Dunántúli Napló, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-01 / 178. szám

lWi. AUGUSZTUS L n w Mi újság a szigetvári üzemekben ? ^Uborkaszezon^ a Konzervgyárban — Porelszívó berendezések exportra — iao új nő) cipőfazon az 1963-as kollekcióban Szigetvár a megye „legipa- osabb” községe. A neves és világszerte ismert cipők mel­lett egyre nagyobb híre lesz a Konzervgyéárnak és a Kisgép- gyártó Vállalatnak is. Egy kis „nyári” tudósításra kerestük fel ez alkalommal a három is­mert szigetvári üzemet. Első utunk a Konzervgyárba veze­tett. Konzervgyár A gyár vezetői elégedettek időjárással, nem is moesta- val, hanem azzal, ami már - múlt; a szokatlan késői fa­sszal. A normális viszonyok jzött júniusban, végzett mun- Iát ezaen az évben júliusban I ellett elvégezni, ami íélborí- otta a tervezett munkamene­tét. Ez talán nem is lett vol­na akkora probléma, mint az, hogy a meggyből és sárgaba­rackból a várt termés elmaradt így nem is tudták teljesíteni az előirányzott tervet. A zöldbor­só feldolgozásában sokat se­gített a gyár két üzemibehelye- zett cséplőgépe, de természe­tesen a kiesett termést még azzal sem lehetett pótolni. Zöldborsóból a tervezett ÍOO vagon helyett 102 vagonnal dől gozott fel a gyár, viszont meggyből 15 vagon befőttet kel lett volna eltenni, de ehelyett csak fél vagonra futotta; A meggyet, illetve az itt keletkezett kiesést körtéből akarják pótolni, amelyből bő termés Ígérkezik. A külkeres­kedelmi szervek is beleegyez­tek, hogy meggy helyett körte­befőtt „utazik” a külföldi or­szágokba. Egyébként most kez­dődik az igazi főszezon, szál­lítják a sárgabarackot (amely­ből ugyancsak kevesebb lesz a tervezettnél), az őszibarackot és az uborkát. Hamarosan üzembe lép a Szigetvári Konzervgyár „kihe­lyezett” üzemrésze, a pécsvá- radi paprikafeldolgozó .telep. A pécsváradi, üzemegységben a környéken termelt paprikát erezik ki és készítik elő „za- kuszának”. s majd őszre kerül a paprika hüvelyébe a külön­féle zöldség töltelék. A Szigetvári Konzervgyár­ban az idén már sokat segí­tett a félautomata zöldborsó­feldolgozó vonal, amely a kézi­munka jelentős részét kiküszö­bölte. S még valamit az épít­kezésekről is: október végére készen lesz a gyár műszaki dolgozói részére épülő 12 la­kásos modern lakóház, s ősz­re megkezdődik egy új üzemi raktár építése. Kisgépgyártó Vállalat A vállalat „slágere” az egye­di cipőipari porelszívóberende­zés, amelyet az országban ki­zárólag a szigetváriak készíte­nek. Ezt a konstrukciót a Mű­szaki Egyetem áramlástani tan székének munkatársai vizsgál­ták felül, formáját pedig a Formatervező Intézet készítet­te. Ilyen porelszívókat ezideig külföldről hoztunk be, ezentúl hazai gyártással biztosíthatjuk a szükségleteket, sőt — bár mégcsak előzetes a tárgyalás — hamarosan exportra is gyár tűrik belőle. A KIPELLA nem­régiben bemutatta a porelszí­vó prototípusát a bukaresti ipari vásáron, ahol igen nagy érdeklődéssel szemlélték a kül földi vállalatok képviselői és körülbelül 2—300 darabra vár­ható megrendelés. A magyar gyártmány mintegy 20—25 szá zalékkal hatásosabb a külföl­dinél, s formája sokkal tetsze­tősebb. A szigetvári vállalat eb ben az évben 140 darabot gyárt a hazai cipőgyáraknak és fa­ipari vállalatoknak. A Kisgépgyártó Vállalat hír­lapárusító pavilonokat is ké­szít — összesen 15-öt — az Idegenforgalmi Vállalatnak. A megnövekedett feladatokhoz a vállalat gépi berendezései ez évben is tovább szaporodnak. Nemrégiben vásároltak egy egyetemes lemezvágógépet, egy pontossági köszörűgépet, egy ponthegesztőgépet és egy táblaollót. A Szigetvári Kisgépgyártó Vállalat ettől függetlenül a lakossági szolgáltatást nem hanyagolja éh Autó-, motor- és vízvezetékszerelő részlegeket állítanak fel Sellyén, Szentlő- rincen és Harkányban. A ki­sebb községek ellátását úgy oldják meg, hogy a javításra váró dolgokat beszállítják a vállalat székhelyére és ott zá­ros határidőn belül elkészítik a javítást és visszaszállítják a meg rendelőhöz Cipőgyár örömmel tudósítunk a Cipő­gyárból, mert ez év második negyedéve a .,változások idő­szaka’’ volt a gyár életében. Ezt kizárólag adatokkal lehet illusztrálni: a második negyed­évben 109 ezer 400 pár cipőt írt elő a terv a dolgozók 127 ezer párat készítettek. A mi­nőség körülbelül 10 százalék­kal jobb volt, mint első ne­gyedben. Az export kötelezett­ség teljesítése is szépen ala­kul, amíg az első negyedév­ben komoly lemaradás volt, addig a második negyedévben előírt 85 ezer pár exportcipő helyett 93 ezer 650 párat készí­tettek eh A termelékenység is szépen alakult: 1,5 száza­lékkal volt jobb, mint az elő­irányzat. ' A cipőgyárban most törté­nik a végleges teohnolóigai sor rend kialakítása. Építik az új kikészítő futószalagot és a csá- kozóüzemrészben az új előké­szítő pályát. E munkákat sa­ját rezsiben végzik él, s ered­ményéképpen a termelékeny­ség emelkedését és a minőség javulását várják. A gyárban még ebben az évben mintegy 1 millió 200 ezer forint érté­kű gépi berendezéséket állíta­nak a termelésbe, s jövőre a gépékre fordított beruházások összege 2 millió forint lesz. Végezetül még a cipőgyár termeléséről csak annyit, hogy ebben az évben 70 különböző fazonú női cipőt gyártanak, s már készen van az 1963-as kollekció, amely 120 fazont kí­nál a vásárlóközönségnek, il­letve a külkereskedelmi szer­vek képviselőinek. (G. I.) Befejezés előtt az úi mecseki tuústaszálló Foto: Erb Baranya megye háromszáz­huszonhat helységéből három­száztizenötben a földműves­szövetkezetekre hárul a la­kosság áruellátása, a háztáji gazdaságokból származó zöld­ség- és gyümölcsfélék felvá­sárlása. Az ezzel kapcsola­tos feladatokat 1958-ig nyolc­vannégy körzeti földműves- szövetkezet látta el. Egy-egy szövetkezet működése 3—4 községre terjedt ki. A községek alacsony lélekszáma, az ebből természetszerűen adódó kis áruforgalom, a rossz szállítási lehetőségek, s az ezzel együtt­járó magas költségek követ­keztében a földművesszövetke­Nem arat már idegen a hetvehelyi határban Jól fizet a hízómarba — Legelők az erdőszélekeo A kirándulók megcsodálják az erdőkoronás hegyvidéket, a meredek domboldalakat, amely valóban festői látványt nyújt. — Szép-szép — mondjak Het- vehely, Okorvölgy, Karáeodfa, és Katalin lakói —, de próbál­nák csak meg ezt a határt megművelni. Esőzéskor a lezú­duló víz a termőtalaj nagy ré­szét elhordja, s ezen a környé­ken bizony még szükség van a kézikaszára, mert a kombájn nem tud megbirkózni a dom­bokkal. Van olyan föld, ame­lyiket 15 éve nem trágyáztak, hiszen a karcodfai és katalini udvarokban 6—8 éves trágya is akad. A gyenge talajon termő árpatáblákon gyakori vendég a szarvas és a vaddisznó, s így érthető , hogy a hetvehelyi Egyetértés Termelőszövetke­zetben a tízmázsás árpatsrmést sem érik el holdanként — A becslések szerint, mivel a cséplés csak most folyik, előre­láthatólag 8 mázsát ad átlago­san a búza is. A pícsi járás term at ’-alive1 kereteiben aratnak a kozármislcnyi gépállomás kombájnjai. A Peiőti-brigád a Mrdi Béka Völgye Tsz 'őszi árpáját aratta le, ahol 10 mázsa volt az átlagtermés. — Gyón munkájuk eredményákám már az eső előtt magtárba került tick búzája M ______ a ftir« Tavaly 30 forintot terveztek munkaegységenként, de csak 15 forintot értek el. Igaz, adós­ságot is kellett fizetni, azon­ban főként a rossz munkafe­gyelem miatt estek el a leg­nagyobb összegtől. Hetvehely 600 lakosából mindössze 19 tsz-tag, a többiek a vasútra meg az erdőbe járnak dolgoz­ni. Tavaly még a tagok is vo­nakodtak a munkától, s mivel nem segítettek a családtagok sem, idegenekkel kellett learat- tatni, elcsépeltetni a búzát. Szabó István, a termelőszö­vetkezet elnöke elmondotta, hogy az idén már minden ga­bonát maguk aratnak a tsz-ta- gok, nagyrészt kévekötő a. ató- géppel, és kézzel is, ahol kell. A gépkiszolgálásnál, kévehor­dásnál állandóan 30—40 em­ber foglalatoskodik, s az asz- szonyok sajnos kicsit megkésve most fejezik be a második ka­pálásokat. Árpából és búzából valamennyivel'kevesebbet vár­nak a tervezettnél, és a terve­zett 12 mázsa májusi morzsolt kukoricatermést is nehezen tudják túlteljesíteni. Az állat- tenyésztés azonban szépen fej­lődik, azt remélik, behozza a növénytermesztési kieséseket. Bár a tavalyi idegen aratás­ból már okult a falu, az adato­kat azonban még mindig ide­gen munkaerő gondozza, mert a tagok nem vállalták az adan­dó lekötöttséget. A tsz-vezető- ség úgy határozott, akár a ta­gokkal, akár idegen segítség­gel, de teljesíteni kell az ál­lattenyésztési tervet. Míg a ház tájiban gondozott közös tehe­nek csak egy-, másfél liter tejet adtak naponta, mióta összevon­ták a szarvasmarhaállományt, a tehenek fejésátlaga 8 és fél literre növekedett. Az új tehe­nész, Sülé István azt mondja, ha kezéhez szoknak az áilatok és kicsit erősebben takanná- nyoznak, rövidesen elérik a 8—9 Uteres fejési átlagot. Hízómarhákból 90 darabot szeretnének az idén értékesíte­ni, és úgy számítják, jól fizet majd a tervezett 50 pecsenye­bárány eladása is. Amíg a ta­gok gondozták a háztájiban az állatokat, túl sok takarmány fogyott, mégse fejlődtek a jó­szágok. Most az idegen gondo­zók nem hordják el a közös vagyont, de — 2000 forintot is megkeresnek és a teljesített munkaegység 40 százalékának értékében terményt is kapnak. A tsz-tagok most gondolkozhat nak azon, miért nem dolgoz­nak ők, miért engedik kd a pénzt a faluból; A növénytermesztésben itt nincsenek olyan nagy távlatok mint a gazdagabb talajon, de szerves- és műtrágyával, meg­felelő talajmunkával itt is emelni lehet a termésátlagokat. A közeli állami gazdaságban ugyanis, ugyanilyen adottsá­gok mellett, ugyanilyen talajon búzából 16, árpából 18 mázsás átlagtermést is elértek. Főként az állattenyésztés fejlesztésé­nek van nagy jelentősége eb­ben a tsz-ben. A jelen­legi háromszázas juhállományt 30Ó0-re szeretnék növelni, hi­szen a legelőkön olcsón megél a birka. A vadkár csökkenté­sére az erdőszéleket füvesítik, leigelő&ítdk, amely ugyancsak alkalmas lesz a legeltetésre. — Első lépésiként 60 hold szarvas kerepet, fehér és vörösherét vetettek, s jövőre újabb 100 hold szarvaskerep kerül az er­dő melletti táblákra. Itt nem tudnak olyan nagy kárt tenni a vadak, mint a kukoricában. A termelőszövetkezet elnöke azt mondja, ez az év a fordu­lat éve volt ebben a termelő- szövetkezetben, amikor meg­változott a tagság munkához való viszonya. A nehéz körül­mények ellenére már most biztosítottnak látszik a reáli­san tervezett 24 forintos mun­kaegység. bWM­zetek többsége veszteséggíl működött A gazdasági körülmények és a mezőgazdaságban az el­múlt években végbement tör­ténelmi változások késztet­ték a megye szövetkezeti ve­zetőit arra, hogy a korábbinál több községre kiterjedő kör- zeti földművesszövetkezeteket hozzanak létre. A szövetkeze­tek egyesítése az elmúlt évek során ment végbe, s gyakorla­tilag az erre az évre kiala­kított 33 körzeti földműves­szövetkezet kialakulásával be is fejeződött. Az egyesítések óta általános színvonalemelkedés követke­zett be. A nagyobb gazdasági egységeket alkotó földműves­szövetkezetekben megszilár­dult a társadalmi és a hivatali vezetés. A szövetkezeti tagok bizalmát élvező igazgatóság; tagok szakértelmük, tapasz­talatuk révén tényleges ve­zetői szövetkezetüknek. Több­ségében sikerült a vezető be­osztásokba szakképzett em­bereket állítani, s így bizto­sított a több tízmilliós for­galmat lebonyolító szövetke­zetek jó irányítása. A na­gyobb szövetkezetek célszerűb­ben tudják a rendelkezésükre álló beruházási kereteket hasz nosítani, s így könnyebben ki­alakítható a vásárlók igényei­hez igazodó szaküzlethálózat, örvendetes, hogy a körzeti székhelyek, melyeket csaknem kivétel nélkül alapos mérle­gelés után jelöltek ki — ilyen például Szigetvár, Mozsgó, Somogyapáti a szigetvári já­rásban — fejlesztése mellett is jut erő a kis községek több ségében eddig elhanyagolt bolt jainak, italboltjainak rendbe­tételére, sőt újak építésére is. A korábbi években a kis szö­vetkezetek erre anyagiak hiá­nyában nem fordítottak kellő gondot. A másik nagy pozitívuma az egyesítésnek a pénzügyi és gazdálkodási fegyelem megszi­lárdulása. A korábbinál jobb lehetőségek nyílnak a helyes készletgazdálkodáshoz. A kis vegyesboltokból kivonták a nagyértékű, ritkán keresett, tartós fogyasztási cikkeket, ugyanakkor szélesítették a napi cikkek választékát. A szakszerű ellenérzés eredmé­nyeként csökkentek az árurom lások, a leltárhiányok, kedve­zőbbek a lehetőségek a szö­vetkezeti vagyon gyarapításá­ra és védelmére. Az egyesítő­sek révén az igazgatási lét­számban számottevő megtaka­rítást sikerült elérni. Hiba volna azonban a föld­művesszövetkezetek egyesíté­sének csak az előnyeire rá­mutatni, s megfeledkezni z egyesüléssel együtt járó, de be­lőle nem szükségszerűen kö­vetkező, és éppen ezért kikü­szöbölhető hiányosságokról. Ezek közül talán a legfonto­sabb az, hogy a sok esetben 10—15 vagy ennél is több köz­séget magábafoglaló földmű­vesszövetkezetekben háttérbe szorult a a tömegszervezeti jelleg. A vezetők egy kissé megfeled­keztek arról, hogy egy-egy fel­adat megoldásában milyen ha­talmas erő a szövetkezeti tag­ság, mely a megyét tekintve mintegy 55 ezer főt jelent. — Azok az elismerő szavak, ame­lyek a párt és a tanács vezetői részéről a földmű vesszővé tke- zetek eddig végzett ezirányú munkájával kapcsolatosan el­hangzottak, arra kötelezik az új nagy szövetkezetek vezető­ségeit, hogy jobban támasz­kodjanak a minden faluban megtalálható, aktív, a szövet­kezetért dolgozni kész tagos ezreire. Életre kell kelteni és működtetni kell a körzeti szö­vetkezetek helyi szervezeteinél megválasztott vezetőségeken mert ezek biztosíthatják a ta­gok és a vezetők eleven, min­dennapos kapcsolatát Az újonnan kialakult szer­vezet alapvető gazdasági fo­gyatékossága, hogy a földmű­vesszövetkezetek nem fordíta­nak kellő figyelmet a háztá­jiból származó mezőgazdasági termékfeleslegek — elsősorban a tojás, baromfi, zöldség és gyümölcs — kis tételeinek felvásárlására. Emiatt sott áru megy veszendőbe, pedig arra Pécs és a megye más va­rosainak ellátása szempont­jából nagy szükség van. A földművesszövetkezetek egyesítésére, a helyi adottsá­gok figyelembevételével or­szágosan az elkövetkezendő nó napokban kerül sor. A Baranya megyei tapasztalatok hasznos segítséget nyújtanak majd ehhez a munkához, s or­szágosan is sikerül gazdasá­gilag erős, szövetkezeti mód­szerekkel dolgozó és a fala megváltozott arculatához hűen igazodó földművesszövetke­zeteket kialakítani. BÖLE DEZSŐ Javul a dohányáru-ellátás Az utóbbi időben panaszok hangzottak el, hogy időnként nem kapható a dohányboltok­ban Club pipadohány s nem zavartalan az ellátás más ci­garetta és pipadohányokból sem. Ezzel kapcsolatban az Élelmezésügyi Minisztérium Dohányipari Igazgatóságán tá­jékoztatásul elmondták, hogy a második negyedévi á »meneti ellátási zavarok a rendelég és a termelés növelésével meg­szűntek. Az év eleje óta -.ö\ e- kedett a kereslet a cigaretta- papír és a cigarettahüveiy iránt — Az Ozalid Vállalat ebben az időszakban más gyárnak adta át a cigarettapapír-gyártást az átszervezés kisebb termeiéi kiesést okozott. A harmadik- negyedévben azonban már megfelelő mennyiségű ciga^.- tapapir készül. * Gazdaságilag erős fiidművesszovetkeze!ek Felére csökkent a körzeti fmsz-ek száma — Megszilárdult a pénzügyi fegyelem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom