Dunántúli Napló, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-02 / 205. szám
4 A RíAWLÖ 1962. SZEPTEMBER 2. Az új svéd film problémái Ingmar Bergman filmjeinek, rendkívüli sikere világszerte arra késztetett sok filmkri- I tikust, hogy a svéd film újjá- I születését emlegessék. Ezzel szemben svéd filmszakemberek arról panaszkodnak, hogy az utóbbi években csökkent | a gyártott filmek száma. A tíz, tizenöt évvel ezelőtti 30— 40-ről 15—20 filmre zuhant az évi átlag. Mi az igazság? Ez is, az is. A svéd filmművészetnek valóban legmarkánsabb egyénisége Ingmar Bergman, filmjeinek világsikerét lehetetlen nem figyelembe venni. Ugyanakkor a svéd filmgyártás súlyos gazdasági krízisben van. Az életszínvonal emelkedése, s ezzel egyidejűleg a fiatalság rendkívüli vágya az autó iránt, továbbá a televízió óriási méretű elterjedése, s nem utolsósorban a svéd filmproducerekre nehezedő súlyos adók mind hozzá- i járulnak a nemzeti svéd filmművészet problémáihoz. Érdekes feljegyezni, hogy a televízió térhódítása Svédor- i szagban nagyobb, mint bár- ! mély más európai országban, | ami a többi között annak is tulajdonítható, hogy a hóna- j pókig tartó hosszú téli napók i alatt és az egész éven át tar- 1 tó rossz időjárás miatt a svédek „belterjesebben” élnek, többet tartózkodnak otthonaik ban, mint bármely más európai nemzet tagjai. Míg Nyu- gat-Németorszáigban 1961-ben ezer lakosra 77 televíziókészülék-tulajdonos jutott, Francia országban csak 37. ezzel szemben Svédországban 125-re emelkedett ez a szám, vagyis elérte az angol és amerikai televízió-színvonalat. Elsősorban tehát a televízió késztette arra a nagy svéd film vállalatokat, hogy csökkentsék az évi filmgyártást. Stockholmban 100, egész Svéd országban 2500 mozi van, s a svéd filmtársaságok, köztük a legnagyobb a Svensk Filmin- dustri, maguk' is mozitulajdonosok,. a filmszínházaikban a svéd filmek mellett a nagyobb kasszasikert biztosító amerikai, angol, francia, olasz filmeket is bemutatják. Mégis, a csökkenő számok ellenére, néhány kimagasló egyénisége van a svéd filmművészetnek, akikről érdemes,; megemlékezni. Egyrészt gyakori jelenség ugyan. hogy filmrendezők otthagyják a mozit a televízió kedvéért, másrészt viszont a beállítások, felvételek, képi kifejező eszközök . valóságos virtuóza. Hans Abramson nemrégen szerződött le, otthagyva a televíziót, a Svensk Filmindustrihoz.' Nagyon sokat várnak egv fiatal rendezőtől, Kenne Fanttól, aki- mint mozitulajdonos és mint. filmimporttal foglalkozó szakember, a francia új hullám filmjeit hozta be Svédországba. Kenne Fant jelenleg Selma * Lagerlöf halhatatlan regényének „Nils Holgerson csodálatos utazásainak megfilmesítésén dolgozik, ezt a filmet úgy emlegetik, mint egvi- 1 két a legmerészebb és legígé- I retesebb svéd filmeknek. Fant asszisztense, a francia Albert ! Lamorisse. a világhírű „Piros léggömb’’ rendezője. Ingmar Bergman szinte év- j ről-évre megalkotja a maga új I filmjeit; az „Arc”. a babona és { a tudomány harcáról szól. „Az ördög szeme”, Bergman kis- I számú vígjátékai közé tartó- i | zik, de. ebben sem tud szaba- ; dúlni a filmjeit kísérő szoká- I I sós irreális jelenségektől, ezÚj afrikai irodalom Még nem is olyan régen, csupán hat évvel ezelőtt nagy feltűnést keltett az az esemény, hogy Svájc legnagyobb francia irodalmi díját, a Veil- lon-díjat egy addig ismeretlen sötétbőirű fiatal költőnek a marokkói Camara Laye-nek nyújtották át ünnepélyesen, &z í956-ban megjelent L,En- fantnoir (A fekete gyermek) c. verseskötetéért. Azóta egyre gyakrabban találkozunk a fekete kontinens irodalma művelőivel a könyvszemléken és az irodalmi díjak krónikájában. Már valóságos bibliográfiája' lehetne az egyre terebélyesedő irodalomnak vagy talán van is, de még nem jutott él hozzánk, így nincs teljes áttekintésünk a megjelent könyvekről, mélyek egyrészt a kevert lakosság problematikájával foglalkoznak, másrészt tiszta szépirodalmi és költészeti megnyilatkozások. Szerzőik részint az őslakosság európai műveltségre emelkedett értelmiségei közül, részint pedig az ottani eletet ismerő és a faji különbségen felülemelkedett és szellemi együttműködésre lépett európaiak közül kerülnek ki. Legnagyobb számban francia nyelven írt és francia kiadónál megjelent művekről van szó, ezenkívül angol és portugál nyelven kiadottakról is. Néhányat a kiemelkedőbbek közül megemlíthetünk: A Prix Verité jutalmazpttja Edmond Rebul szaharai orvos.' A díjat „Sí Tóubib” c. könyve kéziratáért kapta. Ennek a . díjnak a feltétele az, hogy átélt ’ valóságot tartalmaz zon. A jelenleg marokkóban élő orvos ebben az élménynaplóban orvosi szolgálata köz ben átélt és tapasztalt eseteket írt le. (Tubib az orvosok népszerű neve.) 1957-ben és 1958-ban jelenr tek meg Mwlud Fernun kabil író könyvei, a Vér és föld és a Szegény fiú.- Mindkettőben az algériai kabil lakosság ólet* •formájáyal, a fehérekhez való viszonyával foglalkozik. Az író Proust kéziratainak sorsa Marcel P.roustiiak az 1922- ben éthúnytt világhírű francia írónak kéziratai mindeddig egyetlen élő rokona, umo- kahuga Mme Gerard Montes Proust birtokában voltak, gondos megőrzésben. Az idő vasfoga azonban mégis megrongál ta már ezeket a régi elsárgult írású füzeteket, melyeket az érdeklődő utókor nem is láthatott .még. Most elhatározta az öiökösnő, hogy szakértői restaurálás és újrabekötés után az értékes kéziratokat a francia Nemzeti Könyvtárnak adja át. Több, mint hatvan füzetből és számos dossziéból áll ez a gyűjtemény, melyben 20 füzetet tesz ki. Az eltűnt idő nyomában végleges kézirata és 200 oldalas első vázlata. Számos gépelt kézirat is van, az író sajátkezű korrigálásával. A kéziratok között megtalálhatók egykori iskolai dolgozatai, Ruskin fordításai és Dreyfus Róberthoz írt levelei is, úgyszintén cikkek és esszék fogalmazványai. Mindezek most hozzáférhetők lesznek a kutatók és az érdeklődő nagy- közönség számára is miután az átadás megtörtént. Nem érdektelen a dolgok anyagi háttere. A texasi egyetem egy évvel ezelőtt 160 millió frankot ajánlott fel a családnak, hogy megszerezze Proust kézírásos hagyatékát. Az ajánlatot a francia állam 100 milliós kárpótlása ellenében utasította vissza, ráadásul adva két eredeti tusrajzot is, melyek az írót halálos ágyán örökítették meg. ez év tavaszán az OAS terrorjának áldozata lett. Szenegálnak több neves írója van már. Birago Diop és Usman Socé prózaírók nevét tartják számon, de legnagyobb név Leopold Sedar Senghar költőé, akinek „Noc- j turnes” (Éji dalok) c. verseskötete 1961-ben látott nyom- | dafestéket, a már régebben kiadott Ethiopiques és Montu után. Senghar előszavával jelent meg legutóbb Kongó benn szülött költőjének Tsikaya U Tamsinak „Epitone” c. verseskötete (1962). Ugyancsak ebben az évben hagyta el a sajtót a Tuniszi Nemzeti Kiadóvállalat kiadásában két antológia. • Címűk magyar fordításban A virradat eloszlatja a rémeket és Szót követelnek. Uj algériai költő jelentkezik Nordine Ti- dafi személyében, Toujours de la Patrie (Mindig a hazáról) c. verseskötetével, francia kiadásban, Henri Kria előszavá- vaL Most jelent meg Henri Kria könyve az algériai színművészetről. Illusztrációit Abdel Kader Farrah készítette. Seik Hamidu az Uj Afrika- daj 1962. évi kitüntetettje a Kétes kaland (L’Aventure ans- bique) c. könyvéért. Egy Algírról szóló „nagy könyv” volt 1961-ben Georges Buis La Grotte-ja (A barlang). Angola földjének kilátástalan sorsával foglalkozik szociológiai elmélyedéssel az odavaló születésű portugál Castro So- romeho két regényében a Tér a morta (Halott föld) és Utta- lan emberek-ben, melyek Lisz- szabonban kerültek kiadásra 1961-ben és nem régen portugálról franciára fordították őket. A Ter a morta már tíz évvel ezelőtt megjelent ugyan, de. mindjárt megjelenése után betiltották és csak most kerülhetett újra kiadásra és lefordítása." Soromeho helyet kapott egy afrikai mesegyűjteményben is, amely . szintén Lisszabonban' 1957-ben került kiadásra. úttal az ördög kap nagyobb szerepet. „A nap végén” című Bergman-filmet viszont úgy emlegetik a kritikusok, mint egyikét azoknak, amelyikben végre a forma és tartalom tökéletes harmóniába ke rült. Stílusa egyszerűbb és tisztább, és az egész filmben megnyilvánul a vágv: kibékülni a világgal és az emberekkel. A modem svéd filmművészet egyik nagy alakja Alf Sjőberg. Filmjeinek lendülete, drámai ritmusa és szenvedélye rendkívüli hatást tesz a nézőkre. Sjőberg filmjei egyéb ként Sjösfcröm filmjeivel mutatnak bizonyos rokonságot, mindketten a paraszti fantázia alkotta misztikus világból merítenek. Sjőber filmjeiben azonban sokkal több a dinamizmus. Színészből lett rendező, de megmaradt színésznek, és sok szőj saját filmjeiben is játszik Hasse Bkman. Pszichológiai finomságok, amelyek egy kicsit a francia filmekre emlékeztetnek, elegáns és kifinomult komédiázás jellemzik őt, mint rendezőt és mint színészt. Alf Kjeiéin neve is helyet kell, hogy kapjon az Új, lehetséges svéd filmrendezők sorában. „Az éden kertje” című nagy sikert aratott filmje a századforduló idején játszódik. Sokféle úton-módon keresik és minden bizonnyal meg is ta látják a svéd film igazi újjászületésének útját. HÍC& cipoctoU A Szme na című szovjet ifjúsági lap „jövőbe néző” riportok egész sorával vetette fel a szocialista realista tudományos-fantasztikus irodalom sajátosságainak kérdését, amelyek merőben eltérnek a nyugati „science-fiction” jellegzetességeitől. E sajátosságok leg lényegesebbje: a szoyjet irodalomban a legmerészebb technikai újítás mindig az ember barátjaként jelentkezik, az ember szolgálatában álL A riportsorozat rendkívüli érdek lődést váltott ki Szovjetunió ■ szerte. Leonyid Leonov így jellemezte ezt az érdeklődést: JMlnden átalakulóba* van körülöttünk: a technika, a tudományos elképzelések, a világról alkotott képünk, a közlekedési eszközök, a sebesség, a népsűrűség... Az emberiség \ egyre „szűkebbnek” érzi a ! Földet, s a gondolat is ki akar törni megszokott kereteiből ...” És a világ 1980-as arcáról nem kisebb tudósok és művészek beszélnek ebben a sorozatban a szovjet ifjúságnak, mint Siemjonova és Sztrumilin akadémikusok, vagy két írónő: Vera Imber és Ketlinszkája. A Szovjetunióban most adják ki Bertolt Brecht válogatott műveinek az első köteteit. A teljes kiadás ötkötetes lesz. Tizenöt Brecht-dráma mellett a nagy író elméleti írásai is helyet kapnak a válogatásban. Egito Gonzales Halál a kihallgatáson Hajnali három órakor álmok nélkül aludtam Mellettem pihegett a feleségem. És én A kezemet a combján tartottam kinyújtva. Az utcán őszi hold ragyogtatta a fényét. A szilaj levegő már hirdette a téli éjszakákat. Hajnali három órakor az elvtársak is javarészben Aludtak már. De mégis, egyikük Most tért haza, az éjszakai munkájától elcsigázva. Ilyenkor lobog lidércfény a sírok néma halmán. A száműzöttek is ilyenkor várják álmukat az altatótól. Hajnali három órakor még virrasztott a felesége. Könyvet tartott kefében, s kendőjébe burkolózott; Félórája gyújtott lámpát, mivel az álom elkerülte. Az idő egyre telt a kihall gatásí teremben. Az életet lélegezhetetlenné tette két ezervattos égő. Hajnali három órakor a szív megszűnt dobogni. És a két rendőrtiszt előtt csak egy halott ember maradt, És még két hamutálca, harminc cigarettacsutlcával rakotton. LÖRINCZl LÁSZLÓ fordítása ' Egito Gonzales, a fiatal portugál költő Portóban él. Eddig\ hat kötete jelent meg. a hetediket tavaly nem engedélyezte a> portugál cenzúra. Egy „coivboy“ — vallomása Uj színházi együttes tűnt fel Moszkvában, amely az egy időre elfeledett némajátékot, az arcjáték és a taglejtések művészetét, a pantemlmo* kelti Uj életre a szovjet színpadon. •A némajáték-színház- rokona a „nagy némának” (így hívták egykor a. némafilmet). Éspedig nem csak azért, mert ezt a színházat a-moszkvai filmművészeti főiskola nemrég, végzett növendékei szerveztél?, hanem azért is, mert ennek a színháznak a kifejezési eszközei közel állnak a film néma korszakának klasszikus mintaképeihez. S jóllehet a fiatal együttes programja, stílusa „klasszikus”, egyben mindig üde, eredeti és időszerű is. Előadnak drámát (Pros- • per Mérimée Mateo Falcone-ját), komédiát (a Nagvbőgős regényt és a Sebészet-et Csehovtól). bohózatot, meg groteszket. És hangos tiltakozásul háború ellen, egyben békefelhivásként az ismeretlen katonát játsszák. Ugyanez a gondolat fejeződik ki a Debussy muzsikájáról írt Babaszínházban és az Afrika 1962. című plakát-pantnm imban is, A (eső.. ;casn.en(umos fiatal színészek és a színház nemzetközi rsní” ’i - - -t nyert vezetője, Alexandr Rumnyev magas színvonalú pantomim művészetet produkál. A szigorú, igényes moszkvai nézők tetszése is erről tanúskodik. I? od Steiger az amerikai 11 filmközönség egyik ked vence. Hosszú évekig mint romantikus cowboy, mint híres bokszbajnok, vagy mint serift jelent meg a vásznon, tehát az amerikai filmsablon szerint a „férfias-férfi” típusát képviselte. ' Rod Steiger azonban egyik napról a másikra kegyvesztett, sőt üldözött ember lett. Mi rosszat tett? Csak annyit, hogy egy barátjával együtt filmtörténetet írt ..They had tő kill” (Gyilkolniuk kellett) címmel. A filmgyártó cég urai örültek a „vonzó” címnek, amelytől véres, izgalmas gyilkosság: históriát vártak, de leesett az álluk, mikor kiderült, hogy Steiger, a „jó fiú” háborúellenes történetet merészelt írni, sőt naivan biztosra vette, hogy a filmgyár meg is vásárolja tőle. .4? Allied Artists igazgatói fagyos mosollyal utasították vissza a forgatókönyvet, amely elmondja néhány amerikai tengerész tragédiáját a második világháború idején, s mely nek kicsengése kétségtelenül antiimperialista és háborúellenes. Még fagyosabb mosoly- lyal közölték Rod Steigerrel, hogy a szüzsé „veszedelmes”. Steiger nem sejtette, hogy jól megírt filmtörténetével főnökein kívül a Pentagont is magára haragítja, s csak al:k Y ocsúdott fel, amikor megkap: felmondó levelét a gyártól. In nen már csak egy lépés vol az Amerikaellenes Tevékeny , séget Vizsgáló Bizottság „meg hívójáig”. Következett Steig:- meghurcolása, a vád. mely egy el nem fogadott 'fim szcenárium „veszedelmes | méire” alapoztak. Érthető hát, hogy a művész európa útja során így nyilatkozott sajtónak. Szívesebben filmezii; Európában, ahol létezi’\ i haladó filmművészet, s e mint nagy eszmék hordozók szól a tömegekhez. Nem fo : fogatja a busás haszon U csonyitó gondolata. Torkig v Í gyök az amerikai é’etformi| val, a pénzimádaital. a há rús propagandával. Évtizede í híg ostoba és kizárólag szóra] I koztató filmekben szerepe ; tem. Mostani esetem kapcsa, döbbentem rá, hogy a film h* talmas propagandaeszközéi- j nekem is. mint minden becsit j letes embernek, a béke megve j déséért kell küzdenem. Ha I ezért üldöznek — vállalom Mindent vállalnunk kell azér1 j hogy kinyissuk az emberek szemét és megmutassuk; ho- I gyan harcolhatunk, mit iehe- \ tünk a háború ellen. a Penta- oon urai eften, akik meghur- " ’ 'r' ®'’I'*'-' el ‘myitot-j I ták az én szememet u. ' I
