Dunántúli Napló, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-20 / 220. szám
19*2. SZEPTEMBER M. MAPLO o Nyári emlékek Kétezer távirat BORSODI NYÁR A mediterrán izzású déli város lakójának a hűvös Blikkben eltöltött két hét alkalmas idő a kíváncsiskodásra, szemlélődésre, némi összehasonlít- galásra, ami hol örömmel tölti el — „lám, nálunk otthon ezt jobban csinálják” —, máskor hasznos felismerésre készteti; — „ezt mi is meg tudnánk csinálni!” Legalábbis én így voltam ezzel, és amikor a Meteorológia a kánikula visszavonulását jósolta, lemerészkedtem a hűs lillafüredi tájból a nagyvárossá nőtt Miskolc kőrengetegei közé. A zsúfolt és elég drága busz félóráig kanyarog, mig beér a város főterére, mivel nemcsak nálunk tették ki a „Terelőútvonal” táblát, hanem Miskolcon is útépítés folyik és bizony az ottani gépjárművezetők sosem tudják, hogy melyik nap milyen irányban lehet közlekedni. A külső szemlélődő számára a kulturális élet első híreit • falragaszok közük. A sok féle és színes plakát némi csodálkozással tölt el: az ipari nagyvárosnak ismert Miskolcon nyáron is változatos kulturális élet pezseg. Régi jóismerősként öt- lötfcek szemembe elsőként a „Vészbejárait” és az „Álomkastély” plakátjai, jelezvén, hogy a nyári szórakoztató műsorok Borsod székhelyét sem kerülték eL Már nagyobb érdeklődéssel szemléltem a színház új évadjának műsortervét közlő bérleti felhívást. Érdemesnek tartottam megállni és alapoma t» ban szemügyre venni az egyiket Nyolc bemutatót ígér a plakát Egy angol reneszánsz vígjátékot, Ben Johnson Vol- pone-ját Stefan Zveig átdolgozásában. Egy angol újkori drámát Shaw Szent Johanná-ját Egy nagy magyar író nevével fémjelzett álszínművet: Jókai Aranyember-ét. Egy bjelorusz bohózatot: Makajonok: A képviselő férjé-1 Strauss Denevérjét, a Mikszáth rovellából másodszor átdolgozott operettet, a Havasi szerelmet. Egy ős- giccset: Abrahám Pál Bál a Savoyban című operettjét és végül valami engedményt a mának: Gáspár Margit valóban értékes és érdekes színdarabját a Hamletinek nincs igaza címűt Hogy mit szólnak ehhez a miskolciak? Alkalmam volt tapasztalni, hogy szenvedélyesen vitatkoznak. Az újság hasábjain és egymás között. Úgy vélik, hogy a világirodalom gazdag dráma-kincstárából lehetett volna időszerűbbet is találni. Főleg Brechtet hiányol ják. A szovjet bohózatról az a véleményük, hogy miért helyettesít egy szovjet drámát Végül feltették a kérdést, minek tekintjük a színpadot: Tháüa templomának-e, ahonnan a dráma feleletét várjuk mai kérdéseinkre, vagy zsongj tónak, ahol alt-Wien operett reneszánsz vígjáték és a dol- lár-Ábrahám derűs egyetértésben egyensúlyozzák egymást és csupán a Gáspár-darab kép viseli a szocialista irodalmat A vita tehát folyik, de egyik miskolci ismerősöm már mutatta a frissen váltott bérletet. A miskolci főutca gazdag kirakatsoráből if kitűnve megállított a Képző- művészeti Alap Képcsarnok Vállalatának most megnyitott modem, rendkívül kulturált üzlete és a hozzátartozó Szőnyi Istvánról elnevezett, a kor színvonalának megfelelő kis kiállítási terem. Miskolc város vezetőinek helyes kultúrpolitikai érzékét és áldozat- készségét bizonyltja ez a most megnyílt Szőnyi-terem, melyhez hasonló a pécsi képzőművészeti élet további fejlődésének lehetőségeit is biztosítani tudná. Ha már a képzőművészetnél tartok, hadd említsem meg Ormánság szülöttének, de a nyugdíjas éveit Miskolcon töltő Dobröczöni Kálmán festőművésznek az emberi és festői mondanivalót töretlen harmóniában egyesítő képeiből meg- tendeaett kiállítását» vagy a hegyaljai festők 1955 óta hagyományossá és rendszeressé vált önálló kiállítását, a „VII. Hegyaljai tájak — hegyaljai emberek” című tárlatot Sárospatakon. És megint csak követésre méltó példaként jegyzem fel, hogy a novemberben nyíló VII. Miskolci Országos Képzőművészeti kiállítás előkészítése már javában tart és hogy a borsodi nagyüzemek, melyek eddig is patronálták szocialista képzőművészetünket, az eddiginél is fokozottabb áldozatkészséggel támogatják a kiállítás sikerét. A Lenin Kohászati Művek, a DIMÁVAG Gépgyár, a Borsodi Szénbányászati Tröszt, az Ózdi Kohászati Üzemek és még egy egész sor gyár díjakat alapított a kiállításra. örömmel újságolták miskolci ismerőseim, hogy befejezéséhez közeledik a Herman Ottó Múzeum felújítási munkálata, és hogy a nyár elején mutatkozott be Borsod egyik legfiatalabb és legnagyobb kórusa, a Szakszervezetek Miskolci Központi Énekkara. H&ndel Béke-ódáját és Sugár Hunyadi oratóriumát adták elő Horváth Kiss László vezénylésével, általában kielégítve az évek során igényessé nevelt közönséget. Miskolc irodalmi élete is gazdagon mutatkozik meg: a nyár elején nagysikerű „Uj írás’’-estet rendezték. A megye irodalmi hagyományainak tisztelete és ápolása mutatkozik meg abból is, hogy a prü- gyi általános iskola udvarán Móricz Zsigmond emlékünnepséget rendeztek halálának huszadik évfordulója alkalmából. A nagy író ugyanis ebben a kis borsodi faluban élte gyermekéveit. Az emléktábla koszorúzásakor kedves közvetlenséggel hangzott fel az egyik tanuló ajkáról Ady Endre Móricz Zsigmondhoz írott verse: „Adassák a levél Móricz Zsigmond úrnak — Kit most érdemelten, szépen koszorúznak”. Egész Észak-Magyarország irodalmi és kulturális lapja, a Napjaink, havonta jelenik meg. Újság-formátumú, változatosan, színesen szerkesztett folyóirat, gazdag tartalommal. Szépirodalmi alkotások, versek, novellák mellett művészet politikai cikkek, tanulmányok, kritikai írások, színes híranyag olvasható benne, és igen érdekesek az illusztrációk, a borsodi képzőművészek alkotásai. És mert a kánikula ismét fokozódott: kellemesebb volt a tapolcai strandon szemlélődni, meg a gyönyörűen karbantartott parkban, ahová bizony elmehetnének tanulni Harkány gazdái. Egyedüli kifogás talán csak az lehet, hogy kissé mesterkélten hat ennyi természeti szépség, főleg Lillafüred valódi, zordabb szépsége mellett. — nt — 25690 fiatal jelentkezett a KISZ-oktatásra A KISZ megyei végrehajtó bizottságának ülése Tegnap délelőtt ülést tartott a KISZ megyei végrehajtó bizottsága. A sellyei járási KISZ bizottság munkamódszerének megvitatása után értékelték a nyári ifjúsági táborok munkáját. Megyénkből 1691 fiatal vett részt a nyári önkéntes ifjúsági építőtáborokban, 790 alapszervezeti vezetőt képeztek ki Balatonfenyvesen a vezetőképző táborban és 571 úttörővezető vett részt a táborozásokon. Ezenkívül 95 úttörő- csapat szervezett önálló csapattábort a nyáron az ország különböző vidékein. Megvitatta a végrehajtó bizottság ülése az 1962/63-as évi KISZ-oktatás előkészületeinek tapasztalatait is. Megállapították, hogy a propagandisták felkészítése és a hallgatók kiválogatása a terveknek megfelelően ment végbe, azonban a KISZ alapszervezetekben komoly lemaradás van a tananyagok megrendelése terén. A különböző tanulási lehetőségekre eddig 25 690 fiatal jelentkezett. A végrehajtó bizottság végül határozatot hozott a rétek és a legelők feletti KISZ- védnökségvállalás teljesítésének őszi feladatairól. Elhatározták, hogy az őszi munkák beindítása érdekében minden járásban közös KISZ-titkári és tsz-elnöki értekezleten beszélik meg a feladatokat, melyek alapján elkészítik majd a községi munkaterveket a rétek és legelők rendbehozatalára. Egy-két kivételtől eltekintve nők dolgoznak az I. Posta- hivatal távíró és távbeszélő k özpontjában. A távirda Siemens-osztályán 1500—2000 távirat a napi forgalom, de ez a szám „nagyobb” névnapok alkalmával tízszeresére nő. Van mit „lekopogni”. Mármarosi Miklósné fiatal távgépírónak csendesebb napokon is 250—2 80 távi. at a teljesítménye. Fotó: Czakó Hatan nyertek namrabb összeget a békekölcsön- sorsoláson Néhány napja megkezdődött a legutóbbi békekölcsön-húzás nyereményeinek kifizetése a megye valamennyi OTP-fiók- jában és postahivatalában. Eddig az OTP megyei fiókja majdnem 1500 kötvényt váltott be. amelyekre közel félmillió forintot fizettek ki. A nyeremények között hat nagyobb összegű is előfordult. Ketten 50 ezer forintot, négyen 5000 forintot, illetve ketten 10 000 forintot nyertek békekölcsönükkel. A postahivatalok csak 1000 forintos összegig terjedő ve- reményeket fizettek ki így például a pécsi 1. szám' postahivatal eddig 140 ezer forintot adott ki 870 beváltott nyertes kötvényre. A legközelebbi békekölcsönsorsolás ez év decemberében történik meg. Időjárásielentós Várható időjárás csütörtöj' U'i: hűvös idő. Felhőátvonulásoi bőképp a déli megyékben néhár • e lyen esővel. Mérsékelt, változó *á- nyú szél. Várható legalacsonyrcb éjszakai hőmérséklet 4—8, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 13—17 fok között. Előrejelzés a Balaton területére holnap reggelig: a szél gyencül, változó mennyiségű felhőzet, legfeljebb kisebb esővel. A hö;-p:> séklet alkonyatkor 13. hajnalban 9 fok körül lesz. Mennyibe kerül a villamos energia Szánlábefizetés munka'dő után — Kimerítőbb tájé oztatás A DÉDÁSZ szakemberei fáradságos munkával megoldották a megnövekedett városnak villamosenergiával való zavartalan ellátását. A belvárosban és a peremvárosrészekben egyaránt a televíziók, rádiók, veszély és zavar nélkül üzemelhetnek esti világítási csúcsidőben is. A villamosenergiát fogyasztók száma hónapról hónapra emelkedik, az energiaigények állandóan növekednek. Ma már alig van olyan fogyasztó, akinél a lakásvilágításon felül nem volna valamilyen háztartási készülék vagy rádió. A villanyvasaló, a villanvrezsó, villanytűzhely, mosógép, stb. olyan közszükségleti dolog, mint a mindennapi tej, kenyér vagy újság. 1954-ben 7 villanytűzhely volt a városban, ma ezernél több van. A villamos- energia életszükséglet. A villamosenergiát államunk biztosítja nagy áldozatok árán és az áramszolgáltató vállalat osztja szét, méri, számlázza és a számlát behajtja. Most még nem várhatjuk azt, hogy díjtalanul, vagy két hónap és 10 napos hitelezésen felül hosszabb hitelezésre kapjunk áramot. A villamosenergia ára városunkban — Budapest kivételével — a legalacsonyabb. Pécs kiemelt város és így az árszabásutasttás szerint tömbfogyasztásért 1.50 Ft-ot, a tömb feletti fogyasztásért 60 fillért kell fizetni kilowattóránként a lakásvilágítási és háztartási fogyasztásért. A tömbfogyasztás mértéke Pécs városban a következő: V. VI, VII, VIII. hónapokban 15—15 kWó, III, IV. és IX, X. hónapokban 20—20 kWó, C^fúqlaíliú zása: élet mentés A kilométer hosszúságban húzódó mohácsig strand rendkívül finom homokját a hirtelen feltámadó északi szél felhőként hordta a lassan fodrozódó Duna szürke vizébe. A für- dőzők hamarosan szedték ruhájukat, aggodalmasan kémlelték a gyorsan tornyosuló felhőket és siettek a révátkelő felé. Izmos, bamatestű fiatalemberek egy csoportja azonban rá sem hederített az időváltozásra, nyugodtan folytatta a mély fövenyben a véget nem érő fejjel kiszorítót. Időnként — kihe- vült testüket hűteni — diadalordítással rohantak a vízbe. Mellettük csak a csónakjával eggyéforrtnak látszó mentős volt a Dunán é$ fáradhatatlanul figyelte a parti eseményeket. Egyszereseik az eddiginél hevesebb szélroham belekapott egy a parton felevő gumimatracba és pilleként röpítette azt a hullámok hátára. A tulajdonos fiatalember azonnal hatalmas csapásokkal úszott az értékes matrac felé. Amikor már majdnem elérte, a szél játékosan belekapott a gumiba és hempergette a víz tetején, mind tovább és beljebb. Mint a mesebeli boszorka, szinte csalogatta az üldözőt a mély felé. Ekkor felállt csónakjában a vizimen- tős és visszaparancsolta az 'Hiút, — majd maga indult járműjével a több száz forintos gvmipáma megszerzésére. Keményen kellett ka szködnie a már igen taralyos folyav \ hogy valahol a selyemgyár alatt — a városi part közelében — csónakjába emelhesse a „szökevényt”. Bizony még jó órába telett azután, amig a strandra visszatérve, a még ott lévők lelkes éljenzése közben visszaadta a matracot boldog tulajdonosának. — Jó érzés valamit megmenteni és másnak örömet okozni — kezdtük a beszélgetést Perovics Mátyással, a mohácsiak legrégibb vízimentősével. — Ó ez csak egy tárgy volt. Menynyivel nagyobb boldogság, ha életet menthetek. Több akadt ilyen is. — Mondjon el egypárat! — biztattuk. — Meleg júliusi vasárnap volt. Az úszók számára kijelölt területen fürdőit P. I. máriakéméndi kislány. Az úszni nem tudók bátorságával mindig beljebb és beljebb ment. Amikor aztán elvesztette lába alól a talajt, már csak annyi ereje volt, hogy egyet kiáltson. Ezt hallottam meg és teljes erővel eveztem feléje. A parton gondtalanul olvasgató nagynénje szintén felfigyelt a kiáltásra. Látva fuldokló kishugát — bár szintén nem tudott úszni — meggondolatlanul rohant feléje. És én két sápadt fuldoklót húztam egyszerre a csónakomba. Éppúgy párosával mentettem amikor egyik estefelé egy 15 éves mohácsi fiú figyelmeztette a kecskeméti unokabátyját, hogy a strandi holtág elöntött átjáróján ne közlekedjen, mert úszni nem tudóknak ez veszélyes. Az rá sem hederített. Azután egy félrelépés következett a lassan hömpölygő víz alatt és a kecskeméti fiú máris a fuldokló ragadozó életöszötönével kapaszkodott unokaöccse nyakába. Az ettől szintén talajtvesztett fiúval hálásan szorongatták kezemet, amikor partra vonszoltam őket. Máskor görcsönydobokai iskolásgyerekek lubickoltak a gerendákkal kijelölt területen. A parton a gyerekek hozzátartozói diskurálgattak. Figyeltem a gyerekeket. Az egyik kislány egy óvatlan pillanatban átbújt a gerendán és már csak a víz színén lassan mosódó hajánál fogva tudtam visszarángatni a mélybe csendesen elmerülőt. A hozzátartozókból csak akkor tört ki a zokogás, amikor — a szinte szemük láttára — fulladozó hófehér eszméletlen kislányt karjaimban eléjük vittem. N. N. hosszúhetényi tanító esetében már arra sem volt időm, hogy csávóikba ugorjak. Vgy cipőstül, ruhástul rohantam érte a vízbe és sikerült. — Mégis hány életet mentett meg Matyi bácsi — adtuk fel az érdekes történetekhez a kérdést. — Nyolc év alatt — mióta vízimentős vagyok — éppen nyolcszor húztam ki fuldoklót a víz alól. A kisebb eseteket nem számoltam. Idén szerencsére egyetlen egyszer sem kellett közbeavatkoznunk. — Áltálában kikkel van a legtöbb baj? — Az esetek azt mutatják hogy a vidékiek a meggondolatlanabbak. A mohácsi bennszülöttek ugyanis ismerik — az egyébként jó öreg Duna szeszélyeit és a rejtett gödröknél sem veszítik el azonnal lélekjelenlétüket. Szürkülni kezdett. Kihalt volt már ^ a táj, amikor a mentőssel elhagytuk a strandot. Másnap heves napsütés fogadott a strandon. A mentős már állt a vártáján és nyugodt maga- biztonsággal kémlelte a strandot. Dr. Pazar Ferenc XI, XII. és I., II. hónapokban 25—25 kWó. Fenti tömbök — tekintetlel a 2 havi számlázásra — a számlában 30, 40 és 50 kWó-s értékben jelentkeznek. Ha valaki például szeptember és október hónapban "--z- szesen 75 kilowattórát fogyaszt, akkor 40 kilowatt < ért (a tömbfogyasztásért) 60 forintot fizet, a 35 kilowattóráért (a tömb feletti fogyasztásért) 21 forintot kell fizetnie, vagyis összesen 81 forintot. A fogyasztásmérő mindenkor! állásából bárki kiszámíthatja a 2 havonkénti esedékes számla értékét, ezt megtoldja a 2 hónapra szóló 4 forint készenléti díjjal és az összeget félreteszi a számla kifizetésére. HELYES a DÉDASZ azon gyakorlata, hogy egy-egy fogyasztási helyre a pénzbeszedő minden második hónap azonos napján megy, de nem ritkaság, hogy a fogyasztói egy hetes szórással keresi fel, nem pedig a hónap meghatározott napján. A DÉDÁSZ pénzbeszedők elvileg kötetlen munkaidőben dolgoznak darabbérben; ez idáig rendben is lenne, azonban ott a hiba, hogy ezt a kötetlen munkaidőt zömmel a délelőtti órákra helyezik, mikor zárva van a lakás. A számlabemutatás (behajtás) megkísérlését „Értesítés”- sel jelzi a DÉDÁSZ, s azon feltünteti azt, hogy hol, mikor hány forintot kell befizetni. A I hiba ott van, hogy az ilyen személyes befizetést csak 7— 15.30 óra között lehet elvégezni. Célszerűbb lenne a befizetésre munkaidőn túl is lehetőséget adni, legalább 19—20 | óráig. Nem helyes az, hogy a DÉDÁSZ elég fukar a fogyasztók felé történő tájékoztatás adásával, a hozzá nem értő fogyasztókat nem tájékoztatják pl. a számla üres hátsó oldalán vagy esetleg külön „Táié- koztató”-ban egyes kérdésekben, melyekről a pénzbeszedö sem tud tájékoztatást adni. Fogyasztó nem minden esetben olvassa a Magyar Közlönyt és soha sem látja a Nehézipari Értesítőt. MÉG SZÁMOS más kisebb- nagyobb kérdés van, melyek nemtudása miatt a fogyasztó teljesen jóhiszeműen szabálytalanságot követ eL Temesi RóbecJt»