Dunántúli Napló, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-09 / 211. szám

fóLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! I VASÄRNAP I NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGAÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, ÄRA: n FILLÉR SÍI. SZÁM Az első félévben 11,5 százalékkal nőtt megyénk ipari termelése Ipari akiívaértehexlei a megyei pártbizottsá gon Az MSZMP Baranya megyei pártbizottsága széleskörű ak­tívaülést tartott tegnap dél­előtt. Az ülésen részt vettek a vállalatok gazdasági vezetőin, párt- és tömegszervezeti veze­tőin kívül a városi, járási párt- és tanácsi szervek ipari osztá­lyainak vezetői. Minden olyan szerv képviselve volt, amely érdekelt városunk és megyénk iparával kapcsolatos kérdések­ben. Száz százalékos tervteljesítés Az aktívaülés legfőbb célki­tűzése az volt, hogy iparunk időszerű feladatain belül szá­mot adjon vállalataink ez év első felében elért eredményei­ről, az eredmények mögött álló erőfeszítésekről, s termé­szetesen a még mindig megmu­tatkozó hibákra, fogyatékossá­gokra terelje a figyelmet. Ipari üzemeink, vállalataink féléves eredményeiről, az el­múlt félév mérlegéről Papp János elvtárs, a megyei párt- bizottság titkára tartott be­számolót. Bevezetőjében rövi­den értékelte szocialista ipa­runk első féléves eredményeit. Ezek sok tekintetben előre­lépést jelentene! az előző évek eredményeihez viszonyítva. A termelés 11,5 százalékkal nö­vekedett, termelési tervünket általában 100 százalékra telje­sítettük Ebben nemcsak az a fi­gyelemreméltó, hogy az orszá­gos átlag felett állunk, s a ter­melési érték meghaladja a 2,5 milliárd forintot, hanem első­sorban az, hogy a termelés nö­vekedését 85,8 százalékban a termelékenység növekedése biztosította. A tervezett 89 százalékos költségszinttel szemben 88,9 százalékos eredményt ért el a megye ipara. A megyei építőiparról szól­va az előadó megállapította, hogy építőink az év első felé­ben 361 millió forint értékű munkát végeztek, ami 91,8 szá zalékos tervteljesítésnek felel meg, s amihez többek között hozzájárult az is, hogy a ter­vezettnél 7,7 százalékkal keve­sebb dolgozóval rendelkeztek. A beruházások helyzetével kapcsolatban Papp elvtárs el­mondotta, hogy az év első felé­ben 474 millió forint értékű beruházás valósult meg, amely nek 75 százaléka termelő jel­legű beruházás volt Alaposabb munkaszervezést A továbbiakban a vállalatok munka- és műszakszervezési feladataiban, valamint az ex­portterv teljesítésében mutat­kozó fogyatékosságokra, továb­bá a szolgáltatási tervteljesítés nem kielégítő előrehaladására hívta fel a figyelmet. A beszá­moló arra is figyelmeztetett, hogy termelési költségeinken belül emelkedett az anyagkölt­ség, méghozzá a bérköltség rovására. A feladatokról szólva Papp elvtárs elsősorban a munka- és az üzemszervezés gondo­sabb, körültekintőbb kidolgo­zására hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy ez nem­csak alapja, hanem a legerő­sebb tartaléka is a termelé­kenység további növekedésé­nek. Az 1960. éri szeptemberi párthatározat végrehajtása so­Koszorúzási ünnepség a bolgár hősok harkányi emlékművénél A bolgár hősök harkányi emlékművénél Bulgária nem­zeti ünnepe, az ország felszaba dításának 18. évfordulója al­kalmából szombaton délben iancsó Georgier nagykövettel az élen, a budapesti bolgár nagykövetség tagjai és a Ba­ranya megyed bolgár kolónia képviselői koszorúkat helyez­tek el. A koszorúzásnál jelen volt Zágor György, a Külügy­minisztérium főosztályvezető­je, Skonda Ödön, a Külügymi­nisztérium protokollosztályá- nak helyettes vezetője, Rapai Gyula, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első tit­kára, Novics János, a megyei pártbizottság titkára, Palkó Sándor, a Baranya megyei Ta­nács elnöke, Morvái Géza őr­nagy, a pécsi helyőrség helyet­tes parancsnoka, továbbá Har­kány község részéről Jäger József párttitkár, Nagy Elek tanácselnök és Czompó Sándor tanácstitkár. Az emlékműnél a honvédség, a rendőrség és a munkásőrség tagjai álltak dísz őrséget • A koszorúzás után a siklósi várba látogattak az emlékün- nepség résztvevői, ahol a me­gyei tanács fogadása után a vár érdekességeivel ismerked­tek. Baranyában — ahol a fel­szabadító I. Bolgár Hadsereg katonáinak egy részével a me­gye lakossága jelenleg is tartó, bensőséges kapcsolatokat épí­tett ki — vasárnaptól kezdve kétszáz moziban játszanak bői gár filmeket, Sietve a bolgár nép életét ismertető kisfilme- ket rán pillatatra sem szabad el­hanyagolni azt a fontos elvet, hogy a tervteljesítés előfeltéte­lei között első helyen szerepel­jen az anyagi ösztönzés. Első­sorban a gazdaságvezetés fel­adata, helyesebben kötelessége, hogy bátor hozzáállással meg­teremtse az anyagi ösztönzés olyan módszereit, amelyekből félreérthetelenül kitűnik, hogy azokat illeti elsősorban jobb anyagi megbecsülés, akik azért jobbat és többet nyújtanak. A kongresszusi muokaverseny A beszámoló befejezéseképp Papp elvtárs hangsúlyozta: Fejlődésünk, előrehaladásunk alapja a gazdasági feladatok sikeres teljesítése. Ehhez pedig az kell, hogy üzemi pártszerve­zeteink, szakszervezeteink na­gyobb figyelmet fordítsanak a tervteljesítés legfőbb rugója, mozgatója, a szocialista mun­kaverseny támogatására. S eb­ben a törekvésben különös fi­gyelmet kell fordítani a párt VIII. kongresszusának tiszte­letére tett vállalások politikai alátámasztására, amely nélkül aligha beszélhetnénk szocialis­ta munkaversenyről. A beszámoló utáni vitából kiderült, hogy a jelenlévők jól értékelték az előttünk álló fel­adatok gazdasági, műszaki, po­litikai vonatkozásait, ami a hátralévő négy hónapban min­den bizonnyal a sikeres terv­teljesítéshez vezet, Tanévnyitó a Pécsi Oivosíudományi Egyetemen A liifÄsal mizlyazdaséii munka toválra is a silózás 70000 hold föld vár előkészítésre — Megkezdődött a betakarítás A téli takarmánybázis meg­teremtése érdekében az elmúlt hét legfontosabb mezőgazda- sági munkája a silózás volt. A gépállomások erre a munkára állították gépeiket. Ahova siló kombájn nem jutott — mint például Somberekén, Bárban, Görcsönydobokán, Kisnyárá- don, stb. — ott a tsz-ek állva, silótöltővel végezték a silózást. Néhány termelőszövetkezetben azonban, így Királyegyházán, Zádorban vagy Mattyon, nem használták ki kellően a silózó­gépeket. A silózásban legrosz- szabbul, a legutolsó helyen a siklósi járás áll, ahol a főve­tésű silókukoricának még csak 49 százalékát takarították be. Hasonlóan rossz a helyzet a pécsváradi járásban és Mohács város termelőszövetkezeteiben. Első a szigetvári járás, ahol a termelőszövetkezetek már 85 százalékban elvégezték a siló­zást. A déli járásokban általában igen erős a silókukorica, mig másutt, a szigetvári járásban például lényegesen gyengébb. Egy holdról átlag 18—19 köb­méter zöldsilót tudnak készíte­ni a tsz-ek. A megye állatállományának téli szilázsszükséglete 256 000 köbméter silótakarmány. Hogy ezt biztosítani tudjuk, ahhoz a fő- és másodvetésű silókukoricák mellett a ku­koricaszárnak is kb. 25 szá­zalékai be kel silózni, Befejezte munkáját a nemzetközi nőgyógyász konferencia Négynapos tanácskozás után tegnap délelőtt tartotta záró- ülését a Pécsett megrendezett nemzetközi nőgyógyász konfe­rencia, a Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetem szülészeti klini­káján. A konferencia utolsó napján a külföldi vendégek pro tokol előadásai hangzottak el. Beszédet mondtak a többek között dr. Pokrovszkij szovjet, dr. Cretius nyugat-német pro­fesszorok és dn. Lőrinc a Ro­mán Népköztársaságból. A délelőtti előadások befe­jezése után dr. Bársony Jenő Otthonra talál az éqeto mester Alattunk vörösen izzik a siklósi tégla­gyár kemencéje. Gi- lián István téglaégető mester szabályos idő­közönként megszakít­ja halk beszédét és szenet szór le az apró kis réseken a vörös téglák közé. —i Már nem kell sok neki. Látom a szí néröl, jó lesz! Pokoli a hőség, az ajtó félé igyekszem, ahol jobban jár a le­vegő. ö csak moso­lyog, 40 Celsius fok neki nem számít. — Megszokta már. A 43 éves téglaége­tő mester családja téglás dinasztia. A szakmában dolgozik az édesapja, nagy­bátyja, húga és a fe­lesége is. •— Eredetileg Baján laktunk. Amikor a mezőkről már eltaka­rodott a tél és a fák is bontogatták leve­leiket, édesapánkkal együtt kiröppentünk a családi fészekből. Messze vidékekre ef- jártunk, vándorol­tunk, mert a tégla­égetés idénymunka volt mindig. Csak az őszi ködök és a fa­gyok szólítottak haza bennünket. Mi leg­többet Villánykvesd- re, Mohácsra és Sik­lósra jártunk égetni, így kerültem ide 1950 ben. Azóta mindig itt dolgozom, jól érzem magam ezen a vidé­ken. 1948 óta a fele­ségem is égető. Ha­vonta megkeressük az 5000—6000 forintot. — Egy évben 8—10 hó­napot dolgozunk. A kemencét tavasszal begyújtjuk és csak ősszel hülnek ki a kemencefalak. Régi vágyam, hogy itt meggyökeresed­jünk. Most építeni fo gunk egy kétszoba összkomfortos családi házat, közvetlenül a gyár mellett. Megvá­sároltunk már 10 000 téglát és M takarék­ban van 38 000 forin­tunk. Négy családom van, mind a négyen iskolába járnak még, van is sok kiadás utánuk, de azérí lakásépítésre is futja. — Mennyit válto­zott a téglaégető szál ma? — Sokat. Az új égetési eljárások nem csak az égető munká­ját könnyítették meg jelentősen, hanem nagymértékben meg­növelték a teljesít­ményt is. A hagyo­mányos égetéssel szemben a kockaraká sós téglaégető rend­szer 50—60 százalék­kal megemelte a ke­mence kapacitását. — 950—980 kalória szűk séges a tágiák kiége­téséhez. Jelentősen megkönnyíti a mun­kát az az új eljárás is, hogy a téglaégetés hez szükséges kalória nagyobb része: 500— 600 kalória már bele van. keverve a téglá­ba. A Siklósi .Tégla­gyár kemencéje kör- alakúra van kiképez­ve. Tavasszal begyújt juk — s a szó szoros értelmében egészen az ősz végéi ég a ke­mence. Az égetés sza koszosán történik. — Amikor egy-egy sza­kaszon már áthalad a tűz, azt lezárjuk és a téglát kirakjuk, mi­re visszatér ide a tűz, ismét benn áll a nyers tégla. Itt szeretnék min­dig dolgozni, ha le­het, innen megyek nyugdíjba is. Jóleső érzés számunkra, hogy vagy szükség van a munkánkra. Megteszünk mindent, hogy ne legyen tégla hiánya az építőipar­nak. Most sajnos meg nehezíti a munkán­kat az, hogy itt áll rakáson a rengeteg tégla, nem szállítják, pedig mi annak örü­lünk, ha minél töb­bet visznek el tőlünk. HAMAR. professzor értékelte a konfe­rencia négynapos munkáját. Elmondotta, hogy a konferen­cia tanulsága szerint az elő­adók és a hozzászólók minden napi élfoglaltságuk mellett igen jelentős kutató munkát végez­nek. Nemzetközi szinten is nagyjelentőségűek dr. Lajos László professzor és munkatér sainak tudományos megállapí­tásai. A több éves kutató mun ke eredményed tükrözte dr. Csillag Miklós egyetemi do­cens referátuma is. A konferencia értékelése kapcsán a további munkát be kell illeszteni a természettu­domány, illetve az orvostudo­mány haladásának irányába. Az orvostudomány más terüle­teken, például a szív- és tüdő- műtéteknél sokkal impanálóbb eredményeket mutat fel, mint a nőgyógyászat terén. Mégis ezek a műtétek csak kevés em bér életét javítják meg. Ezzel szemben a nőgyógyászat ered­ményei — ha a szülészetet is hozzákapcsoljuk — az egész emberiségre vonatkoznak és így jelentőségük aligha cseké- lyébb a kápráztató «nagy mű­téteknél; Az orvostudomány hatalmas arányú fejlődése következté­ben a nőgyógyászat mindin­kább igénybe veszi a segéd- tudományokat. Úgy lehetne ezt kifejezni, hogy a nőgyógyászat „fája” egyre jobban kiterebé­lyesedik és új hajtásokkal gya­rapszik. Beszéde végén dr. Bársony Jenő professzor köszönetét mondott Pécs város Tanácsá­nak, az Orvostudományi Egye­tem vezetőinek és mindazok­nak, akik hozzájárultak a nem zetközi nőgyógyász konferencia sikeres megrendezéséhez. azaz 10 000—15 000 hold kuko­rica szárát kell télire tartósí­tani. Mivel a gabonacséplés köz­vetlen befejezés előtt áll a me gyében, a silózás után a leg­fontosabb munka most a vető- szántás és az ősziek alá törté­nő talajelőkészítés. Jelenleg 70 000 katasztrális hold szabad terület vár előkészítésre a* ősziek alá, s ebből 30 000 hold­ba már őszi búza kerülhet. E- mellett a cukorrépaszedés meg kezdésével fokozatosan felsza­badulnak ezek a területek is a búza alá. A vetőszántás igen vontatottan halad, eddig a te­rület 26 százalékán végezték el. A traktoroshiány enyhülé­sével azonban máris érezhető némi javulás ebben a munká­ban. 1 Az elmúlt napokban 96-ról 110-re emelkedett a kétmű- szakban dolgozó traktorok száma. Újabb, az ipari üzemekből ér­kező kisegítő traktorosok al­kalmazásával ez a szám a kö­zeljövőben még emelkedni fog. Az őszi vetésekhez szüksé­ges 100 vagon árpa és 329 vagon fémzárolt búza-vető mag már a tsz-ek rendelke­zésére áll. A vetőmagvak csávázása me­gyés zerte megindult. A sze­derkényi Növényvédő Állomá­son 6 nagyteljesítményű gép­pel 600 vagon gabonát tudnak a vetésig megcsávázni, össze­sen 1520 vagon gabonát csá­váznak meg a termelőszövet­kezetek, melyhez a csávázó­szer rendelkezésükre áll. Biztató az őszi műtrágya- ellátás is. Ezen az őszön 300 vagonnal több műtrágyát hasz nálnak fel a tsz-ek, mint ta­valy. A magyar búzákra ígv holdanként 110, az intenzív bú zákra holdanként átlag 200 kg őszi alaptrágya jut A vízgazdálkodási tudományos konferencia záróülése A Vízrajzi Szolgálat 75 éves, s a Vízgazdálkodási Tudomá­nyos Kutató Intézet tíz éves fennállása alkalmából rende­zett tudományos konferencia szombaton befejezte munkáját. A záróülésen részt vett Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. Az ülésen dr. V. Madera, a prágai mű­szaki egyetem professzora a vízminőség védelméről, dr. G. Bata, a belgrádi műszála egye­tem tanára pedig a hidrome- chanikában alkalmazott új irányzatokról számolt be. i i I A Pécsi Orvostudományi Egyetemen tegnap délelőtt nyitották meg ünnepélijesen az 19621 63-as tanévet az egyetem aulájában. A Himnusz után dr. Cholnoky László professzor a Pécsi Orvostudományi Egyete m rektora köszöntötte a megjelenteket. Az új orvosjelölte­ket a KISZ-szervezet képviselője is üdvözölte, majd sorkerült az ünnepélyes eskütételre,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom