Dunántúli Napló, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-05 / 207. szám

nsrTf* . SZEPTEMBER 5. A közönség érdekében Néhány gondolat az árupropagandáiól Befejezés előtt az 1200 szemé1 vés komló? munkásszálló SOKAT beszéltünk már, de mégsem eleget a szocialista propagandáról. Hogyan szövi át, meg át gazdasági, társadal­mi életünket, hogyan tart ál­landó kapcsolatot a lakosság­gal. Elsősorban a kereskede­lemben és a kulturális élért területén találkozunk leggyak­rabban szocialista jegyeket hordozó propagandáikkal. Amikor az államosítások idő szakában egymás után foglal­tuk el a fentebb említett had­állásokat, pillanatra ©em felej­tettük el, hogy a csatanyerés nem egyenlő a győzelemmel. A lakosságot szolgáló kereskede­lem, illetve vendéglátó háló­zatunkban vagy a kulturális igényeinket kielégíteni hivatott intézményeinkiben, távéiról sem édes testvér még a ár­talom és a forma. Pedig nem akármilyen harcot vívtunk meg, és folytatunk ma is, hogy lassanként eltünedezzenek jel- lem korcsokat tenyésztő „lebú- jaink”, hogy eltakarítsuk a® útból az utolsó szemetjét is, a lélek romboló, hazug „irodal­mi termékeiknek”, az olcso, bóvli filmek, ^színmüvek” egész légiójának. KERESKEDELMÜNKBEN is egyre inkább eltűnőben van nak a ..rásózó1’ a nyerészked­ni akaró, spekulatív jellemvo­nások, s a figyelmes, előzé­keny kiszolgálás mellett mind­inkább helyet kap a közönség jóízlését elősegítő szándék. Persze mindez nem önmagá­tól, még kevéstíbé a „jó bor­nak nem kell cégér” elvén ju­tott előbbre, noha a jó könyv, a jó film, a kifogástalan áru­cikk. önmagáit is cégére®, ön­magát is fémjelzi. A közönség, igényeit, ízléseit is idomít»!» kellett hozzá. Nagy út kellett ahhoz is, hogy a közönség ne csupán ..kikapcsolódósnak higgye és fogadja a könyvet, a filmet, a színházi előadást, hanem ép­pen olyan szükségletnek, mint létfenntartás más, nagyon fontos velejáróit, követelmé­nyeit. Olyan apróságnak tűnő dolgok, is, mint a helyes öl­tözködés, a családi otthon be­rendezése, megköveteld a kor­nak megfelelő ízlést, igényes­séget, amely lehetővé teszi, hogy az ember magabiztosan éljen és mozogjon, a számára épülő új társadalmi rendben. Ezért kapott nálunk előne­vet, s vele együtt előjogot is a propaganda, helyesebben a szocialista propaganda. Széles, és színes skáláin egyre tisz­tább a hangvétel, egyre inkább kiszorulnak belőle a diszonáns hangok. Az országos, a megyei méretű ipari, mezőgazdasagi kiállítások, az igényes áruk és divatbemutatók, a valóban „ön népi” könyvhetek, a film, a művészet ünnepei, megannyi egészséges bizonyítékai az épí­tő, alkotó propagandának. Sajnos azonban vannak még bőven vadhajtásai is. Nem ro­gyunk bizonyosak benne, de úgy véljük, hogy ehhez a táptalajt egy különben helyes elv nyújtotta. Ez az eív alig­hanem abból sarjadt, hogy a propagandánkban ne restétjük alkalmazni az úgynevezett ka­pitalista propaganda szolid és amellett célravezető módsze­reit. Vagyis tanuljunk tőlük szín’ szellemességet, rugalmas só Hot és illesszük bele helye­sen. gondosan a sajátunkba. Nehéz lenne megállapítani, hogy s miként gazdálkodtunk az ilyen tehetőségekkel, de kétségtelen, hogy a nyomait megtalálni jó és rossz értelem­ben egyaránt. S amikor jó pél­dáért nyutlunk, eszünkbe se jut, hogy mérlegeljük, mennyi benne a saját, mennyi benne a szerzett. Mi csak annyit tu­dunk, hogy Pécsett a legjobb propagandával az Állami Áru­ház rendelkezik, s hogy sok mindenben példát vehetnének tőle áruházaink, botijaink. — Persze hamar rávághatnák er­re a kisebb kapacitású boltok, hogy könnyű az Állami Áru­háznak, amikor saját kirakat­rendezői, dekorációsai, kedvező anyagi feltételei vannak a pro­paganda tevékenységéhez. Ép­pen ezért csak olyan példáikkal élünk, melyek mások által is elérhetők, természetesen más formákban, lemásolás nélkül. Itt van példának okáért az Állami Áruház levelező szol­gálata, amely az első pillanat­ban nem is tűnik propagan­dának. Valószínűleg az anya­könyvi hivatal ad útbaigazítást nekik, amikor megszerzik az újszülöttek névsorát, hogy az­után kedves hangú üdvözlő la­pok formájában köszöntsék az újszülöttet és a szülőket. — Ugyanilyen formában köszön­tik az első osztályba lépő gyermekeket, miküzfben finom célzást tesznek az iskolához szükséges felszerelések beszer­zésére. De nyilvántartják a nevesebb névnapokat is, hogy ilyen alkalmakkor a szerencse- kívánatok mellett felhívják a férj vagy a feleség figyelmét az ajándékozás kedves szoká­sára, s egyben ajánlatot is te­gyenek, hogy az áruháziban ki­hez farüutjon ilyen irányú el­igazításért. Mindenképpen k«d vés, figyelmes módszerek erek, amire a vásárlók mündig szí­vesen emlékeznek. A másik és kevésbé költsé­ges jó példát a Nádor Szálló szolgáltatja. A szálloda min­den szobájában figyelmeztetés van kifüggesztve: — „Mielőtt elmegy, nézzen jól körül. n«n felejtett-e vafcwnint a szobájá­ban^ A másik ilyen apró de igen hatásos figyelmesség, amikor a szállodai szobák szekrényében ruhakefét, tűpárnát, gombokat és különböző színű cérnát he­lyeznek el a vendég számára. Lehetne aztán tovább sorolná a mosó a vasalóezolgálattal, az esernyőlkölcs&nzéssel, a külön gyermekággyal, a diétás ét­lappal, amelyek egyébként és összefüggésükben sem jelente­nek lényeges anyagi befekte­tést. De jelentenek előzékeny­séget, udvariasságot a vendég­gel szemben, aki jó érzéssel, kellemes benyomásokkal tartja számon a szállodát. SAJNOS nem kell sokat ku­tatni a rossz példák után sem, de miufcán nem akarunk „üz­letroaitók’’ lenni, nem nevez­zük meg az illetékeseket. Úgy­is magukra ismernek. Például nemrég jelent meg lapunkban egy hirdetés, amely felhívja a vásárlók figyelmét, a Munká­csy, a Kékes televízió készü­lékek bő választékára, és ami­kor a gyanútlan vásárló be-! megy, rásóznak egy „Tavasz” | készüléket, miután nyoma j sincs náluk az újságban hir­detett márkának. Ez a propa­ganda csak arra jó, hogy túl­adjon a portékáján vagyis ar­ra, hogy otromba módon be­csapja vele a jóhiszemű közön­séget. Egy vidéki textilbolt kiraka­tában hiányos öltözetű démont ábrázolnak a következő ajánló sarokkal: — „Nylon nadrágban jobban hódit”. —Erre csak azt lehet mondani, hogy ízléstelen ségben, túllicitálták a legva­dabb nyugati propagandát is. Egy másik üzletben a ,.szel­lemes”, árupnopaganda szerint: —• „Az okos ember bellanka- báflban jár!* (ezek szerint az illető ruhásbolt vezetője osto­bának tartja azt, aki esernyő­vel jár.) Nem kevésfabé bárgyú « egyik vidéki bolt kirakata sem, ahol az idényvégi kiárusítást a következő kóppen propagálják: — „Szezon vége, fess el véle”. — Ezen az alapon nyugodtan kiírhatták volna azt is: — „Ne sze semmi, fogd meg jól” — úgy sem mondott vagy nyúj­tott többet ennél az eredeti szöveg. Aztán Jfct van példának a totó-lottó pécsi kirendeltsége is. A fővárosiak mintájára jóH— sikerült sorshúzásokat bonyo­lít le vasárnapi sport­műsorok szünetéiben, de ha­sonlóan színvonalasak a divat­bemutatókkal, az egyéb műso­rokkal egybekapcsolt sorsolá­sai is. Miért van akkor szük­sége arra, hogy a lottó kocsi­ja fülsiketítő csindarattával, szellemtelen bemondásokkal „boldogítsa” a lakosságot, mint nem is olyan rég a Kossuth téren. És kinek van haszna abból, hogy a kenyérboltjainkban még mindig „cigaretta papír­ba” csomagolják a kenyeret. És a gyümölcs boltjainkban miért nem adnak módot arra, hogy a körtét, almát szőlőt meg is moshassa a vásárló? Igaz, ez már kapitalista pro­paganda, hiszen Ausztriában minden gyümöl cslbő! than rend­szeresítették. De üsse kő, má­soljuk, le, vegyük át tőlük „szolgamódon” ezt a .propa­ganda fogást” is. és higgyük el, nem esik csorba a becsületün­kön. Hiszen minden olyan pro­pagandát, amely a közönség érdekeit szolgálja, restelkedés nélkül, méltán válthatjuk ma­gunkénak. Befejezéshez közeledik a komlói 1200 személyes munkásszálló építése. A középső központi szárny után az építőmunkások már tető alá hozták a két oldalszárnyat is. Az épületré­szekben kizárólag csak lakószobák lesznek, mivel a társalgó, a könyvtár és az egyéb köz­ponti helyiségek az épület középső részében kapnak elhelyezést. Több siló Megyénkben most az a hely­zet, hogy a silókukoricák ter­méshozama becsapta a szak­embereket is. Általánosan több és jobb tett a silókukorica, mint az elmúlt években, és be­gyűjtése, illetve betakarítása komoly gondot okoz. A pécsváradi járásban pél­dául 820 katasztrális hold siló kukoricát vetettek, s ebből saj nos, a mai napig mindössze 350 holdnyi termény van be­takarítva. Persze, arról is vi­tatkozhatnánk, hogy 820 hold si’ókukorica vetése a járás 12 228 holdjából kevés, de a probléma lényege a meglévő gyors betakarítása, illetve le­vágása. Miért lett volna fontos a silózás jobb megszervezé­se a járásban? A pécsváradi járással talán országunkban is kevés járás vetélkedhet a szarvasmarha- tenyésztés múltját illetően. Ki­mutatható adatok szerint 1938- ban Pécsvárad, Meceeknádasd és Hidas, tehát három község adott a csarnokba annyi tejet, mint most az egész járás. Száz hold területre most 5,6 tehén jut és ez a számiig!) év alatt mindössze 0,3 tizeddel ja­vult. Pécsvárad környékének oly mértékben csökkent tej­Középi«kolai tanárok utaztak a Szovjetunióba Az 1962. évi magyar—szov­jet kulturális egyezmény alap­ján kedden 2S középiskolai orosz-szakos tanár nyelvtudá­sának tökéletesítésére egy hó­napra a Szovjetunióba utazott. Nagy forgalmat bonyolított le a bányásznapon a kereskedelem és vendéglátóipar Szpp'ember 22-én évnyitó a Pécsi Pedagógiai Főiskolán Idén a szokásostól eltérően három héttel később tartják az évnyitót a Pécsi Pedagógiai Főiskolában. Ennek oka az, hogy az új kollégium nem ké­szült el időben, s a tanulók 70 százalékát nem tudták elhe­lyezni, ugyanis ennyien lak­nak kollégiumban. A Pedagógiai Főiskolán 22- én, szombaton tartják az ün- »epélye' tanévnyitót, s 24-én kezdődik meg a tanítás. Akik azt várták, hogy a bá­nyászok megrohamozzák a hűségjutalom kifizetése után az üzleteket, kissé csalódhat­tak. Szombaton és vasárnap a vártnál jóval nagyobb forgal­mat bonyolítottak le ugyan a pécsi és komlói üzletek, az a tény azonban, hogy tegnap is sokan vásároltak és egész hét­re fokozott forgalom várható — bizonyítja, hogy megfontol­tabban költik el a pénzüket és egyre igényesebben vásárolnak a bányászok. A Pécsi Ruházató Bolt üzle­teiben a lakberendezési cikkek voltak a legkapósabbak: sok fogyott a különféle szőnyegek­ből, átvetőkből, függönyökből. Spárgaszőnyegekből tegnap ér­kezett meg az utánpótlás, má­tól akadály nélkül vásárol­ható ez a közkedvelt szőnyeg­fajta is. A forgalom tetemes részét fésűsöltönyök, női kosz­tümök, gyermek iskolaruhák tették Id. A PRB boltjaiban nem kevesebb, mint 1 millió 700 ezer forint forgalmat bo­nyolítottak le szombaton és vasárnap, több mint kétszere­sét a szokásos kétnapi forga­lomnak. A Pécsi Állami Áru­házban 317 ezer forintot köl­töttek el vasárnap a vásárlók, 40 ezerrel többet, mint a ta­valyi bányásznapon. A forga­lom erősségét bizonyítja, hogy egy-egy vásári vasárnapon, amikor ugyancsak sok a vá­sárló — legfeljebb 250 ezer fo­rint értékű árut adnak el az áruház osztályain. Nemcsak jól vásároltak, jól is szórakoztak a bányászok szombaton és vasárnap. A Ba­ranya megyei Vendéglátó Vál­lalta 580 ezer forint értékű ételt és italt hozott forgalomba Komlón. A komlói vendéglátó üzemekben 2070 adag halász­lét, 600 kiló sült kolbászt, 875 kiló fagylaltot, 300 hektoliter sört, 30 hektoliter bort hoztak forgalomba. Legtöbben a Béke étteremben fordultak meg, az étterem vendégei 1300 adag halászlét ettek meg s 500 adag egyéb húsételt fogyasztottak, minderre pedig 28 hektóliter sört ittak. Az italboltok közül legforgalmasabb a kökönyösi volt, itt 18 hektoliter sört, egy hektólíter bort ittak meg a vendégek. Szászváron és Hida­son a tavalyihoz hasonlóan költöttek szórakozásra az em­berek. A szórakozás minde­nüt zavartalan volt, nem volt egyetlen rendbontó sem és csu­pán egy helyen keletkezett kár a tolongás miatt: összetört egy | nagybőgő, összevetve 25 száza­lékkal magasabb volt a forga­lom a Baranya megyei Ven­déglátó üzleteiben, mint tavaly és a vendégek 30 százalékkal töb ételt fogyasztottak. A Me- csekvidéki Üzemi Vendéglátó Vállalta öt helyre települt ki a bányásznapon, ezek a nyitva tartó büfékkel együtt 320 ezer forint értékű ételt és italt ad­tak el. Legtöbben az új-mecsek aljai és meszesi kertvendég­lőkben fordultak meg, mind­két helyen hetvenezer forintot forgalmaztak. A Pécsi Vendég­látó Vállalat újmecsekaljai és pécsszabolcsi ideiglenes bolt­jaiban 140 ezer forint volt a forgalom, a vállalat száztíz egységében a szokásosnál jóval több vendég fordult meg. termelése, hogy 1959. novem­berében a pécsváradd sajtüzie- met is bezárták. A napi 5—6 ezer liter tej nem volt elegen­dő az üzem gazdaságos mű­ködtetésére. Pedig 1938-ban ezen a környékien virágzó smrvasmarha-tenyésztés, (hiz­lalás ás tejtermelés) volt. Szel­lőn például naponta 900—1000, Kátolybam 1200—1400, Mária- kéménden 2000, Berkesden 2500 liter tejet gyűjtöttek be naponta. Az adatokat összefog­lalva megállapíthatjuk: 1938- ban 30—40 százalékkal több tejet termeltek Pécsvárad kör­nyékén, mint napjainkban. Ha valami igényelte a szö­vetkezést, hát ez a tarthatatlan helyzet igényelte! Senki előtt sem lehet vitás, Pécsvárad kör nyékét, a járást újra a szarvas marhatenyésztés, a tejtermelés fellegvárává kell tenni. Meg- van-e erre a lehetőség? Ha 1938-ban megvolt, akkor most még inkább biztosított minden a fejlődéshez. Vannak szövetkezeteink, vannak jó szakembereink, van jó föld, amely megtenni a szükséges takarmányt. Ét itt álljunk meg egy pülanartra. Lelkes elvtárs, a járási mezőgazdasági osztály helyettes vezetője szerint két okból nem lehet most előre­lépni esz állattenyésztésben, egyik a nagyüzemi elhelyezés hiánya, másik a takarmány- termesztési terület hiánya. „Egy kis szárazság és máris úgy kell a szomszédba menni takarmányért” — mondja. Szabó Lajos elvtárs, a Tej­ipari Vállalat értékesítési osz­tályának vezetője — aki egyéb ként évekig tejellenőr volt a 38-as években — éppen az el­lenkezőjét állítja. Véleménye szerint a föld most is megter- mi a kellő mennyiségű és mi- taőségű takarmányt, sőt, aimi régen ritka volt, a silókukorica holdamként 200 mázsát is ad. De nézzük meg. mit mutat egy szövetkezet konkrét példája? Azt mutatja, hogy nemcsak a szarvasmarhatenyésztésnek, hanem a sertéstenyésztésnek is nagy jövője van a pécsváradi járásban. A pécsváradi terme­lőszövetkezet ebben az évben 185 hízómarhát, 269 hízóser­tést ad le. A szovjet „űrikrek“ magyar bélyegen Az első szovjet csoportos űr­utazás emlékére a Posta ked­den 1 és 2 forintos értékből álló bélyegsorozatot hozott for­galomba. Az 1 forintos bélye- [ gen a Föld távlati képe, vala­mint a Vosztok—3 és a Vosz- tok—4 űrrakéta látható. A 2 forintos bélyeg Adriján Nyiko- lajevnek és Pavel Popovicsnak, az „űrikreknek” az arcképét ábrázolja. A Posta Vezérigazgatósága közli, hogy az új bélyegek | 1963. június 30-ig használha- j tők fel postai küldemények 1 bérmentesítésére. tóbb hús több tej és tejtermék A szövetkezetnek 71 tehene van, 55 üszője, 9 tósborjúja. A teljesen korszerű, önetetős, 102 férőhelyes szarvasmarha-is ál­lóban, valamint egy 50 férő­helyes tehémstáltóbam tartja állatait. Mayer Ferenc főagro- nómus szerint a jövő az állat- tenyésztésé és itt minden adott ság megvan. Három holdra jus son egy szarvasmarha, ez a cél — mondja. Igaz, hogy a múlt évben nagy takarmány- gondokkal küzdöttek, de ez csak a szövetkezeten múló dolog. Idén a kukorica olyan jól fizet, hogy két új górét kell építeniük. A pillangósok ter­méshozama is kielégítő. Silót bizony keveset vetett a szövet­kezet, mindössze 40 holdat. Jövőre sokkal többet kell vet­ni. A szövetkezet legnagyobb bevételi forrása az állattenyész tés. Erre akarnak nagy súlyt fektetni. A kátolyi termelőszövetkezet pedig a tejtermelés gazdasá­gosságára jó példa. A káto- lyiak nem kevesebb, mint 400 ezer liter tejre kötöttek szerző dóst és ez egy év alatt 1 mil­lió forint jövedelmet hoz a szövetkezetnek. Lelkes elvtárs szerint nagy hiba, hogy a gépgyárak nem gyártottak több silózógépet. A kézzel való silókukorica-vágás pedig sokba kerül szövetkeze­teinknek. A kintüévő takar­mány elöregszik, pedig ennek értékét fel sem tudjuk becsal­ni. Népgazdaságunk naponta ezreket veszít ezzel. Lehet, hogy sok igazság van a járási mezőgazdasági osztály véleményében, azonban azt is látni kell, hogy a silókukorica betakarítására jobban fel kel­lett volna készülni. Megyénk­ben számos helyen nem vártak gépekre, hanem nekiláttak kéz zel levágásának. Meg kell men tend minél több takarmányt a pécsváradi járásiban is. Ez az első lépés az állattenyésztés fellendítése felé. A szövetkeze­tek egyre gyarapodnak, egyre több helyen épül korszerű is­tálló, férőhely az állatok szá­mára. Az idea gazdasági évben, ha a betakarítás munkáját jól elvégzik, már sokat tettek a „régi hírnév” visszaszerzéséért. Még egyszer hangsúlyozzuk, minden adottságuk megvan, hogy több húst, tejet adjanak az országnak. ügy keli dolgozni, gazdál­kodni, hogy rövid időn belül el is kerüljék a régi eredmé­nyeket. Szüts István Idojárásjelentés Várható időjárás szerda estis: meleg és fülledt nappal, aránylag hűvös éjszaka. Kisebb felhőátvo­nulások, ma eső nélkül, holnap legfeljebb néhány helyen, főként északnyugaton kisebb eső vagy zivatar. Mérsékelt, napközben he­lyenként élénkebb déli, délnyugati szél. Várható legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet általában 12— 17, északkeleten helyenként 8—11* legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 28—32 fok között,

Next

/
Oldalképek
Tartalom