Dunántúli Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-04 / 232. szám

1 !Mí. OKTÓBER L .. K IAPL6 3 50 féle áj játék Már megkezdte *2 fern fei készülést és a raktárak fel- töltését a Sport-, Hangszer­ves Játéfcnagykereskedelmi Vállalat. A legutóbbi szállít- , Hiányokban. összesen több mint 50 féle újtípusú játék érkezett. Az óraműves, hajas-i és öltöztethető babák nagy- része a Német Demokratikus Köztársaságban készült. On­nan érkeztek a tetszetős, fel­húzható és villany teher- és személyvonatok, valamint a színes felhúzható kiskutyák. Biztosan örülnek a gyerekek a hemyótalpas vontatónak, síző mackónak, műanyag fő­zókészleteknek is. Nem lesz hiány kirakó kockákból épí­tő és egyéb fajátékokból sem, amelyből máris jelentős meny nyiség érkezett Romániából és LengyelországbóL Orvostörténeti nagygyűlés A Magy»- Tndomtayos Aka­démia orvostörténeti bizottsága, aa orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezetének orvos-gyégy- Bzerésztörtélnett szakcsoportja, valamint az Országos Orvostör­téneti Könyvtár orvostörténeti nagygyűlést rendes október M kezdettel a Pécsi Tudomány Egyetem aulájában. A megnyi­tót dr. Farkas Károly, az orvos gyógyszerésztört. szakcsoport elnöke mondja. A- háromnapos nagygyűlésen neves szovjet, német, román és magyar orvo­sok tartanak szakelőadást. Ok­tóber 1-én a résztvevők tanul­mányi kirándulást tesznek Szi­getvár, Harkány és Siklós meg­tekintésére, A vasast mintabánya A termelés 73 százalékát nyerik két fejtésből — Három ér alatt tiz százalékkal csökkent a szén önköltsége Ha a Vasas-bánya termelé­sének, műszaki fejlesztésének, szociális helyzetének alakulá­sét tömören és szakszerűen fo­galmaznánk meg, a következő képet kapnánk. Fejtési, elővá- jási, eredményeik, önköltsé­gük alakulása, műszaki fejlesz tésük, munka- és egészségvé­delmi tevékenységük a minta- bányák sorába emelik a vasa­sakat. összehasonlítási alapul az 1959. évi tényszámok szol­gálnak, s ehhez képest terme­lési eredményeiket állandó nö­vekedés jellemzi. Mégis e tömör jellemzés mö­gött 6j kívánat mafa, új tennivalók várnak a vasa- slakra. Egyik ilyen feladatuk az elő vájára munkák meggyor­sítása, amely a legfőbb előfel­tétele a gazdaságosabb terme­lési mód, a koncentrált terme­lés megteremtésének. Eddigi eredményeik legfeljebb csak azt mutatják, hogy felismerték a gazdaságosabb termelés le­hetőségeit, vagy ahogy mon­dani szokás, látják a felada­tot Az elóvájáshoz hasonlóan a fejtési módszerekben is fel kell számolniok a régi, hagyomá­nyos fejtési élveket Ezen a té­ren már kézzelfogható eredmé­nyeik vannak. Bevezették a korszerű acélbiztosítást kon­centrálták a fejtési termelést, amelynek százalékos megosz­lásában igen jelentős változás Körséta a pécsi rövidáru boltokban Jónéhány telefonhívás, il­letve panaszos levél hívta fel a figyelmünket a pécsi RÖVI- KÖT boltok árukészletére, kü­lönösen olyan cikkek hiányá­ra, amelyek a lakosság elemi szükségletét jelentik. Ilyenek például a fehér, fekete, piros színű gépselymek, a saövőfo- nál, a tízgrammos csomago­lású piros színű gyöngy-perié, a patent (kereskedelmi elneve­zésén nyomógomb) és a sáPP- zár (húzózárj. Ezek az árucik­kek köztudomás szerint nem­csak a konfekció ipar számá­ra szükségesek, hanem a házi­asszony mindennapos szükség­letét képezik, tehát nélkülöz­hetetlenek. A beérkezett panaszok nyo­mán körülnéztünk a rövidáru boltokban, hogy sajáit „meg- | nyugtatásunkra” is kontrollál­juk a fentebb nevezett árucik- | kekkel kapcsolatos problémá­ikat. A személyes meggyőződés [után az illetékesekhez fordul­tunk felvilágosításért A Rö- VIKÖT Nagykereskedelmi Vál lalat igazgatójának helyettese. Somoffwári Sándor, helyt adott a reklamációnak. Az em­lített árucikkek valóban hiá­nyoznak, de csak részben okozható ezért a vállalat. — Ugyanis a Torpedó márkájú gépselymekből, továbbá a szö- vöíonalból a III. és a IV. ne­gyedévben nem nyújtottak be \ megrendelést, miután a meg- 1 lévő készlet elegendőnek mu­'s tatkozott az idei igények ki­elégítésére. A hiány pótlását igen nagy mértekben megne­hezíti az is. hogy a gyáripar jelentős lemaradásban van, ami a szövőfonál, a gyöngy- perié és a pamut esetében is fennáll. Ez utóbbinál mégsem ; annvira a szállítóké, mint in­kább a Nagy kér. Vállalaté a fc-’elősség, mert ha idejeben fel figyelnek a nagy keresletre, ma nem lenne probléma a meg fe'eiő ellátás. Itt követték el azt a hibát is. hogy a kaposvári, szekszár- ' di lerakat okból nem diszpo­nálták időben az árucikket, _ s igv következett be az ellátási zavar. A zippzár igények ki­elégítését elsősorban a nem megfelelő mennyiségű behoza­tal okozta, ugyanis ezt a áru­cikket döntőrészt import utján kapja a kereskedelem. A. jövőt, helyesebben a kö­zeljövőt illetően elmondotta, hogy a fentebb hiányolt árucik kék megrendelése folyamatban van, s az elkövetkező napok- i - *»«. hetekben megszűnnek sí beszerzési, iíletve a vásárlási gondok, A várható új árucikkekre vonatkozólag elmondotta, hogy rövid időn belül nagyobb meny nyisógű importcikk érkezik a RÖVIKÖT boltokba. Többek között kapható lesz a női pla- tírozott harisnya, (a téli női harisnyák pótlására), továbbá gyermek iskolaharisnyák, (térd fix) új fazonú női kesztyűk és gyenmekmelegítők bővítik az őszi-téli áruválasztékot. történt Például 1959-ben az összes széntermelés 84,9 szá­zaléka, 1960-ban 85,6 százaléka, 1961-ben 88,2, míg 1962-ben az össztermelés 91.1 százaléka származott fejtési termelésből. Ennek az eredménynek az a különös jelentősége, hogy a fej tések számának tervszerű csők kertesével érték el. S ha ehhez hozzátesszük azt, hogy nem­csak a fejtések száma csök­kent, hanem a fronthossz is, ezzel még magasabb rangot kap a kitermelt szén tonnák­ban kimutatott növekedése. Ez nyilvánvaló, hiszen a fejtések számának redukálása vezetett el a koncentrációhoz. Jelenleg csupán egy fejtési koncentrá­ciójuk működik, de a hozzá­tartozó két fejtésből nyerik a termelés 73 százalékát A bányában csak alárendelt rövid élettartamú vágatot biz­tosítanak fával, miután fő biz­tosító szerkezetük a TH-gyűrű és az acéltám. De itt is a ki­sebb, a 2.5 méter átmérőjű TM gyűrűt már csak gurítókban és az ereszkékben alkalmaz­zák. Egyszóval ed lehet mon­dani a Vasas-bányáról, hogy hazai viszonylatban az egyik legkorszerűbb művelést folytató özemmé vált. A Vasas-bányánál tapasztal­ható általános fejlődés az ön­költség alakulásában is lemér­hető. Például 1959-ben még az egy tonna szón előállítási költ­sége néhány fillér híján elérte a 460 forintot, ma, illetve az idei év első félévében pontosan 413,26 forintba kerül az egy tonna szén előállítása. A műszaki téren az utóbbi években szintén jelentős fejlő­dés történt. 1960-ban bevezet­ték az acéltámos biztosítást, 1961-ben megkezdték az I/a szinti koncentráció kialakítá­sát, továbbá a biztosítás nél­küli gépi jövesztéses fejtés (szénfűrész) kísérletezését, illát ve alkalmazását Megszervez­ték a 4/4-es telepítés-feltárási munkáit, s az elővájásokat új, nagyobb teljesítményű fúrógé­pekkel látták el. A kutatási osztály tevékeny­sége is sok tekintetben meg­könnyítette üzemi problémáik megoldását. Többek között igen eredményesen foglalkoz­nak az első számú „közellen­ség”, a gázkitörés és a szilikó­zis leküzdésével. A gázkitörés ellem védekezés területén j máris kézzelfogható erediné-. nyeik vannak, de a szilikózis [ elleni küzdelem is a legjobb úton halad. A kutatási osztály munkájának eredményeként már 1957-ben létrejött a gáz- lecsapolás, s hazad viszonylat­ban éppen Vasason kezdték meg először a gáz lecsapolását s egyben hasznosítását is. Eredményeik elérésében igen nagy szerepet töltött be a mun k&verseny- és a szocialista bri­gád-mozgalom. A szocialista brigádok elsőként ismerték fei a gépek jelentőségét, s ők vol­tak azok, akik a tartózkodók előtt bebizonyították, a rakodó gépek előnyeit. Előttük bizony sokan húzódoztak a gépektől, s nem egyszer megtörtént, hogy a munkások a rakodógép mellett kézzel lapátolták a sze­net. Ma már szívesen használ­ják, sőt követelik is a nehéz fizikai munka gépesítését A vasast üzem 1959 óta több, mint 800 ezer forintot költött munka- és egészségvédelmi célokra. Ez az összeg zömében a bánya portalanítására ment, és forintokban talán nem is ér tékelhető az a sok intézkedés, amit a biztonságos munka cél­jaira fordítottak. A korszerű munkahelybiztosítás, a techno­lógia helyes alkalmazása mel­lett egyre ritkább az omlásve­szély, s a tágasabb vágatszel­vények, a nagyobb forgalmú munkahelyek neonvilágítása, a fejtési kézi esi llézés megszün­tetése, mind mind a könnyebb, a biztonságosabb munkát szolgálja. S ha az újítások cél­ját, rendeltését vizsgáljuk, itt is kiderül, hogy döntő több­ségükben szintén a munkavé­delmi és biztonsági célok el­érését segítik. A bánya mindenre kitérj®- dő fejlesztése pillanatra sem szünetel. A meglévő gépi be­rendezésekhez új munkaszer­vezés, újabb korszerű techno­lógia van kialakulóban, s a munkahelyek biztonsága, a munka- és egészségvédelem tökéletesítése elsőrendű fel­adata a vezetésnek, a kutatók­nak. az újítóknak egyaránt. — sgy — Szüret előtt Siklóson A Villány-Siklósi Állami Gazdaság göntéri üzemegységé* ben már készülődnek a szüretre. Az egész gazdaságban közel 240 hatasztrális holdon, a göntéri üzemegységben 85 holdon szüretelnek. Holdanként átlagosan 30—32 mázsa termésre szá­mítanak. Október végére a földben lesz a mag Ezerkétszáz holdat vetnek Villányban Több, mint ezerkétszáz hol­dat bevetni most ősszel bizony nem könnyű feladat. Ezt azok érzik a legjobban, akikre a feladat megoldása vár. A vil­lányi Uj Alkotmány Termelő- szövetkezetben pedig ennyit vetnek. A hái'omszázaiegyven hold őszi árpa már a földben van, a hetven hold őszi keve­rékből is elvetettek jónéhány holdat. De vissza van még nyolcszéz hold búza vetése. Ezt időben és jó talajba elvet­ni bizony nem könnyű, de a villányiak megbirkóznak ezzel a feladattal is. Hétfőn például küldöttgyű­lést hívtak össze: döntsenek maguk a tagok, hogyan lenne a legjobb megszervezni a be­takarítást, ezzel együtt a ta­lajelőkészítést és a vetést. A vezetőség tervvel állt a küldöt­tek elé. Vita után elfogadták a küldöttek a tervet, ötszáz­nyolcvanegy hold kukoricája van a termelőszövetkezetnek. De milyen kukorica! Megadja holdanként a harminc mázsát, ha nem többet. Persze csöve­sen. De így is igen nagy meny- nyiség. A kézi munkaerő még nem lenne probléma, de a szállítás annál inkább az. Az­tán ott van a harminc hold szőlő. Azt is le kell szüretelni. Nagyon jó termésük lesz szőlő­ből. Holdanként lesz 50—60 mázsa is. Mennyiségileg sok lesz és a minőség ellen sem lesz kifogás, ha így marad az idő. Ez az egyedüli munka amivel nem sietnek. Minél ké- I sőbíb szeretnének szüretelni l lget A kukoricával, a cukorrépá­val más a helyzet. Ezt be kell takarítani rövid időn belül an­nál is inkább, mert 300 hold búzát kukorica és cukorrépa után vetnek. A termelőszövet­kezet vezetői elkészítették az ütemtervet és szigorúan ennek alapján dolgoznak. Ebben az ütemtervben megvan, melyik nap mit kell csinálni, melyik területről kell betakarítani a termést, hol kell talajt előké­szíteni és hol vetni. Nagyon helyesen nem osztották fel a gépeket üzemegységek között. A gépek a főagronómus kezé­ben vannak, ö rendelkezik ve­lük. Ő mondja meg, mikor, hol mit dolgozzanak a gépek. így elkerülik az üzemegységek kö­zötti vitát, a gépek nem járnak össze-vissza, hanem tervsze­rűen végzik a legfontosabb munkát egy-egy adott terüle­ten. Ebben a termelőszövetkezet­ben is kevés a gép. Ha minden gépre tudnának megfelelő má­sodik műszakos traktorost ül­tetni, akkor nem lenne hiba. De nincs elég traktoros. JEz ellen pedig már csak jövőre tehetnek valamit. Ezért úgy határoztak: a szállítást elsősor ban a lovakra bízzák. Máskor hét óra felé kezdték el a foga­tokkal a munkát. Most, amint világosodik. És addig mennek a lovak, aardg az est be nem áü. Harmincnégy pár lovuk van. Ezek nem tudják elvégez­ni az összes szállítást, de dön­tő többségét igen. A vezetőség- ‘ nék még a háztáji eiszállftásá- *-na is ueü aoedje. Azt mond­A víz- és villanynyomásos prés-sort készítik elő a présházban A LUXOR bogyózó, daráló és folyamatos présgép óránkénti teljesítménye 40 mázsa szőlő. Stocker József és B. Tóth József n nor\oi ay proliit. ták: a lovak az utolsó kocsi kukoricát a háztáji gazdasá­gokból hozzák minden este. Akkor, amikor már a termelő- szövetkezetben nem lehet mé­ricskélni. Mert ebben a terme­lőszövetkezetben minden kocsi kukoricát lemérnek. Premizál­nak és enélkül nem lehetne igazságosan kiadni a többter­més jutalmát. Ezzel az utolsó fordulóval elérték azt, hogy be jön a háztájiból is a kukorica és a fogatok is nyújtott mű­szakban dolgoznák. Persze nemcsak a fogaitok, de a gépek is bekapcsolódnak a nyújtott műszakba. Három traktoruk két műszakban dol­gozik. A többin csak egy em­ber ÜL A traktorok azonban nem üresen jönnek be a n*ező- rőL Minden traktoros haza­felé kukoricát, cukorrépát, vagy éppen szőlőt hoz majd magával. Nekik ez jelenti majd a nyújtott műszakot A gépeknek is, embereknek is akad munkájuk bőven, öt­száz hold üres területe van a termelőszövetkezetnek. Itt elő­készíthetik a talajt vetésre. Ebben nincs is hiba. Már két­százhúsz hóid búza alá kész és a holdak száma napról napra növekszik. Gyorsan és jé mi­nőségben szeretnék elvégezni a vetést Azt mondják: ha nem bokroeodik meg az időjárás, akkor a hónap végére minden mag a földben lesz. De ha minden kötél szakad, akkor is végeznek arra az időre. mi»t tavaly — november hetediké- a*u & pedig saég ntaaa késő. A pincét is elől:'1 s'nosí’ják az uj termés befogadására. Pénteken megkezdődik a próbaszüret, 10-én pedig már a na szüret, így hát sürgős a munkája Schmidt Ede kádármeet, r nek is. Erb János képriportja, . “áUsESeeStttót: 1 I \ «

Next

/
Oldalképek
Tartalom