Dunántúli Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-21 / 247. szám
«Mt OKTÖBEB 2L 7 Készül a terv Püspöklakon Húsz hold cukorrépa 300 sertésért — Gömőkórmentes tehénállomány Tizenkét centis már a búza Az étet, a fejlődés egy pillanatra sem áll meg. Ezt mond ják Püspöklakon.. Ez tükröződik a most készülő termelőszövetkezeti tervben is. Még csak most készül: legfeljebb a növénytermesztésiben és az állattenyésztésben varrnak biztos számok, de már ezek is sokat mutatnak. Ebben az évben 11,4 mázsa búzát termelt ez a termelő- szövetkezet holdanként. Amikor a járásiak nyolcvan vagon búzát kértek tőlük a tervben, egy kicsit fel is fortyantak: Ennyit ők nem tudnak adná. Végül megállapodtak: hetvenhat vagon kenyérgabonát adnak, el az államnak jövőre. Húsz vagonnal többet, mint az idén. :<gt ezt a tervet teljesíteni': Azt mondják lehet, de meg kell dolgozni érte. Lényegében most is ezer holdon termeinek búzát és ezen a területen kell annyival többet megtermelni, hogy ez a húsz vagon kijöjjön, A püspökMriak tudják, alaposan meg kell dolgozód azért, hogy holdanként 12,5 mázsát takaríthassanak majd be magyar és 14 mázsát intenzív búzából. De bíznak az eredményben. Kétszeri-háromszori szántásba vetették a búzát. Olyan területekre, amelyeknek zöme istállótrágyázott. És nem sajnálták a műtrágyát sem. — Négy forintért kapják a tőzege» fekália mázsáját. Vesznek majd néhány vagonnal és ezzel is fejtrágyáznak. A tervük huszonkét vagon többletet mutat és ezzel a tervvel összhangban van a- határ képe is. Ksv s olyan szépen zöldellő határi lehet látni, mint a püspökaki. Igaz, hogy itt a búza veté'ví szeptember ötödikén elkezd lék és már csak négyszáz hold vetése van vissza. Büszkén mutogatják gabonatábláikat. Van ahol .nemcsak az őszi árpa, de a búza is eléri a 12—15 centit. lényegében el sem készült még a terv, de — mint a határ mutatja — megvalósulása máris biztosítottnak látszik. Van ebben a tervben más is, amit érdemes megszívlelni. A szarvasmarha és a sertéstenyésztésben számszerű fejlődés nem lesz. Rámennek a minőségre. Csak egy példát. Már tavaly megkezdték a tbc negatív és pozitív állatok elszigetelését. így is több jövedelemihez juthat a termelőszövetkezet. A gümőkórmentes tejért Hitelenként negyven fillérrel többet kapnak. Kiszámították, hogy csupán ez a húzás a jövő évben 120 000 forint többletjövedelemhez juttatja a termelőszövetkezetet. Ha a tagok százötvenezer munkaegységet teljesítenek, akkor is mintegy 80—90 fillérrel nő egy-egy munkaegység értéke. Pedig nem csináltak semmit: csak különválasztot- | ták az állatokat A termelőszövetkezet minden évben nagy mennyiségben termel borsót és babot. Az idén is összejött nekik sok jó minőségű bab- és borsószalma, amit géppel bálába kötöttek. Mit kezdjenek ezzel? Szálastakarmányuk van, de ezt is fel kellene etetni, ügy határoztak, hogy a jelenlegi 250 juh helyett jövőre 1200 juhot tart a termelőszövetkezet. Az állatoknak a borsó- és babszalmán kívül a termelőszövetkezet darabonként biztosított naponta 20 deka abrakot és van a juhok részére tartalékolva lucernaszéna is. Ez a .tény is világosan mutatja, hogy ebben a termelő- szövetkezetben nem akkor kezdődött a tervkészítés, amikor leültek és papírra rögzítették az elgondolásokat, hanem jóval előbb, évközben. A püspöklakiak tervében j húsz holddal több cukorrépa szerepel, mint amennyi az idén volt. Érdekes ennek a húsz hold cukorrépának a története. Eredetileg az a feladatot kapták a járástól, hogy adjanak el az államnak 1500 hízott sertést és 250 hízott marhát. — Preisinger elvtáns, a termelőszövetkezet elnöke egyszer ösz- szejött a véméndi tsz elnökével, Rótt elvtárssal. Tsz problémáról beszélgettek. Az egyik arról panaszkodott, hogy sok hízott sertést kell adnia, a másik, hogy sok cukorrépát. Szó szót követett. Végül megegyeztek abban, a véméndieknek na gyobb lehetőségük van a sertéshizlalásra, mivel ott van a sajtüzem, a püspöklakiak meg jobban tudnak cukorrépát termelni. Cseréltek. Húsz hold cukorrépát átadott Püspöklak- nak Véménd, Püspöklak meg adott helyette 300 sertést Vé- méndnek. Most a kátolyi tsz-szel tárgyasainak. Szintén társulási ügyben. Ká- tolynak van egy nagy baromfitelepe. Ezt egyedül nem tudja kihasználni. Ha átvenné a püspöklakiak baromfitervének egy részét, ez jó lenne. Legalábbis a püspöklakiaknak. Ezt a kérdést a két elnök már eldöntötte, csak még abban nem egyeztek meg: mit vállaljon Püspöklak Kátoly helyett? Még nem kész a terv, de máris olyan dolgok vannak benne, amiből sokat tanulhatnak egynémely termelőszövetkezetben. Szalai János Baktériumok és vírusok birodalmában Melyik antibiotikum hatásos? — Szárított baktériumforgácsok Tabletták vérhas ellen? Az 1-es számú belklinika egyik épületrészében kapott helyet a Mikrobiológiai Intézet. Maga az intézet nagyon kicsiny, az értékesebb laboratóriumok és irodák csak egy emeletnyi részt foglalnak el. — Az intézetnek hármas feladata van — mondja dr. Kétyi Iván adjunktus. — Az egyik az egyetemisták oktatása, másik a kutató munka, a harmadik pedig a rutinmunka. A rutinmunka alatt a gyakorlat kiszolgálása értendő, amit a rutinlaboratóriumban fogunk megtekinteni. Kísérleti alany: maga a baktérium Ezzel benyitunk a rutinlaboratóriumba. Meglehetősen nagy helyiség. Az asztalok tele vannak műanyag vagy üvegcsészékkel. A csészék fenekén zselatinszerű GESZTENYESZÜRET Megkezdték a gesztenye szedését a zengővárkonyi Zengöaljg, Tsz-ben. Ez évben körülbelül 400 mázsás termésre számítanak. PÉCSI ÜVEGMŰVESEK. ÖT FIATALEMBER mun- j kajál figyelem, ők a pécsi üveg művesek, s együtt sin- j Csenek idősebbek száz esztendőnél. LászVő Péter, az j „öreg segéd” 23 éves, Vis- nyel János, a „kisinas” a nyáron érettségizett és körülbelül másfél hónapja ismerkedik az üvegműves szakmával. Régi mesterség az üveg- mii vesség. A megyében alig tizen vannak és Pécsett az Orvostudományi Egyetem ü veglechnikai műhelyében dolgoznak. Gyönyörű színekben ját-, szik az olvadó üveg. László Péter húzza a cső két végét. s kialakul az úgynevezel: spicc vagy csúcs segédszál. Megint a láng fölé kerül az üveg, egy-két Icöny- nyed forgatás, majd a végét a szájába veszi s fújja. Egy formás gomba a produkció vége. — Nem ez a profilunk, csak mutattam, — mondja László Péter magyarázatképp. s az asztalról elővesz egy parányi karcsú alkotmányt. — Ebből például rengeteget készítünk. Többek között Martin-golyó, amelyet leginkább a vér larnsfuziónál használnak. Óvatosan visszateszi és egy komplikáltabb üvegalkotmányt emel fel. — Golyós kombinált hűtő. Ezt bizonyos anyagok desz- tilálására használják a klinikákon. Nem könnyű elkészíteni, nagy figyelmet és rutint igényel. De mutatok én egy sokltal érdekesebbet, — fordul vissza az asztalhoz és egy szaxofon alakú elég nagyformájú üvegkreációt tart elénk, — ezt nem mindenki tudja megcsinálni. — Vákum frakcionáló ko- lona. Ilyet helyben még nem csináltunk, ez az első. Különböző fajsúlyú anyagok szétválasztására alkalmas készülék. Itt belül üveggyü- rűcskék vannak, azok lassítják a hő áramlását. Ez a spirál, a nyakon tekereg, belül pedig egy „hideg ujj” segíli a lecsapódást. NÉZEM A MUNKÁT, valóságos remekmű. Visnyeitől megkérdem, vajon ő mikor csinál ilyen készüléket? — Ilyet? — kérdez vissza. — Egyelőre nem. — Én öt éve vagyok a szakmában — mondja László Péter, de nem vállalnám. Gyula bácsi csinálta. — A bácsi szóval tiszteli a 30 éves mestert. — Persze nem szabad elfelejteni, hogy ö nagyon érti a mesterségét, országosan is jó híre van. Már a beszélgetés elején észrevettem, hogy Hamran Gyula mestert nagyon tisztelik tanítványai. Büszkék rá, s végig azon sopánkodnak, milyen kár, hogy ő nem lehet itt. Hamran Gyula ugyanis a bányaüzemnél dolgozik. Beszélgetünk a szakmáról. Könnyű-e? Nehéz-e? Az „öreg segéd” kezdi: — Akik először látják, azt hiszik könnyű, két cigi közt ki lehet tanulni. De hiizzon csak le centrikusán egy spiccet, akkor iáivá marad a szája. — Olyannak kell lenni, ha az ember odateszi, mintha egy darabból lenne. Szépnek, precíznek, simának, körülbelül így. Ezt megtapinthatja itt nincs kidudorodás, vagy csomó. Megkérdem, hogy milyen üvegből készítik munkáikat. — Legjobb a német üveg, — mondja Péter — a jénai Rae.sotherm üveg. Abból mindent lehet készíteni, a hő tágulási együtthatója a legkisebb. — Ablaküvegből nem lehet? — kérdem. — Abból nem. Ha rátenném a lángra azonnal szétpattogna, még a szemét is kiverné az embernek. Ezek az üvegek, amelyekből mi dogozunk félkész áruk. Különböző méretű üvegcsövek- . bői és mdakból készítjük a szükséges berendezéseket, készülékeket. Faggatom a fiatal Visnyei Jancsit, hogyan jutott eszébe épp ez a szakma. Érettségivel a kezében nem gondolt továbbtanulásra vagy más „divatosabb” szakmára? — Nem nagyon szerettem tanulni, a bizonyítványom se volt (i legjobb. Rég elhatároztam, hogy keresek valamilyen szakmát. Műszerész vagy fogtechnikus akartam lenni, de nem sikerült. — Apámnak volt ismeretsége és neki mondták, hogy nézzem meg az üvegművesi szak mát. Megnéztem és egy pillanat alatt megtetszett. Nagyon örülök és hálás vagyok, hogy itt lehetek. — Mennyi a tanulási idő az üvegművesi szakmában? — Érettségivel másfél év. Kérdeznem se kell, hogy mi ebben a szakmában a lényeges, amit jól kell ismerni, mert Péter kérdés nélkül is mondja. — Nagyképűen azt is mondhatnám, hogy művészet, s nem is túloznék nagyon. Érzék, kézügyesség, „abszolút” nyugalom és türelem nélkül nem lehet mesz- szire menni az űvegműves mesterségben. Rengeteg gyakorlás kell, nem remeghet a kéz és nem szabad idegeskedni. Hogy szavait bizonyítsa elővesz egy kis üvegrudet és a láng fölé tartja. Újból gyönyörködöm az izzó üveg káprázatos színében. . — így is lehet, mutatja felém az egyetlen darabot, majd visszaemeli a lángra. — És így is. OXIGÉNT KAP a gáz. sistereg a sárgaréz pisztoly lángja. Formálódik az üveg, olyanra, amilyenre ők akarják a fiatal pécsi üvegművesek. GAZDAGH ISTVÁN piros anyag. Ez a zselatinszerű í anyag a baktérium-táptalaj, j Azért piros, mert fő alkotó j anyaga a vér. — Ezt a táptalajt a beteg 1 valamilyen származékával — ! köpet stb. — beoltják, mire a baktériumok gyors szaporodásnak indulnak — lájékoztat dr. Kétyi. Egy lány nagyon óvatosan köralakú fehér papírlapocskákat helyez a csésze * ípoldatá- nak tetejére. A papírlapocskák különböző antibiotikumokkal vannak átitatva. Ha az antibiotikum hat, akkor a fehér papírlapocska körül nem nőnek a baktériumok. Próbaképpen felemel egy csészét, amelynél a papírlapocs kákát már korábban beletették. Hat papírlapocskát látunk egymástól szabályos távolságra. A penicilines papír körül semmi elváltozás, ott a baktériumok élve maradtak. A sztreptomicint, terramicint, eritromicint tartalmazó papír- lapocska környéke is változatlan, ám a neomicin és a kloro- micetin körül már baktérium- mentes gyűrű látható. Ami hátra van, az már nagyon egyszerű. .. A laboratórium munkatársa megírja a kérdéses beteg orvosának az eredményt: a penicilin, sztrep- tomicin, terramicin és eritro- micin ez esetben nem használ, a hazai kloromicetin kitűnőén beválik. A beteg kloromicetint fog szedni és hamarosan meggyógyul. A vírusok különös tápláléka Dr. Kelemen Géza adjunktus, a víruslaboratórium vezetője az igazi parányok országába vezet. A baktérium még „óriási”, hiszen még a mikron nagyságrendbe tartozik, a vírus viszont csak a millimik- ronnal mérhető, ez pedig ezerszer kisebb még a mikronnál is. Ezek a rendkívül parányi élőlények sokkal „válogató- sabbak” a baktériumoknál. A baktériumoknak a táptalaj is megfelel, a vírusoknak viszont élő sejt kell, csak,,ott hajlandók szaporodni. Természetesen, megkapják, amit kívánnak, ha kell, még tyúkembriót is hoznak a keltetőből. A legínyencebb táplálék mégsem ez, hanem a majomvese sejtje. Pesten mindep hétfőn majomvágás van. Csak a veséjét veszik igénybe, ezen ugyanis csaknem valamennyi fontosabb, Magyaországön megtalálható vírus szaporítható. A vesét felszeletelik, majd különleges eljárás alá fogják, olymódon, hogy a vese millió és millió élő sejtjére esik szét. A majomsejteket termoszban jegelik. Pécsről külön futár megy érte. A sejteket sterilizált kémcsőbe teszik és hogy a még mindig élő sejt el ne pusztuljon, steril bikasavót öntenek be. Ebben a majomvese sejtje sokáig elél. Nos, ebbe a nagy műgonddal előkészített tápoldatba ültetik majd bele a vírusokat. A vírusok tönkreteszik az élő sejteket, s ebből követhet tetnek o vírusok szaporodására. Baktérium — léikitús/áinra De térjünk 'vissza a bakté- okhoz! Az intézetének a kísérletekhez igen sok bak é- riumra van szüksége, ezért baktérium ..neglen;, r ot állítottak fel. A baktériumokat nagy dunsztosüvegekben tenyész k. Megtöltik sterilizált meleg Láp- oldattal, a tápoldatot ..beoltják” a kívánt baktériummal. Öt liter tápoldatban 7 gramm baktériumot lehetne előállíía- ni. Az intézet orvosai ezt k-vés nek tartják, ezért egy gépezet segítségével állandóan keverik a tápoldatot. A tápoldatot ilymódon átjárja a leverő, oxigéndús lesz, s a bőséges oxigén következtében tiz- tizenötször annyi baktérium tenyészthető. Ezt követően egy gépbe, az ún. szuper centrifugába öntik a tápoldatot. Ez a percenként 25 ezres fordulatszámmal járó gép leválasztja a baktériumtömegeket a tápoldattól. A tápoldat elfolyik, a baktériumot pedig le lehet kapar- gatni a hengerről. Olyan iccp- lékeny, mint a melasz, ..íné pedig az élesztőre emlékeztet. Az éleszfőszínű, képlékeny baktériumtömeget különleges eljárással megszárítják, majd szélesszájú, négyszögletes üvegekbe töltik. Dr. Kétyi és mun katársai több üveg baktériumot mutatnak, egy-egy üvegben körülbelül félkilónyi száraz baktériumforgács lehet. A baktérium még ebben az állapotban is képes élve maradni, csak egy máKszemnyit ki 'lene ebből a tápoldatra szórni, s a baktérium újra szaporodna. Ez a baktériumfajta egyébként vérhast idéz elő. A szárított baktériumforgácsot a kémiai laboratóriumban különféle vegyi eljárások alá vonják. A baktériumtömeg vegyületeire esik szét. Eltávolítják belőle a fehéijét, zsírnemű anyagokat és mást. s a sok baktériumból csak hófehér, vattaszerű anyag marad, amely igen közel áll a cukorhoz. Ebből az ártatlan szénhidrátból oltóanyagot akarnak késziteni a vérhas ellen. Küzdelem a vérbas ellen Az intézetnek nagy érdeme van abban, hogy sikerült a vérhas elleni magyar oltóanyagot előállítani. Az első oltóanyagot az intézet orvosai saját magukon próbálták ki. Az oltóanyag annyira új, hogy járványtani szempontból még nincs lezárva. Újabban arra törekszenek, hogy szájon keresztül adagolják az oltóanyagot tabletta vagy más formában. Hgy lehetséges és célszerű-e, arról majd a kísérletek fognak ’dönteni. Az intézet igen' tevékenyen vesz részt a világszerte újnak számító terület, a bélflóra baktériumainak kutatásában. Sok kísérletet végeztek ezzel kapcsolatban a fehéregereken, s a kísérletek figyelemreméltó tanulságokkal zárultak. Magyar László Talajforgatás robbantással A Jakabhegy déli lejtőjén, a Szőlészeti Kutató Intézet pécsi telepén robbanássorozatok rekesztették meg a levegőt. A robbanások nyomán kövek és rögök repültek a magasba, s ahová lehullottak, ott már laza, porhanyó» volt a föld. — Szőlőtelepítésre készítik elő a talajt a kutatóintézet kísérleti telepén. A jövő tavasszal 23 holdat ültetnek be itt szőlővel és a szokatlan eljárásira azért volt szükség, mert a forgatást végző munkásoknak másfél hold nagyságú domb állt útjukban. Ekt a területet — hasznavehetetlensége miatt hosszú idő óta nem művelték. A vastag, terméketlen fedőréteg és a földben lévő sok kő eltávolítását gépekkel nem tudták volna megoldani, kézi erővel viszónt hosszadalmas és igen költséges lett volna. Ekkor a Pécsi Építőanyagipari Egyesülés sietett a kutatóintézet segítségére. Az elgondolás szerint a vállalat lőmesterei robbantásokkal távolítják el az értéktelen, köves réteget a termőtalajról. Két méterenként tíz-tíz dekás robbanótölteteket helyeztek egy sorban és biztonságos távolból villanyárammal felrobbantották azokat. Ily módón 100—120 centiméter mélyen mozgatták meg a köves, száraz talajt. A robbantásokat úgy készítik elő, hogy azokkal egyúttal a szőlőtelepítéshez szükséges forgatást is elvégezzék, illetve a in un kas okra csak a talaj clegyengelésí. marad. f f