Dunántúli Napló, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-10 / 186. szám

mz. AUGUSZTUS 1«. napló Új utakon a Porcelángyár diszmügyártása Óriási érdeklődés a gyár dísxtárgyai iránt Pályásat új étkésxlet terresésére Csúcsforgalom o motorjavítóknél Tulajdonképpen a színes mokkáscsészék indítottak el utamon és egy régi beszélge­tés a Porcelángyár igazgató­jával, aki néhány évvel ez­előtt egyéb kereslet hiányá­val indokolta a régi típusú dísztárgyak gyártását és a korszerű formák csekély tér­hódítását. Azóta gyártják már a zsu­gormázas eozint. Bebizonyítot ták, hogy ebből az anyagból is lehet úi formájú dísztárgyakat készíteni. Minden új és újabb darabbal cáfolatot adtak ar­ra, hogy az öregek maguk­kal vinnék a pécsi eozin ké­szítésének titkát. Porcelán­ból is sok szép dísztárgy bi­zonyítja a gyár tehetséges ke­ramikusművészének, Török Jánosnak, és a feltörekvő fia­tal műszaki gárdának jó ké­pességeit. És az edények? Ezek kel köztudomásúan baj vám. De beszéljen inkább erről Lenkei György, aki négy éves diplomával a zsebében két hete kapta meg kinevezését a termelési osztály élére. valaki piacot keressen az új porcelánoknak. A Porcelángyár új figurá­it, vázáit, dísztálait Török Já­nos keramikusművész terve­zi. övé a „Kavicsos nő”, a vörös eozin „Muzsikus” és minden „nehezen” előállítható figura. — Terveit nekünk kell megvalósítanunk, s ez néha nagyon nehéz feladatot je­lent. Figurái stabilabbak, tömörebbek lehetnének. A por celán nehezen kezelhető anyag. Törékeny, égetés köz­ben elmozdul, lágyul, keresi egyensúlyi pontját. Van olyan figuránk, amelyet csak fejre állítva lehet égetni, ak­kor „húzza ki” magát, kü­lönben selejt lesz belőle. És ott vám a „Muzsikus”, egy 30 dekás figura, melynek tag­jait háromszor Olyan súlyú támasztékkal együtt tudunk csak égetni, másként eltor­zulna. Rettentő munkaigénye­sek ezek, S hogy miért nem tudunk több munkáskezet fog lálkoztaitni, — az külön prob­léma. A Porcelángyár edényeinél sok esetben talán nem is a A Porcelángyár Szegeden bem utatott új dísztárgyai — Vám néhány új formájú figuránk, mint a „Kavicsos nő”, a „Halásznadrágos leány” a „Muzsikus” és néhány vá­zánk, disztálunk, melyekre már büszkék vagyunk. Hogy úgy mondjam e területen győ zöfct az új, most már tudjuk, hogyan kell tovább fejleszte­ni. Közben elő is kerítenek né­hány modem formájú dísz­tárgyat. Valamennyi könnyed, kecses, vonaluk egyszerű, in­kább a színek dominálnak raj tűk. — Miért nincs belőlük több? Talán hihetetlen, de nehéz előállítani ezeket éppen ke­csességük, könnyed vonaluk miatt. Az egyetemen sok mindent egyszerűbbnek hit­tem, mert nem éreztem a for mái ódó porcelánban rejlő erők játékát, nem ismertem a sok gondot, mely egy-egy új figura előállításával jár. So­kan azt kérdezik tőlünk — joggal — hogy miért nem gyártunk újfajta tányérokat. Azt hiszem tapasztalható gyá­runkban e téren is korszerű­ségre való törekvés, de nehe­zen mozdulunk. Egy tányért megcsinálni hallatlanul ne­héz dolog. A megszokott for­rná júakat már húsz, harminc, esetleg száz esztendeje csinál­ják a gyárban. Azt hiszem a néhány évvel ezelőtt ígért modem étkészletből azért nem lett semmi, mert rossz volt a tányérok konstrukció­ja Azóta nem volt számot­tevő próbálkozás. Ezzel kap­csolatban azt is állíthatnánk, hogy ez a keresleten is múlik. Régi probléma. A kereske­delem szerint kevés bemu­tatásra érdemes új cikket gyárt az ipar. A gyárak sze­rint nincs kereslet az ilyenek iránt. — A tyúk—tojás vita! — hagyja helyben a fiatal mér­nök. — Végeredményben ne­künk is keresnünk kell a kap­csolatot a, fogyasztókkal. — Olyan bemutatóra gondolok, amilyen nemrég Szegeden zaj­lott le. De a bemutatókon lei­dül is szükség lenne rá, hogy formáknál kellene keresni az újat, mert néha — mint a most forgalomban levő mok­káscsészék sikere bizonyíték erre — a színek jó kombiná­ciója is modernné tehet va­lamit. Most azonban még formák,- színek tekintetében új törekvésekre lenne szükség. — Van is! — ‘bizonyítja Gáli Tibor, a gyár igazgatója, aki harmadiknak kapcsoló­dott a beszélgetésbe. — Bi­zonyítékként mindjárt itt van Várdeák Ildikó új mokkás készletének prototípusa, mely hez már csak a megfelelő fül­formát kell megtalálni. Ezen kívül azonban nincs bizonyíték. — Majd jönnek az újabb fiatalok — mondja az igaz­gató és hangjából komoly re­mény csendül. — Két, kitün­tetéssel végzett tervezőmű­vészt kapunk ősszel, akik Tö­rök János irányításával fog­nak dolgozni. Reméljük, hogy jól mutatkoznak be. Meglepő, hogy a gyár igaz­gatójának álláspontja a kor­szerű figurák, dísztárgyak és edények gyártásával kapcso­latban a korábbi évekhez ké­pest teljesen megváltozott. — — Es elmondja, hogy új la­kásba költöztek, kicserélték harminc esztendős bútoru­kat, s az új berendezéshez már sehogysem illett a sza- Ionnázó paraszt. A régi dísz­tárgyaikból mindössze egy Attila-serleget tartottak meg. — Azt hiszem ez mindent megmagyaráz. Talán azt is, hogy a minap Szegeden meg­rendezett kiállításon már én védtem meg hosszas vita után gyárunk korszerű termékeit, s legnagyobb pártolója ▼agyok az ízig-vérig modern Török Jánosnak és a többi fiatal­nak. Szóba kerül a kereskede­lem, melynek vezetői Gáli Ti­bor igazgató szerint ugyan­csak örvendetes és mélyreha­tó változáson mentek keresz­tül. Segítenek, hogy a gyár megtehesse a szükséges lépé­seket a vásárlókhoz és az íz­lés formálásával, az új párto­lásával közel hozza a komoly ipart a szigorú fogyasztóhoz. — A kereskedelem óriási ha tálam. Ha néhány évvel ez­előtt titokban örültünk an­nak, hogy a hagyományos cikkeket kérik tőlünk, most boldogok vagyunk, hogy se­gítenek bennünket új útjain­kon. Sokan szólnak elle­nünk, még többen mellettünk. De a kereskedelem igazolja törekvéseinket: a szegedi vi­ta után rengeteg megrende­lést kaptunk új dísztárgyak­ra. A gyáron belül nemrég pá­lyázatot hirdettek új étkészlet tervezésére. Reménykedhe­tünk tehát. Van olyan el­képzelés is, hogy a festőmű­hely művezetőjét mentesítik az apró-cseprő ügyek inté­zésétől és a korszerű dísz­tárgyak gyártásának fellen­dítése érdekében a jövőben tervező művészként foglalkoz­tatják. Keressünk még bizo­nyítékokat arra vonatkozóan, hogy valóban elindult-e a Pécsi Porcelángyár a helyes úton? Azt hisszük, felesleges. De ar­ra szükség van, hogy a keres­kedelem vezetőd kísérjék fi­gyelemmel a gyár lépéseit és állítsanak új meg új köve­telményeket a tervező mű­vészek és az ugyancsak új utakat kereső fiatal műsza­kiak elé. Harsány! Márta A Fémipari VáUalat Autó- és Motorjavitó részlegénél „tetőzik” a nyári motoros-idény: naponta 18—20 motorkerék­pár szervizét, illetve garanciális javítását végzik el, havonta 10—12 felújítással. Idehozzák szervizre az összes külföldi gyártmányú motorokat. Foto: Czakó Országos népmnvész- taláMszó Komlón Augusztus 18-án Budapestre érkeznek azok a népművészek, akik tíz esztendővel ezelőtt kapták meg a Népművészet Mestere címet. A tiszteletükre rendezett fogadást követően Pécsre utaznak, s itt a Városi Művelődési Ház gondoskodik fogadtatásukról. Ekkor nyílik meg a Városi Művelődési Ház­ban a megyei népi díszítőmű­vészeti kiállítás is, amelynek a találkozón résztvevő népművé­szek lesznek az első vendégei. Komlóra augusztus 19-én es­te érkeznek a népművészek. Tiszteletükre Baranyai színes szőttes címmel műsort rendez­nek, amelyben népi tánccso­portok és szólisták lépnek feL Másnap délelőtt meglátogat­ják az országos találkozó részt vevői a Népi Alkotások Házát, Itt találkoznak a bányász­együtteseknek és a művelődé­si ház művészeti csoportjai­nak tagjaival. Takarítsák be idejében a silókukoricát! Holdanként a legtöbb tápanyagot adja iVe engedjük túlérni! A termelőszövetkezetek mint egy 40 000 szarvasmarháinak biztosi tarnak nedvdús takar­mányt silózással. A júliusi ked vező csapadékos időjárás után általában jó termést ígérnek a silánövények: általában meg adják a 200 mázsás holdan­ként! zöldtermést, de nem lesz ritka olyan termelőszövetke­zet sem, ahol háromszáz má­zsát takarítanak be egy-egy holdról. Az idén a silókukorica és napraforgó siló már erősen visszaszorította a korábban szinte egyeduralkodó takar­mányrépát. A silókukorica Jól halad a munka T6 vagon gabona terven felöl Nagydobszán Rekordtermést ígér a cukorrépa Egy házas k ozáron Hajnaltól sötétedésig búg a cséplőgép a béri Űj Élet Ter­melőszövetkezetben. Saját cséplőcsapat szolgálja ki a gé­pet. A termelőszövetkezet el­nöke azt mondja, mióta kész­pénzben fizetnek, nincsen mun kaerőhiány, és a cséplés is meg szűnt „falumozgató” nagy tö­megmunka l^nni. Szívesen dol­gozott mindenki az aratásban, hiszen régen takarítottak már be ilyen szép termést. A Be- zoszfája szovjet búzafajta 20 mázsával, az olasz San Pasto- re 15 és fél, az őszi árpa pedig 20 mázsával fizetett holdan­ként. A jövő héten már leteszik a cséplés gondját, s még akkor is marad egy kis pihenőidő a do­hányszedés, meg a kertészeti árudömping lebonyolításáig. A 40 holdas kertészetben papri­kát, paradicsomot szednek, de az igazi szezon még egy-két hét múlva lesz csak. A tarló­szántással elkészültek, s a nyá­ri mélyszántást nyújtott mű­szakban végzik a gépek. • A nagydobszai Bűzakalász Termelőszövetkezetben nagyon iparkodni kell, ha az alkot­mány ünnepére be akarják a cséplést fejezni. Sok kalászos, volt', sok a csépelni való, 50 embert foglalkoztat naponta. Több mint 20 fogat szállítja a gabonát, és egy brigádot ál­landóan leköt a burgonyasze­dés is. A nagydobszaiak folya­matosan 17 vagon burgonyát szállítottak el az aratással egy­idősben. A zabaratásban és kévehor­dásban az asszonyok jelentik a legnagyobb segítséget, ők sze­dik a szántóföldi kertészetben a zöldbabot is. Éjjel nappal dolgoztak a gépek, s így alig találni szántatlan tarlót. A 90 holdnyi tarlóvetés jelentős ré­sze kikelt, az asszonyok már meg is kapálták a silókukori­cát. Bő termést takarítottak be az idén, a nagydobszai tsz-ben, s így 15—16 vagon kenyérgabo­nával többet értékesítenek majd a leszerződött mennyi­ségnél. * A kombájnok az utolsó táb­lában dolgoztak az egyházas- kozári termelőszövetkezetben, s az itt felszabaduló munka­erővel a napokban a második géppel is megkezdik a cséplést. Nagyon sok a munka, hiszen a magtisztítás mellett az ubor­kaszedést, szállításokat is el kellett végezni. 23 hold napraforgós keveré­ket már lesilóztak, és még na­gyon sok'szilázst szeretnének készíteni. Az őszi és tői ta­karmányszükségletet jóminő­ségű szilázs és másodvetésű csalamádé zöld etetésével kí­vánják biztosítani. Sok a munka, és fárasztó a j nagy meleg. Jogos kívánsága a határban dolgozó falu népének, ezt a környéket is lássák el jobbén- az illetékes szervek sörrel, üdítőitallal. ugyanis egységnyi területről kevesebb munkaráfordítással több tápértékét ad. Termesztése pedig a vetéstől a betakarításig teljesen gépe­síthető. — A takarmányrépa emészthető fehérje tartalma 0,4—0,6 százalék, a silókuko­ricáé 0,9—1,1, a takarmány- répa keményítő értéke mázsán ként 7, a silókukoricáé pedig 12—14 kilogramm. Ez pedig azt jelenti, hogy a silókuko­rica csaknem kétszer annyi tápanyagokat tartalmaz, mint a takarmányrépa. Ha például 200 mázsa silókukorica terem egy hold földön, akkor 28—30 mázsás keményítőértók hozam mai számolhatunk. Ez igen elő nyös, hisz a jó termésnek számítható ‘ 19—20 mázsás őszi árpa csak 15 mázsa keményí- tőértéket ad. Négy kiló szilázs egy kiló szemeskukoricának felel meg. Ha kétszáz mázsát számolva minden mázsa 8—10 forintba kerül, akkor is 32— 40 forintért állítottunk elő egy, mázsa szemeskukoricának meg felelő takarmányt. A silókukorica és a siló- napraforgó jelentősége mind­ezeken túlmenően azért is nagy, mert a kedvezőtlen téli és év eleji szárazság miatt a korai és évelő takarmányok nem fizettek jól. A szálasta­karmányok kiesését tehát a jó termést Ígérő silókukoricák­kal kell pótolni. A silókuko­rica a legtöbb helyen ma már olyan állapotban van, hogy a csőképződés megkezdődött, ami azt jelenti: el lehet kez­deni a silókukorica betakarí­tását. A csövesedés megindulása­kor helyes megkezdeni a si­lózást, így a rendelkezésre ál­ló gépkapacitást jobban ki le­het használni, a silózás előbb befejeződik és nem nyúlik be­le az őszi talajelőkészítésbe, vetésbe, betakarításba. A gyors betakarítás sikeréhez szüksé­ges az is, hogy a termelőszö­vetkezetek felhasználják az ál­ló silótöltőket is, mert ezekkel is lehet jól szecskázott szilázst készíteni, ezekkel is el lehet érni a 25—30 mázsás óránkénti teljesítményt. Igen fontos a silókombájnok folyamatos üzemeltetése. Nem szabad sajnálná a pénzt, ha arról van szó, hogy a mun­kához TEFU gépkocsikat is igénybe kell veraná. Ugyanis ezek a gépállomási díjazások­kal dolgoznak. Helyes a pót­kocsikat oldalmagasítóval el­látni, így egy-egy pótkocsi sokkal többet tud szállítani s jó, ha a lerakást meg tudják gyorsítani, mégpedig úgy. hogy a pótkocsira lehúzókat szerel* nek. A silózás sikere bizony sokszor a gyors és alapos műn kán múlik. Törekedjünk az olcsó meg­oldásokra. Valamikor siló tor­nyokat építettek. Ezek elavul­tak. Ma már a következő silók vannak használatban: az át­hajtás silók, a falközi silók es az ároksiló. Hibájuk ezeknek, hogy nehezen tisztíthatok, nagymennyiségű földet kell rá juk rakni. A palánksiló ennél lényegesen olcsóbb is, jobb Is. Az elmúlt években sok. ter­melőszövetkezetben silóztak két szalmakazal közé. Ez is jó, csak itt a víz elvezetéséről is kell gondoskodni. A legegy­szerűbb silózási mód, ami na­gyon jól bevált: a fold feletti lcazalsiló. Ez már jellegzetesen nagy­üzemi silótípus. Előnye: min­den előzetes építés nélkül bár­hol elkészíthető, ahol száraz a terület. A föld felszínére rakott kazflakban is igen jó szilázs készíthető, ha elegendő tömeget gyorsan raknak össze és megfelelően lenyomatnak. A szállító járművek a silóra rámehetnek, segíthetnek a .tip- rásbam is. A tipró traktor is bátran kijöhet a kazal szélére anélkül, hogy annak fala oldalt kihajolna. A traktorok telje­sítménye 30, az egy dolgozóra | jutó teljesítmény pedig 60 szá­zalékkal nő. Arra kell töre­kedni, hogy 80—100 szarvas- j marha szilázs-szükségletét egy | kazalba rakjuk. Ennyi állatnak I körülbelül 600—800 köbméte­res siló kazlat készítsünk. — Könnyű kiszámítaná, ha egv 30x8x3 méteres sálókazlat ké- ; szítunk, akkor ebben 720 köb­méter szilázst helyezhetünk el. A termelőszövetkezetek kézé ben van mintegy 8500 hold fő- vetésű silókukorica sors? zel sok mindent nyerhetnek, : de ha késlekednek, vesztenek * Szalai János \ A DEDASZ olajvizsgáló laboratóriumában Vass Rezső a transz­formátorok szigetelését és hűtését szolgáló olaj ellenállását méri. A más vállalatok által megrendelt mérésekkel együtt éoeate átlag 3000 olajminta vizsgálatát végzi el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom