Dunántúli Napló, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-20 / 220. szám

m2. SZEPTEMBER Ml IVAPLŰ 3 Lóvontatástól a Diesel-mozdonyig Vasas élen jár a gépesítésben — 26 kilométer korszerűen biztosított vágat — A rakodás és a szállítás teljes gépesítése léka van korszerű biztosítással ellátva. A korszerű biztosítás azt jelenti, hogy nem fával biztosítják a kiépített vágato­kat, hanem TH gyűrűvel, bá- nyaidomikővel vagy Moll-ívek- kel, A korszerű biztosításról még csak annyit, hogy a 100 szá­zalékos arány alig képzelhető el, mivel egyes helyeiken a rö­vid élettartam miatt nemigen szükséges korszerű biztosítással erátni a vágatot. Ez viszont azt is jelenti, hogy a vasasi bá­nyaüzemben szinte maximáli­san végrehajtották a vágatok korszerűsítését. A korszerű vágatok élettartama jelentősen felette áll a fahdztosításínak, nem kell a fenntartással annyi időt és anyagi befektetést el­pazarolni. Úttörő monk a a gépi jövesztésben A vasas? bányában 1961. ele­jén kezdődtek el a kísérletek a gépi jövesztésre. A hánya­üzem VIII. szintjének négyes telepén, amely elég meredek és vékony telep volt, a szénfű­résszel kezdtek kísérletet. Az első hónapok igen bíztató ered ményt mutattak, s a próbaüze­melés több munkahelyre ki­terjedt. A fűrésszel való kísér­letezés közben alakult ki egy egészen újfajta jövesztési mód a vasasi bányában; a fúrásos jövesztés. Két szint között lyukakat fúrtak a fűrész részére, s köz­ben tapasztalták, hogy a me­redek telepeknél, ahol nem túl A vasasi Petőfi-akna a pécsi szénmedence egyik legrégibb üzeme. Tíz évvel ezelőtt híre- hamva sem volt itt a modem technikának. Akkor az összes vágatokat fával biztosították, a fejtésekben egyedüli gép a szokásos fejtőkalapács volt, a rakodás és a szállítás viszont „vízözön előtti” technikával volt felszerelve. A rakodás egyetlen technikai felszerelését a nagyméretű szívlapát jelen­tette, a szállításban pedig a lovak, a talicska és a kézicsil- lézés volt az uralkodó. A „végtelen kötél” ugyan be volt építve, de csak az akna kör­nyékén jelentett könnyebbsé­get a föld alatti szállításban, A vasasi Petőfi-foányában na ponta 112 vagon szenet termel­nek. A pécsi tröszt értekezle­tein gyakran hallani, hogy az aknák között a vasasiban ha­ladtak legjobban a gépesítés­sel. Nézzük sorjában, hogyan változott meg a vasasi Petőfi- akna arculata. Átépítették a régi, elanrit vágatokat A föld alatti vágatok hossza összesen 30 542 folyóméter. Eb­ből az elmúlt esztendők' során 26 486 folyóméter hosszúságú vágatot építettek át korszerű biztosítására. A TH gyűrűkkel biztosított föld alatti vágatok átmérője igen változatos, két métertől kezdve, egészen 4,5 méterig, attól függően, hogy a vágat milyen helyen van és mi lyen célt szolgál. A bányaüzem összes vágatainak a 86,7 száza­Baranyai muzeológusok előadásai a megye falvaiban Érdekes kiállítások a múzeumi hónap időszakában Baranyában a «szeptember 29 : ével kezdődő múzeumi hónapot jelentős esemény — a vidéki ] múzeumok igazgatóinak tanács kozása előzi meg. Megvitatják , ez alkalommal, a vidéki mű- I zeumok tanácsi kezelésbe adá­sának tapasztalatait, a múzeu­mok jövőbeni feladatait, majd : megismerkednek a baranyai múzeumok értékeivel és műkő désével. A múzeumi hónap időszaká­ban több érdekes kiállítás vár a látogatókra. Pécseit, a hely- történeti osztály bemutatja legújabb szerzeményeit, ame­lyeknek összegyűjtésében a veterán munkásmozgalmi har­cosok serege segített. A kurio­zitást kedvelőknek is örömet szerez a gazdag helybeli és or­szágos anyagból az óra ezer­éves történetéről megnyíló ki­állítás. A Pécsett valamikor híres, de már kihalt kisiparok szerszámait, készítményeit és egyéb emlékeit a „Céhek, kis­iparok Pécsett és Baranyában” címmel megrendezésre kerülő kiállításon láthatják. Hasznos­nak ígérkezik a természettudo- mányi osztály újszerű kiállítá­sa, amely „Termesztett növé­nyink ellenségei és védelme” című tárlatán a gyakorlati kí­vánalmaknak megfelelő ismé­re eket is nyújt látogatóinak. Régészeti vonatkozásban újon­nan előkerült római és nép vár- t riáskori arany- és ezüst- t . sereket, a XVI—XVII. sza­zadból származó szederkényi, tsoarci és fazekasbodai gaz­dag éremleleteket, a mohácsi hősök tömegsírjából előkerült érmeket, a beremendí és kő- vágószőllősi gazdag kelta sírok fegyver- és ékszerleleteit és a ciomolospusztai értékes éksze- i eket ezúttal először mutatják be a kiállításon. Bemutatják Pécs város elődjének, az egyko­ri Sopianaenak a közelmúlt hetekben feltárt városközpont­ját, Szigetvár Zrínyiek által épített várának az idén megta­lált maradványait. Kiegészítik a péc&váradi vármúzeum érté­kes, helytörténeti ^anyagát, amelyet kivétel nélkül mind T>ombai János, a Janus Pan- ■noréus Múzeum korábbi, ne- V« fögazfjatója gyűjtött.' A múzeumi hónap időszaká­ban 11 pécsi muzeológus járja majd Baranya falvai t, városait és tartanak a múzeumi kultú­ráról filmvetítéssel, szemlélte­téssel egybekötött előadásokat ságosan kemény a szén, egész könnyen leomlik a telep egy- egy fúrás nyomán. Igv alakult aztán ki a fúrásos jövesztési mód, amely ma már elterjedő­ben van a többi pécsi bánya­üzemben is. Gazdaságosságáról bővebben nem kell szólni, hi­szen minden emberi beavatko­zás nélkül kitermelhető a me­redek és vékony telepek szene, mindössze jó Nüsse-Gräfe féle fúrógép kell. megfelelő fúró­szárakkal és kész. (Jelenleg igen nagy probléma, hogy nincs elegendő fúrószár.) Nincs kézi rakodás Ló, talicska, lapát és csillé- ző emberek — ilyen volt nem is olyan régen a bánya. Mind­ez a múlté, legalábbis a vasasa bányában az. A talicskát régen eltemették, a lovakat kiszorí­totta a mozdony, a lapátot pe­dig a rakodógép. A vasasi Petőfi-bányában az összes elővájási munkahelye­ken meddő- és szénié lrakógé- pek üzemelnék. Többféle típu­sú rakodógép volt használatos, de a jövőben egy típust, a PML 5-ös mintájú szovjet ra­kodógépet használják egysége­sen. A szállítás folyamatossága a pécsi bányákban speciális, mi­vel a fejtésekből gurító rend­szeren keresztül „folyik” a szén a töltögaratokba, amely­ből könnyen csillékbe lehet ereszteni. — Legjobban az I/a szint szállítása van gépesítve, itt mindent a gépek „intéznek el”. A lejövesztett szenet a töltőgaratokból kaparószalagra továbbítják. A kaparószalagok a főszállítóvágatofcban lévő gumiszalagra adják át, amely a töltőbunkerba szállítja. A töltőbunkerből az alatta álló csilleszerelvénybe ömlik a szén a szerelvényt Diesel-mozdony vontatja az aknarakodóra, A szállítás teljes gépesítésé­nek megoldását az jelenti majd ha beépítésre kerül a lemezta­gos kanyarképes szállítóberen­dezés, amelynek prototípusát a Duclos Bányagépgyártó Válla­lat készíti. G. I. Szerdán délelőtt az Orszá­gos Találmányi Hivatalban ünnepélyesen lajstromozták Kökény László üzemvezető és Somogyi Antal nyugalmazott igazgató közös találmányát, amely a csővonópadok műkö­dését nagy mértékben korsze­rűsíti. A találmány nemcsak jelentős gazdasági értékéről, hanem arról is nevezetes, hogy ez a 150 000. magyar talál­mány. A jubileumi szabadalmi ok­irat átadásakor Tasnádi Emil, az Országos Találmányi Hiva­tal elnöke rövid áttekintést nyújtott a magyar találmányok történetéről. Elmondotta, hogy az első magyar feltalálónak, akinek ténykedéséről írásos emlékek is vannak, tulajdon­képpen Kempelen Farkas poli­hisztort tekinthetjük, aki 1786- ban II. Józseftől kapott privi­légiumot, vagyis jogot úgyne­vezett tűz- és reakciós gépek gyártására. A mai értelemben vett szabadalmi okiratot azon­ban Magyarországon elsőnek Schwerzenberg Károly buda­pesti lakos kapta 1894-ben ön­működően záródó ruhaakasz­tóra vonatkozó találmányáért. Azóta 68 esztendő telt el és egész sor nagynevű magyar feltaláló tevékenységét örökí­tik meg a szabadalmi naplók. Kandó Kálmán 1899-ben ka­pott szabadalmat újfajta villa­mosvasúti motorjaira. Ásbóth Oszkár 1917-ben jegyeztette be helikopterének szabadal­mát, Jendrassik György belső­égésű erőgépeinek leírását az 1927-es szabadalmi naplók egyike örökíti meg. A mostani 150 000. magyar találmány ismét nagy jelentő­ségű a Csepél Vas- és Fémmű­vekben, felhasználásával éven­te legalább 39 millió forinttal lehet növelni a gyár termelé­sét. A találmány iránt külföldi szakemberek is érdeklődnek, a Szovjetuniónak már át is adtuk a találmánnyal kapcso­latos dokumentációkat, s ezért a találmányi díjon felül még további ötvenezer forintot kap­tak a feltalálók. Indiában ápolják Körösi Csorna Sándor emlékét Shiba Prasaa Chatterjee, a kalkuttai egyetem dékánja, az Indiai Földrajzi Társaság el­nöke, — aki néhány napja ha­zánkban tartózkodik — nyilat­kozott az MTI munkatársának — Abból az országból jöt­tem, — mondotta — amelynek nagy fia, Rabindranath Tago re neve Magyarországon k jól ismert. Jól esett tapasztal nőm azt a nagy megbecsülést, amelyet Tagore iránt tanúsí­tanak ebben az országban. S én most viszonzásul kije ént- ■hetem: Indiában is ápolják » nagy magyar India kutató Körösi Csorna Sándor emlékét Darjeeling — ahol a tibeti nyelv első európai kutatóját eltemették idegenforgalmi kő* ponttá fejlődött. Sok turista ■keresi fel, s így alkalma van megismerkedni Körösi Csőm* Sándor emlékével, munkássá­gával. Kétszázzal több középiskolás a megyében » Tanteremgondok — Vándorolnak az osztályok — Uj rendszerű napközik tervei Megkezdődött az új tanév a megye összes iskolájában. Va­jon milyen körülmények kö­zött, hogyan kezdték meg a tanulást az általános és közép- iskolások? A megyei tanács oktatási osztályán hallottak alapján: általában nem rosz- szak a körülmények, de azért még rengeteg a gond, rengeteg a megoldandó feladat. Újabb 23 községből járnak körzeti iskolába Hogy milyen egy terület tan­termi ellátottsága, azt egy arányszámmal lehet kifejezni: egy tanteremre hány tanuló- csoport jut. A megyében ez a szám igen kedvezőnek tűnik: 1,21. Ezzel szemben a városok­ban, járási székhelyeken és a nagyobb községekben sokkal rosszabb az arány, Komlón például 1,9. Ez tehát azt je­lenti, hogy a kisebb községek­ben ugyan nincs tanterem­nul különösebb fennakadás nélkül. A jövő tanévre már néhány tanteremmel bővülnek a kö­zépiskolák. Ez addigra elen­gedhetetlenül szükséges is lesz, különösen akkor, ha a közép­iskolák iránti érdeklődés olyan iramban nő, mint eddig. Jel­lemző például, hogy tavaly, amikor Sellyén megindították a gimnáziumot, az illetékesek aggódtak, hogy talán nem fog­nak annyian jelentkezni, hogy egy első osztályt indíthassa­nak. A várakozáson jóval tófű­ben, ötvennégyen jelentkeztek már akkor is. Az idén viszont 84 diák szerette volna tanul­mányait a sellyei gimnázium­ban folytatni! Az általános isko ai napközik Középiskolai diákszálló most elég van a megyében, alig kel­lett egy-két jelentkezést visz- szautasítani. Általános iskolai napközik tekintetében azonban igen rossz a helyzet. Több száz gyereket nem tudtak fölvenni ebben a tanévben. Különösen nehéz a helyzet a megye nagyobb helységeiben, ahol tanteremhiány van. Es különösen nehéz ott, ahol a körzeti iskolákba bejáró diá­kok elhelyezéséről kellene gon­doskodni a vonat vagy autó­busz indulásáig. Ennek ellenére, amikor a sorrend megállapításáról van szó, amikor azt kell eldönteni, hová tegyék a keret nagyobb részét, akkor az első helyen a cigánytelepülések szerepel­nek. A napközi ugyanis még elengedhetetlen feltétele a ci­gánytanulók iskoláztatásának. Ez utóbbira vonatkozólag érdekes tervet dolgoztak ki a megyei oktatásügyi vezetők. Ne a megszokott formában lé­tesítsenek napközit, hanem a középiskolás tanulószoba­rendszerhez hasonlóan. A ta­nulók kapjanak ebédet az is­kolai menzán, utána pedig ar­ra az időre, ami a vonatuk vágj' autóbuszuk indulásáig eltelik, a tanulószobában tar­tózkodhassanak, természetesen tanári felügyelet mellett. így — egy-két órára — könnyebb lenne a pedagógusok beosztása is, olcsóbb lenne az államnak és a szülőknek egyaránt a diá­kok ellátása. A terv jóváha­gyása után valószínűleg hama­rosan bevezetik néhány isko­lában. A napközik létesítésének van azonban olyan módja is. amely magukon a szülőkön múlik. Már sokhelyütt megtet­ték, hogy társadalmi munká­ban megépítették a napközi épületét, más helyeken pedig a községfejlesztési alapból sza­vaztak meg pénzt erre a célra. Nagy segítség ez, és a szülők­nek is előnyös, ha a napközi probléma hamarabb megoldó­dik. Új, nagy hozamú tyúkfajtát nemesít a bólyi gazdaság Jól honosodtak a kanadai csirkék — A lövőben az új fajtával látják el az ország összes nagyüzemét hiány, de az említett helye­ken majdnem minden tante­remre két tanulócsoport jut, vagyis csaknem mindenütt kétváltásos oktatással tudják csak megoldani a helyezetek Mégis valamelyes javulást eredményezett ebben a tanév­ben az, hogy Mohácson átad­ták a tizenkét tantermes álta­lános iskolát és Hosszúhetény- ben a bánya egy nyolctanter­mes iskolának megfelelő épü­letet biztosított az oktatás ré­szére. Mint tudjuk, a fejlődés abba az irányba tart, hogy minde­nütt megszűnjék az általános iskola felső tagozatában az összevont oktatás. A körzete­sítés, amely évek óta folyik, az idén újabb nagy lépéssel jutott előre: újabb 23 községből jár­nak körzeti iskolába a gyere­kek. Még így is van a megyé­ben kb. 140 olyan község, ahol ötödikesek és nyolcadikosok is együtt tanulnak. A teljes kör­zetesítést még számos nehéz­ség akadályozza, legfőképpen a körzeti iskolák tanterem- hiánya, dé sokhelyütt a kedve­zőtlen közlekedési, illetőleg útviszonyok. Érdekes viszont és megkönnyíti a helyzetet, hogy a szülőket egyáltalán nem kell agitálni a körzeti is­kolák megkedv éltetésére. Rendszerint maguk a szülők kérik, hogy járhassanak gyer­mekeik inkább a távolabbi, de magasabb szintű, alaposabb tudást nyújtó szakosított isko­lába. szaporításra adják át a So­mogy megyei Alsóbogát! Álla­mi Gazdaságnak, ahol aztán évente 3 millió Star cross 238- as napoecsirkét keltetnek ki ée adnak át a letojató üzemekbe. Illetve ennek a felét, 1,5 millió jércét A Starcross 288 kaka­sait napos korban megsemmi­sítik, mert felnevelésük — mi­vel hizlalásuk sok plusz takar­mányt igényelne, — drága. Bár ez első hallásra furcsán hang­zik, mégis legjobb, leggazda­ságosabb megoldás, mert a Starcross 288-as hibrid speciá­lisan tojótípus, s a hazai tojás­termelés gyors növelésére van hivatva. Hizlalásra alkalmat­lan. Mig a broiler húscsibe 18 forintból állít elő egy kiló húst, addig a Starcross 27 fo- rintbóL Fejlődése is lassú, 9 hetes korra a broiler 1,5 kilójá­val szemben csak 1 kilós súlyt ér el. így kakasait legcélsze­rűbb megsemmisíteni, illetve bedarálva takarmányozásra fel használni. A bólyi gazdaságén kiváló szakemberek bábáskodnak az új tyúkfajta bölcsőjénél, mely­ről rövidesen többet fogunk haliam. Remélhetőleg a terme­lőszövetkezetek most épülő tojóházaikat már ezzel a faj­tával tudják benépesíteni. Ha ez a terv megvalósul, nem lesz többé tojáséi látási probléma az országban. — Rsé — A középiskolába jelentkezők A középiskolák helyproblé­mája még az általános iskolá­kénál is nagyobb. Ennek érzé­keltetésére elég annyit mon­dani, hogy az országban az idén 66 ezer fiatal jelentkezett középiskolába. A számítások szerint azonban csak az ötéves terv végére nőhetett volna a jelentkezők száma 64 ezerre! így tehát három évvel előbb elérték, sőt túlhaladták az el­képzeléseket. Ez az ignyek nö­vekedését jelzi, ami minden­képpen örvendetes, de ugyan­akkor sok gondot okozott az illetékeseknek. A megyében az idén mintegy kétszázzal több tanulót vettek fel a középiskolákba, de a tan­termek száma nem emelkedett, így aztán a lehetőségek mér­legelésével helyenként más­képp és másképp oldották meg a problémát. Legtöbb helyen vándorolnak az osztályok, azaz minden órát más teremben tartanak, s így ki tudják hasz­nálni a politechnikai foglalko­záson, tornaórán stb. lévő osz­tályok által üresen hagyott termeket is. A fegyelemre ne­velés szempontjából ez sok új feladatot ró a pedagógusokra, de egészébén véve jó megol­dás, hiszen például Siklóson a gimnáziumnak hat tanterme van, s ebben kilenc osztály ta­A150000. magyar szabadalom ból vásároltak ez év júniusá­ban a kanadai Shaver cégtől 4000 Starcross 5-ös és 6-os vér- vonalú naposcsibét. Azóta két hónap telt el, s a kezdeti sikerek biztatók. A kiscsibék annak idején két napot utaztak repülőgéppel Kanadából idáig. A gazdaság korszerűen berendezett ólakkal várta őket, a takarmányozási, higiéniai és egyéb körülménye­ket egyaránt maximálisan biz­tosítják. így aztán az állatok kitűnően fejlődnek, jól hono­sodtak, az elhullás 4 százalé­kon belül van. Mint megtudtuk., a telepen kényes, nagy szakértelmet igénylő tenyésztési eljárások­nak vetik alá az import-asir- kéket. Két vérvonalat tartanak fenn tiszta vérben, teljesen el­szigetelten egymástól, a Star­cross 5-öst, amely az apa vo­nal, és a Starcross 6-ost, amely az anya vonal. Ezek az import állatok tulajdonképpen a nagy szülők. Ezek keresztezéséből lesz a Starcross 288-as hibrid, a tojó világsztár. Évi átlagho­zama 250 tojás. Rövid időn belül ezzel akarják ellátni az ország minden tojástermelő állami gazdaságát és termelő­szövetkezetét. A bári nemesítő-telepen te­hát az import-állatokat tartják fenn tiszta vérben, évente , mintegy 100 000 Stercro» 6-os tojót áBSas«a& a£@, Safe aatór. A jelenleg még akadozó to- ; jásellátás javításán fáradoz­nak már évek óta a Sátorhely- ] Bólyi Állami Gazdaság szak­emberei. A gazdaság bári te- ■ lepe 1946-ban „Állami Barom­fitenyésztő-telep” néven léte­sült, s azóta kevés olyan jelen­tős baromfifajta van a vilá­gon, amellyel ne foglalkoztak volna. 1955 óta — az akkori kí­vánalmaknak megfelelően — már csak sárga-magyar állo­mányt tartott a gazdaság. Mint Grünfelder Lőrinc mér nők, a telep vezetője elmon­dotta, sok évi küzdelmes mun­kával egyedi és családszelek­cióval a sárga-magyar tojás­hozamát a kezdeti évi 130 da­rabról, ezideig 171,5 darabra tudták növelni. Még tíz évi szívós és komoly munkára len ne szükség áhhoz, hogy a sárga magyarral elérjék az évi 200 darabos tojástermelést azzal a kockázattal, hogy közben a fajta egyéb jó tulajdonságai le­romlanak. Tíz évig azonban nem tu­dunk várná. Ezért, mikor két evvel ezelőtt a bári baromfi- nemesítő-telepnek profilt kel­lett választania — mivél Bá­bolna a hús baromfi-nemesítés­ben már előbbre jár — a gaz­daság vezetői a tojástermelő profilt választották. Ebből a célból importálták korábban a holland leghomokat, melyek­kel már évi 210—220 darabos j tojéstertae&ési értek eft.Se cét-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom