Dunántúli Napló, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-16 / 217. szám

2 NAPLÓ 1962. SZEPTEMBER 16. Magrer ktriHinr­küldifitség utazón a plövdm vásárra Ma nyitja kapuit a plövdivi vásár, amelyen mintegy ezer négyzetméternyi területen ti­zenegy magyar külkereskedel mi vállalat mutatja be Magyar ország termékeit. A vásár meg­nyitására Nagy József né köny- nyűipari miniszter vezetésével magyar kormányküldöttség utazott eL Kijelölték Brazília ni --iniszterelnö.iét Mint az AP hírügynökség Braziliából jelenti, Goulart el­nök szombaton kijelölte az or­szág új miniszterelnökét. Az új miniszterelnök Ernes Lima, Goulart munkáspártjának tag­ja. A miniszterelnök a jogtudo­mányok professzora és Broe- hado da Rocha kormányában a munkaügyi miniszter tiszt­ségét töltötte be. As irányelvek szellemében dolgosunk ^ :■ - ':t " ...j.'-'fc', S- - , ; ; ff , ! ­Beszélgetés Pataki Mihály elvtárssal a kongresszusi irányelvekről HIVATALOS NYEREMÉNY­JEGYZÉK A LOTTÓ 37. JÁTÉKHETÉRŐL A Sí. játékhétre beérkezett 4 226 606 darab lottószelvény, öt- találatos szelvény nem volt. Négy találatot 43 fogadó ért el, a nye­reményösszeg egyenként 73 720 forint. Három találatot 3248 fo­gadó étrt el, a nyereményösszeg egyenként 487 forint 50 fillér. A kéttalálatos nyeremények száma 90 443, ezekre egyenként 17 forint 50 fillért fizetnek. Tágas irodájában ülünk és beszélgetünk a kongresszusi irányelvekről, úgy is mint igaz gat óval és úgy is mint ország- gyűlési képviselővel. Délelőtt a hetenként szokásos fogadónap­ját tartotta. Már akkor áttört az úgynevezett „hivatalos kői- dón”, hisz a megjelent 30—40 ember között szép számmái akadtak, akik nem a tröszt­igazgatót keresték fel, hanem a megye országgyűlési képvise löjét, mivel ném is a szénbá­nyák dolgozói voltak. — Kik jönnek és milyen prob­lémákkal keresik fel a képviselő elv társat? — Főleg idősebb emberek ke resnek fel nyugdíj és munka­ügyi panaszokkal, de.amellett sok a lakáskérés és egyéb ma­gánügy. Arra. is sokan kémek, hogy intézzek el valamilyen ügyet a xmnisztériumokban amikor fent járok Budapesten. Tanácsot is kérnek. Tagja va­gyok az országgyűlés munka­ügyi bizottságának, s hozzánk, tartoznak a szociális és mun­kaügyi'problémák. Ilyen ügyek ben aztán — ha lehetséges ké­résről van szó — közvetlenül tudok segítséget nyújtani. A Mohácsi Farostlemezgyárból jelentik: Felére csökkentették a gépek állásidejét Több mint ezer köbmétert törlesztettek adósságukból A Mohácsi Farostlemezgyár második lépcsőjének üzemi próbái az év elején, a terve­zettnél hosszabb időre nyúl­tak, úgyhogy az első negyedet másfélezer köbméter farostle­mez adóssággal zárták. A fia--, tál gyár néhány esztendő alatt példásan összekovácsolódott műszaki gárdája és munkásai a kongresszusi verseny legfőbb céljául a hibájukon kívül ke­letkezett elmaradás pótlását tűzték maguk elé. Mint az el­telt öt hónap bizonyítja, nem is eredménytelenül: adósságu­kat kétszáz köbméterre szorí­tották le. A nagy erőfeszítést igénylő munkában jól kama­tozott az a tanulás, technoló­giai ismeretgyarapítás, amit a gyár dolgozói a szakmai to­vábbképzéseken szereztek. Az utóbbi hónapokbban nagymér­tékben gyorsult a hibakeresés, elhárítás. A jobb szakismeret tette lehetővé, hogy a második iépóső nyári nagy- karbantart tásával a tervezettnél hét nap­pal hamarabb végeztek.. Ez ejy: magában fólezer köbméter fa-i restlemez -többlet termelését: biztosította. Ezenkívül jó üzem szervezéssel á tervezett napú 72 köbméter helyett 80—83 köbméterre növelték énnek-aj gyáregységnek á teljésítőképes, ségét. A gépek jobb ismerete, a technológia alaposabb elsa­játítása következtében a felé­re csökkentették az állásidőt á gyárban. Felismerve a szakmai ismeretek gyarapításának nagy értékét, a tavalyi hetvennel szemben az idén ősszel újabb nyolcvan dolgozó részére in­dítanak technológiai szakmun­kásképző tanfolyamot, így térünk rá —■ e kis „ke­rülővel” a kongresszusi irány­elvek 27-es pontjára, amely­ben a következőket olvashat­juk: „A lakosság jólétének emelésében mind nagyobb sze­repet játszik a szocialista, kul­turális, egészségügyi szükség­letek kielégítése, a minden­napi élet megkönnyítése a jő .munkakörülmények biztoeítú- sa.. Pataki Mihály elvtársnak, 'mint felelős vezetőnek közel 10 ezer bányamunkás sorsával kell állandóan törődnie, s mint országgyűlési képviselőnek százezrek ügyével. A kérdés is elsősorban a bányamunkások helyzetéit tudakolja. ' — Milyen kUrülmények közlWt - élnek ma a pécsi bányamunká­sok? — AT Pécsi Szénbányászati Tröszt fejlődését figyelembe véve nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy az utóbbi években jól gazdálkodtunk. A kormányzatunk sok-sok milliót forditoa a pécsi bányákra, apielynék eredményét élvezzük is. Nem szükséges számokkal bizonyítanom, az önköltség csökkentését, a termelékenység emelkedését és a bányák biz­tonságának javulását, amely nagymértékben megmutatko­zik. a. dolgozók egészségesebb és jobb műnk akörü ’. ményei- .bep, nyugodt?bb életében. — A régi bányászaink is ér­tesülték a mi eredményeink­ről és a bányák átalakításáról, s nem egyszer engedélyt kér­nek, hogy megtekinthessék a bányaüzemünket,. Amikor le- szállnák, csodálkozásukat fe­jezik ki, hogy mennyire meg­változott a bányák arca. — Ha vizsgáljuk az előző evek fejlődését „ szinte nincs olyan kerülete az éleinek, ahol valamilyen 'förhlában '• 'fíi’,tát- ?wődnék kézzelfoghatóén is a* eiőrehn’r.dás. Nemcsak a bérek emelkedésében látszik ez, meg abban, hogy egyre magasabb összegű hűségjutalmakat fize­tünk ki a bányászoknak, ha­nem minden vonalon. Régen ml .bányászok tarisznyával jár­tunk. műszakra, abban vittük á zsíroskenyeret újságpapírba csomagolva, hazafelé meg a ,?zennyesiát. Ilyen ma nem lát-' ható. ... — Meglátszik az is, hogy a bányászok mennyi pénzt for­dítanak lakásuk szebbé és ké­nyelmesebbé tételére. Szinte versengés folyik a dolgozók között, hogy kinek van szebb, modernebb bútora és egyéb berendezése. A bányatelepeken nem egy lakás ablakán lehet olvasni a cédulát, hogy hasz­nált bútor eladó. Azelőtt bi­zony csak használt bútor ke­rült a bányászok lakásaiba. Ezt ma megtehetik, mert van mi­ből megtenni. Kevés bányász­lakásból hiányzik a televízió és a könyvespolc. Sok bányászt tudnék felsorolni, akik ház­építésre és lakásvásárlásra tö­rekszenek. Olyan gondajaik vannak, hogy nehezen tudjuk őket házhellyel kielégíteni. A múlt évben ötvenet adtunk, az idén is szeretnénk még ötven házhelyet biztosítani az épít­kezni akaró bányamunkások­nak. Változnak-e a bányászok mun­kakörülményei a kővetkező esz­tendőkben? — A VII, kongresszus óta elért eredmények úgy vélem biztos alapot adnak, hogy a VIII. kongresszus irányelvei­ben foglalt tennivalók az élet­ben megvalósuljanak. Elérjük azt is, hogy a bányászok fog­lalkozási betegsége a minimá­lis mértékre csökken és egyre több bányász mehet egészsége­sen nyugdíjba. Az irányelvek nagy figyelmet szentelnek _a nehéz testi munka könnyíté­sére, valamint a munkaidő csökkentésére. Trösztünk veze­tőségének elhatározása, hogy 19öi’-ban hacsak egy üzemben is, de kísérletképpen bevezet­jük a föld alatti dolgozók ré­szére a hatórás munkaidőt. Er­re a feltételek biztosítva van­nak anélkül, hogy a termelés csökkenne. Sőt kevesebb meg­erőltetéssel, fáradsággal telje­sítjük majd terveinkét. Á bányamunkásokat a fá­radságos földalatti gyaloglástól is megkíméljük és már az idén népesek szállítják a távoli rinmíianetyekre és ihűszak után vissza a kiázál!óhelyre a dolgozókat. Végre eljött az az W höiy a bányászok az ak­nákhoz autóbusszal, a föld alatti vágatokban pedig népes­sel jutnak el. — Vállalásainkat ml is meg­tettük a VIII. kongresszus tisz­teletére. Nem a mennyiségi terveket kell túlteljesítenünk, hanem a minőséget javítani, a termelékenységet emelni és az önköltséget csökkenteni. Mű­szaki fejlesztésünk most jól halad és mindén biztosíték mevan arra. hogy az irányel­veket magunkévá téve eleget tegyünk feladatainknak. GBedach István. immun lllilllllll Rendezik a lókai teret mm A Jókai tér rendezése során lebontásra került az ajándék­pavilon — MESTERSÉGES tavat létesítenek a környező ter­melőszövetkezetek hozzájáru lásával Hásságyon. Az építési költségek nagy részét a hás- ságyi. belvárd gyulai, birjáni és olaszi tanácsok községfej­lesztési alapjából fedezik. — JÖVŐRE a szabadszent­királyi gyerekeknek is lesz óvodájuk. Erre a célra 150 ezer forintot ad a szabad szentkirályi községi tanács. — A MOHÁCSI közraktár ból naponta 6—7 vagon bú­zavetőmagot szállítanak ki a termelőszövetkezetekbe. A jövő hét végéig minden ter­melőszövetkezetbe megérke­zik a nemesített búzavető­mag, s megindulhat g csává- zás és a vetés. író-olvasó találkozó Gerden Mintegy negyvenöt olvasó­val találkozott pénteken es­te Szakonyi Károly, az Űj írás novellistája, valamint Bertha Bulcsu, Pákolitz Ist­ván és Pál József. A SZÖ- VOSZ ösztöndíjasaként Sza­badszentkirályon tartózkodó Szakonyi Károly Rövid uta­zás című elbeszélését olvas­ta fel. Pákolitz István há­rom költeményét mondta el, majd Bertha Bulcsu egy no­velláját, Pál József pedig három versét adta elő. — Harmincöt-negyven fo­rintot munkaegységenként — mondta Gamos Mihályné és a többi baksai asszony: Varga Dezsőné, Hengl Mihályné, Dömse Dezsőné buzgón rábó- líntott. — Ha szór az elnök, hogy gabonát tisztítsunk, ak­kor gabonát tisztítunk, ha ré­pát kellene szedni, azt szed­nénk. Majd mindennap eljön hozzánk és csak hajtogatja: „Jó asszonyok, csak dolgozza­nak, dolgozzanak!’’ Mi pedig már a kettőszáztizedik munka­egységet írjuk magunknak. De most van értelme, mert talán a negyven forint is meglesz munkaegységenként. Ez a beszélgetés jut eszembe, amikor már a felaprított siló- kukorica dombján állok és né­zem, amint a lánctalpas trak­tor nagy csörgés és zörgés kö­zepette sújkolja a kitűnő ta­karmányt, Később egy pótko­csira való felaprított szilázs érkezik, drótkötéllel húzzák a lánctalpas alá. A silódomb te­tejéről a tábla keskenyedő csík jában kelepelő gépet látni. A dombon pedig öt-hat embert villával szilázst egyengetni. A munka könnyű, a gépek itt mindent elvégeznek. Most ki­sebb szünetet tart a traktor, a szilázskészítőktől is megkér­dezhetem. — Mit ér az elnök szava? — Annyit, ha most volna negyvenezer forintom és azt mondaná: „Nézze már Kosa bácsi, szüksége lenne a szövet­kezetnek arra a pénzre” — hát gondolkodás nélkül odaad­MIT ER AZ ELNÖK SZAVA? — Hány hold földön gaz­dálkodott azelőtt Kosa Ferenc? — Tizennyolc kataszterin. Nézem a zöldbe süppedt lá­bam és arra gondolok, kedvem re -lenne,- ha most valaki — a magyar parasztot a szövetke­zettől féltő valaki — itt pirul­na a lefelé kanyarodó baksai ‘ napban. — Amikor idejött, nem mon­dom, hogy tetszett volna a fa­lunak, mert ugye, minek ide­genből hozni elnököt, amikor vagyunk mi is elegen — szúrja a villát egy pillanatra á -szi- lázsba Angyal Béla. — De az­tán láttuk, hogy nem akar rosszát. — Egy év alatt mi' annyit építettünk — néz az előtte szó­lóra Horváth Kázmér —>, hogy már magunk se tudjuk, mink van. Ha csak azt veszem... a kilencszázhatvan sertésférőhe­lyet, a százas növendékistál­lót, a harminc férőhelyes koca­szállást, a mérlegházat, a gép­színt ... Vagy hogy tavaly há­rom traktorunk volt, idén ti-: zenkettő. Nemsokára belefo­gunk egy milliónál többet érő tojóház építésébe... és mind­ezt a saját erőnkből. — Vagy ha azt vesszük, hol álltunk -másfél éve, amikor idejött — toldja meg Kósa Lajos traktoros — nem is bér szél ve a tervezettnél jobb ter­méseredményekről. — Azt mondta, amikor elő­sax 34 asztal imM Msett: „Emberek, ebbőlu a szövetke­zetből két év alatt egy jól me­nő nagyüzemet csinálunk. Ma­gukon múlik..,” — emlékszik vissza Horváth Kázmér. — Hát mi - dolgoztunk is. De lás­sa, itt van például ez a siló. Nem ássuk gödörbe, földdel se borítjuk.’ Pelyvával lesz ez le­takarva és a kikelt mag olyan burokkal veszi körül, hogy nem kap levegőt. Nem akar­tuk elhinni neki. Elvitt ben­nünket Somogyba, Bábolnára, Tolnába, körülnéztünk nem egy jó szövetkezetei. Hát ott láttuk mi ezt a módit is. Ol­csóbb, jobb.;. — Azt hallottam, hogy na­gyon kemény ember — vetem közbe, de megmagyarázzák: „A családban kell egy férfi­embernek lenni.’’ — Jól meggondolja a dolgot, de aztán, ha kimondja az AMENT, akkor nincs imádko­zás azután — állítja Horváth Illés könyvelő. — A szövetke­zet szénáját másképpen nem lehetett volna rendbe hozni. A határ nagy. Háromezer hold: Tengeri, Téseny, Baksa. Én magam is tizennégy hóidon gazdálkodtam azelőtt. Gazdag parasztok lakták a falut, nehe­zen fordultunk a szövetkezeti útra. De most csak a búzát vé­ve, három-négy mázsával töb­bet termelünk, mint a legjobb egyéni gazda. —■ Hatmilliónál több va­gyonunk van 9> mnaflja Ke­mény Adám főkönyvelő. — De egyre több lesz, mert a tagok követelik, építsünk még istál­lókat, vegyünk gépeket, ön­tözőberendezést. Két éve itt még dolgozni is alig akart va­laki. Hogy mi van kérem most az emberekkel? Azt mondják, inkább ne fizessünk többet a munkaegységre, mint a terve­zett, de fordítsuk a pénzt épít­kezésre. — Hogyan sikerült mindezt elérni? — A jó vezetés érdeme — állítják egybehangzóan a ta­gok. — Ez csak az érem egyik ol­dala — mondja Baksai Antal elvtárs, a szövetkezet elnöke. — Kétségtelen, hogy a nagy­üzemi szemléletet már tíz éves állami gazdasági gyakor­latom hozta magával. De ez önmagában még nem elegendő. Amikor idejöttem, célom volt: közelebb kerülni az emberek­hez. Széthúzás, dologtalanság a szövetkezet eredményeit tönkreteszi. Családlátogatáso­kat szerveztünk. Minden csa­lád elmondta óhaját: mit vár a szövetkezettől. Én aztán meg mondtam, hogy mit kaphat. A válasz az volt: akkor dolgo­zunk. Sok panasznapot tartot­tam. Eligazítottam a nehezebb ügyeket, aztán megszerveztem á vezetést. Én nem egyedül vezetek. Mi vezetünk! Ez kü­lönbség. A pártszervezet is «9? kát segít. Az emberek észre­vették, hogy én elutasítom a jogtalan követeléseket. Tetszett nekik. Én az utolsó percet is ledolgozom a munkahelyemen. De minden vezetőségi tagnak ezt ajánlottam. Mutassunk pél­dát szorgalomból. Nehezen en­gedett fel a jég. Először a hat­vanegyes zárszámadáskor. Ta­lán akkor mosolyodtunk elő­ször össze Pataki János párt­titkárral ... — És a gazdasági eredmé­nyeket hogyan érték el? — Kevés az ember, sok az öreg. Ilyen helyen széles kör­ben kell a mechanizmusokat alkalmazni. Mi mindent gépe­sítettünk, persze még sok min­dent lehet... Az aratás ná­lunk tíz ember ügye volt, pe­dig ezerkétszáz holdról kellett takarítani. Az építkezéseket az állattenyésztés fellendítése miatt végeztük, összefoglalva: jó szervezés, gépesítés, növény­védőszerek alkalmazása, jó költséggazdálkodás és nagyon fontos az igazságos anyagi ösz­tönzés. — A jövő? — Szakosítani. Tengeri ser­tést, Téseny tehenet, Baksa ba­romfit tenyészt. Mindent adott, ságai helyén. Két-három év múlva a legjobb állami gaz­daságokkal szeretnénk a ver­senyt felvenni... A jó gazdálkodás, a jó veze­tés, a tagság áltla végzett mun­ka így képezi aranyfedezetét a baksai tsz-elnök szavának, i _______ Ssfife István — RÓNAI Sándor, az or­szággyűlés elnöke fogadta Wilhelm Meissnert, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetét és elbeszélgetett vele a két or­szágot kölcsönösen érdeklő problémákról, — A BÓLYI községi tanács V. b. kérelmére megváltoztat ták az októberi országos ál­lat- és kirakodóvásár időpont ját és azt október 5. helyett október 20-án rendezik meg. — SZEPTEMBER 24-én dél után négy órakór tartják az ünnepélyes tanévnyitót a Pé­csi Pedagógiai Főiskolán. — A ROMÁN—MAGYAR kulturális munka terv kereté­ben Budapestre érkezett No­na Florescu és Stefan Iones- cu, a Román Építészek Szö­vetségének, tagja.’ A vendé­gek megtekintik a magyar tervező intézeteket, a fővá­rosi és vidéki új létesítmé­nyeket, s tanulmányozzák a magyarországi városépítésze­tet. A román építészek két hetet töltenek Magyarorszá­gon. Ellopott kerékpárok tulajdonosait keresik A pécsi városi és járási rendőf-í kapitányság őrizetbe vett egy személyt, aki több rendbeli ke­rékpárlopást követett el ez év július elejétől augusztus - 25-ig. A rendőrkapitányság kéri azokat, akiktől az illető a megjelölt idő­ben kerékpárt lopott, mielőbb jelentkezzenek a Kilián György utca >. l. emelet 74. számú szo­bájában. Az őrizetbe vett tolvaj a Bem utca és a Rákóczi út sar­káról, a Szabadság úti teUiolt elől, a mecsekalja-cserkuti állo­másról, a pellérdi útról, a Park- mozitól és a Felszabadulás út környékéről tulajdonított el ke­rékpárokat. — IDÉN ELŐSZÖR árusí­tottak felbolyhozott habse­lyem gyermeknadrágokat a Pécsi Állami Áruházban. Az elmúlt napokban ugyanilyen anyagból ágykabátokat hoz­tak forgalomba. — VJ MŰVELŐDÉSI ott­hont avatnak a jövő héten Személyben. A kultúrház építésénél 23 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát vég­zett a község lakossága. — MA DÉLELŐTT száí baranyai tsz-tag utazik Bu­dapestre az Országos Mező­gazdasági Kiállításra. Az uta zást a Baranya megyei tsz ek önsegélyző egyesülete szer­vezi. — LESZ ELEGENDŐ bun­dacipő télen. A tavaly hiány­cikknek számító cipőféleség­ből 45 ezer párat gyárt a ne­gyedik negyedévben a Kom­lói Helyiipari Vállalat. — Műszerészt keres felvé­telre a Baranya megyei Tej­ipari Vállalat gép automati- kák, mérlegek és mérőeszkö­zök javításához. Fizetés meg­egyezés szerint. Jelentkezés a Vállalat gépészmérnökénél* Pécs, Rákóczi u* 18—2®» 4 i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom