Dunántúli Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-13 / 240. szám

©62. OKTÓBER 13. NAPLÓ Őszintén, nyíltan A siklósi járás kommunistáinak értekexlete Marenics János eSvtárs már elmondotta a járási pártbizott­ság beszámolóját. Kétórás be­számoló bizony fárasztó, külö­nösen, ha az tele van adatok­kal. A revíziós bizottság is túl van a jelentésén, a küldöttek is elfogyasztották a tízórait és most újból zsúfolásig megtelik a járási művelődési ház nagy­terme. Folytatják eszmecseré­jüket a siklósi járás kommu­nistái. A hozzászólások követ­keznek. Az elnök bejelenti: Répás Sándor, a Beremendi Cementgyár igazgatója az első hozzászóló. A párt politikájáról, tevé­kenységéről, a munka eredmé­nyéről beszél. Az ó gyáruk 1959-ben élüzem lett. Megér­demelték, de a vezetők elbi- zakodtak;'veszekedtek, és nem teljesítették tervüket, sőt sú­lyos károk is keletkeztek. So­kan már azt a húrt pengették: fel kell számolni ezt a gyárat. A járási pártbizottság segített A gyár megmaradt és 119 szá­zalékos önköltségi tervét 100 százalék alá nyomta. Kezd visszajönni a régi hírneve. Ma már szó sincs a felszámolás­ról. Sőt! Már a fejlesztésről beszélnek. A tervek szerint az eddigi 100 000 tonna évi ter- . melés helyett 350 000 tonnát . kell majd termelni. Halmai János, a Villány- Siklósi Állami Gazdaság kül­dötte a gazdaságukról szól. 110 millió forint értéket termel­nek évente. Négy mázsával több volt a búza- és árpater­mésük holdanként, mint amennyi a termelőszövetkeze­tekben termett. Silókukoricá­ból 200 mázsát takarítottak be holdanként. A tehenészetnél — igaz — még hibák vannak, de itt is egyre eredményesebb a munka. H Feszülten figyelik a hozzá­szólásokat, jegyzetelnek, köz­ben újabb papírszeleteket kül­denek fel az elnöknek — ez­zel jelzik, hogy ők is hozzá kívánnak szólni. Mindenkinek akad mondanivalója. Törő Lajos, a diósviszlói ter­melőszövetkezet elnöke pél­dául azt bizonygatja saját pél­dán keresztül: nem lehet jó gazdasági vezetés ott, ahol nincs jó pártszervezet. Aztán az alkatrészellátásról szól. Nemcsak diósviszlói probléma ez, hanem járási, megyei, sőt országos. És mennyi kár kelet­kezik ebből! Eltörik például egy néhány forintos alkatrész a silókombájnban. Nem nagy érték, de be kell érte járni a fél országot. És mire megszer­zik, elvénül a kukorica. Nagy kár ez a termelőszövetkezet­nek. Van javaslata is: jó len­ne, ha az Agroker bizományi lerakatot létesítene a gépja­vító állomásokon. Ezek javít­ják a gépeket, itt lenne mind­járt kéznél az alkatrész. Per­sze ehhez több alkatrészre is szükség lenne. Azt mondja: amikor meg­választották küldöttnek, meg­hagyták neki, említse meg az SZTK-t. SZTK-biztosítottak a tagok. De jó lenne gondol..ód­ái azon, hogyan lehetne bőví­teni a szolgáltatásokat. Egye­lőre még — bár ezen is lehet­ne lassan gondolkodni — nem gondolnak ők táppénzre, csak olyanra, hogy a tsz-tag fogso­rát is annyiért csinálják, mint más SZTK biztosítottét. A kukoricát is szóba hozza. Ö maga sem hitt nagyon a nagy tőszámban. Most ötven mázsa csöveskukorica is van egves táblákon. A tavaszon ne kik már nem kell meggyőz­niük a tagokat, hogy hagyják meg a töveket. Kovács János, a drávaszer- dahelyi tsz párttitkárának is van néhány szava. Azt mond­ja: látott ő a mezőgazdasági kiállításon sok új . erőgépet. Feltűnt neki. hogy egyiken sincs vezetőfülke. A traktoro­kat éjjel-nappal üzemeltetik és non azt akarják, hogy a traktor tovább tartson, mint az ember. Miért nem építe­nek vezetőfülkéket az új erő­gépekre. hiszen ezzel is az em­ber egészségét védenék. De van észrevétele a nagyhozamú bú­zafajtákkal kapcsolatban is. Mindenütt elterjedt a termesz­tésük. Ez nagyon jó. Ök is ve­tettek hétszáz holdat, zt nagy­hozamú búzát azonban nem lehet kézzel aratni, sőt arató- géppel sem. Kombájn oedig kevés van. A nagyhozamú bú­zák. elterjesztésével egy időben arra is gondolni kellene, hogy több kombájn legyen. Mindenki a saját területéről nézi eredményeinket, felada­tainkat. Dr. Horváth Mihály, a siklósi kórház főorvosa is. ö arról beszél: állandóan nő az egészségügyi dolgozók lét­száma. Mindig jobb a járás egészségügyi ellátottsága. Mindenhová eljut a mozgó rendelő, ö is egyik vezetője ennek a mozgó rendelőnek, amely elmegy üzemekbe, fal­vakba. iskolákba. Tapasztalat­ból beszél: látja mennyit fej­lődött mindenütt az egészség­ügy, Van olyan hely, mint a Drávászabolcsi Kendergyár, ahol majdnem sírva fakad az ember az örömtől, mert olyan szép minden. Itt látszik, hogy gondoskodnak a dolgozókról. De van olyan hely is, ahol meg van a pénz és mégis koszos az ebédlő, a fürdő nem műkö­dik ... Pedig nagyon sok em­ber —■ mondja Horváth dok­tor — azután ítéli meg, hogyan gondoskodik róla az állam, hogy mit tesznek érte az üzem, a gazdaság vezetői. Nagyon fontos kérdés ez... Egymás után állnak fel az emberek, őszintén, nyíltan mondják el véleményüket nemcsak az eredményekről, a feladatokról, de a hibákról is. így van ez rendjén. Bizalomra bizalom a ráláss A mohácsi járás kommunistáinak értekezlete A mohácsi járás kommunis­táinak küldöttei tegnap Mohá­cson a Bartók Béla Művelő­dési Házban tartották pártér­tekezletüket. A mintegy 180 résztvevő között pártonkívü- liek is helyet foglaltak. Részt vett a tanácskozás munkájá­ban Novics János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, Földes Andrásné elvtársinő, a megyei párt-végrehajtó bizott­ság tagja, a megyei pártbizott­ság párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője is. Be­számolót Baris István elvtárs, a mohácsi járás pártbizottsá­gának titkára mondott A ter­melés kérdéseiről szólva töb­bek között elmondotta, hogy 1959-hez képest 1962 első fe­lében 61 százalékkal nőtt az ipari üzemek termelése, a dolgozók létszáma pedig meg kétszereződött. Az eredmények , mellett megemlítette a vezetés színvonalának javítását, a mun kaidő jobb kihasználását, majd áttért a mezőgazdasági kérdé­sekre. A járásban 28 tsz mű­ködik, eredményes munkát vé geznek és az idő igazolta a tsz-ek létjogosultságát. A kul­turális kérdésekről szólva el­mondotta többek között, hogy m:g a járásban 1958-ban 6845 volt a tanulók száma, addig ma közel 8500 tanuló jár is­kolába. Beszélt a nemzetiségi kérdésről, majd beszámolója végén elmondotta: a párt bizalommal van a dolgozók iránt, s ezért a dol­gozók is bizalommal fordulnak a párthoz. A beszélgetések, a párthoz írt levelek azt bi­zonyítják, hogy megnőtt a lakosság érdeklődése mind a politikai, mind a gazdasági kérdések iránt. A beszámoló nem csak re­gisztrálta az elmúlt 3 esztendő eredményeit, hiányosságait, ha­A sellyei járásban is megnőtt a bizalom a párt munkája iránt Ä sefiyei járási pártbizott­ság székházának nagytermé­ben pénteken reggel nyolc óra­kor a községi pártszervezetek küldöttei és pártonkívüli meg­hívott vendégek közel száz­ötvenen jöttek össze. A VIII. pártkongresszusra méltókép­pen készültek a járás kommu­nistái és pártonkívüli dolgo­zói is. A járási pártértekezle­ten Czégény József elvtárs, a járási pártbizottság titkára alapos, gondos referátumában ismertette a VII. kongresszus óta eltelt időszak főbb változá­sait a járásban. Beszámolójában elmondotta, hogy a pártonkívüli dolgozók és pártmunkások nagy lelke­sedéssel dolgoznak a kongresz- szus előtt. Vállalták, hogy a kongresszus tiszteletére ok­tóber végéig minden gabonát jó minőségű munkával a földbe juttatnak, a betakarí­tást legkésőbb november kö­zepéig befejezik, az őszi mély szántást pedig december kö­zepéig. Mindent megtesznek annak ér­dekében, hogy több árut adja­nak a népgazdaságnak. Már a taggyűléseket megelőzően is több ezer emberrel elbeszél­gettek a járás vezetői, s az a megállapításuk, hogy meg­nőtt a bizalom, a párt munká­ja iránt. A tömegek támogat­ják a párt politikáját, bíznak a pártban és a vezetésben. Ez a bizalom megnövelte a párt erejét, tekintélyét és természe­tesen felelősségét is. A VII. kongresszus óta eltelt időszak­ra esik lényegében a járásban a szocialista mezőgazdaság át­szervezése és megszilárdítása. Az átszervezés idején nem csökkent a mezőgazdasági ter­melés,- sőt nőtt az áruterme­lés színvonala és mennyisége. Ez köszönhető természetesen a nagymérvű gépesítésnek is, de elsősorban a dolgozók lel­kiismeretes munkájának. A já­rásban megvannak a kedvező természeti és személyi adott­ságok is ahhoz, hogy a mező- gazdaság belterjességét jelen­géppel, az idén már ennek a hétszeresét. Negyvenkilenc szá­zalékkal nőtt a járásban a la­kosság felvásárlása. A lakos­ság életszínvonalának emelke­dését mutatja az is, hogy a ta­karékbetét-állomány háA>mszo rosára nőtt. Az idei évben külö nősen kedvezően alakulnak a járásban a munkaegység érté­kek, úgy néz ki, hogy a terve­zett 25 forinttal szemben 30 forint lesz. Huszonketten szóltak hozzá a referátumhoz. A hozzászólá­sokból kiérződött az a bizalom, amit a tömegek, párttagok és pártonkívüliek a párt iránt éreznek. nem kritikus és önkritikus mó dón felvetette a problémákat is, megjelölve azok megoldá­sának módját is. A nagy tét széssel fogadott beszámoló után első felszólalóként Cséplő György elvtárs, a bólyi Kos suth Tsz agronómusa kért szót Eltnondotta többek között, hogy évente immár rendszere sen 40 forint munkaegységet fizetnek és ez növeli a tagság munkakedvét. Jó eredménye­ket értek el az idén. Búzábó' például a tervezett 13.5 mázsa holdankénti termés helyett 19.6 mázsát értek el. Fáy Mihály elvtárs, a Farostlemezgyár igaz gatójá többek között elmondot­ta, hogy a VIII. kongresszus ideje alatt 83 millió forintos beruházással új üzemrészt épí­tenek, ahol 110 új dolgozó ta­lálhat majd munkaalkalmat. Beszélt a szakmunkás-képzés­ről, a fiatalok problémájáról. Gyenes Imre elvtárs, a KISZ járási bizottságának titkára 2500 KISZ-tag nevében üdvö­zölte a pártértekezletet, majd adatokkal bizonyította a fiatal­ság munkában való helytállá­sát. „A kongresszusi irányelvek táplálják ifjúságunkban a meglévő jószándékot, tett­vágyat. Az irányelvek — mondják a fiatalok — biztos jövőt mutatnak s szívesen dolgoznak azok megvalósítá­sáért”. Varga György elvtárs, a majsi tsz elnöke az eredmények me! lett a hibákról is szólott, s egyik legfontosabb feladatuk­nak a munkaegység stabilizá­lását jelölte meg. Tizenhat hozzászóló után No­vics János élvtárs kért szót. A megyei pártbizottság nevében üdvözölte a tanácskozás rész­vevőit, majd adatokkal bizo­nyította azt a fejlődést, ame­lyet az utóbbi időkben elér­tünk. Az ipari kérdések után a mezőgazdasági problémákról beszélt: bár az eredmények szépek, de a járásban a lehe­tőségek korántsincsenek ki­használva — mondotta. Ele­mezte a vezetési módszerekéi, majd megemlítette, hogy rövi­desen a megyében 25—30 tsz-t látnak el új génekkel Fel szólalásának befejező részé­ben felhívta a figyelmet -ogy ne feledkezzünk meg soha ma­gáról az emberről, mert a dol­gozóknak köszönhetjük erediné nyeinket. Az egész tanácskozáson érez hető volt: nem szónoki lógá­sokra törekedtek, sallangmen­tesen beszéltek az eredmények ről és nem kerteltek a hiányos Ságok megmondásánál sem. Valamennyi felszólaló első­sorban a termelési kérdések­ről beszélt jés a hiányossá­gok megemlítésekor a „ho­gyan továbbra” is igyekezett választ adni. S még egy: a tanulás, az elmé­leti képzés fontosságát szinte egyetlen hozzászóló sem hagy­ta ki és sokan beszéltek a fia­talság problémájáról is. A hozzászólások végeztével — a járási pártértekezlet 41 járási pártbizottsági tagot és 7 póttagot, valamint 11 tagú re­víziós bizottságot választott, majd megválasztotta a megyei pártértekezletre a 20 tagú sza­vazati jogú és 6 tagú tanács­kozási jogú küldötteit. ► »»­Szovjet professzor Pécsett Tegnap Pécsre látogatott Mi­hail Alekszandrovics Danyi- lov professzor. A vendég a délelőtt folyamán a Nagy La­jos Gimnáziumot kereste fed, ahol két tanítási órán vett részt. Alekszandrovics professzor elsősorban az új tanítása mód­szerek alkalmazását és ered­ményességét kívánta tanulmá­nyozni Pécsett is, amelynek lényege az. hogy a tanulók fo­kozottabb tevékenysége kerül az órák középpontjába. Ez a módszer leginkább nyelvtaní­tásban és a matematika, fizi­ka órákon alkalmazható- A professzor ezért is látogatott meg egy angol, illetve egy fi­zika órát Az alig egy hónapja angolul tanuló osztály már ezen a nyelven felelgetett. Is­mereteiket életszerű helyzetek­re alkalmazták a tanulók és általában nagy aktivitással, te­vékenyen vettek részt az órán. A szovjet vendég elismerően nyilatkozott a látottakról, örö­mét fejezte ki afölött, hogy al­kaltriazzák és eredményesen alkalmazzák az új tanítási módszereket, helyeselte, hogy az elméleti és módszertani ki­adványok eljutnak a vidéki iskolákba s hogy felhasznál­ják ezeket a gyakorlatban is, végül pedig sok jó tanácsot adott a gimnázium tantestüle­tének. A szovjet professzor pécsi tartózkodásának többi idejét a Tanárképző Főiskolán töltöt­te, ahol az ottani szakembe­rekkel didaktikai kérdésekről tárgyalt. tősen fokozzák. Ennek egyik módja az öntözéses gazdálko­dás kiterjesztése a kertészet­ben. Az elkövetkező három évben a jelenlegi öntözött terület öt-hatszorosára növekszik. Nem kielégítő a járásban a szarvasmarha-tenyésztés és a tej hozam. Probléma az is, hogy az elmúlt 3 évben a takarmánytermesztés színvonala nem tartott lépést a követelményekkel. Az elkö­vetkező időben a takarmány­alap minőségi és mennyiségi növelését kell elérni. Kedvező jelenség, hogy a kisteriiletű termelőszövetkezetek egyesül­tek, s így nem forgácsolódik szét az erejük. A korábbi 62 termelőszövetkezet helyett ma már 32 termelőszövetkezet van a járásban. Az élet igazolta, hogy helyes volt a párt álláspontja abban, hogy a tsz-ek saját gépekkel való ellátását ösztönözte, a gépál­lomásokat pedig fokozatosan a gépjavító vállalatokká szerve­zik át. A gépállomások egyéb­ként nagy történelmi szerepet töltöttek be a mezőgazdasá­gunk egész arculatának a meg­változtatásában. Az állami gaz­daságokban, erdészeti gazdasá­goknál a termelés és az áru­termelés szintje lényegesen gyorsabb volt, mint a tsz-ek- nél. Sok segítséget adnak ma is a termelőszövetkezeteknek. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének történelmi jelentőségű eredménye a sely lyei járásban, hogy az áru­termelés 3 év alatt 18,7 szá­zalékkal nőtt. Ebből is kiemelkedik a kenyér- gabona termelés, amelyből há­romszorosát adta a járás a 3 év előttinek. Ennyi kenyérga­bonát a járás a begyűjtési évek ben sem adott Három évvel ezelőtt a járás szántóterületé­nek 30—35 százalékát művel­ték géppel, ma már a nehéz talajmunkákat 100 százalékban géppel végzik. Három évvel ez­előtt 2000 holdat arattak la Épül a Tanárképző Főiskola gyakorló iskolája ídöjárásjelentés Várható időjárás szombat estig: kevesebb napsütés, reggel és dél­előtt többfelé köd. Legfeljebb né­hány helyen kevés eső. Éjszaka gyenge, napközben mérsékelt dél­keleti szél. Várható legalacsonyabo éjszakai hőmérséklet 2—6 fok kö­zött, a mélyebb fekvésű helyek"n gyenge talajmenti fagyok. Leg-: magasabb nappali hőmérséklet hol nap 15—20 fok között. A Tanárképző Főiskola tőszomszédságában dolgozik a Baranya megyei Állami Építőim Vallalat. Az uj 16 tantermes gyakorló iskolát építik, mely a város legmodernebb iskolám LeS,M2,®£UÍ°. Politechnikai műhelyek, rajzterem, ének-zeneterem, tornaterem belső, lelátóval és napközi otthon kapnak helyet. Az iskola 1963 szeptemberében fog elke- "fsrnt.— I szülni. . ■ , Foto: Ar??\

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom