Dunántúli Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-30 / 254. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Baranyai tájak DUWJUilTUU m 1962. OKTOBER 36 XIX. ÉVFOLYAM, • MAGVA! SZOCMUtn MUN««S.P*ST »AtANYA MEGYEI BIZ9TT9AGAES A MEGYEI TANACS LAPJA ÁRA: 50 FILLÉR 254. SZÁM Enyhülés Kuba körül A miág közvéleménye nagy megnyugvással vette tudomásul, hogy az a háborús feszültség, amelyet október közepén robbantott ki az Egyesült Államok kormánya és amely ezúttal Kuba ellen irányult, megenyhült és így a háború közvetlen veszélye elhárult. Nagyon leegyszerűsítve pillanatnyilag ennyi az, amit a világ minden táján megnyugvással vesznek tudomásul az emberek és közben — mint ahogy az amerikai sajtóból kitűnik — elismeréssel adóznak a szovjet kormány higgadt, bölcs és mértéktartó magatartásának. Bár a kubai válság csak a múlt hét közepén kulminált, valójában mór sokkal régebben kezdődött. Az amerikai monopol tóke eleve nagy gyűlölettél szemlélte Castro szabadságharcát, s a kubai nép győzelmére kegyetlen gazdasági rendszabályokkal válaszolt. Arra számított, hogy Kubát a földrajzilag oly távol eső barátok nem tudják majd eléggé támogatni, s a felszabadult fiatal állam összeroppan a gazdasági nehézségek terhe .alatt. Ezt az ördögi tervet arra alapozták, hogy a legyőzött kubai rendszer ezer meg ezer szállal kötötte össze Kubát és az Egyesült Államok gazdasági életét, s a kis ország ter- melvényeinek az USA volt a legnagyobb átvevője. Kuba azonban, ha nagy nehézségek árán is, de megtalálta piacait és legyűrte a gazdasági válságot, a szocialista országok támogatásával sikerült kereskedelmi" 'kapcsolatait áthangolnia. Amikor az amerikai uralkodó körök látták, hogy a gazdasági intézkedések nem érték el a megkívánt célt, inváziót terveztek Kuba eilen. Steward Alsopflak, az amerikai sajtó egyik legnagyobb publicistájának a cikkéből részletes beszámolót olvastunk arról, hogyan készítette elő az amerikai titkos szolgálat a kubai ellen- forradalmárokbói álló imváziós haderőt és hogyan adta meg Kennedy az utasítást a partraszállásra. Az inváziót, mint tudjuk, órák alatt megsemmisítette a hős kubai nép, az amerikai uralkodó köröket tehát újabb kudarc érte. Mint várható volt azonban, ebbe a kudarcba nem nyugodtak bele. A Szovjetunió, hogy segítse Fidel Castro önvédelmi harcát, fegyvereket szállított Kubának. Ez a fegyverszállítás nem titokban történt. Mint ahogy Hruscsov nem egyszer világosan megmondta, a Szovjetunió nem nézné ölhetett kézzel, ha valamely ország megtámadná Kubát. Nagyon is indokolt volt tehát annak a védelmi fegyverrendszernek a kiépítése, amelyet az amerikai monopolisták most arra használnak fel, hogy egy rendkívül mély háborús válságot robbantsanak ki. A mostani válság tulajdonképpen október 15-én kezdődött, amikor Kennedy elnök bejelentette, hogy megkísérli „elszigetelni” Castrót. Ezután a kijelentés után drámai gyorsasággal fejlődtek az események. Puerto Rico közelében nagyarányú tengeri hadgyakorlatokat jelentettek be az amerikaiak, majd október 22- én Kennedy elrendelte a Kuba elleni blokádot. Ez az agresszív lépés a tőkés országokban háborús pánikhoz vezetett, ugyanakkor mindenütt megmozdultak a béke erői is. — Bertrand Russel levelet írt Kemnedyhez és Hruscsovhoz és az egész világon tüntetők jelentek meg az utcákon, s az amerikai követségek elé vonulva követelték a kalandor politika megállítását. A válság egyre mélyült és csak a Szovjetunió kormányának őszinte, lenini békepolitikája mentette meg a helyzetet. A Kubában kiépített fegyverrendszer védelmi célokat szolgált. Erre a fegyverrendszerre kizárólag azért volt szükség, mert az amerikai invázió hol nyíltan kimondott, hol pedig csak burkoltan bejelentett veszélye egy pillanatig sem szűnt meg. Most a Szovjetunió fellépése után az amerikai kormány arra kényszerült, hogy a világ színe előtt: adjon garanciát Kuba határainak sérthetetlenségéről. Ezzel tulajdonképpen szükségtelenekké váltak az inváziós támadás esetére épített kubai fegyverrendszerek., A Szovjetunió fellépése következtében olyan helyzet állt elő,, amely már Kuba megalakulása. óta óhaja a világ békés közvéleményének, és amely arra irányult, hogy szűnjék meg a kubai nép kátomai fenyegetése. A béke erői lényegileg elérték céljukat, sikerült megvédeniük Kubát. A felelőtlen amerikai agresszió és a vele járó háborús fenyegetés kudarcot vallott. A szovjet kormány mélységes felelősségtől áthatott politikája megmentette az emberiséget a háborútól anélkül, hogy a Szovjetunió ezért bármiféle elvi engedményt tett volna. Bár enyhült a válság, de figyelembe kell venni, hogy csak az első lépést tettük meg. A tárgyalások még hátra vannak. És nem kétséges, hogy az amerikai monopol tőkések nem egykönnyen fogják beismerni kudarcukat, márpedig ez semmiesetre sem teszi majd egyszerűvé a végleges megegyezést Kuba ügyében. Barcs Sándor Péc*' költségvetéséről tárgyalt a városi tanács v. b. A városi, tanács végrehajtó bizottsága tegnap délelőtt ütést tartott. Napirendre került a november 1-én tartandó városi tanácsülés anyaga, vagyis a városi tanács 1963. évi költségvetése, a’ KÖFA 1962. ééi feladatainak végrehajtásáról szóló jelentés és az 1963. évi KÖFA költségvetés, a fásított és parkosított területek védelme. Külön napirendi pontban tárgyaltak a lakás- építési területek műszaki előkésztésének irányelveiről. Az ülés során különösen a Iwii-Svgvetésről, illetve KÖFA| feladatok végrehajtásáról bon- i takozott ki élénk vita. A vb- I tagok közül a költségvetési vitában a többi között hozzászólt I dr. Kocsis Mihály egyetemi tanár, Tancsik Lajos mozdony- vezető, dr. Galabár Tibor, a városi tanács titkára. A vita nyomán a tervbe vett költség- vetési összeget növelték. A KÖFA-alap vitájában j Krasznai Antal, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára és Toller László, a Né- i pi Ellenőrzési Bizottság elnök- I helyettese szólalt fel. Tartalomból Százezer hízott sertés az országnak Egy hét az országutakon ] Keddtől keddit* Amíg Jódból Gergely József lett Párizsi jegyzetek J Sport Tóvölgy. Erb János felvétele. fi világ népei örömmé! fogadják a feszültség enyhülését A Hruscsov—Kennedy-üzenetváltás nemzetközi visszhangja Lapunk vasárnapi számában közöltük Hruscsov elvtárs első levelét Kennedyliez, melyet pénteken éjjel juttattak el az amerikai elnökhöz a kubai kérdéssel kapcsolatban. A szovjet kormányfő ebben a levelében kijelentette, hogy „hozzájárul ahhoz, hogy kivonják Kubából mindazokat az eszközöket, melyeket az Egyesült Államok elnöke támadó jellegűnek tart”. Kennedy örömmel üdvözölt" Hruscsov kezdeményezését és válaszában közölte, hogy az Egyesült Államok hajlandó a Kuba körül érvényben lévő vesztegzár gyors megszüntetésére és annak a szavatolására, hogy nem éri támadás Kubát. Az amerikai elnök javasolta, hogy mindezen rendelkezéseket az ENSZ-en keresztül biztosítsák. Hruscsov elvtárs röviddel Kennedy válasza után ismét levelet intézett az amerikai elnökhöz. Levelében kijelentette, hogy „a szovjet kormány azokon a korábban kiadott utasításokon túlmenően”, amelyek a Kennedy állal „támadónak” minősített fegyverek elhelyezésére szolgáló létesítményeken folyó munka leállítására vonatkoznak, „új rendelkezést adott ki e berendezések leszerelésére, becsomagolására és a Szovjetunióba történő visszaszállítására”. Javasolta, hogy folytassanak tárgyalásokat arról, hogy az ENSZ képviselői meggyőződhessenek ezeknek az eszközöknek a leszereléséről. Kijelentette, hogy a szovjet kormány New Yorkba küldte Kuznyecovot, a külügyminiszter első helyettesét, hogy segítse Lí Thantot a jelenlegi veszélyes helyzet megszüntetésében. Röviddel Hruscsov elvtárs második üzenete után a Fehér Házban felolvasták újságírók előtt Kennedy válaszát. Kijelentette, hogy haladéktalanul ériaú.caésbe lép az ENSZ főtitkárával, hogy megbeszéljék a Karib-tengeri béke biztosítására hivatott kölcsönös rendszabályokat. E nagy jelentőségű üzenetváltások után kétségtelenül a világközvélemény érdeklődésének előterében a kubai kérdés békés rendezésének lehetőségei állnak. Erről számolunk be az alábbi híradásainkban. BUKAREST A román közvélemény érdeklődésének középpontjában a Hrusésov és Kennedy között a kubai kérdéssel kapcsolatos üzenetváltás áll. A román nép melegen üdvözli a szovjet kormánynak a feszültség enyhítésére tett bölcs, építő lépését. A Scinteia hétfői száma „Meggyőződésünk, hogy diadalmaskodni fog a józan ész, biztosítani fogjuk a békét és a népek biztonságát” cím alatt teljes egészében közli Hruscsov újabb üzenetét. BELGRAD „Túljutottunk a válságon”, „Teljes fordulat a helyzetben”. , A szovjet kormány lépése pozitív irányban változtatta meg a Kuba körüli bonyodalmat” — ilyen és hasonló címekkel közli a jugoszláv sajtó Hruscsov miniszterelnöknek Ken- nedyhez intézett üzenetét és a rá adott amerikai választ, amelyeket a lapok teljes terjedelemben ismertetnek. LONDON A Daily Worker vezércikkében ezeket írja: Ismét fellélegeztünk. Végzetes hiba volna azonban, ha lankadni hagynánk az erőfeszítéseket a békemozgalom, a szakszervezeti és munkásmozgalom tömegei részéről, amelyek olyan fényesen tüntettek Kuba és a béke megmentéséért. Az Egyesült Államokban lévő háborús uszítok sajnos még mindig magas állásokat töltenek be. Azokhoz a farkasokhoz hasonlóan, amelyeknek torkából kiragadták a prédát, most bőszebbek lesznek, mim valaha. Amig nincs minden elintézve és aláírva, addig erősíteni kell a mozgalmat a béke megvédéséért. KOPPENHÁGA Per Heakkerup dán külügyminiszter kifejezte reményét, hogy a soron következő szovjet—amerikai megbeszélések végleges megoldáshoz vezetnek. FRANKFURT A Német Békeunió frankfurti kongresszusa üdvözölte a Szovjetuniónak azt a készségét, hogy hajlandó felszámolni a Kubában létesített katonai felszereléseket. A Szovjetuniónak ez az intézkedése — hangoztatták a küldöttek — az ál lamférfiúi bölcsesség győzelme, amelyet senkinek sem szabad összetévesztenie a gyönge- séggeL BRÜSSZEL Henry Spaak belga külügyminiszter hangoztatta: Hruscsov szovjet miniszterelnöknek köszönetét kell mondani és gratulálni kell neki. Kuznyecov Név \ orkba érkezett Ne te York. Kuznyecov, a szovjet külügyminiszter első helyettese vasárnap te New 1 orkba érkezett. A repülőtéré- a? alábbi nyilatkozatot tette: — Elek a lehetőséggel, hogy hangsúlyozzam: a szovjet nép, a szovjet kormány és vezetője, Hruscsov fáradságot nem kímélve arra törekszik, hogy elháruljon * háború veszélye, fegszilát- duljon a béke és biztosítva legyen minden nép, mindéit állam biztonsága. E célok érdekében a szovjet kormány több konstruktív javaslatot terjesztett elő és igyekszik felhasználni miieden lehetőséget a vitás n- zetközi problémák békés úton, tárgyalások útján való megoldására. — Meggyőződésünk, hogy ezt el lehet érni, ha minden' érdekelt fél jóakaratról tesz tanúságot és ésszerűen közeli a kérdéseket. * Nyugati hírügynökségek jelentették, hogy Kuznyecov, a szovjet külügyminiszter első helyettese és U Thant ügyvezető ENSZ-főtitkár hétfői megbeszélése két óta hosszat tartott. Ez volt Kuznyecov első eszmecseréje a főtitkárral a kubai válság)" róL A kubai nép nem fél a fenyegetésektől Oskar Alas, a kubai nagykövetség tanácsosa beszélt a komlói dolgozók nagygyűlésén Forró hangulatú nagygyűlésen találkozott Komló dolgozóival tegnap este fél hatkor Oskar Mas, a budapesti kubai nagykövetség tanácsosa, aki a Hazafias Népfront Baranya megyei és Komló városi bizottságának meghívására érkezett a bányavárosba. A Zrínyi Művelődési Házban hétszáz ember gyűlt össze, s akik nem fértek be a nagyterembe, azok az előtérben és az utcán elhelyezett hangszórókon keresztül hallgatták Oskar Mas elvtárs nagyhatású beszédét. A nagygyűlést Kiss István, a komlói népfront bizottság elnöke nyitotta meg. A népfront megyei bizottságát Igaz Sándorné, Komló városát Dittrich József, a városi párt- bizottság titkára és dr. Simek Árpád tanácselnök képviselte az elnökségben. Ott voltak a város társadalmi és tömegszervezeteinek vezetői is. Kiss István megnyitó beszédében köszöntötte Oskar Mast és feleségét, majd úttörő kislányok üdvözölték virágcsokorral a vendégeket. Ezek után Oskar Mas emelkedett szólásra. — Kedves magyar testvéreim, kedves barátaim! Engedjék meg, hogy megköszönjem a Hazafias Népfrontnak, hogy lehetővé tette számomra, hogy ma itt önökkel találkozzam — kezdte beszédét a nagykövetségi tanácsos. — A világ eddigi legkegyetlenebb imperializmusa most hazámat, a Kubai Köztársaságot fenyegeti — mondotta —, de a mi népünk nem fél a fenyegetésektől. Kuba népe meg(Folytatás a 4. oldatom) U Thant elfogadta Castro meghívását New York. Az Egyesült Nemzetek Szervezetében bejelentették, hogy V Thant ügyvezető főtitkár elfogadta Fidel Castro kubai miniszterelnök meghívását és a hét elején elutazik Havannába. ü Thant vasárnap fogadta Mario Garcia-Inchaustegui kubai ENSZ-delegátust és átadta neki Castrohoz intézett levelét. A levél megállapítja, hogy a főtitkár örömmel üdvözli a meghívást, különösképpen nagyra értékeli azt a tényt, bogy „Kuba forradalmi kor, mánya kész elfogadni a főtitkár javaslatait a béke megörzésére” Jólértesült körök ágy tudják, hogy az ügyvezető főtitkárt kubai útjára elkíséri Omar Lufti, politikai ügyekkel megbízott főtitkárhelyettes, Rikhye dandártábornok« U Thant katonai tanácsadója és Hemane Tavares de So tájékoztatási ügyekkel megbízott főtitkárhelyettes. Arra számítanak, hogy a főtitkár maga csak rövid időt tölt majd Kubában, de — mint erre Castrohoz intézett levelében utalt — munkatársai ottmaradnak a | helyzet laiMilmiiyiMaij^ t
