Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-21 / 272. szám
»«2. NOVEMBER ZI. NAPLÓ 3 Megkezdte tanácskozását az MSZMP Vili. kongresszusa U. Befejeztük hazánkban a szocializmus alapjainak lerakását. A társadalom »sztályszerkezetében végbement változások és a szocialista nemzeti egység erősítése (Folytatás a 2. oldalról.) Tisztelt Kongresszus! Ked- »s Elvtársak! Három éve, irtunk VII. kongresszusa ab- m foglalta össze a legfőbb iadatokat. hogy gyorsítsuk eg a szocializmus építését és legközelebbi években fejezik be hazáikban a szocializ- ius alapjainak lerakását. Most, ezen a kongresszuson a Központi Bizottság jelentheti a pártnak és a párt a magyar dolgozó népnek, hogy e feladatokat megoldottuk: a szocializmus építése nagy lendületet vett és befejeztük a szocialista társadalom alapjainak lerakását. A beszámoló a továbbiakban iemelte, hogy az elmúlt há- >m év legnagyobb eredménye mezőgazdaság szocialista áttervezése volt. Pártunk he- esen alkalmazta a marxista —leninista tudományos elméletet az agrárkérdésben; a parasztságot a párt, a munkás- osztály vezette a szocializmus útjára, szigorúan érvényesítve az önkéntesség lenini elvét. Népi demokratikus államunk, munkásosztályunk biztosította a szövetkezetek munkájának megindulásához elengedhetetlenül szükséges gépeket, épületeket és más, szükséges tér. melési eszközöket. Sikerült eredményesen megoldanunk az úgynevezett kettős feladatot is: a mezőgazdaság átszervezésének időszakában is növekedett a mezőgazdasági termelés, az 1959—1961-es évek átlagában — bár az időjárás nem kedvezett — az előző három évhez képest 8 és fél százalékkal. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének időszakában növekedett az ország állatállománya, jelentősen kiterjedt az öntözött terület, a szőlő- és gyümölcstelepítés. 'gésa népgazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok A kialakult egységes szocia- ita termelési viszonyok ked- sző feltételeket teremtettek termelőerők és a termelési szonyok eddiginél gyorsabb emű fejlesztéséhez. A mezőgazdaság szocialista átszervezése, amely a szocializmus eszméjének nagy győzelme és egyben a magántulajdonosi szemlélet súlyos veresége is, jelentős mértékben előrelendítette a kulturális forradalmat. A falvainkban végbement italmas változások érzékeltesd lássunk egy példát. Har- inc évvel ezelőtt Drégelypa- nk községről és lakóiról így t Móricz Zsigmond: .,Hogy él nép? Nagyon nehezen, na- ron keservesen. Van legalább ) család, amelyik ősz óta nem itott kenyeret, s aratásig nem fog. De nagyon sok család an, ahol már évek óta nem ágtak disznót és semmi zsíro- jjuk nincs”.-Drégelypalánk ma termelőíövetkezeti község. A terme- iszövetkezetnek 5 millió font közös vagyona van. Egy ■rmelőszövetkezeti tag évi '.tagos jövedelme 15 000 font. Nemcsak zsírozóban nincs iány, hanem a cukorfogyasz- ts is többszörösére nőtt. Ma ; egy lakosra jutó évi cukor- >gyasztás 41 kilogramm. A fa- i 480 lakóházából 186-ot a felszabadulás óta építettek. Jelenleg ebben a kétezer lakosú kis községben 386 rádióelőfizető és 20 televízió-előfizető van. Összesen 193-an járatnak újságot A falunak 1961-ben épült fel a művelődési otthona, könyvtárral és 220 személyt befogadó mozival. Ami pedig áll Drégelypalánk községre, az ma áll úgyszólván minden magyar falura. Összefoglalva a szocializmus építésében eddig megtett út lényegét, megállapíthatjuk, hogy egész népgazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá lettek a szocialista termelési viszonyok. Jelenleg a nemzeti jövedelem csaknem 96 százalékát a szocialista szektorban termelik. Az ipari termék 98 százalékát szocialista vállalatokban állítják elő. A mezőgazdaságban a szántóterület mintegy 96 százalékát termelőszövetkezetek és állami gazdaságok művelik. Hazánkban többé nincsenek kizsákmányoló osztályok, amelyek mások munkáján éiösköd- hetnek. Nincs munkanélküliség, nincs létbizonytalanság. Dolgozóink a szocialista elosztás elvének megfelelően munkájuk szerint részesülnek a megtermelt javakból. Ez a tartalma kongresszusi irányelveink fő tételének, hogy ..hazánkban befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását”. Népünk elmondhatja, hogy a szocializmus nemzetközi erőivel összeforrva és rájuk rendületlenül támaszkodva a szocializmus építésében elért vívmányaink visszavonhatatlanok és örökérvényűek. Hazánk további fejlődésében döntő tényező: a szocializmus teljes felépítésén ma már olyan társadalomban munkálkodhatunk, amely kö zel került ahhoz, hogy a munkásosztálynak, a termelőszövetkezeti parasztságnak és az" értelmiségnek, a dolgozó népnek egységes, szocialista társadalmává váljék. Kötelességünk, hogy a társadalom osztályszerkezetében és a dolgozó osztályok magatartásának szocialista fejlődésben bekövetkezett változásokkal reálisan számoljunk és vonjuk le belőlük a szükséges következtetéseket. Történelmi jelentőségű tény, hogy Magyarországon ma már a dolgozók mintegy 95 százaléka szocialista állami vállalatokban és intézményekben, illetve szövetkezetekben dolgozik. Társadalmunk vezető ereje a munkásosztály. amelynek létszáma 1949 óta megkétszereződött. A számszerű növekedéssel egyidőben fejlődött a munkásosztály szocialista öntudata és szervezettsége is. Társadalmunkban ma már egyetlen olyan számottevő réteg sincs, amely vitatná a munkásosztály vezető szerepét. Társadalmunk másik nagy dolgozó osztálya a parasztság is rálépett a szocializmus útjára. Ezzel a munkás-paraszt szövetség is új, magasabb színvonalra emelkedik: két szocialista jellegű osztály szövetségévé fejlődik. Baranya megyei küldöttek a kongresszuson. A 17 évvel ezelőtti városi kispolgárság, a kisiparosok, kiskereskedők nagy többsége is ma már kisipari szövetkezetekben vagy más szocialista vállalatoknál dolgozik. Az önálló kisiparosok és kiskereskedők is hasznosan kiveszik részüket a lakosság ellátásából. Igen jelentősen megnőtt a szellemi dolgozók aránya. A mai magyar értelmiségnek mintegy fele a felszabadulás után szerezte képzettségét, s ezek nagy része munkás és paraszt szülők gyermeke. A jelen viszonyok között azonban már semmit sem mondana, ha értelmiségünket „régi” és ,,új” értelmiségként osztályoznánk. Az úgynevezett „régi” értelmiség a felszabadulás óta eltelt több mint 17 esztendő alatt szemléletében és magatartásában gyökeresen megváltozott. A magyar értelmiség ma munkásosztályunkkal és parasztságunkkal egy sorban halad, dolgozik, építi a szocializmust és szemléletében is mindinkább szocialistává válik. A munkásosztály a szocializmus teljes felépítésére szövetkezik valamennyi dolgozó osztállyal és réteggel A továbbiakban arról beszélt Kádár elvtárs: hogy a végbement társadalmi változások legfontosabb eredménye, hogy társadalmunkból véglegesen eltűntek a kizsákmányoló osztályok. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével egyszer s mindenkorra megszűnt hazánkban annak a lehetősége, hogy egyik ember kizsákmányolja a másikat. A volt kizsákmányoló osztályok tagjainak és méginkább azok leszármazottainak túlnyomó többsége, tudomásul véve a népi hatalmat, az új társadalmi rendet, beilleszkedett az új viszonyokba és munkával keresi meg kenyerét. Társadalmunkban ma már nincsenek olyan osztályok vagy számottevő rétegek, amelyeknek az érdekei ellentétesek volnának a szocializmussal. Kongresszusi jegyzetek KÜLDÖTTEK ÉS VENDÉGEK. Kora !0& i megelevenedik a budapesti Vá- yslit 1 környéke. Most az ország fi- yelrr. megint ide, az Építők Művelő- isi Háza, sok forró hangulatú gyűlés Hnhelyé felé fordul. Ha más nem is inuskodna erről, mindent elmond az sok ezer távirat, amely az első órákra érkezett, s amelyben hazánk dolgo- n a párt Vili. kongresszusának jó lünkét kívánnak. Valóban nagy munka ár a kongresszusra, meghatározni a ;ocialistc építés további útját. Ezért is -zödik itt a külsőségeket nem igénylő munkai angulat”. Nincs zászlóerdő, incs lózungok” tömege, a nagyterem ekoráeiója is egyszerű, s mégis méltó- ígteljes: Lenin hatalmas reliefje mint- TV jelképezi a kongresszus elveit. Jöttek a küldöttek. Mennyi fiatal vari ..........S az idősebbek, a párt régi ta• ~'a.lt harcosai, küldöttek és vendégek <■eretettel nézik őket. Ott látjuk a vénének soraiban közéletünk számos parin kívüli személyiségét. Kodály Zoltánt, rtutay Gyulát, Nádasdy Kálmánt és lásoknt. Érdekes és különleges színfolt y.vorjj, hogy a sajtó páholyában körüliül harminc nyugati újság és hírüny- ökség ezalkaUymmál Budapestre kikül- ött tudósítója is feszült figyelemmel ária az elnöki megnyitót. Münnich Ferenc elvtárs emelkedik szólásra. Kilenc óra két perc. Megkezdődött az MSZMP Vili. kongresszusaTAPS. Nem tudjuk észrevette-e már más is, de e sorok írójának már régóta feltűnt, hogy nálunk emelkedett a taps „értéke”. S ami ezzel együtt jár, a taps ,,tekintélye”. Nem mintha a mai hallgatóság fukarkodnék a tetszésnyilvánítással. De nem is pazarol. Ha tapsol, annak megvan az értelme, abban tényleg helyeslés, egyetértés, vagy szeretet fejeződik ki. A kongresszus első tapsai az elnökség tagjainak szóltak, majd a külföldi testvérpártok küldötteit köszöntötték, nemcsak hálás szeretettel, hogy eljöttek hozzánk és kifejezik szolidaritásukat, hanem azzal a mélységes ti-~f~ lettel is, amely a nemzetközi man'-»* mozgalom harcosait övezi. Nem mértük órával, de bizonyos, hogy a kongresszus első délelőttjén a beszámolót akkor szakította meg a legnagyobb, legviharosabb taps, amikor elhangzott a Központi Bizottság jelentése; ..Befejeztük a szocialista társadalom alapjainak lerakását”. HUMÁNUM. Az első napi tanácskozás déli szünetében, a Központi Bizottság be számolójának elhangzása után, eb&zélget- tünk a kongresszus néhány résztvevőjével. Mi ragadta meg őket a legjobban a beszámolóból? Egy-egy rész? Egy-egy mondat? A válaszok mást mutatnak. Az egyik küldött véleménye ez volt: — A higgadtság! Nemcsak abban, ahogyan a nemzetközi helyzetet megítéli a Központi Bizottság, hanem abban is, ahogyan munkánkat, eredményeinket látja, s amelyeknek alapján meghatározza feladatainkat. Találkoztunk egy pártonkívüM vendéggel, vajon mi az amit ő emel ki? — A tárgyilagosság! A szocialista nemzeti egység kialakításáról, a szövetségi politikáról pállott elvek, vagyis az, hogy minden becsület erűn gondolkodó ma- r’var emher megtalálja helyét az ország ■■"Hésáben, nagy örömmel töltöttek el. S végül álljon itt egy -nyugati újságíró véleménye: mi lepte meg őt legjobban a beszámolóból? — Az emberiesség! Nagyon érdekes az a humánum, amellyel a magyar kommunisták az emberek, a lakosság problémájáról szóltak, kezdve a magyar nép b éke szer etetétől, folytatva azzal, hogy a diákságot már nem kell származás szerint kategorizálni, a sok máson keresztül egészen addig, hogy a gyerekes családok helyzetén könnyíteni akarnak, pompás, népszerű^ emberszereBÖ céUkt, A szocializmus teljes felépítésének napirenden lévő feladatai összhangban vannak az egész dolgozó nép érdekeivel, érthetőek, vonzóak és lelkesítők számára. Rendszerünknek vannak ugyan még aktív ellenségei, de számuk fogyatkozik és mindinkább elszigetelődnek szocializmust építő népünk tengerében. Megállapította: a fejlődés jelenlegi szakaszában a munkás- osztály a szocializmus teljes felép -sere szövetkezik valamennyi dolgozó osztállyal és réteggel. Pártunk e szövetségi politika kérdéseinek eldöntésekor figyelembe veszi a társadalom szerkezetében végbement nagy változásokat, valamint azt, hogy meggyorsul valamennyi dolgozó osztály és réteg politikai, eszmei és erkölcsi fejlődése. Mindez lehetővé teszi, hogy megerősítsük és kiszélesítsük a dolgozó osztályok szövetségét és ezt szocialista nemzeti egységgé fejlesszük. A közös munkában és harcban a legérettebb, a legfejlettebb a szocialista munkásosztály, Vezető szerepe érvényre jut a párt egész politikájában és tevékenységében. A mindinkább kibontakozó szocialista nemzeti egység alapja a munkás-paraszt szövetség, amelynek tartalma és alapja egyöntetűen szocialista lett. De a két osztály szövetsége nem automatikusan fejlődik tovább. Segíteni, támogatni kell a termelőszövetkezeti parasztságot, hogy megerősíthesse szövetkezeteit, hogy a szövetkezetek fejlett szocialista gazdaságokká válhassanak és kialakuljon az egységes .szocialista paraszti osztály. A parasztágtól viszont elsősorban azt várjuk, hogy a meglévő lehetőségeket legjobban felhasználva, a mezőgazdasági termelés fellendítésével járuljon hozzá a népgazdaság fejlesztéséhez, az egész lakosság jobb ellátásához. Mivel a falu szocialista átszervezése után az egységes termelőszövetkezeti paraszti osztály megteremtése a cél, a szövetkezetekben is annak a szocialista elvnek kell érvényesülnie, hogy a tagokat ne korábbi osztályhelyzetük, hanem a közös munkában való részvételük, a munkában tanúsított helytállásuk és érdemük szerint ítéljék meg és részesítsék a közös munka eredményeiből. A szövetségi politika fontos része az is, hogy a munkásságunk és parasztságunk a legszorosabban együttműköd jön az értelmiséggel. Az értelmiségnek állandó es eleven kapcsolatban kell lennie a szocialista társadalom többi dolgozóival, akik az értelmiséget joggal tekintik saját értelmiségüknek. Értelmiségi poiiti- kánk lényege; továbbra is minden feltételt biztosítani az értelmiség alkotó munkájához, meggyorsítani szocialista fejlődését, segíteni, hogy elsajátítsa a marxizmus—leniniz- must. Társadalmunk fejlődésének jelenlegi szélkaszában, amikor még léteznek a városi kispoéi gárság maradványai, szükség ges, hogy a szocialista dolgofn zó osztályok szövetségi viszonyt tartsanak fenn ezekkel is. A szocialista nemzett egység politikája alapján egyesíteni kell mindenkit, aki a szocializmus és a béke ügyéért tevékenykedik. össze kell fogni a kommunistákat és a pártonkívülieket, a rendszer politikailag aktív támogatóit és a ma még ingadozókat, közömböseket, a materialista világnézet híveit, és a vallásos érzületű embereket egyaránt. A szocialista társadalom felépítése az egész nemzet ügye. Ez a nemzet jövője, a szocialista társadalomban valósul meg a magyar nemzet jólétének korábban nem ismert felvirágzása. — Annak, hogy a szocialista nemzett egység mind gyorsabban és erőteljesebben fejlődjék, egyik letéteményese a Hazafias Népfront mozgalom: társadalmunk életének ez az élő, eleven és számottevő tényezője. A Hazafias Népfront-mozgalomnak vannak közjogi funkciói is. Fontosabb azonban társadalmi feladata az, hogy kerete legyen a dolgozó osztályok szövetségének és hirdesse a szocialista nemzeti összefogás eszméjét. Pártunk nem töreksxik a% osztály harc élexésére Elvtársak! A dolgozó osztályok szövetsége a szocializmus építésének idején is harcban fejlődik. A szövetségi politika és az osztályharc pártunk politikájának két, egységet alkotó oldala- Ismeretes, hogy pártunk nem törekszik az osztályharc élezésére. Ez azonban nem kizárólag tőlünk, hanem osztályellenségeinktől és a nemzetközi imperializmustól függ. — A szocialista nemzeti egység politikája nem jelenti azt, hogy hazánkban az osztályharc már befejeződött. Ez a politika azt fejezi ki, hogy az osztály- harcban erősebbek lettek a pozícióink, új feladatok kerültek előtérbe, megváltoztak az osztályharc formái és eszközei. Szocialista fejlődésünk első feltétele változatlanul a szilárd népi hatalom. Továbbra is határozottan fellépünk minden rendszerellenes, reakciós politikai erővel szemben, szilárdan védelmezzük törvényes állami és társadalmi rendünket. (Folytatás « 4. oldalon.j
