Dunántúli Napló, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-06 / 208. szám

2» KIAPLO 1962. SZEPTEMBER C. ' Újra beszélni kell róla A Jókai utcai D jelzésű szö­vetkezén ház lakói keserű han­gú tevéiben panaszkodnak a Baranya megyei Építőipari Vál­lalatra. fcEz év január elsején költöz­tünk be a lakásba, de már úgy néz ki az egész ház, mint egy elhanyagolt műemlék. Lassan már lejár az egy éves jótállási határidó is, de még senki sem érdeklődött az ille­tékesek részéről, van-e valami javítani, pótolni való az épü­letben. Megépült a lépcsőház is, egyetlen ajtó nélkül, s ja­nuárban a hófúvás, tavasszal, nyáron pedig az esők, záporok áztatják a folyosókat az eme­lettől a földszintig.” Valóban siralmas látvány az épület kívül is, belül is. Oda­kint az udvaron bűzös szemét­dombok, két méternél is mé­lyebb tátongó meszesgödrök, egyszóval kész betegség, élet­veszély a ház környéke. Pedig csak néhány teherautó kellene ahhoz, hogy az ősz óta ott­ragadt építőhulladékot eltaka­rítsák, s néhány lapátos em­ber, hogy a játszadozó gyere­ket ne kísértse tovább a nyak­törő meszesgödör. Körülnéztünk a lakásokban is. Halmaiéknál az ajtószár­nyak mellett hull a vakolat, a gitt is rég lepotyogott az ablak­szegélyekről. Szabóéknál füs­tölnek a kályhák, repedezett a szobák mennyezete. Horváth Lajoséknál mozog a parkett, az ajtótokok széthasadoznak, de alig találni lakást hasonló prob­lémák nélkül. És a lakók? Ügy segítsenek magukon, ahogy tudnak. Az a szerencse, hogy a házban el­adósorban lévő lányok is lak­nak, ami azzal jár, hogy fiatal­emberek is gyakran megfor­dulnak a lakásokban. Nagyon kapósak lettek ezek a fiatal­emberek. Különösen, amikor egyik-másikáról kiderült, hogy lakatos, asztalos, kőműves. így aztán akad nekik alkalmi mun- ; ka bőven. Alig győzik toldozni, foltozni mindazt, amit az építő­ipari vállalást emberei elfuse­ráltak. Érthető ezek után a lakástu­lajdonosok elkeseredése. A 130 ezer forintos lakás, a havi 400 forintos törlesztés mellett, jog­gal elvárják, hogy a pénzükért valóban kényelmes otthont kapjanak. Hiszen ezért az ősz- szegért családi házat épít ne­kik a ktsz, amit csak úgy vesz­nek át a tulajdonosok, ha az minden tekintetben megfelel a. kivánalmaknak. A szövetkezeti házak esetében a műszaki át­vétel helyettesíti ezt az aktust, tehát elsősorban ők felelősek azért, hogy a fentihez hasonló panaszok minél ritkábban for­duljanak elő. f—■ s —) Számvetés Véménden Kedden délután párttag- gyűlés volt Véménden. Az öt­vennégy kommunista közül negyvennyolc jött el. Ennyien és több mint tíz meghívott pártonkívüli tárgyalta meg az MSZMP kongresszusi irány­elveit, 3 VII. kongresszus óta eltelt időszak eredményeit, a jövő feladatait. A közel más­félórás beszámoló foglalkozott sok mindennel: az osztályharc új formáival éppúgy, mint a falu kultúrájával, sportjával és mással. Csak egy lényeges dolgot emelünk ki a beszámo­lóból. Ez a falu egysége és gazdasági eredménye. Itt is hullámzott a termelőszövet kezeti mozgalom. Voltak úgy­nevezett „retur” tsz-eik is 194Q óta. De 1961-ben itt is vég­legesen győzött a termelőszö­vetkezeti mozgalom. Sőt 1962- ben kimondta Feked, Szebény és Véménd termelőszövetkeze­ti parasztsága, hogy ezentúl egyesült erővel dolgoznak. A véméndi példa is azt bi­zonyítja: helyes volt a mező- gazdaság szocialista átszer­vezése. Helyes volt egyrészt azért, mert ezzel megszűnt fa­lun is a kizsákmányolás le­hetősége, megalapozottá vált egy új, egységes paraszti osz­tály kialakulása, amelyben már nem a föld, hanem a vég­zett munka adja a tekintélyt. Hétezer holdon 970 tag­gal dolgozik most a vémén­di Egyesült Lenin Termelő­szövetkezet. Ennek a termelő- szövetkezetnek az 1961. de­cember 31-i állapot szerint 26,891 100 forint volt az össz­vagyona és ebből a tiszta va­gyon 9.062 200 forint volt. Sok pénzt fordítottak külön­böző beruházásra és még így is fényesen bizonyították a szocialista nagyüzem fölé­nyét. Véménd község pél­dául 1954-ben 1909 mázsa kenyérgabonát, 301 mázsa ár­pát és 579 darab sertést adott el az államnak. 1961-ben csak a tervük 3000 mázsa kenyérgabona volt, — nem is beszélve arról, hogy 3800 mázsát adtak az állam- , nak. Árpából ugyanebben az [ évben 500 mázsa helyett 814, sertésből pedig a tervezett | 1000 darab helyett 1842 dara- I bot adtak el az államnak. — Kell-e ezeknél a számoknál jobb bizonyíték arra, hogy j többet termelni, többet ér- : tékesíteni csakis a szocialista nagyüzemek tudnak. Annak ellenére, hogy ma már 23 erőgépe van a termelőszövet­kezetnek, annak ellenére, hogy minden évben sokat ruháznak be, lényegesen nőtt a tsz-parasztok reáljövedelme. Csak Véménden 25 televízió, 437 rádió, 198 mosógép, hét porszívógép, 140 motorkerék­pár és hat személyautó van. 1957-ben még csak 4 990 000 forint volt a földművesszövet­kezet kiskereskedelmi for­galma, ebben az évben már a tervben 7 520 000 forintot irá­nyoztak elő, és az eddigi ta­pasztalatok azt mutatják, ezt is túlteljesítik De elmondtak itt mást is a beszámolóban Elmondták pél dául, hogy nem kevesebb, — mint 50 érettségizett, 25 tech­nikumot végzett. 66 ipari ta­nuló iskolát végzett, 44 dol­gozók általános iskolájában végzett és 11 egyetemet, fő­iskolát végzett ember él a faluban és jelenleg nem keve­sebben, mint. hetvennyolcán tanulnak középiskolákban, technikumokban, egyeteme­ken a községből. Számok, nagyon érdekes szá mok ezek. A magyar falu fel­emelkedését, pártunk helyes politikáját mutatják. Ha szá­mokkal kezdtük e rövid besza mólót, fejezzük be szintén | számmal. Nyolc szavazati jog gal rendelkező, két tanácsko­zási joggal rendelkező küldöt­tet választottak meg ezen a taggyűlésen. Ezek a küldöttek képviselik majd Véméndet, Szebényt és Fekedet a járási küldöttértekezleten. De lesz | ezen a küldöttértekezleten más j is, egy pártonkívüli, Füzei La­jos is. ö annak idején nehe­zen határozta el magát a dön­tő lépésre. De amióta belépett, rendesen dolgozik. Már ebben az évben is mintegy 300 mun­kaegységet teljesített. Azt hisz- szük, ez is bizonyít valamit. Mégpedig azt bizonyítja: pár­tunk helyes politikájáról ma már olyanok is meggyőződtek, akik néhány évvel ezelőtt még kételkedtek. A Füzei Lajosok ma már nemcsak meggyőződtek, ha­nem tesznek is azért, hogy a párt politikája valóra váljék. Ezért küldik őket Véménden is, másutt is a pártértekezletekre, ezért hív­ják meg őket a taggyűlésekre, ahol közös ügyről, a falu fel- emelkedéséről beszélnek kom­munisták és pártonkívüliek. Közlemények DIAKÖSSZTANC szeptember 9-én, vasárnap du. 4 órától este 9-ig a továbbiakban minden vasárnap du. ebben az idő ben Pécs városi Művelődési Ház­ban. (Déryné u. 18 sz.) BALETT-BEIRATÄSOK Pécs város Művelődési Háza (Dé­ryné u. 18.) balettiskolájába 8-án délig naponta de. 9—12-ig és du. 2—6-ig. Beiratást díj 20 Ft. Baranyai körúton a fővárosi Vidám Cirkusz Megyénkbe érkezette a Fővá­rosi Vidám Cirkusz, 70 személy­zettel. Már felállították az 1500 nézőt befogadó sátrukat Kővágó- szőllősön, ahol 5—6-án mutatják be műsorukat, majd tovább in­dulnak Villányba, Bólyba és Mo­hácsra. Két és félórás előadá­sukban eddig mindenütt sikere­sen szerepelt a hangulatos bohóc gárda, az egyensúlyozó művé­szek, az akrobaták, valamint a kutyaszínház és az idomított két- púpú teve. UJ TÁNCISKOLA kezdődik szeptember kl-én este 7 órakor a Vasutas Kultúrotthon- ban. Várady Antal u. 7/a sz. — Tanít: Balogh, össztánc vasárnap este. FELVÉTEL A MECSEK TÁNC­EGYÜTTESBE Szeptember 8-án. szombaton este 6—8 óráig a Liszt hangverseny­teremben (Kossuth L. u. 83.) je­lentkezni lehet 15—22 éveseknek a felnőtt csoportba, 12—14 évesek­nek az utánpótlás csoportba. Mű­vészképzés programja: balett, ka­rakter- és színpadi tánc”, Áramszünet Áramszünet lesz -án 8—16 óráig védelmi berendezés karbantartása miatt az alábbi területen: Kolozs­vár u. 1—23, 6—24, Semmelweis u. 2—28, 3—27. ' * Áramszünet lesz 6-án 8—16 óráig nagyfeszültségű hálózat felújítása miatt az alábbi területen: Deák F, u., Buzsáki I. u., Karancs u., Pécs- váradi országút, Tolbuhin út mindkét oldalán. Meszes-telep, sza bölcs falu, Felső telep, Hősök tere, Fehérhegy, valamint az A/l. lak­tanya egész területén. II I MIM ill«.«...».».** — .---------------------------------------­MA ESTE: Zenekari hangverseny A városunkban megtartott I nemzetközi nőgyógyász-konfe­rencia résztvevői tiszteletére ma este fél 8 órai kezdettel díszhangversenyt ad a Pécsi Szimfonikus Zenekar a Nem­zeti Színházban. Változatos műsoruk Bartók Béla: Magyar képek című al­kotásával kezdődik. A Mestér fiatalkori, rövidlélegzetű, az évek folyamán különösen nép­szerűvé v: zongoraműveiböl dolgozta át egységes keretbe foglalva zenekari művé 1931- ben. Tételei: Este a székelyek­nél (Lento, rubato), Medvetánc (Allegro vivace), Melódia (An­dante), Kicsit ázottan (Alleg­retto rubato) és Ürögi kanász- tánc (Allegro molto). A hang­versenyen a mai zenét Hidas Frigyes Concertino-ja képvise­li, míg a koncert második ré­szében két Beethoven-művet hallhatunk. Kovács Dénes he­gedűművész tolmácsolásában előbb a meleg szövésű, roman­tikus F-dur románc csendül fel, majd Beethoven egyik leg­hatalmasabb szimfonikus meg­nyilatkozása, áz V. (c-moll) szimfónia. E legelterjedtebb és a szó nemes értelmében leg­népszerűbb Beethoven-sziriifó- nia gyakran szerepelt már a pécsi hangversenyek műsorán, de minden alkalommal újabb élményt jelent az első tételen végigvonuló, négy hangból álló sors-motívum dübörgése, a második tétel mélységes embe­ri fájdalma, a máskor oly tré- fálkozóan jókedvű harmadik tétel aggódása és a sorsa fe­lett diadalmaskodó ember győ­zelme a zárótételben. A hiva­talos hangverseny-évad meg­nyitása előtti koncerten a Pé­csi Szimfonikus Zenekari Kó- ródy András vezényli. — MEGKEZDTE működé­sét a Szigetvári Konzervgyár pécsváradi üzeme. Az új üzemben mintegy százan dől goznak és a paprika-szezon) megindulása óta már nagy mennyiségű paprikát savanyr tottak. — MA DÉLELŐTT Pécsre látogatnak a Magyar Rádió és Televízió munkatársai. A többi között riportfilmet ké­szítenek a KISZ kertvárosi ifjúsági lakóház-építkezésé­ről is. — NŐI ÉS FÉRFI fodrász­üzletet nyitnak Abaligeten. A Komlói Fodrász Kisipari Szövetkezet tagjai határoz­ták el, hogy tevékenységüket kiterjesztik Abaligetre is. — UJ TÜZOLTOSZERTA- r RAK épülnek szerte a megye ben. Tűzoltószertárakat épí­tenek többek között Hosszú- hetényben. Püspöklakon és Véménden. — A NÉMETNYELVŰ gyér mekfoglalkoztatóban a beira­tás megkezdődött. Gyermekek 3 éves kortól jelentkezhetnek a Nevelők Házában. Szt. Ist­ván tér 6 sz. Pedagógusoknak 50 százalék kedvezmény, — A KOMLÓI Helyiipari Vállalatnál is gyártanak női papucs-szandálokat: a közel­jövőben negyvenezer pór kü­lönböző színű és fazonú pan- tonettet gyártanak, amihez a Pécsi Bőrgyár biztosítja a díszműbőrt. — A MEGYE sütőipari vál lalatai augusztus 31-ig húsz féle süteményből 175 millió darabot adtak át a kereske­delemnek. Az idei jó gabona termésre való tekintettel, a jövő esztendőben 6,7 száza­lékkal növelik a finom fehér­kenyér mennyiségét, mig a süteményféleségekböl 3,1 szá zalékkal többet állítanak elő, mint idén. — A HIDASI BANYA fia­taljai társadalmi munkával segítették a labdarúgó-pálya, építését. Munkájuk eredmé­nyeképpen már „üzemképes” állapotban van az új létesít­mény. — KÉT MŰSZAKBAN silóz nak a gépek a Villány—Sik­lósi Állami Gazdaságban. A gazdaság dolgozói eddig több mint 1700 vagon zöldsilót ta­karítottak be, mintegy 900 holdnyi területről. Fátyol, a Sátorhely—Bólyi Állami Gazdaság nagydíjas üszője. Anyjának 300 napos tejtermelése 8625 kilogramm, 4 százalék tejzsír­tartalommal. Uj módszerek, új fajták A mezőgazdasági kiállítás sztárjai A megnyitó óta több ezren látogatták meg a budapesti mezőgazdasági kiállítást, s a megfigyelők szerint a legna­gyobb tömeget ebben az év­ben is az állatbemutatók, von­zották. Az állattenyésztési be­mutató azonban ez alkalom­mal sem puszta látványosság. A szakember azon túl, hogy a hazai állatállomány krémje vonul fel előtte, képet kap az ország különböző vidékén fo­lyó tenyésztési munkáról, s képet kap arról is, milyen óriási mértékben fejlődött az utolsó kiállítás óta a nagyüzemi és főleg a termelőszövetkezeti állattenyésztés. HADÜZENET A NEHÉZ FIZIKAI MUNKÁNAK Uj. Ezt a szót kéne sokszor egymás után írni, ha az állat­tenyésztési bemutatót jelle­mezni akarnánk. Itt nem csu­pán a tegnap legnagyobb ered­ményeit látja regisztrálva a szakember, de bepillantást nyerhet a holnapba is, s el­térően az eddigi kiállításoktól nemcsak grafikonok és irány­számok tükrében, hanem konkrét gyakorlati bemutató­kon kérsztül, melyeket haza­térve már fel is használhat. Az új frissen kikísérletezett mód­szerek, épületmegoldások, is­tállóberendezések olyan érzék­letesen vannak bemutatva, hogy a szakembereknek már csak ki kell választani a szá­mára legjobbat. Jó példa erre az Alagi Állami Gazdaság üzemelés közben bemutatott modern „tojásgyára”, a bábol­naiak „húscsirke gyáira”, az Agárdi Állami Gazdaság és az FM üzemelés közben bemu­tatott sertéshizlaldája sfb. Egészen a legutóbbi időkig a mezőgazdaság legkevésbé gépesített, legkorszerűtlenebb technikával működő ága az ál­lattenyésztés volt. Öröm látni, hogy ezen a kiállításon már a fő hangsúly ezen van, meg­könnyíteni az állatgondozóik nehéz fizikai munkáját, gépe­síteni s ezzel termelékenyebbé tenni az állattartást. Bizonyára nagy sikert arat majd a szakemberek körében az Alagi Állami Gazdaság ál­tal bemutatott automata tojó­ház, mely teljes üzem közben látható. A modem ólban a 2000 fehér Leghorn zavartala­nul termel a kiállítás egész ideje alatt. Még a fehér köpe­nyes gondozó is ritkán zavar­ja meg az állományt, hisz eb­ben az épületben minden autó, mata. A kaparóláncos 102 mé-" tér osszú önetető végtelen sza­lagon hozza a kívül elhelye­zett garatból a száraz tápot s kb egy óra alatt' feltölt, majd kikapcsol. Az önitató is túl- folyós. A gondozó így 5000— 6000 tyúkot lát el egymaga, hisz munkája mindössze any- nyi, hogy jelen van, eseten­ként leszedi a tojást, és időn­ként bealmoz. A kaparóláncos berendezést az AGROKER hoz za forgalomba. A KOMBINÁLT ETETÉS Ugyancsak a korszerűség je­gyében készült az Agárdi Ál­lami Gazdaság zárt sertéshiz­laldája is, melynek érdekessé­ge, hogy az épületen belül — amely szintén üzemel — két berendezés típust is mutat, az egyik felében csak száraz ete­tésre, a másik felében kom­binált etetésre rendezkedtek be. Nagyobb sikere az utóbbi­nak van a kisebb takarmány­pazarlás miatt. A megoldás­nál nagyon tetszett a trágyo- szán, mely a trágyafolyosóról naponta ahányszor szükséges eltávolítja a trágyát s ez csak egy gombnyomásba kerül. — Tetszett a kisfalkás megoldás, a nedves dara gépi adagolá­sa. A ventillátoros szellőztetés azonban nem látszik célszerű megoldásnak, a belső hizlalás­ból adódó pára és szaganyagok eltávolítására. Ezt egyébként az is mutatta, hogy a remek mozaik padozatot a nedvesség miatt szalmával kellett állan­dóan almozni. Ennél jobb meg oldásnak látszik az FM típus­terv alapján készült 800-as gé­pesített hizlalda, melynek a ki­állításon helyszűke miatt csak egy negyedét építették meg. Az etetés ennél is gépesített, kombinált. A szellőzó megol­dás egyszerű, olcsó, a trágya lehúzást itt is trágyaszán vég­zi. Uymódon 400 sertést gon­doz egy ember. Az épület fé­rőhelyenként 1250 forintba ke­rül. Ez a hizlalda megoldás látszik járhatóbb útnak a ter- melőszövetkezteknek. ŰJ TENYÉSZTÉSI MÓDSZEREK Ennyi állatfajtát tán még egy kiállításon sem mutatott be a magyar mezőgazdaság. Szinte minden állatfaj tobzó­dik a változatokban. A szarvas marhánál a magyar szürkétől a borz-deresen, Ayrshiere-en át az Aberdeen Angus-ig Igen sok külföldi fajtát, kereszte­zés! terméket, változatot mu­tattak be. De ugyanez tapasz­talható a sertésnél, baromfi­nál és juhnál is. Lázas kuta­tásra, útkeresésire vall ez. A gazdaságok merészen nyúlnak új külföldi fajtákhoz, szakít­va azzal a megcsontosodott né­zettel, hogy csak az a jó, ami hazai. Ma már megnőttek az igények, ma már az a jó, ami nagyüzemi. Lehet-e, érdemes-e ^ sárga magyar tyúkot tojás­gyárakba kényszeríteni? Vilá­gos, hogy nem. Annál inkább a már erre a célra kinemesí­tett Leghorn!. A húscsirke gyá rakban is hiába akarunk 8 he­tes korra 1,4 kilós sárga ma­gyar csibéket hizlalni, nem megy. A bábolnaiak által be­mutatott Lohmann-fóle hús­csirke azonban képes erre. A sertés bemutatónál csak­nem egyeduralkodó a fehér hússertés bacon típusa, a juhá szati pavilonban pedig a fésűs Merino. A hortobágyi Racka már csak kuriózum. Csak a külföldi turisták fényképezik a bemutatott két árva pél­dányt, mert egzotikum. A szak emberek rá se néznek, hisz olyan ragyogó kinemesített ál­lományban gyönyörködhetnek, mint a Szalkszentmártonban kinemesített Dunavölgyi Meri­no, melynek gyapjúhozama 1,5 kilóval több a legjobb magyar fésűs Merinóénál. A NAGYDÍJ ÁSOK A mérce ismét feljebb emel­kedett, nőtt a színvonal s nem volt könnyű dolga a zsűrinek. A bemutatott tehenek évi át­lagtermelése 7084 kg tej 4 százalék tejzsírral. Az utolsó 1959-es kiállításon még 6935 kg tej 3,95 százalék zsír volt az átlag. Különösen nagy fejlődés volt a termelőszövetkezeteknél, melyek csaknem felzárkóztak e tekintetben az állami gazda­ságokhoz. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a díjak csak­nem arányos megoszlása. Mint az, hogy a kiállítás favoritját a nagydíjas Nusi nevű tehe­net, melynek legutolsó 300 na­pos termelése 12117 kilo­gramm tej volt 4,1 százalékos zsírtartalommal a kalocsai Iszkra Tsz mutatta be. Nagy­díjat — tenyésztési — kapott a ceglédi Vörös Csillag Tsz Kati nevű tehene is. A tsz aranydfjasok között pedig ott találjuk a gerdei tsz Csöpi nevű tehenét is. Sertéstenyésztési nagydíiat kapott az atkári Uj Élet Tsz állománya, a juhtenyésztési nagydíjat pedig a tapsonyi Rákóczi Tsz nyerte el. Ezek a díjak magukért beszélnek, meg az a sok arany, ezüst és bronz érem, elismerő oklevél, melyeket ezen a kiállításon közös gazdaságok kaptak A ba ranyai tsz-ek is sok aranydfl- jal jönnek majd vissza a ki­állításról. Megyénk állattenyésztésének legnagyobb büszkesége most mégis a Fátyol, a Sátorhely— Bólyi Állami Gazdaság nagy­díjat nyert üszője, mely erős mezőnyben szerezte meg a leg­nagyobb elismerést gazda­ságának Rónaszékiné t 4 % i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom