Dunántúli Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-07 / 235. szám

1962. OKTÓBER 7. NAPIÓ LEVELEK. ÉS GONDOLATOK. ' A Pécs város pártbizottság az elmúlt hetekben azzal a kéréssel fordult városunk tár­sadalmi életének különböző képviselőihez: munkásokhoz, alkalmazottakhoz, értelmisé­giekhez, párttagokhoz és pár- tonkívüliekhez, hogy írják meg véleményüket a Központi Bi­zottság kongresszusi irányelvei vei kapcsolatos kérdésekről, kultúr-, várospolitikai és helyi problémákról. Kérésünk egyet értő visszhangra talált, levelek érkeznek mindennap, gazdag gondolatokkal, helyeslő véleményekkel, javas- 1 latokkal. A leveleket különböző embe­rek küldték, írták kézzel és gépen, de a sokféle írás egy kívánságot fejezett ki: őszin­tén feletet adni a feltett kér­désre, amelyet talán váratla­nul hozott a posta, de niégis a megbecsültség, a felelősség ér­ését keltette. A levelek éle- i.ánk sokrétű gazdagságát mu­tatják. Szó esik bennük a bé­kepolitikáról, a gazdasági ve­zetésről, kereskedelemről és kultúráról, társadalmi és poli­tikai fejlődésről. Valamennyi papírra vetett mondatból érez­ni: akik írták, megtalálták biz­tonságukat jelenünkben és szo- ' cialista jövőnkben, magukénak érzik munkakollektívájukar, városukat és szakterületüket. A gondosan megírt sorokból kicsendül a fejlődés fényeinek elismerése, a felelősségtudat, az eredmények meghatározásá­ra irányuló törekvés. A gazdag áruválasztékú üzleteket, gom- bamódira szaporodó új háza­kat, nagyszerű építkezéseket, csinosan öltözködő embereket, egészséges, gondozott gyerme­keket, napfényes iskolákat lát­tak maguk előtt, amikor azt kér ték: tegyük még szebbé életün­ket azzal, hogy küzdjünk a ve­zetés fogyatékosságai, a bosz- szúságot okozó hibák és kö­zömbösség ellen. A levelekből is árad az a lel kés hangulat, amely jellemző az MSZMP kongresszusi irány elveit tárgyaló taggyűléseikre és megbeszélésekre. Ez annak a tényhek a felismeréséből \ takad, hegy a szocializmus I álapjainek megvalósulása ha­zánkban kedvező feltételeket teremtett a szocialista társada­lom teljes felépítéséhez. A kü­lönböző területen dolgozó em­berek aktivitásált növeli, hogy a szocializmus felépítésének időpontja valamennyiünk kö­zös munkájától függ. Az is ki­olvasható a sorokból, hogy a fejlődés minden periódusában, - tehát napjainkban is, a párt és kormány által nyújtott lehető- ségek maximális felhasználását kell biztosítani. Ez jogos ké­rés és kívánság. Nyugodtan írhatjuk, hogy e cél megvalósí­tása az állami és társadalma szervek tevékenységének moz­gató rugója. Ennek elismerése mellett is hasznosnak tartjuk a beérkezett véleményekből néhány motívumot a nyEvános- ság elé tárni. Tanulságos szá­munkra, tükrözi annak a de­mokratizmusnak alkotó hatá­sát, mely pártunk helyes poli­tikája alapján valósult meg társadalmunkban. Nem véletlen dolog, hogy sok javaslat vonatkozik a kereskedel­mi hálózat munkájának i javilására. A fogyasztók ’ tömegei naponta azon mérik a szocializmus építésének sike­reit, hogy milyen az áruellátás, hiszen annak színvonala je­lentősen befolyásolja életkorul menyeiket. Azt hiszem, sok ezer dolgozóval együtt állapít­hatjuk meg; sok örömet nyújt városunk szépen fejlődő keres kedelme. Mégis mi okozza a bosszúsá­gokat? A nyitvatartási idő, amely nem eléggé alkalmazko­dik a műszakvégződésekhez. Mi a javaslat? Lépcsőzetes nyitvatartási és zárási idő, to­vábbá néhány élelmiszer-, könyvüzlet, ajándékbolt (tekin­tettel a város idegenforgalmá­ra), vasárnapi nyiitvatartása. Több elvtárs megemlíti az egyes cikkeknél — férfiing, női kardigán — tapasztalható bur­kolt árdrágítást. Szükséges lenne ezt az észrevételt tolmá­csolni felsőbb szervek felé. Sok szó esik a minőségről, különö­sen a gyermekcipőket érik vá­ciak A zöldáruellátás javulá­sáról is olvashatunk, de ugyan 1 akkor a gyümölcs-, zöldségüz- let-hálózat korszerűtlenségei­ről, a pécsi vásárcsarnok hiá­nyáról, annak szükségességé­ről, hogy a zöldáruk rövidebb úton kerüljenek az üzletekbe, kikerülve a készletező- ás el­osztóraktárak sokféleségéi, ezr zel biztosítva az áruk frisses­ségét. , A vendéglátóiparral kapcso­latban többen megemlítik a közétkeztetés fejlesztésének fontosságát. — „Ez nehéz prob­léma, mert helyszűke van Pé­csett, de a fejlődés magával hozza, hogy egyre több lesz azok száma, akik a vendéglátó ipar ilyen irányú szolgáltatá­sait igénybe veszik”. — olvas­hatjuk Melis Béla vasasa lakos levelében. Kulturális életünkről írt gondolatokat olvasva min­denekelőtt az iskolareform he­lyeslése csendül ki szülők és pedagógusok soraiból. A mun­ka-oktatással kapcsolatban Ke­lemen László főiskolai tanár részletesen elemzi azt a nevelő hatást, amelyet a gyakorlati és póktechnikái foglalkozások, a termelőmunkával való megis­merkedés ifjúságunk tudatára, erkölcsi magatartására gyako­rol. Az, hogy elvtársaink a munka-oktatás kiforratlansá­gait is megemlítik, mutatja, a reform megvalósításának még csak első lépéseit tesszük, amelyet megkönmyít a támo­gató társadalmi közvélemény, a pedagógusok munkája, a pedagógia tudományával fog­lalkozó tanárok tevékenysége, de ezen a területen is még nagy feladataink vannak. Ez és azok a megjegyzések, ame­lyek kulturális életünk egyéb területeire vonatkoznak, tük­rözik, hogy városunk értelmi­sége felismerte: a szocializmus teljés felépítése megkívánja a tudomány, technika, kultúra továbbfejlesztését, a kulturális tömegmozgalom további kibon takoztatását, az iskolai oktatás követelményeinek megfelelő fejlesztését, a szocialista szak­ember-képzést, és ezeknek a céloknak megvalósítását saját ügyének tekinti. A szakemberképzés tartalmi munkájára, az általános kö­zépfokú oktatás feltételeinek megteremtésére, a felnőttokta­tás megjavítására vonatkozó javaslatok alapos tanulmányo­zást érdemelnek vezető műve-, lődésügyi szervek részéről. Mi, pécsiek büszkén valljuk városunkról, hogy ipari és kul­turális centrum, otthona, téma ja és alkotótere a művészek­nek és művészetnek. A Mar- xizmus-Leninizmus Esti Egye­tem esztétikai tagozata, ösztön díjak és alkotói szabadság, szí­nészház és ünnepi programok, műtermi lakások, mind, mind művészeinket kívánják szolgál­ni. Dolgozóink nagy figyelem­mel kísérik, hogy művészeink megtalálják-e a tömegek éle­téből indulva a tömegek szívé­hez az utat: alkotásaikkal, szo­cialista tartalmi és formai egy ségével. Láttunk erre szép pél­dákat és kísérleteket. Igaz az, hogy egyesek — az új formá­kat kereső úton — él Is téved­hetnek. De ez nem jellemző, hanem inkább az, amire a té­zisek utalnak: tovább szélese­dett a szocializmus eszméit igenlő, értük meggyőződéssel küzdő művészek tábora. A művészeti életről szóló sok színű gondolatok arra a fel­adatukra figyelmeztetik a he­lyi párt és állami szerveket, hogy fokozottan támogassák a marxista világnézetű szocialis­ta-realista művészeket. Szük­séges orvosolnunk, — a már említett segítségen túl — mű­vészi életünk képviselői áltál felvetett olyan kéréseket is, amelyeket már ötéves kultúr- fejlesztési tervünk is lerögzít: állandó kiállítási terem, kép­tár biztosítása, — amelyről Bizse János, Kelle Sándor, Si­mon Béla elvtársak írnak, több fontos kérdés megemlítése mel lett. A legmélyebb gondolatokat és érzelmeket tartalmazzák a különböző leveleknek azon so­rai, amelyek társadalmi és po­litikai rendünk fejlődésére utal nak. Az MSZMP sikereinek döntő tényezője volt, hogy vezetésé­vel megvalósult a munkásosz­tály, parasztság értelmiség városi kispolgárság tartós szö­vetsége — olvashatjuk az irány elvekben. A marxizmus-leni- nizmus elvein alapuló követ­kezetes szövetségi politika n szocialista nemzeti egység alap ja. Tartalma a szocializmus építése, amelyre a Hazafias Népfront-mozgalom a párt ve­zetésével a legszélesebb társa­dalmi erőket összefogja. A legnagyobb egyetértést fejezik ki a vélemények arról, hogy az ember megítélésének alapja a szocialista rendszer­hez való hűség, szakképzettség és rátermettség. Az őszinte és lelkes sorok mutatják, hogy társadalmi rendünk megérett ennek az elvnek érvényesíté­sére, és sok tüskét húzunk ki olyan emberekből, akiket a be­csületes munka szándékú veze­tett, de mégis szocializmushoz való hűségét kétségbe vonták, szakképzettségét nem értékel­ték, korábban elkövetett hibák, vagy esetleges származása miatti Számosán kifejtik, hogy a széles osztályszövetségi poli­tika érvényesítése: feltétele a népünk elé tűzött célok eléré­sének. Elismeréssel nyilatkoz­nak róla munkások, értelmisé­giek, alkalmazottak, párttagok és pártonldvüliek. Megvalósul­va látják azt, hogy a szocializ­mus a legteljesebb demokrá­ciát és jólétet kívánja biztosí­tani a. legszélesebb tömegek ­nek. Mindez erősíti a munka­kedvet, és lehetőséget ad a tár sadalmi tevékenység kibővíté­séhez. Példákat olvashatunk kereskedelmi alkalmazottak­ról, akik nem érezték fontos munkájuk kellő megbecsülé­sét, sem saját, sem gyermekeik továbbtanulásánál. Az a túlzó szólás-mondás, hogy talán ők „a szocializmus négerei”, a mel lőzöttség érzését fejezte ki, s ennek felszámolásáról számol be az a megjegyzés, hogy. — „valahogy most az egész légkör más”. — Ebből az a bizakodás csendül ki, hogy a korábbi problémák felodódnak. Hason­ló véleménnyel1 találkozunk értelmiségieknél, akiknek hiún kájáhozi biztonságérzetet ád at, hogy a régi és új értelmiség fogalma megváltozott. Az új kategóriába tartozik mindén művész, orvos, pedagógus, méi nők, tudós, aki a szocializmus javára tevékenykedik, — sze­rezte bár diplomáját a felsza­badulás előtt, vagy iitán, — munkás, paraszt, vagy egyéb származású, kommunista, vagy párton kívüli-. Általános az egyetértés az iskolai felvételek nél, a származási kategorizá­lás megszüntetésével. Ugyanakkor elvtársaink, — így Márk Bertalan elvtárs, a Pécsi Tanárképző Főiskola igaz gatója, — felhívták a figyel­met arra, hogy a téziseknek az egyetemi és fiőskolai felvéte­lekre vonatkozó elveit egységé­ben kell értelmezni. Tehát a „nincs szükség többé tanulóif­júságunk származás szerinti kategorizálására”, „a tehetsé­ges munkás- és parasztfiatalok továbbtanulása, művelődési po Etikánknak továbbra is fontos része” — gondolatok szétvá­lasztása félremagyarázást ered ményezhet, amire máris pél­dákat találhatunk. Úgyszintén arra is, hogy egyesek nem is­merik el a származási katego­rizálás korábbi történelmi szűk ségess égéti Az ezzel kapcsola­tos írásbeli megjegyzések is arra figyelmeztetnek, hogy az elv általános helyeslése mel­lett a gyakorlatban még több olyan kérdés és probléma me­rül fel, amelyet a készülő ren­delet és a szükséges politikai felvilágosító munka tisztázhati A leírtakon kívül az említeti levelek számos javaslatot tartalmaznak a pártmunka módszereinek fejlesztéséről, a dolgozók panaszügyeinek ala­posabb intézéséről, szolgálta­tási és egyéb kérdésekről. Ezek felhasználása, megvizsgálása párt- és állami szervek felada­ta. A levelekből kiemelt né­hány gondolattal nem választ kívánunk adni azokra, hanem megköszönni a nagy segítséget, és újabb gondolatokat ébresz­teni arról, hogy a Központi | Bizottság kongresszusi tézisei milyen feladatok megvalósítá­sát jelöEk meg számunkra. Szentistványi Gyuláné A Kokszmúnél négy brigád dolgozik felváltva a kemencéknél. A pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy gáz- és koksz- termelési tervüket egy százalékkal túlteljesítik, ami egymillió 107 ezer forintot jelent termelési értékbn. Ezzel szemben eddigi teljesítésük egymillió 400 ezer forint. Képünkön a „XXII. tttri- kongresszus” elnevezésű Gyurasits-brigád két tagját latjuk munka közben. A szalántai Hunyadi Tsz-ben eddig 25 holdról takarították be a burgonyát és 14 vagonnal adtak át a MÉK-nek. Jó ter­mést értek el az idén, átlag 60—70 mázsát holdanként. CSAK A MUNKÁS? A Komlói Szénbányászati Tröszt szakszervezeti bi­zottságánál szereztem tudomást egy nem is ritka és sajnos, eléggé el nem ítélhető jelenségről. A napokban történt, hogy az Anna-aknában az egyik bánymozdonynak elromlott a homokozója. Semmiség — mondhatná valaki — attól még lehet szállítani. Igen ám, de homok nélkül a kerekek nehezebben tapadnak, lassul a szállítás. Tudta ezt a mozdonyvezető is, a kísérő is. (De gondo­lom — tudta ezt a gépmester, s a körletvezető aknász is.) A vonatkísérő munkás homokozni kezdett a mozdony előtt. Amint így hátrafelé haladt, véletlenül belebotlott egy vál­tóba, s hanyatt esett. A mozdony nem tudott gyorsabban fékezni, rácsúszott, s eltörte a munkás lábfejét. Mint ez ilyen esetben lenni szokott: az illetékesek meg­vizsgálták, hogyan történt a baleset, kiállították az erről szóló jegyzőkönyvet, amelyben a balesetet szenvedett dol­gozót elmarasztalták. Megállapították, hogy a balesetért a sérült munkást terheli a felelősség, lábfeje saját hibája miatt tört el. Senki sem utasította — mondták, — hogy . homokozzon a mozdony előtt, tehát önként vállalta a dol­got, s különben Is, miért nem nézett jobban szét, miért v nem volt figyelmesebb. Ebből az egy esetből nem akarunk messzemenő követ­keztetéseket levonni, mert nem is lenne helyes. De meg kell mondanunk, hogy a jelenség — sajnos — nem egyedül­álló. Vannak emberek, — köztük felelős vezetők is — akjk minden egyes balesetért a munkásra akarják hárítani a felelősséget. Mint például az említett esetben Is. Ez a lélektelen, bürokratikus ügyintézés elkeseredést szül. mert igazságtalan. Vajon a gépmester, vagy a körletvezctő ak­nász nem felelős? Kiknek kell gondoskodniok arról. h-igj a műszaki feltételeket, a jó munka alapját meg'evemtsék? Nekik! S miért nem intézkedtek azonnal, hogy a mözdotv ’ a föld alatti szerelő csarnokban megjavítsák? Ebben a esetben elkerülhető lett volna a lábfejtörés. 'T'évcdés ne essék, nem arról van szó, hogy a mu" kás sohasem hibázik, s az ő figyelmetlensége, f gyclntezellenségc miatt nem történik baleket. Igenis c1 fordul. De. ha el akarják magukról hárítani a felelőssé? nagyon könnyű dolog hibát találni, még olyan esetben i amikor a munkás a legkevésbé vétkes. S az sem vitás, ho* mindez a prémium miatt történik, hiszen, ha megállapi: ják az aknász felelősségét, akkor a körlet minden műszál emberétől elvonják a prémiumot. Ez persze érzékeny vesz teség, de emiatt mégsem lehet elferdíteni, megcsúfolni az igazságot. S a tröszt szakszervezeti bizottsága helyese- teszi, ha a dolgot nem hagyja annyiban, felülvizsgálja a • esetet és harcol azért, hogy a vétkeseket vonják is fele­lősségre. S. N. 8. Már a jövő évi terveket készítik a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság dolgozói t* ér régére elkészül ax or fűi csónakázó tó 8200 holddal nő jövőre a megye öntözött területe t J A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság az öntözéses gaz­dálkodás kialakításához nagy segítséget „ nyújt­Az igazgatóság Baranya me­gyében jövőre 8200 holdat kap csői be az öntözésbe a több mint hatezer hold jelenlegi ön­tözött területhez. A tervek el­készítését az igazgatóság dol­gozói végzik. Az idén az árvízvédelem keretében megerősítették a Duna töltését Bédától lefelé egymillió forint értékben, va­lamint kisebb fenntartási mun kálatokat végeztek. A belvíz- rendezés során most kezdték meg a Karasica bővítését, ren­dezését a Bóly környéki sza­kaszon, azonkívül a Tapolca f&tftk, a Lanka patak, Ókor- közi csatorna, Kakasdi árok felújítását végezték él. Kisebb zsilipeket is építettek a megye különböző pontjain. Kölkeden a szivattyútelephez vezető csa­tornát mederburkolattal látták el. A belvízrendezési munkák több mint 4 millió forintba ke­rültek. A kisvizeket is megremdsza- bályozzák. A legtovább tartó munkát a Fekete víz meder- bővítésén és töltésépítésén vé­gezték Szaporca környékén 1 millió 700 ezer forint értékben. Ez a munka azonban csak jö­vőre készül el. Ugyancsak a jövő évre húzódik át a Gyön­gyös nyugati ága bővítésének befejezése­Több halastavat is építettek az idén. Samogyhárságyon 40 holdas halastavat 410 ezer fo­rintért. Babarcon 67 holdat 780 ezer forintért. Dunaszekcsőn 52 holdas, Baranyaszenigyörgyön pedig 40 holdas halastavat lé­tesítettek. Hásságyon » aapofc­Hatalmas szilvaaszaló üzem épül HaramáHan A megye állami gazdaságai­ban nem kevesebb, mint 900 katasztrális hóid szívás van- Csupán a Villány—Siklósi Ál­lami Gazdaságban 408 hold far dúl hamarosan termőre. Ebb"n az évben ugyan mindössze 3S holdról kell a termést leszed­ni, de egy-két éven belül [ „szilvadőmping” várható, A i szeszfőzdék által feldolgozott mennyiség kevés az 1965-re tér mésként várható 500 vason szilvával szemben. Éppen ezért szó van arról, hogy Baranyá­ban egy hatalmas méretű szál- vaaszalót építenek, melv Tolna és Baranya megye termésfö­löslegét fogja télire tartósítani. Az aszalt szilva keresett gyil- j mölcs télen, jó ára is van és I a lakosság szívesen vásárolja. | A kitűnő szilvórium mellett, 1 tehát nem lesz hiány aszalté, szilvából sem. » ban kezdik meg egy 72 holdas tározó építését, amely 802 ezer köbméter vizet tárol s biztosít­ja a termelőszövetkezet öntö­zését valamint haltenyésztésre is használják. Az orfüi csóna­kázó tó elkészítését is megkez­dik 960 ezer forintos beruhá­zással, amelyet minden való­színűség szerint ez év végén már át is adnak rendeltetésé­nek. A vízügyi igazgatóság a szi­vattyútelepek, gát- és csator- naőrházak fenntartására vala­mint csaknem 3000 holdnyi területet kitevő csatornák ka­szálására, gyomtalanítására ez évben összesen több mint fél­millió forintot fordítottak. Már készülnek a tervek a jövő évre, az eddig elkészí­tett tervek száma meghaladja a százat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom