Dunántúli Napló, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-26 / 199. szám
1962. AUGUSZTUS 26. ftíAPLÖ 7 Az emberi szolidaritás szolgálata Egy tanácsi végnehajtó bizottsági ülésnek a cigányok javát szolgáló döntései nyomán, mint a pécsi cigánybizottság elnöke, nem pusztán e tisztemből kifolyólag, hanem legelemibb emberi meggyőződésemből is a Dunántúli Naplóban egy közleményt írtam. Közöltem a végrehajtó bizottság határozatait, ugyanakkor felhívtam a cigányság figyelmét mindarra, ami jelenlegi helyzetük felszámolását elősegíti. Erre a cikkre Kaposvárról (pecsét szerint pályaudvari levélszekrénybe, tehát pécsi utastól bedobva) augusztus 15-én gépírásos névtelen levél érkezett. A levélnék a cigányokkal kapcsolatos szövege így hangzik: „Mély megütközéssel most mutatta egyik ismerősöm a Dunántúli Naplóban a cigányok érdekében írott cikkét. Hát mond ja, nem sül le arcáról a bőr, hogy magyar ember létére, legalábbis annak tartották, ilyeneket írjon!? Éppen maga, aki ezzel foglalkozik, tudhatja legjobban, hogy minő mérhetetlen veszedelmet jelent a cigányság. Erre nem gondolt, vagy gondolt, de ..! Ha már a fajával nem törődik. legalább gondoljon gyerekei, unokái jövőjére, akiket éppen úgy fenyeget ez a veszély, mint mindnyájunkat! Mondja, tud még ezek után tükörbe nézni?! És mi haszna van ebből? Szégyelje magát, szégyeljeü!” Kedves ismeretlen, tehát az ön törvénye szerint arcomról le kell sülnie a bőrnek, mert a ma is törhetetlen állásfoglalásomat abban összegeztem hatóságainkkal és minden tisztességes emberrel együtt, hogy a cigány éppen olyan ember, mint a földön élő többi hatszáz emberfajta; hogy cigánynak putri.. helyett házban kell laknia, a cigánygyermekeknek ágyat kell biztosítani, hogy a cigány szellemi és fizikai lehetőségeit be kell építenünk az alkotó munkába. Azt a cikket a cigányság védelmében, embertársaim emberségéhez írtam. Az embertelenség válaszolt. Toliamat akkor a nem régen elhunyt Rácz Aladár cigány barátom keze, a Zeneművészeti Főiskola professzoráé vezette, akit Európa szakkörei tiszteltek és irigyeltek tőlünk, és aki egyszer azt kérdezte tőlem, hogy melyik volt édesanyám kedvenc nótája, mert abból cimbalomváltozatot készít. Mégis meg kell vallanom valamit, amit azonban nem a névtelen levélíró felé címezek, mert ezt ő már nem tudja megérteni. Az első világháború vége felé a lugosi tűzértiszti iskolában tanultunk. Akkor csapott le Európára a spanyoljárvány húszmillió halottal. A dans macabre, a Haláltánc ott lejtett minden küszöbön. Egyetlen ember maradt akkor mellettem, a cigány tisztiszolgám. Az ágyam előtti szőnyegen feküdt éjszakákon át, s nem törődve a ragály veszélyével töltötte számba az orvosságot akkor is, amikor jóval túl a negyven fokon mitsem tudtam a világról. Én meggyógyultam A cigány beteg lett. Szótlan panasz nélkül halt meg. Fejfáia eltörölhetetűen parancs, haláltól sem érinthető törvény felkiáltó jele lett számomra. Ember nem élhet oly hosszú életet, mely időt adhatna a törlesztésre. De mi nem törleszteni akarunk. A már elkorhadt luíosi fejfa lététől függetlenül szolgáljuk az emberi szolidaritás nagyszerű gondolatát Rácz Aladár művészetével érzésekben, mi betűkkel ég szavakkal, erkölcsi fogalmakban. Dr. Vörös Márton Hol épüljön nx új pécsi múzeum ? A városrendezésnél a múzeumokra is gondolni kell — Átalakítás vagy új épület ? Nagy érdeklődéssel olvastam a pécsi múzeummal foglalkozó cikkeket, amelyek nem régen a Dunántúli Naplóban láttak napvilágot. A pécsi ember méltán büszke a Janus Pannonius Múzeum gazdag gyűjteményére, de arra már nem lehetünk büszkék, hogy ez a felbecsülhetetlen értékű anyag mikén! tárul az érdeklődők elé. Múzeumunk a város területén elszórt olyan négy épületben talált hajlékot, melyek nem múzeum céljára épültek és ennek következtében nem is alkalmasak erre a célra. A rendelkezésre álló termek szűk méretei miatt az anyagnak csak egy kis hányada állítható ki, a nagyobb rész pedig a raktárakban zsúfolódik össze. Ez az áldatlan állapot érthetően egyre gyakrabban és egyre sürgetőbben hozza felszínre azt a gondolatot, hogy városunk nagyarányú fejlődésével lépést tartva és a muzeális tárgyak folytonos szaporodásával is számolva, olyan modem és a szakszerűség minden követelményének megfelelő múzeum-palota emeltessék, mely Pécsnek díszére válik és alkalmas lesz a hatalmas értékű gyűjtemény impozáns elhelyezésére. Egy nagyméretű múzeumi palota létesítése nem kis anya gi áldozatot igényel, akár meg lévő építmények átalakításával, akár új épület létesítésével valósul meg. Ilyen nagyfontosságú kultúrpalotát csak rövid átmeneti időre emelni nem lehet, éppen ezért igen alaposan megfontolandó, hogy az új múzeum-épület, amelyben valamennyi osztály, tehát a teljes múzeum elhelyezést nyer és amelynek beláthatatlan időkig alkalmasnak kell lennie múzeumi célokra, hol, minő formában és méretben jöhet létre. Tudomásom van arról, hogy a múzeumi osztályok egy épületbe való összevonásának, •szakszerű múzeumépület létesí tésének kérdése az illetékes szerveket is foglalkoztatja. Hal lottam olyan elgondolásról, hogy a Kulich utcai ▼olt megyeház nagy épületét kapná meg a múzeum, s a szükséges átalakí tások után ebben a műemléknek nyilvántartott építményben nyerne otthont. Csábító ei képzelés, de hibája az, hogy ez az épület kissé kiesik az idegenforgalom útjából, az átalakítás költségei pedig előreláthatóan igen magasra rúgná nak. Szimpatikusabb ennél az az elgondolás, hogy teljesen új építményként a Székesegyház szomszédságában, a mai Rózsakért és a vele szomszédos néhány kisebb ház helyén jöjjön létre a múzeum. A pompás környezet, a könnyű meg közelíthetőség egyaránt indokolttá teszi a tervvel való foglalkozást. Figyelembe véve az évszázados fejlődési lehetőségeket, szerintem az említetteknél jobb megoldás is kínálkozik, mégpedig a Szt István téren, mely gazdag műemlékeivel két ségtelenül városunk egyik leg- reprezentánsabb területe. Ez a tér mindenképpen legalkal masabbnak látszik arra, hogy a múzeumnak helyet adjon. Ezen a téren áll a Borforgalmi Vállalat (volt Littke-pezsgő- gyár) nagyméretű földszintes épülete. Ez az üzemi, ipari feladatokat szolgáló vállalati telephely természetszerűleg nem tud beleilleszkedni a klasszikus környezetbe, rontja a tér összhatását, a telephely bejárata előtt zajló teherfogalom, boroshordók ki- és berakása élesen ütközik azzal a kívánatos harmóniával, amelynek az egész teret jellemeznie kell A vállalat a maga központi disz- szonáns képével mindenképpen elkívánkozik ebből a nagy szerű ünnepi környezetből. Véleményem szerint a Borforgalmi Vállalat által elfoglalt terület a legalkalmasabb arra, hogy itt helyet találjon impozáns külsővel és a térhatást is feltétlenül emelő belei lleszkedéssel a múzeum új palotája. Bizonyos, hogy ennek a gondolatnak sok ellenzője akad — ma! Mert felvetődik a kérdés, hogy hova kerüljön akkor a Borforgalmi Vállalat, hiszen rengeteg pénzbe kerül egy új vállalat telepítése. A vállalatnak természetesen új épület kell az elköltözés esetén. De nem a város szívében kell elhelyezni, hanem jellegének megfelelő peremrészen, ahol a felállítandó új építmény bizonyára sokkal nagyobb és sokkal célszerűbb lesz a mostaninál és magába foglalhatja azokat a raktárhelyiségeket is, melyeket a város különböző pontjain bérel a vállalat; A múzeum palotájának alkalmas helyen, a valószínűleg évszázadokig végleges helyen való felépítése kétségtelenül igen nagy árat követel. Ezt az áldozatot azonban meg kell hoznunk, ha arról van szó, hogy a Janus Pannonius Múzeum olyan díszes környezetben és olyan pompás palotában találjon hajlékot, fel nem mérhető értékű kincseivel, amely palota méltó városunkhoz és a múzeumhoz is. Vecsey Ferenc Hetvenkilenc lakás emeletráépítéssel Két szükséglabás*ház épül a Ledinán A Baranya megye' Tervező Iroda egyre több pécsi munkát tervez. Eötvös Gusztáv, Gettó József, Kovács Antal és Navratil Géza, Tepes Géza, az iroda építészei széleskörű emeletráépítési programot dolgoztak ki. A mintegy 15 millió forintos program végrehajtása 19 új lakást jelent a városnak. Emeletráépítésre kerül sor a Szabadság és Majláth utca sarkán, ahol a földszintes épület két új emelete', kap, emeletenként 12, nagyobbrészt két szobás lakással. Az emeletráépítéssel egyidőben korszerűsítve lesznek a földszinti lakások is. A Kossuth Lajos utca 60- ban, a Borostyán étterem közelében fekvő földszintes épüTizenkilenc aranyérem Baranyai sikerek a nemzetközi borversenyen Bödö János, ■ Mecsekvidékl Állami Pincegazdaság borászati osztályvezetője minden évben tagja a hazai és nemzetközi borversenyek zsűrijének. A mostani nemzetközi borversenyen ő ellenőrizte és egyez tette a borokat és csak 0 tudja, kinek a borát kóstolja Tegnap véget ért Budapesten a nemzetközi borverseny, összesen 956 fajta bort bíráltak el, 329 aranyérmet, 488 ezüstérmet, 103 bronzérmet, oklevelet ítéltek oda, 24 bormintát pedig kizártak. A Baranya megyeiek eredményed: a Siklós—Villányi Állami Gazdaság 11 borral indult, ebből 3 arany- és 8 ezüstérmet nyert. A Mecsekvidéki Állami Pincegazdaság 28 borral indult, 13 arany-, 12 ezüst-, 2 bronzérmet és egy oklevelet nyert. A Szőlészeti Kutatóintézet pécsi telepe 2 borral indult, mind a kettő aranyérmes. A villányi Új Élet Tsz két borral indult, 1 arany- és 1 ezüstérmet nyert. A villánykövesdi Új Élet Tsz 1 borral indult, aranyérmet nyert. Kordé Mihály egyéni termelő (Nagytótíalu) 1 fajta borral indult, mely í bronzérmet nyert. let egy emeletet kap, három új lakással. A földszintes lakások itt is korszerűsítve lesznek. Az épület kapuját úgy képezik ki, hogy az új helyre kerülő piac Kossuth Lajos utcai bejárata lehessen majd. A Kalinin úton, a pálosok temploma közelében négylakásos épület létesül, két és félszobás lakásokkal. Az épületet a legkorszerűbb elvek alapján építik fel, figyelembe véve a terep sajátos adottságait. A Buzási Ábel út és a Jurisicn Miklós utca sarkán a DÉDÁS2 részére 16 lakásos kockaház épül, három emelettel. A legnagyobb szabású emeletráépítésnek a Bem utca 3. alatti, a Bem utca és a Kossuth tér sarkán lévő épti let emeletráépítése Ígérkezik. .Az egyemeletes épület négy- emeletes lesz, emeletenként 8 lakással. A legfelső szint tetőterasszal lesz ellátva, a homlokzatot nagy ablakfelületek és erkélyek teszik tetszetőssé és látványossá. A földszinti résznél három méter széles árkádrészt képeznek ki, az árkádok korszerű üzletekhez vezetnek. A fenti, összesen 79 lakást jelentő emeletráépítés terveinek egy része már elkészült, a többin még dolgoznak a tervezőmérnökök. A jelzett munkák kivitelezéséhez helyenként még az !dén hozzákezdenek, a legtöbb helyen azonban a jövő évben kezdik meg és fejezik be az építkezést. Mindemellett a Baranya megyei Tervező Irodát bízták meg a Pécsi Porcelángyár mögött elterülő Ledinán felépülő két szükséglakásház megtervezésével. Erre a két, egyenként 18 lakásos épületre főként a szanálások, tehát az elavult házak lebontása, illetve az emeletráépítések miatt lesz szükség. A szanálás vagy emeletráépítés miatt ideiglenesen lakhatatlanná vált lakásokból egy időre ide költöztetik az embereket. A szükséglakások — a nevüktől eltérően — korszerűek és kényelmesek lesznek. A tervezők egyébként arra törekszenek, hogy a szükséglakásokból a későbbiek folyamán normál -lakásokat lehessen kialakítani, aránylag csekély beruházással. A két szükséglakásház felépítése nagyon sürgős, a városi tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülése is siettette. Ezért úgy tervezik, hogy még az idén hozzáfognak a két ház építéséhez. Augusztus 29-én van a mohácsi csata emléknapja. Mohács már a múlt század második negyedében elhatározta, hogy a Csele-patak mentén, ahol II. Lajos király életét vesztette, önkéntes adakozás útján emlékszobrot állít, annál is inkább, mert a városon átkelő utasok közül már nem egy nehezményezte ilyen emlékmű hiányát. Minthogy a város népének anyagi ereje erre a célra nem elegendő, 1836 januárjában Baranya vármegyéhez fordult azzal a kéréssel, hogy ezt az ügyet felkarolva a szomszédos megyéket is nyerje meg. ily célú önkéntes adakozás felajánlására. A rövid válasz: Ha a feltett célját neA mohácsi csata emlékterve vezett város elérni kívánja, azt annak útján önmaga.eszközölni törekedjen. Ügy látszik, a város tervének támogatása érdekében meg is kereste a szomszéd megyéket, mert 1840-ben több vármegyétől érkezett válaszlevél a mohácsi csataemlék ügyében. Baranya megye a város által ez évben hozzá intézett újabb kérelemre most már maga is figyelemreméltónak találta az emlékmű felállítását s ezért jövendő ország- gyűlési követeinek utasításul tűzte ki e tárgynak ország- gyűlési indítványozását, egyben az emlék terve iránt is érdeklődött, Az utóbbira csak 1846-ban érkezett válasz. Mohács ez idő szerint már szabadalmas város volt s ügyészét bízta meg a tervkérdés intézkedésével, aki Bartalits Mihállyal, közismert pécsi szobrásszal lépett érintkezésbe. Az ő aján latát mutatta be az új városi tanács a megye közönségének azzal a jelentéssel, hogy a II. Lajos király emlékszobrának százados időviszontagságoknak is dacoló legkeményebb tjszta ..porzsa” kőből való elkészítését Bartalits Mihály vállalta 1000 ezüst forintért. A költségekre eddig csak 400 forint áll rendelkezésre, miért is e célra a megyéhez érkezett pénzeket is kéri a város. Hosv ez a mű méltó lépvén a moH-—í .'^kőzetben elesett felejthetetlen hősökhöz és a szerencsétlenül járt ifjú királyhoz, a megye egy küldöttséget bízott meg, hogy a tervet megvizsgálva a közgyűlés elé véle- ményes jelentést tegyen. A bizottság azonban jóval a kitűzött időn túl, csak 1848-ban tett javaslatot. A válságosra fordult napokban a kiküldöttek röviden azt jelentették, hogy a szoborállítási vállalkozás jelenleg aligha foganatosítható. A megyei közgyűlés tehát úgy határozott, hogy a terv létesítését jobb időkre halasztván, mostanra megszünteti, az eddig összegyűlt pénzösszeget viszont a közhaza oltárára teendő szabad adakozások közé sorolja. így lett 12 év vajúdása után a mohácsi csataemlék egyszerű levéltári emlék, pedig a rajz szerinti kifejezés teljes megfogalmazás Bartalits Mihály szakavatott és gondot művészetével párosulva valóban méltóképpen hirdette volna a csata emlékezetét. A tervrajz azóta viszontagságos sorsot ért. Különösen mióta a múlt század végén a baranyai archívum régi anyagával az egykori megyei börtönhelyiségbe került, ahol fé! századon át raboskodva a nedvességtől, főleg az összehajtás szétázott. Ily állapotban is figyelmet érdemel A ceruzarajzos tervezet aláírása: rajzolta Bart=iifs szobrász Pécsett 1846 A kép közepén végighúzódó fekete folt a kipállott papír helyén éktelenkedik. Magáról a képről kivetített felfogás joggal hasonlítható össze Holló Barnabásnak II. Lajos király vesztét megörökítő ércszobrával, mely a pécsi Janus Pannonius Múzeum művészettörténeti osztályának udvarán van. A Bartalits-terv megvaló- sulhatás esetén bizonyára méltóan sorakozik a szobrász fő műve, a restaurálás előtti pécs-székesegyházi apostolszobrok mellé. Sajnos csak az, hogy szobrainak kő alapanyaga romlandóságánál fogva nem lehetett művészetének teljes értékű hordozója, mert a szabadban elporló kővel együtt alkotásai eltűnnek s velük az ő emléke is egvre jobban elhomályosul, pedig jónevű mester hírében állott Idézem Szőnyi dr. írását a Pécs-Baranya megyei Múzeumegylet Értesít ***nek 1911. évfolyamából: ..Barta- lits jeles szobrász volt és ha nem él vala a mi szűk viszonyaink között, belekerülhetett volna a műtörténelembe”, Ajánljuk az idézet szavai* illetékesek figyelmébe mert Bartalitsnak annyi érdeme kétségtelenül van. hogy legalább egy márvánvlap hirdesse emlékét egvkori háza helyén, a Rákóczi út régi 27- es száma alatt. Dr. Mérő JóksI * t k A
