Dunántúli Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-10 / 237. szám
/ NAPLÓ 1962 OKTOBER 19, lz ERR gazdasági küldöttsége elutazóit Budapestről Október 1-től 9-ig az Egyesült Arab Köztársaság gazdasági delegációja Husszein Khaled Hamdy gazdaságügyi minisztériumi államtitkár vezetésével Budapesten tárgyalt. A tárgyalások eredményeként gazdasági, együttműködési és egyéb kiegészítő megállapodásokat parafáltak előzetesen. Az EAK delegációja kedden délután elutazott Bukarestbe. Pártértekezletet tartottak a pécsi járás kommunistái Ma yar-bohár kereshette mi tárgyalások Hétfőn este Bíró József külkereskedelmi miniszterhelyettes vezetésével magyar kereskedelmi kormány küldöttség érkezeit Szófiába az 1963-as évi árucsereforgalmi és fizetési egyezmény megkötése céljából. Kedden délelőtt a két ország kormányküldöttségei megkezdték a bolgár—magyar kereskedelmi tárgyalásokat. (Folytatás az 1, oldaloról.) szinte valamennyi felszólalója elmondotta, hogy a tavalyi nehéz esztendő után egyre több és több közös gazdaság emelkedik fel, egyre több és több éri él a közepes, de nem egy esetben a jók szintjét is. A múlt év nagyon nehéz volt, de a nehézségek ellenére is el lehet mondani, hogy a múlt esztendő nagyon sok tapasztalatot adott a járás vezetői ég a községi vezetők, de a termelőszövetkezeti tagok számára is. Javult a vezetés és a munkafegyelem Jelentősen megjavult egyrészt a termelőszövetkezetek vezetése, és megiavult a tagság munkafegyelme is. Ezt mu tatja az a tény, hogy ebben a gazdasági évben a járás területén nincsen műveletlen terület. A járás a kenyérgabona vetéstervet hosszú idő óta Ma eate; A Prágai Zenei Színház vendégjátéka Hétfőn, az esti órákban ér- kezett Pécsre a hazánkban vendégszereplő Prága Zenei Színház társulata. Kedden meg tartották a technikai próbát a Leöwey Klára Gimnázium dísz termében, hogy a mai első előadásukon a közönség zavartalanul' élvezhesse a Muzsikáló városok című összeállítást. Az előkészületi munkák Jiri Schramek elvtársnak, a Prágai Zenei Színház igazgatójának irányításával folytak. A három gépkocsiból, magnetofonok, hangerösítők. hangszóró-berendezések, reflektorok, függönyök, diaképek, valamint filmek. kerültek elő és Jiri Brahe c műszaki vezető felügyelete alatt a technikai személyzet mindent előkészített az elő adásra. A Prágai Zenei Színház hárem műsort hozott Pécsre. Ma este 6 órai kezdettel a Muzsikáló városok című összeállítással mutatkoznak be. E műsorban Sinatra, Gerry Scott, Fred Frohberg, Orlando, Dalida énekszámaiban, Michel Legrand, Karel Vlach, Gusztáv Brom, Adalbert Lutter, Dalibor Brazda zenekarának játékában gyönyörködhet a közön ség. A Mozart Prágában című összeállítás a nagy zeneszerző prágai tartózkodásáról, a kor zenééről és a prágai Mozart- emlékekről szól. Olyan művészek hangja csendül fel, mint Renata Tebaldi, Melis György, Marta Krásova, továbbá Vik~ terie Svihlikova (cembalo), Miroslav Kampelsheimer (orgona), a Római Szent Ceciliá Akadémia Zenekara, valamint a leghíresebb csehszlovák zenekarok. Ez a műsor csütörtökön és pénteken délután ifjúsági előadásban hangzik el. Négy alkalommal kerül a közönség elé a Dallamkoktél, melyben többek között Armstrong, Katerina Valente, Nat Cole lemezfelvételeiről Rodgers, Porter, Gershwin, Kosma szerzeményei csendülnek fel. először teljesítette. A kapósokat is időben elvetették és megmunkálták. Az aratást, a szénabetakarítást, a cséplést kisebb zökkenőktől eltekintve a járás eredményesen befejezte. A fegyelmezettebb és hozzáértőbb munka, a termelőszövetkezeti tagok gondolkodásában beállott jelentős változás teremtette meg mindenekelőtt a kedvezőbb terméseredményeket. Fehérvári Nándor, a szeniüő- rinci termelőszövetkezet elnöke elmondotta a pártértekezle- ten, hogy milyen komoly erőfeszítésekre volt szükség ahhoz az eredményhez, amit ma a szövetkezet felmutatni tud. És elmondta, hogy a vezetés és a tagság szoros alkotó munkája nélkül ma nem jelenthetné a járási pártérlekezlet- nek, hogy a szentlőrinci szövetkezet két év alatt a legjobbak közé emelkedett. Ugyancsak a termelőszövetkezetek megszilárdulásáról, a tagság szocialista tudatának fejlődéséről, & munkafegyelem nagymérvű javulásáról beszéltek a többi felszólalók is. Sári József a pécsudvardi tsz elnöke, Gere Jánosné a belvardgyülai tsz-ből, Komáromi Sándor, a kővágószőlősi községi pártszervezet titkára, Obert Béla a szabadszentkirályi tsz elnöke és mások is. ízig vérig munkaértekezlet Volt.' Szóba került minden, ami re a járás kommunistáinak figyelemmel kell lenniök, ami a járás kommunistáinak okvetlen feladata. Mint minden munkaértekezleten — szó volt szinte minden idevágó feladatról. Szó volt a mezőgazdasági szakmunkásképzésről, az új termelési módszerek népszerűsítéséről, a tagság fegyelmének további javításáról, a jövedelmi formákról, az anyagi ösztönzésről, az állami gazdaságok és. a termelőszövetkezetek, illetve a gépállomások és a termelőszövetkezetek viszonyáról, közös feladataikról, és sok másról. Kissé jobbít»,kissé főbbet, kissé gyorsabban — Az emberről való gondoskodás jellemzi a pártértekezlet munkáját — mondotta többek között felszólalásában Molnár László elvtárs, a Központi Bizottság képviseletében. — Min den feladat, minden felszólalás középpontjában az ember van, és így helyes... A parasztság számára biztonságot teremtettünk, és a párt bizalmat kapott a parasztságtól Mi eddig is bizonyítottunk, de még nagy lehetőségeink vannak, és mi nemcsak „éldegélni” akarunk, hanem jobban élni. Éppen ezért a lehetőségeinket jobban ki kell használni. Vagyis egy kicsit jobban, egy kicsit többet és egy kicsit gyorsabban. Palkó Sándor hozzászólásában először a megyei pártvégrehajtó bizottság üdvözletét tolmácsolta a járási pártérte- kezletnek, majd megállapította, hogy a tanácskozás két jellemzője: a mezőgazdasággal kapcsolatos feladatok megbeszélése és a szocialista optimizmus. Az ipar államosítása óta a mezőgazdaság szocialista átszervezése volt társadalmunk legjelentősebb gazdasági eseménye, és ezt a jelentőségét a járás kommunistái is teljességgel megértették. Jóllehet, hogy a pécsi járás körülményei elég nehezek, mégis jelentős eredmények jelzik a járás munkáját. Palkó elvtárs felszólalásának alátámasztására elmondotta, hogy a párt betartotta a mezőgazdaság gépesítésére adott szavát, hiszen a pécsi járásban míg 1950-ben 364 holdra jutott egy traktor, ma a járásban 150 holdra jut egy traktor. A járás parasztsága kitett magáért, a rossz időjárás ellenére is. Például az idén 5130 tonna búzával termett több mint tavaly, ami a tavalyinak 144 százaléka. Az idén a járásban takarmányárpából 3236 tonnával termett több mint a múlt évben, ami a tavalyinak összesen 150 százaléka. Ebből a többletből 6470 mázsa hús lesz. A kukoricatermés is jobbnak ígérkezik, mint a tavalyi. Pártértekezletnek aligha lehet szebb jelzőt találni, mint azt, hogy munkaértekezlet. — Ilyen Volt tegnap a pécsi járás kommunistáinak küldött tanácskozása. Okos, szenvedélyes amely minden felszólalásában, beszámolójában az ország szocialista építését, közeli és távolabbi feladatukat és a szocialista ember jelentőségét tartotta szem előtt. A vita után megválasztod J ták a megyei pártértekezlet já- I rasd küldötteit. Október közepén megkezdődnek a középiskolai tantervi viták At általános iskolák tantervi vitáit november első napjaiban bonyolítják !e Ma délelőtt S órakor összegyűlnek a Nagy Lajos Gimnáziumban az iskolaigazgatók, szakfelügyelők és a tantervi viták vezetésével megbízott pedagógusok, hogy meghallgassák azt az előkészítő előadást, amelyet Kabar Ferenc, a városi tanács művelődésügyi osztálya iskolai csoport- vezetője tart. Ezzel az előadással veszi kezdetét Pécsett a középiskolai lantervek megvitatása. Az első ilyen vitát a Nagy Lajos Gimnáziumban rendezik meg október 16-án. A viták további menetrendje a következő: Közgazdasági Technikum ipari tagozat okt. 17, Széchenyi Gimnázium okt. 18, Közj gazdasági Technikum kereskedelmi tagozat okt 19. Gép- | ipari Technikum okt. 23. Janus Pannonius Gimnázium ; okt. 25, Leöwey Klára Gimnázium okt. 25. Építőipari 9 ech- i nikum okt. 30, Művészeti Gimnázium okt. 30. Bányaipari Technikum okt. 31. Az általános iskolákban november 1-től 9-ig bonyolítják: I le a tantervi vitákat. Gyárvároson november 1-én a Bártfa utcában november 2-án az Ágoston téri iskolában nov. | 3-én a Szabadság útiban no- ' vember 9-én, a 39-es dandár I úti iskolában nov. 9-én. November 13-tól szakonként folyik majd a vita a középis- j kólákban. — A PÉCSI képzőművészeti kör, amely az utóbbi időkben a volt Doktor Sándor Művelődési Házban mir ködött, rövidesen folytatja munkáját. Amíg helyiségük használhatóvá válik, levélben lehet jelentkezni a körbe való felvételre Erdősi András festőművész címén, Pécs, Tiborc u. 15. — TÖRIK a kukoricát a mágocsi termelőszövetkezetben. A tervezett 30 mázsa he lyett 36 mázsa csöveskukori- cát takarítottak be holdan- ként —’tisztasági fürdő és egészségügyi ház épült Sós- vertikén a községfejlesztési alapbóL Az új létesítményeket az elmúlt vasárnapon adták át a lakosságnak. — IFJÚSÁGI klub létesült Mohácson a Bartók Béla Művelődési Házban. A klub a szabadidő hasznosabb kihasz Hálásához segíti a fiatalokat. — FELDOLGOZTA a község történetét és 1093-tól a néprajzi és a földrajzi adatokat is összegyűjtötte a bó- lyi honismereti szakkör. Bóly község jövőre lesz 870 éves, addig a jubileum alkalmából összegyűjtött anyagot szeretnék könyvalakban is megjelentetni — A BARANYA megyei Állami Építőipari Vállalat új lakóházak, közintézhie- nyek építését kezdi meg a közeli hetekben. így az új- mecsekaljai 60. és 61-es épület alapozását, valamint a bot gárkerti három panalhaz alapozását kezdik, illetve részben már meg is kezdték. A Búzási Ábel úton a DÉDÁSZ részére egy lakóépületet kezdenek. Ugyancsak megkezdik a Móricz Zsi gmond téri 24 tantermes iskola és egy lakóépület építését. A kőművesek egész télen dolgoznak a harkányi kórház építésén. — BARÁTI találkozót tartanak a kiskereskedők ma este 6 órakor, a Hazafias Nép front városi titkárságán, a Janus Pannonius utca 11-ben, A találkozón Pusztai József, az Ágoston téri általános iskola igazgatója, a Hazafias Népfront városi Elnökségének tagja ismerteti az MSZMP kongresszusi irányelveit. — XXIII. JÁNOS PÁPA kedden magánkihallgatáson fogadta Kovács Sándor szombathelyi püspököt, Hamvas Endre Csanádi püspököt és Brezanóczi Pált, az egri főegyházmegye apostoli kormányzóját. 3. A próba váj ár Ahhoz, hogy segédvájár lekéssek, a főmérnökhöz kellett mennem. Mennél magasabb beosztásba került ugyanis az ember, annál magasabb vezetőhöz kellett mennie, s annál magasabb ajánló kellett. A főmérnökhöz velem jött az aknász és a főaknász, és azok garantálták a munkámat. Az írnok átírta a beosztásom és a főmérnök megadta a segédvájárt bért. — Egy korona ötven krajcárt kapsz Cservenka fiam, — mondta a főmérnök — s ha megbecsülöd magad, akkor Besserungról is szó lehet később. Nem akartam a megbecsülésről egy árva szót se mondani, csak ők becsültek volna meg minket úgy, ahogy mi őket, akkor minden másképp alakul. Engem is berendeltek a katonai parancsnokságra a többi 1898-belivel együtt stellungra. De bevonulnom nem kellett, mert ott volt a bánya írnoka is a névsorral, akiket felmentettek. Én is rajta voltam a listán. Jártam a bányába rendesen mindennap. Nemsokára megkaptam á 10 krajcár Besserun- got, de mire megadták, kétszer annyit romlott a pénz értéke .Kevés kenyeret kaptunk, ezt is kukoricával hígították. Minden ment a frontra. Akkoriban jött meg az ehő kompresszor a DGT-hez. And- rás-aknán szerelték fel. Azt se tudtuk eleinte, hogy mi az. Szerelték a lakatosok az osztrák mérnökök irányításával a csöveket. A bányában kaptunk réselőgépet, a levegőt meg ventillátor hajtotta. Uj eljárás szerint kelleti a gurítókat is hajtani, fölülről lefelé, mert a régi módon sok vött a baleset, gyakran temettünk. A metánkifúvás ellen egy patron dinamittal védekeztünk Amikor mindenki kint volt, akkor robbantottunk és az meg lazította a szenet, a metánt kiszabadította, nyugodtabban hajthattuk a vágatot vagy amit kellett. A robbantás — nem mondom — megrázta az ortot, de a veszély nagyjából elmúlt. Tizenhatban, amikor kértem magam próbavájámak már kereken két korona volt a műszak bérem. Erős, tagbaszakadt legény lett belőlem, mindent csináltam már, amit a vájároknak tudnia kelt Csak akkoriban nem úgy vott, hogy elment az ember segédvájárt tanfolyamra és ha kész volt vele, akkor vizsgát tett és vájár lett belőle, hanem próba- vájárnak kellett lenni. De még annak is volt feltétele. Egy Wager nevű vájárnál dolgoztam éppen, s neki említettem, hogy próbavájár szeretnék lenni. Letette a réselőt és rámnézett. *= Látom Győző, hogy fickó ember vagy —mondta — nem ijedsz meg az árnyékodtól. Tudsz dolgozni, a többi vájár is dicsér, talán sikerül. Mi ajánlani fogunk, ha arra kerül a sor. De egyet mondanék én neked: hagyd a szocialistákat maguknak, ne avatkozz te bele a politikába, mert abból csak baj lesz, meglásd. Ne akarj te mást; mint ami van. Jóakaratulag mondom én ezt neked 'Győző. Ez is maradjon köztünk, amit mondtam. Rendben van? Nem szóltam semmit a vájárnak. Pedig nem volt igaza. Igaz a baj megjött később, s nagyon sokáig tartott. Ettől eltekintve felkerestem a főmérnököt és kértem magam próba vájárnak. A főmérnök az aknászra bízta a beosztásomat. Hat hónapig tartott a próba- vájári munka. Tizenöt naponként adtak más-más munkahelyet. Amilyen feladat csak létezett a bányában, azt mind. végig kellett próbálni. Mindig a legveszélyesebb munkahelyekre tettek. A 11-es, a 13-es is • E3-as telepeken dolgoztam. Amikor letelt * terminus, jött az aknász, meg a főmérnök is megnézték, mit hogyan csináltam. Nem szóltak azok off semmit, csak írtak « füzetbe és mentek tovább. A munkát nem mondom, alaposan végig ellenőrizték, odalapultak a kapuihoz és egy kis fázol feszegették, nem nyit-e valahol, pasz- szol-e rendesen, megvan-e * szélesség ét így tovább. Antikor letelt a hat hónap behívattak a Szikorához. Ott volt az egész vezérkar és kérdezgettek. Mi a vájár feladata a metános munkahelyen? Rendesen megtudtam felelni a kérdésekre, mire Szikot* wane pélyes hangon Tdjelenifette min denki előtt: — Rendes munkát végzett a hat hónap alatt, a feltett kérdésekre is helyes válaszokat adott. A mai naptól fogva elismerjük vájárnak és a vájári fizetést kapja. Elmehet. Itt van a papírom is díszes kivitelben. Ez a DGT cégjelzése rajta: Erste Donau — Dampf schiff ahrts t—> Gesel- schaft Bergwerke bei Pécs Abkehrschein Mióta vagyok a bányánál, s hogy megfeleltem a vájári követelményeknek, sikeresen kiálltam a próbavájári időszakot. Ozanics Berginspektor irta alá Ezt itt alul a szerbek írták rá, amikor a kosztoláci bányába kerültem. Elismerték ők is, hogy vájár vagyok. Egyszóval vájár lettem és nem fogadtam meg Wäger tanácsát. Eljártam a szo'iál- demokraták gyűléseire, t egyre jobban belemerültem a politikába, mert egyre világosabban láttam, hogy nem jól van ahogy mi élünk, s háború sem a ml javunkra folyik. Minket bányászokat semmibe vettek, állatnak nézték az embert. A felvigyázók azt hitték, hogy csak ők az emberek, csak ők valakik. A háború sem állt miami jól, mert rengetegen elestek a fronton, a postás naponta hordta az értesítéseket a telepre. Az értesítések mellett behívók is jöttek, kevesebb lett a munkásember ét a kevésből még többet akartak kipréselni. A katonai vezetők, akik a bányát is irányították, elrendelték a tte Ml műszakot. Nekünk egyáltalán nem tetszett ez, hiszen alig volt mit ennünk, gyengén álltunk erő dolgába*, A kukoricás kenyér nem nagyon Ízlett, a zsír meg gyengén csöpögött rája. Persze, hogy politizáltunk és tiltakoztunk a tíz órás munkaidő miatt is. Elhatároztuk, hogy inkább sztrájkolunk, de s tíz órát nem hagyjuk. Egyik nap, amikor műszakváltás volt és mind a két harmad a fürdőben tartózkodott, csendőrök és katonák állták el a kijáratot. Se ki, se be. Másfél óra múlva kergettek ki bennünket a fürdőből az udvarra. Jó sokan voltunk, ott voltak a fatériek is, a lakatosok is, mindenki, aki csak a bányához tartozott. Az irodából nagysokára kilépett egy osztrák ezredes. Magas, kövér ember volt. Megállt előttünk és Öblös hangon beszélni kezdett, de inkább ordítozott. — Mit gondolnak maguk?! Sztrájkolni akarnak?! Nem akarnak a bányában dolgozni? Vegyék tudomásul, hogy magük is katonák és a katonának nincs munkaideje. Addig har- eol, amig meg nem hall Értették/ Aki nem érti, az álljon fcU Siti csend. Nem szőlt senki, s nem állt ki senki. Én egy lépést előre léptem és nyugodt hangon mondtam. — Nem lehet ezredes úr, hogy üres hassal tíz órát kelljen dolgozni. Adjanak eleget enni, vagy menjenek azok a bányába, akiknek bőségesen van az asztalukon. Néhányon rám pisszegtek, ez ezredes kidüllesztette a szemét elvörösödött és rám kiáltott: «— Gyere ide! — Majd a katonák felé adta ki a parancsot. — Fogjátok le! Vigyétek a parancsnokságra! Bekísértek a katonai parancsnokságra és belöktek egy üres cementes padozatú helyiségbe. Két hónapi fogdára ítéltek. A fogdában nem volt semmi, csak a hideg beton. Egy vékonyka kabátom volt, azt terítettem magam alá, ha meg felülről fáztam, akkor a tetememre. így cserélgettem állandóan. Az egészben talán csak az volt az elviselhető, hogy nem éheztettek enni adtak eleget, jó vastag babfőzeléket, hetenként háromszor. Dolgozni persze kellett. Két szuronyos katona kísért minden reggel az aknára, ha vége volt a műszaknak és kifürödtem, akkor meg kisértek vissza. Így ment két hónapon keresztül. Amikot lejárt a két hónap, minden vasárnap reggel nyolc órakot jelentkeznem kellett a parancs nokságon. Nyolctól tizenkettőio ott álltunk az udvaron. Maid lefagyott az ember lába, * úay kellett állni, mint a cövek. Ha kijött az ezredes, csak kaota elő a csizma szárból a tp;ebs- tukot, a fülünk közé ver< »•ele és ordított, hogy merünk mozogni a parancsnokságon. Ez volt életem első büntetése, ez volt a tűzkeresztségem. Ekkor vágtak először a fülem közé úgy, hogy még védekezni se lehetett, de még szólni se. A főaknász a szemem kn-- röhögött a bányában. Nem V-- tam ki, nem tudtam türtőztetni, a szemébe vágtam: — Megjön még egyszer a mi időnk is, de akkor nem lesztek ilyen nagy legények. Újabb két hónapot kaptam a katonai fogdában. Mire lejárt, tavaszodott. 1918 tavasza volt, készültünk a pünkösdi ünnepekre, amelyek míg élek, emlékezetes marad, (Folyt, léöv.) GAZDAGH ISTVÁN
