Dunántúli Napló, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-09 / 211. szám

SZEPTEMBER *. MAPLÖ Minden csepp eső aranyat ér Nyilatkozatok az első szeptemberi esőről ' A májusi esőről mondjuk minden évben: aranyat ér. A rendkívül száraz augusztus után most a szeptemberi esőről is hasonló véleménnyel lehe­tünk. Szombaton reggel az ab­lakon kinézve sokan örömmel sóhajtottak fel: végre eleredt az eső. De vajon tényleg aranyat ér most a csapadék? Nyilatkozza­nak az-illetékesek! Sós Jenő a V etőmagtermeltetö igazgatója — Nagyon jól jön az eső — mondja Sós elvtárs. — Az ap­rómagvak elvetéséhez, illetve kikeléséhez elengedhetetlen a nedvesség. Különösen a bíbor- herék, az őszi káposztarepcék várják az életet jelentő csa­padékot. Az elmúlt évben is sajnos száraz ősz volt és az aprómagvak csak novemberben tudtak kicsírázni. Ha viszont szeptemberben kapnak egy kis esőt, akkor megerősödve néz­hetnek a tél elé. Az aprómag­vaknak már egészen kevés csapadék is használ, mert a föld felszínéhez közel kis mély ségbe vetik. Hogy mennyi ilyen magocskának életét befolyá­solja az időjárás? Megyénk­ben bíborheréből most ősszel 1400, őszi káposztarepcéből 2300, pannonbükkönyből 800, őszi borsóból 700, fűmagból 300 holdat vetnek el. Forintban sem kevés és könnyen ki lehet számítani, hogy milyen sokat ér most az eső. Dr. Diófási Lajos a Szőlészeti Kutató Intézet tudományos kutatója — Augusztusban csak 6—8 milliméter esett, ez pedig na­gyon kevés volt. Pécsett és a megyében sok szőlőtermelő van. Ók tudják, de a nagy- közönség már kevésbé, hogy a szőlőtermés nemcsak akkor jó, ha a szőlőket sok napsütés éri; A csapadék a szőlő minőségé­nek is befolyásoló tényezője. A szőlők tápanyagigénye ilyen kor a „zsendülés” korában (az érés korában) rendkívül nagy. Az eső tehát nemcsak a meny- nyiséget növeli, • természete­sen azt is jó, ha növeli *— hanem a minőséget is. Harmo­nikus, jó ízű, kiváló zamatú bor csak akkor lesz. ha szep­temberben megöntözi az ég a kövér bogyókat tartó szóló- töveket Ha most szeptember elején kiadós csapadékot kap­nánk, utána pedig szép lenne a „vénasszonyok nyara’*, ak­kor Villányban kitűnő, máshol jó közepes termés lenne. Még annyit kell az etaaandottak- hoz hozzátenni, hogy a Mecsek vidékén a borok savszegények. Az eső ezen is sokat segít. Talán nem hiába várjuk. Farkas Cs. Lajos f a Pécsi Album Gazdaság 1 agTonómuaa — A talajművriésd munkák­hoz kellene elsősorban egy ki­adós eső. A föld kemény és a traktorok ekéi alól súlyos rö­gök fordulnak ki; Nehezebb aztán porhanyítani a talajt. A Pécsi Állami Gazdaságnak pe­dig az őszi vetéseihez nagyon jó lenne 40—50 milliméteres eső. Az ősz folyamán nem ke­A 12. sz. AKÖV gumi javító szakmára felvesz 8 általá­nossal rendelkező 2 fő ipari tanulót Jelentkezni lehet: Pécs, Rét utca 43. II- em. 16. Sikomdai Éjjeli Szanató­rium huzamosabb ideig . tartó betegállomány miatt helyttesítő Ápolónőt keres felvételre. Pályázhat­nak ápolónői szakképzett­séggel vagy gimnáziumi érettségivel rendelkezők. A pályázatokat a szanatórium igazgató-főorvoséhoz kérjük benyújtani. vesebb, mint 2000 tíóldnyi te­rületet akarnak,elvetni. Sürgős az őszi repce vetése, ez kí­vánja most a legtöbb csapadé­kot. Nem kevésbé „érdekes’’ az j őszi takarmánykeverékek ve- [ tése miatt sem, hogy lesz-e j kiadós eső. Ezek a takarmány- | keverékek tavasszal a legko- J rábban etethetők, ha korán be- ; érnek, a téli takarmánygondo- [ kát könnyebbítik. Csak 20 milliméter eső essen legalább, hogy fellazuljon a talaj — mondja búcsúzóul a gazdaság agronómusa. Sziveri Kálmán a mag öcsi tsz elnöke ■— Mágocson 4—5 mm esett már szombaton és ez kezdet­nek nem rossz. Csak a többi se „forduljon vissza!” A szö­vetkezetben nemcsak a talaj­előkészítés miatt, hanem a ka­pások betakarítása végett is fontos lenne az eső. Még az ősszel kétezer holdat vetnek be, legkorábban az őszi árpa és a takarmánykeverék jut a földbe. Ebből 100 holdat vet­nek. őszi árpából 700 hold ve­tésünk lesz. Sorra kerül a búza is, mely alá 200 hold van előkészítve. Hétfőn már vetéshez fognak és ehhez vár­nak több csapadékot Bállá András homorúdi tsz-elnök •— Megyénk legkeletibb csücskéből, a Mohács-szigetről jelentkezett Csodálkozott, hogy az északi részen, Mágo­cson 4—5 mm csapadék hul­lott. •— Bár csak nálunk is ennyi lett volna, de most is úgy kell még ,,lepiszkálni az égből”. Szemerkél, alig áztatja fel a talaj legfelső rétegét. Nehéz a szántás, — panaszolja Bállá; elvtárs. — Az erőgépeknek i többet kell dolgozniok, mint! máskor. Dehát tavaly is porba: vetettünk és nem láttuk ká-; rát, hogy korán a földbe ke-; rült a mag. Mi bizony hétfőn j nekiállunk a vetésnek. 1350í holdat vetünk el, legkorábban I az őszi árpát és az őszi ta­karmánykeveréket tesszük a | földbe. Aztán csak majd meg-; jön a kiadósabb eső is! Őri Ernő a siklósnagyfalusi tsz agronómusa — Megyénk legjobb termelői szövetkezetének, az öt közsé- < get magában foglaló Siklós- [ nagyfalu határának földjeit csak fél milliméter eső öntözte j szombaton. Ez is jobb, mint a j semmi — mondotta Őri elv-; társ, csak hát nekünk is 2300 ; holdat kell elvetnünk és ennyi i talajt előkészítenünk. Csupán I őszi árpát 700 holdat szeret- nénk mielőbb a földbe tenni. Egyedül a kender kívánja, ; hogy így maradjon az idő. a; többi növény esőt vár. Kezdet- < nek nem sok a szombati „zu-1 hány”, de várják a folytatást. ] ■— ts — j cA ftfatzkeLá 210 jelentkező Lapunk egyik augusztusi számában terjedelmes cikk­ben foglalkoztunk a trak­torosképzés helyzetével a megyébén. Többek között be számoltunk arról, hogy a gépek teljes kihasználásához, a két műszak beindításához még közel 700 traktorosra volna szükség, s hogy a ter­melőszövetkezetek vonakod­nak traktoros-képzőre kül­deni tagjaikat. Az azóta eltelt időben, rövid két hét leforgása alatt, 210 termelőszövetkezeti tag jelentkezett alapfokú trak­torosképző tanfolyamra, s a jelentkezések még tartanak. Az ócsárdi, kozármislenyi, szentlőrinci és pécsváradd gépállomásokon szeptember elsején már meg is indult az oktatás, s szeptember 10-ig a többi gépállomáson is megkezdik a leendő trak­torosok kiképzését. A gép­állomások gyors intézkedést tettek a tanfolyam megszer­vezésére, egyedül a bólyi gépállomás körzetében nem akadt eddig egyetlen jelent­kező sem. Az alapfokú tan­folyam elvégzése után az új traktorosok azonnal gépre ülnek s a késő őszi mun­kákból — elsősorban az őszi mélyszántásból — már ők is kiveszik részüket. •• Üzemel az első körzeti gépjavító állomás A hatalmas szerelőcsarnok­ban öt percre leáll a munka, a „külső műhelyekből” azaz a szabad ég alól is besereglenek a szerelők. Az igazgató akar valamit bejelenteni. — Elvtársak. Ma itt jártak a központból megnézni az új ja­vítónkat. Megnézték a műhe­lyeket, az új fürdőt, az egész üzemet és mindennel nagyon elégedettek. Köszönöm a segít ségüket, azt a sok önként vál­lalt társadalmi munkaórát, amellyel lehetővé tették, hogy üzemünk időben megindulhas­son. Most az újjá, széppé va­rázsolt munkahelyen azon igyekezzenek, hogy minél több gépet kijavíthassunk a tsz-ek nek, s hogy a javítóból kikerült gép utálj ne jöjjön már más­nap reklamáció. Év végén csak azok a részlegek részesülnek jutalomban melyeknél egyálta­lán nem, vagy csak egy-két esetben volt reklamáció. Egyet­értenek az elvtársak? A helyeslés olyan lelkes és egybehangzó, mint amilyen lel­kesen és egyetértésben dolgo­zott az utóbbi hetekben ez a gárda a javítóüzem beindítá­sáért. Júnins végén osztotta szét gépeit a tsz-ek kö­zött a villányi gépállomás s augusztus elsején a bejárat fö­lött már új tábla hirdette: Ál­lami Mezőgazdasági Gépjavító Állomás. — Ezen a napon indult meg az üzem is — mondja Mink Antal igazgató. — Pedig vol­tak olyan perceim amikor ma­gam is kételkedtem abban, megindulhatunk-e egyáltalán. Teljesen újba vágtunk bele s meglehetősen járatlan utakon indultunk el. Sebtében elutaz­tunk Pusztaszabolcsra, majd Tűrkevére, hogy valami ké­pünk legyen róla, hogy is néz ki egy ilyen javító üzem. Az ott látottakból egyik módszer sem felelt meg a mi adottsága­inknak. Ami jónak tetszett, természetesen átvettük s meg­kezdtük az átalakítást. Szere­lőink nagyon sokat vállaltak és tettek azért, hogy a munka mielőbb beinduljon. Több mint 1000 társadalmi munkaórát dolgoztak le itt az üzemükért. Űj fürdőt szereltek fel, minde­nütt ott van a kezük nyoma. Kettő kivételével a régi szere­lő gárdánk tagjai. Jó szakem­berek egytől egyig, s»nem fél­nek attól, hogy nem látják el az új feladatokat, A megye első körzeti gépja­vító állomása tehát megkezdte működését. A hófehérre festett fő szerelőcsarnokban már egy hónapja futószalagon megy a főjavítás. A futószalag öt rész­egységből áll, a szétszerelő és összeszerelő részlegből, a futó­mű -kormán yfék javító részleg­ből, az erőmű-váltó-differen­ciál, és végül a motorszerelő részlegből. A főjavítást végző brigádokat kiszolgáló részlegek egészítik ki, villanyszerelők, lakatosok, hegesztők, forgácso­lók, mosók és anyagmozgatók, melyek az anyagok, alkatré­szek terítését végzik. A főjavítóktól függetlenül dolgozik egy másik szerelőbri­gád, mely a futó javításokat végzi. Hozzájuk kerülnek a kis hibával beküldött traktorok, melyek posta munkában még az nap vagy másnap elkészül­nek. Ezen a délutánon 5 szét­szedett traktor van a futósza­lagon, kettő a futó javító rész­legnél, néhány pedig még sorá­ra vár. A telep másik felében a munkagép javítók dolgoznak, kinn pedig a termelős\övetke- zetek határát járja a két nagy műhelykocsi. Ennyiből áll egyelőre a gép­javító. De már készülnek az új üzemrészek, az új gumi javító részleg, mely októberben már üzemel, és az új traktor és gépkocsi szerviz, melyben jövő év elején kezdik meg a munkát. Kicsi még az üzem, kevés még a fedett műhely, s a futó szalag vége a szabadba ér. Most még kellemes a kinti munka, bármilyen nagy is a forgalom, télen azonban a fe­dett csarnokba kell húzódni, ahol most is nehezen fémek éL Nem ki^bb dologra vállalkoz­tak a villányiak, mint arra, hogy közel 10 millió forint ér­tékű gépjavítást végeznek el december 31-ig ilyen körülmé ­nyek között. Közben átalakí­tásokat is végeznek, a gabona kombájnokat napraforgó és aprómag fogásra alakítják át. S mindezt ez a gárda, mert új embereket már csak a szabad ég alá vehetnének fel. Abban bíznak azonban, hogy jövőre sikerül kibővíteni a már indu­láskor kicsinek bizonyult üze­met. Addig is igyekeznek min­dent elkövetni, hogy a hozzá­juk forduló tsz-ek gépeit a leg­jobb minőségben kijavítsák. — Éné — Nemrég halottam Pécsett a III. kerületben egy esetet A házastársak összevesztek, az asszony elköltözött, a férj pedig a kisgyermekkel na­pokig nem töfődött. A csalá­di tragédiát a gyermek síny­lette, pedig biztos, neki volt a legkevesebb köze a családi élet felborulásához. Voltak családok, akik gondjaikba vették a gyerekeket, saját­jukként bántak vele. Lehetne sorolni a példákat, hisz sok­sok igazán nemes emberi se­gítségnyújtással találkozunk. A fejlődés példáját adjáK naponta a tsz-parasztok új emberi kapcsolatai, megtalál­juk a szocialista brigádmoz­galomban az élet minden te­rületén. Nem új vonása ez az embereknek, de a kizsákmá­nyoláson alapuló társadalom visszaszorította a maga em­bertelen farkastörvényével. Az emberek önzetlen segíteni akarása, egymás támogatása a mi társadalmunkban álta­lánossá, jellemzővé válik. Az emberek egymás iránti felelősségérzetének, az elv­társi önzetlen segítségnyúj­tásnak fejlődését segítenünk kell. Széleskörű kifejlődése egyúttal harc az önzés, a kap zsiság, az individualista szem lélet ellen. De még kísért a múlt. Ma­radványait szokásokban, né­zetekben kisebb-nagyobb mértékben még magunkban hordjuk. Barátok, régi mun­katársak, ismerősök, akiket szeretünk, tisztelünk, napon­ta keresnék fel kisebb-na­gyobb beosztásban dolgozó­kat, egy kis segítséget kér­nek. A segítségadás helyes, csali kérdés, hogy hogyan. Sokszor nem is gondoljuk vé gig, tán nem is gondolunk ar ra, hogy a segítségkérés má­sok rovására, egyéni érdeken soronkívüli elintézését kíván­ja és ez nem azonos azzal a nemes segítéssel, melyről be­vezetőben szóltam. A protek­ció általánosan ismert, rossz­hangzású, kellemetlen emlé­keket felidéző szó, a múlt rendszer velejárója volt. Aki nek volt protekciója, össze­köttetése, sok mindent el tu­dott intézni, előnyöket szer­zett az emberek többségével szemben, azok rovására. — Nem kerül ez neked semmibe — szokták mondani — csak egy telefon az egész. Szólj, légy szives, hogy ve­gyék fel a gyereket a főisko­lára ..., intézzék el a lakás- kiutalást ..:, utalják be a fe­leségemet a szanatóriumba..., vegyenek fel arra az üres állásra... hiszen ismersz, ennyit csak megérdemlünk. És ha meggondolom, egy- egy kérés jogos, a gyerek szeretne tanulni, alkalmas is rá, a lakáskérés is indokolt, stb. A kérés jogossága vi­szont nem jelentheti, hogy mások, hasonlóan jogos ké­rését mellőzzék, másszóval egy kis „baráti segítséggel” igazságtalan előnyt biztosít­sanak. Olyan probléma is van, hogy a protekciókérők sok esetben nem alapigény kielégítését kérik elintézni, • hanem megnövekedettet, ak­kor, amikor még soknak alapigénye sincs kielégítve, így kell megoldani a kérést — és a segítségadást egy­aránt. Segíts, ha az jogos, ha az indokolt, de ezzel ne szen­vedhessenek mások hátrányt. Sokan és sokszor kellemet­len helyzetbe kerülnek, mert ha így őszintén megmondják, sértődöttség támad, nem egy­szer még azt is megkapják, hogy ilyen barát, ilyen elv­társ vagy. nem törődtök jo­gos kérések elintézésével. Ez volna a kisebbik baj, kelle­metlen, de el lehet viselni. Mi volna, ha minden jogos igény kielégítéséhez, minden­ki protekciót, vagy új kifeje­zéssel „szocialista összekötte­tést” keresne? Mennyi érdek barátságot, képmutatást szül­ne ez a gyakorlat. Egyéb­ként, ha mindenkinek volna protektora, akkor szükségte­lenné, értelmetlenné válna. Úgy gondolom, nem ez a jár­ható út. Mégis, mit lehet tenni? Építőmunkánk, fejlődé­sünk eredményeként egyre kevesebb lesz a „hiánycikk”, bővül a továbbtanulás lehe­tősége, a kongresszusi irány­elvek a lakásépítés gyorsítá­sát jelölik feladatul, stb. Ez a fejlődés az anyagi okokat csökkenti. A protekciókeresés leküz­désének másik fontos ténye­zője: minden ügyintéző, . aki emberek sorsa, kérései felett dönt, legyen körültekintő és alapos mérlegelés után, kése­delem nélkül, igazságos dön­téseket hozzon. Könnyű ezt mondani, de kísérelje meg valaki, minden érdekelt megelégedésére el­osztani pl. azt a kevés ren­delkezésre álló lakást, ami­kor százak igénye jogos. Az előző két fontos ok el­hárítása sem könnyű, nem oldódik meg máról holnapra, de ezzel egyidőben a velük kölcsönhatásban kell az em­berek szemléletét is alakíta­ni, formálni. Ez sem könnyű feladat. Nem ideális elképzelések késztettek szót emelni a pro­jekció ellen. Tudom, nem lehet gyorsan megszüntetni, de ha szóvá sem tesszük, ha nem késztetjük önmagunkat és másokat arra, hogy gon­dolkozzanak rajta, akkor gá­tak nélkül tovább burjánoz- hat. ítéljük el a rosszat, . ne alkalmazzuk, és karoljuk fel< terjesszük az igazi segítsé­get, az elvtársi támogatást! Kresz Károly 4 A közös munka nyomán Versenden megszűntek a „nemzetiségi kasztok66 A közös gazdálkodás meg­indulásával megszűntek az alapvető vagyoni különbségek, hiszen a szövetkezeti gazdák a jövedelmük zömét már a közösben végzett munkájuk után kapják. A nemzetiségi ellentétek, különbségek felol­dódása hosszabb és lassúbb folyamat, de eredményei már megmutatkoznak. Hat növény- termelési munkacsapat műkö­dik a Béke Termelőszövetke­zetben, s háromnak horvát, háromnak német a vezetője, tagjaik azonban mind a négy nyelvcsoportot képviselik. A vezetőségbe és a különféle bi­zottságokba 15 horvát ot, 13 né­metet, 4 magyart és 2 cigányt választott be a tagság. Lényegében megszűnt a te­rületi elkülönülés is: ma már nincs a községnek egyetlen olyan része sem, amelyet túl­nyomórészt ez vagy az a nem­zetiség lakna. A „város”-ból is, ahol közel félezer cigány él, mind többen költöznek be a faluba és ott házat vásárolnak. A házasságban sem szénét ma már, hogy ki milyen nyelvet besaél. A németajkú Pfeil Ja­nos például horvát lányt, a cigány Kárász Ferenc pedig magyar lányt vett feleségül és ezek nem kivételes esetek. Szórakozni is egy helyre jár­nak már a versemdiek, s az új, szép művelődési ház egyaránt kulturális otthona magyarnak, horvátnak, németnek es ci­gánynak. Az egységessé váló falu, az egy akaraton lévő termelőszö­vetkezet a gazdálkodásban is mind többre képes. Jól mutat­ja ezt a közös gazdaság ered­ményeinek javulása: a mérleg­hiánnyal indult Béke Tsz már komoly tartalékkal rendelke­zik, s évről évre nő a munka­egységekre jutó részesedés ér­téke is. 1959-ben még csak 19 forintot, 1960-ban 22 forintot és 1961-ben — a kedvezőtlen időjárás ellenére — 31 forin­tot ért egy-egy -munkaegység, míg az idei várható részesedé* előreláthatóan 32 i*nat la*z. 4 Hűvös vasárnapra, zivataros jellegű esőkre van kilátás A Meteorológiai Intézet köz­ponti előrejelző osztályán kö­zölték: vasárnapra valamivel javul ugyan az idő, de a nap­pali hőmérséklet előrelátható­lag sehol nem haladja túl a 20 fokot. Az egyébként kitűnő | kiránduló idő nem lesz telje- ! sen zavartalan. A jelek szerint | ugyanis új zivatarfront vonul | át az ország légterén, menny­dörgése« tóporokra, kisebb esőkre kell számítanunk. Baranya megyében félszáz- ! nál több olyan falu van, ahol a magyarok mellett horvátok, szerbek, nómeték és cigányok ! is laknak. Az egységes parasz- [ ti osztály kialakulásét erősen | gátolta eddig a nemzetiségek ; közötti ellentétek, különbségek amelyeknek teljes megszünte­tése a közös gazdaságoknak is egyik nagy feladata. A négynyélvű Versenden például horvátok, németek magyarok és cigányok dolgoz­nak együtt a Béke Termelő- szövetkezetben. A felszabadu­lás előtt és még utána is so­káig minden nemzetiség egy-egy szigorúan zárt „kaszt”- ot képezett. A fiatalok nem házasodhattak össze, mert stó- I leik tiltották azt. A horvátok J a „sokac kör”-be, a németék a | „sváb kör”-be, a cigányok pe- | dig a kocsmába jártak szóra- I kozni. Külön is laktak: az Al- ; só utca jobbára a németeké, a j Felső utca pedig főleg a hor- j vátöké volt. míg a falun kí- j vüli, úgynevezett „város” a ci- 1 gányoknak adott szállást.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom