Dunántúli Napló, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-08 / 210. szám
1933. SZEPTEMBER 8. RJáE-PS.Ó 3 Milyen Fett a Kisrókus utcai kenyériisem ? Szőlőtermesztési tapasztalatcsere Villányban fü MODERN GÖZKEMENCÉK. SZÁLLÍTÓSZALAG, TÉSZTA FELDOLGOZÓ GÉPSOR ~~ KÉNYELMESEBB KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT DÓI,GOZNAK A SÜTÖMUNKÁSOK nem nyúltak kézzel a kenyerekhez. A raktár .tele van drótfonatú rekeszekkel, egy-egy rekeszbe 15 darab egykilós kenyeret tesznek. Itt fogják meg első ízben a kész kenyeret, amikor a szalagról a rekeszbe helyezik. Ezután már a vevő kezébe kerül az üzletben, amikor kiválasztja magának. Körülbelül így képzeli el az ember a kenyérrel kapcsolatos higiéniát. Persze az lenne az igazi, ha a szállítószalag végén valamilyen csomagoló automata lenne és az be is csomagolná a kenyeret. A csoportvezető az üzem végében „keveri a tésztát”. Naumov Jenő ismert pékmester volt a városban. Ö így vélekedik az új üzemről: — Korszerű, modem pékség. A berendezés teljesen megfelel a mai követelményeknek és j úgy érzem, a minőség is jobbá | váll, amióta korszerűsítették ! az üzemet. Régebben sok pa- j nasz volt a III-as üzem kenye- J rére, reméljük, ezután szívesen fogyasztják majd az egykilós finom fehér és az ugyancsak egykilós fehér kenyereinket. Kis hibáktól eltekintve a két és fél millió forintot nagyon gazdaságosan használták fel és valóban Pécs legkorszerűbb sütőüzemét építették meg a Kisrókus utca 8. szám alatt. Gazdagít István Vasárnap sorsolják az I. békekölcsönt, hétfőn az V. és a VI. békekölcsönt — Itt kezdődik a pékség. Ilyenféle üzem kellene több is a városban — mondta az egyik lisztrakodó munkás az üzem udvarán. Kétség nem fér véleményéhez, valóban ilyenféle üzemekre lenne szükség még többre is Pécsett. Nagyon sokáig késett éppen a legfontosabb ipari tevékenység korszerűsítése, gépesítése. A város idestova kétszeresére növekedett, a sütőipari üzemek pedig maradtak a régi, felszabadulás előtti szinten. Sőt, még annál is lejeb b, hiszen az egyik volt nagyüzemet (az OMTK-féle kenyérgyárat) lebontották és kemencéit más városokba adták el. S thi maradt?- Maradtak a régi kis elavult magán- pékségé'k. Mindössze két üzem volt nagyobb kapacitású, a Balokány-liget melletti Anna- rhalom üzeme és a Kisrókus utcai Burics-féle üzem. Persze ezek is korszerűtlenek voltak, elavult technikával és technológiával. A régi üzem helyén újat talál ma a látogató. Átalakították és bővítették az üzem területét. Az udvar mindenütt aszfaltos, a fal mellett kis virágos sáv húzódik. Fedett szénraktár és garázs van az udvar egyik felében. A lisztesek éppen új szállítmányt hoztak, s a zsákok sorrendben kerülnek az ezer mázsás raktárba. A tiszta raktár után a dagasztó helyiségbe lépünk. A liszt első útja a centrifugális szitagépbe vezet, amelyből a dagasztócsészékbe kerül átszitálva, tisztán. A dagasztó- ban három keverőgép sorakozik. a gépek fölött hideg-meleg vizet szolgáltató vezetékek és sóoldó berendezés van. Ezután következik a tésztafeldolgozó gépsor. Talán ez a berendezés könnyít legtöbbet az üzemben, s ez teszi pontossá és megbízhatóvá a tészta formázását. A csészét egy hidraulikus emelő viszi fel a magasba, majd az osztóba ",-'ti a tartalmát, ahol megkezdődik a feldolgozás. A gép oszt ja pontos súlyra a tésztát, majd gömbölyít és formáz. Ez idáig kézzel nem érintették a tésztát, mert a formázás vé-*én a szalagról belepottyan a szakajtóba, a»- -’vet a kelesz- tő állványokra helyeznek el. A következő állomás a kemen- cesor. Régebben itt nyolc úgynevezett magyar kemence volt. Az a típus, amelyet az ókorban az egyiptomiak is használok. Most két sütőterű gözke- ■"encék sorakoznak egymás mellett. Az igaz, hogy a gőzömén, kbe lapáttal kell a kenyeret bevetni, de mégis más. mint a régi fajta magyar kemence. A lanátokra ráborítják a szakajtóból a tésztát és v"""i'k. A k-nm-mr-ék előtt, a narlnzat alá száll Oószalagot ""’'lettek, amely a készárurak- '■''•ha továbbítja a kisült kenyereket. A raktárban vagyunk. Kisüli a kenyér, s még mindig Az I., az V. és a VI. békekölcsön 1962. második félévi sorsolását szeptember 9-én és 10-én rendezi az Országos Takarékpénztár. A húzásokat Budapesten, a Magyar Beruházási Bank művelődési termében tartják. Vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel az I. békekölcsön húzás** bonyolítják e, amelyen 101 000 kötvényre 19,7 millió forint jut. Hétfőn délután három órakor kezdődik a sorsolás. Az V. békekölcsönből 140 000 kötvényre 32.6 milj lió forint, a VI. békekölcsön- j bői pedig 170 000 kötvényre 48,6 millió forint jut nyere- I mény és törlesztés formájában. A három húzáson a százezer forintos főnyereményeken kívül összesen harminckét 50 000 forintos, harmincnégy 25 000 forintos, valamint kétszázhatvanegy 10 000 és 5000 forintos nagynyereményt sorsolnak ki. A kétnapos húzáson tehát összesen 411000 kötvényre 100.9 millió forintot fizet visz- sza államunk nyeremény és I törlesztés formájában. Nagyszabású szőlőtermesztési bemutatót tartottak tegnap a villányi Uj Alkotmány Termelőszövetkezet szőlészetében. A tapasztalatcserén nemcsak mezőgazdasági vezetők, termelőszövetkezeti elnökök, szőlészeti brigádvezetők vettek részt, hanem tudományos kutatók is. Ott volt többek között dr. Diófási Lajos, a Saő- I lészet.i Kutató Intézet pécsi telepének tudományos munkatársa, továbbá dr. Kozma Pál tanszékvezető egyetemi tanár, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola helyettes igazgatója is. A határjárás után a látottakat a villányi művelődési otthon nagytermében megvitatták. A tanácskozás szünetében dr. Kozma Pál egyetemi tanár a következőket mondta a bemutatóról: „A tapasztalat- ' csere alkalmával bejártak a j villányi termelőszövetkezet és ' az állami gazdaság szőlészetének egy részét. Az a véleményünk, hogy mind a termelő- j szövetkezet, mind az állami gazdaság sokat törődik az agrártudomány legújabb vívmányainak alkalmazásával. Jó : példa ez arra, hogyan kell j együtt dolgozniok a tudósoknak és a gyakorlati szakembereknek az eredményesebb termelés érdekében. Megnéztük például a lombtrágyázásra beállított kísérteti parcellákat. Ezt az új táplálékjuttatási módot az országban már néhány éve alkalmazzák a legjelentősebb szőlőtermelő gazdaságok, sőt néhány egyéni termelő is. A villányi kísérleti parcellák is nagyon szépek, üdék, a nyári nagy meleg sem viselte meg annyira őket, mint a hagyományos trágyázással kezeiteket. A lombtrágyázás lényege ugyanis az, hogy a táplálékot nem a földbe, hanem a növény levelére juttatjuk, ahonnan az a növény sejtjeibe kerül. Ez akkor is megtörténik, ha nincs csapadék. Viszont a hagyományos trágyázás, tehát a talajtrágyázás csak akkor eredményes, ha ele gendő csapadék hullik a területre. Csak ezzel magyarázhatjuk, hogy a levélen keresztül táplált szőlők bogyói tettebbek, leveleik egészségesebbek és kövérebbek. Természetes, hogy az új eljárással jelentősen emelhető a szőlő terméshozama is. Ez a módszer hazánkban még kísérleti állapotban van, a Szovjetunióban azonban már az elfogadott ■---------- — -----------------------------------------A nőgyógyász konferencia részvevői között Nagy a forgalom, zsibongó j az élet, immár három napja, j a Pécsi Orvostudományi Egye- | tem szülészeti klinikáján. Az j ■ udvaron a személykocsik hada sorakozik, amíg gazdáik a tanteremben, vagy a könyvtárban hallgatják a nőgyógyászati szaktudomány világszerte elért legérdekesebb eredményeit, illetve ők maguk is előadást tartanak. Impozáns látvány a tanterem előtti feljáró, ahol a teraszon, vagy a presszóvá átalakított előtér asztalainál, feketekávé mellett beszélgethetnek a konferencia résztvevői. Néhány lépcsővel feljebb a tanteremben komoly munka folyik, látogatásomkor egy német orvos tartott filmvetítéssel egybekötött előadást a méhen- kívüli terhesség műtéti beavatkozásáról. Az eőadást dél körül befejezték és a vendéglátók számá- ia ezután következett a konferencia egyik legizgalmasabb programja, a klinika osztályainak meglátogatása. Elindulás előtt néhány perccel dr. Lajos László professzor, a klinika igazgatója fogadta irodájában & vendégek egy | csoportját, hogy néhány szó-1 ban ismertesse intézetük gyó- j gyító és kutató tevékenységét. I A megbeszélés előtti rövid szünetet sikerült felhasználnom arra, hogy néhány szót váltsak a mindig mosolygó, V. A. Pokrovszkij elvtárssal, aki a voronyezsi nőgyógyászati klinikán dolgozik. — Nagy öröm számomra,, hogy ellátogathattam Magyar- országra, és részt • ’• - 'tem e jelentős konferencián — mondja. — Sok érdekes előadásnak lehettünk hallgatói, melyek mind az összejövetelünk fő problémájával: a hormont termelő belső elválasztású mirigyek nőgyógyászati vonatkozásaival foglalkoztak. A referátumok és előadások során elhangzott eredmények jelentősek és azok továbbfejlesztésé kimagasló gyakorlati eredményeket jelenthetnek a gyógyító munkánk során. — Régebben is volt kapcsolata magyar orvosokkal? — Igen. A mi ismeretségünk nem újkeletű, gyakran találkozom a magyar nőevóffvászok sikereivel és személyesen is a kollégákkal. — Jól megszervezettnek tartom a magyarországi anya- és csecsemővédelmet, amely egyik feltétele az egészséges j szülésnek és nem utolsó sorban I a csecsemőhalálozás minimálisra csökkentésének. 1 B""Búzáskor V. A. Pokrov- szk'ij professzor elvtárs sok sikert kívánt magyar kollégáinak és jó egészséget az anyáknak és gyermekeiknek. Amíg a szovjet tudóssal beszélgettem, hozzánk csatlakozott dr. W. Wallace Park professzor, aki Skóciában végez pathológiai kutatásokat. Tudományos érdeklődési körével kapcsolatban előadást is tartott, de tőle most nem szakmai vonatkozású választ kértem, inkább az érdekelt, hogy érzi magát városunkban? — Első alkalommal vagyok Magyarországon, nem csalódtam hazájukban. Pécs különösen tetszik, hiszen talán ezt a várost ismerem legjobban. Harmadik napja nem tudok betelni lenyűgöző környezetével, és az emberek kedvességével. Nagyon jól érzem magam, remélem, máskor is lesz alkalmam Magyarországra, illetve városukba látogatnom — mondotta. Az idő, sajnos, gyorsan halad, a körülöttünk lévők dr. Lajos László professzorral beszélgetnek és várják, hogy a hallottakat személyesen is megláthassák. Búcsúzunk, mert a nroM’-'-zorok csoportja már elindult az osztályok felé... agrotechnikai eljárások közé I tartozik. Úgy látjuk hazánkban is elérkezett az ideje annak. hogy a kísérletek jó eredményei, bizonyságtételei után rátérjünk a tömeges alkalmazásra. Ennek az új módszernek a bevezetése azonban nem csupán a terméseredményeik növelésében mutatkozik majd meg, hanem a bor minőségének a javulásában is. Egyébként nagyon elégedettek vagyunk a villányiak szőlőgondozási munkálataival, Látszik, hogy nemcsak a jó vörösbor készítésének a titkát ismerik, amit azt a legutóbbi országos 1 és nemzetközi borversenyeken elért eredményeik bizonyítják, hanem a szőlőt is szeretik szépen művelni. Olyan az egész villányi hegy, mint valami nagy kert. Úgy látjuk hogy már szépen érnek az Oportó és a Medoc Noir bogyód, ha még sok napot és közben egy kis esőt is kapnak az idén rekord termésük lehet a villányiaknak”. A tanácskozáson a neves szőlészen kívül dr. Diófási Lajos tudományos kutató ismertette a lisztharmat ellem védekezés legújabb tapasztalatait. Értékes düakat kaptak a baranyai nagyüzemek a Mezőgazdasági Kiállításon Sikerrel szerepeinek a baranyai állami gazdaságok és termelőszövetkezetek a Mezőgazdasági Kiállítás állatbemutatóján is. Nagyüzemeink minden állattenyésztési ágban képviselik megyénk állattenyésztését. A legnagyobb elismerést kétségtelenül — mint már hírül adtuk — a Sátorhely- Bólyi Állami Gazdaság Fátyol nevű üszője szerezte, mely nagydíjat kapott, s a kiállítás stadionjában nap mint nap felvonul a sztárok között. Nagy díjat kapott még - Szentegáti Állami Gazdaság 8 éves sárga törzsalapító hidegvérű ménje, s ezzel tovább növelte a nagy lótenyésztésű kultúrával rendelkező gazdaságunk jó hírnevét. Aranyérmet kapott a gerdei Petőfi Tsz Csöpi nevű tehene, a Szentegáti Állami Gazdaság egyik bemutatott hidegvérű kancája, valamint két fésűs merinó anyajuha. A Szentlőrinci Tangazdaság 3 fésűs merinó anyajuha, a mágocsi Béke Tsz bemutatott 2000-es húsbaromfi állomány, a Sátor- hely-Bólyi Gazdaság rekorder Leghorn tyúkja, mely 648 nap alatt 458 tojást tojott. A felsoroltakon kívül még igen sok ezüst és bronzérmet hoztak el az országos kiállításról a baranyai gazdaságok. Múzeumi hetek Pécsett Októberben múzeumi heteket rendeznek Pécsett is, mint az ország más helyein, a Művelődésügyi Minisztérium legújabb rendelkezése szerint. Pécsett tavaly mór sikeresnek mutatkozott a hasonló rendezvény, amelynek lényege az volt, hogy kiskiállításokat rendeztek, előadásokat tartottak a múzeum munkatársai. Az idén még nagyobbszabé- sú múzeumi heteket rendeznek, s az előkészületek már folynak, a tervek már elkészültek. Pécsett három előadás lesz a megnyitó napján dr. Bodrogi Tibor, a Néprajzi Múzeum főigazgatója Az ősi kultúrák művészete címmel, László Gyula a budapesti tudományegyetem régészeti professzora A magyar őstörténet címmel tart előadást; Sarkadi- né Hars Éva, a Janus Pannonius Múzeum munkatársa pedig itáliai ösztöndíjas tanul- mányútjának tapasztalatairól számol be. Vidéken több helyen, járási székhelyeken, a jelentősebb gyűjtések, feltárások helyein, valamint azokban a községékben, amelyek kiesnek a múzeum hatósugarából, tartanak előadásokat. A múzeumi hetek műsorában szerepel a Pécsi Múzeum és Műemlék Baráti Kör végleges megalakulása, a siklósi, szigetvári, mohácsi múzeumok baráti köreinek ünnepi ülése, rendszeres tárlatvezetések, valamint a szigetvári és a pécsi postaudvaron történt ásatásoknál tárlatvezetési előadások. Szilágysomlyói aranykincsek A Janus Pannonius Múzeum valamennyi osztálya rendez ki állítást a múzeumi hetek idején. A természettudományi ősz tály például Termesztett növényeink kártevői és védekezése címmel készít kiállítást A régészeti osztály kiállításának egyik részét a szilágy- somlyói aranykincsek teszik ki, amelyek a népvándorlás kori legszebb aranykincseink, De kiállítást rendeznek a múzeum múlt évi ásatásaiból való kiemelkedő régészeti és történeti leletekből is. Megtalálhatják a látogatók a mohácsi tömegsírokban talált érmeket, a bólyi és nagyharsányi avarkori ásatások válogatott leletanyagát a beremendi kelta árokból származó jelentősebb érmeket, s a szigetvári és mohácsi múzeumok berendezéséhez szánt fegyverek legszebb darabjait; Mézes-bábosok, kékfestők kádárok és bocskor- készítők szerszámai A néprajzi osztály Céhek és kisiparosok Pécsett és Baranyában címmel rendez kiállítást. A gyűjtés ezen a területen meglehetősen lemaradt, így sok emlék nincs is, a néprajzi szakirodalomban számantartott mintegy 150 kisiparnak alig néhány ágából őriz tárgyi anya got a múzeum. A néprajzi osztály ezekre az évekre tűzte ki feladatul, hogy összegyűjti a Baranyában még meg található kisiparosok minden fellelhető anyagát. A kiállítást a céh-emlékekből és a múzeumnak az elmúlt években gyűjtött kisipar- anyagából állítják össze. Mézes-bábosok, kékfestők, kádárok és bocskorkészítők szerszámai szerepelnek majd a kiállításon, s még bizonytalan, de talán egy teljes fésűs-műhelyt sikerül megszerezni addigra. A céhek korából maradt néhány szerszám, remek- munka, céhlevél és irat egészíti ki az érdekesnek Ígérkező kiállítást. A napórától a modern órákig Á művészettörténeti oszrtály óra-kiállításit készít. Meg is jelent a lapokban a felhívás: múltszázadi órákat köszönettel fogad a múzeum mindazoktól a pécsiektől, akiknek ilyen bir tokában van. Ez a gyűjtőmunka még most sem zárult le. A kiállítás összeállításában Somogyi Árpád, az Iparművészeti Múzeum tudományos munkatársa segédkezik, akinek több publikációja jelent már meg az óratörténetről. Talán sikerül onnan megszerezni néhány darabot, például az egyik legkorábbi, pécsi készítésű órát. Bemutatja majd a kiállítás az órásmesterség egyéb emlékeit is, régi céhleveleket, okmányokat, szerszámokat. A kiállításon a látogatók lényedében végigkísérhetik az óra történetét, a napórától éts a római órától egészen a modem órákig.
