Dunántúli Napló, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-23 / 223. szám
2 I IliAPLO 1962. SZEPTEMBER 23. Válóper másodfokon Színházi jegyzet TÖBB DRÁMÁHOZ elegendő konfliktus van Sólyom László új drámájában, és ez tulajdonképpen önmagában véve is erényt jelent. Több izgalmas, korszerű és érdekes problémára irányítja a néző figyelmét —- viszont kár, hogy szinte minden konfliktust és minden problémát csupán felvillant és utána idejekorán félbeszakít. így a dráma tulajdonképpen egy izgalmas és értelmes gondolatsor torzójaként hat. Az író a dráma három felvonásán át csupán egyetlen színpadi alakra ügyel, a tizenhatesztendős Márta belső tragédiájára, ezt irányítja a legbiztosabb készei — helyenként tűzönvízen át is, a dramaturgiai lehetőségek iegszabályosabb félhasználásával. A néző érdeklődését meglehetősen felfokozza az első és második felvonás, hiszen korunk néhány roppant izgalmas családi-erkölcsi kérdésére kaphatna választ — de a néző sajnos csak vár. Végülis kénytelen megelégedni a tizenhatesztendős kamaszlány szépen megírt, jól ábrázolt belső tragédiájával, majd végül áldozatvállalásával. Tagadhatatlan, hogy jól felépített, szerkezetéiben hibátlan, remek iramban pergő dráma a Válóper másodfokon —• összegezve érdekes, jeles színpadi munka, de éppen a több drámára elegendő konfliktus okozza elsősorban a hiányérzetet. Sólyom László drámájában nagyon sok a. lehetőség. Szinte jelenetenként kínálkoznak a mélyebb és erőteljesebb konfliktusok, amelyek bármelyike a drámát önmagában is mélyebbé és erőteljesebbé alakította volna — ha az író nem vágja el idejében ezeket a drámai vonalakat; Roppant mély és izgalmas lehetőséget kínál az öreg Bodnár és a fia közötti tragikus „válaszfal”, amely nem elsősorban nemzedéld, nem elsősorban apa-fiú közötti ellentétét ábrázolhatna rendkívüli erővel, hanem sokkal inkább az osztályon belüli munkáserkölcs, a munkásemberi magatartás magasrendűségét — az öreg Bodnár révén. Ugyancsak markánsabb, megrázóbb és akár egész drámát betöltő konfliktust ígér a négyévi disszidálásából visszatért volt férj és a hitelesen mai nőnek rajzolt feleség közötti szakadék, vagy Bodnár György és az új férjjelölt — Tárnoki Lajos ádáznak tetsző, kicsit ősi jellegű ellentéte, vagy akár Márta és Zoltán konfliktusa. Az íré mindezeket a szálakat elvágta, csak felvillantott valamint a konfliktusokból a kamaszlány-alak teljessége érdekében — de végülis ez csak arra volt elég, hogy igényt támasszon. Mindezt még azzal se lehet magyarázni, hogy az író ezeket az érintkezési pontokait szándékosan nyitva hagy ta, mert ezek nem nyitva hagyható kérdések. Természetesen következik abból, hogy a dráma középpontja elsősorban és mindenekelőtt Márta, a kamaszlány, aki két esztendő óta rajongó szeretettel várja és hívja haza disszidens apját, aki száz és száz álmában mindent felépített már önmagában, aki olyan makacs hittel bízik áz apja nagyszerűségében és a családi béke hélyreálláséban, ahogyan csak egy félig gyerek, félig felnőtt kamasz bízhat. Márta alakja a legjobban sikerült a drámában, annak ellenére, hogy a lány tulajdonképpen egyetlen nap alatt éli át mindazt, ami más embernek hónapok vagy évek alatt is sok, és így az írónak kevesebb alkalma nyüt arra, hogy a lány belső tragédiáját árnyaltabban, egy kicsit talán epikusabb megfogalmazásban ábrázolja. EZ A KÖRÜLMÉNY okozza elsősorban, hogy Hajós Péter rendezése is igyekezett minden mellékszálat lezárni, csak annyit megmutatni a többi drámából, amennyi éppen a legszükségesebb, és amennyi tulajdonképpen Márta belső drámáját alapozza és lendíti előre. A rendezés koncepciója aligha tehetett mást, mint Márta alakját helyezte előtérbe. A darab ritmusát is ott fogja vissza, ahol a kamaszlány árnyaltabb színészi ábrázolására belső, dramaturgiai szükség van. Hajós Péter rendezésében két lényeges erény van. Az egyik, hogy, ügyesen, jó megérzéssel visz- szafogta az egyébként már említett „mellékkonfliktuso- kat” — hiszen ez könnyen elsodorhatta, részeire bonthatta volna az előadást, megbont- \ háttá volna a különben fegyelmezett rendezés egyensúlyát. A másik lényeges erény a rendezés és az előadás egyszerűsége. Az előadásban, a színészek alakításában úgyszólván nincsen semmi felesleges. Akár a dialógusok tolmácsolása, akár színpadi hely-, zetek, akár csak egy-egy gesztus — Hajós Péter mindent úgy komponált, hogy a lehető legegyszerűbben fejezze ki az író Mártával kapcsolatos mondanivalóját. Hajós Péter arról már kevésbé tehet, hogy a dráma helyenként átcsúszik a hamisan értelmezett érzelmes- ségbe — bár ezt láthatóan igyekezett kikerülni. Ha pedig azt is tekintetbe vesszük, hogy Hajós Péternek ez az első rendezése — már az első alkalommal is sok ígétetet kaptunk tőle a jövőt, a további rendezéseket Illetőén. Mártát, ezt a vágyódó, rajongó, ellentétes színekkel ábrázolt csupakamasz lányt, aki tulajdonképpen a dráma „lelke”, aki állandóan a dráma legerősebb fénycsóvájában áll — Jablonkay Mária alakítja. Meglepően sok színnél, meglepő ' mértéktartással. A szerep nehéz feladatot jelent — éppen a korábban említett, okok miatt —• Jablonkay Mária néhány megingástól eltekintve jól megoldja ezt a feladatot/ Magas hőfokon kell kezdenie, és ez a magas hőfok bizony az első felvonásban egyenetlenséget szül, a harmadik felvonás végén pedig némi fáradtságot, ami. egyébként magyarázható vagy menthető azzal a dramaturgiai körülménnyel is, hogy az író a lány végső döntésének megalapozására már kevesebb gondot fordított — miszerint Márta követi az apját és vele marad. Takács Margit alakítása, mint Elvira asszony — kellően visszafogott. Játéka egyszerű, és helyenként többet is tud sejtetni, mint amennyire az író a szerepben lehetőséget adott, történetesen azt, hogy tulajdonképpen a családi drámában a férjjel szemben neki van igaza. Egy-egy apró, jelentéktelennek tetsző gesztussal sokat kifejez a két malomkő között őrlődő asszony alakjából. Galambos György — Bodnár György, a szerepében a közönség természetes rokonszenve ellenére — ha tompított és halványabb színekkel is — éreztetni tudja a férfi hitványságát, és a bocsánatért esengő férfi, iránti rokonszenv ellensúlyaként abban a .jelenetben a legjobb, amikor „mindenáron” szerelemért könyörög a féleségéhez. Koppány Miklós intellektuális eszközökkel alakítja szerepét, állandóan , ember közelségben tartja Tárnoki Lajos alakját, rokonszenvessé teszi. Magabiztos, finom és egy kicsit hűvös is, <je egyetlen pillanatig se tűnik a család „betolakodójának”. Paál László nagypapa alakítása hatásos. Magatartásában sikerül ábrázolni azt a nagy belső fájdalmat, amit az öreg érez. Hiszen a fiáról van szó, másrészt pedig egy becsületes, megrögzött és kemény életfilozófiáról, amely az igazságot az emberség mérlegével osztja, A színpadon az esze beszél, de a szíve a mozdulataiban, a játékában van*, Fekete András -Radies doktor rövid és eseménytelen szerepében tulajdonképpen csak exponálja a darabot, többre nem kapott a szerzőtől alkalmat. A VÁLÓPER MÁSODFOKON című;drámát tegnaip este Komlón mutatták be, a tervek szerint több tájeiőadás után november közepén lesz a pécsi premier. Thiery Árpád Hideg-mélypont >a nyár utolsó napján; A csillagászati évszak-megosztás szerint szeptember 23-án, vasárnap kezdődik az ősz. Szombaton a „hivatalos” nyár u.olsó naptárt hazánkban mélypontra jutott a legutóbbi frontbetörés hozta hideg időjárás. A Meteorolo giai Intézet központi előrejelző osztályán tájékQZ atá-i sül elmondották, hogy Euró- pa-szerte hűvös, a Kárpátok és az Alpok vonalától északra fekvő országokban hideg, csapadékos az idő. Nálunk a szombatra virradó éjszaka csak pár tized fokkal maradt fagypont felett a hőmérő higanya, . szombaton a nappali hőmérséklet is általában húsz fok alatt maradt. A várható időjárásról szólva a meteofologusok hangsúlyozták, hogy az évszakhoz képest is hideg időjárási zónának csak a szélé és bennün két, s lassú felmelegedés kezdődik. Vasárnap előreláthatólag megcs'öndesedík vagy már egészen elcsitul a szél, a napsütés általában 1—2 órával hosszabb ideig tart, mint szombaton. A hőmérsékleti maximumok vasárnap még számottevően nem emelkednek húsz fok fölé. Felójítjá’c az átmeneti szoc>ál>s otthont Jövőre Pécsett az öregek átmeneti szociális otthonát (Gáspár u. 1.) 100 ezer forintos költséggel átalakítják. Bevezetik a vizet, az épülethez tartozó 500 négyszögöl területet parkírozzák, bekerítik és kertészetet létesítenek. A fák közé sok virágot ültetnek, padokat helyeznek el, hogy az eddig gazdátlan, elhanyagolt otthon a majd oda kerülő 70 napközis öregnek valóban az otthona legyen. igtp ■ ÜlllllÜlill Ili II 111 iiuiimii immun III 1 inimnr Jkíil 1 1 111 Ilium Ki sikkasztott el egy kilométert? Egy sepeciálts baranyai érdekességet mutatunk be fenti montázs! előételünkön. A kép tanúsága szerint Szajktól Boly S.Klvre vám Bolytól Szajk viszont csak 2 km-re. Nyitva áll azonban a kérdést ki sikkasztotta el azt a. bizonyos l km-t, vagy ha a másik táblának. van igaza: ki hosszabbította meg nagylelkűen a két helység közit távot. — A TIT Baranya megyei irodája megkötötte a szerződéseket néhány üzemmel munkásakadémiák, bányászakadémiák, illetve nők iskolája sorozatok előadásaira Hat üzem írta alá eddig a szerződéseket, további nyolc üzemmel most folynak a i megbeszélések. j — A SZÁNTOVERSENV országos döntőjében a 38 induló közül a sellyei Háttá János a kilencedik, a drávaszer- dahelyi Mártha Benjámin a| 11. helyen végzett. • • Ötszázötven magyar ösztöndíjas külföldi egyetemeken Az 1962—63-as tanévben mintegy 560 magyar ösztöndíjas tanul külföldi egyetemeken, főiskolákon. Csaknem négyszáz hallgató tanulmányait folytatja, 160-an p>edig mint elsőévesek kezdik meg a tanulást. Ösztöndíjasaink közül a legtöbben a Szovjetunióban ta- 1 nulnak. Jelentős számban kerültek magyar fiatalok a Né met Demokratikus Köztársaságba, Csehszlovákiába, Lengyelországba, Bulgáriába, többen pedig távolkeléti országokba — a Kínai Népköztársaságba, a Vietnami Demokratikus Köztársaságba, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba — nyelvészeti tanulmányokra. — A JÖVÖ ÉV elején megkezdik a görcsönyi foglalkoztató szociális otthon felújítását, amely előreláthatólag teljes egészében 1964-ben fejeződik be. Csak 1963-ban két és fél millió forintot költenek az építkezésre. — CSILLAGASZATI hetet rendez október 1—6 között <* TIT Baranya megyei szervezeté csillagászati-űrhajózási szakosztálya és a városi tá-' nács művelődési osztálya. A Leőivey Klára Gimnázium fizikai előadótermében távcsöves bemutatóval, illetőleg filmvetítéssel egybekötött előadások hangzanak el az űrkutatás legújabb eredményeiről, a naprendszerről, és a világegyetem megismerésének útjairól. .... — A MEZÖG ERESZÉT J szakmunkásképzés meggyorsítására mezőgazdasági, ta-- rtulóképző iskolát létesítenek a volt villányi gépállomás jelenleg üresen álló iroda- helyiségéiben. — SZÉLESVÁSZNÚVÁ alakítják át a jövő év elején a gyárvárosi Fekete Gyémánt filmszínházat. Ezzel egyidejűleg felújítják a mozi valamennyi gépi berendezést. Gazdasági világszínvonal Az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei, mint áz élet minden területén, a gazdasági építőmunkában is meghatározzák azokat a feladatokat, amelyek a további előrehaladást biztosítják. Az irányelvek megállapítják: „...arra kell berendezkednünk, hogy korszerű, gazdaságos, a rohamosan fejlődő technika követelményeit kielégítő, a belső és a nemzetközi igényeknek megfelelő árukat termeljünk. A gazdasági munkában az eredményeket a legfejlettebb országok színvonalához kell mérni.” Ek az utóbbi mondat nem kisebb célkitűzést tartalmaz, mint azt, hogy a fejlődés során el kell érnünk a világszínvonalat. A világszínvonalat általában azok a gazdaságilag élenjáró országok képviselik, ahol az egy lakosra jutó termékek mennyisége és az egy főre eső nemzeti jövedelem a legmagasabb. Bár ez az eredmény kifejezi az adott ország átlagos termelési színvonalát, és több tényező eredménye (egves termelő ágazatok összefüggése, termelési struktúra, nyersanyagbázis súlya, stb.) azonban az összehasonlítás a ml viszonyainkkal nem minden esetben lehet reális, éppen az előbbiekben említett eltérő adottságok miatt. Helyesebb a világszínvonalat ezért az egyes termékek, vagy a már meglevő, vagy jövőben fejlesztendő iparágak tekintetében azoknak az országoknak az eredményeihez mérni, ahol a műszaki színvonal gyakorlatban a legmagasabb és ahol az adott termékeket a leggazdaságosabban állítják elő. Még ebben az esetben is igen sokoldalúan, lehetőleg minden tényezőt figyelembe véve kell az összehasonlítást megtenni. AZ ÖSSZEHASONLÍTÁS SZÜKSÉGSZERŰ azonban a módszerek tekintetében lehetőségeink különbözőek. A szocialista országok között a kölcsönös fejlődést biztosítja a KGST-n belüli növekvő termékcsere, a tervszerű szakosítás, a már megvalósított és évről évre magasabb színvonalon mozgó műszaki tudományos együttműködés, melynek keretében a szocialista országok ellenszolgáltatás nélkül bocsátják egymás rendelkezésére a kutatási eljárásokat és a legfejlettebb termelési technológiai módszereket. A fejlettebb tőkés országok eredményeinek ismeretei is megszerezhetők. A műszaki és közgazdasági szakirodálom rendszeresen közli a legkorszerűbb létesítmények' adatait, teljesítményük jellemző mutatóit, és ezek a szaklapok ma már viszonylag könnyen elérhetők. Sokat tehet a külkereskedelem abban, hogy üzemeink tájé kozottak legyenek termékeink nek a világszínvonallal történő összehasonlításában. Közvetíti a nemzetközi piac új igényeit, az ott tapasztalt új technikai, technológiai módszereket, általában termékeinkkel szemben megnyilvánuló követelményeket. A korunkra jellemző gyors technikai fejlődés a tőkés piacokon megnyilvánuló konkurrencia-harcot tovább élezi. Hogy ebben a versenyben ipari gyártmányaink az élenjárók közé kerüljenek, az igények ismerete mellett nagyfokú rugalmasságra és helyenként gyors „átállásra” van szükség. Helyi viszonylatban közismert téma — sokat foglal koztatta az illetékeseket — a Sopiana Gépgyár export-ter mékeinek helyzete, ahol az elhúzódó és gyakori tervmódosítások következtében elkészült gépek már nem tudtak az igényekkel lépést tartani. A többi exportra dolgozó üzemeink is tudnának hasonló példát felhozni arra, hogy egyes már bevált termékeiknél is néha váratlan felfejlődött versenytársakra találunk. Ilyen pl. a Szigetvári Cipőgyár esetében a jugoszláv cipőgyár kor'-urrenciája, vagy a Pécsi Kesztyűgyár termékeinél a nyugatnémet, francia, tiasz versenytársak. Bizonyos esetekben célszerű, hogy a k Kereskedelem a bevált új műszaki eljárás.kát — ha ez gazdaságosabb, mint a saíát erőnkből történő kísérletezés — meg vásárolja és haza- bevezetését szorgalmazza.'A fentiekből következik, hogy az élenjáró országok gazdasági, műszaki eredményeinek megismerése a világszínvonal figyelemmel kísérése ÁLLANDÓ JELLEGŰ FELADAT, Milyen lehetősége van annak, hogy a megismeréseu úl- menöen ezt a színvonala élérjük vagy túlhaladjuk? A szocialista országok eredményei gyakorlatban is bizonyítják azt az elméleti tételt, hogy a szocialista országok gazdasági fejlődése lényegesen gyorsabb a kapitalista országokénál. Ennélfogva nálunk is megvan a reális lehetősége annak, hogy egyes üzemek vagy iparágak hamarosan elérjék a világszínvonalat képviselő legkorszerűbb gazdaságos termelési szintet. Természetesen az elhatározás vagy az általános irányelvként célkitűzés önmagában nem elégséges. Azok megvalósítása sokoldalú, alapos előkészüleet igényel, az egész gazdaság- szervező, irányító munka új, • magasabb szintű módszereit követeli meg. A legfontosabb tennivalók közül csupán néhányat említek meg. Olyan tervezési módszerek alkalmazására van szükség, amelyek hosszú távlatra képesek feladatainkat, a fejlődés ütemét, a legcélszerűbb gazdasági szerkezetet meghatározni. A népgazdasági távlati tervek (pl. 20 éves terv) tartalmazzák azokat a színieket, amelyek a világszínvonalat jelentik. Ezek helyes megtervezése — fjtrv-’p"-' -y::v : '.a technika fejlődésében várhar A * *