Dunántúli Napló, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-05 / 182. szám

r ÍM2. AÜGTTSZTtra 5. NAPLÓ 3 A csúcsforgalom küszöbén Ä vállalatok felkészültek a nagy munkára — Meg kell gzervezni az éjszakai és vasárnapi rakodást Ha alkalmazzuk is ma még az éveken át szívesen használt jelzőt, az „őszi csúcsforgal­mat”, nem sokkal nagyobb ma már a jelentősége a „széncsa­ta” és a hozzá hasonlatos buz­dító, lelkesítő hangú megjelö­lések tartalmi mondanivalójá­nál. A széncsaták nagyon he­lyesen „egyenletes termelés­sé” szelídültek, s az őszi csúcs- forgalom sem jelentkezik olyan követelőzőén, mint évekkel előbb. S ha mégis úgy jelent­kezik, az maholnap már vész­csengő lesz, ami figyelmeztet — hibák vannak a szervezés, a tervszerűség körül. Kétség­telenül forgalomnövekedéssel járnak az őszi hónappk, hiszen a mezőgazdaság nagy szezonja is beleszól a vasút, az AKÖV, a Terményforgalmi Vállalat, a MÉK és egyéb szállítási, ke­reskedelmi vállalatok megszo­kott tempójába. S ha ezek a vállalatok gondosan és idejé­ben elkészítik szállítási, táro­lási, kooperálási terveiket, nem ragadnak benn a „startnál”. Vegyük sorba őket! A MÁV Pécsi Igazgatósága Az őszi forgalom zavarta­lan lebonyolítására elkészült már a részletes és minden problémára kiterjedő tervük. Tudományosan megalapozott szervezési, műszaki intézke­dések alapján kaptak helyet terveikben, amelyek elősegí­tik a meglévő technikai esz­közök, berendezések jó ki­használását, vasúti szállító, ill. átbocsátó képesség fokozását, a munkaerő gazdaságos felhasz­nálását, stb. Vagyis így vált és válik lehetővé, hogy külö­nösebb zökkenő nélkül telje­sítsék szállítási kötelezettségei két. Az áruszállítási teljesítmé­nyek alakulása azonban nem­csak a vasút technikai beren­dezéseinek kapacitásától, a vas­út szervezettségétől függ, ha­nem nagymértékben a vasút és a fuvaroztatók együttműködé sétől is. Vagyis nagy szerepet játszik a két fél közötti szer­vezési koordináció, az érdekek összehangolása. Az alábbiak­ban a vasút ezzel kapcsolatos kérését tolmácsoljuk a szállí­tó vállalatok vezetőihez. Mi­vel megkezdődött és állandó­an fokozódik a mezőgazdasági termelvények szállítása, köve­telményként állott elő az éjsza kai, illetve a munkaszünetes napi rakodások megoldása. Megállapították, hogy ezen a téren igen kismértékű javulás­ról beszélhetünk. Igen sok nagy fuvaroztató mellőzi az éjszakai rakodást, de még az AKÖV által elfuvarozott áru­kat sem fogadja. Ezzel nem­csak a vasútnak okoz nehézsé­get (kocsihiány-növeléssel), ha­nem az AKÖV-nek is. A mun­kaszüneti napokon pedig úgy­szólván teljes mértékben szü­netel a kirakás. Hogyan készül fel az AKÖV? Elsősorban felmérték a ren­delkezésükre álló kapacitást, illetve a fuvaroztatási igénye­ket. Ebből megállapították, hogy a. várható nagy forga­lom lebonyolítására minden lehetőségük megvan. Ezek sze­rint csak a fuvaroztató feleken múlik, hogy a rendelkezésük­re bocsátott gépkocsikat, maxi­málisan kihasználják. A me- T'-ei tanács közreműködésével •'ekezletet hívtak össze, ahol - nagyobb fuvaroztató válla­lok képviselői is jelen vol­tak s eligazítást kaptak a ka­pacitás helyes kihasználására. Az AKÖV idejében felké­szült arra is, hogy a mezőgaz­daság igényeit minden tekin­kielégítse. Ezért főként a lökésszerűen jelentkező siló- betakarítással kapcsolatos szál lítási feladatok megoldására, de más mezőgazdasági termel­vények szállítására is felké­szültek. Műszaki szolgálatuk is készenlétben várja a nagy­tó i*gelom. idejét. Eehetőséget teremtettek a tehergépkocsik éjszakai karbantartására, hogy a kora réggé® „bevetésnél” Bsaiasas fennakadás- ne történ­jék. Az alkatrész-felújítások fokozásával a cseredarabos ja­vításokat is megvalósítják. — Amennyiben a forgalmi szak- szolgálat szombati vagy ünne­pi napokon nagyobb fuvarozá­sokat szervez, ebben az eset­ben külön műszakokat rendel­nek el, hogy a menetközben meghibásodott gépkocsik javí­tása soronkívül megtörténhes­sen. Baranya megyei Tetményforgalmi Vállalat már az aratás megkezdése előtt a termés felbecsülése bir­tokában termelőszövetkezeten­ként megtárgyalta a felvásár­lásra kerülő termények átvé­telét. Ennek során a tsz-ekkel közösen meghatározták azt a gabona-, illetve terménymeny- nyiséget, amelyet közvetlenül a malmokba vagy a raktárakba szállítanak és eldöntötték an­nak a termény mennyiségnek a sorsát is, amelyet megyén kí­vüli szállításra a tsz vagonba rak; Az elhelyezésnél tekmtetbe vették: egy raktárhoz annyi tsz-t ütemezzenek be, hogy a szállításnál, az elhelyezésnél ne történjék torlódás. Mégis min­den igyekezetük ellenére a helyzeti adottságok folytán vannak olyan raktáraik is, amelybe 14—15 tsz is szállít. Ezeket a raktárakat már úgy készítették elő a felvásárlás­ra, hogy a lökésszerűen jelent­kező forgalom se okozzon fennakadást. Példa erre a pé­csi közraktáruk, ahol egy rak­tárba négy átvevőt állítottak be, vagy a vajszlói, ahol há­rom felvásárlójuk működik. A forgalom gyorsabb lebonyo­lítására a tizedes mérlegeken kívül hídmérlegelést is alkal­maznak. Dolgozóink részére túlóraátalányt állapítottak meg, amely lehetővé teszi a nyolc órán túli átvételt is. Ki- rendeltségük pedig a tsz-ek be­jelentései szerint kora reggel­től késő estig vasár- és ünnep­napokon is átveszi a tsz-ek gabonáit és biztosít]'ált. hogy átvételi korlátozások ne for­duljanak elő. Hasonló a hely­zet a malmok esetében is, amelyek hétköznap és ünnep­napokon is meghosszabbított munkaidővel veszik át a téte­leket. A MÁV-val kapcsolatos ko­operációra is idejében felké­szültek. A vállalat a megyén kívüli szállítások esetében a minisztérium által meghatá­rozott terminusokra tartozik vagonos küldeményeit lebo­nyolítani. E határidőkön be­lül azon igyekeznek, hogy a szállítások egyenletes leterhe­lést jelentsenek a MÁV ré­szére. A MÉK III. és IV. negyedévre beter­vezett burgonya-, zöldség-, gyümölcsszállításai a követke­zők: 757 vagon burgonyát, 807 vagon zöldségfélét, 278 vagon gyümölcsöt szállítanak, illet­ve vásárolnak fel a megyében. Vagyis összesen 2642 vagon mezőgazdasági termelvény áru forgalma bonyolódik le az év utolsó negyedeiben. A III. ne­gyedévi áruszállítást napi 45— 50, a IV. negyedévben napi 50—55 különböző kapacitású gépkocsival bonyolítják le, amire elsősorban az AKÖV vállalt garanciát. A vasúti szállítások a III. negyedévben 40, a IV. negyedévben 60 szá­zalékos vagon kapacitással tör­ténnek, amelyhez a MÁV biz­tosítja a feltételeket (— s. gy. —) Hétezer külföldi vendeget üdültél a SZOT a Balaton-parton A Balaton-part idegenfor­galma az utóbbi három é öen ugrásszerűen növekedett. A külföldi társakutazási irodák a motelek és a reprezentatív szállodák csaknem minden helyét előre kibérelték a fő szezonra. A három eisöosztá- lyú camping sátrait 15 ország­ból érkező kirándulók foglal­ták le. örvendetesen fejlődik a SZOT nemzetközi kapcsola­ta is. A Szaktanács Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatósá gának vendégeként az idén 10 500 külföldi vendég érke­zik hazánkba. A vendégek többsége — mintegy hétezer fő — a balatoni SZOT-üdülők- ben és műanyagházas campin- gekben is eltölt néhány na­pot. A Bratislava kriánduló- hajóval érkező háromezer cseh szlovák vendég Balatonfüred- re, Siófokra kap beutalót. Ba- latonföldváron jelenleg szovjet és német, Balatonlellén oszt­rák, Balatonbogláron pedig csehszlovák turisták üdülnek a SZOT vendégeként. A cseh­szlovák és a magyar szakszer­vezetek megállapodása alapján az idén már megkezdődött a balatoni—tátrai csereüdültetés. A bal atonbogiári SZOT-cam- pingben 160 csehszlovák be­utalt kap helyet. ■ ■ . A Barátság Kőolajvezeték magyor szakasza felkészült a szovjet kőolaj fogadására Több mint három hónapja, hogy elkészült a Szovjetuniót Csehszlovákiával, Lengyelor­szággal, a Német Demokra­tikus Köztársasággal, vala­mint hazánkkal összekötő Barátság Kőolajvezeték ma­gyarországi szakasza és jó ide­je annak is, hogy a magyar vezetékrészt összekapcsolták a csehszlovákiaival, amelyen ke­resztül a szovjet olaj majd hozzánk érkezik. Hónapokon keresztül szakadatlan nyomás­próbáknak vetették alá a ha­zai olajjal megtöltött cső­rendszert, kipróbálták továbbá az időközben teljesen befeje­zett szivattyúállomásokat és a kápolnásnyéki tartálytelepet, valamint töltőállomást is. Miután a próbáik nemrég si­keresen befejeződtek, a héten Budapesten sor került a ma­gyar szakaszt üzemeltető Kő- olajvezeték Vállalat és a cseh­szlovák vezeték részt kezelő Benzina Ropovod Vállalat kép­viselőinek megbeszélésére. A csehszlovák és a magyar szak­emberek megállapították, hogy mindkét fél teljesen felkészült a szovjet olaj fogadására, a csehszlovák oldalon levő szi­vattyúállomás készen várja, hogy megnyissák a „zöld utat” a Szovjetunióból Magyarország felé áramló olaj előtt. A ta­nácskozáson a csehszlovák és a magyar üzemeltetők részle­tesen megtárgyalták azt is, milyen ütemben, mekkora mennyiségben, milyen minősé­gi vizsgálati módszerrel továb­bítják, illetve veszik át a szov­jet olajat, s megállapodtak még számos kisebb-nagyobb technikai tennivalóban, ame­lyek a Barátság Kőolajveze­ték magyar szakaszának za­vartalan üzemviteléhez szűk-, ségesek. Eaekután előreláthatólag a nyáron vagy kora ősszel meg­indul a szovjet olaj a Barát­ság Kőolajvezetéken át Ma­gyarországra. Fiatalon kell a vesszőt hajlítani 99 A felnőttek többsé­ge nem hitte' komo­lyan, hogy a görcsö- nyi Falusi Ifjúsági Szövetkezet 10—12 éves kis tagjai meg­munkálják a tsz-től kapott 10 hold föl­det. Amikor aztán a fura kapás hadsereg lerohanta a babtáb­lát és minden gyo­mot kiirtott, megló- kapázta a földet a tsz-től kölcsönkapott fogattal, lassanként elismeréssé érett a szülők csodálkozása. Ugyan ki gondolta volna, hogy így ösz- szetartanak ezek a gyerekek, hiszen még negyedik elemista is van közöttük... Rostás Laci, a FISZ helyettes vezetője me sélte, hogy a 80 tag­ból egyse hiányzott, a kapáláskor. Eleinte gyakorlatlanok vol­tak, s bizony előfor­dult, hegy a föld he­lyett valakinek a lá­bába vágott a kapa, de azért a munkától egy se futamodott meg. Szégyen lett volna lemaradni, ami kor a kisebbek is helytálltak, meg az­tán ott kapált, ott dolgozott velük a gö'- csönyi általános isko­la igazgatója, az ifjú­sági szövetkezet szer­vezője és vezetője is. Ebben a kis közös­ségben nagyobb be­csülete van a munka­egységnek, mint né­melyik falu termelő- szövetkezetében, Aki elérte az idén a 20 munkaegységet, in­gyen nyaralásra uta­zik a Balaton mellé. Rostás Laci 25 mun­kaegységet teljesített s így zsebpénzt is kap majd a nyara­láshoz. A kisebbik Rostás fiú csak ötö­dikes, s mégis 23 munkaegységet je­gyeztek be neki. A többiekkel együtt tér mészetesev. ő is ott lesz a balatoni tábor­ban. Van miből utaz­ni, hiszen a bab olyan szép, hogy a MÉK már előleget is fize­tett érte, több ezer forintot. Rostás Imre, a gör- csönyi termelőszö­vetkezet brigádveze­tője szívesen kapcso­lódik a beszélgetés­be, örül, hogy a fiai ilyen jól érzik ma­gukat a közösségben, ilyen komolyan meg­szerették a murikat és összetartanak. — Két három éve mindig megkeresik maguknak n nyara­lás árát — mondja büszkén Rostás Imre, = Szeretem és egyet­értek azzal, ahogyan nevelik őket, aho­gyan szoktatják a munka becsületére, szeretetére. Jól mond ták az öregek, addig kell a vesszőt hajlí­tani amíg fiatal, amíg alakítható. Rostás Laci gim­náziumba megy az ősszel, és biztosan Pécsett sem vall szé­gyent kitűnő bizonyít ványával. Bár na­gyon örült a felvétel­nek, nehéz itthagyni a falut. — Én nem azért megyek el, mert fé­lek a munkától — mondja komolyan. — Tanulni szeretnék és akár tanár, akár me­zőgazdász leszek, szí­vesen jövök vissza, — Tanulni kell — mondja az édesapja is — hiszen úgy hallot­tam, külföldi orszá­gokban az egyszerű parasztemberek kö­pött is vem már aki egyetemet végzett. — Három éve még majd megszakadtunk a munkában, alig győz­tük elvégezni a mun- kát a közösben. Azóta még idősebbek let­tünk, s mégis rend­ben c hátér- mert. Gyermekek paradicsoma, Üj-31ecseka I já r» segítettek a gépek. Egyre kevesebb a ve­rejtékező munka, ért­hető, hogy a gyere­kek tanulni akarnák. Olyanokra van szük­ség, akik értik a gé­pek fortélyát, még azt is, hogyan lehet 35 mázsa búzát ter­melni holdanként. — Sok tanult emberre van szükség, de arra is, hogy minden em­ber megismerje egy­szer milyen érzés ve­rejtékezve keresni a kenyeret, mert akkor másként tekint a munkásemberre, job­ban becsüli a fillére­ket. A közös felelős­ség o munka, meg- komolyítja kicsit a gyerekeket. — Itthon is job­ban lehet azóta rá­juk. számítani. Na­gyobb a kitartás és az önbizalom ben­nük. Az idei munka ju­talma a nyaralás, — mégcsak ezután, kö­vetkezik, de a gyere­kek már gondolnak a jövő évre. Az őszi keresetből babszedés után elteszik a meg­maradt összeget, hogy a jövő nyáron az ideinél is rsefcb nyarat varázsoljanak jő munkájuk jutái­métól. mi Wm Sáfrány János, a III. kerületi tanács mb elnöke i'' '■ új játszóteret Csak egy „súlycsoportbeliek" játszhatnak a mérleghin án. öcsi, mint tanulóvezetö próbálkozik a kicsinyek bicikli­pályáján „Nagyűzem” a körhintánál Az áj pálya első gólja (Erb János képriportja. r 1 I I i

Next

/
Oldalképek
Tartalom