Dunántúli Napló, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-09 / 211. szám

SZEPTEMBER % ' MAPIÓ 3 Készülődés a pártértekezletre Korszerű autóbusz-végállomás tJVMecsekalján Baranya megye part szerve­sete! készülnek a pártértekez- etekre, pártunk VIII. kong­resszusára. Igaz, nem kíséri ezt i munkát nagy zaj, nincsenek sülön nyilatkozatok, felhívá­sok, mégis úgy látjuk — a poli- akai, termelési tevékenység, valamint annak eredményei Bizonyítják — tartalmas, cél­tudatos készülődésről van szó. Az egyik munkás arra a kér- iésre, hogyan készülnek a pártkongresszusra, ezt vála­szolta: „Nézze meg, hogy megy látunk a munka.” S valóban, íz a legjobb bizonyíték. Két fontos feladat Két fontos feladatot tűztünk magunk elé a pártértekezletek előkészítésében. Szélesítjük a tömegpolitikai munkát, más­részt jobb munkaszervezéssel ■nunkaversennyel segítjük az ipari és mezőgazdasági tervek teljesítését. y Az elmúlt években, a VII. pártkongresszus határozatai­nak végrehajtása közben, párt- szervezeteink sok tapasztalatra tették szert. Ezeknek alapos ilemzése szervesen beilleszke­dik az előkészítő munkába. Le­hetőséget teremt ahhoz is, hogy sátrán feltárjuk munkánk gyengeségeit. A párttagság fokozott politi­kai tevékenysége sokfélekép­pen nyilvánul meg. A beszá­molókhoz több százan gyűjte­nek anyagot. Tanulmányoznak egy-egy területet. Különböző bizottságok és albizottságok teszik szervezetté ezt a mun­kát. A választott szervek, párt- bizottságok tagjai ezenkívül külön megbízatással kerestek fel üzemeket, intézményeket, falvakat és ismerkedtek azok helyzetével. A pártértekezletek előkészí­tése lehetővé teszi, hogy szé­leskörű politikai közvélemény­kutatást tartsunk. Az a véle­ményünk, hogy a pártértekez­leteken fel kell vetni minden olyan kérdést, mely foglalkoz­tatja megyénk dolgozóit. Ezt a célt pedig csak akkor tudjuk elérni, ha a pártértekeletek előtt megfelelő alkamakat te­remtünk arra, hogy a megye dolgozóinak jelentős részével találkozzunk, elbeszélgessünk. A politikai közvéleménykuta- tást úgy szerveztük meg, hogy felkértünk több száz aktivis­tát: keressék fel a különböző foglalkozási ágak dolgozóit. Ezáltal nemcsak arról szerzünk tudomást, hogy az egyes üze­mekben, intézményekben mi­lyen a helyzet, hanem, hogy ez az egyes foglalkozásokban mi­lyen speciális kérdések foglal­koztatják a dolgozókat. A pár- tonkívüliekkel folytatott be­szélgetés módot ad arra is, hogy ismertessük a Központi Bizottság kongresszusi téziseit, választ adjunk a vitatott kérdé sekre és összegyűjtsük a dol­gozók különböző javaslatait, észrevételeit. Sok hasznos tapasztalat Az aktivisták sok hasznos ta­pasztalatot szereznek, melyek­kel gazdagítják a beszámolót, elevenebbé, színesebbé teszik azt. E cikk keretében nincs le­hetőség az eddig szerzett ta­pasztalatok felsorolására, meg állapítható azonban, hogy me­gyénk dolgozói, párttagok és pártonkívüliek egységesen kö­vetik pártunkat. Sokan kifeje­zésre juttatták azt a vélemé­nyüket, hogy ha a párt politi­kája ilyen töretlenül megy to­vább a VIII. kongresszus után is. akor nem sajnálunk semmi erőt a munka jobb elvégzésé­hez. Elvi. politikai kérdésben ke­vés bíráló megjegyzés hangzik el. Azt hiszem, ebben is kifeje­zésre jut a politikai vonal he­lyeslése. Ugyanakkor gyakori az olyan megjegyzés, hogy „jó lenne, ha már a mi üzemünk­ben, intézményünkben is ural­kodóvá válna az őszinte, nyílt légkör”. Nem ritka, hogy a dol­gozók véleményét szükséges rosszként könyvelik el. Egyik­másik vezető nem szívesen fog­lalkozik az apró-cseprő ügyek­kel, s nem egyszer előfordul még, hogy a vezetők durvák bfeosztóttaikhoz. Helyenként tapasztalhatók elvtelen, baráti alapon történő intézkedések, pl. „haverok” előléptetése. A pártértekezleteken a politikai, termelési kérdések mellett he­lyet fogunk adni az említett emberi viszonyokat, magatar­tást bíráló és tükröző kérdé­seknek, hiszen ezek nem kis mértékben befolyásolják a tö­megek hangulatának alakulá­sát. A felsoroltakon kívül még számos hasznos észrevétel hangzott el, többek között a gazdasági irányításról, terme­lési, ellátási problémákról, kulturális kérdésekről, az ér­telmiségiek helyzetéről. Mind­ezek jelentős segítséget nyúj­tanak az egyes területek szín­vonalas elemzéséhez. Levelek a pártnak A politikai közvéleményku­tatásnak, az említetteken kívül más módszereit is alkalmaz­zuk. Egyes üzemekben felkér­ték a dolgozókat, hogy írják meg véleményüket az üzemi pártszervezet, a párt- és gazda­sági vezetés munkájáról. írják meg, mit kellene jobban végez­ni. Ha akarják, aláírás nélküli levelekben is közölhetik véle­ményüket mindenről, amit szükségesnek tartanak. Az üzemekben ládákat helyeztek el a levelek összegyűjtésére. Minden módszer, amely elő­segíti, hogy párttagjaink, s a pártonkívüliek véleményét — minél szélesebb körben — megismerjük, helyet kap a pártértekezlet előkészítésében. Az a lényeg, hogy a beszámo­lók a párt politikájának szel­lemében, bátran vessék fel mindazokat a feladatokat, gondokat, amelyek foglalkoz­tatják a dolgozókat. Az előkészítés során több olyan kérdést megvitattunk, melyeket fejlődő társadal­munk, a társadalmi élet vál­tozása, az élet követelményei tárnak elénk. A pártmunka további javításával összefüggő kérdéseket is megvitatunk, pl. hogyan kell értelmezni a párt­munka társadalmi jellegének szélesítését; hogyan kell ope­ratíven vezetni; hogyan kell a pártmunkát konkrétabbá ten­ni; hogyan kell értelmezni a politikai és szakmai munka egységét stb. Ezek a viták elő­segítik, hogy helyesen világít­suk meg a dolgozókat érdeklő kérdéseket és az előttünk álló feladatokat. Arra azonban vi­gyázunk, hogy ezek a viták ne legyenek öncélúak, nem me­hetnek az elvégzendő politikai, termelési feladataink rovására. A formalizmus ellen Szeretnénk a pártértekezle­ten előbbre lépni az egyes te­rületen még gyakran észlel­hető formális szervezeti elvek, módszerek kiszorításában. Hogy hol, mi a formális, ezt nem olyan könnyű eldönteni, de minden túlzás nélkül mond­hatjuk, hogy sok még a formá­lis elem munkánkban. Gondo­lunk többek között arra, hogy a pártszervezetek összetételét ne előre megszabott arányok alapján állítsák össze. Mind­ezek előtt a fő kérdés, hogy olyan pártbizottságokat, vég­rehajtó bizottságokat válasz- szanak. melyek színvonalasab­ban fogják végrehajtani a pártkongresszus, a Központi Bizottság határozatait. Nem szükséges, hogy mindenütt ra­gaszkodjanak ahhoz, hogy pl. a megyei titkár, járási titkár tagja legyen a járási tanács­nak, a tanács végrehajtó bízott ságának. Csökkentenünk kell a sok funkciót betöltő elvtársak szá­mát. Vannak elvtársak, akik egyazon kérdést több szervben is megvitatnak, mert a bizott­ságok összetétele, mondjuk a párt VB, a tanács VB, majd­nem azonos személyekből áll. Vannak járási, megyei vezető elvtársak, akik életüket az ér­tekezleteken töltik el és saját munkájukról csak időnként tá­jékozódnak. Véleményünk sze­rint ez a munka, az irányítás színvonalának rovására megy, ha egyes elvtársak annyit „dol­goznak” más területeken, hogv, a tulajdonképpeni munkájuk I elvégzésére nem is jut idejük. 1 Különben is jó lenne már csők kenteni a hivatalos értekezle­tek számát, mert ez lassan irá­nyító munkájuk fékjévé vál hat. Minden szerv csak úgy tudja elképzelni irányító tevé­kenységét, ha állandóan érte­kezleteket szervez. Az egyes feladatokra vonatkozó határo­zatokban mindig külön megje­lölik, kinek kell értekezletet tartani, természetesen vala­mennyi párt-, állami és társa­dalmi szervezetnek. így aztán gyakran csak az értekezletek sorozatai váltják egymást, s mindenki kipipálja, hogy ezt vagy azt a feladatot végrehaj­totta. Nem a hasznos és szük­séges tanácskozások, hanem a sok fölösleges, haszontalan ér­tekezlet csökkentésére gondo­lunk. Az egyes kérdések új mó­don való felvetése nem szorít­hatja háttérbe azoknak a mód­szereknek a tanulmányozását, melyek beváltak és sokat segí­tettek a VII. kongresszus ha­tározatainak eredményes vég­rehajtásában. Különösen is az a tapasztalatunk, hogy a mód­szerek sokféleségével kell dol­goznunk és számolnunk, mert a rugalmas, a helyi viszonyok alapján dolgozó pártszerv szá­mára nincsenek egyedül üdvö­zítő módszerek. A módszereket gyárán kell változtam, ahogy azt a körülmények, s a munka jellege megkívánja. Kongresszusi verseny Az ipari és mezőgazdasági termelési feladataink sikeres végrehajtására való mozgósítás alapvető része a kongresszusra való felkészülésnek. Nincs egyetlen üzemünk sem, ahol ne folyna kongresszusi ver­seny. Erre a versenyre az a jel­lemző, hogy a brigádok maguk jelölték ki a versenyfeladato­kat és illesztették a vállalat tervébe, örvendetes, hogy me­gyénk termelőszövetkezeteinek többsége csatlakozott a kong­resszusi versenyhez. A verseny fő mutatója, hogy száz hold (vagy 1 hold) után mennyi árut értékesítenek. A versenyben nagy szerep vár az asszonyok­ra, akik a nagyobb kukorica- termés fő harcosai. Munkájuk­nak meg is lesz az eredménye, mert ha természeti csapás nem ér bennünket, jó kukoricater­mést takaríthatunk be. A pártértekezletek előkészí­tésébe illesztjük az őszi beta- kirítás jó megszervezését is. Kapásokból jelentősen többet fogunk betakarítani, mint ta­valy. Szövetkezeteink, állami gazdaságaink nagy erőfeszíté­seket tesznek, hogy a munka­erő jó szervezésével, szállító­gépek biztosításával, górék építésével, a kukoricaszár gyors letakarításával időben és megfelelően elvégezzék a ka­pások betakarítását. A párt- értekezletek előkészítését csak akkor mondhatjuk sikeresnek, ha ezt a nagyfontosságú felada. tót jól megoldottuk. A pártértekezletre vaK> fel­készülés során még sok olyan kérdést kell tisztáznunk, meg­vitatnunk, amelyeket e cikk­ben nem érinthettem. Minden­esetre úgy látjuk, hogy ez a munka jelentősen erősíti tár­sadalmunk egységét, népünk aktivitását. rapaí arm,a, a Baranya megyei párt- bizottság első titkára. 26 négy találat©« a lottón A 36. játékhétre beérke­zett 4 231 663 darab lottó- szelvény. Öttalálat os nem volt. Négy találatot 26 fo­gadó ért el, a nyeremény­összeg egyenként 122 061,50 forint. Három találatot 3016 fogadó ért éh a nyeremény­összeg egyenként 526,25 fo­rint. A kéttalálatos nyere- mányek száma 95 521 darab, ezekre egyenként 16,60 fo­rintot fizetnek. A PKV nemrégiben vette át az új-mecsekaljai városrészben létesített autóbusz- végállomást. A közel kétmillió forintos beruházással épített parkírozó helyen egyszerre 30 —40 kocsi tartózkodhat. A személyzet részére három helyiségből álló épületrész biztosítja a pihenést, a forgalmi szolgálattevőnek pedig a nyugodt munkát. Ezzel a végállomással vég­legesen megoldódott a 10-es, a 20-as és az üzemi járatok kocsijainak parkírozási ploble­mája. Uj kormányhatározat a termelőszövetkezetek 1963. évi állami támogatásának rendszeréről A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány határoza­tot hozott a termelőszövetke­zetek 1963. évi állami támoga­tásának rendszeréről. Az új, 3004/5-ös kormány- határozat az eddig elért fej­lődés alapján bizonyos módo­sításokat tartalmaz az állami támogatás rendszerében. A tá­mogatás 1963. évi rendszere még nagyobb mértékben segíti elő á második ötéves terv ter­meléspolitikai célkitűzéseinek maradéktalan teljesítését. Az állami támogatás fő célkiiüzése változatlanul az, hogy előse­gítse a jól gazdálkodó termelő szövetkezetek továbbfejlődéséi és a ma még gazdaságilag meg nem erősödött tsz-ek mielőbbi megszilárdulását. Ennek érde­kében elsősorban a talajjaví­tás, a talajvédelem, az üzemen belüli vízrendezés, a rét- és legelőgazdálkodás, a szőlő- és gyümölcsös telepítés, valamint a szarvasmarhatenyésztés te­rén nyújt további kedvezmé­nyeket. A határozat a továbbiakban részletesen felsorolja a mező- gazdasági termelés egyes ága­zataiban a termelőszövetkeze­tek gazdálkodását fejlesztő in­tézkedéseket. A termelés és az árutermelés fejlesztése terén — a többi között — új ked­vezmény, hogy a termelőszövetkezetek az üzemen belüli vízrendezés­nél az általuk végzett föld­munka minden köbméteréért 16 forint vissza nem téríten­dő állami támogatást, ezen felül pedig középlejáratú hi­telt kapnak. A nagyüzemi szőlő- és gyü­mölcsös-telepítések elősegítése érdekében a telepítések teljes költségére, valamint a termőre fordulásig felmerülő összes költségekre a termelőszövetke­zetek hosszúlejáratú hitelt kap hatnak. Uj vonása a rendelke­zésnek az is, hogy növekszik a nagyüzemi szőlő- és gyümöl­csös-telepítések utáni hitelel­engedés mértéke. A szántóföldi művelésre ke­vésbé alkalmas területeken az esetleg szükséges tereprende­zési munkák költségeinek 8Ö százalékát — legfeljebb hol­danként 7000 forintot — az ál­lam viseli, a további költsé­gekre pedig hosszúlejáratú hi­tel folyósítható. A nagyüzemi szőlő- és gyümölcsös-telepíté­sek tervezési munkáit és a szakmai felügyeletet az illeté­kes vállalat díjmentesen végzi el a termelőszövetkezeteknek. A termelőszövetkezetek épít kezéseinek támogatására nö­velik a dohánypajta építésénél a hitelelengedés mértékét, to­vábbá kiterjesztették a hitelelen­gedést a palántanevelő telep, gépkarbantartó műhely, fú­róit kút, víztorony és vízv - - zetékhálózat építésére is. A határozat széleskörű segíti a tsz-ek szakemberellátását 1963-ban állami támogatással mintegy 600 újabb szakembert lehet a gazdaságilag még meg nem erősödött termelőszövet­kezetekbe átirányítani, akik 3—5 évig részesülhetnek álla­mi támogatásból jövedelem­kiegészítésben. A most hozott határozat, valamint a korábbiak alapján átirá­nyított szakemberek 1963. január 1-től egységesen a ko rabbi fizetésüknek 80 száza­lékát kapják állami támoga­tásként. A termelőszövetkezeti közgyű­lések kérelmére meghosszab­bítják a korábbi határozatok szerint átirányított szakembe­rek állami támogatását. Ezt a kedvezményt a közepesen gaz­dálkodó termelőszövetkezetek 560 e*cr köbméteres víztároló épül Romonya mellett 2600 holdat öntöznek — Három község összefogása Nagy terméshozamok Most folynak a műszaki elő­készületei annak a nagyará­nyú tervnek kivitelezésére, mely szerint Romonya, Hás- ságy és Belvárdgyula határá­ban félmillió köbméteres víz­tárolót építenek. A víztároló előreláthatólag 100 katasztrá- lís holdnyi területet vesz igény be. Az alkalmas területen épü­lő víztárolónak nagy gazdasági jelentősége lesz. A három ter­melőszövetkezet árokmeniti te­rületeit öntözni lehet s így nemcsak a kertészetben, ha­nem a szántóföldi növényter­mesztésben ás jobb eredménye­ket tudnak elérni. A víztároló a Mecsekből le­zúduló, különösen olvadáskor megindult hótömeget fogná fel. Zsildpnendszerű megoldása le­hetővé testi, hogy szabályoz­zák a vízállást. A víztároló se­gítségével a szakemberek szá­mításai szerint nem kevesebb, mint 2000 holdat lehet majd öntözni, további 2 éve, a gazdaságilag még meg nem erősödött ter­melőszövetkezetek pedig 5 év­re kérhetik. Azok a szakembe­rek, akik a gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövet­kezetekben jelentős mértékben javítják a gazdasági eredmé­nyeket, külön jutalomban is részesülhetnek. A rendelet számos intézke­dést ír elő a termelőszövetke­zetekbe átirányított szakembe­rek letelepedésének, ellátottsá­gának sokoldalú biztosítására. A szakemberek letelepedésé­nek elősegítésére a gazdasági­lag még meg nem erősödött termelőszövetkezetek hosszú- lejáratú hitelből készenléti la­kásokat építhetnek. Uj vonása a határozatnak, hogy a terme­lőszövetkezetekbe küldött szak emberek munkáját a zárszám­adások elkészítése után a já­rási tanácsok kötelesek felül­vizsgálni. A határozat számos pontja foglalkozik a gazdaságilag még meg nem erősödött tsz-ek állami támogatásával, s részük re fokozott kedvezményeket nyújt. Az átlagosnál nagyobb termelési költségek csökkenté­sére, valamint a gépi munka fokozott alkalmazására azok­nak a gzdságilag még meg nem erősödött termelőszövetkeze­iteknek, melyek kedvezőtlen természeti és üzemi viszonyok között gazdálkodnak, az állam a gépi munkdíj 20 százalékára, hegyvidéken, homok- és szikterületeken pedig további 20 százaléká­ra, összesen 40 százalékára vissza nem térítendő állami támogatást nyújt. Ezek a szövetkezetek a nö­vényvédőszerek és gyomirtó­szerek 30 százalékos vásárlási kedvezményen felül további 20 százalékos kedvezményt kap­nak. A gépi talajjavítás, vala­mint a talajvédelem gépi mun­káinál az említett szövetkeze­itek a költségek 80 százalékára vissza nem térítendő állami (támogatásban részesülnek. Ugyancsak ezek a szövetkeze­ték a rétek és legelők feltöré­se, újratelepítése és ápolása során végzett gépi munka költ ségének 50 százalékára vissza nem térítendő állami támoga­tást kapnak. A 3004/5-ös kormányhatáro­zat 1963. január 1-én lép ha­tályba. Idő j árás j elen tés Várható időjárás vasárnap estig: Lassan javul, de hűvös marad az idő. Ma még több helyen, holnap már kevesebb helyen eső, néhánv helyen zivatar. Mérsékelt, Időnként élénk nyugati, északnyugati szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 10—13; legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 15—20 fok közölj 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom