Dunántúli Napló, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-26 / 225. szám

> SZEPTEMBER 26. MAP1Ó NAGT TÁVLATOK Beszélgetés a szigetvári járási pártbizottság titkárával Ezekben a betekben párt­ggyűléseken és csoportos be­szélgetéseken széleskörű esz- imecsere folyik a párt kong­resszusi irányelveiről. Felke­restük Szabó József elvtársat, szigetvári járási pártbizott- 'ság titkárát és véleményét kér­tük az irányelvekről, az azok­kal kapcsolatos vitáról. —■ Szigetvárnak jelentős ipara van. Milyen főbb felada­tokat lát ezen a téren Szabó elvtárs? — hangzott első kér­désünk. — A járás ipari üzemeinek termelési értéke az elmúlt há­rom év alatt 61.5 százalékkal nőtt. Ez évben elérjük a 225 millió forint értéket. Különö­' sen gyorsan fejlődött és fej­lődik a konzervgyár, amelynek termelése 3 év alatt 50 millió forinttal emelkedett és a mos­tani 70 millió forintos terme­lési értékről pár éven belül 350 millió forint értéket kell egy évben előállítani. — Ahogyan ax Irányehueh- foől látjuk, a gazdasági építő­munkánk középpontjában a termelési tarvek teljesítése és helyenként annak túlteljesí­tése álL És ezt ágy kell meg­valósítani, hogy fokozzuk a gazdaságosságot, jelentősen emeljük a munka termelé­kenységet, csökkentjük az ön­költséget*, javítjuk a minősé­get, jobban takarékoskodunk az anyagi, pénzügyi és munka­erő forrásainkkal. Ezek meg­valósítása igen sokrétű mun­kát követel a helyi vezetőktől és jól megfontolt, hatékony és következetes intézkedést a felsőbb irányító szervektől is, s nagy erőfeszítést kell tenni a dolgozóknak is. — Milyen terveik vannak • legfontosabb szigetvári üze­mek — konzervgyár, cipőgyár, kisgépgyártó vállalat — jövő- jéi illetően? — A tennivalók közül csak néhányat említek. Azért, hogy a konzervgyár nyersanyag- ellátásához helyileg is jobb feltételeket teremtsünk, más­részt a termelőszövetkezetek jövedelmezőségét is növeljük, évről évre több konzervipari növényt fogunk termelni. Ez többek közt felveti annak szűk ségességét is, hogy ezzel össze­függő szakmunkásképzéssel, főleg á konzervipari növények munkáinak gépesítésével töb­bet kell foglalkoznunk. Ilyen célra több gépi beruházást kell felhasználnunk és ehhez a tö­rekvésünkhöz a felsőbb állami és gazdasági szervektől is több segítséget kell kapnunk. Az egyes géptípusok gyár­tásának fokozása és a lakos­ság szolgáltatási igényeinek jobb kielégítése miatt is, nor­málisabb feltételeket kell te­remteni a Kisgépgyártó- és Motorjavító Vállalat elhelye­zésében. Ezért az illetékesek­nek gyors intézkedéseket kell tenniök. A tervezett 10 millió forintos beruházással gyorsan kezdjék meg az építkezéseket a kijelölt új telephelyen. Nem tűrhető tovább az a sok huza­vona, ami ezzel kapcsolatban már évek óta tart. A nagy többségében export­ra termelő cipőgyárunkban a termelési tervek teljesítése mellett elsősorban a minőség további javítását kell nagyon komolyan vennünk, mert ettől függ az exporttervek teljesí­tése és nagyrészt a gazdasá­gosság is. Ehhez viszont to­vább kell javítani a vezetés színvonalát, fokozni kell a dolgozók szakmai tudását, és a beruházást is elsősorban a korszerű gépek beszerzésére kell felhasználni Ezért is na­gyon indokoltnak tartom, hogy legalább a jövő évben be kel­lene indítani Szigetváron a ci­pőipari technikum kihelyezett osztályát, legalább 20—25 fő részvételével A jelentős szá­mot kitevő műszaki állomány­ban és a vezetésben lévők kö­zül csak háromnak van tech­nikumi végzettsége. A legjobb szándékú munka is csak fél- sikert jelent, ha nem párosul a kellő hozzáértéssel szakmai tudással. Kérjük a C nőipari Igazgatóságot- és az illetékes oktatásügyi szerveket, hogy velünk együtt teremtsék meg őrnek feltételét — A szigetvári járás „pro­filja" mégiscsak a mezőgazda­ság. E téren milyen előrehala­dás várható? A kongresszust irányel­vek kiemelik, „hogy a gazda­sági előrehaladásunk sarkala­tos kérdése a mezőgazdasági termelés gyors ütemű fejlesz­tése.^ Ezzel kapcsolatban csak néhány dolgot említek: Nagyon lényegesnek tartom a nagy hozamú fajták termelé­sének tavábbi növelését. A mi szövetkezeteinkben az ez évi 5500 kh-rói 6900 kh-ra emel­jük az intenzív külföldi fajták arányát. Ez viszont megköve­teli azt is, hogy most az őszi betakarítási munkákat gyor­sítsuk, hogy időben el tudjuk vetni az őszi kenyérgabonát. Kevés még a szövetkezetek­ben a jól képzett állattenyész­tői szakvezető. Ezért most azt tesszük, hogy állami gazdasá­gi szakvezetők és állatorvo­sok 10—12 helyen másodállás­ban ellátják a főállattfnyész- tők munkáját. Ezek havonta 500—1000 forintig terjedő ösz- szegű díjazásban részesülnek. Például Kovács Lajos elvtárs Görösgalból a szentdénesi tsz- ben, Fischer elvtárs a Szente- gáti Állami Gazdaságból Ho- bolban végzi ezt a munkát Nagyon lényegesnek tartom az irányelveknek azon részét is, hogy „nagyobb figyelmet szenteljünk a mezőgazdasági mérnök-, technikus- és szak­munkásképzésre.’1 Itt jóval bátrabban kell előrelépni. Vé­leményem szerint a felső álla­mi szerveink részéről a gya­korlati intézkedésekben a ter­melőszövetkezetek nem kap­nak kellő segítséget a szak­munkásképzési feladatok vég­rehajtásához, tartalmi, szer­vezeti és anyagi vonatkozás­ban sem. Most már sok JŐ tapasztala­tot tudunk felhasználni Rózsa­fáról, Szentdénesről, Nagydob- száról, Csertőről, Mozsgóról egyaránt. Az a véleményem, hogy a gazdasági, társadalmi, kulturális életünk minden fontos és részkérdésével pár­tunk VIII. kongresszusa alap­ján sokat kell és fogunk is fog­lalkozni. Ez nélkülözhetetlen Is ahhoz, hogy az élet minden fontos területén előremenjünk, hogy az emberek élet- és mun­kakörülményei javuljanak. (CL D .... Hasznos k5nyrek művészeti vezetőknek Az Állami Könyvterjesztő Vállalat 1963-ra hozza forga­lomba a népművelési munká­ban rendkívül hasznos és rég­óta nélkülözött kézikönyveket. A Népművelési kézikönyv cí­mű kiadvány a népművelési feladatokat, intézmények tevé­kenységét és a fontosabb jog­szabályokat ismerteti. A Mű­kedvelés —• műveíoués című segédkönyv a művészeti veze­tők, művelődési otthon veze­tők, művészeti csoportok és üzemi kultúrfelelősök számára közöl számos hasznos tudni­valót Tatarozzák a MÁV bérli ázat RendbehozzOtc Pécs egyik legnagyobb lakóházát, a Mártírok útját MÁV bérházat A 120 lakásos épül etóriás Semmelweis utcai és Kassa utcai részén mintegy 210 ezer forintos költséggel, több » «!>. cserélnek lei. A kővetkező két évben sor kerül a lakótömb további részelnek javítására i*. FOTO: ERB Ki mit tid Baranyák»? A világifjúsági találkozó előtt rendezett Ki mit tud? műsor óriási sikernek örven­dett, ezért a KISZ Központi Bizottsága ismét megrendezi a megyei KISZ-bizottságdk megszervezésében. A Baranya megyei KISZ- bizottság már megtette az előkészületekhez az első lé­péseket. A Ki mit tud háromféle irányban indul. Az első cso­portba az előadóművészettel nevezhetnek be a fiatalok, a másodikba Ki miben tudós címen a történelem, fizika, biológia „tudósai” indulhat­nak, a harmadikban pedig Ki minek a mestere cím alatt a népművészettel fog­lalkozók, valamint fiatal újí­tók adhatják be pályázatu­kat. Az elbírálás megyei szin­ten történik, a legmegfele­lőbbek azután a televízió kamerája elé állhatnak tu­dományukkal. Pillantás a jövőbe... Távvezérlő központok az áramszolgáltatásban — Kivilágított országutak Szabó Antallal, a DÉDÁSZ műszaki fejlesztési osztályveze tőjével és Steindi Ernő mér­nökkel beszélgettünk a válla­lat húszéves fejlesztési tervé­ről. Húsz év nagy idő s egé­szen pontosan ma még nem lehetne megnevezni, hogy mit is szeretnének megvalósítani. Hiszen a technika napról nap­ra újabb csodákat művel és amit ma tervezünk, azt holnap már másképp kell kivitelezni, mert mások lesznek az igé­nyek, követelmények. Húsz év múlva a transzfor­mátor állomások már kezelőszemélyzet nélkül működnek. Kezelésük a több kilométer távolságban lévő távkezelő központokból tör­ténik. ?-* Innen működ­tetik a tápláló vonalak meg­szakításait és ide futnak be a szakaszolók, megszakítók ál­lásjelzései és az autómatikák jelzése^ Transzfommátor túlterhelés esetén bekapcsolódik a tartalék transzformátor, vagy ha a táp­láló vonalban hiba van, az automatika átkapcsol a tarta­lék távvezetékre. A feszültség- ingadozásokat a feszültség sza­bályozó berendezés önműkö­dően kiegyenlíti. Változatlanul fontos szerep jut a védelmi automatikáknak, amelyek túl­terhelés esetén a berendezése­ket lekapcsolják. Jelenleg a műszerek által mutatott terhelési értékeket, az egyes berendezések műkö­désének számát a naplókban tüntetik fel. A távkezelő állo­másoknál regisztráló műszerek rögzítik a mért értéket, idő­szakosan vagy folyamatosan. A fontos értékeket, amelyek a távkezelőközpont számára szűk ségesek, távmérő berendezések továbbítják. Ezseknek ismere­tében a távkezelőközpont a szükséges intézkedéseket meg­teszi. A távfkezelőközpomtban az irányítása alatt álló összes transzformátor állomás egysze­rűsített vázlata a tápláló veze­tékekkel, gyűjtő sínekkel, transzformátorral fel van sze­relve. Az állásjelzések isme­retében a központban könnyen áttekinthető a mindenkori kap csolási helyzet. Az esetleges hibajelzések esetén a központ riasztja a hibaelhárító csopor­tot, amely a távvezetéken ke­letkezett zavarokat megszün­teti. Vendéglátóipari bemutató az Olimpiában Somogyi Kálmán Régen látott annyi embert az Olimpia, mint tegnap a dél-dunántúli vendégiátóipari ifjúsági bemutató első napján. Négy megye vendéglátóipari vezető szakemberei, a Belkeres kedelmi Minisztérium képvi­selői, no és a nap főhősei, a szakma legifjabb képviselői ad tak itt egymásnak találkozót, hogy tanúi, és részesei lehes- Maek egy hagyomány nélküli bemutatónak, melyet novem­ber 8-án a vendéglátóipar nem zetközi ifjúsági bemutatója követ Budapesten. A vendégforgatagban bajos lett volna különválasztani a baranyaiakat vagy somogyia­kat, de még azt sem lehetett megállapítani, hogy a „Béke étterem” jelzéssel szaladgáló fiúk honnan jöttek: Mohácsról, Komlóról, Kaposvárról, vagy Dunaújvárosból-e'/ S a zsűri­zés miatt a hűtővitrinekben kínálkozó csinos hidegtálak, szép torták is csak számokat viseltek. S amikor kipirult kis­lányok, fiatalasszonyok és csi­nos fiúk sötétbe öltözötten még a kezüket tördelték, a zsűri tekintélyes tagjainak ar­cán már látszott az elégedett­ség, mert elérve látták a célt, amelyet a bemutató elé tűztek, amelyről így nyilatkozott örömmel Gyökössy Gyula, a Belkereskedelmi Minisztérium vendéglátó főigazgatóság ter­melési osztályának vezetője: Kiváló szakmai képessége­ket láttunk és azt is megálla­pítottuk, hogy semmilyen ní­vókülönbség nincs a budapesti és vidéki cukrászkészítmények között. Sőt, dísztortákban a vi­dékiek előrébb vannak. A hi­degkonyhai készítmények ní­vója még elmarad a pesti mö­gött, aminek okát abban lat­juk, hogy vidéken még nem igénylik eléggé a hidegkonyhai készítményeket. A vendéglátóiparban, de kü­lönösképpen ezen a bemuta­tón már sok szó esett a „mo­dem irányzat”-ról, a konyhai és cukrászkészítmények „sikk” jéről. A zsűri döntései körül­belül megadták ilyen tekintet­ben is az irányt: a hidegtál első díjait nem agyoncicomá- zott készítmény kapta, hanem Somogyi Kálmánnak, az Olim­pia étterem fiatal szakácsának ítélték, aki ötletes, egyszerű, legutolsó díszéig ehető „ver­senymű ”-vel szerepelt. A cuk­rászati készítmények első dí­ját a fiatalabb cukrászok cso­portjában Kovák Dezsőnek, a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat dolgozójának szép, könnyed tortája nyerte, a má­sodik csoportban Imrech Tás­nád, a Tolna megyei földmű- vesszövetkezet cukrásza lett az első. Az Olimpia étterem elkerí­tett hátsó részében a kihúzott tételektől függően esküvői, el­jegyzési, aranylakodalmas és egyéb ünnepi asztalokat terí­tették a fiúk; Dankó János kaposvári felszolgáló maga ké­szítette az ünnepi étrendet js az „augusztusi aranylakoda­lomhoz”. Könnyű az étrend: hideg egresleves, fogas, töltött csirke és omlett, jók a hozzá­képzelt italok és szép az asz­tal, a nézők gyűrűjében ala­kuló valóság: herendi porcelá­nok, ezüst evőeszközök, kris­tály poharak és vörös rózsa­bimbók. A zsűri döntése nem vitás: az első nap első ver­senyzői közül Dankó János lesz az, aki továbbjut a ver­senyben. A vendégek itt is időznek egy kicsit, meg a presszóban is ahol most negyedosztályú áron szolgálják a finomságokat és a pécsi vendéglátóipar őszi új­donságait: a Twist-szeletet, a tejszínes grillás Tajti-szeletet, a tejszínes dobos fánkot és az óriási, eredeti nagyságban meg jelenő dobostorta szeleteket. És a verseny már „végzett” részt­vevői, mint egy izgalmas vizs­ga után, jólesően nyújtóznak a kényelmes székekben egy po­hár fekete mellett. Aki teheti gyorsan szedelőzködik és al­szik egyet valahol a három éj szakával megtoldott verseny előtti napok fáradtságára. — Somogyi Kálmánt az utolsó pillanatban sikerült elkapni: mosolyogjon rá „győztes” tál­jára, Azt hisszük, boldogan mosolygott. Dankó János arany lakodalmas asztala, A DÉDÁSZ a telemechani- zálás terén már megtette az első lépéseket, Pécsett működik majd távkezeléssel a jelenlegi 35 kilowattos állomások rendsze­re. A Pécs I. trafóállomás búi első kiépítésben három állo­más lesz távkezeléses. — Ezt 1963-ig valósítják meg. A távkezelő berendezés nem­csak helyi, hanem országos vi­szonylatban is új és iparági viszonylatban első ilyen jelle­gű rendszer. A berendezést a budapesti Telefongyár készíti, amely az új megoldások re­vén jelentős exportra is szá­mít a hazai igények kielégí éré mellett. Már élénk érdeklő­dés mutatkozik a Szovjetunó Csehszlovákia, Egyiptom ré­széről a távkezelő berendezé­sek iránt j ! A húszéves távlatokat te­kintve meg kell említeni azo­kat a műszaki lehetőségeket is, amelyek ma még csak né­hány helyen kísérleti állapot­ban vannak. A digitalis számí­tó gépek jönnek itt szóba. ,— Ezek olyan bonyolult össze­függéseket számításokat olda­nak meg percek alatt, amelye­ket az emberi agy csak hörta- pok elteltével lenne képes ki­számítani. Tudomásunk szerint Magyarországon a Tudomá­nyos akadémiának van ilyen digitális számító gépe, egyet pedig most szerelnek be a Köz ponti Statisztikai Hivatalba. ’ A fentebb elmondottakból kitűnik, how a távkezelőköz­pont a távmérési értékek s a hibajelzések a mindenkori kap csolási helyzet figyelembevéte­lével végez átkapcsolásokat. A jövő útja az. hogy a digitális számító gépek végzik ezeknek az adatoknak a feldolgozását és működtetik a kapcsoló au- tamatikákat. így az ember sze­repe a közvelen irányításban megszűnik. Meg keil említeni még a város energiaellátása ér dekétoen létesítendő automat i- kákat, az úgynevezett körve­zérlő rendszereket. Ezeknek az a lényege, hogy például pécsi viszonylatban egy állomásból történik a kivilágítás, kirakat- világítás, egyes nagv fogyasz­tók, további Intézmények vil­lamos fűtésének ki- bekapcso­lása. így egyetlen iránvfó szerv tudja végezni a ié1-il­legi szétaprózott és bízón’"ós mértékig rendszertelen kapcso­lásokat. Automotikákkal a kan csolási folyamatok is emberi beavatkozás nélkül végezhe­tők. A pécsi lakosság is meg­szerette a neonfénves és higanyér?ö<* ostamyeles világítást. Az el­következendő években az egész város területére kiterejsztik a neonfényes világítást. A húsz­éves távlati fejlesztési megvalósul az országn*-' világítása is. Az elsőn• k szerint az első oszlopos ország­úti kivilágítás a pécs—buda­pesti éten történik. H. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom