Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-21 / 272. szám

6 NAPLÓ IMS. Megkezdte tanácskozását az MSZMP Vili. kongresszusa >Folytató* <a S. oldalról.) A marxizmus—leninizmus tisztaságának megőrzése, al­kotó alkalmazása, a helyes politika is csak úgy vezethe­tett nagy győzelmekhez, hogy pártunk a harcban összeko- \ ácsolódott és egységes volt. Az egység nem formális ker­ti és.-A egység nem zárja ki, há­túm feltételezi a kérdések s.kc’daiú megvitatását, s e v.'la során a különböző véle- rvények kifejtésének lehetősé­get. Pártunk egysége azt je­lenti, hogy a párt valóban alar- pos és beható vita után hozzon határozatokat, amelyek azután műdén kire kötelezőek és a végrehajtásban érvényesüljön a szigorú fegyelem. Az elmúlt hat esztendő alatt előfordult, hogy olyan nézet­ei érések is támadtak, ame- lye - végül is szakításhoz ve­zettek. Négy volt központi bi- ” évi taggal öltött a vita o'-?n foi'mát és jelleget, hogy végül is szakítás következett be köztük és a Központi Bi- ' *?ág között. A Központi F'.vottság egyik esetet sem > • c’eményezte. De amikor el- • néze1 eltérések támadtak, s ■ • hamis felfogás és magatar­tás képviselői — jobboldali, 'agy .,baloldal?’ eltévelyedés következtében, esetleg szemé­lyes hiúságból — szembefor­dultak a párt fő irányvonalá­val és szervezeti rendjével, a Központi Bizottság nem habo­zott, a párt és a nép érdekeit tartva szem előtt cselekedett Nincs olyan ember, akinek elvi kérdésekben a párt en­gedményt tehet Marxista:— leninista eszméink, a párt politikája, egysége minden­nél fontosabb számunkra. (Hosszantartó taps). Pártunk politikája, a mar­xizmus—leninizmns alkotó al­kalmazásával olyan bonyolult kérdésekre adott választ mint az osztályharc és az osztály­szövetség összefüggése; az el­lenforradalommal vívott harc és a szocialista konszolidáció; a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének problémái — mondottá, majd megállapítot­ta, hogy a szocialista építő- munka eredményei a mar­xista—leninista elmélet sike­rei is voltak, a gyakorlatban igazolták az elmélet helyessé­gét Ideológiai munkánk még elmarad a társadalmi fejlődés, a lehetőségek és a követelmé­nyek mögött: A marxizmus eszmei offen- zívája az egész szocialista épftőmunka parancsoló szük­ségessége. A polgári és kis­polgári ideológia legyőzése, a társadalmi tudat szocialis­ta átalakítása a szocializmus teljes győzelmének elenged­hetetlen feltétele és része. 4 kommunista vezetőtől meg kell követelnünk a szerénységet, a közösség áldozatkész, önzetlen szolgálatát A kapitalista és a szocialis­ta világrendszer egyidejű léte­zése, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egy­más mellett élése egyben Ide­ológiai küzdelem is s ennek tartalma a szocialista és a búr- z?oá eszmék harca. Fejlődésünk jelenlegi sza­kaszában a politikád harc is gyakran ideológiai harc for­májában jelentkezik. A kapi­talizmus ideológiai maradvá­nyai, az imperializmus eszmei behatolása elleni küzdelem is osztályharc. Ez a harc nem a oolgári, kispolgári hatások alatt lévő — dolgozók ellen folyik, hanem értük is, azok ellen az eszmék ellen, amelyek objektíve a burzsoázia érde­keit. fejezik ki. A Központi Bizottság meg­felelő figyelmet fordított a párttagság és a párttal szim­patizálók ideológiai képzé­sére. A pártoktatásban részt vevők majdnem 50 százaléka párfonkívüli. A különböző típusú pártisko­lákon évenként összesen 4500 hallgató végez. Fontos szerepet töltenek be a marxista-leni­nista esti egyetemek tanfolya­mai. amelyeken 12 000 eívtárs tanúi. Ebben az évben az is­kolán kívüli pártoktatás külön böz i formáinak keretében 620 ezer hallgató, a Kommunista Ifjúsági Szövetség oktatási rendszerében 340 ezer fiatal faltul marxizmus—leninizmust. Egészségesen növekszik pár­tunk szervezeti ereje, párt- szói ezeteink száma: 17,396, a termelőszövetkezeteknek több mint 97 százalékában van pár* szervezet. A párttagság létszáma (tagjelöltekkel étv". tt) ez év szeptember el­seje' adatok szerint 511,965, teh> ‘ a VII. kongresszus óta 77.000-rel nőtt. Növekedett a párttagság általános művelt­sége 1 nártsajtó példányszáma is pöv.' szik. A párt központi n^r '^njának. a Népszabad- sáar-k péJdányszáma jelenleg 70- ",f> százezerrel több, mint a V1T kongresszus idején volt. Növrk <•■»'!< a folyóiratok pél- dsnvszáma is. A rádió és a televízió előfi­zetőinek növekedő' száma, a l?r-r.’- iránti nagy kereslet i^óyv'-v politikai érettségének és érdeklődésének bizonysága. é>!-rvr>vsága ez annak is, hogy a rádió, a televízió és a la­pok színvonala emelkedett, •lolsrozóik segítik a pártot, lépést tartanak a fejlődés hozta feladatokkal. Most arra lesz szükség, bogy a sajtó munkásai tovább gya­rapítsák ideológiai ismeretei­ket és szakmai tudásukat; te­gyék még színvonalasabbá, még gazdagabbá és még sok­oldalúbbá agitáció« és propa­ganda munkájukat A káderek nevelésével és kiválasztásával foglalkozva a beszámoló megállapította: a helyzet essen a területen egész­séges. Megszűnt a titokzatos­ság és a pártszervezetek egy­re inkább sokoldalúbban, elő­ítéletek és sablonok nélkül ítélik meg az embereket. A múltbeli érdemek számontar­tásán és változatlan megbe­csülésén kívül a kádermunká­ban most előtérbe került a feladatra való alkalmasság követelményeinek érvényesí­tése. A kádermunkában az eszmei és politikai képzés mellett mindig ügyelni kell rá, hogy mindenkit megóvjunk a hosszú ideig végzett jó mun­ka után még rendes embere­ket is megkísértő hibáktól, a személyes népszerűség hajszo­lásától, az elbizakodottságtól, a hatalmaskodás veszélyétől. A legjobb orvosság e tekintet­ben is a pártnak- az utóbbi években kialakított egészsé­ges munkastílusa. A párt munkastílusának lé­nyeges vonása változatlanul az, hogy a párt minden tagjának és funkcionáriusának eleven és szoros kapcsolatban kell él­nie a dolgozó tömegekkel. Ez az eredményes pártmunka elengedhetclen feltétele. A kommunisták magatartásá­ban az elvi szilárdság egység­ben van a dolgozó emberek mindennapos gondjai iránti figyelmességgel és humaniz­mussal. A kommunista veze­tőktől meg kell követelnünk a szerénységet és a közösség ál­dozatkész, önzetlen szolgálatát. Kialakult, de tovább kell erősíteni a párton belül a vá­lasztott szervek önállóságát. Ez véd legjobban a munka el­bürokratizálódása ellen. Párt- életünk fejlődésének egészsé­ges jelensége, hogy a vezető szervek mellett — minden szinten — társadalmi bizottsá­gok, munkatársak és aktivis­ták tevékenykednek, közöttük sokan pártonkívüliek. A pártéletben egészséges légkört teremtettünk. Az em berek nyiltan beszélnek, vi­takoznak, bírálnak. Annál kirívóbb és elitélen- dőbb, hogy akadnak még kü­lönböző posztokon, főként ál­lami és gazdasági területeken kommunista vezetők, akik a párt politikájának szellemétől, a párt munkastílusától idegen módszereket alkalmaznak. Az ilyen emberek a parancsolga­tok. az utasítók, a bírálat el­fojtó és néha megtorlói. Az ilyen jelenségek ellen a párton belöl, de az élet minden más területén is keményen harcol­ni kell Gondozzak pártéletünk és egész közéletünk tisztaságát, ösztönözzük a vitákat, őr­ködjünk a bírálat szabadsá­gai. A j>árt valamennyi szerveze­tének munkáját segíti a köz­vélemény, a dolgozóik közvet­len támogatása. Évente több tízezer közérdekű levél, szemé­lyes lejelentés érkezik a párt­ái állami szervekhez, a •zer- kesztőségekhez, a rádióhoz. Ezekben a levelekben a dolgo­zók cíykar személyes panasz­ként, de nagyon gyakran min­den közvetlen érdek nélkül teszik szóvá intézményeink munkájának hiányosságait, egyes vezetők túlkapásait Pártszervezeteinknek és köz^- rntézrnényeinknek elemi köte­lességük, hogy minden ilyen bejelentést, észrevételt a lehe­tő leggondosabban kivizsgál­janak és a tényleges hibákat orvosolják. Pártunknak őrköd­nie keíl afölött, hogy a hibá­kat szóban vagy írásban bíráló dolgozók teljes védelmet kap­janak; a legerélyesebben és azonnal el kell járni a bírálat elfojtóival szemben. Irtani kel! azonban a „fúrás”, a rágalom és az intrika szellemét. A jö­vőben párt- és állami szer­veink komoly indokok nélkül, például névtelen levelek, beje­lentések alapján eljárást ne indítsanak. Elvtársak! A párt kialakult helyes munkastílusának meg felelően a Központi Bizott­ság a gyakorlatban azt a módszert alkalmazza, hogy nem hoz az állami intézmé­nyekre, tömegszervezetekre, kulturális szervezetekre, vagy más önálló vezető szer­vekre kötelező párthatároza tokai. A párt e területeken úgy érvé­nyesíti eszmei és politikai ve­zető szerepét, hogy határozatai az ott dolgozó párttagokra kö­telezőek, és a párthatározatok érvényesítéséért a meggyőzés és érvelés módszereivel kell dolgoand. A magyar nép bizalommal tömörül a Magyar Szocialista Munkáspárt köré A Központi Bizottság közzé­tette a Szervezeti Szabályzat módosítására vonatkozó javas­latait is. Az vezetett bennün­ket, hogy növeljük a párttagok jogait és kötelességeit, foko­zott erkölcsi követelményeket támasszunk a kommunistákkal szemben. A tervezet újabb biztosítékokat tartalmaz a bíráltai; jogának érvényesítésé­re. Elvtirsak! A párt hatalmas támaszai a tömegszervezetek és tömegmozgalmak. A Magyar Szocialista Mun­káspárt, a munkásosztály for- radalírd élcsapata, munkájában természetesen mindenekelőtt a munkásosztály legnagyobb szervezeteire, a szakszerv eze - tekre támaszkodik. Ezeknek taglétszáma ma kétmillió-hét­százezer. A szakszervezetekre fontos feladatok várnak a munka- vers eny-mozgalmaknak, kü­lönösen a szocialista brigá­dok mozgalmának szervezé­sében és vezetésében. A szakszervezetek mozdítsák elő a munkások, alkalmazottak és értelmiségiek tevékeny köz­reműködését a gazdasági veze­tésben, az üzemek és vállala­tok lehetőségeinek kiaknázásá­ban. A. szakszervezetek visel­jék szívükön a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javí­tását, segítsék a dolgozók szak mai és politikai képzését, A párt ifjúsági szervezeté­nek, a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek hétszáznyolcezer tagja van. A Kommunista If­júsági Szövetség vezetése alatt működő úttörőmozgalom 800 ezer gyermeket fog össze. A Kommunista Ifjúsági Szövet­ség betölti hivatását. „Az ifjú­ság a szocializmusért” mozga­lomban mintegy nyqjcszazezer fiatal vesz részt A mezőgazda­ságban kilencvenhétezer fiatal kapcsolódott be a különböző termeién versenyekbe, közülük tízezer a fiatal traktorosok szó ■ cialista versenyébe. A Kommu­nista Ifjúsági Szövetség által a termelőszövetkezetekben indí­tott takarékossági mozgalom­ban kétszáznegyvenezer fiatal vesz réizt 1962. első félévéber ótszáznyolcvanezer fiatal kere­ken nyolcmillió munkaóra tár­sadalmi munkát végzett. Mind­ez arra mutat, hogy sokszor felszínesen, igaztalanul szaptii- ják a nej dolgos, hazaszerető fiatalságunkat. A közelmúltban tömegszer­vezeti alapokra helyezett testnevelési és sportmozgal­munk egészségesen fejlődött. A rendszeresen sportoló száz­ezreken túl, az elmúlt eszter- dőben egymillió-kétszázezren vettek rüszt a különböző sport­akciókban. Továbbra is fcn’os feladat a testnevelés és a sport fejlesztései Jő és eredményes mun tát végeznek a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának irányításá­val a dolgozó nőtanácsok. A nők közötti politikai munka fontossága változatlanul nagy és az is lesz mindaddig, amíg a nők jogszerinti egyenlősége a gyakorlatban is teljes, tény­legesen érvényesülő egyenjogú Sággá nem válik. A tömegszervezetekben és tömegmozgalmakban végzett pártmunka nagy fontosságát és súlyát matatja az, bogy igen sok pártonkívüli mun­káját befolyásolja. A szakszervezetek négyszáz harmincötezer aktivistája közül harminc százalék, a hétszázez­res KISZ-tagságból öt -zára- iék. a Hazafias Népfront bízott ságainak 127 555 tagja közül 26 százalék a párttag Nagy­szerű új tömegmozgalmunk­ban, a szocialista brigádmoz­galomban résztvevő 400 ezer ember túlnyomó többsége pár­tonkívüli. Ez egyúttal azt is mutatja, mennyire megsoka­sodtak a párt körül szorosan tömörülő rokonszenvezők, akik maguk is teljes odaadással és aktivitással hirdetik a szócia- lizmus igazságait és dolgoznak példamutatóan azért, hogy a szocializmus eszméi megvaló­suljanak. * Pártunkról szólva meg kell említeni azt is, hogy az egye­sülés folyamata teljesen és vég legesen befejeződött. Senki sem tartja számon, hogv párt­tagjaink közül az egyesülés előtt ki a volt a Kommunista, ki a Szociáldemokrata Párt tagja. Ma az embereket pártunk­ban kizárólag munkájuk, magatartásuk, aktivitásuk, a munkára való rátermettsé­gük alapján különböztetik meg. Ez helyes és örvende­tes. Ma a párt mindennapi munká­jában érezzük annak a nagv történelmi győzelemnek áldá­sos hatását, hogy a magyar munkásosztály két pártja a marxizmus—lerümzmus eszméi alapján egyesült és — most már joggal elmondhatjuk — egységes, szellemében és mun­kamódszereiben egyaránt kom nurrrista párttá fejlődött. A magyar nép bizalommal tömörül a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt köré. Pártánk betölti történelmi hivatását: biztosan vezeti a magyar né­pet a szocializmus teljes fel­építéséért, a kommunizmus­ért vívott harcban, Tisztelt Kongresszus! Kedve* Elvtársak! Pártunk marxista— leninista párt, a proletár inter­nacionalizmus alapján áU. Legfőbb internacionalista kötelességünknek tartjuk, hogy a nemzetközi kommunis­ta mozgalom egységének to­vábbi megszilárdításán mun­kálkodjunk és hazánkban tel­jesen felépítsük a szocialista társadalmat. A nemzetközi munkásmoz­galom egységének alapja a kommunista- és munkáspárto­kat egybeforrasztó marxizmus —leninizmus. A nemzetközi kommunista mozgalomban ma a pártok teljes egyenjogúsá­ga érvényesül. A közös nem­zetközi harc feladatait a kom­munista- és munkáspártok idő­szakos tanácskozásai határoz­zák meg. Az egységesen hozott határozatok minden pártra kö­telezőek. így tekint a Magyar Szocialista Munkáspárt a kom­munista- és munkáspártok 1957-es és 1960-as moszkvai tanácskozásainak határozatai­ra. A kommunista- és munkás­pártok e két tanácskozásának határozatai adják pártunk nemzetközi tevékenységéhez a számunkra kötelező elvi útmu­tatást. E határozatok szellemé­ben küzdünk a nemzetközi munkásmozgalom érdekeit ve­szélyeztető revizionizmus ellen saját hazánkban is, nemzet­közi vonatkozásban is. Elítéltük és elítéljük a Jugo­szláv Kommunisták Szövet­sége legutóbbi kongresszusá­nak revizionista tételeit, de elítéljük a revizionista jelen­ségeket ugyanígy, jelentkez­zenek bárhol a nemzetközi munkásmozgalomban. Elítéljük a dogmatikus — szektás irányzatot, mint a mar­xizmus—len inizmustól idegen, és a revizionizmusnál nem ke­vésbé káros áramlatot. Harco­lunk és fellépünk ellene saját hazánkban is. és a nemzetközi munkásmozgalomban is. így mélyen elítéljük a pártütő Ski­ver Hodzsát és társait, s mind­azokat a dogmatikus-szektás fellépéseket, amelyek a nem­zetközi kommunista mozga­lom más pártjaiban jelentkez­nek. Nem értünk egyet azok­kal, akik a moszkvai közös nyilatkozatokra hivatkozva helyetlenítik az Enver Hodzsát és csoportját ért elkerülhetet­len. szükséges és helyes kom­munista bírálatot, ugyanakkor védelmezik és támogatják azo­kat, akik Tiranából gyalázkodó rágalmakat szórnak a Szovjet­unió Kommunista Pártjára, an­nak Központi Bizottságára, a marxista-leninista testvérpár­tok egész sorára, köztük pár­tunkra, a Magyar Szocialista Munkáspártra is. A Magyar Szocialista Mun­káspárt az internacionalizmus próbakövének tekinti a Le- nin-alapííotta nagy párthoz, a Szovjetunió Kommunista Pártjához, az első munkás­paraszt államhoz, a Szovjet­unióhoz való viszonyt. Lenin fellépése óta a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom győzelme, a szovjet állam létrejötte óta a föld minden országának internacionalistái a Szovjetunió köré tömörültek és mindig azt támadták, mint legfőbb ellenségüket az impe­rialisták, a nemzetközi mun­kásmozgalom enegátjai és ka­landor elemei. Ez a történelem tanítása. A Magyar Szocialista Mun­káspárt szolidáris a Szovjet­unió Kommunista Pártja XX. és XX n. kongresszusának nemzetközileg is érvényes meg állapításaival. E tekintetben is a kommunista- és munkáspár­tok 1960-as moszkvai tanács­kozásán kiadott nyilatkozathoz tartjuk magunkat, amely tel­jes joggal állapítja meg, hogy: ^... az SZKP XX. kong­resszusának történelmi ha­tározatai nemcsak az SZKP és a Szovjetunióban folyó kommunista építés szem­pontjából nagy jelentőségű­ek, hanem új korszak kez­detét jelentették a nemzet­közi kommunista mozgalom­ban is. előmozdították továb­bi fejlődését a marxizmus— leninizmus alapján ...” A kommunista világmozya- lom egysége — ma inkább, mint valaha, — a szocialista forradalom létérdeke. Éz az egység közös cselekvést is jelent a nemzetközi helyzet, a forradalmi mozgalom lő kérdéseiben. Az egységbontás csak ellensé­geinknek használ, akik a kom­munizmus széthullásában re­ménykednek. A reakció ;én- viselői száz éve táplálnak ", .1 reményeket, s mindig hiába. Lenin már több mint négy év­tizeddel ezelőtt arról írt. kegy a bolsevizmus kétfrontos küz­delemben, a kispolgári oppor­tunizmus és a kispolgári fo-r- radalmiság, a „baloldaliság” elleni harcban alakult ki és fejlődött. Ez a nemzetközi kommunista mozgalom fejlő­désének a törvénye is. Rendíthetetlenül bízunk a marxizmus—leninizmus igaz ságaiban, abban, bogy a nemzetközi kommunista nioz galom teljesen le fogja győz­ni mind a revizionista mind pedig a dogmatikus, ;zek- táns téveszméket. Meggvő ■ ződésünk, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom ereje és egysége a marxizmus— leninizmus diadalmas eszméi alapján tovább *6 és szilár­dul. Kádár elvtárs befejezésül többi között a következőket mondotta; Mindenekelőtt és legfőképpen azt kérem a Köz­ponti Bizottság nevében a pártkongresszustól, hagyja jó­vá és erősítse meg pártunk ed­dig követett politikai fő irány­vonalát, hadd haladjon pár­tunk és népünk mint eddig törés, ingadozás és kitérők nélkül a helyesnek bizonyult úton, új győzelmek felé. (Hosz- szantartó taps.) Mélyen meg vagyok győződ­ve arról, hogy pártunk VIIL kongresszusa a napirenden lé­vő nagyfontosságú kérdéseket alaposan megtárgyalva, meg­felelő határozatokat hoz, tör­ténelmi feladatát jő] megold­ja. Bizonyos vagyok abban, hogy a kongresszus új lendü­letet fog adni pártunk egész tevékenységének, népünk al­kotó munkájának, a szocializ­mus építésének hazánkban. Kádár János hosszantartó tapssal, lelkes éljenzéssel fo­gadott beszéde után az elnök­lő Rónai Sándor, a Politikai Bizottság tagja ebédszünetet rendelt el. Az ebédszünet után Somogyi Miklós, a Politikai Bizottság tagja elnökölt. Napirend sze­rint következett a Központi Revíziós Bizottság beszámoló­ja. A beszámolót Fodor Gyula, a Központi Revíziós Bizottság elnöke mondta el. A kongresszus ezután meg­kezdte a két beszámoló együt­tes megvitatását. A vitában felszólalt Cseterki Lajos, a Borsod megyei párt- bizottság első titkára, Takáts hnre, a dunaújvárosi pártbi­zottság titkára. Rajki Sándor. az MTA mezőgazdasági kuta­tóintézetének (Martonvásár) igazgatója és Pultai Árpád, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. Ezután Szakosíts Árpád el­nökletével folytatódott a vita, amelyben felszólalt Sugatagi Ferenc, a Gábor Áron Vas­öntöde s Gépgyár dolgozója. Lombot Ferenc, a Győr me­gyei pártbizottság első titkára, Sebestyén Gyula, a kővágó­őrsi Béke Termelőszövetkezet elnöke Győri Imre, a Csong- rád megyei pártbizottság első titkára, Zsamóczai Józsefné, az Egyesült Gyógyszer- és Táp- saergyár technikusa és Nádas József, a szolnoki járási párt- bizottság titkára. A kongresszus ma reggel > órakor folytatja munkáját. éi nemzetközi kommunista mozgalom ereje és egysége a marxizmus — lenini*- mms diadalmas eszméi alapján tovább nő és szilárdul

Next

/
Oldalképek
Tartalom