Dunántúli Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-17 / 243. szám

2 NAPLÓ 19*2. OKTOBER 11. 1 Az tU& Mutest Nem. lehetne azt mondani, hogy ez az első klubest a legjobban sikerült. Nem vol­tak túlságosan sokan a Bar­tók Klubban hétfő este, nem alakult ki parázs vita, de még az a másfajta pezsgő hangulati sem, amely a közös érdeklődésű, egymást meg­értő emberek beszélgetését jeUemzi„ Mégis el lehet mondani, hogy a TfIT művészeti szak­osztályának első klubestje remény tkeltő, biztató volt és betöltötte azt a szerepét, amelyet agy ilyen legelső klubesttői várunk. Azok, alak kabátjukba burkolózva leültek a teremben (később bizonyára kellemes meleg környezetben tölthetik a hét­fő estéket). teli voltak vá­rakozással és érdeklődéssel. Bizonyos, hogy ők ott lesz­nek legközelebb is. Most egyelőre a programról folyt a ezó, a pécsi képzőművé­szeti élet néhány érdekes kérdéséről, azután Soltra Elemér, aki a tervek szerint bevezetőt mondott volna Makrisz Zizi kiállításának vitájához, rögtönzött tárlat­vezetést kezdeményezett, és így végül mégis érdekes be­szélgetés alakult ki a jugo­szláv származású, férje ré­vén görög és tulajdonképpen most már magyar festönö rendkívül izgalmas, művészi képeiről. Miért reménykedünk ab­ban, hogy a hétfő esték itt o Bartók Béla Klubban idővel a festők, irók, fotóművészek, színészek és minden művé­szetet kedvelő ember meg­szokott elfoglaltságaivá vál­nak? Mert szükség volt már ilyen lehetőségre, < mert igen eokan vannak Pécsett, akik jól éreznék itt magukat. Még akkor is így van ez, ha a legelső klubest résztvevői nem is töltötték meg a ter­met. Majd tele lesz a terem legközelebb, vagy a harma­dik alkalommal, s ha most nem is volt parázs vita, for­ró véleménycsere, majd lesz legközelebb vagy azután. Annyi bizonyos, hogy a klub eatek programja érdekes, gazdag, változatos, és hogy Pécs város örülhet annak, hogy művészeti életében megjelent ez a kedves, új színfolt. (h. e.) időjárásjelentés Várható időjárás szerda estig: íeihős idő, főként az ország déli részein esőkkel. Mérsékelt szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet északkeleten mínusz l, plusz a. az ország többi részein plusz S—7, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 10—IS fok kö- gott. Üzemi akadémiák az Építőipari Vállalatnál S/á/heten járnak általános iskolába, 110-en technikámba, tiz ösztöndíjas tanai egyetemeken — Szakmai továbbképzések, HT-előadások a munkásszállásokon A Baranya megyei Építő- t ipari Vállalatnál elkészítették az új oktatási év beosztását. Újszerű az idei esztendőben, hogy a munkások oktatása az üzemi akadémiákon keresztül szerveződött, annak égisze alatt történik mindenfajta ok­tatás és továbbképzés. Az üze­mi akadémiák keretében há­rom fokozatban tanulhatnak a dolgozók. Melyek ezek a lehe­tőségek? Az alapfokon szervezik az építkezéseken és a munkásszállásokon megkez­dődő általános iskolákat, is­meretterjesztő előadás-soroza­tokat, munkásakadémiái elő­adás-sorozatokat, szakszerve­zeti politikai iskolákat. Érde­kesség a kihelyezett politikai iskolák működése, ami lehető­séget nyújt a vidéki, községek­ben lakó építőmunkások tanu­lásának biztosítására. Egyelőre Lánycsókon és Babarcon lesz ilyen kihelyezett politikai is­kola. Szakmai tanulási és tovább­képzési lehetőségeket is bizto­sítanak az üzenni akadémiák alapfokú tagozatán. Azok ve­hetnek részt e tanfolyamon, akik legalább három évet dol­goztak mint betanított munká sok a kőműves szakmában és eddig nem szereztek szakmun­kás-bizonyítványt. Ugyanilyen lehetőségük van az ács szak­Mi lesz a pécsi Irodalmi Színpad sorsa? | mi Színpad tehetséges fiatal tagja. — Azt szeretnénk, ha valóban irodalmi, illusztratív feladatunk lenne, s ezt első­sorban mi művelnénk. Eddig ! állandóan azt vetették sze­münkre, hogy színműveket is előadunk. Am legyen csak iro­dalmi a repertoárunk, s md nem adunk elő színművet, de akkor több irodalmi műsort mutassunk be. Elsősorban mi. varadi Géza, Megkezdődött a népművelési évad, friss, változatos műsort hirdetnek a falragaszok. Szín­ház, mozi. ismeretterjesztés egyaránt újat igér a közönség­nek, de az irodalmi színpadról senki sem beszél, a megszokott ízléses évadeleji falragaszokat hiába keresik a járókelők. Pe­dig ritka csemegét ígért min­dig a Nevelők Háza együttese: Antigonét, Magyar Elektrát, sok és szépen előadott verset. Az országos viszonylatban is számot tevő, jellegzetes Pécsi Irodalmi Színpadnak vajon mi lesz a sorsa, mit jelent a hall­gatás? Erről kértünk három nyilatkozatot. MOHOS ANTAL, a Nevelők Házának igazgatója: — Az Irodalmi Színpad ed­digi vezetője dr. Németh An­tal, egészségi okokra, valamint számos elfoglaltságára hivat­kozva még júniusban lemon­dott. Tekintettel arra, hogy en­nek az együttesnek a vezeté­se nehéz feladat — üzemekbe, 'a megye termelőszövetkezetei­be egyaránt megfelelő műsor- | rál kell kimennünk — még i mindig nem sikerült megfelelő j vezetőt találnunk. UZITSZKY GIZELLA: í — Mindannyian várjuk, 1 hogy végre megkezdődjön a • munka, — vélekedik az Irodal­a tanács művelődési előadója: — Minden társulat életében van olyan szakasz, amikor frissítő folyamat játszódik le benne. Ezúttal is hasonló do­log történt. Az Irodalmi Szín­pad jelentős számú tagja ki­vált a munkából családi vagy foglalkozásbeli okok miatt. Te­hát új tagokat kell szervezni, s az ehhez szükséges különle­ges követelmények miatt, to­vábbá az évadkezdés sokágú feladatai mellett érthető, hogy lassan megy az Irodalmi Szín­pad születése. Ugyanakkor megnő a feladatuk is, hiszen a távlati, kulturális nevelő funk­ciójuk, valamint az egyes ün­nepélyek, rendezvények alkal­mi illusztratív szerepük iß lesz. Ezért feltétlenül fél kell fris­síteni a repertoárjukat is. Ar­ról persze szó sem lehet, hogy az együttes megszűnjék. (Fóldessyi mában dolgozó betanított mun kásoknak is. A téli időszakban, amikor a dolgozók fagyszabad­ságra mennek, a szakmunká­sok részére továbbképzéseket szerveznek; kőművesek, ácsok, villanyszerelők, festők, mázolok, vasbetonszerelők, búr kólók és nehézgép-kezelők ré­szére biztosítanak szakmai to­vábbképző tanfolyamokat Az üzemű akadémiák középfokú tagozatán a következő tanfolyamokat és tanulási lehetőségeket biztosít­ják: Nemrégiben ért véget egy technikumra előkészítő tanfo­lyam, amelyen 24 fiatal szak­munkás vett részt olyanoz, akik most kérték felvételüket az építőipari vagy a gépipari technikumba. A középfokú ta­gozaton történik a művezetők és a technikusok továbbképzé­se, ahol igen részletes temati­ka szerint sajátítják el a szak­ma legújabb technikai és teeh nológiai eredményeit A speciá lisan szakmai továbbképzések mellett számos más irányú tan folyam lesz még, ahol az érin­tett osztályok dolgozói bővít­hetik ismereteiket. A felsőfokú tagozaton a fő­építésvezetők, építésvezetők és a mérnökök továbbképzését szervezik. E tanfolyam kereté­ben a TIT és az Épitéstudomá- nyi Egyesület előadói tartanak majd előadásokat. A felsőfo­kú fórumon nyílik lehetőségük a műszaki felső kádereknek szakmai és politikai ismereteik bővítésére. Az ópítőmunkások között minden esztendőben vonzereje volt a tanulásnak. Ebben az is­kolai évben újabb százak kap­csolódtak be az általános mű­veltséget és szakmai ismerete­ket nyújtó iskolákba. A válla­lat a munkásszállásokon szer­vezett általános iskolai okta­tást, amely a múlt években be­vált és közkedvelt lett. Az üzemi általános iskolákba, ! amelyek a Lakics-szállóban és a malomi szálláson működnek, összesen 107 dolgozó iratkozott be, zömmel a hetedik és a nyolcadik osztály elvégzésére. A gépipari és az építőipari technikumok esti és levelező tsgdzatára 110 dolgozó jár. ugyanakkor a vállalat 10 fiatal nak biztosított ösztöndíjat egyetemi tanulmányaihoz. I Lengyel muzeológus Baranyában A Magyar Tudományos Akadé­mia és a Művelődésügyi Miniszté­rium vendégeként több napot töl­tött hazánkban dr. Kazimierz Piet- kiewicz. a lengyel művelődésügyi minisztérium múzeumi osztályá­nak csoportvezetője, aki a magyar múzeumügy helyzetét és a mú­zeumok népművelési munkáját ta­nulmányozta. Itt-tartózkodása alatt főleg Bu­dapesten ismerkedett a múzeu­mokkal. de több vidéket is meg­látogatott. így a debreceni Déry Múzeum megtekintése után a pé­csi Janus Pannonius Múzeumban töltötte a hétfői napot. Nagy meg­elégedéssel nyilatkozott a látottak­ról, mint mondotta, sok hasznos tapasztalatot szerzett, amelyeket Lengyelországban is hasznosítani fognak. A Baranya megyei regionális múzeumszervezet felépítését min­taszerűnek tartotta s kifejtette, hogy ez biztosítja az itt folyó tu­dományos és népművelési munka magas szintjét. Az állandó régé­szeti kiállítás és a néprajzi osz­tály Céhek, kisiparosok kiállítása is megnyerte tetszését, különösen a kiállításokban megnyilvánuló didaktikai elvet tartotta figyelem­reméltónak. Meglepetés volt szár. — KISÁZSIAI és egyipto-! mi színjátszás címmel tart ! előadást Bécsy Tamás októ­ber 22-én a TIT Munkácsy ! Mihály Szabadegyeteme drá­matörténeti sorozatának meg nyitóján. — A KOMLÓI Helyiipari Vállalat szeptember 30-ig több mint 600 televíziót javí­tott meg részben garanciális, részben jótállási időn túli szolgáltatásban. — MA DÉLUTÁN 3 órakor tartják meg a Pécsi Közgaz­dasági Technikum ipari tago­zatán a gimnáziumi tanterv vitáját. — A TERVEZETT 335 800 pár cipő helyett 347 100 pár cipőt gyártott a Szigetvári Cipőgyár az év első három hónapja alatt. — CSERESZNYE, vörös- szilva és alma pálinkából 2800 litert főzték szeptember óta a MÉK Tiborc utcai szesz foadéjében. — A MAR1AKÉMENDT tér melőszövetkezetben három mázsás lucernatermést taka­rítottak be. Jól fizetett a lu­cerna Belvárdgyulán, Boly­ban és a Szentegiü Állami Gazdaságban is. — PICASSO egy-húsz mé­ter szélességű freskót fest egy Provence-i kastélyban, — A SZÖLÖOLTVÁNY és Facsemeteforgalmi Vállalat egymillió-ötszázezer szőlőolt­ványt bocsát ez évben a So­mogy-, Tóim- és Baranya megyei állami gazdaságok és termelőszövetkezetek részére mára, hogy a múzeumi dolgozéU a kiállítások rendezésén tulm& nőén is kiveszik részüket a néz* művelési munkából, s nagy érdet* lödéssel hallgatta az országos mil* zeumi hónap. Illetve a Pécs-Bárul nyai múzeumi hetek programját) Főleg néprajzi érdeklődésű vertß dégünket (a Lengyel Népművészt t Múzeumánál van másodállását Bandi Gábor régész kollégával magunk kisértük el városnézésre, mind a régi. mind az új városé | részek nagyon megnyerték tetsző• sét. elgyönyörködött műemlékeinI» ben és a mlsinaletói fenséges ki* látásban. A siklóst kirándulás után dicsérte megyénket, „ahol még át kihelyezett múzeumi kiállítások td európai nivójúak”. Tréfásan jegyezte meg. hogy Magyarország a vendégkönyveit országa, sehol sem kellett ilyen gyakran leírnia a nevét, az a mon­dat azonban, amelyet a siklóst Központi Étterem vendégkönyvé. be irt. jellemző az itteni fogadta, fásra: ,.Köszönet a jó borért és a barátságos mosolyért!" — e kettő. vei ugyanis mindenütt találkozott, bárhol is járt hazánkban. MÁNDOKI LÁSZLÓ muzeológus — A HARKÁNYI kórházi ban ápoltak közül számosán az elmúlt szombaton ételmé* gezést kaptak. A mérgezés nem súlyos. Az ügy kivizs­gálása folyamatban van. — A KONGRESSZUSI munkaversenyben élenjáró dolgozók és a vásárlói törzs­gárda tiszteletére divatbemu­tatóval egybekötött műsoros estet rendez pénteken este a Nemzeti Színházban a Pécsi Állami Áruház. — MÉSZHIDRAT gyártási kísérletekkel foglalkozik a Baranya megyei Épitőipari Egyesülés. A rendkívül fon­tos anyagot a gyógyszergyár­tásban és az ipar számos te­rületén hasa>06Í thatják. — A NEVELŐK HAZA as SZMT támogatásával ebben a hónapban indítja meg a középiskolai gyakorlati okta­tást ellátó szakoktatók részé­re a módszertani, pedagógiai, lélektani kérdésekkel fogíoL kozó tanfolyamát. — HARMINCKÉT fő r£sv vételéved kétnapos tanulmá­nyi kirándulást szervezett a Magyar Elektrotechnikai Egyesület pécsi csoportja a K. lement Gottwald Villamos­sági Gyár és a Budapest Fő­városi Művek zuglói 230 kV- os alállomás megtekintésére. — CSÜTÖRTÖKÖN a DE- DÁSZ Légszeszgyár utcai kul túrtermében Tarnóczi Jenő villamosmérnök « „Kezelés nélküli állomások kérdései* címmel tart előadást. I 9. Láncban a család Bevittek • cellába, azt se mondták, hogy jó napot. Egy hónapig tartottak a zárkában. Kezem-lábam láncban volt. Még az volt a szerencsém, hogy enni adtak. Amikor az egy hó­nap elmúlt, akkor vittek ki dolgozni a temetőbe. Nem is tudom már pontosan, mennyi ideig voltam itt a Frigyesben. Csak arra emlékszem, hogy jú­lius volt, amikor bevittek és szállingóztak a levelek, ami­kor a pécsi vasútállomásra kísértek. Reggel volt, lehettünk vagy kétszázan a laktanya udvarán. Párosával összekötöztek ben­nünket és bevagomroztak. Azt se tudtuk, hova megyünk. Egy ideig Pesten tartottak, aztán újból vagonirozás. Láttuk, hogy keletre indul a vonatunk. Suttogták, hogy visznek bennünket az orosz frontra a munkaszolgálatosok közé. Még magamban gondol­tam, az nem is lenne rossz, csak vigyenek oda, hamaro­san a túloldalon leszek. De eb­ből se lett semmi. Zemplén megyében, Ricsén állt meg a vonatunk. Állandóan a családom járt az őszemben. Vajon, mi fehet velük. Nyugtuk van-e? Esz­nek-e? A kislányok hogyan vannak? Hát szegényeknek nekik is kijutott. Itt van a pa­pír is. felolvasom: „A m. kir. rendőrség pécs- bányatelepi kirendeltsége. Szám: 334/2—1942. Tárgy: Cservenka Győzöné szül. Vaszics Róza, pécsbánya- telepi lakos rendőri felügyelet alá helyezése. Véghatározat. Cservenka Győzöné született Vaszics Róza 1912. évi április hó 7-iki Kosztoláci születésű, róm. kath. vallású bányamunkás neje (háztartás­beli) foglalkozású, pécsbánya- telexn (Bánomi út 11.211. hrsz.) lakost a 8.130/1939. M. E. szá­mú rendelet 1. § a) pontja, il­letve a 7605/1939. B. M. számú rendelet 1. és 3. §-ai alapján rendőri felügyelet alá helye­zem és kötelezem az alábbi rendelkezések betartására. 1. Pécs város területét to­vábbi intézkedésemig el nem hagyhatja. 2. Köteles a m. kir. rendőr­ség péesbányatelepi kirendelt­ségénél havonként egyszer, minden hó első vasárnapján délelőtt 10 órakor személyesen megjelenni. 3. Köteles Pécs város terü­letén szándékolt lakásváltozta­tását legalább 24 órával előbb itt bejelenteni. 4. Este 20 órától reggel 9 óráig lakásából el nem távoz­hat. 5. Nyilvános helyeket (ven­déglő, kávéház, korcsma, szín­ház, mozi stb.) nem látogathat, gyűléseken nem vehet részt. 6. Táviratot nem adhat fel. távbeszélőt nem használhat, postai küldeményei rendőrha­tósági ellenőrzés alatt állnak. 7. Munkahelyén munkaadó­ján kívül mással nem beszél­gethet. 8. Amennyiben a rendőri felügyelet alá helyezett a fenti rendelkezéseket megszegi, ki­hágást követ el és 1 hónapig, háború esetén 6 hónapig ter­jedő elzárással büntetendő. Megokolás. Cservenka Győzöné ellen * magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló vétség miatt bűnvádi eljárás tétetett folya­matba és bár a pécsi kir. ügyészség 15.456/1942. Kü. szám alatt a nyomozást a Bp. 101. §-ának 3. pontja alapján bizonyítékok hiányában meg­szüntette, a fentnevezett ma­gatartásával megbíz hatatlan­nak bizonyult, miért is ót rendőri felügyelet alá helyez­nem kellett. Pécsbányatelep. 1942. évi no­vember 28-án. A kirendeltség vezetője olvashatatlan aláírás m. kir. rendörtanöesos'' így volt. Láncban volt az egész család. Ricsén betereltek bennünket a lágerba. Annyi tetű volt ott, hogy a földből nyüzsögtek elő. Pillanatok alatt tele lettünk, vakaróztunk, mint a rühesek. Tisztálkodtunk mi, de nem ért az semmit. Azt hittük, hogy a tetűk fognak elpusztítani ben­nünket. Több mint hét hónap telt el, amíg Ricsére kerül­tem, Ricsén egy esztendő sza­ladt el, de nagyon lassan, in­kább cammogott, mint szaladt. Sokan voltunk a lágerban, sokféle ember. Volt ott mun­kás, tisztviselő, zsidó, katona, amit csak el lehet képzelni, mindenki. Egy gazdaságban dolgoztunk és fát irtottunk az erdőben. Vitatkoztunk a hábo­rúról. Abban majd mindenki egyetértett, hogy Hitler össze­omlik, azt is tárgyaltuk, hogy mi lesz utána. Volt köztünk néhány ember, aki nagyon pon tosan tudta a dolgokat. Mindenesetre óhajtottuk már a változást és vártuk az oro­szokat. Tudtam, ha azok fel­szabadítanak minket, akkor nem üldözhetik a munkás­embereket. Csak kibírjuk-e addig? Ez volt a nagy kérdés mindnyájunk előtt. Nyár vége volt, s kezdtünk reménykedni A Kárpátokban folyt a hare. A németeket szo­rították visszafelé. Már azon tanakodtunk többed magam­mal, hogy megszökünk és el­indulunk az arcvonal irányá­ba, t átmegyünk az oroszok­ba». Da mm mit tok üőmk • tanácskozásra, mert még as­nap este elengedtek minden­kit. Valami miniszterválság, vagy mi lehetett, de a lényeg az. hogy hazaindultunk Kiesé­ről. Utravalóul csak annyit mondtak, hogy odahaza je­lentkezni kell a hatóságoknál. Hazajöttem. Kerestem a csa­ládomat. A Zerge utcában lak­tak egy kis szobában. A fele­ségem kőművesek mellett dol­gozott és vele dolgozott a na­gyobbik lányom is. Nagyob­bik? Vézna kisgyerek volt, elemi iskolába kellett volna még járnia. Amikor megláttak, sirtunk mind a négyen. Két-három napig lehettem otthon, aztán elmentem a rendőrségre, hogy jelentkez­zek. Nem mertem tovább húz­ni az ügyet, féltem, hogy ha megtalálnak, agyonlőnek. A Réti detektív volt az irodában. — Jelentkezni jöttem ~ mondtam köszönés után. ö nem figyelt rám, csak mata­tott az íróasztalon. Nagynehe- zen aztán fölemelte a fejét. —1 Jól van — mondta a vi­lág legtermészetesebb hang­ján és tovább turkált a fiók­jában. En gondoltam, hogy tán nem is kell irkálni semmit, akarok megfordulni, hogy el­menjek, amikor rám szólt. r- Nem mehet eL Maradjon. — Ezt se mondta mérgesen, csak úgy. Majd fölállt az asz­tala mellől és indult volna ki­felé, de éppen kinyílt az ajtó és jött befelé egy rendőr, —’ Vigyék a fogdába! — ad- ta Máz utasítást Réti. Siess utóm úgy éreztem ma­gam, mint akí megmenekült. Ugylátszik, korai volt az örö­möm. Nem sokáig tartottak a zárkában, hamarosan vittek bennünket az állomásra, öt­vennégyen kerültünk a vagon­ba. Október tizenkettedike volt. Én nem is tudtam merre visznek, mi lesz velünk. A fe­leségem mesélte később, hogy ő érdeklődött a rendőrségem de elutasították. Végre aztán egy altiszt, aki nem ismerte, az mondta meg neki. Rendes ember volt, az egyik keze hi­bás lehetett, mert kacskának hívták a többiek. Attól érdek­lődött az asszony. r- Hova viszik őket? e-* Megmondom, de ne szól­jon senkinek — mondta neki a kacska altiszt. — Németor­szágba internálják az egészet. Hiába szaladt a feleségem az állomásra, mire kiért, a vo­nat már messze járt. Újból megláttam a tizennyolcas vár­fogságba vezető hidat a Dunán Komáromnál. Ott szállítottak kt bennünket a vagonból. Ren­geteg ember tolongott a komá­romi állomáson. Csoportokba szortírozva kisérték őket a ka­tonák, meg a csendőrök. Sok volt a német katona is. Itt már nyíltan beszélték, hogy visz- bennünket Németország­Átvett minket Is a Gestapo. SS-katonák őrizték a csopor­tot. Vártuk az indulást, vár­tuk sorsunk alakulásál. rfotyi kővj GAZDAGÉI ISTVJJi 1 t « »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom