Dunántúli Napló, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-14 / 215. szám

2 IVAPIO 1962. SZEPTEMBER ll Az illetékesek válaszolnak Mopresszó és totó-presszó Nagyon sokan keresnék fel "A Dunántúli Naplóban megjelent cikk foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy va­jon miért szűnt meg Pécsett a mopresszó és felveti a gon­dolatot, hogy a népes presz- 'szók családját jó volna gya­rapítani a totó-presszóval is. Az országban először Pé­csett indult meg a mopresszó 1958. őszén, melyet a Nádor Szálloda a Baranya megyei Moziüzemi Vállalattal kö­zösen üzemeit. Míg eleinte nagy látogatottságnak örven­dett a mopresszó, addig ké­sőbb ez az érdeklődés és ez­zel együtt a látogatók száma megcsappant. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy a mopresszó ré­szére a Moziüzemd Vállalat nem tudott olyan filmeket sze rezni, amelyek ezen új szó­rakozóhelyiség közönségének megfeleltek volna. Nem vet­ték figyelembe például, hogy egy boncolásról szóló fil­met, amely egymagában igen érdekes és tanulságos, olyan közönség előtt vetíteni, amely történetesen gesztenyepürét és habos süteményt fo­gyaszt, nem lehet és lehetne tovább folytatni az oda nem illő filmeket. így ezután a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat részére valóban ez az üzemeltetés veszteséggel járt. Hogy Pécsnek ezt az új szó rakozási lehetőségét meg­mentsük és a'mopresszót to­vább folytathassuk, tárgya­lásokat kezdtünk a Mokép- pel Budapesten és sikerült biztató ígéretet kapni, hogy játék- és rövidfilmeket fog­nak kölcsönözni, melyek egy részt a Mopresszó közönségé­nek, a helynek és jellegnek megfelelnek, másrészt pedig színvonalasak is lesznek. A szerződés kölcsönös alá­írása után azonban a külön­ben igazán készséges és rend kívül segítőkész moziüzemi vállalatnak Szigetvárott egy vetítőgépe elromlott és így a nekünk kölcsönadott gépet Szigetvárra kellett vinnie. A kb. 100 ezer forintot kitevő vetítőgépet, amely tervezve nem volt, nem tudtuk besze­rezni. Ez az igazi és hiteles törté­nete a mopresszónak, ame­lyet véleményem szerint ér­demes volna újból üzemelni, már csak azért is, mert szom­bat és vasárnap délutánon­ként nagyon sokan keresnék fel ezt az uzsomnázóval egy­bekötött újfajta vetítést. Na­gyon sokan kérdezik . még most is, hogy miért szűnt meg a mopresszó és nagyon sze­retnék, ha újból működne. A totó-presszóra vonatko­zólag, előljáró')an meg kell mondani, hogy az OTP-vel ilyen irányú tárgyalások már történtek, amelyek azt ered­ményezik, hogy a téli hóna­pokban feketekávéval, szend­viccsel, burgonyái án sóssal megrakott tálcával, félórán­ként egy dolgozónk jelent meg az OTP helyiségedben. — Persze ez korántsem az a jó gondolat, amelyet a fanterrtlí- tett cikk felvet és így fog­lalkozunk azzal a tervvel, hogyha a Textilnagykereske­delmi Vállalat a Pannónia Szálloda földszintjén levő helyiségeket felszabadítja, egy totó-lottó presszót léte­sítünk. Működne ebben a helyiség­ben még egy, úgynevezett „te lefon-szolgálat”, ahol a város és a környék különböző pont­jairól, a külön csak erre fog­lalkoztatott telefonos üzene­teket venne fel és az üzenete­ket továbbítaná. Például va­laki, aki délelőtt telefonon nem érhető el, üzenetet vár Kaposvárról, ezt az üzenetet a telefonos felvenné, beírná egy erre a célra rendszeresített könyvbe, feljegyezné az üze­net keltét, idejét, azt aláírná és az illetőnek, ha kéri, a la­kására, vagy a munkahelyére eljuttatná, avagy az illető a totó-presszóba az üzenetért bejönne. Ugyanígy lehetne a Kossuth Lajos utca mindnagyobb for­galmát szem előtt tartva, egy kis csomag-megőrzőt is lé­tesíteni. Az újfajta, többféle keve­rékből összeállított kávé mel lett pedig hetenként hideg­konyhai és cukrászati termé­kek közül, egy-egy újdonság­gal óhajtanánk a pécsi fogyasz tókat szolgálni. Kened! Mihály Nem vállaljuk a nép vagyonának tékozlását Az ember azt hinné, hogy naponta IBUSZ-különvonatok jönnek Pécsre a Mopresszó — Libresszó — Fodpresszó — To­tópresszó és a feltaláló párat­lan termékenységénél fogva az ebbe a családba csak ezután megszületendő specialitásainak megcsodálására. Városunk ide­genforgalmát azonban a tönk szélére juttathatja az a keser­ves csalódás, amit a lelkes ér­deklődőknek el kell szenved­niük, mert lám: a mopresszó volt — nincs. Pedig olyan nagy volt a lel­kesedés iránta, hogy alig ke­rült a fenntartása évi 200 000 forintba a népgazdaságnak. Az igaz, hogy a filmforgalmazás különböző bkoknál fogva a tar­tós visszaesés folyamatában van és a megyei mozihálózat üzemeltetése ez évben 4 mil­lió forintjába kerül a megyei tanácsnak, de hát csak meg­engedhetjük magunknak azt a luxust itt Pécsett — lásd ide­genforgalom, mit ötlünk mi — hogy naponta négy órán ke­resztül műsoronként 30—35 lá­togató kávéját 3 forintos fel­árral és 20—25-szörös ráfize­téssel édesítjük meg. Már akkor nem lenne egy­szerűbb az, hogy aki a Nádor­ban fél 6 és fél 10 óra között a mopresszóban kávét akar inni, annak adunk 3 forintért kávét, adunk neki még 50 fo­rintot, hogy nézze meg az egyéb ként 52 százalékra kihasznált bármelyik moziműsort, a töb­bit meg tartsa meg magának? A mopresszó a MQzi'üzemi Vál­lalatnak ugyanis ezt jelentet­te. Az persze más, hogy „a Nádor szálló újra oly fogékony vezetősége’’ ilyen áron film­körítést tudott adni a kávé­hoz. Mi úgy tudjuk, hogy szü­letett megállapodás a MOKÉP és a Nádor szálló között a to­vábbi üzemelésre vonatkozóan: térítse meg a tényleges veszte­ségeket a Nádor szálló, vagy fizesse meg ő a film kölcsön- díjait a MOKÉP-nak és ne a Moziüzemi Vállalat.. De hát miért nincs akkor? Csak úgy érdekes, ha más fizeti meg a fenntartását? Ha a karcolat írója ismerné a filmforgalmazás elvi és tech­nikai problémáit, nem jutna eszébe a libresszó hangulatát, megteremtésének és fenntartá­sának feltételeit a mopresszó költséges üzemelésével össze­hasonlítani. Adtunk már eb­ben az ügyben felvilágosítást a Dunántúli Naplónak, de nem emlékszem arra, hogy nem a fenti okokra, hanem a nemzet­közi helyzetre hivatkoztunk volna. Most azonban revideál­nom kell! Tényleg! — ha szo­rosan vesszük, a nemzetközi helyzetben a mi erőfölényün­ket éppen az adja, hogy gon­dolkodunk, sorompóba állítjuk minden erőnket, megvizsgál­juk, hogy mire költjük a nép pénzét, alkotó munkánkban népünk össz-érdekei lebegnek szemünk előtt. Ha eközben olyan eredményeket érnénk el, hbgy prémium-feladatain­kat is teljesíteni tudnánk — ami a jelen helyzetben illuzó­rikus és nem is gondolunk rá — nem hisszük, hogy evvel valami népellenest tennénk. Nincsen róla tudomásunk, hogy vállalatunk célkitűzései a dol­gozók érdekeire károsak. A mopresszó üzemelése alatt szerzett tapasztalatunk alapján jelenleg nem tartjuk jelentős kultúrpolitikai létesítménynek. Sokkal fontosabb feladatnak tartjuk mozijaink korszerűsíté­sét, amire a pécsi közönsé­günknek nem is lehet panasza, akár a technikai korszerűsítés, akár az esztétikus környezet megteremtéséért tett erőfeszí­téseinket vizsgáljuk. Fontos­nak tartjuk a falusi kis mo­zik rendbehozását és a falusi lakosság részére a jobb tech-1 nikai és környezeti adottságok megteremtését, mert ott a mo­zi sbk esetben az egyedüli szó­rakozási lehetőséget jelenti-. Azt hisszük, hogy a Dunán­túli Napló olvasói között ehhez a törekvésünkhöz sokkal na­gyobb helyeslő táborunk van, mint a mopresszónak. Az ér­deklődő pestieknek, debrece­nieknek és a külföldieknek meg kellett volna mondani, hogy a kávé filmmel körítve túl sokba kerül. Nem sajnál­juk ugyan a kávézóktól a fil­met. De inkább arra törek­szünk, hogy a napi munka után a mozijainkban szórako­zást, művelődést kereső láto­gatóink nálunk is hozzájuthas­sanak — ha ezt úgy kívánják — és talán előbb-ütőbb bizto­sítani Is tudjuk részükre. Ha pedig a körülmények úgy alakulnának, hogy a kávé után élvezett film iránt kisebb ér­deklődés mutatkozna, mint a film mellett feltálalt kávé iránt, akkor hajlandók leszünk a jelenlegi álláspontot revi­deálni, mivel akkor is a töme­gek igényével és érdekeivel cselekszünk majd azonosan. Rejtő János, a Moziüzemi Vállalat igazgatója. Bizottság a salakhegyi robbanás kivizsgálására A pécsi panelüzem mellett lévő salakhegynél, mint is­meretes, kedden délután sú­lyos szerencsétlenség történt: nyolc munkást égési sebek­kel a Pécsi Bőrgyógyászati Klinikára szállítottak a men­tők. Az égési sebet szenve­dettek közül Rákos István 22 éves asztalos és Túrják Gusztáv 25 éves kőműves meghalt. A Pécsi Bőrgyó­gyászati Klinikáról nyert ér­tesülésünk szerint a többi sebesült: Gajdos Mihály, Maráczi Ferenc, Ripper Ede, Molnár István, Kovács Ist­ván és Nagy János mielőbbi gyógyulásáért mindent meg­tesznek. A Bm. Építőipari Vállalat biztonsági megbízottjától nyert értesülés szerint több dolgozót nem ért baleset. A történtek kivizsgálásáért különböző szervekből a bal­eset után azonnal különbi­zottság alakult. A bizottság tegnap is folytatta munká­ját. Űj gabonát őrölnek a malmok Az új gabona őrlése minden évben körültekintő felkészülést igényel a malomiparban. Még a sajátos hazai búzafajták őr­lési technológiáját is módosít­ják kisebb-nagyobb mértékben a termés minőségétől függően. Különösen fontossá vált azon­ban a technológia figyelemmel kísérése és megfelelő módosí­tása azóta, amióta megkezdő­dött nálunk a nagy termést adó külföldi búzafajták ter­mesztése. Az idén már az egész búzavetés-terület mintegy 40 százalékán termett ilyen ga­bona, s az eddigi tapasztalatok szerint a malmok tervszerűen haladnak a feldolgozással. Most már valamennyi ma­lom új gabonával „jár” és a megfelelő felkészülésnek kö­szönhető a tervszerű munka. A kisebb-nagyobb átalakításo­kon kívül az új gabona beér­kezésének idejére átadták a felújított körmendi, pétervá- sári és szikszói malmot, s még az idén befejeződik a bicskei és a berettyóújfalui malom re­konstrukciója is. Már 48-ra emelkedett azoknak a malmok nak a száma, amelyekben úgy­nevezett pneumatikus úton tör ténik a szállítás. Hiért késik a bab cséplése Zengővárkonyban? A hibát talán a zengővár- konyi termelőszövetkezet kö­vette el akkor, amikor rábp- széltette magát 20 katasztrá- lis hold területű bab termesz­tésére? Ha akikor a hossza­dalmas kapacitásoknak nincs foganatja, ma nincs gondjuk a bab elcséplésével. A szövetkezet azonban hagy­ta magát rábeszélni, — el­végre a bab termesztése nép- gazdasági érdek — s így feles leges költségeket okozott ma­gának. Mit tehetünk mi er­ről? — kérdezhetnék a meg­rendelőik. A szövetkezet majd megoldja a problémát. A dolog azonban koránt­sem így van. A szövetkezetét igenis dicséret illeti azért, hogy 20 holdat ennek a na­gyon fontos népélelmezési cikknek a termelésére fordi- tott. A pécsváradi gépállo­mást pedig bírálat illeti a segítés hiányáért. De kezdjük az írást az elején! A szövetkezet megtermelte becsülettel a babot és holdan kint — nem is rossz — 4—5 mázsás termést igér a bab. A pécsváradi gépállomásra várt a feladat, hogy elcsépelje a terményt. Ki is küldtek egy — nógrádi Róbert elv társ, a Pécsi Nemzeti Szín­ház igazgatója a Dunántúli Napló és a Pécsi Esti Napló meghívására tegnap a két lap szerkesztőségébe látoga­tott, ahol a megyei és a vá­rosi lap vezetői, munkatár­sai hosszasan elbeszélgettek a színházat és a két szerkesz­tőséget érintő problémákróL — 8 MILLIÓ forintos for­galmat bonyolítottak le a komlói boltok az idei bá­nyásznap alkalmával. A kom lói bányászok közel 3 millió forintért vásároltak tartós fo­gyasztási cikkeket, többek között 135 darab mosógépet, 74 porsizívógépet, sok centri­fugát, padlókefél őt, varrógé­pet és motorkerékpárt. Háromezer főiskolás tanul az idén Pécsett Nem lesz jegvzet- és tankönyvhiány — 16 új tanár a főiskolán A tanévnyitó csak szeptem­ber 24-én lesz, de máris han­gosak a folyosók a Pécsi Pe­dagógiai Főiskolán. Búcsúzni jöttek a végzett levelező hall­gatók és most dől el az utó­vizsgázók sorsa is. Székely Jenő, a főiskola igaz gatóhelyettese elmondotta, hogy az idén különösen nagy feladat vár a főiskola vezető­ségére. Ezer hallgatóval töb­bet vettek fel az első évfo­lyamra mint tavaly, s így há­romezerre növekedett a nap­pali és levelező hallgatók szá­ma. Tizenhat új tanár érkezett s a 120 fős tanári kar így biztosan megbirkózik a meg­növekedett feladatokkal. A tanszékek megfelelően fel­készültek az oktatási reform idevonatkozó részének végre­hajtására. Az idei oktatási terv készítésénél az általános isko­lai és középiskolai terveket és az első tapasztalatokat is fi­gyelembe vették, hiszen a ta­nárjelöltek középiskolából jöt­tek és a főiskola általános iskolák részéire képez tanáro­kat. Az egyes szaktanszékek célkitűzéseit, feladatait, a ta­nításra kerülő anyag vázlatát is elkészítették és várják az első tanítási napot. Bolla Ferenc, a tanulmányi osztály vezetője közölte, hogy évék óta első ízben a megnö­vekedett létszám ellenére is zökkenőmentes lesz a jegyzet- és tankönyvellátás. 196 féle jegyzetből és 12 féle tankönyv­ből több mint 20 ezer példány volt raktáron, amelynek nagy részét a tanévnyitás előtt meg­küldték a levelező hallgatók­nak. Igen nagy gondot okozott a nagy létszám miatt az órarend összeállítása. A zavartalan ok­tatást csak a termek teljes ki­használásával képesek megol­dani. Az ezer nappali hallgatóból hétszázat kollégiumban helyez nek el, az új 270 személyes diákszálló üzemeltetésével. A reprezentatív diákszálló igen célszerű elrendezésű. A négyágyas szobákhoz praktikus tanulószoba tartozik. A beépí­tett szekrényekben kényelme­sen elfér bőrönd és ruha, s az éjjeli lámpa, meg a fali köny­vespolc igen otthonossá teszik a szobákat. A műanyag padló könnyen tisztán tartható és a modem zuhanyozók minden igényt kielégítenek. A magas­földszinti napozó teraszon nyugágyakat helyeznek el, s a szép környezetben valóságos üdülőnek tűnik az új szálló. A diákszálló mellett korsze­rűen felszerelt műhelyek, elő­adótermek kaptak helyet, ahol a műszaki tanszék ideális kö­rülmények között végezheti a munkáját. A tantermekben már rend van, de a szállóban ragadnak még a frissen festett ajtók, s a festők, szerelők véleménye szerint októbernél előbb nem lesz kész az épület. Szeptember 24-re megérkez nek a szálló lakói, s ha a kül­ső munkálatokkal elmaradnak is, de az illetékesek biztosan gondoskodnak arról, hogy a szobák elkészüljenek az első tanítási napra. T,7. M. i kombájnt, de kiderült, hogy a mag 25 százalékát összetö­ri. Nosza a csépiést hamar .e állították. A gépet nyilván­valóan át kellene állítani bab csépléséhez — okoskodtak a szövetkezetiek és a gépállo­más illetékeseit meg is kér­ték erre. A gépállomás egy gyerekembert küldött ki, aki életében még nem csépelt babot. Nem is tudott szegény a géppel semmit sem csinál­ni. Ha csak azt nem, hogy visszaballagott vele a gép­állomás területére. Újabb esz mecserék után is csak annvit értek el a szövetkezet veze­tői, hogv tanácsot kantok: csépeljék el kézzel a 20 ho'd termését. Bizony ettől nem lettek okosabbak. Tanácsunk az lenne: a pécsváradi gépállomás csé­pelje el mégis a zengővá'ko- nyiaknak a babot. Tudtok, hogy nagy munkában vann"k és nagy erőfeszítést teszn'k az őszi munkák sikeres el­végzéséért, de ennél már ne­hezebb feladatot is megoldót tak a gépállomás dolgozói. Segítsenek hát most a szö­vetkezeten! — ts — — BEMUTATÓRA készül a Pécsi Filharmonikus Zene­kar. Október elején adják elő első ízben Dvorzsák Requi- emjét. A hangversenyen a cseh Filharmónia énekkara is közreműködik Erdélyi Mik lós vezetésével. — RÁDIÓ-, TELEVIZIÓ- és háztartási villamosgépja­vító műhelyeket létesít a me­gye nagyobb községeiben a megyei tanács ipari osztálya. Jövőre több mint 25 száza­lékkal növelik a javítási-szol gáltatási tervet. — UTÁNPÓTLÁST kapott általános iskolai könyvekből a Kossuth Lajos utcai HO-es számú könyvesbolt. Azok a tanulók, akik rossz állapot­ban lévő könyveket kaptak, igazgatói igazolással most újat vásárolhatnak. — ÚJABB háromemelete» lakóház építését kezdték meg a 26-os Építőipari Vállalat dolgozói a Fürst Sándor ut­cában. Az Erőmű készenléti épületeinek száma ezzel négy re emelkedik. Az új épület olyan lesz, mint a már fel­épült előző három. — A PÉCSI HÚSIPARI Vállalat automata zsírcsoma­goló gépe negyedévenként három vagon zsírt csomagol. A félkilós csomagolású zsírt öt megye — Baranya, Tolna, Vas, Zala, és Somogy — ön- kiszolgáló boltjaiba szállít­ják. — JUTALOMKÉNT az Or­szágos Mezőgazdasági Kiál- litásra viszi hétfőn a pécsi termelőszövetkezetek 42 dol­gozóját a városi tanács me­zőgazdasági osztálya. Velük együtt, saját költségükön még 120 tsz-tag utazik a ki­állításra. — MA ESTIG befejezik a silózást a dunaszekcsői Egyet értés Tsz-ben. A termelőszö­vetkezet tagjai külső segít­ség nélkül, saját silózógépük­kel 150 holdról vágták le a silókukoricát. Ma a délutáni órákban tizenkét extrém hí­zott marhát exportál Nyugat Németországba ez a terme­lőszövetkezet. — KULTUROTTHONT avatnak vasárnap Regé­nyén. A kultúrotthon építé­séhez 50 ezer forint értékű társadalmi munkával járult hozzá a lakosság. Az avató­ünnepséget — amely délelőtt 11 órakor kezdődik — nívós kultúr- és sportműsor követi. — KÉTSZER ANNYI bér­lettulajdonosra számítanak az idén Pécsett, mint tavaly. Eddig már 4000-en jelentet­ték be igényüket a középig--, kolás, felnőtt és egyetemi hangversenybérletekre. I t Most tudta meg, hogy 22 éve kiadták a könyvét A szegedi Somo­gyi Könyvtárbar nemrég felfigyelte! egy könyvre, Ko­vács Verőn munkás asszony írására, amelyet „Dohány- földről indultam el’ címmel 1940-ben a Népszava könyv­kiadója, a Világo. ság adott ki. Felku­tatták a szerzőt, aki ma is Csongrádon él. A 76 éves Ko­vács Verőn, aki a felszabadulás előtti években már részt vett a munkásmoz­galomban, csak most értesült arról, hogy könyvét 22 éve kiadták. Kéziratát akkor a Földmunkások Or­szágos Szövetsége helyi szervezetében gépelték le, s küld ték el onnan a Nép­szavának. Arról azonban senki sem küldött értesítést Csongrádha, hogy meg is jelent a könyv. Kovács Veront az első sikertelenség elkedvetlenítette, * azóta nem foglal­kozott írással. Egyet len könyve, a „Do­hányföldről indul­tam el” azonban rö videsem újra meg­jelenik: a csongrádi múzeum 1963. évi kiadvány-sorozatá­ban adja majd is­mét közre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom