Dunántúli Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-05 / 233. szám

2

napló

1962, OKTÓBER &

A VISZONTLÁTÁSRA

A siklósi művelődési ház kiállításáról és vendégszerepléseiről

Pintér Károly elvtárs 37 esztendős megszakítás nélküli szorgalmas munka utás búcsút vett kedves üzemétől, jó barátaitól, hogy a küzdelmekkel, a nagyszerű eredményekkel gazdag évtizedek után megérdemelt pihenés legyen az osztályrésze.

Pintér Károly már a fel* szabadulás előtt is arra törekedett, hogy jó szakembereket neveljen a hozzá beosztott fiatalokból, s ebből a törekvésből sohasem hiányzott az egyik fő köve t lemé- nye: öntudatos, jól tájékozott munkások, fiatalok kerüljenek ki a szárnyai alól. Amikor búcsúzkodott, akkor is azzal a kéréssel fordult Her- gert Andráshoz, Takács Lászlóhoz, a szaktársaihoz:

— Adjátok át ti is a tapasztalataitokat, neveljétek ti is szívvel, lélekkel a fiatalokat, a fiainkat. Legyen belőlük jó szakmunkás, , teljék megelégedése, öröme bennük a gyárnak, a hazának, mindannyiunknak ..,

így búcsúzott el Karcsi bácsi a gyártól, a „szakik’-tói, a fiataloktól, s csak akkor csuklóit el a szarni, amikor azt mondta:

— Tudom, egyelőre nagyon nehéz lesz munkatársak nélkül kezdeni a napof, az elsőt, de a többit is ami utána következik. De szívesen bejövök látogatóba, ha szívesén várnak.

Nem kell aggódnia Pintér Károlynak. A Sopiana Gépgyár öntői, lakatosai, esztergályosai szívélyességgel, szeretettel várják ezeket a látogatásokat.

NEM MINDENNAPI kiállításra hívta fe: a figyelmünket Siklóson egy plakát. A járási művelődési ház báb-szakkörének kiállítására. Érdemes volt megnézni. Ezt az bizonyítja legjobban, hogy nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek érdeklődését is felkeltette. Pia- cozó néni kék nézegették mosolyogva az Ezerezinü mesemadár ügyesen elkészített „nagy” figuráit, s jó néhány bábuját, díszletét, felszerelését: jókedvű mackókat, ravasz rókákat, gonosz boszorkákat, minden akadályt legyőző mesehősöket, világszép királykisasszonyokat. Csoda-e, hogy meglett felnőtteknek el kellett mondani a bá búk történetét. A mesét is, amelynek szsereplőivel álltak szemben a kiállítás látogatói, s a bábuk születésének történetét. Az előbbit Hajdú Valériá mondta el az érdeklődőknek, az utóbbit pedig a kiállítás, amely ügyesen mutatta be a bábukészítés folyamatát. Igaz, a kiállítás kicsit zsúfolt volt, nagyobb helyet érdemelt volna — de igy is nagyon örültünk neki.

Ha már bábosokról esett szó, hadd mondjam el, hogy a jókedvű siklósi úttörő bábozókat nemcsak a helybeli gyermekközönség ismeri és szereti, hanem Matty, Alsószentmátorton, Diösviszäö, Terehegy, Kovácsit Ida, Kisharsány, Egyházas- haraszti, Siklosnagyíalu és Szederkény gyermekei is. Az ember arra gondol: milyen nagyszerű volna, ha megyénk közei harminc bábcsoportja követné a siklósiak példáját, s elvinné a mesék csodálatos világát, sok-sok tanulságát apró fal- vainkba, ahol annyira várják a legfiatalabbak! Hogy ők is megismerkedhetnének a Hopp Juliska, A kutya és cica fát j hordanak, A bátor nyúl és a többi szórakoztatva nevelő báb j darabbal.

MAE OKTÓBERBEN ismét i felkerekedik a,, lelkes kis csoport, s sorra veszi a járás községeit. Nem riad vissza a nehézségektől; leleményességével, fiatalos lendületével a felnőtteken is túltesz. Tavaly fordult elő, hogy a csoportot szállító kis busz „bedöglött" Alsó- szentmártonban. Amíg a kocsit megjavították, a kis gárda nem maradt tétlen. „Soronkívüli” előadást szerveztek, amelyen több mint száz gyermek vett részt, köztük cigány- gyermekek, akiknek sokoldalú nevelésével különösen törődnünk kell.

Kis falvaink lakói mind sűrűbben szeretnének találkozni az „élő" kultúrával. Nemcsak a gyermekek, a felnőttek is. Ezért kell elismeréssel szólnunk a siklósi művelődési ház és a határőrség közös vendég- szerepléseiről Mattyon, Óidon, Cunban, Nagyharsányban, Szederkényben és Pécsett. A kétórás vegyes műsorban szavalok, a határőrség 40 tagú énekkara és tánczenekara, közös színjátszó és tánccsoport, valamint szólóénekesek és zeneszámok szórakoztatták igényesen a közönséget. Ez a „tájolás" szinte véletlenül született, éppen ezért értékes, dicséretre méltó kezdeményezés, de ebből adódtak gyengéi is. A szavalatok és a szóló énekszámok megválasztása nem volt a legszerencsésebb; a színdarabok és a monológ is — bár súlyosabban nem kifogásolhatók — azért kerültek a műsorba, mert éppen „az volt készen". A műsoros estet követő táncmulatság a határőrség zenekarának muzsikájára, a fiatalság életének jelentős eseményévé avatta a siklósiak vendégszereplését.

Ki jár jól a vendégszereplésekkel? Mindenki, aki valahogyan részt vett benne. A szereplők művelődtek, szórakoztak felkészülés közben. A falvak lakói kellemes estét töltöttek el, s az igényes műsor nevelőhatása is jelentős volt. Némi anyagi hasznot is hozott a „tájolás” mind a vendégszereplő, mind a meglátogatott művelődési otthonoknak. De az anyagi haszonnál számottevőbb az az erkölcsi siker. amelyet a műkedvelők arattak. Ha egy együttestől így búcsúznak: „a viszontlátásra” — akkor az derekas munkát végzett. Márpedig a siklósiaktól így búcsúztak. S ebben kiemelkedő része volt a határőrségnek. „A viszontlátásra”! Ez a búcsúzás olyan elismerése a jól végzett munkának, amely még gondosabb felkészülésre kötelez. Egyrészt arra. hogy minél több faluba jusson el a szívesen látott csoport; másFilm Film Fi lm Film

Pillantás a hídról

összeh asonl ftani a drámát

és a filmet? Gyakori szokás, ha filmátdolgozásról van szó, de ez a fűm nem egyszerű képi átdolgozás, hanem a dráma művészi megjelenési formája — filmen. Arthur Miller művének, a Pillantás a hídról című drámájának van egyfajta belső, a görög sorsdrá- mákra emlékeztető tragikus,, mindvégig feszült és lélektani atmoszférája, és azért jó a film, mert sikerült ezt az atmoszférát — lehetőleg kevés dialógussal — képekben is meg teremteni. Ez adja meg a film hitelét, feszültségét, művészi erejét. Nem túlzás azt állítani, hogy Eddy Carbone tragédiája, mint fiimi feldolgozás, alig maradt el — vagy talán el se maradt — a drámától.

Ennek több oka van. Az atmoszféráról, mint a legjelentősebb tényezők egyikéről már volt szó. Ezzel együtt említendő néhány ragyogó színészi ala kitás, ezek közül különösen Raf Valloné alakítása. Mindvégig roppant belső feszültséggel, csak egy-egy szemvillanással, máskor vad, temperamentumos kitörésekkel, nagy nagy belső átéléssel /játssza Eddy-t. Hihető — minden mozdulata, minden, egyre aljasu- ló cselekedete, minden szava. Ritka szép, és ritka nagy színészi alakítás.

Ha tényezőkről van szó, aligha lehet megfeledkezni arról a szintézisről, amelyet a reális világ és a film képi világa között sikerült megteremteni. Markáns, már-már nyers világ. Kikötőmvmkásók élete — kemény munkával, vad, nehéz érzelmekkel és egy nagyon jól

ábrázolt, már-már költőien megfogalmazott emberi munkásszolidaritással. Ezt a világot képekben megteremteni — elsődleges alapja volt a filmnek, anélkül, hogy akár dokumentálás, akár pedig hamisan idealizált eszközöket használt volna. A képi megeleve- nítés szinte ugyancsak a görög sorsdrámákhoz hasonlóan tömör, tragikus tónusú, minden képsor nemcsak illusztrál, hanem beszél, súlyos mondanivalókat hordoz.

És a miunkásvilág. Mögötte szinte láthatalanul, de kegyetlen valóságban egy embernyomorító társadalom. Eddy szerelme unokahuga iránt egyedi tragédia, de hogy Eddy Carbone feladja Marco-t és Rodolpho-t a Bevándorlási Hivatalban — már egyaránt egyé ni és társadalmi tragédia. Az egyik bevándorolt olasz munkás nagynehezen, egy szép, tiszte és bátor szerelem árán megveti lábát Amerikában, a másik a bírósági tárgyalás után majd visszamegy a- feleségéhez, három gyerekéhez, hazai nyomorúságához. Eddy utoljára még egyszer ember tud lenni, még egyszer úrrá lesz önmagán, abban a pillanatban, amikor elpusztul. Nyers, vad, őszinte világ ez, ugyanilyen művészi megfogalmazásban.

Sors és társadalomtragédia.

Tíz és tíz képet, jelenetet, képi beállítást lehetne idézni. Lehetne idézni a film mindvégig roppant nagy feszültségét, mélységes emberségét — mindez, végülis .csak annak a megállapításnak a szaporítása lenne, hogy a Pillantás a hidrö! című film a kivételesen remek produkciók közé tartozik. Ereje atmoszférájában, feszült képsoraiban, és nem utolsósorban remek színészi alakításaiban van.

(Thlery)

részt arra, hogy már a népművelési évad elején céltudatosan, igényesen ‘ szerkesztett mű sorral készüljön a vendégszereplésre. Ami „bocsánatos bűn”, hasznos tapasztalatokat nyújtó botlás egy hirtelen — hamar „összekalapált” műsornál, az súlyos hibává válik ismétlődés esetén. A siklósiak készülődése biztosíték arra, hogy elkerülik azokat a buktatókat, amelyeket az „olcsó közönségsiker” és az alkalom- szerűség jelent.

A SIKLÓSIAK példája természetesen nem egyedülálló. Egyre nő azoknak a műkedvelő csoportoknak a száma, amelyek felismerik a vendég- szereplések jelentőségét saját munkájuk és a kis községek műsorellátása szempontjából. Mégis szükséges e példákra fel hívni a figyelmet, mert több olyan csoportunk van, amely képes lenne jobban kivenni részét a vendégszereplésekből, s sok még az olyan községünk, amelynek lakói szívesen búcsúznának így a lelkes műkedvelőktől: „a viszontlátásra”!

Lemle Géza

Ma este

Cyrano de Bergerac

a Pécs N-mze*! Színházba™

(dőjárásj el entés

Várható idójárás péntek estig: ma derült idő, holnap kisebb felhőátvonulások, valószínűleg eső nélkül. Helyenként reggeli és délelőtti köd. Mérsékelt, változó irányú szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet keleten 5—9, nyugaton 9—ÍJ, legmagasabb nap- j pali hőmérséklet holnap 20—94 fok közötfc I

Ma este tartja a Pécsi Nemzeti Színház idei harmadik bemutató előadását. A nagy apparátussal készült premier — Rostand romantikus drámája, a Cyrano de Bergerac. A főszerepeket Bánffy György, llpor Péter, Pécsi Ildikó — Vág Mária (kettős szereposztásban), Dobák Lajos és Dávid Kiss Ferenc alakítják. Kép a negyedik felvonásból.

— A PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ a napokban adta el az ötezredik színházi bérletet az idei évadra.

együtt, de külön-külön is, csodálatos színeket villantanak meg az élet kifogyhatatlan tár házából. Ezeket a színeket csak az tudja „elővarázsolni”, aki megérzi a természeti képek hangulatát, azok igazi mélységét. Bánky rendelkezik ezzel a képességgel, erről a nemes oldaláról tett tanúbizonyságot ezen a hangversenyen.

Úgy éreztük, hogy olyan magot hintett el pályájának eddig is gazdag kertjébe ezzel a ciklussal, amely újabb nagyszerű termést eredményez majd.

Mind a 24 mű nagyon szép, mindent plasztikusan kibontakoztató tolmácsolásban hangzott eL Legnagyobb hatást — eldöntése nem könnyű — Az elsüllyedt székesegyház, a Tűzi játék és a Lenhajú lány címeket viselő darabok váltottak ki. De maradandó élményt nyújtottak a többi művek is.

Szieretettel várjuk Bánky József ez évadban tervezett „következő önálló estjét".

— UN —

Városunk ragyogó képességű, kitűnt? felkészültségű zongoraművész-tanárának, Bánky Józsefnek szerda esti Debussy- estje nyitotta meg Pécs gazdag nak, változatosnak Ígérkező koncertévadját.

A ma embere, aki korának, a XX. század ún. modem zenéjét meg akarja ismemi, aki ahhoz, hogy például Honegger, vagy Sosztakovics zenéjét élvezni tudja, meg kell ismernie az átmeneti kor, az 1890— 1910-es évek művészetét, azokat a mestereket, akik a XIX. század romantikus zenéjét láncszemként kötik össze a XX. század zeneművészetének modem törekvéseivel, így elsősorban Debussyt — Ezért is okozott örömet Bánky József szólóestje, és az, hogy ezen Debussy 24 remekbeszabott, költői szépségű, stílustörekvéseit szinte összegező, de ritkán hallható prelüdje hangzott el.

Bánky Józsefet természetszeretete hozta közel ezekhez a miniatűr darabokhoz, amelyea

Bírósági krónika

BURGONYÁVAL

ÜZÉRKEDTEK

Jónás Józsefné és özv. Jónás Istvánná — mindketten pécsi lakosok — burgonyát, kukoricát vásároltak vidéken nagyobb mennyiségben és azt bizonyos felárral a pécsi piacokon értékesítették. A két üzérkedő asz- szony néhány hónap alatt körülbelül 10 ezer forintnyi haszonra tett szert.

A pécsi járásbíróság & napok ban ítélkezett a két asszony bűntettében és Jónás Józsefnét 6 hónapi, özv. Jónás Istvánnét pedig 10 hónapi börtönre ítélte.

falat adtak szén

HELYETT

Schelmann Gizella és Bhi- menthailer Jánosné rendszeresen kijártak a Pécsi Szénbányászati Tröszt újhegyi üzemé nek palahányójára és ott „szenet” gyűjtöttek, majd mázsánként 35—40 forintért értékesí- I tették. Először csak kisebb tételeket adtak el, de később már fuvarost is fogadtak és a kocsit jól megrakták palával.

A palára vizet öntöttek és ezzel tették a szén színéhez hasonlóvá. Hetenként kétszer, háromszor is megrendelték a fuvarost — aztán „illetményszén” gyanánt kínálták a palát eladásra. Számosán vásárolták, számos embert becsaptak. A bíróság mindkét vádlattot 2—2 évi börtönbüntetéssel sújtotta.

MEGLOPTAK ALKALMI ISMERŐSEI

B. István az Arany Bikáiban pohara zga tás közben megismerkedett Nikolics Terézzed és annak unokabátyjával. Beszélgetés közben megegyeztek, hogy B. István „hazakíséri” Ni kolics Terézt A nő gyorsan ráállt a „randevúra”, mert látta, hogy B. Istvánnál jócskán van pénz. Igen ám, de Nikolics Teréz közben azt is meg beszélte unokabátyjával, hogy ha majd elindulnak, bizonyos távolságra kövesse őket Amikor B. István és Nikolics Teréz késő este elindultak, a vásártér környékén utolérte őket Nikolics Teréz unoka bátyja és ketten közrefogták B. Istvánt,

megverték és a nála lévő 260 forintot elvették tőle, majd elfutottak. Ügyükben a bíróság rövidesen ítélkezik. Ehhez hasonló esetek eléggé gyakoriak, ezért tanulságos az ügy.

HARMAN AKARTAK DISSZIDÁLNI

Lakatos István, Varasdi Istvánná és Fekete Mária — mindhárman 20 évesek — régebb óta ismerték egymást. Lakatos javaslatára elhatározták, hogy külföldre szöknek. El is indultak Ausztria felé, majd Csepreg és Szakony között egy patak közelében megpihentek. A község lakosai igazoltatták őket és így kerültek rendőrkézre.

Lakatos István fiatalember arra a kérdésre, hogy miért akart külföldre szökni, így válaszolt: „Rühellem a melót és havi 2000 forint nem pénz ..

A pécsi járásbíróság Lakatos Istvánt 1 évi, Varasdi Istvánnét 11 hónapi és Fekete Máriát 6 hónapi börtönre ítélte. Varasdi Istvánná és Fekete Mária büntetését azonban S évi próbaidőre iclíijesztette.

— KÉTNAPOS tapasztalat- cserére negyven Vas megyei vendéglátó- és szállodaipari szakember érkezett tegnap Pécsre. A vendégek többek között ellátogattak az Olimpia étterembe, ma pedig a komlói vendéglátó egységek munkáját tanulmányozzák.

— MÓRICZ ZSIGMOND térnek nevezték el a Jókai utcai szövetkezeti lakóházak által határolt területet. A szövetkezeti lakótelep épületei Móricz Zsigmond téri házszámokat kaptak.

— A SZEGED elnevezésű könyvszekrények helyett vit- rines kombináltszekrényeket gyárt jövőre a Siklósi Faipari Vállalat.

— OKTOBER 29-én Pécsett vendégszerepel a noviszádi rádió zenekara és szólistái. A jugoszláv vendégek ezen a napon két előadásban találkoznak a pécsi közönséggel a Nemzeti Színházban,

Halálos balesetet oVoztsk a megvadult lovak

Tegnap délután 5 óra 10 perckor a Pécsi Tanárképző Főiskola előtt a Vendéglátóipari Vállalat lovaskocsijával a város felé haladt Kovács Pál 59 éves lóhajló.

A sörgyár időjelző sípjától a lovak megvadultak. A rohanás következtében a kocsi forgózsámolya kiakadt a bakon ülő Ko-> vács Pál leesett a kocsiról és « kerekek alá került.

A helyszínre érkező mentők azonnal elsősegélyben részesítették a sérültet, de a gyors beavatkozás sem tudta megmenteni életét. A klinikára szállítás közben a mentőkocsiban meghalt.

— ELKÉSZÜLT a lothórdi, pogányi és palotabozsoki tér« melőszövetkezetek villamosítási terve a Baranya megyei tanácsi tervező irodában. A vezetékek szerelését még ebben az évben megkezdik.

— A VESZPRÉMI Petőfi Színház ma este mutatja be Veszprémben a Háború és béke színpadi változatát. A szereplők között több volt pécsi színész van: Margittal Ági, Lelkes Dalma, Táncos Tibor, Kenderesi Tibor. Az előadást Lendvay Ferenc volt pécsi főrendező rendezte.

— DR. ANGHY CSABA, a Budapesti Állatkert igazgatója hétfőn este hat órakor előadást tart a pécsi úttörőházban „Mongólia a biológus szemével” címmel. Ugyanez az előadás október 9-én Mohácson, a járási művelődési házban hangzik ma:d el.

— 1963-BAN 25 millió forint értékű férfiinget és női fehérneműt gyártanak Baranya helyiipari vállalata4.

Ryngdija^raztatas j

Bánky József Debussy-estje