Dunántúli Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-31 / 255. szám

2 WAPLO IMS. OKTÖÄB SI- 1 Tízezrek véleménye Lassan befejezésbe?: közele­dik a Magyar Szocialista Mun­káspárt kongresszusi tézisei­nek országos vitája, amelynek során párttagok és ptartonkí- vüüek tízezrei mondták el vé­leményüket. javaslataikat, bí­ráló megjegyzéseiket. Most már természetesen a külön­böző szintű pártszervezetek feladata lesz a vita tanulságai­nak összegezése és azcjk fel- használása — elsősorban a nyolcadik pártkongresszuson, később pedig a gyakorlati munkában. A vita igen sokrétű, hasznos és termékeny volt. Szót J<ért benne társadal­munk minden rétege, Megyeszerte általános he- - lyeslés fogadta a Központi Bi­zottság megállapítását: a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezésével leraktuk a szocia­lizmus alapjait és hozzáláttunk a szocializmus szélesen kibon­takozó építéséhez. A vita rész­vevői reálisnak és megalapo­zottnak tartják a Központi Bi­zottság húsz éves távlati el­képzeléseit, megelégedéssel vették tudomásul, hogy ehl>ez a KGOT-ben tömörült szocia­lista országok az eddigihél sokkalta hatékonyabb segífsé­get adnak, hogy évről évre; ja­vul a szocialista tábor gazda­sági’ és politikai együttműkö­dése. Sok .szó esett fejlesésünk nagy nemzeti vívmányáról, a mindinkább kibontakozó népi, nemzeti egységről, az egységes paraszti osztály kialakulásáról. A vélemények ebben a kér­désben is egyöntetűek, ózon­ban a helyi adottságoktól, problémáktól függően, már parázs viták támadtak, itt-ott helytelen, maradi álláspontra helyezkedtek, figyelmen kívül hagyva, hogy felszabadulásunk óta Immár tizenhét év tóit el és ez alatt az idő alatt nem­csak az ország gazdasága, de népe, az emberek tudata, ma­gatartása, belső énje is válto­zott. Faluhelyen például még mindig elhangzott ebben a vi­tában olyan vélemény, hogy kár volt a tsz-vezetóaégbe vá­lasztani a volt középparaszto kat, vagy kulákokat, mert — mint Kémesen elhangzott — „azok ma is csak azon mun­kálkodnak, hogy kihasználják a szegényebbeket”. Ennek el­lenpólusaként a nagyharsányi tsz elnöke, a hajdani nagygaz­da, Beremeni Ferenc viszont hálás szavakkal biztosította a tsz tagságát, a falu kommu­nistáit, hogy sohasem él visz- sza a bizalommal, és minden tudását, tekintélyét a tsz to­vábbi felvirágoztatására szen­teli. Ezt a két példát azért emeltem ki, hogy annál job­ban alátámasszam az általá­nos, többségi véleményt. A többség a falusi párttagság, pártonkívüll tsz-gazdák, értel­miségiek a gyakorlatban már rég túl vannak azon, hogy vi­tatkozzanak az egységes pa­raszti osztály létén, avagy jo­gosultságán. ök már a mind jobban egységesedő új paraszti osztály tagjaiként dolgoznak. Vitáik, állásfoglalásuk is ezt tükrözte. Ha bírálták a veze­tőket — mert jócskán akadt ilyen is — nem származás vágj’ párthoz tartozás alapján tették, hanem, hogy milyen munkát végez, alkalmas-e ve­zető beosztásra, megérdemli-e a bizalmat, rátermett-e, életé­ben és-- munkájában példamu­tató-e a vezető. A nagyharsá- ryi DÉDÁSZ-pártszervezet kommunistái például határo­zottan állást foglaltak amel­lett, hogy az iszákos, bekép­zelt, lépénzelhető vezetőket, korábbi érdemeikre való te­kintet nélkül vissza kell hív­ni, mert a szenvedély rabja­ként, csak kárára lehet a kö­zösségnek. A Sátorhely-Bólyi Állami Gazdaságban a fiatal agronómusokról húzták le a keresztvizet és keményen meg­bírálták őket hetyke, elbizako­dott, rideg magatartásukért. A lippói tsz vezetőségét azért bírálták meg. mert elhanyagol­ják a közgj’űléseket, nem tájé­koztatják a tagságot. A nagy­harsányi kőbánya, a Mohácsi Selyem gyár, a komiéi Anna- ekna taggyűlésén is egyönte­tűen marasztalták el ; .okát a vezetőket, akiknek a siker j a fejükbé szállt, lenézik, ride- • gen bánnak, könnyelműen döntenek beosztottjaik sorsá­ról. Többen hiányolták Pécs, Komló és a járási székhely zöldség- és gyümölcsellátását és kérték a tanácsokat, hogy j tegj-enek meg mindent a zöld- 1 övezet létrehozása, a rendsze­res és fűként olcsóbb zöldség- , és gyümölcsellátás, a kereske- 1 delmi választék érdekében. A levélírók közül többen bírálták a szakszervezeti bi­zottságok tevékenységét, azért, mert mint a komlói Szabó Fe­renc felvigyázó, Aczél Pál cso­portvezető vájár hangoztatta: az üdülőhelyek elosztásánál háttérbe szorítják a családos embereket, nagyon kevés lehe­tőséget nyújtanak arra, hogy a férj és feleség együtt üdülhes­sen. Dr. Fekete Sándor, a kom­lói 7. számú Kőbánya igazga­tója, Róka Sándor szászvári vájár a szakszervezeti bizott­ságtól azt kérte, hogy lépjen fel erélyesebben a fegyelme- zetlenkedők, táppénzcsalók el­len. Sok szó esett a vitában az üzem, hivatal, tsz előtt álló gyakorlati feladatokról. Mindenekelőtt a munka ké­pezte a tézisviták gerincét. A hozzászólók helyesen ismerték fel, hogy minden szónál, terv­nél érdekesebb, maradandóbb a tett. A bányászok, agronó- musok tsz-gazdák, szocialista brigádtagok, egyetemi pro­fesszorok, orvosok, tisztvise­lők — mindenki, aki csak vé­leményt mondott — lényegé­ben arról beszélt, hogyan le­hetne jobban, eredményeseb­ben dolgozni, miként lehet és kell a fejlődésünk útjában álló akadályokat elhárítani. A pécsi üzemek taggyűlésein például igen sok szó esett a munka szervezéséről, az anyagellátás­ról, az anyagi érdekeltség he­lyes alkalmazásáról, a szak­képzésről, a technikai színvo­nal javításáról — szóval a ter­melés közvetlen kérdéseiről, no és persze arról is, hogy az Üzemben dolgozó kommunis­ták, a szocialista brigádtagok hogyan mutatnak példát a munkában, a tanulásban és a magánéletben. A Komlói Épí­tőipari Vállalat szakemberei nagyon helyesen * vállalatuk tervlemaradásának tényezőit ragadták ki az egész vitából és számos javaslatot tettek, miként lehetne a beruházók, építtetők és építők munkáját egybehangolni, amely a terv­teljesítés legfontosabb felté­tele. Győri Miklós, a komlói III- as akna szállítási nehézségeit tárta a pártbizottság elé, Ar- nolt Henrik szocialista bri­gádvezető önkritikusan szó szerint azt írta, hogy bizony a szén minősége olykor „kétség- beejt bennünket”, és bírálja a szinte már krónikus vagon­hiányt. A kőbányaiak is va­gonhiány miatt panaszkodtak a MÁV-ra. Rozenbert János vájár a szerszám- és anyag- ellátás problémáit tárta a pártbizottság elé, Jászkúti Istvámaknász arra hívja fel a vezetők figyelmét, hogy nem elég csak bírálni valakit a rossz munka miatt, hanem meg is kell vizsgálni, mi a rossz munka oka, egvénileg is foglalkozni kell a munkások­kal. Figyelemreméltó Aczél Pál elvtárs véleménye, aki az építkezéseknél tapasztalható anyagpazarlásra hívja fel a figyelmet. A Pécsi Orvostudományi Egyetem professzorai sem úgy általában, ahogy mondani Szokták, „világméretekben” fejtették “ki véleményeiket, ha­nem az egyetemet közvetlenül érintő kutatási, szemléltetési, nevelési problémákról. Chol- noky László professzor, az egye tóm rektora például az orvosi hivatástudat, áldozatvállalás fontosságát hangoztatta, amely nélkül nem lehet eredményes a tudományos kutató munka. Donnhoffer professzor a tézi­sekhez kapcsolódva kifejtette, hogy a kommunista szakem­bert a magas fokú erkölcsi tu­lajdonságok, elmélyült szak­mai tudás kell hogy jellemez- S6L az pedig állandó tanulást feltételez, mert a tudomány­ban nincs megállás. A városokban, különösen Pécsett sokan foglalkoztak az iskolák, egyetemek munkájá­val, az iskolareform, a középiskolai és egyetemi fel­vételek kérdéseivel, a művé­szek, a színház, az írók tevé­kenységével. A levelekből ki­csendül: általában elégedettek a párt kulturális politikájával, helyeslik az iskolareform cél­kitűzéseit, legfeljebb azt kifo­gásolják, hogy az iskola és a termelőmunka közötti kapcso­lat a gyakorlatban még nem eléggé rendezett, konzekvens, az úgynevezett politechnikai képzés ma még eléggé tervsze­rűtlen, sok még a kapkodás, látszateredményekre való tö­rekvés. A levélírók közül töb­ben helyeslik, hogy a pécsi képzőművészek és írók, színé­szek szoros emberi kapcsolato­kat építenek ki az üzemekkel, termelőszövetkezetekkel, kü­lönösen nagy tetszés fogadta a színház bérletrendszerét, a munkás-művész találkozókat, az üzemekben megtartott iro­dalmi estéket, ankétokat stb. Megszívlelendő bírálatokat ka­pott a Pécs városi pártbizott­ság néhány egyre égetőbb kul­turális p’obléma tekintetében, a pécsi képtár, állandó kiállí­tási terem elhelyezése, a kö­zépiskolai tanárképzés megja­vítása, a pécsi egyetem kibő­vítésével kapcsolatban. Igen sokan állást foglaltak a társadalmi élet, az állam­apparátus demokratizmusának tézisekben taglalt kiszélesí­tése mellett. A Pécs városi, mohácsi és több más járás ta­nácsainak kommunistái és pár- tonkivüli szakemberei szinte kivétel nélkül nagyobb hatás­kört kértek az alsóbb tanácsi szervek, intézmények számá­ra. Élesen bírálták az állam- apparátus munkájában meglé­vő bürokratikus munkastílust, az indokolatlan centralizmust. Sok szó esett erről a falusi pártszervezetekben is. A mar- tonfai tsz kommunistáinak taggyűlésén például élesen bí­rálták a járási tanács vb-t, amiért indokolatlanul és gyak­ran váltogatta eddig a tsz elnökét A párt vitára bocsátott új szervezeti szabályzat terveze­tével kapcsolatban szinte egy­'wnxűgzs öntetű volt az állásfoglalás: helyes, szükséges, célszerű in­tézkedéseket tartalmaz, híven tükrözi a gyakorlatban végbe­ment változásokat. Aggódó, bíráló megjegyzés persze e kérdésben is akadt, és még ; nem egy hasznosnak látszó ja­vaslat is elhangzott, mint pél­dául a zalátai tsz-ben, ahol azt javasolják, hogy a tagdíj-alap j meghatározásánál vegyék fi­gyelembe a háztáji gazdaság­ban szerzett jövedelmet is. „Köszönöm a bizalmat, kö­szönöm, hogy megkérdeztek...” Ez a mottója szinte valameny- nyi levélnek, amelyet a párt- bizottság felhívására írnak, kongresszusi számvetésként a komlói dolgozók. Véleményük, javaslataik között bizonyára nem mind reális, van aki már túlhaladott, kijavított hi­bát bírál, vagy éppenséggel nincs is igaza. A lényeg mégis csak az, hogy őszintén és bizalommal fordulnak a párthoz. Ez a bizalom és őszinteség biztos alapot jelent további előrehaladásunkhoz Komlón is, másutt is. Jó élni ebben a feloldódott, őszinte légkörben ... Vasvári Ferene Mégimmá avatják a pécsi Cséti Ottó Bányaipari Aknászképzö Technikum diák­otthonát A pécsi Cséti Ottó Bánya­ipari Aknászképző Technikum diákotthona november 6-án kollégiummá alakul. Ebből az alkalomból ünnepélyt rendez­nek a Bányaipari Technikum­ban (Székesfehérvár u. 4.), amelyen kollégiummá nyilvá­nítják a diákotthont, majd a Bányaipari Aknászképző Tech­nikum kollégiumának előcsar­nokában leleplezik Cséti Ottó­nak, a technikum és a kollé­gium névadójának emlékmű­vét. A délelőtti ünnepségek után díszebédet rendeznek. Este 6 órakor kultúrműsorral folyta­tódik az ünnepség. Ebben köz­reműködnek a kollégium sza­valókórusának, színjátszó- és tánccsoportjának tagjak — KÉTNAPOS értekezlet kezdődött tegnap Pécsett a minőségvizsgáló intézetek ve­zetőinek részvételével. — AGYONÜTÖTTE az áram Papp László vásáros- dombói lakost, aki szakérte­lem nélkül szerelte a viUanyt lakásában. — ÚJABB 50 házhelyet alakítanak ki a bányászok számára a pécsszabolcsi Kis­hegy dűlőben. — BECKL SÁNDORNAK, a SZOT titkárának vezetésé­vel hazaérkezett a Jugoszlá­viában járt szakszervezeti delegáció. — KÉTSZÁZ holdmyi föld­területet öntöznek a sásdi já­rás termelőszövetkezeteiben. Jövőre számos új, öntözőbe­rendezéseket vásárolnak a szövetkezetek. — JUTALOMBÓL szegedi kirándulásra viszik a legjob­ban dolgozó hegyszentmárto- ni fiatalokat, akik a tsz 3 hold kukoricáját betakarítot­ták. — PRÁGÁBAN befejező­dött ,a szocialista országok női és férfi fodrászainak két­napos nemzetközi versenye. Az összetett csapatverseny­ben Magyarország a máso­dik helyen^ végzett, három egyéni első, egy második és egy harmadik helyezést sze­reztek meg. A magyarok kö­zül különösen Papp József szerepelt eredményesen. — GYAKORLATBAN mu­tatják be a korszerű mosó­szerek használatát november 12—13-án a kenderföldi ház­tartási boltban. — A MOHÁCSI városi ta­nács pályázatot hirdetett a pedagógusok körében a város történet jelentősebb korsza­kainak részletesebb feldolgo­zására, a fontosabb üzemek, intézmények fejlődéstörténe­tének megírására. — BARANYASZENT- GYÖRGYÖN S0 férőhelyes, Szászváron 100 férőhelyes is­tállót létesített az idén a tsz a jövő évre tervezett beruhá­zás előrehozatalával. — KÉT IRODALMI szín­pad, 32 színjátszócsoport, 8 énekkar és 4 zenekar, 11 né­pi tánccsoport és 4 bábcso­port működik a seliyei já­— TŰZZEL játszották a gyerekek Borjúd községben* amitől meggyulladt Bajzár József taikarmányfészere ég egyéb gazdasági felszerelése. A tűz 50 ezer forint értékű kárt okozott. — ÜZEMI konyhát nyit tagjai részére november 1-től kezdve a szabadszentkirályi Uj Élet Tsz. Kezdetben 30 tag részére főznek állandóan, — KLUBDÉLUTÁNT ren­deznek november 2-án dél« után a komlói Május 1. Mű­velődési Házban, melynek ka relében Bertha Bulcsu író beszélget el a komlói asz* szonyokkal az Irodalomról. — EGY NÉGYTAGÚ hol­land expedíciónak sikerűn elsőként feljutni a Himalája Nilgiri nevű csúcsára, amely hétezer méter magas. — KORÁN köszöntött be a tél tölünk nyugatra: kedden reggel hótakaró fedte a bécsi erdő vidékét. Az Olasz Al­pokban erősen havazott és a Francia Alpokban is lehul­lott az első hó. — HÁZI disznótoros vacs») ra minden csütörtökön a Ka­zinczy étteremben, (Kazinczy u. 4. és az Ifjúság bisztróban (Zsolnay u. 2.) Szeretettel várjuk kedves vendégeinket, Mecsekvidékj Oaesni Vendég­látó Vállalat ÉRTESÍTÉS! A Baranya megyei Temetkezési Vállalat értesíti mindazokat, akik a pécsi köztemetőben fekvő hozzátartozóik sírját 1963-ban gondoztatni kívánják, hogy a megyei tanács rendelkezése alapján 1963. január 1-től gondozói tevékenységet a te­metőben kizárólag a Pécsi Tempó Általános Szövetkezet végezhet. Ezért mindazok, akik ilyen címen a jövő évre megbízásokat gyűjtenek, vagy előlegeket vesznek fel. jogta­lanul járnak el, miért is az ilyen ügyekből származó eset­leges vitákért a felelősség tel­jes mértékben reájuk hárul; TELEVÍZIÓ MOSOK: is.00: Tanuljunk oroszul. — IS.20: TV Magazin. — 1843: Kende Ist­ván előadása. — 18.1S: TV világ* híradó. — 19.30: Budapesti Zenei Hetek 1062. —28.20: Suhog a pálca* angol film, — UMi Hírek. Megkezdődött a karácsonyi játékvásár A Pécsi Háziipari Szövetkezet újfajta játékbútorai is megje­lennek a karácsonyi játékpiacon. A Sport- és Játékáru Nagy­kereskedelmi Vállalat pécsi le- rakata olyan mint valami cso­dálatos mesevár, pedig az ott látható játékok csak kis há­nyadát adják annak a meny- nyiségnek, amelyet Pécsett ezen kívül még tíz helyen tá­rolnak. A Rákóczi útról nyíló kis zsákutcában három épület- szint roskadozik a játékoktól. A földszinten lévőknek már az útirányuk is megvan: még ebben a hónapban baranyai, tolnai, zalai üzletekbe kerül­nek, karácsonyra pedig a há­rom megye gyermekeinek fe­nyőfája alá. Ezek a játékok ugyanis már a karácsonyi já­tékvásár forgatagába kerülnek azzal a kétmillió forintot érő mennyiséggel együtt, amelyet október elejétől szállítottak a boltokba. A lerakatvezető irodájában valóságos játékkiállftás van: babák .autók, társasjátékok, bútorok, építőjátékok sorakoz­nak a polcokon. Legalább öt­száz fele játék, de közel sem annyi, amennyi a központi raktárban van. Nemcsak is­mert, megszokott játékok van­nak itt, bár a közkedveltek ezekből újra és újra forgalom­ba kerülnek. Társasjátékok kö­zül például idén is kapható les? a „Ki nevet a végén" és a „Lóverseny” is, de vannak olyan áj társasjátékok, mint az „Utazás az űrben", „Irány a túristaház”, „Megy a gyűrű vándor útra”, stb., melyek most kerülnek először forga­lomba. Tavaly szinte napok alatt elfogyott az üzletekben a ,.Gazdálkodj okosan” elne­vezésű játék. Ebben az évben — mint a pécsi lerakatnál tá­jékoztattak — valószínűleg nem lesz „hiánycikk” ez a köz­kedvelt, szép kivitelű társas­játék. A tavalyihoz képest össze­hasonlíthatatlanul több „poli­technikai” játék kerül az üz­letekbe. öt-hat féle technokid íémépítő, hat—hét féle bel- és külföldi szerszámkészlet, „Já­va” elnevezésű műanyag épí­tők, ügyességfejlesztő golyó­mozaikok, villanyszerelő­készletek, kislányoknak való kivarró-készletek, stb. Nagy érdeklődésre tarthat számot az az NDK-gyártmányú vil­lanyszerelő-készlet, amelyben a dugaszolótól kezdve az apró kis csillárig és hangulatlám­páig mindent megtalálnak a gyerekek, valamint az a „Syl- va” ki varró is, amelyhez térí­tőkön és kiszabott, babaruhács­kákon kívül gyüszüt, tűt, olló* is mellékelnek. Feltűnően sok játék készül műanyagból. Az NDK-ból im­portált babák nagy része ilyen. Sok közöttük a nagyon kere­sett fürdethető, fésülhető baba, a legkisebbtől a 190 forintosig. Az olcsó, massé-testű babákból is sokkal nagyobb a választék, min* tavaly. Az óraműves játékok egész sora kerül a következő hetek­ben a pécsi és baranyai üzle­tekbe: sportkocsik, vonatok, trolibuszok, villamosok, repü­lőgépek. Lendkerekes játékok­ból is nagyobb a választék, mint tavaly; lendkerékkel ke­rül forgatómba az az NDK villamostípus, mélyet a koráb­bi években csak rugóval gyár­tottak, valamint az a szikrázó rakéta-repülőgép, melyet Kí­nából importáltunk. Ezek mel­lett egyre több féle játék kén szül elemmel, ilyen többek kö­zött a „Pikó” vonat, és az aj NDK-ból származó „Spielzeug- eisenbaihn” kisvasút, mely máris megjelent az üzletekben. Elemes autó, elemmel műkö­dő dömper, csehszlovák import elemes mosógép, „villany”-mo- tor, szikrázó tank között válo­gathatnak majd gyermekeik számára az igényesebb szülők. Nagy érdeklődésre tarthat szá­mot a magyar játékipar két új gyártmánya, a két óraműves „motorral” működő hullám­vasút, valamint a gyermeke­ket helyes közlekedésre neve­lő közlekedési játék. Mindkét játék ára 100 forint alatt van. Kanizsai József lerakatveze­tő szerint nemcsak választék­ban javult a forgalomba ke­rülő játékok tömege, minősé­gük is jobb. Már a gyárakból történő átvételnél megvizsgál­ják az új játékoknak mintegy 20 százalékát, s szúrópróbákat tartanak az üzletekbe küldött szállítmányoknál is. Azt a tényt, hogy javult a játékok minősége az utóbbi időkben, nemcsak az átvételnél jelent­kező selejt csökkenése bizo­nyítja, hanem az a tény is, hogy kevesebb a gyári hibával kapcsolatos vásárlói reklamá­ció. A lerakatvezető elmondot­ta, hogy vállalata állandóan szorgalmazza a nagyobb hasz­nú, ügyességíejlesztó játékok gyártását. Ennek eredménye, hogy idén már több féle kap­ható ezekből, s reményeik sze­rint jövőre tovább javul a vá­laszték. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom