Dunántúli Napló, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-10 / 186. szám

1962. AUGUSZTUS 10. EMBEREK — MÁMORBAN (5) A társadalom piócái A Pécsi Szénbányászati Trösztnél, az egyik legtöbb munkást foglalkozta tó válla* latnál érdeklődtem az alkoho­lizmus következményeiről. A másnaposak H. János István-aknán vá­jár. Júniusban nem kevesebb, mint 8 alkalommal rúgott be, s utána misem természetesebb, következik a „bumli”. Már odáig jutott, hogy önkénye­sen leszámolt, de aztán vala­hogy isimét visszakerült. Fo- gadkozott, hogy soha többé. Július 16-án — a fizetést köve­tő napon — ismét igazolatla­nul hiányzott. Képtelen volt kialudni az előző nap szerzett mámorát. K. János vájár június 30-án választotta munka helyett a kocsmát s utána július 2-án, 3-án, 4-én is hiába várta le­szálláskor a csapat. Az ok: az alkohol. Két nap dolgozott és 7-én ismét mámorát aludta. Az ital bődig sokba kerül. Nemcsak azzal rövidül meg ő és a családja, amit a kocsmá­ban elkölt (ez sem kevés), de elveszti a hűségjutalmat is! D. Károly ügyét már a tár­sadalmi bíróság is tárgyalta. Hat gyermeke van. Egyik ak­nától a másikig jár. Hol Ist­ván-aknán dolgozik néhány hó napot, hol Pécsfoányán. De az ital miatt innen is, onnan is kifelé áll a szekere rúdja. — Egyszer már elbocsátották, de a hat gyerekre való tekintet­tel ismét felvették. Fögadko- zott, hogy részeg többet nem lesz. — Hűségjutalmait, ha jól emlékszem, csak egyszer kap­tam — mondja. Egy kis számítás és kide­rül: csak a hűségjutalma mint­egy 20 ezer forint lett volna. Lett volna, ha... De éveken át ö csak nézi a hűségjutalom kifizetését. A statisztika azt mutatja, hogy fizetési napon például Pécsbányán mintegy 50 száza­lékkal megnő az igazolatlanul hiányzók száma. Amíg az apa malat S míg a férj a kocsmában mulat, a gyerekek éhesek és kenyér után sírnak. Mennyi, de mennyi példát tudnak a tanácsok szociálpolitikai osz­tályai, gyámügyi előadói. H. Pál (Pécs, I. kerület) nem hogy pénzt vinne haza felesé­gének és két gyermekének, hanem még a családját ír meg lopja az italért. S. Géza egye­dül él édesanyjával, állandó­an részeg és a szerencsétlen aszonyt üti-veri. Sz. István­nak három gyermeke van, de amit keres, a torkán ereszti leT. A feleség szalad a tanácshoz rendkívüli segélyért. A taná­cson pedig látják a szerencsét­len asszonyok helyzetét — gyorssegélyt folyósítanak. De ha szükségét látják, a gyer­mekeket is elveszik a család­tól és gyermekotthonban he­lyezik el. Sz. Istvánnak három gyermekéit utalták gyermek- otthonba. Meglepődöm, amikor az után érdeklődöm, hány gyereket he­lyeznek el csupán Pécsett a Hunyadi úti gyermekotthonba azért, mert az apa részeges, nincs biztosítva a gyermekek rendes nevelése. íme az adat: egy évben több mint 100 gyer­mek jut ide. A családnak te­hát az állam fizet segélyt, a gyerekeket az állam neveli. Egy gyerekre átlag havonta 1200 forintot költenek a gyer­mekotthonban. Egy év alatt tehát 14 400 forintba kerül s ha ezt csupán egy évre szá­molom és százzal szorzóm, ak­kor ez az összeg közel másfé! millió forint. Ennyi egyetlen gyermekotthonban! De felmerül a kérdés: köte­les-e az állam, a társadalom eltartani az iszákos, alkoholis­ta emberek gyermekeit? Köte­les-e a társadalom magára ven ni ezeket a terheket csak azért, mert a szülő keresetét a csa­ládja helyett a fizetőpincér­nek adja? A Népköztársaság . Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet fogadott eá a na­pokban, amely szerint a bíró­ság elrendelheti, hogy a házas­társ vagy a gyermek gondozó­ja kezéhez fizessék ki az olyan személy munkabérének, járandóságának 50 százalé­kát, aki iszákos életmódja kö­vetkeztében nem tesz eleget a gyermekével szemben fennálló tartási kötelezettségének. Az ittasság nem mentesít Az alkohol sokszor kilátás­talan helyzetbe juttatja a csa­ládokat, de nemcsak ez a kö­vetkezménye. A közúti bal­esetekről készült statisztika azt bizonyítja, hogy az ..ittas vezetés” az előidéző okok kö­zül az elsők között van. Bara­nyában 1961-ben az ittas ve­zetés 108 esetben okozott bal­esetet. Ez év első felében megyénkben 157 baleset közül 38 az ittas vezetés, az alko­hol következménye volt! — Majdnem mindennap fog­lalkozni kell olyan ügyekkel, amelyeknek indító oda: az al­kohol — mondja a városi ügyészség vezetője. Nemrég ta­nulmányt készítettünk és a garázdálkodás, az üzletszerű tiltott kéjelgés és közveszélyes miunkakerüliés tárgyát képező 34 ügyet vizsgáltunk meg. A 34 ügy közül 19 esetben volt meg­állapítható, hogy az elkövetők alkoholisták, illetve alkoholos befoly ásol tságúak. Még egy el­gondolkodtató adat: a 34 ügyet elkövető 40 személy közül 28 visszaeső bűnös. — Tapasztalatunk azt bizo­nyítja, hogy a bűncselekmé­nyek elkövetésének jelentős számát az ittasság folytán fel­szabadult gátlástalanság okoz­za. Az alkoholos állapot külö­nösen az erőszakos cselekmé­nyeknek indítója. Ha ezeknek sorrendjét akarjuk megállapí­tani, akkor az alkohol hatásá­ra elkövetett bűncselekmények közül elsőnek a testi sértést, majd az erőszakos nemi közö­sülést, a rablást, a betöréses lopást és hatósági közeg el­leni erőszakot említhetjük. A rablás is általában ivással kez­dődik. Cimborák együtt isz­nak, az egyik esetleg nagyobb összeget lát a másiknál és már kész az elhatározása: elveszi tőle. Meg kell mondani, hogy a bűncselekmények kategóriá­jában ez az egyik legaljasabb. Akivel együtt Ivott, sőt fize­tett neki, azt egy félreeső he­lyen leüti és elrabolja a kere­setét. A cimborája lopja meg, a család pénzét vágja zsebre. Az ilyen cselekmények elkö­vetői rendszeresen munikakerü lóik, csavargók. Szinte nem is emlékszem az ide tartozó ese­tek közül olyanra, amikor az egyik vagy másik fél ne lett volna ittas. A betöréses lopá­sok jelentős százalékát pedig LEVELEZŐINK Kocsikázás vállalati költségen Sokat utazom a PKV autó­buszain, s így szemlélője va­gyok sok olyan apróságnak tűnő és mégis bosszantó ese­teknek, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Például nemegyszer ta­pasztalom, hogy férfiak, nők, sőt gyerekek is elszámolásra kérik a jegyet a kalauztól. Ez rendben is volna, hiszen so­kan valóban indokoltan ké­rik elszámolásra a jegyet. De igen gyakran tapasztaltam, hogy pityókás férfiak szálló­ból, vagy mulatóhelyről jö­vet elszámolásra kérik a je­gyet. Gyakori eset az is, hogy 12—14 éves gyerekek is el­számolás címen kérik vissza a jegyet a kalauztól. Ez utób­bi arra enged következtetni, hogy a vállalatoknál dolgozó szülő adja az Ilyen megbíza­tást a gyerekének, hogy az ily- módon szerzett jeggyel el­számoljon. Az elmondottakkal kapcso­latban az lenne a javaslatom, hogy a vállalatok adjanak ki ellenőrzési blokkot az utazó alkalmazottnak vagy szabják meg heti terminusban az uta­zások számát. Ilymódon elke­rülhető lesz, hogy a lelkiis­meretlen emberek magáncélú utazásait is a vállalatok té­rítsék meg. Nemes Gyula Pécs, Anna utca 14. sz. 3 éves a Siklósi Kesztyűgyár Szombaton megünnepelték Siklósi Kesztyűgyár dolgo­zói üzemük fennállásának 3. évfordulóját. 1959. augusz­tus 4-én 34 főnyi létszám­mal indult meg a termelés, ma három év elmúltával ez a létszám 445-re szaporodott. Évi termelésük 1959-ben 4 000 pár kesztyű volt, az idei előirányzat 220 000 pár. A jelek szerint 1965-re a vállalat már 450 000 pár kész tyű elkészítését tűzte ki cél­ul. A dolgozók átlagkeresete ma már 1100 forint. Minden adottság adva van a továb­bi emelkedéshez. Dallos Ferenc Iámét a villanyszámláról általában az alkohol megszer­zéséért követik él. A tiltott üzletszerű kéjei géfiért el­ítéltek pedig szinte kivétel nélkül a kocsmákban, szóra­kozóhelyeken keresik partne­rokat. — Sokan úgy vélik, hogy a bíróság előtt ittasságukkal védekezhetnek. — Az új büntető törvény- könyv 22. szakasza megszigo­rította az ittas állapotban el­követett bűncselekmények miatti felelősségre vonást — válaszolja az ügyész. — . Az esetek gyakorisága miatt a törvény erejével is hatni kí­vánunk az alkoholizmus ellen. A 21. paragrafus kimondja azt, hogy nem büntethető az, aki cselekményét olyan elme­beteg állapotban, tudatzavar­ban, vagy gyengeelméjűségben követte el, amely őt képtelen­né tette cselekménye társada­lomra veszélyes következmé­nyeinek felismerésére, vagy ar ra, hogy a felismerésnek meg­felelően cselekedjék. A 22. paragrafus azonban ezt mond­ja: „A 21. paragrafus nem al­kalmazható annak a javára, ki cselekményét önhibájából ere­dő itta6, vagy bódult állapot­ban követte d." Nem lehet tehát többé az ,4+tas voltam”- mal kibúvót keresni a meg­torlás alóL „Nekimentem egy kis fának** S mégis mennyi, de mennyi a dülöngélő, a kötekedő, külö- I nősen szombat és vasárnap es­te, éjjel! Vasárnap reggel a városi rendőrkapitányság fo­lyosón nem kevesebb, mint 34 ember — férfi, nő, idős, fiatal — várta kihallgatását szombat éjjel elkövetettek miatt. — Nekimentem egy kis fá­nak az éjjel és a fát kitörtem — mondja H. bajos. A rend­őr persze egészen másként szá­mol be az „ügyről”. H. Lajos társaival Uj-Meszesen virtusa kodott. Az volt az erőpróba, hogy ki. milyen vastag törzsű fát tud kitömi. H. Lajos pedig az ital adta erővel egymás után tördelte ki a csemetéket. — Ittak? — Hát vodt bennünk egy kis nyomás... Drága „tűzifa” lesz ez:.: K. Géza még most is kó- kadt fejjel üldögélt a folyosón lévő pádon. Az éjjel nők meg­szólítására „specializálta” ma­gát. Az egyik nő rendőrt hí­vott, de K. Géza még a rend­őrt is megtámadta. Szabálysértések, szirénázó mentőautó, tönkretett családi harmónia, börtön — az alko­hol miatt. (Folytatása következik.) Garay Ferenc Az áramtolvajokról szóló — egyébként helyénvaló — cikk­ben úgy érzem, egy kis oldal­vágást is elhelyeztek „a vil­lanyszámla ellenségei” felé. Rokonszenves közvetlenség­gel „hanyag és felelőtlen” em­bereknek nevezik őket. „Hiá­ba hagyja ott a DÉDÁSZ em­bere a papírt, hogy menjenek be a vállalathoz ... nem men­nek, mert kényelmesek”. Szerintem az esetek nagy részében a DÉDÁSZ a felelős ezért a „hanyagságért és felelőtlenségért”. Főleg az utóbbi időben, mióta „újítot­tak” — legalábbis a mi kömyé künkön. Mostanában ugyanis a díjbeszedő csak egyszer haj landó bemutatni az áramszám­lát. És csak olyan időben — napközben — amikor a leg­több családból senki sem tar­tózkodik otthon. (Mert hogy néha dolgoznia is kell az em­bernek!) így aztán a jól vég­zett munka tudatában a ha­zatérő áramfogyasztó egy cé­dulát talál, ame'y szerint a számlát. Rákóczi út 34. szám alatt kell kiegyenlíteni, az áram kikapcsolásának terhe mellett. Ha tovább fejlesztenék ezt a gyakorlatot, a DÉDÁSZ fel szólítás kiküldésével kezdhet né a díjbeszedést, s másnap már a fél város sorbaállna a Rákóczi úton — áramszámlát fizetni. Vajon nem lehetne a díjbe­szedő munkaidejének rész­A% illetékesek válasza leges megváltoztatásával el­kerülni az ilyen kellemetlen­ségeket? Délután 4-től 8-ig azt hiszem sokkal több em­bert találna otthon, mint dél­előtt. Hiszen nemcsak díjbe­szedők, mások is dolgoznak este közérdekből: művészek, borbélyok, orvosok, stb. Dr. Maretics József Pécs, Dugonics utca 34. .Piszkosak a vonatok“ A Dunántúli Napló július 22-i számában megjelent „Piszkosak a vonatok” című cikkben foglaltakat kivizs­gáltam és ezzel kapcsolatban a következőket közlöm: Az említett hiányosságok valóban fennálltak. A meg­állapított mulasztások miatt a hibás dolgozókat felelősség­re vontuk, de ettől függetle­Húsxéreseh a hintán Egyik nap meg­pihentem a Köz­társaság téri park­ban. Látom, hogy az egyik hinta hiányzik, leszakadt. A másikon há­rom gyermek, egy 14 éves egy 10 és egy 15 éves gyerek hintázott, csak úgy ropogott alat­tuk a hinta. Az egyik gyerek elől, a másik hátul állt, a harmadik pedig ült — Kérdezem tő­lük, hogy lehet így hintázni? — Hogyne, mi így szoktuk. Mivel a szülők kis gyermekeikkel délutánonként szin te sorbaálltak a hinta előtt, elha­tároztam, hogy meg csinálom a lesza­kadt hintát. Ez­után is láttam a gyerekeket hasonló módon hintázni, g minden alkalom­mal figyelmeztet­tem őket hogy így ne hintázzanak, mert hamar tönk­remennek. Láttam azt is, hogy estén­ként, néha a késő éjszakába nyúló órákban is felnőt­tek, 20—25 évesek is használják a hintákat. Nem cso­da akkor, ha ha­mar elromlanák. A Hőerőmű dolgozói­val csináltunk egy négyszemélyes hin­tát társadalmi mun kában és egy pör­gőt Persze jó len­ne, ha a gyerekek használnák, s nem a felnőttek rongál­nák eL Orsik Imre nül állandóan ellenőrizzük a kocsitisztítás minőségét és az előforduló hibák megszünte­tésére megtesszük a szükséges intézkedéseket. Sokan kifogásolják, hogy a legrégibb személykocsik közlekednek a fürdővonatok­kal. Ez a megállapítás helyt­álló. A közeljövőben nem is áll módunkban a balatoni sze relvényekkel korszerűbb ko­csikat közlekedtetni, mert a Kaposvár—Fonyód útszaka­szon a pálya íves volta és ten gelynyomás korlátozottsága nem teszi lehetővé a korsze­rű, négytengelyes, valamint a vasvázas, bőrüléses kétten­gelyes kocsik közlekedtetését. A személykocsikban elhe­lyezett hirdetmények kezelé­sére, illetve a lejárt hirdet­mények eltávolítására a pé­csi fűtőházat utasítottam. Az utazó takarítónő beál­lítását nem tartjuk célszerű­nek, mert a régebbi kocsik belső berendezése közti szűk hely és a zsúfolt utazóközön­ség miatt eredményes munkát úgy sem tudna végezni. Tóth János, ' a MÁV Pécsi igazgatóság, vezetője c/L it&izi remete. Kassától Stószig alig több mint egyórás autóút a távol­ság. Stósz, fürdőhely — sokan keresik fel a kis községet, amely a helyek közé ékelődött. Lakói német ajkúak. Ennyit lehetne elmondani a községről, ahol Fábry Zoltán író él és dolgozik, s talán még annyit, hogy a hitleri fasizmus győzelme után az antifasiszta sajtó világgá repítette a hírt: a hontalanná vált Heinrich Mann-nak polgárjogot adott Stósz község. Stószon ekkor Fábry Zoltán volt a bíró. Az 1931-es választások alkalmával a kommunisták kaptak többsé­get, s így választották meg őt községi bírónak. A ház, ahova belépünk — éppoly takaros, mint a község­ben valamennyi. Halk szavú, csendes férfi nyit ajtót: Fábry Zoltán. Amikor elmondom, azért jöttünk, hogy megtud­juk, hogyan él és dolgozik a hí­res publicista, író és tudós, kissé révedezve tekint ki az ablakon, s csendesen válaszol­ja: — Sokat betegeskedem, s az utóbbi időben mind kevesebbet írok. Szeretném mielőbb befe­jezni az Európa elrablása cí­mű művemet, amelyből eddig 17 fejezet készült el, s még 5 —6 fejezetet tervezek; Három szobában a mennye­zettől a padlóig könyvespolcok futnak körbe, zsúfolásig meg­rakva könyvekkel. — Hétezer kötet, egész éle­temben gyűjtöttem őket. A könyvek többnyire magyar és német nyelvűek. Fábry Zol­tán könyvtára a német nyelvű marxista irodalom mindmáig egyik legjelentősebb gyűjtemé­nye. Első könyve, a Korparancs 1934-ben jelent meg, ezt követ­te 1937-ben a „Fegyveres vitéz ellen”. AZ éhség legendáját 1932-ben elkobozták, csak 1954- ben jelenhetett meg a Megal­kuvás nélkül című antológiá­ban. A vádlott megszólal cí­mű alkotását ugyancsak elko­bozták. 1958-ban jelent meg a Gondolat igaza, 1956-ban a Bé­ke igaza, 1957-ben a Hidak és árkok, 1960-ban a Palackposta. Kilencedik könyve az Emberek az embertelenségben — pár hete hagyta el a nyomdát. A könyvek mind a forradalmár publicista irodalmi esszéit, fi­lozófiai, politikai tanulmányait, cikkeit tartalmazzák. Fábry Zoltán valamennyi könyve, va­lamennyi írása vádirat a fasiz­mus ellen. A hitleri fasizmus örjöngő korszakában is bátran felemelte tiltakozó szavát az emberiség pusztítása, a háború ellen. Az első világháborúba 18 éves fejjel csöppent bele. 1916 júniusában egy hónapi szabad­ságot kapott, s ekkor érettségi­zett le a rozsnyói gimnázium­ban. Rá két hétre ismét kint volt a fronton. 1918-ban ismét kapott 3 hónapi szabadságot, beiratkozott a budapesti Tudo­mányegyetem bölcsész karára. A frontra visszakerülve egyre inkább elhatalmasodik rajta a gümőkór. A leszerelés után Budapestre jön, Babits Hőadá­sait hallgatja, s részit vesz a Bahaits vezette Ady szeminá­riumon. Betegsége azonban ki­újul, a margitszigeti bölcsész­otthonban sem tudnak már fű­teni novemberben — s vissza­megy Stószra. A könyvek, folyóiratok, új­ságok jelentették ezután Fábry Zoltánnak azt az éltető csator­nát, amely őt összekapcsolta szinte az egész Európa vérke­ringésével. , „A szobám négy fala hihetet­lenül kitágult: a világ szociális valóságát éltem, a marxizmus szemével néztem..." — írja egyik cikkében. 1926-ban for­dította le magyar nyelvre Pá- vel Dorohov: Golgota című re­gényét, amely egyike az első magyarul megjelent szovjet re­gényeknek. 1929-ben jelent meg Új valóság — új irodalom című írása a Korunkban, amely a szovjet irodalom eredmé­nyeit, új vonásait ismerteti. Harcos írásai a Kassai Nap­lóban. a prágai Magyar Hír­lapban, a Munkásban — az utóbbinak 1925 óta munkatár­sa volt — jelentek meg. Az Erdélvben megjelenő Korunk­nak 1926-tól munkatársa. Mun­katársa volt a Géniusznak, szerkesztette eevideig a Perisz­kóp cfmű lapot. Az Üt című lapnak hosszú időn át főszer­kesztője. Ennek a lapnak kö­szönhető, hogy József Attila egyik szép forradalmi versét: a Lebu kottát megmentették az irodalomnak. A fasizmus dühöngő korsza­kában ujjal mutat rá a2 átálló, áruló íróra: „És az író, aki azelőtt Assisi Szent Ferenc vi­rágoskertjét gyomlálgatta: ma Göring neroizmusónak szállítja az irodalmi igazolást” — írja A gyilkosság kultúrája című cikkében, amely Az Útban je­lent meg 1935-ben. Mint minden forradalmárnak a hitleri fasizmus idején, neki is az internálás jut osztályré­szül. Emigrálhatott volna Pá­rizsba, Moszkvába, felajánlot­ták néki a lehetőséget, de nem tette. 1938-tól 1945-ig mindösz- sze három alkalommal hagyja el szülőfaluját. Az intemáló- táborból egy időben hazaenge­dik, de 1941-ben ismét elviszik, s talán az 1943-as tűdővérzésé- nek „köszönheti”, hogy nem iutott a többi internált sorsá­ra. Minden vágya, hogv megír­hassa még két kötetben Adv igaza című művét, amelynek az anyagát már összegvűjtötte. A Magyar Tudományos Akadé­mia a két kötetes válogat írt készít plő kiadásra, a méh- —*1- ♦*kénoen reprezentálja F'éhrv holtán több mint négvév+ize- des irodalmi, politikai tevé­kenységét. H a mar Írná* 4 f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom