Dunántúli Napló, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-10 / 186. szám
1962. AUGUSZTUS 10. EMBEREK — MÁMORBAN (5) A társadalom piócái A Pécsi Szénbányászati Trösztnél, az egyik legtöbb munkást foglalkozta tó válla* latnál érdeklődtem az alkoholizmus következményeiről. A másnaposak H. János István-aknán vájár. Júniusban nem kevesebb, mint 8 alkalommal rúgott be, s utána misem természetesebb, következik a „bumli”. Már odáig jutott, hogy önkényesen leszámolt, de aztán valahogy isimét visszakerült. Fo- gadkozott, hogy soha többé. Július 16-án — a fizetést követő napon — ismét igazolatlanul hiányzott. Képtelen volt kialudni az előző nap szerzett mámorát. K. János vájár június 30-án választotta munka helyett a kocsmát s utána július 2-án, 3-án, 4-én is hiába várta leszálláskor a csapat. Az ok: az alkohol. Két nap dolgozott és 7-én ismét mámorát aludta. Az ital bődig sokba kerül. Nemcsak azzal rövidül meg ő és a családja, amit a kocsmában elkölt (ez sem kevés), de elveszti a hűségjutalmat is! D. Károly ügyét már a társadalmi bíróság is tárgyalta. Hat gyermeke van. Egyik aknától a másikig jár. Hol István-aknán dolgozik néhány hó napot, hol Pécsfoányán. De az ital miatt innen is, onnan is kifelé áll a szekere rúdja. — Egyszer már elbocsátották, de a hat gyerekre való tekintettel ismét felvették. Fögadko- zott, hogy részeg többet nem lesz. — Hűségjutalmait, ha jól emlékszem, csak egyszer kaptam — mondja. Egy kis számítás és kiderül: csak a hűségjutalma mintegy 20 ezer forint lett volna. Lett volna, ha... De éveken át ö csak nézi a hűségjutalom kifizetését. A statisztika azt mutatja, hogy fizetési napon például Pécsbányán mintegy 50 százalékkal megnő az igazolatlanul hiányzók száma. Amíg az apa malat S míg a férj a kocsmában mulat, a gyerekek éhesek és kenyér után sírnak. Mennyi, de mennyi példát tudnak a tanácsok szociálpolitikai osztályai, gyámügyi előadói. H. Pál (Pécs, I. kerület) nem hogy pénzt vinne haza feleségének és két gyermekének, hanem még a családját ír meg lopja az italért. S. Géza egyedül él édesanyjával, állandóan részeg és a szerencsétlen aszonyt üti-veri. Sz. Istvánnak három gyermeke van, de amit keres, a torkán ereszti leT. A feleség szalad a tanácshoz rendkívüli segélyért. A tanácson pedig látják a szerencsétlen asszonyok helyzetét — gyorssegélyt folyósítanak. De ha szükségét látják, a gyermekeket is elveszik a családtól és gyermekotthonban helyezik el. Sz. Istvánnak három gyermekéit utalták gyermek- otthonba. Meglepődöm, amikor az után érdeklődöm, hány gyereket helyeznek el csupán Pécsett a Hunyadi úti gyermekotthonba azért, mert az apa részeges, nincs biztosítva a gyermekek rendes nevelése. íme az adat: egy évben több mint 100 gyermek jut ide. A családnak tehát az állam fizet segélyt, a gyerekeket az állam neveli. Egy gyerekre átlag havonta 1200 forintot költenek a gyermekotthonban. Egy év alatt tehát 14 400 forintba kerül s ha ezt csupán egy évre számolom és százzal szorzóm, akkor ez az összeg közel másfé! millió forint. Ennyi egyetlen gyermekotthonban! De felmerül a kérdés: köteles-e az állam, a társadalom eltartani az iszákos, alkoholista emberek gyermekeit? Köteles-e a társadalom magára ven ni ezeket a terheket csak azért, mert a szülő keresetét a családja helyett a fizetőpincérnek adja? A Népköztársaság . Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet fogadott eá a napokban, amely szerint a bíróság elrendelheti, hogy a házastárs vagy a gyermek gondozója kezéhez fizessék ki az olyan személy munkabérének, járandóságának 50 százalékát, aki iszákos életmódja következtében nem tesz eleget a gyermekével szemben fennálló tartási kötelezettségének. Az ittasság nem mentesít Az alkohol sokszor kilátástalan helyzetbe juttatja a családokat, de nemcsak ez a következménye. A közúti balesetekről készült statisztika azt bizonyítja, hogy az ..ittas vezetés” az előidéző okok közül az elsők között van. Baranyában 1961-ben az ittas vezetés 108 esetben okozott balesetet. Ez év első felében megyénkben 157 baleset közül 38 az ittas vezetés, az alkohol következménye volt! — Majdnem mindennap foglalkozni kell olyan ügyekkel, amelyeknek indító oda: az alkohol — mondja a városi ügyészség vezetője. Nemrég tanulmányt készítettünk és a garázdálkodás, az üzletszerű tiltott kéjelgés és közveszélyes miunkakerüliés tárgyát képező 34 ügyet vizsgáltunk meg. A 34 ügy közül 19 esetben volt megállapítható, hogy az elkövetők alkoholisták, illetve alkoholos befoly ásol tságúak. Még egy elgondolkodtató adat: a 34 ügyet elkövető 40 személy közül 28 visszaeső bűnös. — Tapasztalatunk azt bizonyítja, hogy a bűncselekmények elkövetésének jelentős számát az ittasság folytán felszabadult gátlástalanság okozza. Az alkoholos állapot különösen az erőszakos cselekményeknek indítója. Ha ezeknek sorrendjét akarjuk megállapítani, akkor az alkohol hatására elkövetett bűncselekmények közül elsőnek a testi sértést, majd az erőszakos nemi közösülést, a rablást, a betöréses lopást és hatósági közeg elleni erőszakot említhetjük. A rablás is általában ivással kezdődik. Cimborák együtt isznak, az egyik esetleg nagyobb összeget lát a másiknál és már kész az elhatározása: elveszi tőle. Meg kell mondani, hogy a bűncselekmények kategóriájában ez az egyik legaljasabb. Akivel együtt Ivott, sőt fizetett neki, azt egy félreeső helyen leüti és elrabolja a keresetét. A cimborája lopja meg, a család pénzét vágja zsebre. Az ilyen cselekmények elkövetői rendszeresen munikakerü lóik, csavargók. Szinte nem is emlékszem az ide tartozó esetek közül olyanra, amikor az egyik vagy másik fél ne lett volna ittas. A betöréses lopások jelentős százalékát pedig LEVELEZŐINK Kocsikázás vállalati költségen Sokat utazom a PKV autóbuszain, s így szemlélője vagyok sok olyan apróságnak tűnő és mégis bosszantó eseteknek, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Például nemegyszer tapasztalom, hogy férfiak, nők, sőt gyerekek is elszámolásra kérik a jegyet a kalauztól. Ez rendben is volna, hiszen sokan valóban indokoltan kérik elszámolásra a jegyet. De igen gyakran tapasztaltam, hogy pityókás férfiak szállóból, vagy mulatóhelyről jövet elszámolásra kérik a jegyet. Gyakori eset az is, hogy 12—14 éves gyerekek is elszámolás címen kérik vissza a jegyet a kalauztól. Ez utóbbi arra enged következtetni, hogy a vállalatoknál dolgozó szülő adja az Ilyen megbízatást a gyerekének, hogy az ily- módon szerzett jeggyel elszámoljon. Az elmondottakkal kapcsolatban az lenne a javaslatom, hogy a vállalatok adjanak ki ellenőrzési blokkot az utazó alkalmazottnak vagy szabják meg heti terminusban az utazások számát. Ilymódon elkerülhető lesz, hogy a lelkiismeretlen emberek magáncélú utazásait is a vállalatok térítsék meg. Nemes Gyula Pécs, Anna utca 14. sz. 3 éves a Siklósi Kesztyűgyár Szombaton megünnepelték Siklósi Kesztyűgyár dolgozói üzemük fennállásának 3. évfordulóját. 1959. augusztus 4-én 34 főnyi létszámmal indult meg a termelés, ma három év elmúltával ez a létszám 445-re szaporodott. Évi termelésük 1959-ben 4 000 pár kesztyű volt, az idei előirányzat 220 000 pár. A jelek szerint 1965-re a vállalat már 450 000 pár kész tyű elkészítését tűzte ki célul. A dolgozók átlagkeresete ma már 1100 forint. Minden adottság adva van a további emelkedéshez. Dallos Ferenc Iámét a villanyszámláról általában az alkohol megszerzéséért követik él. A tiltott üzletszerű kéjei géfiért elítéltek pedig szinte kivétel nélkül a kocsmákban, szórakozóhelyeken keresik partnerokat. — Sokan úgy vélik, hogy a bíróság előtt ittasságukkal védekezhetnek. — Az új büntető törvény- könyv 22. szakasza megszigorította az ittas állapotban elkövetett bűncselekmények miatti felelősségre vonást — válaszolja az ügyész. — . Az esetek gyakorisága miatt a törvény erejével is hatni kívánunk az alkoholizmus ellen. A 21. paragrafus kimondja azt, hogy nem büntethető az, aki cselekményét olyan elmebeteg állapotban, tudatzavarban, vagy gyengeelméjűségben követte el, amely őt képtelenné tette cselekménye társadalomra veszélyes következményeinek felismerésére, vagy ar ra, hogy a felismerésnek megfelelően cselekedjék. A 22. paragrafus azonban ezt mondja: „A 21. paragrafus nem alkalmazható annak a javára, ki cselekményét önhibájából eredő itta6, vagy bódult állapotban követte d." Nem lehet tehát többé az ,4+tas voltam”- mal kibúvót keresni a megtorlás alóL „Nekimentem egy kis fának** S mégis mennyi, de mennyi a dülöngélő, a kötekedő, külö- I nősen szombat és vasárnap este, éjjel! Vasárnap reggel a városi rendőrkapitányság folyosón nem kevesebb, mint 34 ember — férfi, nő, idős, fiatal — várta kihallgatását szombat éjjel elkövetettek miatt. — Nekimentem egy kis fának az éjjel és a fát kitörtem — mondja H. bajos. A rendőr persze egészen másként számol be az „ügyről”. H. Lajos társaival Uj-Meszesen virtusa kodott. Az volt az erőpróba, hogy ki. milyen vastag törzsű fát tud kitömi. H. Lajos pedig az ital adta erővel egymás után tördelte ki a csemetéket. — Ittak? — Hát vodt bennünk egy kis nyomás... Drága „tűzifa” lesz ez:.: K. Géza még most is kó- kadt fejjel üldögélt a folyosón lévő pádon. Az éjjel nők megszólítására „specializálta” magát. Az egyik nő rendőrt hívott, de K. Géza még a rendőrt is megtámadta. Szabálysértések, szirénázó mentőautó, tönkretett családi harmónia, börtön — az alkohol miatt. (Folytatása következik.) Garay Ferenc Az áramtolvajokról szóló — egyébként helyénvaló — cikkben úgy érzem, egy kis oldalvágást is elhelyeztek „a villanyszámla ellenségei” felé. Rokonszenves közvetlenséggel „hanyag és felelőtlen” embereknek nevezik őket. „Hiába hagyja ott a DÉDÁSZ embere a papírt, hogy menjenek be a vállalathoz ... nem mennek, mert kényelmesek”. Szerintem az esetek nagy részében a DÉDÁSZ a felelős ezért a „hanyagságért és felelőtlenségért”. Főleg az utóbbi időben, mióta „újítottak” — legalábbis a mi kömyé künkön. Mostanában ugyanis a díjbeszedő csak egyszer haj landó bemutatni az áramszámlát. És csak olyan időben — napközben — amikor a legtöbb családból senki sem tartózkodik otthon. (Mert hogy néha dolgoznia is kell az embernek!) így aztán a jól végzett munka tudatában a hazatérő áramfogyasztó egy cédulát talál, ame'y szerint a számlát. Rákóczi út 34. szám alatt kell kiegyenlíteni, az áram kikapcsolásának terhe mellett. Ha tovább fejlesztenék ezt a gyakorlatot, a DÉDÁSZ fel szólítás kiküldésével kezdhet né a díjbeszedést, s másnap már a fél város sorbaállna a Rákóczi úton — áramszámlát fizetni. Vajon nem lehetne a díjbeszedő munkaidejének részA% illetékesek válasza leges megváltoztatásával elkerülni az ilyen kellemetlenségeket? Délután 4-től 8-ig azt hiszem sokkal több embert találna otthon, mint délelőtt. Hiszen nemcsak díjbeszedők, mások is dolgoznak este közérdekből: művészek, borbélyok, orvosok, stb. Dr. Maretics József Pécs, Dugonics utca 34. .Piszkosak a vonatok“ A Dunántúli Napló július 22-i számában megjelent „Piszkosak a vonatok” című cikkben foglaltakat kivizsgáltam és ezzel kapcsolatban a következőket közlöm: Az említett hiányosságok valóban fennálltak. A megállapított mulasztások miatt a hibás dolgozókat felelősségre vontuk, de ettől függetleHúsxéreseh a hintán Egyik nap megpihentem a Köztársaság téri parkban. Látom, hogy az egyik hinta hiányzik, leszakadt. A másikon három gyermek, egy 14 éves egy 10 és egy 15 éves gyerek hintázott, csak úgy ropogott alattuk a hinta. Az egyik gyerek elől, a másik hátul állt, a harmadik pedig ült — Kérdezem tőlük, hogy lehet így hintázni? — Hogyne, mi így szoktuk. Mivel a szülők kis gyermekeikkel délutánonként szin te sorbaálltak a hinta előtt, elhatároztam, hogy meg csinálom a leszakadt hintát. Ezután is láttam a gyerekeket hasonló módon hintázni, g minden alkalommal figyelmeztettem őket hogy így ne hintázzanak, mert hamar tönkremennek. Láttam azt is, hogy esténként, néha a késő éjszakába nyúló órákban is felnőttek, 20—25 évesek is használják a hintákat. Nem csoda akkor, ha hamar elromlanák. A Hőerőmű dolgozóival csináltunk egy négyszemélyes hintát társadalmi mun kában és egy pörgőt Persze jó lenne, ha a gyerekek használnák, s nem a felnőttek rongálnák eL Orsik Imre nül állandóan ellenőrizzük a kocsitisztítás minőségét és az előforduló hibák megszüntetésére megtesszük a szükséges intézkedéseket. Sokan kifogásolják, hogy a legrégibb személykocsik közlekednek a fürdővonatokkal. Ez a megállapítás helytálló. A közeljövőben nem is áll módunkban a balatoni sze relvényekkel korszerűbb kocsikat közlekedtetni, mert a Kaposvár—Fonyód útszakaszon a pálya íves volta és ten gelynyomás korlátozottsága nem teszi lehetővé a korszerű, négytengelyes, valamint a vasvázas, bőrüléses kéttengelyes kocsik közlekedtetését. A személykocsikban elhelyezett hirdetmények kezelésére, illetve a lejárt hirdetmények eltávolítására a pécsi fűtőházat utasítottam. Az utazó takarítónő beállítását nem tartjuk célszerűnek, mert a régebbi kocsik belső berendezése közti szűk hely és a zsúfolt utazóközönség miatt eredményes munkát úgy sem tudna végezni. Tóth János, ' a MÁV Pécsi igazgatóság, vezetője c/L it&izi remete. Kassától Stószig alig több mint egyórás autóút a távolság. Stósz, fürdőhely — sokan keresik fel a kis községet, amely a helyek közé ékelődött. Lakói német ajkúak. Ennyit lehetne elmondani a községről, ahol Fábry Zoltán író él és dolgozik, s talán még annyit, hogy a hitleri fasizmus győzelme után az antifasiszta sajtó világgá repítette a hírt: a hontalanná vált Heinrich Mann-nak polgárjogot adott Stósz község. Stószon ekkor Fábry Zoltán volt a bíró. Az 1931-es választások alkalmával a kommunisták kaptak többséget, s így választották meg őt községi bírónak. A ház, ahova belépünk — éppoly takaros, mint a községben valamennyi. Halk szavú, csendes férfi nyit ajtót: Fábry Zoltán. Amikor elmondom, azért jöttünk, hogy megtudjuk, hogyan él és dolgozik a híres publicista, író és tudós, kissé révedezve tekint ki az ablakon, s csendesen válaszolja: — Sokat betegeskedem, s az utóbbi időben mind kevesebbet írok. Szeretném mielőbb befejezni az Európa elrablása című művemet, amelyből eddig 17 fejezet készült el, s még 5 —6 fejezetet tervezek; Három szobában a mennyezettől a padlóig könyvespolcok futnak körbe, zsúfolásig megrakva könyvekkel. — Hétezer kötet, egész életemben gyűjtöttem őket. A könyvek többnyire magyar és német nyelvűek. Fábry Zoltán könyvtára a német nyelvű marxista irodalom mindmáig egyik legjelentősebb gyűjteménye. Első könyve, a Korparancs 1934-ben jelent meg, ezt követte 1937-ben a „Fegyveres vitéz ellen”. AZ éhség legendáját 1932-ben elkobozták, csak 1954- ben jelenhetett meg a Megalkuvás nélkül című antológiában. A vádlott megszólal című alkotását ugyancsak elkobozták. 1958-ban jelent meg a Gondolat igaza, 1956-ban a Béke igaza, 1957-ben a Hidak és árkok, 1960-ban a Palackposta. Kilencedik könyve az Emberek az embertelenségben — pár hete hagyta el a nyomdát. A könyvek mind a forradalmár publicista irodalmi esszéit, filozófiai, politikai tanulmányait, cikkeit tartalmazzák. Fábry Zoltán valamennyi könyve, valamennyi írása vádirat a fasizmus ellen. A hitleri fasizmus örjöngő korszakában is bátran felemelte tiltakozó szavát az emberiség pusztítása, a háború ellen. Az első világháborúba 18 éves fejjel csöppent bele. 1916 júniusában egy hónapi szabadságot kapott, s ekkor érettségizett le a rozsnyói gimnáziumban. Rá két hétre ismét kint volt a fronton. 1918-ban ismét kapott 3 hónapi szabadságot, beiratkozott a budapesti Tudományegyetem bölcsész karára. A frontra visszakerülve egyre inkább elhatalmasodik rajta a gümőkór. A leszerelés után Budapestre jön, Babits Hőadásait hallgatja, s részit vesz a Bahaits vezette Ady szemináriumon. Betegsége azonban kiújul, a margitszigeti bölcsészotthonban sem tudnak már fűteni novemberben — s visszamegy Stószra. A könyvek, folyóiratok, újságok jelentették ezután Fábry Zoltánnak azt az éltető csatornát, amely őt összekapcsolta szinte az egész Európa vérkeringésével. , „A szobám négy fala hihetetlenül kitágult: a világ szociális valóságát éltem, a marxizmus szemével néztem..." — írja egyik cikkében. 1926-ban fordította le magyar nyelvre Pá- vel Dorohov: Golgota című regényét, amely egyike az első magyarul megjelent szovjet regényeknek. 1929-ben jelent meg Új valóság — új irodalom című írása a Korunkban, amely a szovjet irodalom eredményeit, új vonásait ismerteti. Harcos írásai a Kassai Naplóban. a prágai Magyar Hírlapban, a Munkásban — az utóbbinak 1925 óta munkatársa volt — jelentek meg. Az Erdélvben megjelenő Korunknak 1926-tól munkatársa. Munkatársa volt a Géniusznak, szerkesztette eevideig a Periszkóp cfmű lapot. Az Üt című lapnak hosszú időn át főszerkesztője. Ennek a lapnak köszönhető, hogy József Attila egyik szép forradalmi versét: a Lebu kottát megmentették az irodalomnak. A fasizmus dühöngő korszakában ujjal mutat rá a2 átálló, áruló íróra: „És az író, aki azelőtt Assisi Szent Ferenc virágoskertjét gyomlálgatta: ma Göring neroizmusónak szállítja az irodalmi igazolást” — írja A gyilkosság kultúrája című cikkében, amely Az Útban jelent meg 1935-ben. Mint minden forradalmárnak a hitleri fasizmus idején, neki is az internálás jut osztályrészül. Emigrálhatott volna Párizsba, Moszkvába, felajánlották néki a lehetőséget, de nem tette. 1938-tól 1945-ig mindösz- sze három alkalommal hagyja el szülőfaluját. Az intemáló- táborból egy időben hazaengedik, de 1941-ben ismét elviszik, s talán az 1943-as tűdővérzésé- nek „köszönheti”, hogy nem iutott a többi internált sorsára. Minden vágya, hogv megírhassa még két kötetben Adv igaza című művét, amelynek az anyagát már összegvűjtötte. A Magyar Tudományos Akadémia a két kötetes válogat írt készít plő kiadásra, a méh- —*1- ♦*kénoen reprezentálja F'éhrv holtán több mint négvév+ize- des irodalmi, politikai tevékenységét. H a mar Írná* 4 f