Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-21 / 272. szám

»«2. NOVEMBER ZI. NAPLÓ 3 Megkezdte tanácskozását az MSZMP Vili. kongresszusa U. Befejeztük hazánkban a szocializmus alapjainak lerakását. A társadalom »sztályszerkezetében végbement változások és a szocialista nemzeti egység erősítése (Folytatás a 2. oldalról.) Tisztelt Kongresszus! Ked- »s Elvtársak! Három éve, irtunk VII. kongresszusa ab- m foglalta össze a legfőbb iadatokat. hogy gyorsítsuk eg a szocializmus építését és legközelebbi években fejez­ik be hazáikban a szocializ- ius alapjainak lerakását. Most, ezen a kongresszuson a Központi Bizottság jelent­heti a pártnak és a párt a magyar dolgozó népnek, hogy e feladatokat megoldot­tuk: a szocializmus építése nagy lendületet vett és be­fejeztük a szocialista társa­dalom alapjainak lerakását. A beszámoló a továbbiakban iemelte, hogy az elmúlt há- >m év legnagyobb eredménye mezőgazdaság szocialista át­tervezése volt. Pártunk he- esen alkalmazta a marxista —leninista tudományos elmé­letet az agrárkérdésben; a pa­rasztságot a párt, a munkás- osztály vezette a szocializmus útjára, szigorúan érvényesítve az önkéntesség lenini elvét. Népi demokratikus államunk, munkásosztályunk biztosította a szövetkezetek munkájának megindulásához elengedhetet­lenül szükséges gépeket, épü­leteket és más, szükséges tér. melési eszközöket. Sikerült eredményesen megoldanunk az úgynevezett kettős feladatot is: a mezőgazdaság átszervezé­sének időszakában is növeke­dett a mezőgazdasági terme­lés, az 1959—1961-es évek át­lagában — bár az időjárás nem kedvezett — az előző há­rom évhez képest 8 és fél szá­zalékkal. A mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének idő­szakában növekedett az ország állatállománya, jelentősen ki­terjedt az öntözött terület, a szőlő- és gyümölcstelepítés. 'gésa népgazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok A kialakult egységes szocia- ita termelési viszonyok ked- sző feltételeket teremtettek termelőerők és a termelési szonyok eddiginél gyorsabb emű fejlesztéséhez. A mezőgazdaság szocialista átszervezése, amely a szocia­lizmus eszméjének nagy győzelme és egyben a ma­gántulajdonosi szemlélet sú­lyos veresége is, jelentős mértékben előrelendítette a kulturális forradalmat. A falvainkban végbement italmas változások érzékelte­sd lássunk egy példát. Har- inc évvel ezelőtt Drégelypa- nk községről és lakóiról így t Móricz Zsigmond: .,Hogy él nép? Nagyon nehezen, na- ron keservesen. Van legalább ) család, amelyik ősz óta nem itott kenyeret, s aratásig nem fog. De nagyon sok család an, ahol már évek óta nem ágtak disznót és semmi zsíro- jjuk nincs”.-Drégelypalánk ma termelő­íövetkezeti község. A terme- iszövetkezetnek 5 millió fo­nt közös vagyona van. Egy ■rmelőszövetkezeti tag évi '.tagos jövedelme 15 000 fo­nt. Nemcsak zsírozóban nincs iány, hanem a cukorfogyasz- ts is többszörösére nőtt. Ma ; egy lakosra jutó évi cukor- >gyasztás 41 kilogramm. A fa- i 480 lakóházából 186-ot a felszabadulás óta építettek. Jelenleg ebben a kétezer la­kosú kis községben 386 rádió­előfizető és 20 televízió-előfi­zető van. Összesen 193-an já­ratnak újságot A falunak 1961-ben épült fel a művelő­dési otthona, könyvtárral és 220 személyt befogadó mozival. Ami pedig áll Drégelypalánk községre, az ma áll úgyszólván minden magyar falura. Összefoglalva a szocializmus építésében eddig megtett út lényegét, megállapíthatjuk, hogy egész népgazdaságunk­ban osztatlanul uralkodóvá lettek a szocialista termelési viszonyok. Jelenleg a nemzeti jövedelem csaknem 96 százalékát a szo­cialista szektorban termelik. Az ipari termék 98 százalékát szocialista vállalatokban állít­ják elő. A mezőgazdaságban a szántóterület mintegy 96 szá­zalékát termelőszövetkezetek és állami gazdaságok művelik. Hazánkban többé nincsenek kizsákmányoló osztályok, ame­lyek mások munkáján éiösköd- hetnek. Nincs munkanélküli­ség, nincs létbizonytalanság. Dolgozóink a szocialista elosz­tás elvének megfelelően mun­kájuk szerint részesülnek a megtermelt javakból. Ez a tartalma kongresszusi irányelveink fő tételének, hogy ..hazánkban befejeztük a szo­cializmus alapjainak leraká­sát”. Népünk elmondhatja, hogy a szocializmus nemzetközi erőivel összeforrva és rájuk rendületlenül támaszkodva a szocializmus építésében elért vívmányaink visszavonhatat­lanok és örökérvényűek. Hazánk további fejlődésé­ben döntő tényező: a szo­cializmus teljes felépítésén ma már olyan társadalomban munkálkodhatunk, amely kö zel került ahhoz, hogy a munkásosztálynak, a terme­lőszövetkezeti parasztság­nak és az" értelmiségnek, a dolgozó népnek egységes, szocialista társadalmává váljék. Kötelességünk, hogy a társa­dalom osztályszerkezetében és a dolgozó osztályok magatar­tásának szocialista fejlődésben bekövetkezett változásokkal reálisan számoljunk és vonjuk le belőlük a szükséges követ­keztetéseket. Történelmi jelentőségű tény, hogy Magyarországon ma már a dolgozók mintegy 95 száza­léka szocialista állami vállala­tokban és intézményekben, il­letve szövetkezetekben dolgo­zik. Társadalmunk vezető ereje a munkásosztály. amelynek létszáma 1949 óta megkétsze­reződött. A számszerű növeke­déssel egyidőben fejlődött a munkásosztály szocialista ön­tudata és szervezettsége is. Társadalmunkban ma már egyetlen olyan számottevő réteg sincs, amely vitatná a munkásosztály vezető sze­repét. Társadalmunk másik nagy dolgozó osztálya a parasztság is rálépett a szocializmus út­jára. Ezzel a munkás-paraszt szövetség is új, magasabb szín­vonalra emelkedik: két szocia­lista jellegű osztály szövetsé­gévé fejlődik. Baranya megyei küldöttek a kongresszuson. A 17 évvel ezelőtti városi kispolgárság, a kisiparosok, kiskereskedők nagy többsége is ma már kisipari szövetke­zetekben vagy más szocialista vállalatoknál dolgozik. Az ön­álló kisiparosok és kiskereske­dők is hasznosan kiveszik ré­szüket a lakosság ellátásából. Igen jelentősen megnőtt a szellemi dolgozók aránya. A mai magyar értelmiségnek mintegy fele a felszabadulás után szerezte képzettségét, s ezek nagy része munkás és pa­raszt szülők gyermeke. A je­len viszonyok között azonban már semmit sem mondana, ha értelmiségünket „régi” és ,,új” értelmiségként osztályoznánk. Az úgynevezett „régi” értel­miség a felszabadulás óta el­telt több mint 17 esztendő alatt szemléletében és maga­tartásában gyökeresen megvál­tozott. A magyar értelmiség ma munkásosztályunkkal és pa­rasztságunkkal egy sorban halad, dolgozik, építi a szo­cializmust és szemléletében is mindinkább szocialistává válik. A munkásosztály a szocializmus teljes felépítésére szövetkezik valamennyi dolgozó osztállyal és réteggel A továbbiakban arról beszélt Kádár elvtárs: hogy a végbe­ment társadalmi változások legfontosabb eredménye, hogy társadalmunkból véglegesen eltűntek a kizsákmányoló osz­tályok. A mezőgazdaság szo­cialista átszervezésével egy­szer s mindenkorra meg­szűnt hazánkban annak a lehetősége, hogy egyik ember kizsákmányolja a másikat. A volt kizsákmányoló osztályok tagjainak és méginkább azok leszármazottainak túlnyomó többsége, tudomásul véve a népi hatalmat, az új társadal­mi rendet, beilleszkedett az új viszonyokba és munkával ke­resi meg kenyerét. Társadalmunkban ma már nincsenek olyan osztályok vagy számottevő rétegek, amelyeknek az érdekei ellen­tétesek volnának a szocializ­mussal. Kongresszusi jegyzetek KÜLDÖTTEK ÉS VENDÉGEK. Kora !0& i megelevenedik a budapesti Vá- yslit 1 környéke. Most az ország fi- yelrr. megint ide, az Építők Művelő- isi Háza, sok forró hangulatú gyűlés Hnhelyé felé fordul. Ha más nem is inuskodna erről, mindent elmond az sok ezer távirat, amely az első órák­ra érkezett, s amelyben hazánk dolgo- n a párt Vili. kongresszusának jó lünkét kívánnak. Valóban nagy munka ár a kongresszusra, meghatározni a ;ocialistc építés további útját. Ezért is -zödik itt a külsőségeket nem igénylő munkai angulat”. Nincs zászlóerdő, incs lózungok” tömege, a nagyterem ekoráeiója is egyszerű, s mégis méltó- ígteljes: Lenin hatalmas reliefje mint- TV jelképezi a kongresszus elveit. Jöttek a küldöttek. Mennyi fiatal vari ..........S az idősebbek, a párt régi ta­• ~'a.lt harcosai, küldöttek és vendégek <■eretettel nézik őket. Ott látjuk a vén­ének soraiban közéletünk számos par­in kívüli személyiségét. Kodály Zoltánt, rtutay Gyulát, Nádasdy Kálmánt és lásoknt. Érdekes és különleges színfolt y.vorjj, hogy a sajtó páholyában körül­iül harminc nyugati újság és hírüny- ökség ezalkaUymmál Budapestre kikül- ött tudósítója is feszült figyelemmel ária az elnöki megnyitót. Münnich Ferenc elvtárs emelkedik szólásra. Kilenc óra két perc. Megkez­dődött az MSZMP Vili. kongresszusa­TAPS. Nem tudjuk észrevette-e már más is, de e sorok írójának már régóta feltűnt, hogy nálunk emelkedett a taps „értéke”. S ami ezzel együtt jár, a taps ,,tekintélye”. Nem mintha a mai hallga­tóság fukarkodnék a tetszésnyilvánítás­sal. De nem is pazarol. Ha tapsol, annak megvan az értelme, abban tényleg he­lyeslés, egyetértés, vagy szeretet feje­ződik ki. A kongresszus első tapsai az elnökség tagjainak szóltak, majd a kül­földi testvérpártok küldötteit köszöntöt­ték, nemcsak hálás szeretettel, hogy el­jöttek hozzánk és kifejezik szolidaritá­sukat, hanem azzal a mélységes ti-~f~ lettel is, amely a nemzetközi man'-»* mozgalom harcosait övezi. Nem mértük órával, de bizonyos, hogy a kongresszus első délelőttjén a beszá­molót akkor szakította meg a legna­gyobb, legviharosabb taps, amikor el­hangzott a Központi Bizottság jelentése; ..Befejeztük a szocialista társadalom alapjainak lerakását”. HUMÁNUM. Az első napi tanácskozás déli szünetében, a Központi Bizottság be számolójának elhangzása után, eb&zélget- tünk a kongresszus néhány résztvevő­jével. Mi ragadta meg őket a legjobban a beszámolóból? Egy-egy rész? Egy-egy mondat? A válaszok mást mutatnak. Az egyik küldött véleménye ez volt: — A higgadtság! Nemcsak abban, ahogyan a nemzetközi helyzetet megítéli a Központi Bizottság, hanem abban is, ahogyan munkánkat, eredményeinket látja, s amelyeknek alapján meghatá­rozza feladatainkat. Találkoztunk egy pártonkívüM ven­déggel, vajon mi az amit ő emel ki? — A tárgyilagosság! A szocialista nem­zeti egység kialakításáról, a szövetségi politikáról pállott elvek, vagyis az, hogy minden becsület erűn gondolkodó ma- r’var emher megtalálja helyét az ország ■■"Hésáben, nagy örömmel töltöttek el. S végül álljon itt egy -nyugati újság­író véleménye: mi lepte meg őt legjob­ban a beszámolóból? — Az emberiesség! Nagyon érdekes az a humánum, amellyel a magyar kom­munisták az emberek, a lakosság prob­lémájáról szóltak, kezdve a magyar nép b éke szer etetétől, folytatva azzal, hogy a diákságot már nem kell származás sze­rint kategorizálni, a sok máson keresztül egészen addig, hogy a gyerekes családok helyzetén könnyíteni akarnak, pompás, népszerű^ emberszereBÖ céUkt, A szocializmus teljes felépíté­sének napirenden lévő felada­tai összhangban vannak az egész dolgozó nép érdekeivel, érthetőek, vonzóak és lelkesí­tők számára. Rendszerünknek vannak ugyan még aktív ellen­ségei, de számuk fogyatkozik és mindinkább elszigetelődnek szocializmust építő népünk tengerében. Megállapította: a fejlődés je­lenlegi szakaszában a munkás- osztály a szocializmus teljes felép -sere szövetkezik vala­mennyi dolgozó osztállyal és réteggel. Pártunk e szövetségi politika kérdéseinek eldönté­sekor figyelembe veszi a tár­sadalom szerkezetében végbe­ment nagy változásokat, vala­mint azt, hogy meggyorsul va­lamennyi dolgozó osztály és réteg politikai, eszmei és er­kölcsi fejlődése. Mindez lehe­tővé teszi, hogy megerősítsük és kiszélesítsük a dolgozó osz­tályok szövetségét és ezt szo­cialista nemzeti egységgé fej­lesszük. A közös munkában és harc­ban a legérettebb, a legfejlet­tebb a szocialista munkásosz­tály, Vezető szerepe érvényre jut a párt egész politikájában és tevékenységében. A mindinkább kibontakozó szocialista nemzeti egység alapja a munkás-paraszt szövetség, amelynek tartalma és alapja egyöntetűen szo­cialista lett. De a két osztály szövetsége nem automatikusan fejlődik tovább. Segíteni, támogatni kell a termelőszövetkezeti pa­rasztságot, hogy megerősíthes­se szövetkezeteit, hogy a szö­vetkezetek fejlett szocialista gazdaságokká válhassanak és kialakuljon az egységes .szocialista paraszti osz­tály. A parasztágtól vi­szont elsősorban azt várjuk, hogy a meglévő lehetőségeket legjobban felhasználva, a me­zőgazdasági termelés fellendí­tésével járuljon hozzá a nép­gazdaság fejlesztéséhez, az egész lakosság jobb ellátásá­hoz. Mivel a falu szocialista át­szervezése után az egységes termelőszövetkezeti paraszti osztály megteremtése a cél, a szövetkezetekben is annak a szocialista elvnek kell érvénye­sülnie, hogy a tagokat ne ko­rábbi osztályhelyzetük, hanem a közös munkában való rész­vételük, a munkában tanúsí­tott helytállásuk és érdemük szerint ítéljék meg és része­sítsék a közös munka eredmé­nyeiből. A szövetségi politika fontos része az is, hogy a munkás­ságunk és parasztságunk a legszorosabban együttműköd jön az értelmiséggel. Az értelmiségnek állandó es eleven kapcsolatban kell lennie a szocialista társadalom többi dolgozóival, akik az értelmisé­get joggal tekintik saját értel­miségüknek. Értelmiségi poiiti- kánk lényege; továbbra is min­den feltételt biztosítani az ér­telmiség alkotó munkájához, meggyorsítani szocialista fej­lődését, segíteni, hogy elsajá­títsa a marxizmus—leniniz- must. Társadalmunk fejlődésének jelenlegi szélkaszában, amikor még léteznek a városi kispoéi gárság maradványai, szükség ges, hogy a szocialista dolgofn zó osztályok szövetségi vi­szonyt tartsanak fenn ezekkel is. A szocialista nemzett egység politikája alapján egyesíteni kell mindenkit, aki a szo­cializmus és a béke ügyéért tevékenykedik. össze kell fogni a kommunis­tákat és a pártonkívülieket, a rendszer politikailag aktív támogatóit és a ma még in­gadozókat, közömböseket, a ma­terialista világnézet híveit, és a vallásos érzületű embereket egyaránt. A szocialista társa­dalom felépítése az egész nem­zet ügye. Ez a nemzet jövője, a szocialista társadalomban valósul meg a magyar nemzet jólétének korábban nem ismert felvirágzása. — Annak, hogy a szocialista nemzett egység mind gyor­sabban és erőteljesebben fej­lődjék, egyik letéteményese a Hazafias Népfront mozga­lom: társadalmunk életének ez az élő, eleven és számot­tevő tényezője. A Hazafias Népfront-mozga­lomnak vannak közjogi funk­ciói is. Fontosabb azonban tár­sadalmi feladata az, hogy ke­rete legyen a dolgozó osztá­lyok szövetségének és hirdesse a szocialista nemzeti összefo­gás eszméjét. Pártunk nem töreksxik a% osztály harc élexésére Elvtársak! A dolgozó osztá­lyok szövetsége a szocializmus építésének idején is harcban fejlődik. A szövetségi politika és az osztályharc pártunk po­litikájának két, egységet alko­tó oldala- Ismeretes, hogy pár­tunk nem törekszik az osztály­harc élezésére. Ez azonban nem kizárólag tőlünk, hanem osztályellenségeinktől és a nemzetközi imperializmustól függ. — A szocialista nemzeti egy­ség politikája nem jelenti azt, hogy hazánkban az osztályharc már befejeződött. Ez a politika azt fejezi ki, hogy az osztály- harcban erősebbek lettek a pozícióink, új feladatok kerül­tek előtérbe, megváltoztak az osztályharc formái és eszközei. Szocialista fejlődésünk első feltétele változatlanul a szi­lárd népi hatalom. Továbbra is határozottan fellépünk minden rendszerellenes, re­akciós politikai erővel szem­ben, szilárdan védelmezzük törvényes állami és társa­dalmi rendünket. (Folytatás « 4. oldalon.j

Next

/
Oldalképek
Tartalom