Dunántúli Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-09 / 236. szám
tM2. OKTÓBER *■ NAPLÓ 3 Nagy feladatok várnak a kereskedelemre Vj ) Gazdasági építőmunkárak tel adataival kapcsolatban az 1 MSZMP kongresszusi irányel- i (Vei meghatározzák, hogy belkereskedelem úgy befolyásolja a termelésit, hogy a lakos- /ság ellátása mind mennyiségben, mind választékban javul- i jón”- Ezek szerint tehát a ke- I reskedelmi vállalatokra kettős . feladat vár. I Az egyik feladat abból ered, I amely az irányelveknek egy másik pontjával kapcsolatos és arról szól, hogy a második ötéves terv idején tovább javul- \ rak népűnk életkörülményei, \a lakosság árualapja 22 százalékkal növekszik, az ötéves (terv hátralévő három esztendejében jelentősebb lesz a rje ál bérek emelkedése, az átlag bérek növekedése mellett javainak a bérarányok, köny- nyebb lesz a kisjövedelmű cáaládok helyzete, stb. Ezek a körülmények a kereskedelmi forgalmat döntően befolyásolják. Jobb iparcikk* ellátást kell biztosítani a mnnkáslakta kerületekben A várható nagy forgalomra alkalmassá kell tenni üzlethálózatunkat. Az irányelvek előírják, hogy a hálózatbővítést és korszerűsítést mindenekelőtt az új lakótelepeken és a nagyvárosok munkáslakta kerületeiben kell végrehajtani. A . pécsi kereskedelmi hálózat fejlesztése ezeknek az irányelvek nek csak részben felel meg. Amint látjuk, a korszerűsítések elsősorban a belvárosban kerültek eddig végrehajtásra. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ez nem volt helyes, hiszen a várost elcsúfították a régi üzletek és ezek megközelítőleg sem lettek volna alkalmasak arra, j hogy a megpövekedett forgalmat . lebonyolítsák, ~ Figyelemre méltó azonban as a tény, hogy egy olyan nagy. új településen, mint Uj-Me- csekajja az iparcikk ellátás minimálisan sincs biztosítva. Az áníház építősét leállították és a jelenlegi tervek saerint csak 1966-ban folytatják. Ez a helyzet már egészen ellentétes az irányelvekben lefektetett . célkitűzésekkel. Igaz, hogy az új áruház méreteiben tűi nagy és kapacitása megközelítően sem lenne kihasználva- Az azonban, hogy két-három szint jét. megnyissák és az ellátást biztosítsák, feltétlenül és a lehető leggyorsabban szükséges. Karoljuk fel az áj kereskedelmi módszereket Visszatérve a kereskedelmi i forgalom növekedésének kérdé |sére, az a feladat, hogy azokon a területeken is, ahol hálózat bővítésre nincs le- thetőseg — a kereskedelmi Jegységek kapacitását, a ve- Höatbocsátó képességet növeljük. Ezit pedig nemcsak üzletek korszerűsítésével, hanem új kereskedelmi módszerek bevezetésével is elérhető. Itt nemcsak az önkiszolgáló élelmiszer üzletek létesítésére gondolok, hanem ismét felvetem a vásárlók által korábban igen népszerű és indokolatlanul országosan megszüntetett gyors- kiszolgáló boltok szervezését is. Az áruház lehetőségeiről szólva a vásárlóközönség tapasztalhatta az utóbbi két évben. ho«v milyen erőfeszítéseket teszünk a vásárlás idejének csökkentésére- Az áruház jelentős részén, ahol ezt a társadalmi tulajdon és a fogyasztók érdekeinek vélelme megengedte, megszüntettük a csomagolókat és a pénztárakat Hogy ez mennyire volt helyes, nemcsak a vásárlók véleményéből. hanem a vásárlók számának igen nagymértékű növekedéséből is meggyőződhettünk. A női divatáru osztály v őinek száma negyed év alatt 14 ezerrel nőtt. Rövidáru osztályunkon a fejlődés mintegy 30 százalékos. A vevőátbocsátó képesség növelésének további módja, melyet fokozatosan kívánunk alkalmazni a jövőben — az, hogy az áru minél közelebb kerüljön a vásárlóhoz. Megállapításunk szerint, amióta e téren a kezdeti lépéseket megtettük, nem növekedtek a leltárhiányok. Az illatszer osztály dolgozói például féltek attól, hogy a pultra helyezett állványon lévő áruk egy része el fog tűnni. Bebizonyosodott azóta, hogy említésre méltó hiány nem volt. Ma már éppen ezek a dolgozók sürgetik a módszer kiszélesítését. A jövő évben ilyen szempontból kívánjuk korszerűsíteni méteráru és műszaki osztályunkat. Az áruval teli polcokat hozzáférhetővé tesszük a vásárlók számára, s ezzel is megköny- nyítjük a legmegfelelőbb anyagok kiválasztását Bátrabban és időben termeltetni n iparral A kongresszusi irányelvekben megszabott feladatok másik fontos része a választék bővítésének szükségességéből adódik. E téren még sok ten- ] nivalónk van. Erről a kérdésről úgy gondolom, őszintén le- i hét beszélni, hiszen éppen az Állami Aruház volt az, amely az elmúlt években ilyen téren igen sokat tett Úgy gondolom, hogy a kereskedelem nem elég határozottan és nem elég ügybuzgalommal tevékenykedett eddig a választék bővítése terén. A Vállalatok félték attól, hogy új cikkeket termeltessenek az iparral, mert nem tudták megfelelően lemérni a kereslet alakulását és attól tartottak, hogy a termeltetés az elfekvő készletet növeli. Ma már megfelelő módszerek és bőséges tapasztalatok állnak a kereskedelmi szak emberek rendelkezésére, hogy felmérjék a vásárlói igényeket. Mi magunk, saját kísérleteink során megtanultuk, hogy éppen m választék bővítése biztosítja, hogy elfekvő készletek ne keletkezzenek- Divatos és jé minőségű árakat időben kell termeltetni. Mi sem bizonyítja jotfcan esst a tényt, hogy az áruház mintaüzeme, amelynek termékeit a konfekció-osztályok úgyszólván órák alatt eladják. Persze lehet arra hivatkozni, hogy könnyű az áruháznak, mert kisegítő üzemmel rendelkezik. Ez csak részben igaz, mert az is tény. hogy a kereskedelmi vállalatok — köztük az áruház is — megközelítően sem használják ki a termeltetési lehetőségeket. Tanúk erre a helyüpari vállalatok és a kisipari szövetkezetek. Az áruház vezetősége most dolgozza ki azokat a feladatokat, amelyek a termeltetési kapacitás felmérése után a választék bővítése érdekében feltétlenül végrehajtásra kerülnek. Feladatunk: a termelés befolyásolása A Központi Bizottság irányelvei e téren további útmutatást adnak amikor előírják a belkereskedelem számára a tér melés befolyásolását, az áru mennyiségének és választékának javulása érdekében. Az iparral való kapcsolatot szorosabbá kell tenni és ez nemcsak a nagykereskedelem feladata. Nem egyszer bebizonyosodott, hogy olyan esetekben, amikor a nagykereskedelem már nem tudott eredményt elérni az iparnál, a mi kapcsolataink hasznosnak bizonyultak- Az utóbbi években rendszeressé vált például, hogy az ország egyik legnagyobb textil gyárának, a Hazai Fésűsfonónak a műszaki vezetői személyesen álltak be áruházunkban a pultok mögé és órákon keresztül figyelték a vásárlók észrevételeit, véleményét a gyár termékeit illetően; Tanács koztak az dadákkal is és az itt szerzett tapasztalatokat a minőségre és választékra vonatkozóan rövid idő alatt realizálták. Az iparnak adott megrendelések során bátrabban nyúljanak a kereskedelmi szakemberek az új cikkekhez és biztosítsák időben a divatos árok beszerzését Ne várják meg, amíg a vevők követelik ezeket az árukat. Biztos, hogy így a hiánycikkek száma is csökkenni fog. Sajnos e téren még igen gyakran bátortalanság tapasztalható a kereskedelem részéről. Természetesen ahhoz, hogy e kérdés végleg megoldódjék, nagyobb szakmai biztonságra, ehhez pedig a szakmai tudás fejlesztésére van szükség. Sokat beszélhetnénk még a kereskedelem fontos feladatiról a kongresszusi irányelvek megvalósításában, de azt hiszem, hogy a felsoroltakkal kapcsolatban is bőven van mit tennünk. Elmondotta: dr. Sebők Imre, az Állami Aruház igazgatója KiacnaéMk A Mpw forradalmi nnfcáa-paraazt kormány Bortó) Lászlót belkereskedelmi miniszterhelyettessé, Erdélyi Ki- folyt külügyminiszter-helyettessé, Köves Jánost élelmezésügyi miniszterhelyettessé és dr. Szilbereky Jenöt igazság- ügy miniszter-helyettessé nevezte ki. A miniszterhelyettesek hétfőn délelőtt Kádár János, a kormány elnöke előtt letették a hivatali esküt Kitüntették liku Páll A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Ilíeu Pál művelődésügyi miniszternek, a népművelés te rülétén kifejtett eredményes tevékenysége elismeréséül, 50. születésnapja alkalmából a Munka Vörös Zászló érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át Jelen volt a kitüntetés átadásánál Szirmai István, I az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára. Uj korszerű borpince Pakson épült fel a Mecsekvidéki Állami Pincegazdaság legnagyobb borpincéje, amely egyúttal az ország egyik legkorszerűbb pincészete is. Az új pince tizenhárommilliö forintos beruházással készült el és harminckétezer hektóliíer bor tárolására alkalmas. Elsősorban a Paks környéki szőlőtermő területen termelt borokat fogadja majd be. A pince mellett korszerű szőlőfeldolgozó üzem is épült, ahol ez évben előreláthatólag háromezer mázsa szőlőt dolgoznak fel. A pince c-ementtartályainak egyik utcája. Az üveg- és müan- vg bevon;1'> ^emen(tartályokban 34 ezer hektoliter bort táróin:». Csillagászati bemutató Komlón és Villányban A TIT csillagászati- űrhajózási szakosztálya a közelmúltban a Széchenyi téren tartott nagy sikerű távcsöves bemutatót. A bemutató az október 1—6-ig megrendezett csillagászati hét előkészítésére szolgált és nagy sikerrel zárult. Több mint hatezren nézték meg a távcsövek lencséjében a bolygókat és hallgatták a szak szerű magyarázatokat. Már a múlt évben is volt rá példa, hogy vidéki érdeklődők kértek távcsöves bemutatót, amit a TIT csillagászati szakosztálya meg is tartott. Vajon az idén is vannak a szakosztálynak hasonló tervei? — Igen, tervbe vettük, hogy még a jövő hónapban Komlón tartunk bemutatót a Május 1. Kultúrotthon rendezésében — mondotta dr. Tóth László, a szakosztály titkára. — Villányba is kiszállunk, ahonnan már több Ízben kértek bemutatót Természetesen szívesen ellátogatunk más községekbe is, az igényeknek megfelelően. — Vidéki bemutatókra a Kepler-féle lencsés távcsövünket szállítjuk ki, amely kétszázszoros nagyítást ad. Ez gyakorlatilag azt jelenti például, hogy kerek számot mond jak, mintha 2000 kilométer távolságból vizsgálnánk a Holdat Csillagász szempontból ez már annyira közel van, hogy a távcső mozgatása nélkül nem is tudjuk áttekinteni a Hold ■negyedének felénk eső teljes felszínét. A látni valókat illetően talán elég, ha annyit mondok, hogy általában minden bemutatónkon meg voltak elégedve az érdeklődőik. A* új termés feldolgozására készítik elő a gépekei. Az ösztöndíjas jegyespár ffezi Irén és Sárkány Pál.-**- Irén a pesti gyárimunkás lánya szemüveges, komoly kodó. Pál a kecskeméti fiú, már mosolygósabb. Életében sem volt még eddig Baranyában, ahonnan az ösztöndíjukat kapták. Rozsdaszínű kardigán van mindkettőjükön. Pillantásuk egymás felé csapkod. Kedvesen, játékosan. Jegyesek. ... „Most ismerkednek a termelőszövetkezettel, gyakorlaton vannak itt nálunk. Szorgalmasak és nagyon ügyesek”... — idézem vissza Cséplő György, a bátyi Kossuth Tsz főagronómusának szavait» A történetüket kérdezem először, hogyan kerültek éppen megyénkbe, mire elmondják: Rezi Irén érettségi után Gödöllőre ment, az Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági tudományos karára. Sárkány Pál kicsit lassabban kerülte meg a hegyet, előbb mezőgazdasági technikumba járt, segédagronómuskodott, majd onnan lépett fel az egyetem lépcsőjére. így érkeztek egy időben korkülönbségük dacára az államvizsga elé. — Decemberben államvizsgázunk — mondja Rezi Irén — most a féléves szakmai gyakorlatot töltjük Bólyban. Engem szüleim nem tudtak támogatni az egyetemen, Pálit sem és ezért nagyon örültünk az ösztöndíjnak. — Irtunk több megyébe és a baranyaiak válaszoltak először — hajol előre ültében Sárkány Pál. — Nagyon kedvesek voltak. Csodálkoztunk. Személyesen eljött a személyzeti vezető, érdeklődött kívánságunk iránt. Később Földvári elvtárssal, a megyei tanács elnökhelyettesével tartottuk a kapcsolatot. — Igazán megható volt a godnoskodásuk — rebbent a szemüveg alatt Irén szürkésbarna szeme. •— Az ösztöndíj rendszere nagyon kedvező a diákoknak. Az egyetem párt- szervezete és KlSZ-bizottsága is megfigyelte, hogy javul a növendékek tanulmányi eredménye, és mondhatom, másképpen is viselkedik az ember, ha már ösztöndíjas. Komolyabban veszi a dolgokat... — A szövetkezeteknek sem mindegy, lesz-e elég szakemberük — magyarázza tovább a vőlegény. — Amint hallottam, innen Darázsi Istvánt iskolázta be a szövetkezet. Most másodéves, innen kap ösztöndíjat. Mi csak most ismerjük meg a szövetkezetei — július óta vagyunk itt — de kellemesen csalódtunk. Jól gazdálkodnak és jól szervezik meg a munkát. Itt évek óta negyven forintot osztanak munkaegységenként és nagyon szorgalmasak a tagok. Becsületesen dolgozik mindenki. Egy pillanatra ... p elugrik a székből, a máx sifc szobából vastag iratcsomóval tér vissza. A szövetkezet költséggazdálkodásának számait mutatja. A búza önköltsége 96 forint. A könyvelés a Tudományos Akadémiának dolgozza ki az egyes önköltségi mutatókat. Ezt ők is fel tudják használni az államvizsga idején. Minden egyes papírlapról a helyes gazdálkodás számai árulkodnak. — Miért sikerült ezt a bátyiaknak elérni? — teszi fel a kérdést a két fiatal? Mert a tagság becsületes munkáját hozzáértő emberek irányítják. Végzett szakember az elnök, Szabó Mátyás. Mezőgazdasági mérnök a föagronómus. Három brigádvezető technikumba jár, két végzett kertésze van a szövetkezetnek. Az ösztöndíjas is ide jön majd vissza agrcmómusnak ... Lám, nemcsak a jó föld és az eső alapozza a gazdasági eredményeket. _ — Mi is azért örültünk az ösztöndíjnak, hogy segítségével még jobb szakemberekké válhassunk... — mondja Rezi Irén, de látom, hogy ennél a mondatnál már nem a belső meggyőződés, hanem az udvariasság formálta szavait. — Nem kell „túl szépnek lenni a menyasszonynak” — kísérlem feloldani a megragadt panaszt. Bátran mondják el, ha van valami.., «— Igen, azt hiszem, el is kell mondanunk. Már a többiek érdekében is. Ne vegyék a megyei tanács illetékesei hálá- datlanságnak, de ilyen formájában az ösztöndíjnyújtás nem jó, nem ösztönző. Más megyében nem így csinálják... pgymás szavába kapva, fiatalos hevességgel mesélik el, hogy őfc „ráfizettek” erre az ösztöndíjra. A tanács 500 forintot juttat nekik minden hónapban, de nem veszi figyelembe a tanulmányi eredményüket. Irén jeles, Pál kitűnő rendű tanuló. Amikor megkötötték a szerződést, még nagyobb lelkesedéssel kezdtek tanulni. Rosszabb bizonyít vényről „jöttek” fel eddig. írtak is, emeljék fel az ősz ón- díjat, hiszen más megy 'r'h a kitűnő vagy jeles rév •' . :lenek havonta 650 forinto óétnek. A levélre választ sem kaptak. Ugyanakkor az ösztöndíj miatt addig ingyenes ebéd-vacsorájukat az egyetem kifizetette. Vajon mindegy a kedvezmény-nyújtóknak, hogy milyen rendűén végzik az éveket? — kérdezik a gyakornokok. Csak o vizsga puszta letétele a fontos? ... — Párttagok vagyunk mind a ketten — mondja később Irén, szinte magyarázkodva — s talán ezért vesszük nagyon komolyan a dolgunkat. Tiszta, szép szemmel néznek egymásra, aztán a hófehér papírlapokra, melyre a bátyiak eredményeit írták lel. — Nem tudjuk „ még, hová kerülünk, melyik területére a megyének — töri meg a cseppnyi csöndet Sárkány Pál. — Hallottuk, hogy járási tanácsra szánnak bennünket, de én jobban szeretnék termelőszövetkezetbe menni. Ott lehet most megmutatni... ott lehet ioazán dolgozni... Persze, szeretnénk együtt lenni, mert államvizsga után összeházasodunk ... Szeretjük egymást... De mégis a tsz lenne a vágyam ... ha megírná... tudom, sokan félnek a fiatal szakembertől... de úszni sem tud megtanulni, Akit mindig fognak ... Vízbe kell dobni az embert.., hadd erőlködjön!... A nap már ferdén bukik az égről, amikor még magyarázzák, hogyan szerveznék meg egy termelőszövetkezetben a munkát. Irén fényes szemüvegét látom s a rozsda- szinú kardigán borította vak Ián a fiú kezét. SZÜTS ISTVAU ,
