Dunántúli Napló, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-01 / 204. szám

Í98S. SZEPTEMBER L NAPtÓ Tinen, ImltíraiiMirt a bányásznám Gazdag programot »IMtol tefe össze as illetékes szervek* az idei bányásznapra. A Pé­csi Szénbányászati Tröszt ünnepség-sorozata már szep­tember elsején megkezdődik, amikor megkoszorúzzak a csertetői emlékművet. Utána este tűzijáték köszönti az ün­nepet. A bányásznapon va­sárnap reggel 7 órakor zenés ébresztő lesz, majd térzené­vel szórakoztatják a bánya­vidék lakosságát. Az ünnepi beszéd után megjutalmazzák a legrégibb bányászokat, és ez alkalomból egy futó ki­állítást is nyitnak a művelő­dési házban. Este szívesen látnak midenkit az éjszakáig tartó táncmulatságon. Sza­bolcson, a Puskin Művelődési Házban és Vasas U-n a Pető­fi Kultúrotthonban lesz tánc­mulatság a délutáni sport- és kultüresemények után. Uj-Mecsekalján délelőtt 10 órakor kezdődik az ünnepség az erre a célra feldíszített gyümölcsösben. Megjutalmaz­zák a legjobb bányászokat, és a legrégibb, leghűségesebb dolgozóknak a törzsgárda- jelvényeket is átadják. A dél­utáni kultúrműsorban a Me­csek Művészegyüttes szórakoz tatja a fiatal városrész lakóit, majd Dörömböző Géza és ze­nekara játszik. A művelődési ház irodalmi színpada Is ad műsort a bányászok tisztele­tére, majd 6 órakor, ruhabe­mutató szórakoztatja a közön­ségét Komió minden bányaüze­ménél tartanak ünnepséget, s este öregek, fiatalok együtt szórakoznak majd a hangu­latosnak Ígérkező műsoros családi esteken. Sűrítik a kertvárosi autóbusz-j áratokat Miért nincs átszáMóiegy Pécseit ? —- Űj járat a Mártírok álján Csendháb oritók Az elmúlt hónapokban szo­katlanul sok levél érkezett | szerkesztőségünkbe, amelyek arról panaszkodnak, hogy füs­tölnek, csikorognak az autó­buszok, azt reklamálják,- hogy nincs Pécsett átszállójegy, ki­fogásolják. hogy nincs kifüg­gesztve az autóbuszok menet­rendje. Felkértük Szabó Béla elv­társat, a Pécsi Közlekedési Vállalat igazgatóját, adjon vá­laszt a fenti kérdésekre, és tájékoztassa olvasóinkat ar­ról, milyen változások várha­tók mostanában Pécs közleke­désében. Miért füstölnek a baszok? — igaz, hogy a korábbi ál­lapotoktól eltérően, most han­gosabban csikorognak a fékek, de erről mi sajnos nem tehe­tünk. Kemény fékbetéteket kaptunk, s ez okozza a csikor­gást. A korábbi időben nagyon sok problémánk volt a fékbe­tétekkel. A 27-es vonalon pél­dául 3—4 naponként kellett fékbetétet cserélni. Megteszünk minden műsza­ki intézkedést annak érdeké­ben, hogy megakadályozzuk az autóbuszok füstölését. Pécsett egyedülállóan az országban olyan közlekedési viszonyok vannak, hogy az autóbuszok elég hamar elhasználódnak, il­letve elromlanák. Az autóbusz vonalak M százaléka hegyes, s az autóbuszok üzemanyag­felhasználása nem tökéletes. Reggel, amikor a garázsból ki­indulnak kocsijaink — nem füstölnek még, népközben tör­Ötezer zenebérlet Pécsett t5j rendszer az ifjftsági hangversenyeknél A hangszerek világa — Nagy mesterek muzsikája Az ifjúság nanei nevetésének legfontosabb alapja a zenehall­gatás megkedveitetése, ezen keresztül a muzsika hatalmas birodalmának megismertetése. Az iskolai zeneoktatásának így váEk hatékony és eredményes kiegészítőjévé an évek óta rendszeresen megtartott és pgy re szín vonalasabbá váló ifjú­sági hangversenysorozat. Az új évadban ismét határozott előrelépés történt ezen a té­ren: Pécsi kezdeményezésre országosan áj rendszert vezet­tek be, melynek lényegéről Várnagy Viktor, az Országos Filharmónia pécsi kirendeitsé- gének vezetője tájékoztatói*. — Idén az iskolák minden növendéke kollektiven vesz részt a hangversenyeken. A négy pécsi középiskola közül a Nagy Lajos és a Leőwey Klára Gignázium tanulói részé­re az iskola hangversenytermé­ben rendezünk két-két előadás- sorozatot, míg a Janus Panno­nius, a Széchenyi Gimnázium és a Technikumok tanulói a Liszt Ferenc teremben hall­gathatják meg a színvonalas, művészi koncerteket. — Milyen műsort állítottak össze a középiskolás ifjúság számárai — E hangversenyek műsorá­ban két nagyzenekari koncert hangzik el klasszikus és mo­dern szerzők műveiből. A Pé­csi Filharmonikus Zenekart többek között Antal György, Pculusz Elemér, Sándor János, Dőry Dénes, Dőry Miklós ve- | zényli majd. Továbbá lesz egy j kamara- és dalest, melyen hangszeres műveket (Mozart: Úttörők figyelem! Kereseti lehetőséghez juthattok ha a Mecsek-kupa nemzetközi kerékpáros verseny jegyeit árusítjátok. Az eladott jegyek árának 30 százalékát elszámo­láskor azonnal kézhez kapjá­tok. A jegyek szeptember S- án. hétfőn de. 8 órától vehetők át a Megyei Sporttanácsnál (Széchenyi tér 9.) az átvétel­kor az úttörő igazolványt fel keli mutatni. Mecsek-kupa Szervező Bizottsági ténik a meghibásodás. Ilyen hibával azonban nem tudjuk azonnal lecserélni; el kell lát­ni a kocsinak aznapi feladatát, mert különben nem tudnánk biztosítani a város zavartalan utasszállítását. Kocsijaink je­lentős része nem alkalmas ar­ra, hogy hegyi utakon szállít­sunk velük, de kénytelenek vagyunk. — Igazuk van abban is a panaszosoknak, hogy nincs a megállóhelyeken kifüggesztett menetrend. Ennek az az oka, hogy szinte egyetlen járatunk sincs jelenleg a város terüle­tén, amely az eredeti útszaka­szon közlekedik. Mi örülünk annak, hogy javítják a pécsi utcákat, mert ez azt jelenti, hogy később számunkra is könnyebb lesz a közlekedés. Ezekben a hónapokban azon­ban hallatlan nagy erőfeszíté­seket kellett tennünk, hogy utasszállítási feladatainkat le­bonyolíthassuk. Kisegítő Járatott Megnehezítette a dolgunkat az is, hogy a Pécs területén lévő autóbuszállomások (Kert­város, Uj-Mecsekalja, Meszes) között ki voltak osztva a ko­csik, s ők rendelkeztek a tar­talék kocsikkal. Így fordult elő több esetben is, hogy ha valahol utastorlódás volt, nem tudtunk mindig kisegítő jára­tot biztosítani, mert ezek az ál lomások, félve attól, hogy ná­luk is elromlik egy-két kocsi, nem küldték be tartalékaikat Eb az állapot most megszűnt bármennyi utas is torlódjon össze valahol, zavartalanul, perceken belül el tudjuk őket szállítani. Többen felvetették nálunk is, hogy miért nem vezetjük be az átszállójegy-rendszert? Ezt sem mi döntjük el. Pécs közlekedési vonalának kikép­zését az UVATERV készítette el modem, nagyvárosi mintá­in. A díjtarifákat is ő állapí­totta meg. Átszállójegy nem lesz a jövőben sem. Süríteni kívánjuk a Széchenyi tér és a Kertváros közötti 39- es járatot. Ha sikerül megva­lósítanunk a fordulóállomási a temetőnél, pótkocsis automa tajáratokat állítunk be. Ha ezt nem sikerül megvalósítani, ak kor sürítjük az automata-já­ratokat. Ezzel lényegében meg oldódott a Kertváros, Bőrgyár, Köztemető, Kórház vonalán történő utasszállítás problé­Szép esi a város. És a szép­nél, is szebb lenne a déli vá­rosrész. Megérdemelte az Ybí-díjat a tervezője. Virágszegélyes sugárútja lepipálja a sétateret. Külö­nösen estenként, amikor fel­lobbannak az ostomy eles oszlopok fényfüzérei. A pasz­tellszínű házak erkélyéről színpadnak tűnik ilyenkor az utca, éjszakába nyúló sokíed- vomásos parádéival, divatbe­mutatóival. Hátha még elké­szül a körtér parkos iskolá­ja, Ha majd felépül a Jókai filmszínház is. Egyszóval minden múló nappal pompá- sabb lesz a déli város, min­den múló ej szakával valóra- válik egy darabka az álma­inkból. • , .: De hogy is mondtam? Éj­szakák? Álmok? Na, hiszen pont ez hiányzott a teljes­séghez. És ha feljebb még Ybl-díjjal dobálóztam, akkor azt most sürgősen visszavo­nom és ajánlatot teszek egy „Béke-díj” alapítványra. Méghozzá szigorú kikötéssel. Csakis olyanok pályázhatják meg, akik legalább három hó­napon át egyhuzamban lakói voltak a Jókai utcának. Olyanok, akiknek már a Se-- venal tabletta sem hoz álmot a szemükre, és akik hónapok óta éjfélkor szédülten mo­tyognak egy Ady idézetet: „Fülembe forró ólmot öntse­tek ...” Sorstársaim, hozzátok szó­lok! Dolgozzatok ki egy pá- láyzatot, olyat, amit semmi­féle zsűri nem utasíthat visz- sza! Három példányban ké­szítsétek él és az egyiket cí­mezzétek a MÁV Igazgató­ságnak, a másikat a Pécsi Fpítőgépkarban tartó Válla­latnak, a harmadikat pedig a Pécsi Tejüzemnek! S hogy könnyebben menjen a dolog, fogadjatok magatok közé társszerzőnek! Ä MÁV Igaz­gatósághoz címzett pályázat­hoz-a következőket javaso­lom. Sürgősen szereljék le azt a hangszórójukat, amely éj­fél és hajnali három óra kö­zött olyanokat rikoltózik, hogy aszonygyg: „Horváth XXXIII. János sürgősen meh- jék a fűtőház főnökségre.” Ehhez pótjavaslat: Ha netán elaludt az őrhelyén Horváth XXXIII. János, akkor men­jenek oda és rázzák fel. Mi­be való egy ember miatt fel­ébreszteni az égész déli vá­rosrészt. Legalább éjszakára szereljenek fel a MÁV-nál egy-egy tárogatót a tolató­mozdonyok sípjai helyére. Mégis csak kellemesebb hall­gatni a Krasznahorka büszke várát, mint egész éjszakán át a Hegyen völgyön zakatol a vonat című vasutas kupiét. Még egy pót javaslat: ha már kitalálták a dudálás nélküli autóforgalmat, talán nem len­ne bolondság a mozdonyok éjszakai füttykoncertjei he­lyett valamiféle fényjelzést alkalmazni. Javaslat a Pécsi Építőgép- karbantartó Vállalat című pá­lyázathoz: Miután sohasem tagadtuk, hogy van valami fennséges a kalapácsok zenéjében, most egészítsük ki azzal, hogy van annál fennségesebb is — a kalapácsok csendje. Különö­sen este tíz után, amikor a hívó lelkek már rég elrebeg- ték az úrangyalát és átfordul­tak a másik oldalultra. Hát nem szebb az, amikor valaki­mosolyog álmában, ahelyett hogy egész éjjel’az ablakba^ könyököljön és teli szájjal szidja a kalapácsos embert?' Kell ez?! Szüksége van erre a Gépkarbantartónak?! Jó, jő tartsa karban a gépeket, cs;- rsitgassa, de legalább éjsza­kára tegye el őket alukálni. Pótjavaslat: S ha ez nem megy. el tudjuk képzelni, hogy helyesebb munkaszerve­zéssel a nappali két műsza­kon is meg lehetne oldani z fülsiketítő lemezegyengetés* Mi legalább is hallottun! már ilyesmiről. A Tejüzem pályázathoz már csak pótjavaslatom len­ne: Indítványozni kellene, hogy a tejüzem vezetői vonják fe­lelősségre a csendháborítt -hajnali tejkihordókat Mer* mégsem járja az, hogy ezek az „erős” emberek Varjr Vilmosnak, Zsivóczkynak képzeljék magukat. Nerr mondpm, figyelemre méltó teljesítmény, amikor egy-egj huszonöt literes tejeskanná; az utca közepéről a tejb' elé hajítanak, de hagyja1 meg ezt a produkciót a ne- hézaüétáknak. A hajnali álmot meg hagy ják meg nekünk! Szüksé­günk van rá, higgyék el! P. Gy. ' :áí A tsz-juhásznak is jól dolga... Nem kevésbé a termelőszö­vetkezetnek ha juhásza és fő­leg ha birkája van. Mert a nagydobszaiak 520 birkája meg hozhatja egy év alatt a 150 ezer forint jövedelmet ia Ez pedig nem kevés. Nagydobsza a szigetvám já­rás környékén fekszik és nem­csak azért hamisítatlan somo­gyi táj, mert valamikor oda tartozott, hanem mert egész Baranyában nem lehet ilyen egybefüggő lapos vidékre ta­lálni. Rét, legelő és a legelők zöldjében csoportosan álldogá­ló fák. Nem csoda, ha szeretik ezt a tájat a juhok. A széles (és eléggé rossz) „kövesút” árokpartjából óriási nyárfák kacsintgatnak az égre, bármi­be fogadnék, hogy itt valami­kor uradalom volt. — A Kegyes Tanítórend két- ezerhatszáz kataszterije feküdt itt —* mondja Újházi József párttitkár. Lapos, mély „e" betűvel be­szél Újházi is, akár minden jószeri somogyi ember. — Én viszont az Alföldről csöppentem ide :— magyaráz­za később Gyávái Tamás a juhász. — Csongrádi vagyok, de Békésben is őriztem a bár­kákat jó ideig. A juhakol a nagydoibszai Bú­zakalász Tsz irodájától jó tá­volra fekszik, ide még a moto­rok zúgása sem ér el. A zsupp- fedelű afcdl meülebt aprócska fcan vagyunk benne. A desz­kából összetákolt fekvőhelyen hosszúszőrű süba, a subán vé- konyderekú, napbarnított arcú és karú menyecske. — A bojtárom és egyben a féleségem — mutatja be az asszonyt Gyovai. Egyébként kilenc gyermekünk van. Riadtan nézek körül a dön­gölt földű, petróleumlámpásos kis kalyibában, de csakhamar megnyugtatnak: Gyovaiéknak szép háza van a falubah, a gyermekek ott élnek.- ő nem­igen megy háza, csak a fele­sége, kiadni az „tikászt” a gyerekseregnek. '— Ennyi éhes szájnak nem könnyű kenyerét keresni. — Könnyűnek nem könnyű, de a juhász megtalálja számí­tásét — szögezi le Gyovwi, mitha nem is róla volna szó:. — Mert a juhász kérem azelőtt sem tudott meglenni sarját birka nélkül, most sem tud. Én mondtam is a tagoknak, tőlem ne követeljenek ilyet, én odaadok mindent, a háztájit, a gabonát, de hogy én ne lássam a többi között az én jtihomat. Akkor inkább világnak eresz­tem magam. — És most mennyi birkája van egy juhásznak? — kérdem Gyovaitól (egyesszám harma­dik személyben), ahogyan illik. — Negyven. Ugyan csak bar maiéban alkudtunk, hát most tfe ürMeMMh — És - hogyan jövedelmeznek a.birkák? _______________________ — Nógyszázhárom katasztrá lós hóid legelője van a tsz-nek, bér tarlót is legeltetek. A bir­ka ugyáhis a legjobb' takarító. Ami már senkinek se kell, ab­béi még'mindig jól megél. — Enyém, a széles határ, tíz kilo­méteres körzetben oda megyeik, ahol legjobban kosztolhatnak. Egyszer már korábban is volt a tsz-nek juhállománya, csak hát ~i . Itt a titkár, megmond­hatja, elzavarták a juhászt. Azt hitték, haszontalan ember. Hát el- is Pusztult az állomány. Aztán visszajöttem, most ösz- szebékültünk. Száztíz anya törzskönyvezve, negyven kis- kas 'szintén, hétven jerke bék­lyót továttbtehyésztésre átad­tunk a bilkkösdieknek. Hetven ürü hizlalásra megy. Leadtunk tizenöt mázsa gyapjút, lefej­tem tőlük kétezerhatszáz liter tejet. A hiricatejet Sellyére szállították, ott sajtot készítet­tek belőle. A sajt külországba ment, s csak ebből tizenkétezer forint jövedelmet kapott a szövetkezet. — Hajlottam, hogy nem akarta fejni a birkákat. — Akartam, de nagyon so­ványak voltak, a telelés nem egészen jól sikerült. Különben én egész életemben fejtem a birkát Mert' a juhtenyésztés j három tőgyből adja a pénzt: I a bárányból, a gyapjúból, meg 1 a tejből. Nagyon jövedelmező tenyésztési ág ez kérem, meg­hálálja _a,gondoskodást, ötszáz birkának az évi százötvenezret le kell adnia. — Mit tud keresni a juhász a fáradságos, vagy talán inj kább a nagy szakértelmet i vánó munkájával? — Egy egész és két tízed munkaegységet naponta, és prémiumot. Szóval én is iój jövök ki, a tsz sem látja kárát, hogy itt tiblábolok. Azt kérde­zi az elvtárs, nem unom ma1 gam itt a pusztaságban? — Nem nagyon! Szokás dolga. Néha bemegyek a faluba, meg iszom harminc-negyven pohár sört, elbeszélgetek az emberek­kel ; .. — Mennyi sört? — Harminc pohárral. Mikor, hogyan. Csak azt sajnálom; hogy kihal ez a mesterség. Fiatalt még korbáccsal se le­hetne idehajtani. Csak ez az öreg Balaskovics van mellet­tem, de ez elmúlt hatvan éves. Hiába tanítom, nemsokára !tí- hagy, mielőtt megtanulná, mi az apácatoklyó... Balaskovics ott áll az ajtó­ban, nagyot nevet. „Fura em­ber a juhász, sokat él ke'l szívelni." tőle gondolja m>'- ban. — Dé hasznára van n közösségnek, annyi bizonyod'. Ha a juhásznak, akkor a szövetkezetnek is jó] megy dolga! Szüts István » k l mája. Az új rendszerrel sike- i rült azt is megoldanunk hogy j ezek a járatok a vasútnál és ! a piactérnél is megállnak, s i így teljesült a kertvárosiak ki- j vánsága. • r '' ’ l } rj, • j Az idén már nem kapnak ] kocsikat i" '■. ■ At. -; . . . •• i Szeptember S-án a S#-as j autóbusz visszatér eredeti vo- j italára, a Doktor Sándor uteá- j ba. A 27-es kivételével vala- I mennyi járat, amely korábban ] erre járt — ismét erre közle- ] kedik. Október első felében a j 10-es járat is visszakerül az ! eredeti szakaszára. A Márti- j rok útján új járatot indítunk, j A járat számát még nem álla- ! pítottuk meg. j Jelenlegi kocsiparkunk al- i kai más arra, hogy ellássa Pé- j esett utasszállítási feladatát : Száz tizennégy kocsis zekré- j nyünk van. (Ebben benne van- ; nak a pótkocsik is). Az idén | újabb kocsikat már nem ka- j punk. Az ősszel érkezik még i egy farmotoros Ikarus, ezt j reprezentatív célokra, az ide- ] genforgalom számára, város- ! nézések lebonyolítására rend- j szélesítjük. Nagy problémánk, hogy a j vasasi bányászokat, több száz | embert ,akik korábban a Szé- j chenyi térről indultak és ide j érkeztek vissza, most nem tud j juk behozni közvetlen vonal- j lal a városba, mert nincs meg- j felelő állomás. A Vasasról jö- j vő járatnak a Zsolnay gyárnál j van a végállomása. így tör- i ténhetik meg az az eset is, j hogy amikor egy-egy 27-es já- ! ratunk elromlik — ugyanaz- i zal a kocsival, amellyel Vasas- j ról jöttek — kell odaállni a ] 27-es megállójához. A kertvárosi vonal j Többen vitatják még ma is. 1 hogy a 33, 34, 35, 38 és 37-es ! járatok leválasztása a kertvá- i rosi vonalról helytelen volt, ] mert akik Bálicsból, a Tettyé- j ről, Donátusról, a Misináról és ; a Dömörkapu felől utaztak, I most. csak a Széchenyi téri át- j szállással juthatnak tovább a J Kertváros felé. Ez így van, a j bérleteseket azonban ez nem ! érinti, mert a tarifa nem vál­tozott. Annyi a változás, hogy át kell menni a tér másik ol­dalára átszállni. A városi ta­nács is végzett egy vizsgálatot, s arra a megállapításra jutott hogy helyes volt ezeket a já­ratokat így átcsoportosítani. (Hamar) i ;■ t, • * - V (•’ A-dur szonáta, Beethoven: Ta­vaszi szonáta, Liszt, Debussy és Bartók aongoraművek, Farkas: Régi magyar táncok fúvós- együttesre stb.) valamint Schu­bert, Schumann és Farkas Fe­renc dalokat hallhatnak a fia­tal zenekedvelők. Végül egy zenés irodalmi balett-est zárja le a sorozatot, melynek mű­sorából Bartók: Magyar ké­pek, Gershwin: Egy amerikai Párizsban, Kék rapszódia című műveit, a pécsi balettkar rész­vételét, az irodalmi részben Jancsó Adrienne vagy Horváth Ferenc közreműködését emlí­tem meg. — Az általános iskolák ta­nulóiról hogyan gondoskod­nakT — A számukra rendezendő hangversenyeket két részben bonyolítják le. Külön műsort adunk a negyedikes, ötödikes és hatodikos diákoknak „A hangszerek világa” címmel. A vonósokkal ismertet meg az első előadás, a következő a fu­volával és oboával, majd a klarinétra és a fagottra kerül sor. Őket követik a rézfúvók. Az ötödik hangverseny címe: A szólótól a kórusig, míg be­fejezésül a teljes zenekar ad hangversenyt. A hetedikes és nyolcadikos diákok hat hang­versenyből álló sorozatának a címe is mindent elárul: „Nagy mesterek muzsikája.” — A hangversenyek sikerét és népszerűségét eddig is je­lentősen növelte a színvo­nalas és tanulságos ismerte­tőszöveg. — Ez évben is Agócsy László ismerteti majd a hangverse­nyeket. Mellette néhány fiatal pécsi zenetanárt is felkérünk: így Ivasivka Mátyást, Várnai Ferencet. A rendkívül alacsony bérleti árak és e vonzó műsor is köz­rejátszott bizonyára abban, hogy egyedül a középiskolák máris több mint háromezer bérletet kötöttek le. A filhar­mónia nagy koncertsorozatára is megkezdődött a bérletezés. A jelek szerint olyan nagy az érdeklődés, hogy ebben az évad •ban kereken ötezer felnőtt és ifjúsági bérlő élvezheti majd a muzsika szépségeit,

Next

/
Oldalképek
Tartalom