Dunántúli Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-30 / 254. szám

1962. OKTÓBER 36. NAPLÓ 3 Maw Kólói™, Százezer hízott sertés az országnak Termelőszövetkezeteink adják a felvásárolt sertések nyolcvan százalékát Megvalósulnak a kongresszusi vállalások a lengyelországi Slowo Ludu szerkesztőségi titkára, a fő- szerkesztő helyettese október 27-én Pécsre érkezett. Tízna­pos magyarországi útján meg­ismerkedik Péccsel, Siklóssal, Moháccsal, Budapesttel és a Balaton környékével. Tapasz­talatairól cikksorozatban szá­mol be a Slowo Ludu hasáb­jain. Lngküvet akart itatni gyermekével A megyei bíróság rövidesen tárgyalja Zimmermann Ist­vánná komlói lakos bűn­ügyét. Zimmermann-né ez év július 29-én Komlón az egyik vendéglőben több pohár sört fogyasztott, majd hazament és — a vádirat, valamint a tanúk egybehangzó vallomása alapján 3 éves Attila nevű gyermekét az ölébe vette, egy lúggal teli edényt emelt a gyermek szájához és azzal akarta itatni. A gyermek sírt, a sírást, meghallotta Jászka Béla,,,, aki Zimmermannék szomszédja, a lakásba sietett s Zimmermann-né kezéből ki­csavarta a lúgköves edényt, utána pedig rendőrt hívott. Amikor a rendőr megérke­zett és Zimmermann-né sze­mélyi igazolványát kérte, az asszony a szobába ment s a szekrény tetejéről egy másik lúgköves edényt vett ’e s ön­gyilkossá?!' szándékkal szájá­hoz emelte. A rendőrnek azonban sikerült Zimmer- mann-nétól az edényt elven­Baranya megye ebben az évben több mint 100 ezer ser­tést ad népgazdaságunknak, kétezerrel többet, mint tavaly. A termelőszövetkezetek része­sedése ebből a mennyiségből eléri a 88 százalékot. A véméndi tsz-ben például 1962-ben 2700 hízó­sertést vállaltak leadni és elő­reláthatólag százzal még töb­bet is felvásárolhatnak itt ál­lami szerveink. Belvárdgyulán a tervezett 1600 helyett 2020 darabot szállítanak le, Rózsa­fán 200 darabbal múlják felül saját terveiket és 1250 sertést adnak a közellátásra. A szent­lőrinci Úttörő Tsz ugyancsak kitett magáért jó sertéshizlalá­sával, mert a háztájival együtt leadásra szánt 570 sertéssel' szemben a tsz egyedül 1000 darabot hizlalt. Itt érdemes azt is megjegyezni, hogy a ter­melőszövetkezet területe 1200 hold, tehát 100 holdra 80—90 sertés jut, a 30—35 darabos já­rási átlaggal szemben. Ide kí­vánkozik még a pogányi tsz példája is, amely 250-es tervé­vel szemben 408-at értékesít, vagy a kiskassai és vókányi tsz-ek, amelyek százzal többet adnak át felvásárlóiknak, mint amit tervük előírt. Ezekben a szövetkezetekben minden lehetőség biztosítva van, hogy jövőre még több ser­tést hizlaljanak, még nagyobb eredményeket érjenek el. Ha azonban sertéstenyésztésünkét magyei szinten vizsgáljuk, ak­kor még sok hiányosságot is láthatunk. Az élenjáró állami gazdaságok és termelőszövetkezetek 7—8 hónap alatt 100—110 kilogram­mosra hizlalják fel állományu­kat. Több gazdaságban jó a malacnevelés módszere. Az ! említett eredmények mellett j mégis azt kell hangsúlyoz- i nunk, hogy a sertéstenyésztés és ezen belül a sertéshizlalás nem alakult kedvezően. Szá­mos gazdaság a legelemibb tartási-takarmányozási körül­ményeket sem biztosítja s emiatt évek óta jelentős a ser­téselhullás. Ezeknek a hibáknak tudha­tó be többek között, hogy a bakonyai tsz a 250-es tervével szemben csak 135-öt, a szőkéi tsz 130 helyett 90-et, a regé­nyei szintén 40 darabbal ke­vesebbet ad át népgazdasá­gunknak, mint amit beterve­zett. Sokan a férőhe. ^hiányra, az épületek, a korszerű beren­dezések hiányára fogják a gyenge eredményeket, pedig a kővágótöttösi tsz példája bizo­nyítja — akiknél a legjobb akarattal sem lehetne korsze­rű, nagyüzemi feltételeket ta­lálni — mégis 40 darabbal több sertést hizlaltak fel, mint amennyit év elején betervez­tek. A tartási körülményeket még a kedvezőtlenebb feltéte­lek esetén is meg lehet javí­tani, s korszerű takarmányo­zási módszerekkel és kellő gondossággal a meglévő épüle­tekben is több sertést lehet felhizlalni. Az idén árpából és kukoricá­ból a vártnál több termett. Nem egy helyen a kukorica termése eléri az 50 mázsás csö­ves termést és járási átlagok­ban 17—18 mázsa májusi mor- zsoltról beszélnek. A takarmány biztosítva van megyénkben. Ha a szövetkeze­tek jól gazdálkodnak többlet­termésükkel, ha kellően tárol­ják, kellően őrködnek fölötte, ha nem követi a nagy termést valamiféle „szétosztom és tá­rolom ameddig lehet” hangu­lat, hanem gyorsan igyekez­nek a sertéshizic„s szolgálatá­ba állítani, illetve a közös állomány gyarapítására fel­használni, akkor megyénkből jövőre még több sertést kap az ország. .......■ Sok an szóvá teszik az elhe­lyezés kérdését is. Nos nem kevés forintot fordítanak me­gyénk tsz-ei ólak. istállók épí­tésére és főleg korszerűsítésé­re. Most a téli hónapok gyen­gébb iramú munkáinál gondol­janak szövetkezeti tagjaink arra, hogy saját maguk is „ön­erőből” rendbehozhatják a sertéshizlalásra szánt újabb épületeket, megteremthetik a lehetőségét még több sertés hí­zóba állítására. A sertéstenyésztés és ezen belül a sertéshizlalás fellendí­tésének vágya ott él paraszt- 1 Ságunkban. Bizonyíték erre a pécsi járás, ahol a tervtárgya- \ láson a járási tervet 1500 hí- j zott sertéssel kívánták maguk j a szövetkezetek „túllicitálni”. Ezt a kedvet kell jó vezetéssel j jó irányba terelni, a takar- J mánybázis megteremtésével, helyes tartással, a hízóba fogott anyag gondos kiválasztásával a sertéstenyész tés szolgálatába állítani. Baranyából nem 100 ezer, hanem sokkal több sertést kaphat népgazdaságunk. Lehe­tőségeink megnőttek ebben az ; évben, az alapok megterem- 1 tődtek. Szövetkezeti paraszt- i Ságunkon múlik, hogy saját és államunk hasznára éljen ezekkel a lehetőségekkel. Szüts István A sörgyártáshoz és hűtéshez szükséges energiát a Sörgyár erőműjének dolgozói állítják elő. Az erőmű brigádja nem ma­rad le a kongresszusi versenyben a gyár termelési brigádjai mögött, rendszeresen teljesítik tervüket és 9 ezer forintos anyagmegtakarítási felajánlásukat is túltejesítették. Mondják csak el bizalommal „SAJNOS, nagyon sok hiá­nyosságuk, illetve szépséghibá­juk van a má lakásainknak. Ezeket itt, a helyszínen kelle­ne megnéznie annak, aki érde­kelt az ilyen ügyekben” — ír­ták szerkesztőségünknek kül­dött levelükben az Ujmeszes, Dobó István utcai négyemele­tes szövetkezeti házak lakói. A levélben segítséget kémek a lakásokban található sok hiba kijavításához. Ott Miklós, a meszest szövet kezet! lakóházakat építő kom­lói vállalat főmérnöke éppen jókor jött ahhoz, hogy meghall­gathassa a sérelmeket, melye­ket Engelsbach Cyuláné ház- felügyelő tolmácsol a lakástu­lajdonosok távollétében. A fő­mérnök a levél alapján nyil­ván szópárbajra számít, de En- gelsbachné szavainak nincse­nek élei. — Egy hónapja dolgoznak itt a liftszerelők, de szinte semmi látszatja nincs. A mosókonyhá­ban tanyáznak, ezért mi nem tudjuk a konyhát használni. Most még csak megvagyunk valahogyan, de mi lesz, ha jön­nek a disznóölések? — Nem a mi hibánkból szere­lik késve a lifteket Amikor mi ezeknek a házaknak az épí­tésére szerződést kötöttünk, a Atníty J&ci&éi (ftMjx tett A gyakorlótéri focipályán soha- sem volt mésszel kihúzva az alapvonal, sem az ötös, sem a tizen­hatos. A felezőt is csak arról lehetett megismerni, hogy ott koptatták, rug­dosták legsimábbra a tarackot. S hogy a harmónia teljes legyen, a két kapufa közét is lábfejjel mérték ki, amihez a mindenkori kapus szolgáltatta a lépté­ket. Ezután már csak az elegálás kö­vetkezett, és előkerült a teniszlabda. A rókusiak mindenkori kapusa a hi­ganymozgású, acélinú Gergely Joci volt, s ha tartotta a formáját, bajosan sur­rant egyszer is a kapujába az apró te­repszínű labda. Persze könnyű volt Jódnak. Hiszen a házbeli szomszédjuk nem játszásiból került a Bőrgyári Torna Klub hétmé­teres kapujába. Jakab Ferenc valóságos futballkapus volt, eleget tanulhatott tőle fogásokat, miegyebeket. Ezek a srácok hangoztatták és Jód hagyta, hogy híreszteljék. Pedig az egészből csak a skutella volt igaz, amiben Joci az ebédet hordta dupla keresztnevű esz­ményképének. Hogy nem önzetlenül csinálta? Hát ki lenne az a balek, aki a Kisrókus utcából éveken át gyalogosan ebédet .hordjon a bőrgyárba. Szívességből? Tiszteletből? foci tud­ta, mit miért csinál. Eleinte csak belé­pőjegyet kapott a BTC meccsre, még­hozzá olyan kedvezménnyel, hogy a kapu közeléből mustrálhatta Jakab Fe­ri bácsi akcióit. Ilyen alkalomból gon­dolta meg Joci, hogy nem is olyan för­telmes a bőrgyári meszesműhely. Ha egyszer ő oda bejuthatna? Ha csak kis- inasnak is. Akkor ő is felhúzhatná magára a bőrgyári focisták zöld-fehér trikóját. Hiszen Jakab Ferenc is ott dolgozik» azért lett futballkapus, Aztán Jódból Gergely József lett. Foglalkozására nézve tímársegéd, hiva­tását tekintve futballkapus. így, ilyen sorrendben. Hogy aztán mind a kettő­ben kiváló lett, megvan annak is o magyarázata. Jó szakember akart len­ni, de eleinte olyan elgondolásokból, hogy csak úgy lehet BTC kapus, ha a munkakönyvében bőrgyári bélyegző van. Ezt pedig csak úgy tarthatja meg, ha jó eredményt produkál a meszes­műhely séroló asztala mellett is. JJ át ő produkált. Nem volt olyan redős, csipölös marhabőr, amit egyszer is megsértett volna a borotva­éles séroló-késsel. Művészmestere lett a munkafogásnak, amit nagyon nehéz volt eltanulni tőle. Persze ő ebbe is bele­magyarázta, hogy az egésznek nem egyéb a titka, mint az érzékeny kapus­kéz, a tapintás, amelyet az acélpenge is átvesz, s így akarva sem ronthatná el a munkát. S ha ő így hitte, mások is elhitték neki. Egészen addig, amig egyszerre csak úgy vélekedett, hogy for­dítva áll a dolog. A sérolás finomítja ki a tapintást, a labdaérzéket. És ami­kor már ezt vallotta, egyformán sze­rette mind a kettőt. És hogyan tud szólni a munka szép­ségéről? A réces hordók, a meszeská- dok, a húsoló, hasítógépek rendelteté­séről, a kénsavak a kénnátriumok, a mészhidrátok vegyítéséről? Olyan tu­dományos komolysággal mutatja, ma­gyarázza, hogy kedvet kap tőle az em­ber a tímármesterségre. Es a sportról? Papírt kerít elő és le­rajzolja, hogyan kell biztonsággal vé­deni a 11-est. — Itt a kapu, itt meg a tizenegyes pont — mondja. — A büntető rúgás előtt félszemmel a labdát, félszemmel a nekifutót kell figyelni. Ha cselesen fut neki, akkor a labdától fél méterre meg­szűnik a cselezőtudománya, és a cse­les labdában már nincs nagy erő. Az erős labdát meg nehéz helyezni, tehát megfogható. Mi hát a teendő? Pillanat alatt meggyőződni a szándékról, és utá­na már semmi mást nem szabad lát­ni, mint a labda mögötti félméteres távolságot, a rúgásra lendülő lábat és a labdát. Ha nem másoktól hallottam volna, hogy Gergely József hírneves büntető­védő volt, akkor most kételkednék a módszerében. így azonban kedvet kap­tam rá, hogy egyszer másodmagammal belopakodjak a bőrgyár pályára és megrugassam magamnak azt a tizen­egyest. Miért ne, ha „csak” ez a titka... Gergely József ma már ötvenöt éves, mégsem egészen a múlté minden, amit elmondott. Igaz, hogy a kézi sérolás cementtőkéit régen félrerakták, mert gépek végzik azóta ezt a munkát is. Az is igaz, hogy a BTC kapuját régóta más kapusok őrzik, mégsem szakadt el egyiktől sem, másiktól sem. Ä cement­tőkéken nég ma is ő mutatja Se a fiata­loknak a kézihántolás művészetét. Meg kell tanulniuk, mert a vizsgán még ezt követelik tőlük. A sérolást. Enélkül nem tímár a tímár. A futballkaput meg ki más őrizhet­né, mint éppen Gergely József fia, tehát itt sem adta át a múltnak a gondot, a felelősséget. Éppen ezért nem mondtam jól azt, amit az imént mond­tam. Van már aki nálamnál is jobban hisz Gergely József kapuvédő módsze­reiben, s nem halt meg a séroló tudo­mány sem. Van mesterük, s vannak tanítványaik — P. G* mt láftszerelést. nem tudták az ál­talunk kívánt határidőre vál­lalni. Akkor mi kivettük a szerelést a szerződésből, mert választani kellett: vagy fel­építjük a házat lift nélkül, vagy mi is a liftszerelő válla­latra várunk. Felépítettük a házat, mert a lakásokra na­gyobb szükségük volt az embe reknek. Lift nélkül még meg­vannak egy-két hónapig. — Repednek a lakásokban a falak. Nálunk is. Például itt a sarokban. — Minden új épület falain lehetnek repedések, melyek az épület teljes élhelyezkedéséből keletkeznek. Egy ház elhelyez­kedéséhez egy esztendő kell, ezért vállalunk egy éves ga­ranciát az időközben kiderült hibák kijavítására. Ezek a fal­repedések egyáltalán nem ve­szélyesek, az első festés után nyomtalanul eltűnnek. — A lakók kifogásolják, hogy a földszinti lakásokban- helyezték el a kéményajtókat, s hogy oda zúdul le négy eme­let minden korma. Miért nem csinálták okosabban? A pincé­ben is elhelyezhették volna a kéményajtókat, de nyilván spó rolni akartak, — Amit mond, jobb megol­dás lett volna a lakók szem­pontjából, de mi kénytelenek voltunk a tervekhez ragasz­kodni. Ezeket a házakat ter- mofor gyűjtőkéményekkel ter­vezték. Ezeknek az ajtaját va­lószínűleg levihettük volna a pincébe is, még csak többlet- költség sem merülne fél, de hangsúlyozom: más volt a ter­vező elképzelése. — Ezek szerint a szobáinkon lévő, nehezen nyíló, vasszer­kezetű ablakokért is a tervező hibás? — A tervező elképzelése nem volt rossz a vasablakok esetében, csak ezek még szo­katlanok számunkra. Az abla­kok rendszere eléggé rossz, ezt annak idején mi kifogásoltuk. Azt mondták „ez a kezdet”, majd ebben is utolérjük kül­földet. Most már megfelelő vasablakok készülnek nálunk is. — Azt mondják, Pesten is építettek házakat hasonló ab­lakokkal, de a tulajdonosok perelték az építőket és utána fa-ablakot kaptak. — Ez nehezen képzelhető el, nem hiszem, hogy az ablakok kibontására bárki is vállalkoz­nék. A kivitelező nem is tehet semmit, mert ha a hibát nem lehet a kivitelezőre „rányom­ni”, az már úgy marad. Leg­feljebb azt érjük el, hogy a tervezők jobb ablakokat ter­veznek. — Ha az ablakokon nem le­het segíteni, itt van a parket­tánk. Igaznincsenek nagy ré­sek, de itt-ott mégis vannak. Mit lehet csinálni vele? — Mióta az emberek isme­rik a parkettát, a parkett- lapok közötti réseket rozsliszt­kovásszal törniük. Ezt csinál­juk mi is a parketta lerakása trtám. Ott lehetnek rések, ahon­nan a megszáradt rozsliszt kovász kipattogott Ezeket a helyeket könnyen be lehet tö- míteni, de idővel eltűnteü a réseket a padlóviasz is. — Miért nem építettek az alagsori lejárathoz ajtót? Ami­kor az aknán keresztül leeresz­tünk a pincébe egy-egy kocsi szenet, a harmadik emeletig is felcsap a lépceőházban a szén­por. Ez nem maradhat így! — Az OTP-nél meg kell néz­ni a szerződést, melynek alap­ján átvették *a házakat. Ha egy ajtóval többet fizettek ki, mint ahány a házban összesen talál­ható, természetesen beépítjük a kért ajtót. Ellenkező esetben a lakóknak kell gondoskod­niuk ajtó elhelyezéséről. — A negyedik emeleti lakók panaszkodnak, hogy föltosodík lakásukban a mennyezet. Azt hisszük beázás lehet, olyanfor­mák a foltok, — Nem tartom valószínű­nek. A mennyezet még a le- kátrányozás előtt ázhatott át, s most nehezen szárad, mert a kátrány nem engedi kiszaba­dulni a párákat. Ha ennek el­lenkezője bizonyosodik be, jö­vő tavasszal, amikor a jótállá­si idő lejár, újra szigeteljük a kérdéses tetőfelületet. Ha nem beázás okozza a foltosodást, a mennyezetnek fél éven belül ki kell száradnia. HA ENGELSBACHNE eddig nyugodt volt, Ott Miklós vá­laszai még inkább megnyug­tatják. Amikor a levelet írták, talán fél is nagyították egy kicsit gondjaikat. Most min­den egyszerűnek, könnyen megoldhatónak tűnik. S vég­eredményben nincsenek is nagy bajok. Az igazság az, hogy ezekben a négyemeletes házakban vannak nemcsak Meszes, hanem szinte az egész város legszebb, legkényelme­sebb lakásai. Csak a „birtokon belül” lévők látják másképp, csak a tulajdonosok szemében nőnek nagyra az apróbb hibák is. Ha harcolnak ezek ellen — igazuk van. De szerencsére nem a hétfejű sárkánnyal kell megküzdeniük. — Ha valami baj lesz, csak jöjjenek bizalommal hozzánk Abban, ami rajtunk múlik, készségesen segítünk — kö­szön el Ott Miklós. 11. M. Három 12 találatom Hárman is értek el IS találatot. A nyereményösszeg egyenként 99 910 forint. — 104-en értek el U talá­latot A nyereményösszeg egyen­ként 2Ä82.50 forint. — 1412-en értek el 10 találatot A nyereményösszeg egyéniként 282,30 forint A 10 lalálatos nyereményössze­gek kifizetése november 5-én a 11 és 12 taláiatosaké pedig no­vember 8-áit kezdődik. A 4S. fogadási hét 9 találata:, szelvényei vigaszaidban részesül­nek. Egy-egy vigaszdíjra jogosult szelvényre 51,25 forint nyeremény« összeg jut. A vigaszdíjaka* bér 8-tól fizetik ki«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom