Dunántúli Napló, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-23 / 196. szám

lms. AUGUSZTUS 28. für *n 6 Nagyszabású program az idei bányásznapon A mecseki szénmedence bá­nyászai, az érc- és kőbányák dolgozói készülnek az idei bá­nyásznapra, amelyet szeptem­ber első vasárnapján, 2-án rendeznek meg, immár tizen­kettedszer. A bányászok napja ma már történelmi múltra te­kint vissza, e napon bensősé­ges keretek -között emlékez­nek és ünnepelnek a bányák dolgozói és őket köszönti min­denki. Ebben az esztendőben nem indultak termelési mozgalmak, külön versenyek a bányásznap tiszteletére, hiszen a párt VIII. kongresszusára indult széleskö­rű szocialista munkaverseny­ben a bányász-kollektívák is megtették a maguk vállalásait és becsületesein küzdenek azok teljesítéséért. Az idei bányász­napon nem szerveznek köz­ponti ünnepségeket és nem rendeznek látványos kirakodó vásárokat. Erre nincs is semmi szükség, hiszen a kereskede­lem elegendő árukészlettel és megfelelő minőségű árakkal várja a bányászokat a telepe­ken lévő boltjaiban, ahol min­den beszerezhető. Annak sincs sok értelme, hogy a bányász­napon a bányatelepeket meg­rohanják a különböző magán- kereskedők és bazárosok silány és drága portékáikkal, giccses aj ándéktárgyaikkal. A bányásznapi ünnepségek színhelyein, a bányakerületek­ben lévő üzletek egész napon át nyitva tartanak és a vásár­lók rendelkezésére állnak. Ter­mészetesen a szórakozás igé­nyeit megfelelő kulturált kö­rülmények között a kereske­delem és a vendéglátóipar biz- ; tpsítja és a kiskereskedelmi' vállalat ajándéktárgyakat áru­sító pavilonjai te a helyszínre települnek a bányásznapom. A bányásznapi ünnepségek kiemelkedő programja a szom­bat esti csertetői koszorúzás. A szabolcsi kerület bányászai és lakói 1-én este fáklyás, ze­nés felvonulásit rendeznek a csend őrsortűz által hősi halált halt bányászok csertetői emlék művéhez. A csertetői koszorú­záshoz a felvonulás rendje a következő: Szabolcs-bányatelep dolgozói a Hősök terén gyüle­keznek fél hétkor és hétkor in­dulnak. Pécsbányatelep dolgo­zói úgy gyülekeznek, hogy hét­kor csatlakozni tudjanak a Hősök terei felvonulókhoz. A meszesi lakótelep dolgozój hétkor gyülekeznek a fehérhe­gy! autóbusz-megállónál és be­vártéi az úihegvi üzem dolgo­zóit és a tröszt központ dolgo­zóit. maid együtt indulnak az odaérkező Hősök terei csoport­tal. A Szabolcs falusi dolgo­zók a faluban csatlakoznak a fel vonul ókhoz. A felvonulás sorrendje: elöl a zenekar, majd a határőrség és a munkásőrség díszszaka- szai. ezután a dolgozók és vé­gül az iskolák és a tömegszer­vezetek következnek. A cser­tetői emlékműnél a Himnusz elhangzása után . ünnepi beszé­det. mondanak, majd megkoszo rázzák az emlékművet. Koszo­rúzás közben díszsortűz és tű­zijáték teszi emlékezetessé _ a kegyelete« ünnepséget. Az ün­— KOSZORÚZÁS, FÁKLYÁS FELVONULÁS, TŰZIJÁTÉK CSERTETÖN — NEM LESZ KÖZPONTI ÜNNEPSÉG, KERÜLETENKÉNT TARTJÁK A BÁNYÁSZNAPI MEGEMLÉKEZÉSEKET ÉS ÜNNEPSÉGEKET — A BÁNYATELEPEK ÜZLETEI BÖ ÁRUKÉSZLETTEL VÁRJAK A VÁSÁRLÓKAT — SZEPTEMBER 1-ÉN FIZETIK KI A HŰSÉGJUTALMAKAT népség végén a zenekar az In­tern :ící ónál ét játssza. Ugyancsak szombatom este koszorú zzák meg a Vasas I. telepen és Vasas II. telepen a csendőrsortűz alkalmával hősi halált halt bányászok sírját. A csertetői emlékműnél és a va- sasi síroknál az ünnepség ideje alatt díszőrséget adnak a bá­nyászok és a murtkásőrök. Szeptember 2-án, a bányász­napon, a bányakerületek kul­túrotthonai ban rendezik meg az ünnepségeket délelőtt kilenc órakor. A szabolcsi bányászok délelőtti ünnepsége előtt — fél kilenc órakor — megkoszorúz­zák a Hősök terén lévő mun­kásmártírok emléktábláját. A bányásznapon minden bá­nyatelepen különböző kultu­rális és sportrendezvények szó­rakoztatják a közönséget, este pedig táncmulatságok zárják az idei bányásznapot. ,,Tojásgyárak99 épü ltek a megye több pontján Megszüntetik a mintaközségeket — Jövőre 4,2 millió naposcsibét keltett ki a bővített pécsi baromtikeltető A közelmúltban fejezték be a pécsi baromfikeltető bővíté­sét. A korszerűen berendezett 64 gépes keltető ezzel az or­szág egyik legnagyobb baromfi keltető állomása lett. Egy rö­videsen megjelenő FM-rende- let értelmében azonban a kö­zeljövőben Baranya megyében is felszámolják a baromfite­nyésztő mintaközségeket, ahon nan a pécsi keltető tenyészto- jás-szükségletének jó részét fedezte. A vállalat ezentúl ki­zárólag nagyüzemekből szerzi be a tenyésztojást. A hír örvendetes, hiszen a baromfiállomány minőségének A munkásakadémiákról, a dolgozók iskoláztatásáról, a VIII. pártkongresszus tiszteletére indult munkaversenyekről íanáeshoxott ax SZMT elnöksége Közöljük kedves vendége­inkkel. bogy augusztus 2o- án. a RÖZSAKERTBEN — (rossz idő esetén az Olim­piában), augusztus 24-én a DÓZSA ÉTTEREMBEN magyarnóta- estet tartanak László Imre fellépésével. — Kísér Dörömbölő Géza és népi zenekara. A Pécsi Közlekedési Válla­lat gyakorlattal rendelkező gépkocsivezetőket azonnal felvesz. Jelentkezés Bacsó Béla utca 4 sz. Albertfalvi Vegyigyár Pécs, Batthyány trbea 2 sz. LAKATOST FELVESZ A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsának elnöksége tegnap ülést tartott. Az SZMT elnöksége ülésé­nek napirend jén szerepelt a szakszervezetek megyei klub­jának 1962—63 évi terve. A szakszervezeti klubélet kialakí tása és fejlesztésével kapcsola­tos feladatok megvitatása után az elnökség a munkásakadé­miák működésének tervét va­lamint a dolgozók iskoláztatá­sával kapcsolatos szakszerve­zeti feladatokat vitatta meg A KÖZÉPFOKÚ MŰVELT­SÉG ÁLTALÁNOSSÁ TÉTELÉÉRT A vitában a felszólalók meg­állapították, — s az elnökség végül ilyen határozatot hozott, — hogy a munkásakadémiák számszerű fejlesztése helyett a következő oktatási évben a résztvevők számát kell elsősor­ban növelni Kimondotta az el­nökség, hogy munkásakadé­miának csak olyan tanfolyamo kát, előadássorozatokat lehet a jövőben minősíteni, amelyeken évenként legalább 10—14 fog­lalkozást biztosítanak, jólfcép- zett, magas színvonalú előadó- gárdával. A felnőttek általános isko­lai, középiskolai és egyetemi továbbtanulásának biztosításá­val kapcsolatos szakszervezeti tennivalókat is megvitatta az SZMT elnöksége. Kimondotta azt az elvet, hogy a felnőttok­tatás nem helyettesíthet más művelődési formákat, hanem azok mellett párhuzamosan szükséges. Az iskolarendszerű felnőttoktatás fő célja a dol­gozók általános és szakmai mű veltségének emelése. Ezen be­lül el kell érni az írástudat­lanság maradványainak teljes felszámolását, belátható időn belül a dolgozók többségének az általános iskolai végzettség biztosítását, majd pedig minél több dolgozónak a középiskolai végzettség elérését. További feladat, hogy a tehetséges dol­gozókat egyetemeken, főisko­lákon kiváló szakemberekké képezzük. A szakszervezeti politikai iskolák szervezésének tenni­valói is szerepeltek az elnök­ségi ülés napirendjén. A POLITIKAI ISKOLÁK SZERVEZÉSE Az előterjesztett intézkedési terv szerint Baranya megyé­ben 125 alapszervezetnél 197 politikai iskolát szerveznek körülbelül 4500 hallgató rész­vételével. A politikai iskolák temati­káját minden szakma megyei bizottsága állítja össze s a ve­zető propagandisták kijelölésé­ről is szakszervezetek megye- bizottságai gondoskodnak. Eb­ben az oktatási évben indul­nak először ilyen típusú isko­lák, ezért az első oktatási évet kísérleti évnek kell tekinteni. Az elnökség azonban felhívja a szakszervezeti bizottságok figyelmét arra, hogy ez nevn azt jelenti; hogy alig kell tö­rődniük a politikai iskolákkal, hanem éppen ellenkezőleg! Minden szakszervezeti bizott­ságnak arra kell törekednie, hogy kiválóan sikerüljenek a politikai iskolák, s megadják a politikai műveltség alapjait a hallgatóknak. Ezért nagy gonddal kell ki­válogatni a hallgatókat. Olyan dolgozókat kell a politikai is­kolákra kiválasztani, akik ma­guk is érdeklődnek a marxista —leninista tudományos világ­nézet alapjainak, a politikai műveltség legfőbb elemeinek elsajátítása iránt és sok új is­meretre tehetnek azon szert. Vigyázni kell arra, hogy a sok­fajta tanfolyam, iskola és elő­adássorozat hallgatói ne le­gyenek túlterhelve, de úgyszól­ván mindenki részt vegyen va­lamelyik tanfolyamon, iskolán, vagy továbbképzésen. AZ IPAR EREDMÉNYEI ÉS A MUNKAVERSENY Megvitatta az SZMT elnök­sége a termelési bizottság je­lentését is Baranya megye 1962. első félévi termelési ered ményeiről és a pártkongresz- szus tiszteletére indított mun­kaversenyekről. A termelési bizottság rész­letes jelentése kimutatta, hogy a megye szocialista iparának első félévi termelése á három­éves terv első évének átlagá­hoz mérten 51,6 százalékkal, az 1959-es év átlagához mérten pedig 35 százalékkal emelke­dett. A minisztériumokhoz tar­tozó ipari vállalatok értékben mért termelési tervüket az elő irányzatot megközelítve 99.4 százalékra teljesítették. A szakszervezeti bizottságok fontos szerepet töltenek be a nyolcadik pártkongresszus tisz teleiére indult munkaverseny szervezésében és irányításában A szocialista munkaverseny az üzemekben a vállalatok éves műszaki, gazdasági terveihez igazodnak, az azokban megje­lölt fő feladatok végrehajtá­sára irányulnak. Jelentős szerepet kapott a versenyekben a termelékeny­ség emelésére, a gazdaságos­ság javítására, a korszerű gyártmányfejlesztésre irányuló törekvés. A termelési tanácskozásokon a dolgozók hetven százaléka vesz részt rendszeresen, s al­kotó javaslatokkal, jó kezde­ményezésekkel segíti a ver­senyt és a tervteljesítést. A kongresszus tiszteletére folyó versenyben kifejlődött a dol­gozók aktivitása és önkéntes kezdeményezése. Az elnökség megállapította, hogy az egyéni verseny nem bontakozott ki je lentőségének megfelelően. A gazdasági és a mozgalmi ve­zetők nem foglalkoznak meg­felelően az egyéni verseny szer vezésével és nyilvántartásával, mert az egyes dolgozók egyé­ni vállalásait nehezebb. — de sokszor nem is lehet <*- érté­kelni, kimutatni úgy. mint a brigádokét. AZ UJITÓMOZGALOM A MUNKAVERSENY RÉSZE! Megállapította az elnökség, hogy a szakszervezeti bizott­ságok és a gazdasági vezetők ma már jobban ügyelnek arra, hogy az újítómozgalom is a munka verseny szerves része le gyen. Felhívja a szakszerve­zeti bizottságok figyelmét ar­ra, hogy a kiváló dolgozó cím odaítélésében legyenek figyel­mesebbek, alaposabbak, helyt­álló és értelmes indoklást ad­janak a kitüntetésekre tett ja­vaslatokhoz. Javítaniok kell a tervek teljesítése érdekében hozott műszaki intézkedése­ken, javítsák a termelési ta­nácskozások színvonalát úgy, hogy azok valóban a verse­nyek értékelésének fórumai le­gyenek. Az alkoholizmus elleni küz­delem szakszervezeti tenniva­lóit tárgyalva az elnökség meg szabta, milyen módon kell végrehajtani a SZOT elnöksé­gének ezzel kapcsolatban ki­adott irányelveit és mit kell tenniük a szakmáknak az ez­zel kapcsolatos törvényerejű rendelet végrehajtása érdeké­ben. Végül pedig a kultúrin­tézmények első félévi költség- vetésének végrehajtását, az üdülés és a spartmunka anya­gi helyzetéről összeállított sta­tisztikát vitatta meg az SZMT elnök ■■ igének tegnapi ülése, majd néhány szervezeti, sze­mélyi kérdésben hozott dön­téseket, javulását segíti. Másrészt azon ban aggasztó is, mert kérdés, hogy ilyen gyors átváltásnál a nagyüzemi gazdaságok képe- sek-e tenyésztojással ellátni a keltetőt? A kérdéssel Szalonai László­hoz, a megyei tanács baromfi­tenyésztési főelőadójához for dultunk, aki az alábbiakban válaszolt. — A mintaközségek meg szüntetésével kapcsolatos dön­tés várható volt és én csak helyeselni tudom. A mintaköz­ségekből származó vegyes tojásanyag, bármilyen szigo­rúan vérvizsgálták, mégis ké­tes volt. Az ezekből kikelt na­poscsibe hizlalásra még meg­felelt és talán háztáji tenyész­tésre, de nagyüzemékben való továbbszaporításra semmikép­pen. A köztenyésztésből szár­mazó állománynál nincs mes az a gyors fejlődőképesség, ami a mai nagyüzemi követél­ményeknek megfelelne. Mig a nemesített fajták 8 hetes kor­ra elérik az 1—1,20 kilót, ad­dig a háztáji gazdaságokból származó állomány 8 hetes korra még tápetetés mellett is maximum 90 dekás lesz. Nem beszélve arról, hogy a minta- községekből összeszedett to­jásnál mindig nagyobb a fer­tőzés veszélye. — Véleményem szerint a mintaközségek szerepét nyu­godtan átvehetik a tsz-ek. A tsz-ek jelenlegi tojóállomá­nya 60 000 darab. Ha tojón­ként 60 darab tenyésztojást vesz át a Mezőgazdasági Vál­lalat, akkor ez évi 3,6 millió tojást, illetve naposcsibét je­lent. A pécsi keltető jelenlegi kapacitása évi 4,2 millió. A hiány tehát 600 000 tenyész- tojás, amit az állami gazdasá­goktól és egyéb módon átme­netileg pótolni lehet. Jövő év végére azonban a tsz-ek tojó­állományát szeretnénk 120 ezerre növelni s ezzel a kelte­tő kapacitását tökéletesen ki­használhatjuk. A tojóállomány felszaporitása érdekében új tojóházakat építenek a tsz-ek. A tojóházak építésénél, — mint általában, — célunk a nagy egységek kialakítása. A termelőszövetkezeteknek azt javasoljuk, hogy 5000—10 000 férőhelyen alul ne épíísenes tojóházakat, mert a kis egy­ségek üzemelése költségesebb, kevésbé gazdaságos. Egy 10— 12 ezre? tojóállományhoz már érdemes külön szakembert al­kalmazni. • A másik igen fontos szem­pont, hogy a tsz-ek a szarvas­marha mellett — ami nem ki­mondottan abrakigényes állat — lehetőleg csak az abrakigé­nyes állatfajtával foglalkozza­nak. Tehát sertéssel és barom­fival is hagy tételben foglal­kozni nem célszerű. A helyes párosítás szarvasmarha—ser­tés, vagy szarvasmarha—ba­romfi. Jövőre három, egyen­ként 5000-res tojóház épül, egy Pécsváradon, egy Berkes- den, egy pedig a pécsi járás valamelyik termelőszövetkeze­tében. Ezeket a tojóházakat már a legkorszerűbben építik és szerelik fel. Az elosztásnál azt is figyelembe vettük, hog/ melyik tsz foglalkozik baromfi neveléssel is. Nagyobb tojóál­lományt csak ott célszerű tar­tani, ahol nevelő is van. Egy ötezres törzsállományhoz leg­alább ötezres nevelő is keli, mert különben a tsz-nek drá­ga pénzbe kerül évről évre a* utánpótlás megvásárlása. — Végül még annyit, hogy nem csak a baromfihizlalás, de a tojástermelés is kifizető­dő. A tenyésztojásért még plusz 10 fillér nagyüzemi fel­árat fizet a vállalat a tsz-nekj A Szörényi termelőszövetkezet nek például 40 fillér tiszta jö­vedelme származik egy tojás­ból, s a tojásból származó be­vételből fizetik ki minden hó­napban a tagoknak a munka­egység-előleget A mágocsi vagy a kökényi tsz példáját i° felhozhatnám, hogy érdemes tojás-, főleg tenyésztojás ter­meléssel foglalkozni a tsz-ek- nek. A rmntaközségek felszá­molásával nemcsak a tsz-ek, de a háztáji gazdaságok is jól járnak, mert a keltető így ki­váló minőségű naposcsibékkel láthatja el a kistenyésztőket is. Félidő a nemzetközi borversenyen A múlt hét csütörtökjén megnyílt nemzetközi borver­senyen eddig 625 bormintát rangsorolt az egymást váltó két bíráló bizottság. Az elbí­rált borokból 171 nyert arany­érmet, 306 ezüst-, 120 pedig bronzérmet, 18 bormintát ju­talmaztak elismerő oklevéllel. A 21 ország borai közül eddig a magyar borok szereztek lee- több elismerést. A bíráló bi­zottság elé került 163 magyar bor közül 55-öt jutalmaztak arany-, 69-et ezüst- és 27-et tv-onzéremmel, 2 maffvar bor oklevelet nyert. A külföldi bor termelő országok közül Auszt­ria jár az élen: az eddig elbí­rált 72 borából 23 nyert arany­érmet, a Német Szövetségi Köztársaság 81 borából 20, Csehszlovákia 57 borából 11, Bulgária 40 borából 10. Fran­ciaország 26 borából 8 nyert aranyérmet. A bíráló bizottság tájékoztatása szerint a követ- kező napokban „rajtolnak” a hazai és külföldi nehéz borok: itt jó sikerre számftha*->-.v töb­bek között a magyar tokaj- hegyaljai borok. Az ország egyik legjobban felszereli kórháza a mohácsi Emeletráépítési terved a helyhiány ellen A mezőgazdaság szocialista átszervezése igen nagy terhe­ket rótt a mohácsi kórházra. Néhány év alatt 15—20 ezer­rel növekedett az SZTK igény- jogosultak száma a járás és a város területén. A járás és város lakosságának túlnyomó többségét kitevő termelőszö­vetkezeti parasztság élt a gyógykezeltetési és szakrende­lési lehetőségekkel, amit a múlt évi statisztika meglepően nagy számai is bizonyítanak. Eszerint 1961-ben 8350 bete­get kezeltek a mohácsi kór­házban, 107 ezer 411 ápolási nappal, 12,9 nap átlagos ápo­lási idővel. Ugyanakkor 119 ezer 872 beteg fordult meg a kórházban található szakren­delőkben, ami 394 napi átla­gos gyógykezelési esetnek fe­lel meg. Példátlanul magas számok ezek a kórház törté­netében, mutatja egészség­ügyünk rohamos fejlődését. A megnövekedett feladatok a mohácsi kórház gyors fej­lesztését tették szükségessé, orvos és ápolói létszámban, illetve felszerelésben egyaránt. Ez a fejlesztés igen rohamos. Az első lépcsőben modern mű tőt hoztak létre,s új, 9 égős műtőlámpával, modern altató­géppel. műtőasztallal, autoklá­vokkal. A második lépcsőben kor­szerűsítették az elavult és át­járóház jellegű fertőző osz­tályt, a harmadikban a rönt­genhelyiséget építették át. Több termet nyertek elhelye zés, illetve átépítés útján, me­lyekben két nagy röntgenké­szüléket helyeztek el. Mivel a szív- és érrendszeri betegségek hazánkban is sza­porodnak. a kórházat modern szívvizsgáló eszközökkel sze­relték fel. Hordozható EKG-t, szívhangok felvételére és re­gisztrálására szolgáló fonokar- diográfot és még sok más mű­szert szereztek be. Mindemel­lett a többi osztályt is fejlesz tették, a gégészeti osztály pél­dául új hörgőtükröző berende­zést és műtőasztalt, a fertőző- és belosztályok elektromos in­halátorokat, gyógyszerporlasz­tókat, a sebészeti osztály bőr­hőmérőt kapott, hogy csak né­hányat említsünk a sok közül A tüneményesen gyors fejlő dés eredményeként a mohácsi kórház az ország egyik legjob­ban felszerelt kórházának mondható, ami igen rangos helyet jelent, számbavéve azt. hogy a múltban a vidéki kór­házakra az elhanyagoltság volt a jellemző. Sajnos, a rendkívül, sokrétű és igen látványos fejlődés el­lenére is súlyos problémákkal küszködnek a kórházban, s a nagy .„gondok oka a helyhiány. A mohácsi városi tanács ha tékony intézkedéseket tervez a súlyos helyhiány ellen. Szax emberekkel megvizsgáltatja az emeletráépítés lehetőségét. A kórház közelében fekvő úgy­nevezett Auber-féle épület ki­üríttetése szintén ezt a célt szolgálja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom