Dunántúli Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-21 / 247. szám

IMS. OKTOBER SL. waplA Miről szeretnék beszámolni? Készülődés a megyei pártértekezletré Aehátz Imréné. a Széchenyi Gimnázium igazgatója — Miről számolhat be egy pedagógus a pártértekezleten? — A társadalmunk művelődé­sét előmozdító pedagógiai mun káról. S nem is annyira az eredményekről, mint inkább azokról a még mindig fellel­hető fogyatékosságokról, ame­lyek hátráltatják az oktatás színvonalbeli előrehaladását. Megyeszerte befejeződtek * pártértekezletek. A vállalati, * tröszti, a járási szinten megtartott pártértekezletek után már csak egyetlen fórum, a megyei pártértekezlet tár­gyalja meg az elmúlt ée a következő országos pártkongresszus közötti évek építőmunkáját, az elmúlt három esztendő eredményeit, problémáit. Erre készülnek most a megye kommu­nistáinak küldöttei, választott képviselői, hogy a párt VIII. kongresszusa előtti utolsó plé- numon gazdag útravalót adjanak a kongresszusra választandó küldötteknek. A népes küldöttség tagjai közül az alábbiakban hármat szólaltattunk meg. Három fontos intézményünk vezetőit, kommunista képviselőit: Mondják el, — ha vázlatosan is, — mire készülnek, miről kívánnak beszámolni a megyei pártértekezleten. Az iskolareform és vele pár­huzamosan a tantervi reform kitűnő oktató, nevelő munkát kíván. A tanárnak jól felké­szülten, pihenten kell hozzá­fogni a munkához. A túlterhe­lő munka mérhető módon csők kenti az eredményt. Ezért ige» fontos a szakkáderek, jelen esetben mind a tanárok, mind a népműveléssel foglalkozók számának gondos szervezése, aminek következtében egy em­berre akkora- munka hárul, amekkorát kitűnően, a a kí­vánt eredménnyel tud elvégez­ni. Tehát az új iskolák terve­zésekor, időben gondoskod­junk tanárokról, s ne egy má­sik iskola munkáját nehezít­sük meg az új iskola létreho­zásakor: A legjobb tanár sem tud megnyugtató módon dolgozni, ha a tárgyi feltételeket nem biztosítjuk a számára. Mérsé­keljük tehát a rendezvények! számát, illetve a közönséget ne > főképpen a tanuló ifjúság kö­réből toborozzuk. Sajnos, van olyan hét, amelynek minden napján rendkívüli programja akad a tanulónak. Ezek a sűrí tett elfoglaltságok megterhelik a tanulókat, a tanárokat és a szülőket is. Bízzuk rá az isko­la nevelőtestületére, mit tart helyesnek, mit tart szükséges­nek a tanulók fejlődése érde­kében. Eddig az őszi időszak, a nyugodt tanítás, tanulás ide­je volt, most azonban a sok program megzavarja az egyen letes munkát. S mi kellene még? A szem­léletes tanításhoz kitűnően fel szerelt szertárak, tanműhelyek létrehozása, hogy a szakmai képzés jó eredménnyel járjon. A közösség és egyén nevelése során igen sok gondot okoznak, a jó eredményt elgáncsolják árok a tanulók, akiknél zilált e családi élet. Szükséges ezért a társadalmi nevelést is olyan fokra fejlesztenünk, hogy ál­tala orvosolni tudjuk a csalá­di élet ilyen betegségeit, hogy a családi otthonokra legalább az „egészséges” jelzőt illeszt­hessük. A jó nevelőmunkához töké­letesen kellene ismernünk ta­nítványainkat is. Ehhez pedig elengedhetetlenül fontos a szü lőfe és a pedagógusok szoros kapcsolata és mindkét részről az őszinte bizalom. A szülő tárja fel a pedagógus előtt a valóságos helyzetet, ne titkolja el gyermeke hibáit, vétségét, mert evvel a magatartásával sokat árt gyermekének. De le­gyen őszinte a légkör a szülő és a gyermek között is. Fiatal házasok számára kötelező tan­tárgynak kellene lennie a ne­veléstudománynak. Kevesebb elmélettel, sok gyakorlati pél­dával. Erről szeretnék beszélni. Er­re szeretném felhívni a párt­értekezlet figyelmét, s egyben segítséget, támogatást kérni a problémák megoldására. Nemeskéri László, a Baranya megyei Építőipari Vállalat igazgatója A megyei pártértekezleten az építőipar olyan problémáit kívánom elmondani, melyek az építőipar jelenlegi helyze­tét mutatják be, továbbá azo­kat a legfontosabb tennivaló­kat. amelyek a gyorsütemű fejlődést biztosítják. Az idei esztendő legfonto­sabb célkitűzése az volt, hogy határidőre felépítsük azokat a létesítményeket, melyek az oktatás célját szolgálják, s át­adjuk a tervezett lakásokat és ipari üzemeket rendeltetésük­nek. Jelenteni fogom, hogy vállalatunk ezeket a feladato­kat végrehajtotta, illetve év végéig átadja mindazon léte­sítményeket. melyek ez évre szóló programunkban szere­pelnek. Ezen belül november 30-ra lakásátadási kötelessé­geinket is teljesítjük és terven felül az év végéig 60 lakást adunk át. A lakásépítkezéseknél a mi­nőség javítása mellett legfon­tosabb feladatunk az építési időik csökkentése. A minőség terén már nagyon komoly fej­lődést értünk el, és remélem, hogy a vállalatoknál foganato­sított intézkedések meghoz­zák a hiány nélküli lakás­A jövő évben a program nagyobb lesz. mint az idei. A nagyobb feladatokat pedig csak úgy tudjuk végrehajtani, ha biztosítjuk a lehetőségét annak, hogy dolgozóink több­sége a téli időszakban is dol­gozni tudjon. Jövő év első fe­lében befejezzük azokat a be­ruházásokat, amelyek a fej­lettebb építési módot szolgál­ják. Ennek érdekében sok olyan műszaki intézkedést haj­tunk végre, amelyekkel a mi­nőség javítását és az ütem fo­kozását kívánjuk megoldani. Dr. Tényi Jenő, a Pécsi Orvostudományi Egyetem pártbizottságának titkára i Megvalósulnak a kongresszusi vállalások ! Hatezer hektó sör Szívügyüknek tekintik a kongresszusi munkaversenyt a Pannónia Sörgyár termelési és karbantartó brigádjai A gyár a III. negyedév végéig 6 ezer hektoliter terven felüli sört gyár­tott és 61 ezer forintos évá anyagtakarékoseági vállalásából szeptember 31-ig 51 ezer forintot már teljesített. A gyár egyik legjobb brigádja a főzőházi KISZ-brigád. Kovács Emőke a színsörlét fokolja. Nagy megtiszteltetés szá­momra, hogy a megyei kül­döttértekezlet munkájában részt vehetek és tolmácsolha­tom az egyetem dolgozóinak véleményét, javaslatait A lehetőségekkel élve. min­denekelőtt arról szeretnék be­szélni. hogy milyen tények bi­zonyítják a mi egyetemünkön is a kongresszusi irányelvek azon megállapításának helyes­ségét, hogy v .meggyorsult és jelentősen előrehaladt a szo­cialista értelmiség kialakulá­sa”. Többek között a felsőok­tatás reformja érdekében tett kezdeményezésekről szeretnék ' szólni, továbbá arról, hogy j megnövekedett az érdeklődés kutatóink körében a megyénk­ben felvetődő gyakorlatilag fontos tudományos és egészség i ügyi problémák iránt. A kór- I élettani, a közegészsógtani, a i kórbonctani intézetek és az I. számú belklinika orvosai fog­lalkoznak a bányászainkat érintő szilikózis betegség meg­előzésével, az ellene való véde­kezésnek és a korai felismerés lehetőségeinek kutatásával. Az egészségügyi problémák iránt megnövekedett felelősség érzet tükrözi, hogy orvosaink több ezer embert vizsgáltak meg a sellyei járás termelő­szövetkezeteiben és most ter­vezik a járás közegészségügyi viszonyainak teljes felmérését. Ezek és más példák is azt bi­zonyítják. hogy orvosaink kö­zül egyre többen és aktívab­ban vesznek részt a rájuk vá­ró nevelési — tudományos és gyógyítási feladatok megoldá­sáért folytatott munkában és ezt mindenekelőtt azért teszik, mert pártunk politikáját jó­nak tartják, érzik a vezetés és a társadalom irányokban meg­nyilvánuló bizalmát. E bizalom alapján egyetemünkön is meg­vannak a feltételei annak, hogy a kommunista szakember képzés, az oktató, nevelő és tudományos munka egységé­nek megteremtése terén az irányelvekbe!! vázolt felada­toknak mindenben meg tud­junk felelni. Természetesen, vannak té­nyezők, melyeket az előrehala­dás érdekében korrigálnunk kell, vannak kérdések, melye­ket jobban kell megoldanunk, vagy előítéletek, melyeket tisz­tázni kell. Ezzel kapcsolatban a szaktudás megítélésének kérdéséről, tudományos éle­tünk szervezésének és vezeté­sének problémáiról, vagy azok­ról az apró bosszantó nehéz­aégekről szeretnék szólni, me- I felül ezer hektóval több sört ‘den fontos a biológia, ti-szta- lyek anyagi vonatkozásban J fejtettek. Naszvadi Pál szűrő gazdasági vezetésiünk, szerve-. zésünk miatt még mindig fenn j állanak, s melyek zavarják a munkát akkor, amikor a tár­sadalom hatalmas összegeket áldoz a tudományos munka zavartalan folytatására. — ser — A hordófejtők vállalásukon Az erjesztő minden részében masszát présel a fejtőben. ság betartása. Az erjesztőbri­gádot dicséri, hogy a tisztasági versenyben az élen járnak. Tanulságos beszélgetés A M$H Vállalat kSM a érdekeltekkel, hogy vadgesztenyét nem vásárol átadásokat. Az átfutási idők­kel még nem lehetünk meg­elégedve. A műszaki szerve­zési intézkedéseket az átfutási idők csökkentése érdekében kell megtenni. » , Termelékenységünk ebben az évben — részben a nagy létesítmények befejező mun­kája miatt — nem alakult a követelményeknek megfele­lően. Azon dolgozunk most, hogy megjavítsuk a munka- szervezést és ezen keresztül minimálisra csökkentsük az elkerülhető időveszteségeket A munkaszervezés megjavítá­sa érdekében magasabb szín­vonalra kell emelnünk az ipa­rosított munkaszervezést. Vál­lalatunknál a profilozási rend­szer jól bevált, de a folyama­tos üzemszervezés terén még nem sikerült komolyabb ered­ményt elérni. Nemrég egy kis­ipari SBBövetk»Bet dolgozója kereste fel panaszával párt bizottságunkat El­mondta, hogy a szö­vetkezet elnöke és a párttitkár iszákos, a dolgozókkal szem ben durvák, igazság talanok. Bizonyíték ként elénk rakott egy panaszos leve­let, melynek saöve- be: „Alulírottak ki­jelentjük, hogy a KTSZ-től a kímé­letlen és igazságta­lan bánásmód miatt léptünk ki”. A levé­len 11 aláírás ste­repet A vezetők egymást Jutalmaz­zák. A műszaki ve­zető testvérét sógo­rát könnyű beosztás ba tette. A dolgo­zóik bírálatát el­nyomják. A nor­mák nem iraegfefle- lően vannak megál­lapítva. Az egyik szakmunkásnak ugyanazon munka­darabból harmin­cat a másiknak ti­zenötöt kell éüoészí tenie, hogy a 100 százalékot taljesít­Í.K. Termásttrieaeri el­mentünk a KTSZ- be és megvizsgál­tuk, mi igaz a beje­lentésből. Ugyan­azok a panaszosok, akik pár perccel előbb vádoltak, kénytelenek voltak elismerni, hogy nem a valóságos helyzetet tárták elénk. Az elnököt utoljám 1952-ben, pontosan 10 éve lát­ták italosam Azt a bizonyos panaszos- levelét, melyet ez év október 10-én készítettek, olyan személyek írták alá, akik mér 1999-ben kiléptek a saövefke aetbőL A jelente* elnök fontodé jáfoa esek IBM tanén ka­rt». A párttflfaért jóval kflépésfflc ótém itasMUk meg. A KiéuU ve aető sógeen, testvé­re már 1994 éta van jelenlegi beess tásában és nem is & műsza ki vezető nevezte ki őket. Hát akkor ki kit bántott meg? Mi az igazság a súlyos vá dákból. Ez ér nyarán ér­A sör utolsó érési állomása az ászokpince. Berta János egy ha­talmas hordót csapol a pincerengetegben. Huszonnégy tsz kapott az idén villanyt •ékéftéfc a mmvke.- veraenyt, a szövet­kezetben. A pana­szosokat a verseny- bizottság nem java­solta kiváló dolgo­zóknak, ezért meg­sértődtek és megkez dődtek a pletykázá- sok, intrikák. Dehát. miféle em­berek azok, akik az őszinte szót félre­magyarázva, öntelt hiúságból ártanak dolgozó társaiknak és annyi felesleges vizsgálatot végeztet nek el az illetékes szervekkel T! Az ilyen magatartás el­ítélésére nem lehet eiég kemény sava­kat hasxnáÜL, Aa faiiifc ata. A segíteni szán déksnó bfr&at nem k* a Aszta légkör kfelakftásénafc az előfeltétel*, de feá- emdOoedésentc atap- ja te. Se stem értttnk egyet az ilyen ál- bíráló szemléleté­vel, mert ez elferdí­tése pártunk őszin­te, nyílt politikájá­nak. í Gongt József í nya lett az ebő a tsz-majcr- vfflatnoeftáebaa. A pécsi és mohácsi DÉDAS25 már az első ffl évben teljesítette éves taa- villamoeftán tervét Július vé­géig a megye 19 termelőszövet kezeli majorjában szerelték be vissza nem térítendő áUturri hi télből az új transzformátorál­lomást és primervezetéket Ezen kívül öt termelőszövet­kezetben a községi transzfor­mátorállomásról oldották meg a major villamosítását. A bel­ső szerelési munkákat a ME­GYEVttS teggeaie. így Staate sen 24 termelőszövetkezeti ma­jorba jutott el az idén a vil- lanyáram. A jövő ér első negyedébe* újabb 14 tsz-major villamosí­tása szerepel a tervben. A tél! hónapokban azonban nehezebb a hálózat építése. Ezért a DÉ- DÁSZ és a MEGYEVILL vál­lalta, hogy hét tsz; Egerág, Bo gád, Lothárd, Pogány, Zengő- várkony, Szigetvár és Tetszeni györgy majorvillamosításál' előrehozzák erre az évre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom