Dunántúli Napló, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-08 / 210. szám

I I gig Mjjg |M'|(^jj^SggK||gJJ|| I j|] J; I |j ||| jl||r I limilllllllili llllllllllllllt JilMIIIIIIUIIMllliillllllJlllUllilillUllilllllilUlUiHliilHIiMlinuUillili 111 IS I III II IIIUIII m-i. szeptember s. 8 Jpg» ||»| í SZOMBAT I IwUg jl|gä flÍ gB A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, ÄRA: 50 FILLÉR 210. SZÁM A községi tanácsok összevonásáról, az iskoláztatási törvény végrehajtásáról tárgyalt a meg-yei tanácsülés Tanácsülést tartott tegnap délelőtt a megyei tanács, Az első napirendi pontban a köz­ségi tanácsok összevonására tett javaslatot fogadták el. E szerint 18 közös tanács kialakítását hajtják végre a gazdaságilag is összetartozó csomópontok­ban. Ezzel eleget tesznek a véglege­sen kialakult egyesült termelő- szövetkezetek kérésének, hogy a gazdasági egység határait figyelembe véve közös taná­csokat hozzanak létre. A tanácsülésen sor került a mezőgazdasági állandó bizott­ság beszámolójára a tanács 1962. évi mezőgazdasági mun­katervének eddigi végrehajtá­sáról. A megyében működő 204 termelőszövetkezetben a terméseredmények az utóbbi gazdasági esztendő eredménye­it felülmúlják, mind a kalá­szosok, mind a kukoricater­mesztés területén. A különféle mezőgazdasági munkákat ha­táridőre befejezték, esetleg ke­vés eltolódás történt, mint a eséplésben is, amelyet augusz­tus 20-i határidőre kellett vol­na elvégezni, és csak a napok­ban készültek el vele, A kuko­ricatermés idén jónak Ígérke­zik, s ez elsősorban a szövet­kezetek. asszon ybrigádjainak munkáját dicséri, ugyanis mindenütt rájuk bízták a meg­munkálást, vagy legalábbis se­gítségüket. kérték a növény- ápoiakhoz. A napirend legvitatottabb pontja áz iskoláztatási törvény végrehajtáséról szóló beszámo­ló volt. Dr, Nagy Gyula vb-el- nöfchelyettes elmondotta mi­lyen eredményeket értek el Baranyában a közoktatás to­vábbfejlesztésében, valamint az MSZMP VIII. kongresz- szusa tézisei mennyiben segí­tenek meghatározni a további feladatokat. Az általános iskolákban a tanulók létszáma erősen meg növekedett, megnehezült a tanulók elhelyezése, ezért egyre több iskolában ke­rül. sor a váltakozó tanítás be­vezetésére; örvendeztető megállapítás, hogy csökkenő tendenciát mu­tat a bukások száma. Ez a pe­dagógusok oktató-nevelő mun­kája javulásának tulajdonít­ható, illetve az iskola jól ösz- szehangolja a munkát a taná­csokkal és a szülőkkel. Problémát jelent a 2717 ci­gány tanköteles gyermek, amelyből 370 egyáltalán nem, 320 pedig rendszertelenül jár iskolába. Mulasztási átlaguk igen nagy, s csak Versenden tapasztalhatók jó eredmények | amit a tanulók csoportos fog- ! lalkoztatásával sikerült elérni. Az 1962—63 tanévben minden 1 cigány-tamilós iskolába beve­zetik a versendi „módszert”. A napközi otthonok és az i óvodai intézmények száma nö- j vekedett, de a jövőben számu­kat tovább kell emelni. Jó meg oldás lesz a menzák beveze­tése a falusi iskolákba. A ja­vaslatot már elküldték a Mű­velődésügyi Minisztériumba, s reméljük elfogadása is hama­rosan megtörténik. , Az általános Iskolai felnőtt oktatásban tavaly 3000-en vettek részt, s a lemorzsolódás 30 százalék alá csökkent. Az alapismereti tanfolyamok szervezésénél ha­sonló a helyzet. Az átmeneti típusú továbbképző iskolák pe­dig már idejüket múlták, ta­nulóik létszáma egyre keve­sebb. s minden jel beszünteté­süket sürgeti. Baranya megyében a gimnáziumok száma négy­ről hatra emelkedett, a sellyel és a pécsváradi létre­hozásával. A mezőgazdasáoi Hifii- t*cra hazánkba érkezet! kormányküldöttségek látogatása Fejér megyében Az Országos Mezőgazdasági Kiállításra a baráti országok­ból hazánkba érkezett kor­mányküldöttségek tagjai csü­törtökön délelőtt Székesfehér­várra látogattak. A kormány- küldöttségek tagjai csütörtö­kön a székesfehérvári Szabad Elet Termelőszövetkezetet ke­resték fel. Pénteken délelőtt pedig a Magyar Tudományos Akadémia martonvásári Mező- gazdasági Kutató Intézetében tettek látogatást. A délutáni érákban az agárdi Győzelem yUnanri Gazdaságba látogatta jelentkezett, valamint agrár­tudományi egyetemre és főis­kolákra. Csökkent a jelentke­zők száma a műszaki és az orvostudományi egyetemre; A vitában elhangzott, hogy jó lenne az általános és a kö­zépiskolákat egy kézből irányí­tani, hogy jobban követhetnék a tanulók pályaválasztását, elhelyezkedését. A pályaválasztás könnyíté­sére a közeljövőben létrehoz­zák a megyei pályaválasztás si tanácsadó szervet. A továbbiakban a tanácsülés elfogadta a vízszolgáltatásról és a szennyvízcsatornázása fel­adatokról szóló tanácsrendele­teket. Uj-mecsekaljai látkép a hétemeletesekről. Erb János felvétel«) A határból jelentik Kaszálják a sarjut — Folyik a talajelőkészítés és csávázás Földben a bíbor és a repce A sellyei járás termelőszö­vetkezeteinek zömében is befe­jeződött a gabona cséplése, s megkezdődött az őszi betaka­rítás. A szállításra kijelölt tsz- ekben már a hét eleje óta sze­dik a cukorrépát, hogy a föld mielőbb felszabaduljon az ősziek alá. Legfontosabb mun­ka ezekben a napokban már az őszi vetésekre való felkészülés. A bíborherét és a repcét már augusztus végén elvetették a tsz-ek, most az őszi árpa és búza vetőmagot csávázzák és készítik a vetőágyat az őszi ga­bonák alá. Vajszló Á vajszlói Zöld Mező Tsz- ben is befejezték a cséplést s a hét közepén már teljes kézi és gépi erővel hozzáláttak a sarjú réti széna betakarításához. Pénteken a tagság zöme a szé­na betakarítását végezte, az asszonyok pedig a dinnyét szed ték, mely igen jól fizet. Már eddig 300 mázsa dinnyét érté­kesített a szövetkezet s még ugyanennyit fognak elszállí­tani. A tagok egy része azonban már az őszi munkák készíté­sében fáradozik. Megkezdték az őszi árpa és búza vetőmag csávázását. Az árpa talaja 160 holdon már elő van készítve, csupán egy kiadó V eső kéne, hogy a magágy tökéletes le­gyen. Jövő héten Vajszlón is teljes erővel kezdik meg az őszi vetést. Kétújfalu Mozgalmas hétvége köszön­tött a kétújfaluiakra is. A na­pok óta tartó aprómagcséplés már befejezéshez közeledik, hiszen az átalakított kombájn­nal jól halad a munka. A ter­més azonban csak közepes, lu- cemamagból holdanként 1—1,5 Gagarin látogatása Dániában A hat gimnázium és a két me­zőgazdasági technikum tanulói nak létszáma 1331-ről 2010-re emelkedett, s ezen belül az első évfolyamban 79,3 százalé­kos a növekedés. Az általános iskolát végzettek 62 százaléka tanult tovább, 36 százalékuk közép, á többiek szakmunkás- képző iskolákban. Szakközépiskola a megyében eddig nem volt. Mohácsra ter­vezik egy öntözéses, Komlóra közgazdasági, Villányba pedig szőlészeti és borászati szakkö­zépiskola nyitását. A dolgozók középiskoláiban ugyancsak nagymérvű a fejlő­dés, azonban a lemorzsolódás majdnem 40 százalékos, amely újabban a mezőgazdasági tech­nikumban is növekvő tenden­ciát mutat. Az érettségizettek legtöbbje a pedagógusképző intézetekbe Gagarin cs felesége megérkezik a királyi palotába, ahol a i király kihallgatáson fogadta, < Tintasötét van az eperfák 1 között, jól meg kell néz­ni, hogy hová teszi az ember a lábát. Később feljön a Hold, és a csertői domboldalról elég messzire ellátni. A falu felől nem hallatszik már zaj, csen­des a környék. Langyos leve­gőjű éjszaka van. A völgyben sötét csíkkal szalad össze a domb a csillagokkal, onnan, az erdő felől bukkan elő a trak­tor lámpája. Fénye fátyolos, kicsiny, mint a biciklié. A traktor hangja is tompa, de közeledve egyre erősödő. Míg felkapaszkodik a dom­bon, megnézen a szántást, ara­szom sem éri mélységét. Aki a gépen ül, nemcsak a forduló kát számlálja. Közelebb érve látom a lánc­talpak ezüstjét, a fülkében az ember alakját. Rálép a fékre, derekát nyújtóatatva, lelép a tarlóra; — Kustán Miklós vagyok — mondja kicsit hangosan, hogy a motorzúgás mellett is meg­értsem. — Mit szánt, mennyit, és mi alá? Egyik lábát a barázdába, másikat a szántásra hintázza. Jól esik neki egy kis mozgás. Az opálos fényben az arcát nézem, mely poros, a szemét, mely karikás. Fiatal ember. r Éjjel a traktoron — Búza volt ebben a táblá­ban. összesen huszonnyolc hold. őszi mélyszántást vég­zek. Kap még tárcsát, aztán tavasszal kukoricát vetnek be­le. — magyarázza. — Négyes ekével szántok, tizenöt mázsa a súlya, ötvennégy lóerős ez a DT, de elég neki. Tessék el­hinni, elég neki... Mézem a földet, a szántás- ban emberfej nagyságú darabok. Az eke szakítja a földet, mely mindent megcsi­nál, de a világért sem omlik, mint írni szokták. Száraz. Pus­kaporszáraz. — Kötött, agyagos talaj — szólal meg újból Kustán, mert látja, hogy az eke talpa felé bujkál a tekintetem. — Állan­dóan figyelni kell, nehogy vafcbarázdát szántsak. —- Kivel szánt, meddig, és mikor végeznek a csertői fez­ben? — Kiss István György a vál­tótársam. Egyszer ő, máskor én vagyak éjszakai műszakban. Tíz órát megyünk egyfolytá­ban, Szorítani kell mert a gaz daságok nagyon elmaradtak a szántással, összetorlódott a munka. — Hol lakik? — Szigetváron. Amikor le­telik a műszak, hazakerékpá­rozom. Alszom, aztán vissza a határba. ' — Vasárnapot mikor vesz ki? Elmosolyodik, lebiggyeszti a száját. — Vasárnapot?:.. Majd ka­rácsonykor! Tavaly márciusig ültén a Dóién” egyfolytában, leien is. Olyan jó volt az idő. Lehetett szántani. — Mióta traktoros? — Tizenhét éves korom óta. iiost huszonöt vagyok. Köz­ben elmentem gépkocsivezető­nek. A geodéziai intézethez. Aztán ők kimentek Kínába, én itthon maradtam. Visszajöt­tem a gépállomásra. — Nős? IIgy tiltakozik, mintha íu­^ dasnak tartottam volna valamiben. — Nem lehet így udvarolni — vetem fel a kérdést, de erre Is megfelel azzal: „..mit csi­nálnék akkor a szabad mű­szakkal?” i„ — Nagyon Jó traktorosnak lenni — mondja később — jár­ni, ebben a nagy csöndesség­ben egész nap... — Hiszen olyan zajt csap ez a traktor, mint az ágyúzás! *— Ez?.., Finomabb hangja van, mint egy teherkocsinak. És soha nem volt vele baj. A fülke, mint egy szoba. Ha akarnám, még a Vosztokot is láthatnám az égen ... Műszak- normánkint a nyolcvan forin­tot is megkeresőn. Tizenöt— tizenhat holdat szántunk a társsak Csak egy kis eső len­ne!,.; Felnéz ag égre, mely olyan tiszta, mint a márvány. Fekete márvány, fényes, sárga pöty- työkkel. A kezét nyújtja, az­tán gázt ad, hátrafelé, az eké­re nézve. Siet, mert sok a munka és még sok barázdát kell vésni ebbe a porzó, ke­mény földbe. Ha Popovics, vagy Nyikolajev „fent lenne”, most csak kihajolna az ablak­ból és megnézné őket az égen. A lámpa már megint csak •'olyan, mint a biciklié. Aztán elnyeli fényét az erdő. j&Sts István mázsás termés Ígérkezik. Meg« kezdték a vetőmagok csávázá­sát is. Az asszonyok pedig már napok óta törik a dohányt. 40 hold dohánya van a szövetke­zetnek, ami igen sok mnukát ad, de ugyanakkor jól is fizet, pedig holdanként csak 7 má­zsás termést várnak az idén belőle. Harminc hold bíborheréjük már a földben van, s most gz őszi gabonák alá készítik elő a talajt. A gépek munkája a hét végén sem szünetel. Csányoszró A hét eleje óta naponta két vagon cukorrépát szállít a cu­korgyárnak a csányoszrói ösz- szetartás Termelőszövetkezet, hétfőtől kezdve azonban napi 4 vagonnal fognak elszállítani. Ez az ütem komoly munkát kí­ván az asszonyoktól, akik a ré­pát szedik és szállításhoz elő­készítik. Elsőként a tsz besen- cei üzemegysége szállítptt répát a járásból s így elsőként fogják a betakarítást is befejezni. A tervezett 140 máztóval szem­ben holdanként 180 mázsát hozott a cukorrépájuk, ami komoly többletjövedelmet je- lent a tsz-nek. A betakarítás mellett jó ütemben halad a silózás is. Ed­dig 1320 köbméter naprafor­gós kukoricát silóztak be s még ugyanennyit tartósítanak, ebből a kiváló takarmányból. Csányoszrón is földben már a bíbor s 650 holdon elvégezték már a mélyszántást. Hétfőn diszktillerrel kezdik meg a magágykészítést s közvetlen azután az őszi keverékek ve­tését. Felsőszent m árt on Elkél a sietség a felsőszent« mártoni Zrínyi Tsz-ben is, hi­szen ezen az őszön csaknem 1000 holdon vetnek kalászoso­kat 8 ennek zömét a még ez­után lekerülő cukorrépa, bur­gonya és kukorica után. A leg­koraibbak alá már készen van a vetőágy. Az árpa és főleg bú­zavetés megkezdéséig azonban még be kell takarítani a siló­takarmányokat is. Eddig 60 holdról 1200 köbméter zöld si­lót készített a tsz. Hátra van­nak meg azonban a másodveté­sek, melyeket öntöztek s ezért igen szép hozamot Ígérnek. A kukorica is sárgul, e hő 20-a táján megkezdik a törését. Naponta 80—100 asszony dolgozik a szövetkezet kerté­szetében, mely egész éven át munkát ad a tagoknak. Most éppen a paprikát, uborkát és káposztát szadik, és nap, mint nap vagonszámra exportálják Csehszlovákiába, NDK-tet 9 Svédországba. é i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom