Dunántúli Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-24 / 249. szám
1962 OKTOBER 24. NAPLÓ Százharmincezer utas naponta Autóbusz-javító csarnok lesz a villamos remízből — Automata rendszer a 30-as vonalon — Csuklós és mikrobuszokat kap Pécs Bővítik a gőrcsőnyi általános iskolát Ha furcsán hangzik is, a Pécsi Közlekedési Vállalatnál is van csúcsforgalom, csakhogy ők nem mezőgazdasági terményeket szállítannak ezekben a hónapokban, hanem azokat az utasokat, akik nyáron kerékpáron, motoron és személyautóval közlekedtek. Néhány hét óta napi tízezerrel nőtt az utasok száma, s a rossz idő be- áltával pedig még majdnem ugyanennyi „plusz”-utasra számítanak. A városi forgalom egyébként is nagy: naponta 130 ezer ember utazik a pécsi autóbuszokon, tehát csaknem minden pécsi polgár — beleértve a csecsemőket is — naponta szerepel a Pécsi Közlekedési Vállalat statisztikájában. Az erősen megduzzadt utaslétszámot 144 kocsival szállítják, illetve szállítanák, ha ezek közül nem állna javítás alatt soha egy sem. Jövőre újabb tizenkét — 60 személyes autóbuszt kapnak, de ezek közül tulajdonképpen csak 8 enyhíti a közlekedési gondokat, mert négyet a kiselejtezett kocsik helyett használnak fel. A vállalat központjában nemrég nagy átalakítás kezdődött. A volt villamosremiz- ből autóbuszjavító csarnokot, fürdőt, öltözőt alakítanak, bővítik a konyhát, ebédlőt. Az építkezésre 1 millió 800 ezer forintot költenek. Ez a beruházás megalapozza azt a 3—4 milliósat, amibe a vállalat a balokányi liget melletti forgalmi telepének kialakítása kerül. A telep tervezése megkezdődött, a kivitelezés időpontja még bizonytalan, de már azt is eredménynek veszik, hogy a tanácsi szervek foglalkoznak ezzel a gondjukkal és igyekeznek támogatást nyújtani. Az új forgalmi telepen természetesen csak „csillag” garázsról lehet szó, korszerű betonpályával. kocsimosóval, szervizaknákkal és üzemanyag kutakkal, mint ahogy azt más országokban is csinálják. S mivel a 6-os út építésére vonatkozó korábbi terveket elvetették, és ez az út nem fogja átszelni a PKV központját, ott fejlesztik tovább a műszaki javítások szakszolgálatát. A pécsi közlekedés állandóan fejlődik. Ebben a fejlődésben a legközelebbi lépéseket újabb csuklós autóbuszok beszerzése jelenti. A 180-as Ikarus, melynek prototípusát rövid idő alatt megkedvelték a pécsiek, valószínűleg vonzza majd maga után a többit. De ha mostanában nem is kaphatunk ezekből, a vállalat vezetői akor sem mondanak le a „csuklósításról”, mert ez biztosítja a leggazdaságosabb és kényelmes személyszállítást. A jövő évben vásárolandó kocsik között 3—4 csuklósat hoznak Pécsre. A „csuklósítás” természetesen magával hozza a jelenleg közlekedő pótkocsik kiselejtezését. A kiselejtezés után mind a 10-es, mind a Meg mindig divat a hálószobabútor A Pécsi Bútorgyárban ismeretlen a hajrämunka A dolgozóik 77 Százaléka a törzsgárdához tartóz <k A Pécs! Bútorgyár 1960-ban tért át a fényezett hálószoba- garnitúrák kizárólagos gyártására. A kerekedelem eleinte aggodalmaskodott, hogy a mai modern lakások, madernvona- lú bútorok korában, leáldozóban van a hálószoba, a maga hagyományos berendezéseivel. S ami a hagyományoktól eltér, az is legfeljebb csak annyi, hogy a sötét színek mellett rátértek a világos natúrszínű garnitúrák gyártására. Nem vált be a kétkedők jóslata. Nem csökkent, sőt növekedett a kereslet a hálógarni- - túrák iránt. 1960-ban még 905, •1961-ben 1050, ez évben pedig .1126 fényezett hálószobagami- túrát gyártanak. S hogy a jövő évre nem 1700 garnitúra a tervük, az is csak annak tulajdo- niuiató, hogy a vállalat egyre komolyabb hely-gondokkal küzd. Ott tartanak már, hogy az irodák nagy részét műhelyekké alakították át és lassanként a kultúrtermük is erre a sorsra jut. E nehézségek ellenére egyenletes a termelés, évek óta nem volt szükségük hajrámunkára, hogy az éves tervet teljesítsék. Érdemes megemlíteni a termelési érték alakulását is. Például 1959-ben az egy garnitúrára számított állami támogatás 30 százalék volt. Ez 1960- ban 16 százalékra, 1961—62- ben 9 százalékra csökkent. Ezzel szemben a vállalat alap- rentabilitása 12,2 százalék, ami meghaladja az állami támoga- , tást. tehát végeredményben többet fizetnek vissza az államnak, mint a támogatás ösz- szege. Szinte egyetlen olyan gyár a megyében, ahol nem ismerik a munkásvándorlást. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a november ,7-re történő készülődésük, amikor 80 dolgozójuknak osztják ki a törzsgárda jelvényt. Nagyszerű eredmény ez is, ha tekintetbe vesszük, hogy a gyárnak mindössze 104 dolgozója van. Ilyenformán nem csoda, hogy a vállalat az utóbbi 4 év alatt háromszor lett élüzem, s háromszor kapott kiváló oklevelet, s nyilvánvalóan rászolgáltak arra is, hogy tavaly 19,7 napnak megfelelő nyereségrészesedést osztottak ki a dolgozók között. 20-as vonalon csak csuklós ! autóbuszok közlekednek, amelyek csúcsforgalomban képesek 180—250 utas elszállítására is. A jövő terveiben a mikro autóbuszok beszerzése is szerepel. Az eddigi ígéretek szerint hatot kap ebből a város. A tízszemélyes autóbuszokat | elsősorban az idegenforgalom lebonyolítására használják fel, de szívesen rendelkezésre bocsát iák majd esküvőkhöz, nagyobb családi kirándulások- ! hoz is. Az idegenforgalom kul- túráltabb lebonyolítását szol- j gálja majd a jövő esztendőre várt Ikarus 55-ös, farmotoros ; autóbusz és az a 31-es Ikarus ; típusú kocsi, melyben — akárcsak az Idegenforgalmi Hivatal rendelkezésére bocsátott többi kocsiban — hangosbemondót szerelnek fel. A jövő évben gyarapodó kocsipark lehetővé teszi-e a vonalbővítést is? November 15- től új autóbuszvonal köti ösz- sze Uj-Mecsekalját a belvárossal. Az új kocsikat azonban félig járatsűrítésre használják fel, elsősorban a 20-as vonalán, mely csuklós autóbuszok közlekedtetése mellett is már túlzsúfolt. A 20-as vonalon már eddig is közlekedtettek Széchenyi tér és Uj-Mecsek- alja között kisegítő kocsikat. Újabb kisegítő autóbuszok íor- galombaállítását a Mártírok úti új járat elszívó hatásától teszik függővé. Ha ezt a járatot sokan veszik igénybe azok közül is, akik egyébként a 20- assal utaznak, nem lesz szükség további sűrítésre, ellenkező esetben újabb autóbuszokkal erősítik a 20-as vonalát. Az automatizálás dédelgetett terv a Pécsi Közlekedési Vállalatnál. A 27-es vonalon ez jól bevált, bár még mindig gyakori a vis§zaéjés.. A közeli jövőben automata perselyek váltják majd fel a kalauzok helyét a 30-as és a kertvárosi vönal autóbuszain is. Az automatizálás, mely a pécsi közlekedés további gyorsítását szolgálja majd, most már csak az új rendszerű, a csalást csaknem kizáró, újfajta bérletek megérkezésén múlik. H. M. 450 ezer forintos beruházási költségből egy politechnikát műhelyt, egy fiú- és egy leány foglalkoztatót, valamint egy napközis konyhát létesítenek. A konyháról 120 tanuló étkezik majd. A beruházási költségből 140 ezer forintot a község ad. 1 Mamentmi és oktatéfilmk a legkeresettebbek A megyei tanács pécs—baranyai film és szefnléltető eszközök tárában, jelenleg több mint 500 történelmi, egészségügyi, földrajzi, biológiai, közlekedési, mezőgazdasági, technikai, művészeti, ipari és csillagászati témájú rövidíüm található. Ebben az évben 1300 esetben kölcsönöztek, és a lavá- l.vihoz hasonlóan, a történelmi dokumentum fi! mehet keresték legjobban. Igen sós- mezőgazdasági Oktatófilmét is kivittek a különféle mezőgazdasági továbbképzésen, ezüstkalászos tanfolyamok hallgatói részére. A .filmek közül a „Sóim többé”, a „Theuton harc .akció” című háborúeiiéhes kis- filmeket kérték a falusi művelődési otthonokba. Útjuk egyfelé vezet Ha az ember megáll a Kara- sáca partján, el sem tudja képzelni, hogyan tud ez a csendesen csordogáló, földszínű kis patak egészen a Dráváig törni, az útját álló dombok között. Pedig nem is Szederkénynél, hanem Féked környékén ered számtalan kis forrásból. Ha az ember elbeszélget a Karasdca Gyöngye Termelőszövetkezet tagjaival, nehezen tudja elképzelni, hogyan tört utat ez a gazdag—szegény, német—magyar falu a szövetkezésig. „Virilisták” és volt cselédek takarítják a törmeléket az utakról. Nem könnyű, de... ez á jövő Szederkényben is. • - Szabó István ;mlt- 8 holdas gazda a Fe! vidék TŐI vetődött a faluba. Fekete kalapja alól nyerges orrú, vékony élű arcát fordítja felém. — Rumszauer Rudolf házába kerültem, őt akkor áttelepítették — mondja. — Hogy hol van Rumszauer? Itt a tsz-ben. A pincénk is közös ... Harag vaíi-e? Hát mindketten húztuk az orrunkat, de rájöttünk, itt kell élnünk. Nem futhatunk ki Ránk lehet számítani es A PÉCSI FÉMIPARI VÄLT.ALAT lakatos, he-írztő, esztergályos és gk. villanyszerelő szakmunkásokat keres felvételre. — Jelentkezés: Pécs, Felsőma- - lom utca 13 sz.- Nem ma jöttünk holnap megyünk. Miránk lehet számítani bármikor és bármilyen munkáról is legyen szó — mondta Mischl Béla, amig a motoros targoncáját megrakták szigetelőkkel a gázkemence szomszédságában. A véletlen hozott össze ezzel a fiatalos kinézésű emberrel, hisz kereshettem volna a Porcelángyár 848 törzsgárda jelvé- nyes dolgozója közül mást is. Nem az igazgató küldött hozzá, mégcsak a művezető semJjt ajánlotta, hanem egy idősebb asz- szonyt. Mellette álltam meg, öt kérdezgettem. Gyönyörű szép törzsgárda jelvényük van. Halványkék alapon a hires öt-torony, alatta félkörben a törzsgárda szó és a tornyok fölött számok jelzik a gyárban eltöltött időt. — Miseid Béla jelvényén egy huszas. — Negyvenkettő-' ben kezdtem itt a gyárban dolgozni. Előtte kifutólegény voltam, ott ahol éppen többet fizettek. — Hogyan került a porcelángyárba? — kérdem. — Ezt az épületet építették akkoriban. A kőművesek mellé . kerültem téglát hordani. Domsics Jani bácsi volt a pallér, s amikor télire leállt az építkezés, ö ajánlott be a Márta nagyságához. A körkemencéknél kezdtem. Ott voltam vagy tíz évig, aztán az iparvágánynál, a gázkemencéknél, most körülbelül hét éve a targoncán vagyok. Három ember is körülvesz bennünket. Kíváncsian figyelik, hogy miről beszélgetünk. — itt a bátyám is. — mutat a kocsi mellett álló svájcisapkás ferfife Mischl Béla. — Neki is három gyereke van, nekem is. Nem lehet ficánkolni a munkahelyivel. ö egyszer elment, de annak is megvolt az oka. — A bérrel volt di- ferencia, — szól közbe a bátyja, — nem akarták megadni o jogos fizetést. Elmentünk többen is a Cementiparihoz, de csak. három hétig voltunk távol az üzemtől, korrigálták az ügyet. Nekem is megvan a törzsgárda jelvényem. Fürgén indul a motoros targonca. Viszi a szállítmányt a raktárba. Begyakorlott mozdulatokkal kormányozza Mischl Béla. Talán csukott szemmél fe rendben eioezeösé « rsndeFte.tési helyére. Alig, hogy elment, máris jön vissza az üres kocsival. Folytatjuk az abbahagyott beszé det — Mit jelent önöknek a törzsgárda jelvény? — Ugy vélem, hogy a megbecsülést mulatta ki a gyár, amikor adta. Itt a gázkemencéknél nincs se ünnep, se karácsony, állandóan megy a három műszak. Ránk mindig számíthat a művezető, mi elsősorban vele tartjuk a kapcsolatot. Ha műszakot kell cserélni, vagy valaki helyett ki kell segíteni, megtesszük szívesen. — Olyat még nem kérlek. a vezetők, hogy azt ne teljesítettük volna ... : — S önök ssámtt- hatnak-e a gyárra? — kérdem, — Persze, — mond ja meglepetten, — nem szoktunk mi nagyon kérni semmit. Néha előfordul, hogy kellene egy szabadnap, azt a művezetővel elintézzük. Nem utasítják el az embert. Majd elfelejtem mondani, a nyereség- részesedésnél észre lehet venni anyagiakban is a megkülönböztetett megbecsülést, mert a szdgá- leM évek agy-egy ssÉitiiSk*« az Összeget. Hirtelen jött kérdés $ éppen az egyszerűsége miatt meglepi Mischl Bélát. — Számíthat-e a gyárra? Talán most hallott először ilyen kérdést. Azt nagyon jól tudja, hogy őrá számíthat a művezető, amikor éppen szükség van a munkájára, de hogy 6 mit és mennyit számíthat a gyárra, nem is foglalkoztatja. Végül, egy kis gondolkodás után határozott problémát mond. — A nagyobbik gyermekem tavasz- szol végez az általános iskolában, remélem felveszik majd ide. Ugy vélem számíthatok a gyárra. Majd ezer ember gomblyukában díszeleg a gyár szép kis jelvénykéje. A kölcsönös megbecsülést, a munka és a gyár szeretetét jelképezi. A hovatartozás szimbóluma, a hűség kifejezője. Egy kis büszkeség is van a jelvény mögött, s egy kis kiegyensúlyozott nyugalom. Kétség sem fér Mischl Béla szavaihoz, amelyet búcsúzás közben mondott: — Ha megérem a nyugdijamat, itt találnak meg húsz év múlva m. GJÖÍSAGfi ISTVÁN j a világból. Az itt lakó német- ajkúak látták, mi is dolgos emberek vagyunk, í — Jó a tsz-ben lenni? — Kisparaszt voltam, hol az aszály, hol a vihar volt a fejem felett. Nem bántam meg a belépést. Bár jobb is lehetne. De a kezdet mindig nehéz. A fiatalok elmentek a városba, most mi öregek dolgozhatunk. Bár többet is lehetne. Mig egyéni gazda voltam, többet dolgoztam. — Itt a faluban voltak gazdag és szegény emberek. Érezhető-e a különbség most is? — Nem érezhető. Úgy vagyunk, mint a föld, nagy rögök, kis rögök... összedolgozzuk ... vetés alá. Különbség persze volt, én is a lányomat kilenc holdashoz adtam ... Az ember nem tudhatta kérem... Igyekezett, tartani a földet, mert aki elszegényedett, jaj volt annak! — Most aztán együtt becsüljük a termést. Mostbacher éppen úgy örül a kukoricánknak, — van rajta vagy negyven má zsa holdankint —■ mint Bősz Lajos. De kérdezze meg őket is! Bősz Lajos gömbölyű lovai harapnak kicsit a mezön, mig beszélgetünk. Mint mondja, hosszú évekig Frigyes főherceget és a Mostbacher-családot szolgálta. Tehenes volt. — Nem furcsa magának, hogy olyan emberekkel rangos most, akik azelőtt vagyonosak voltak? — Ha nekik nem, hát nekem egyáltalán — nevet pirospozsgás arccal és gyökérformájú ujjaival az ostor végét babrálja. — Bár én sem voltam már ágról szakadt, mert a 45-ben kapott 11 kataszterivel léptem a szövetkezetbe. Csak hát a juttatott földes, az mindig Juttatott” volt. Tetszik érteni? A szövetkezetben most egyenlőik vagyunk. Nem bánják a gazdagabbak sem, csak legyen jó termés, legyen sok pénzt Én is, amikor beléptem, azt mondták, kevesebbet kell dolgozni és többet lehet keresni. Most még úgy állunk, hogy a kereset nem a legjobb. Kettőszáz egységem van, tavaly az asszonnyal hatszázhuszat szed-1 tünk össze. Keveset tudok ezek re a lovakra rakni. Bezzeg a régi uradalomban ... Nem táp lálják a lovakat, ahogyan kellene. Ha én ennyivel forgolódtam volna régen, hü ... — Ennyi minden rossz ebben a tsz-ben? — Rossz? Ki mondta, hogy rossz? A vájár fiamnak sincs több becsülete, mint nekem. Nem tudok úgy hegyre menni, | hogy valaki be ne hívna. »Ugyan Bősz bácsi, igyon már meg egy pohár bort”... Nem azért mondom, de azelőtt, mig cseléd voltam, nem igen hívogatott be senki. Most egyenlők vagyunk kérem. Ki mint dolgozik, úgy él. Tudja mi min den lesz itt? Ezernél több juh, félezernél több szarvasmarha, rengeteg sertés. A tagoknak pedig «áss teli kiabálni reg. Sei főének Means tosnfc néi kül is. Lehet, hogy egyeseknek nehéz megszokni, hogy a cseléd Bősz Lajos... de nem éreztetik velem, higgye el. nem éreztetik. Hallgassa meg Mostbachert, ő is tsz-tag, Mostbacher Gyula magtáros a szövetkezetben. Erősen sántikálva jár a zsákok között. Jány Gusztáv hadseregében comblövést kapott. Szűr ke siltes sapkája alól bizalmatlanul néz. „Mit is akarhat a volt nagygazdától a? újságíró?” — őszinte szót a szövetkezetről — mondom neki. — Szederkényben született még a nagyapám is. Százhárom hold földön gazdálkodótt Hatan voltunk testvérek, nékem huszonnyolc jutott. Hozzá nősültem még huszonnyolcat, így lett ötvenhat. Szép földek, jó földek voltak. Nyel egyet s néz mereven bele az arcomba. — A gyerekek elmentók az iparba dolgozni. Pécsett szerelők az erőműnél, a kokszműnél, őket már nem húzza a föld. De én... itt maradtam. Bevettek a szövetkezetbe. Csodálkoztam is, de mondták , ha rendesen dolgozom, elfeledik a múltat. Hát én még zsákolok is, pedig hetvenöt százalékos rokkant vagyok. — Hogyan gazdálkodók * szövetkezet? — A munkaszervezést még jobban is meg lehetne oldani, a gépek javításával kicsit megkéstünk. Az embereket is jót ban lehetne elosztani. De a tér méseredményeink jók. Telepítünk még szőlőt, sokat műtrágyázunk, szóval jól gazdálkodunk... Hogy nem furcsa-e a nincstelenekkel egy rang ban?... Hát furcsa volt, de megszokja az ember. — Szóval elégedett? — Azt nem mondhatom, őszinte szót kért Én harmincat kapok, de negyven egységet érdemelnék. Sokat dolgozom. Éppen olyan tagja vagyok a szövetkezetnek, mint bárki más. De — meg kel1 mondanom — nem is érezte: tik velem a régi dolgokat. Nagyon rendesek az emberek. Hát így mossa lassan a Ka- rasica a különbségeket Szederkénynél. Szőtt István Közlemények Pécs város n. kerületi Tanács« értesíti a lakosságot, hogy október 24-én este 6 órakor a kertvárosi niunkásklubban Danjyi- József - tanácstagi fogadóóráit tart. - «k Pécs város 1. kerületi , Tanacca, értesíti a lakosságot, hogy az Erzsébet telepi kultúr házban október 24-én este 6 órakor Francsics Gyu- Jáné. Zaracsi János, Hergert Janos és Pruzslrta István, a pécsit * hegyi szólóhegyi pártházban Süveez György és Gylmesi Lajos tanácstagi beszámolót tart. * A TIT szabadaegyeterr.ének rétében rendezendő „A má i£őpz& művészete" című előadáe-sarosat e)eö előadása a korábbi terveJűcsi Eremben november f-n tolótsk 4L Ax előadást dr. Malar Máté térni tanár tartja „Valóságf lSw afiművésaet’: cénmei. ’ V- 1 tk: \