Dunántúli Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-25 / 250. szám
062. OKTÓBER 25. ő Két költségvetés Mire költötte a város a pénzét 1938-ban és mire költi ma? A városi tanács végrehajtó bizottsága a napokban tárgyal a város 1963-as költségvetéséről. A pénzügyi osztály már elkészítette a jövő évi költség- vetési listát, amit az ülés elé terjesztenek. A lista kimért és szigorú számoszlopai akkor válnak érdekessé, amikor dr. Lajos József, a pénzügyi osztály vezetője és Bárdosi Németh János, a pénzügyi osztály csoportvezetője az 1963-as adatokat ösz- szehasonlítja az 1938-asokkal. Az összehasonlítás nyomán egészen más megvilágításban látjuk az 1963-as számokat, mint korábban. A bevétel zöme adókból származott 1938-ban 5,6 millió pengő bevétele volt a városnak. A bevétel három forrásból táplálkozott, mégpedig: Magángazdasági bevételek 1 960 000 P (35 százalék). Közjogi bevételek 2 532 000 P (45 százalék). Egyesített közüzemek 400 000 P (7 százalék). A visszamaradó nem egészen 13 százalékot előző évi pénztári maradvány és más apróságok tették ki. A magángazdasági bevételek főként a városi tanács akkori intézményeinek a jövedelmei voltak. Az akkori városi tanács mint kapitalista vállalkozó, 53 bérházat épített és tartott a városban a busás lakbér fejében. Pénz folyt be hozzá a tulajdonában lévő erdőkből (5200 hold), temetőből, pénzt kapott a DGT-től is, mert az a városi erdők alatt bányászott. A közjogi bevételek alatt a legkülönfélébb adók értendők. Rengeteg adó volt abban az időben, elsorolni sem könnyű a fajtájukat. Fogyasztási adót kellett fizetni a lakosságnak a bor, hús, sör és szikvíz után, vigalmi adót adott, ha moziba ment vagy zenés vendéglőben járt. Keresti adót fizettek az iparosok és kereskedők, s kereseti adókat vontak le a mun kásoktól és tisztviselőktől is. Abban az időben még azért is adó járt, ha a paraszt lovaskocsijával a városba jött: vámot kellett fizetnie a város határában. Ma már csak a Budai vám, meg a Szigeti vám nevek emlékeztetnek erre a közép- korlas intézményre. Az egyesített közüzemek fogalma azt jelenti, hogy abban az időben egy kézben fogták össze a vízmüvet a gázmüvekkel, illetve közlekedési vállalattal. Amint látjuk, hozzájárulásuk a város bevételéhez (400 ezer pengő) nem volt jelentős. A Horthy-világban az adókból származott a bevétel többsége. Ma még 10 százalék sincs az adó Egészen más a helyzet ma. A városi tanács jövőre 136,6 mi'lió forint olyan bevételt tervez, amely a városból származik. Ennek megoszlása a következő: Saját bevételek 16 millió Ft (11 százalék). Együttes adó 10 millip Ft (8 százalék). Vállalati hozzáájrulás 110,6 millió Ft (81 százalék). Amint látjuk, a különböző adókból származó bevételek aránya még a tíz százalékot sem éri el. Ez olyan csekély összeg, hogy minden kapitalista országból származó városküldöttség megcsodálja. A finnországi Lahti és az olaszor szági Bologna környékének küldöttei is módfelett elcsodálkoztak, amikor ezt meghallották. A saját bevételek rovat fogalma alatt a városi tanács napközijeinek, kórházának és más hasonló jellegű intézményeinek bevételei értendők. Nem jelentős összeg — a legtöbbet a városi tanács 19 vállalata, tizeti. A Pécsi Fémipari Vailaiattól kezdve, a különböző közművállalatokig (vízmű, gázmű, stb) minden tanácsi vállalatot ide kell érteni. A városi tanács kezelésében van a Ruházati Bolt is, több mint 20 boltjával, a Pécsi Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat CD-nél több boltjával és így to- \ ubb. A 136,6 millió forint''egyébként nem teljes összeg. A valóságban ugyanis nem ennyi, hanem 317,7 millió forint bevétele lesz jövőre a városnak, s a két összeg — a 136,6. és 317,7 millió forint — különbözeiét az állam fedezi. Hogy mégis 136,6 millió forintot írtunk, annak oka az, hogy az állam a múltban egy fillérrel sem támogatta a városokat, így a város csak azzal a pénzzel gazdálkodhatott, amit maga beszedett. Illetve volt még egy lehetősége: drága kölcsönt kérni a bel- és külföldi kapitalistáktól. Az 5,6 millió pengőnek a 136,6 millió forint a megfelelője, a százalék-összehasonlítások csak a két összeg arányában reálisak. Kevés volt az építkezés 1938-ban nagyon aránytalanul oszlottak meg a kiadások. Jellemző erre az aránytalanságra, hogy az összbevétel 30,7 százalékát általános igazgatásra fordították, s ez alatt a városatyák, városházi tisztviselők fizetését, a városházi bútor beszerzésének, stb. — költségeit kell érteni. 16,2 százalék a kül- és belföldi kölcsönök törlesztésére és kamataira ment el, a több mint 5 és félmilliós bevétel csakftem 50 százalékát tehát olyan dolgok emésztették fel, amiből a város átlaglakójának alig volt valami haszna. Az említettek után nem csodálható, hogy mindössze 4,4 százalék jutott közegészségügyre, s ugyanennyi szegényügyre. És az sem meglepő, hogy a két világháború között a városi tanács — a maihoz mérten — meglehetősen keveset épített. Nem építhetett sokat, hiszen a komolyabb beruházásokra nem maradt pénze. Dr. Lajos József szerint a két világháború között a következőket építette a város: 1923—1929 között csatornáztak, bővítették a vízműveket és megépítették a város tulajdonában lévő bérházak egy részét. Mindehhez az amerikai Speyer-bankháztól vettek fel kölcsönt. 1930-ban hozzáfogtak a Széchenyi tér rendezéséhez. Ugyancsak a két világháború között megépítették a Mecseki Üdülőszállót, amely Hotel Kikelet néven a város tulajdonában volt. Épített még a város néhány bérházat (összesen 53 bérház volt a tulajdonában), egyebet azonban nem. A komolyabb beruházások listája ezzel befejeződött, s a kaszárnyatatarozások foglalták el a helyét, mutatva, hogy a pécsi városatyák i§ támogatták a háborús készülődéseket. Több mint százmillió új létesítményekre A 317,7 millió forintos bevételből 11,6 millió forint, tehát az összbevételnek alig 4 százaléka megy el igazgatási költségekre, ami a több mint 30 százalékhoz képest igen csekély összeg. 13 százalékot szociális és egészségügyre, 27 százalékot kulturális ágazatra, 10 százalékot sortatarozásra, 8 százalékot a sétányok, parkok, stb-k fenntartására akar fordítani a városi tanács. Az összbevétel 38 százalékát, 123 millió forintot új létesítményekre akarnak költeni! Ebben szerepel 538 lakás építésének megkezdése, illetve azok egy részének átadása, a Köztársaság téri általános iskola és bölcsőde építkezésének, a Jókai utcai általános iskola építkezésének, a szennyvíztisztító és más létesítésének soronlévó munkái. Nem túlzás: a mai városi tanács többet épít egy év alatt, mint a régi egy évtized folyamán. Magyar László Közlemények Pécs város I. kerületi Tanács 1962 október 23-én, csütörtökön délelőtt 9 órakor a gyárvárosi József Attila kultúrház nagytermében (Remény u. 43.) ülést tart, amelyre a végrehajtó bizottság a lakosságot ezúton is meghívja. Az ülés napirendje: 1. A v. b. apparátus tevékenységének vizsgálata, a szocialista törvényesség és az államigazgatási törvény betartása szempontjából. Előadó dr. Bőhm János vb-tltkár, 2. Beszámoló a mező- gazdasági állandó bizottság munkájáról. Előadó: Kalmár Kálmánná áb elnök. 3. Az I. kerületi tanács 1963. évi költségvetési tervezetének megtárgyalása. Előadó: Lajtai Jenő pü. osztályvezető, * Pécs város I. kerületi Tanácsa értesíti a lakosságot, hogy október 25-én délután s órakor a pécsbá- nyatelepi kultúrházban Pesti Já- nosné, Laskovics József, Gáspár József, Havasi Jpzsef, Hartmann Lajosné és Nyéki László esté 6 órakor a fehérhegyi iskolában Vertike István, Takács Gábor, Komáromi József, Papp Istvánná, Éder Józs'efné, Fodor Ferenc és 'dr. Andren József; az öregmeszesi szakszervezeti helyiségben Zöld Gézáné, Ramaisl Ferencné, Szörényi Jánosné és Köhler Lászlóné tanácstagi beszámolót tart, * A TIT szabadegyetemének kere- ] , tében rendezendő „A ma képző- j művészete” című előadássorozat J j első előadása a korábbi tervekkel , szemben november 8-ra tolódik el. i í Az előadást dr. Major Máté egye- ; I teml tanár tartja „Valóság és | 1 képzőművészet”- címmel. Megvalósulnak a kongresszusi vállalások Télre készülődnek a komlói építők Több építkezésen télen is dolgozhatnak —- Gondoskodnak elég anyagról és téli ruhákról A hosszú száraz ősz minden tekintetben kedvez az építőknek. Feltétlenül hozzásegít az építkezések befejezéséhez, elsősorban pedig a téliesített munkák előkészítéséhez. Egy előbbi cikkünkből már ismeretes, hogy a Komlói Építőipari Vállalat milliókban kifejezett tervteljesítési adósságokkal küzd. Ezek közé tartozik a komlói kórház építése is. ahol a kiesést » a beruházás hiányos előkészítése okozta, s így a kórház „téliesített” munkái is legfeljebb a hideg beálltáig végezhetők. — Hasonló a helyzet a vasasi iskola építkezéseinél is. ahol Húszezres csibenevelő Kátolyban A kazánház még üres, az önitató és önetető berendezések is hiányoznak, csipogás helyett csend van még, de a képzelet benépesíti már azt a gyönyörű gyárat, mert gyár lesz itt a szó legszorosabb értelmében — csibegyár. Egymillió-háromszázezer forintért épül. Felső részében naposcsibék kapnak helyet. Hatalmas, meleg levegőt árasztó müanyák alatt melegszenek majd a csibék. Aztán, amikor elérkezik az idő: megnyitják előttük a csapóajtókat és szép kényelmesen lesétálnak az alsó szintre egy kanyargós, dróttal bevont széles deszkán. Húszezer csirkét nevelnek majd itt egyszerre. S az aprójószág akkor eszik, akkor iszik, amikor neki tetszik. Balatinácz Márk, a kátolyi termelőszövetkezet föállattenyésztője szerint évente nyolcvanezer csirkét tudnának itt felnevelni. Ennyi rántanivaló csirke kerülhetne a városi lakásokba már a jövő évben, ha... Még be sem indult ez a gyönyörű, korszerű csibegyár, amilyen csak egy van a megyében, párját is csak Szegeden találni, s máris itt a „ha”. Eredetileg a járástól azt a feladatot kapták: 1963-ban adjanak 122 mázsa csirkehúst. Azt mondták: csökkentsék ötven sertéssel a tervüket, adjanak helyette még csirkét. Így sikerült nekik elérni, hogy a tervükben most 164 mázsa baromfihús értékesítése szerepet Korszerű, nagyméretű csirkenevelés és sertéshizlalás bizony nehezen fér össze. Mindkettő szinte ugyanazt a takarmányt igényli és elöbb-utóbb felvetődik a kérdés: melyiket inkább. A kátolyiak úgy tervezik, hogy 1964-ben már lényegesen több baromfihúst adnak, de ezzel együtt csökkentik a sertéshizlalást. Nem azért, mintha ebben nem értek volna el jó eredményeket, de kettőre nem futja a takarmány bázisukból. Felépült a kátolyi csibenevelő, tizen már jelentkeztek gondozónak, hamarosan elmennek Szegedre tanulmányozni az ottani működését. Kívülről nézve minden a legnagyobb rendben megy. Csak egy nagy hiba van: a jövő évre a pécsváradi járás 30 vagon baromfitápot kap. Ha teljesen üzemelne a kátolyi esi- beneveló, akkor ennek egyedül nem lenne elég ez a harminc vagon. Mit tehet a járás ilyenkor: több termelőszövetkezetben is • foglalkoznak baromfineveléssel, a tápot tehát elosztja a termelőszövetkezetek között. Mit lehetne tenni, hogy a kecske is jól lakjon, a. káposzta is megmaradjon? Ha felemelnék a baromfitáp-kere- tet — ez is segítene azon, hogy ne negyed erővel működjön a csibegyár. A leghelyesebb azonban az lenne, ha most már végképp eldöntenék, melyik termelőszövetkezet mire profilírozza magát. Mert Így, hogy itt is egy kis baromfi- nevelő, meg ott is, abból nem sok jó sül ki. Érdemes ezen elgondolkodni. | már szeptemberben hozzá kel- I lett volna kezdeni az építkezéshez, de a tervdokumentáció még ma sem felel meg a előírtaknak. A szekszárdi irodaház építéséhez már augusztusban hozzá kellett volna kezdeniük, de közben kiderült, hogy az alapozási tervek rosszak, s az áttervezés közel két hónapra visszavetette a munkálatokat. Igaz ugyan, hogy már „falaz- gatnak” de télire ez az épület sem lesz letakarva. A tervezéssel kapcsolatban eddig még senki sem tudta kideríteni, hogy voltaképpen ki felel a késedelemért. A terveket három évvel ezelőtt a KÖZTI készítette, aztán ebben az évben a Tolna megyei Tervező Iroda korszerűsítette. S mi történt közben? Az alapozási tervet készítő KÖZTI tervező meghalt, s most a két vállalat egymásra. vagy jobb híján a halottra hárítja a felelősséget; E hibák ellenére is komoly készülődés folyik a téliesitésre. Az 1200 fős legényszálló, a kenderföldi C terület, a pécsi István-akna, a pécs—meszes! lakások, a vasasi légakna, a pécsváradí kultúrház. a pécsi 300 ágyas tbc szanatórium téli munkáira minden előkészület megtörténi. Az 1200 fős legényszálló téli építkezésein sürgetővé vált, hogy a mér meglévő hőközpontjában a radiátorokat mielőbb felszereljék. Ha ezt biztosítani tudják, akkor az egyik szárnyépületben egész télen át zavartalanul dolgozhatnak a festőik, a mázolok, a burkoló szakmunkások. A másik épü- letszámyon az ablakok üvegezésével szintén biztosítható lesz a téli belső vakolás, továbbá az aijazatbetonozási munkák is. A kenderföldi C terület lakóépületein a külső szerkezeti falaknak, tpvábbá a tetőfedésnek december 31-i határidőre kell elkészülnie. A külső nyílászáró szerkezetek elhelyezése, valamint az ablakok egyrétegű üvegezése után, a leghidegebb téli hónapokban kerül sor a belső válasz-falazásokra. az ajtótokok elhelyezésére, továbbá az alag-vezeté- kek, a víz, a villanyszerelési munkák elvégzésére. A meszesi F jelű lakóépületek közül négy teljes egészében elő van készítve a téliesí- • lésre, Egyszerű kályhák fűtésével akár mínusz Hf fok alatt Is zavartalanul folyhat a belső munka. Az ugyancsak itt lévő meszesi legényszálló téli munkáinál a temperáló fűtést hőlégfúvóval és dobkályhákkal biztosítják. Megoldották a pécsi 300 ágyas tbc szanatórium téliesítését is. A szanatóriumnál azonban szükséges, hogy még az-esős idő beállta előtt | elvégezzék a tetőszigetelést. Miután a téli időszak külön- I leges baleseti veszélyeket is j rejteget, idejében fel kell ké- | szülniük a balesetek, a meg- ! hüléses betegségek megelőzé- j sére. Ennek érdekében részle - | tes munkavédelmi tervet dol- | goztak ki, amelyben első helyen szerepel a védőruházat, a melegítő ital, a téli öltözők, fürdők biztosítása. A zavartalan közlekedés az anyagtárolás. az anyagmozgatás érdekében messzemenő gondoskodás történt az utak karbantartására. a sínpályák kijavítására, a gépjárművek fékberendezéseinek tüzetes ellenőrzésére, A szabadban lévő man h a helyeken még a tél beállta előtt kivilágítják. az építkezések, közlekedési útjait, s különös gondot fordítanak az oszlopok, állványok, zsaluállványok, du- colások szilárd alapokra, történő helyezésére. A kokszkosarak helyes elhelyezése, a gőzkazánok előírás szerinti kezelése, a tetőmunkák biztosítási övvel való ellátása, elemi kötelességei a vállalatnak. A fentebb említett óvintézkedésekkel egyidőben a téli munkahelyek vezetői kötelesek gondoskodni arról, hogy a dolgozókat a különleges munkavédelmi előírásokra idejében kioktassák. \ *** *sry *-* A PÉCSI HŐERŐMŰ VÄLLALAT lakatosokat és férfi segédmunkásokat keres. Jelentkezés a vállalat személyzeti osztályán; November 4-én az IBUSZ a Pécsi Dózsa—Salgótarjáni Bányász mérkőzésre autóbuszt Indít. Indulás november 3-án, szombaton délután. Budapesten szállás, vacsora. Vasárnap reggel indulás Salgótarjánba Gödöllő, Aszód, Hatvan, Pásztó, Klsterenye útvonalon. Vi^szalndulás mérkőzés után. Részvételi díj 210 forint« Jelentkezni lehet november !We aa IBUSZ irodában* » I A Vili kongresszus tiszteletére két szocialista címért küzdő brigád alakult a Pécsi Villamos- tnari- és Gépjavító KTSZ tekercselő részlegében. A három fázisú és egy fázisú tekercselő brigádok feladatul tűzték maguk elé a minőségi munka további javítását, a javítási idők lecsökkente tét t. illetve 8 napra, a motorok pontos műszaki kimérését. A képen: az egész megyéből hetenként 30 háztartási gép érkezik javításra a részleg javítóműhelyébe. Küzdy Endre és Babos Ferenc szerelők mosógépeket javítanak. ■ Foto: Erb
