egész nép­gazdaság további fejlődésének legfontosabb kérdése — meg­győződésem szerint — az adott ságaimkmak és ugyanakkor a nemzetközi együttműködés szempontjából is legjobban megfelelő gyártmányösszetétel kialakítása. Ezt a szocialista országokkal az eddiginél is szorosabb együttműködésben lehet gyorsan és hatékonyan megvalósítani. Minden országnak előnyt je­lent, ha a helyes profilmeg­osztás útján berendezkedhet a korszerű technológiával, magas műszaki színvonalú termékek, nagy szériákban előállítható gazdaságos gyár­tására. Sajnos, ebben * vonatkozásban Kép a tanácskozásról, előtérben a szovjet küldöttség ajándéka. MTI Foto: Vigovszki Ferene fel. nem használjuk ld a kézenfek­vő lehetőségeket. Makacs, szűk látókörű ragaszkodás tapasz­talható minden régóta gyártott termékhez. Ennek következté­ben, más KGST-országokkal együtt, mi is gyártjuk a vilá­gon előállított ipari termékfé­leségek 60—80 százalékát. Fock elvtárs ezután a 20 éves távlati terv kidolgozásáról szólott. Továbbiakban Fock elvtárs rámutatott: 1957—1959 közitt a termelés növekedésének mintegy fele származott a ter­melékenység emelkedéséből. Célként tűztük ki a kétnar- mad—egyharmados arány el­érését. Az ötéves terv eddigi időszakában ezt elértük és bi­zonyos, hogy a terv egész idő­szakát tekintve — az arány még jobb lesz, A harmadik ötéves tervben tovább kell haladnunk és el kell érnünk, hogy a termelés növekedésének mintegy há­romnegyed részét a termelé­kenység emelkedése biztosít­sa, miközben csökken a munkaidő. A 20 éves terv második felé­ben az ipari termelés egész növekedését a termelékenység útján kell fedezni, a munka­időt pedig tovább kell rövidí­teni. A 20 éves tervidőszakban kedvező adottságaink alapján az alumíniumipar maximális fejlesztésére törekszünk. Ebben felbecsülhetetlen jelentőségű segítséget kapunk a napodban aláírt egyezmény alapján a Szov j etuniótóL 20 éves tervünk időszaká­ban a tüzelőanyag- és energia- szükségleteink kielégítésére fokozott mértékben használjuk fel az ország erőforrásait. Ezek az utóbbi években bővültek. Nagy földgáztelepeket tártunk fel és kőolajkészleteink is számottevően emelkedtek. Mezőgazdasági termelésünk 20 év alatt kettő, kettő és fél­szeresére növekszik. Mindezt a munka termelékenységének gyors növekedésével fogjuk el- ‘ érni. A mezőgazdasági kere­sők aránya az 1938. évi 50 Raymond Guyafc; A nemzetközi munkásmozgalom egységében van a mi erőnk százalék és az 1960 évi 35 szá­zalék helyett, előzetes harma­dik ötéves tervünk szerint már 1970-ben csupán 27—28 száza­lék lesz. A 20 éves terv végé­re 16 százalékra csökken. En­nek jelentőségét a népgazda­ság fejlődése szempontjából akkor tudjuk felmérni, ha fi­gyelembe vesszük, hogy egy kereső az iparban mintegy há­rom és félszer annyi nemzeti jövedelmet állít elő, mint a mezőgazdaságban. Fock Jenő ezután a gazda­sági vezetés színvonaláról be­szélt. Rámutatott, hogy a vezetési színvonal emelésével egyide­jűleg növekedni kell a dol­gozók részvételének is a ve­zetésben, gazdasági mun­kánkban mind nagyobb sze­repe van a tudománynak. Ma azonban még korántsem mondhatjuk, hogy a gazdasági munka és a tudományok kap­csolata már kielégítő volna. A népgazdaság továbbfejlesz tésében nagy jelentőséget tu­lajdonítunk a termelőerők fokozott koncentrációjának. Illetve ennek érvényesítésé­hez a feltételek megteremté­sének. Ebből indultunk ki, amikor a gazdasági vezetés megjavításá­nak részeként hozzákezdtühk az ipar irányításának átszer­vezéséhez. A termelőerők koncentrálása sokoldalúan át­gondolt, tervszerű munkát igé­nyel, A mi viszonyaink között a koncentráció nem okozhat munkanélküliséget, termelési zavarokat, felesleges áldozato­kat. Előre és részletesen ki keli dolgozni a koncentrált ter­melési kialaikításához. a kor­szerű üzemek megszervezésé­hez, az elaorózott. gazdaságta­lanul működő termelőegységek fokozatos felszámolásához szűk séges tennivalókat. A szocializmus teljes győ­zelme hazánkban elérhető közelségbe került. Csak raj­tunk műMk, elsősorban a munkánktól függ, hogy cé­lunkat mielőbb elérjük — fejezte be, nagy tapssal foga­dott beszédét Fock elvtáns. Raymond Guyot, a Francia Kommunista Párt Politikai Bi­zottságának tagja bevezetőben tolmácsolta a kongresszusnak a Francia Kommunista Párt testvéri üdvözletét. Elismerés­sel beszélt az MSZMP politi­kájáról, majd hangsúlyozta, hogy a francia kommunisták mindent megtesznek a szoros kapcsolatok fejlesztése, a fran­cia—magyar barátság erősíté­se érdekében. Beszélt arról a kemény harcról, mely Francia- országban több mint négy esz­tendeje folyik a demokrácia és a személyi hatalom között. Elemezte a francia választá­sok eredményét, majd a nem­zetközi politika kérdéseivel foglalkozott, kiemelve, hogy Kubában az imperialisták újabb vereséget szenvedtek. Pártunk elítéli és leleplezi azokat a szovjetellenes, vala­mint a Szovjetunió Kommu­nista Pártja és több testvér­párt, köztük a Francia Kom­munista Párt ellen intézett hadjáratot, amelyet az Albán Munkapárt vezetői indítanak, megsértve az 1957. és 1960. évi moszkvai határozatokat, és há­tat fordítanak a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kong­resszusa a személyi kultusz leleplezéséről, valamint a bé­kés együttélés és a béke kér­déseiről hozott történelmi ha­tározatoknak. Végül kijelentette: tapaszta­latból tudjuk, hogy az impe­rialisták nem nézik tétlenül a szocialista tábor és a világ­béke erőinek térhódítását. Mindenféle fenyegetésekre ve­temednek, hogy megpróbálják feltartóztatni a történelem me­netét. De azt is tapasztalatból tudjuk, hogy minden próbál­kozásuk megtörik a nemzet­közi kommunista és munkás- mozgalom egységének sziklá­ján, a marxizmus—leninizmus és a proletár-nemzetköziség erején. A kongresszus szerda délutáni ülése Ebédszünet után a kongresz- szus Komócsin Zoltánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága póttF"’ának elnökletével foly­tatta munkáját, llku Pál, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke beterjesztette a bizott­ság jelentését, amelyet a kong­resszus egyhangúlag tudomá­sul vett. Ezután folytatódtak a hozzászólások. Felszólalt Otakar Simunek, a Csehszlovák Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Darvas József író, Ar­turo Colombi, az Olasz Kom­munista Párt Politikai Bizott­ságának tagja, Gosztonyi Já­nos, a Vas megyei pártbizott­ság első titkára, Juszkó Ist­vánná felsőtelki pedagógus, Ambrus Jenő, a pécsi városi pártbizottság titkára, Szabó István, a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet el­nöke és A. Draghici, a Román Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagja. Az elnöklést ezután Kónyi Gyula, a XIII. kerületi párt- bizottság első titkára vette át. Felszólalt Herbert Warnte, a Német Szocialista Egységpárt Poltikai Bizottságának tagja, Apró Antal, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja é* Bóján Bolgaranov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Köz* ponti Bizottság titkára. A kongresszus csütörtök reg­gel 9 órakor folytatja mun­káját. Magyar pártvezetök és az SZKP küldöttségének tagjai közös vacscrán vettek részt Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Nemes Dezső és Gáspár Sán­dor elvtársak, a Központi Bi­zottság tikárai szerdán este kö­zös vacsorán vettek részt a VIII. pártkongresszuson részt- vevő szovjet küldöttség tagjai­val. Szovjet részről jelen vol­tak a követekző elvtársak: Otto Kuusinen, az SZKP Köz­ponti Bizottsága Elnökségének tagja, a delegáció vezetője, Borisz Ponomarjov, az SZKP Központi Bizottságánnk tit­kára, Ivan Kebin, az SZKP Központi Bizottságának tagja, az Észt Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, Nyina Pemacs, az Ukrán Kommunista Párt harkovi te­rületi bizottságának titkára és V. I. Usztyinov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, a delegáció tagjai. A közös vacsora közvetlen baráti légkörben folyt 1a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom