Dunántúli Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-19 / 245. szám
1962. OKTOBER 19. NAPLÓ 3 Hároméves történelem Egyházaskozáron Négy falu egy tsx-ben — 1200 forintos havi jövedelem konyhájára. A tsz-tagok részére 1962-ben négy házat építettek. A vezetés színvonalának javítása volt a második feladat. A szövetkezet élére Hársfalvi Imre személyében nagyüzemi tapasztalattal rendelkező ember került. A vezetés első feladataként a tervek megbeszélésébe, kidolgozásába vonták be a tagságot és reális felméréseket végeztek. Változtatást hoztak az elosztás módszerében, mert ez év elején rátértek a készpénzfizetéses rendszerre. Ennek eredményeképpen megnőtt a munkakedv. A 330 tsz- tag átlagkeresete júliusban 1300, augusztusban 1212 forint volt. A tagok jövedelme a háztájival együtt eléri a havi 1400 —1500 forintot. A vezetőség számos gazdasági intézkedést hozott. A korábbi 33 tele növény helyett 15-öt termelnek. A társfalvakból üzemegységeket szerveztek. A tagság öntudatának fejlődése Ez volt a harmadik oka a tsz gyors talpraállásának. A helyes anyagi ösztönzés folytán a tagság munkakedve megsokszorozódott. Különösen jól dolgozott a régi „törzsgárda”, például Jackó Mátyás kocsis, Jakab Rafael raktáros, Gyurka János tehenész, Novák Krisztina állattenyésztő, Bott Demeterné növénytermesztő és sokan mások. Míg korábban a brigádvezetőknek házról házra kellett járniuk munkásokért, addig most önként jönnek a tagok. A jövő tervei 1963-ban munkaegységértékre átszámítva 40 forirtot fognak osztani, a készpénzfizetés mellé bevezetik a terménypremizálást, mert ez a legjobb elosztási forma. Tovább folytatják a termelés specializálá- sát, főként aprómagvakat kívánnak a gabonatermesztésen kívül termelni. A vöröshere, a lucerna, a fehérhere jól fizet a dombos tájon. Fokozzák az állattenyésztés hozamát, szelektálják a tenyészállatokat. Ez annál is inkább kívánatos, mert az egy tehénre eső tejtermelés visszaesett. Míg 1959Ha valaki három-négy évvel ezelőtt azt mondta volna az , egyházaskozáriaknak, hogy 1962-ben egy szövetkezetben fognak dolgozni és a munkaegység értéke meghaladja a 35 forintot, ugyancsak furcsán néztek volna rá. Mert Egyházaskozáron két szövetkezét alakult, egy német és egy magyar. Azt meg már említeni sem kell, hogy a kettészelt falu két szövetkezete alig tudott a lábán megállni. 1959-ben aztán a két szövetkezet egyesült, sőt előnyös „házasságot” is kötöttek még három községgel: Szárásszal, Hegyhátmaróccal és Tófüvei. A 3000 hold szántóval rendelkező és 330 tagot számláló közös gazdaság pedig elindult a fejlődés útján. Az anyagi, technikai bázis megteremtése A szövetkezeti gazdálkodás megszilárdítását elsősorban az anyagi-technikai bázis megteremtése segítette elő. Miből állt ez a bázis? Az állattenyész téshez szükséges törzsállomány kialakítása, épületek építése, gépek beszerzése. A szövetkezet saját erejéből három év alatt három tehénistállót épített 180 férőhellyel, azonkívül egy szintén 180 férőhelyes borjúnevelőt, 152 férőhelyes hízómarha-istállót, két sertésfiaztatót, őt hizlaldát nem kevesebb, mint 700 sertés részére, 250 süldő felneveléséhez elégséges szállást, 80 kocának pihentetőt, két 3000 férőhelyes csibenevelőt, hat górét, 5 és 10 vagonosat, egy gépszínt, egy 40 vagonos kombájnszérűt, 28 holdas víztárolót és egyéb apróbb épületeket. A„ egyesülés óta tizennégy erőgépet vásároltak, ötvenkét munkagéppel. Az állattenyésztés fejlődésére jellemző számokat is soroljunk fel: 1959- ben 49 tehenük volt, ma 136, 1960-ban még csak 156 hízósertést adtak el, 1962-ben már 900-at Törzsállományukat képezi még az idén vásárolt 5000 naposbaromfi és a 4100 pulyka is. A szövetkezetnek 28 tagú építőbrigádja van, és így az épületeket maguk építették. A tsz építőbrigádja nemcsak a közös gazdaságnak, hanem a tsz-tagok részére is végez munkát, ebben az évben is például 400 ezer forint jövedelmet hoztak a közös gazdaság ben 2860 liter, 60-ban 2230, addig 61-ben 2115 liter volt az egy tehénre eső tejmennyiség. Kétségtelen, hogy friss üszők beállítása gátolta a tejtermelés növelését, de a jövőben már a tehenenkénti tejtermelés növelésére is gondolniok kell A második ötéves terv ideje alatt mintegy 100 holdra emelik a kertészet területét, ebből 30 holdat öntöznek. Az egyházaskozári Haladás Tsz tagsága előtt szép jövő áll, megszilárdított gazdaságuk kiállja az idő próbáját, növekvő árutermelésük hasznos az országnak és jó gazdálkodásuk a 330 szövetkezeti tagnak, akiknek jó megélhetést, tisztes jövedelmet nyújt a közös gazdaság. Szflts István Pártértekezlet Pécsváradon (Folytatás a* 1. oldalról) Nem azért íródott ez a beszámoló, hogy j egyzőkönyvsze- rűen felsorolja az összes felszólalók minden mondatát. Az igaz, hogy érdemes volna mindenkit megemlíteni, aki a vitában részt vett, mert kivétel nélkül mindenki, aki beszélt, értékes gondolatokat adott a tanácskozáshoz. Mégis, most mindössze az a célunk, hogy megmutassuk olvasóinknak, milyen érdekes, újszerű aktíva gyűlés volt ez a pécsváradi. Bizalomra, bizalom a válasz Szirom Károlyné után még sokan szólaltak fel. Tóbiás Mihály a járási tanácstól, Bak- sa Mihály a hidasi bányaüzemtől, Votova Ádám Szederkényből, Andrics Péter Ká- tolyból, Bauer László Mecsek- nádasdról, Kaszás Gergely Bér kesdről és még sokan utánuk. Az újságíró tolla nem is tudná visszaadni hűen ennek az aktívagyűlésnek közvetlenségét, őszinte hangját, adatokkal és tényekkel gazdagított érveit a szocialista építőmunka igazsága mellett. Minden felszólalásból kicsendült, mennyire büszkék rá, hogy részt vehetnek ezen az aktívagyűlésen, akik eljöttek. Volt aki úgy fejezte ki fezt, hogy elmondta: meglepődött, amikor megkapta a meghívót. „Miért éppen én?” — ez volt az első gondolata, de úgy döntött, hogy eljön, itt majd kiderül, hogy miért éppen ő. Bauer László mondta el hasonló gondolatait, nagy figyelem közpette; s ő beszélt arról is, hogy hány fajta ember van ma ebben az országban. Találóan jellemezte az „én nem politizálok” jelszó mögött tevékenykedőket, amikor elmondta róluk, hogy azért ők is örülnek az őszinte jó viszonynak, amely a pártvezeKétszáz ember és kilenc gép töri a kukoricát a Pécsi Állami Gazdaságban Egy hónapja kezdték meg a kukorica törését a Pécsi Állami Gazdaságban, eleinte csak szórványosan, mivél a kukorica éretlen volt s megfelelő munkaerő sem állott a gazdaság rendelkezésére. A nagy kukorica betakarítási kampány a napokban kezdődött meg. Most már a csőtörőgépeket is beállították, öt kétsoros és négy egysoros cső- törője van a gazdaságnak, s a kilenc gép naponta 28 holdon töri le a kukoricát Ezekkel a gépekkel, ha üzemzavar vagy meghibásodás ftem jön közbe. 40 nap alatt 1000 holdat tudnak letörni. A másik 1000 hold betakarítására a gazdaság idénymunkásokat fogadott. Száz munkás érkezett az Alföldről, ötven pedig a pécsi Munkaerőgazdá kodási Hivatal útján a'környező községekből szerződött a gazdasághoz. A gazdaság még további ötven munkás fogadására készül s így december | 1-ig 200 idénymunkást foglal- I koztat a kukorica betakarításában. Segítséget küldtek a! pécsi iskoláik is. Az elmúlt j héten a Pécsi Gépipari Techni- | kum diákjai két napig, a Leö- wey Krára Gimnázium diák- i jai ugyancsak két napig segéd- j keztek a betakarításban, a poli' technikai gyakorlatok keretében. Jövő hétre újabb pécsi iskolák jelezték segítségüket, hogy a gazdaság óriási meny- nyiségű, több mint 600 vagon- nyi kukoricatermése mielőbb fedél alá kerüljön. A kukorica tárolásának megkönnyítésére, a szállítás út jánák lerövidítésére a gazdaság a kukorica tábla szélén építette fel a tároló helyeket. Vaskapu pusztán, ahol 1500 hold kukorica van egy tagban 40 ilyen olcsó kivitelű egyenként 4 vagonos górét épített a gazdaság. Megkezdték a kükoricaszár betakarítását is. egyelőre — kísérletképpen — rendre rakó gabonaaratógépekkel. Az októberi kukoricaszárat kévékbe Film a mohácsi halászokról A napokban a mohácsi Petőfi Halász Tsz-t a megyei tanács megbízottai keresték fel, hogy filmre vegyék a dunai halászatot. A mohácsiak a Duna alacsony vízállása miatt a belvízi halászatot mutatták be az érdeklődőknek. A ruhern u iatőva l egybeköt öt t vevőim Letok Az árubemutatóknak és kiállításoknak a Pécsi Kiskereskedelmi Vállalaí nál már hagyománya van. Az utóbbi két évben rendezett több lives kiállítás és be mutató után most újabbakra készülnek. Október 23-án, kedden délután 5 órakor a Széchenyi téri háztartási villamosgépeket árusító üzletben (Széchenyi tér és Jókai tér sarok) centrifuga bemutatót tartanak. Azok, akik- rek már vannak elektromos háztartási gépeik, a helyszínen gépeik használatával kapcsolatos szaktanács"- kat kérhetnek. A bemutató alkalmából reprezentatív ki rakatot készítenek -íz üzletben, amelyben feltüntetik . a centrifuga hasznos tulajdonságait. Október 26-án, jövő pénteken a Kossuth Lajos utcai hanglemezboltban kerül sor hasonló bemutatóra, de itt természetesen a bolt jellegének meg felelően, hanglemez zekkel ismerkedhet nek meg a vásárlók. A bernutató alkalmával „Hanglemez vágj- hangszalag” címmel rö’ id előadást tartanak, majd' értékes rr j- vészlemezeket tor- . gatnak és bemu.at- íák a csökken*.att árú hanglemezeket ■s Azok a vásárlók, akik a bemutató alkalmával vásárolnak az üzletben, ajándékul egy-egy hanglemezt kapnak. Mind a 23-i, mind a 26-i árubemutatóval egybekötött ve- V őankétra meghív ■ iák a boltok állandó vásárlóit, de sí' vesen látnak nun- den érdeklődőt. 135 méteres acéltémos frontfejtésben A komlói Kossuth-bányán dolgozik Na gy Dezső frontmester 120 fős fejtési csapata. A zömében fiatalokból álló brigád 135 méter hosszúságú frontfejtésben fejtőgyalú segítségével jöveszti a szenet. A VIII. pártkongressz us tiszteletére versenyre hívták az ország ösz- szes gyalúsfejtéseit. Eredményük kiváló; hat hónap átlagában naponta 173 centimétert haladnak előre a szénfalban, ami országos reko rdnak számít. A Kossuth-bányai gyalus bri gád esélyese a Központi Bizottság kongresszu sí verseny -4 szia jártak. A fotóriporter lencséje 600 méterrel a föld felszíne alatt munka !. Szánoczkl Albert vájár fejtőkalapáccsal jövet•*; a szettet a páncélkaparóra. A 10-es telepjén található Kossuth-bánya lekitünőbl szene, ahol a gyalu zökkenőmentesen üzemel hetrie ... Sajnos, amikor Ott jártunk, éppen elromlott. A „hosszú front" hat méteres szakaszain egy- egy csoport dolgozik. Egy dologra nagyon keV ".gyelniük; arányos ütemben haladjanak előre a szénfalon, mert végig a 135 méteres fw ton, centiméterre egyezni kell az iránynak. A páncélkaparó a fémtámok előtt helyezkedő: el, arra kerül a lefejtett szén, (ha a gyalu iize mel, akkor az automatikusan kaparja a szállítóberendezésreij, amely a keresztvagati szala gra hordja, s onnan kerül a k^rpmr’í gyűjtő bunkerba. ■Jenedek János egy évvel ezelőtt lett vájár eg nincsenek vagy tapasztalatai a frontiej- •sekben. Egy kis tapasztalatátadás soha sem ■t. Nagy Dezső frontmester szívesen meg* mutatta, mit, hagyass keU cérnáim * 1 tők, a párttagok és pártonkí* vüli tömegek között kialakult. Szólamok nélkül, frázisok nélkül, világosan beszéltek tegnap a pécsváradi aktívagyűlésen a pártonkívüliek. Akkor is. amikor azt mondták el, hogy itt és ott még előfordul, hogy nem úgy hajtják végre a párthatározatokat az alapszervezetben, ahogyan kellene. Mert ezt a pártonkí- vüliek is látják. Akkor is nyíltan szóltak, amikor a pártélet belső ügyeiről mondtak véleményt, — mert erről is oszin- ! tén adott képet a járási párt- i bizottság beszámolója. Együtt a párt politika iáért Tanó Nándor, a Házai ia« Népfront pécsváradi járási 1it- i kára nyitotta meg és zárta be az aktívagyűlést. Ö mondta el j a résztvevőknek, bogy a járási | pártértekezlet döntött úgy, hogy a pártbizottság beszámo- I lóját a pártonkívüliekkel is ismertetni kell. Papp János elvtárs, a járási pártbizottság titkára kitűnően eleget tett ennek a határozatnak. Előterjesztette a beszámolót. A vita pedig megerősítette a valQságpt: a párt csak a pár- tonkívüli tömegekkel együtt tudja megvalósítani politikáját, amelyet éppen értük, a dolgozók szocialista jövőjéért ■ folytat. A tömegeknek pedig i tetszik az őszinte szó, a biza- ! lom, ezért válaszolnak bi/o- j lommal rá. Gy. R. kötik és takarmánynak tárolják. November elején helyezik üzembe az Orkán járva- sílózókat, amelyekkel felaprítják majd alászánják a kukoricaszárat.
