Dunántúli Napló, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-03 / 180. szám

TTLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÜTÍRI If* t, f, Y S X A IV T Á S wmmiww iiiHii|iiiiiiii i ii ii iiiiimn—nii^iiiiiiiimuinnnnii^iiii|iniiiiniiniiin nn piifc WM m mu I IUJUIIUHIüI üli!tlilllilIIJIIIIiliiltlIKllIlllllllilli llIIUllllllllllMllllli inííírnílniin! Ilii r mt AUGUSZTUS 3. PÉNTEK NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX ÉVFOLYAM* ÁRA: SO FILLÉR 180. SZÁM Kötelességünk őrködni! A balesetkor ember és ér­ték megy tönkre. Mindent le­het pótolni, de az embert nem. A család, melynek keresője távozik az élőik, sorából, póto.- hatatlan veszteséget szenved. De kéznek, lábnak elveszté­se, vagy több évre, esetleg egy életre kiható sérülés is ször­nyű a szenvedőnek és hozzá­tartozóinak. Baranya megye ipari üze­meiben 1962. első félévében 81-gyel kevesebb baleset fordult elő, mint az ri­máit év azonos időszakában, mégis a kiesett munkanapok száma 41 ezer fölé emelkedik. Gondoljuk csak el, 41 ezer munkanap, melynek szerényen számított termelési értéke több, mint 4 millió forint! Eb­ből a pénzből két iskolát, vagy 40 családi házat lehetett volna felépíteni. A mezőgazda­ságban 22 balesettel volt keve­sebb, mint tavaly, de itt is 4696 munkanap „hiányzik” a termelésből. A halálos balese­tek száma a múlt évi 16-tal szemben, 1962 első félévében 23. Hiába csökkent a balese­tek száma, ha a balesetek sú­lyosbodtak. Ezért is érdemes foglalkozni és nem lehet elég sokat foglalkozni ezzel a témá­val. A balesetek okait nézve láthatjuk, hogy azok elsősor- a ban hanyagságból, nemtörő­dömségből, a munkavédelmi fegyelem megszegéséből adód­nak. A munkavédelmi fegyel­met megszegik a dolgozók és megszegik a vállalatok, a gaz­daságok vezetői. A dolgozók ré szóról történő hanyagság pél* dája: A ldsharsányl termelő- szövetkezetben italozás miatt a vontató pótkocsijából ki­esett egy ember. A szigetvári gépállomás traktorvezetője például ugyancsak ital hatá­sára elaludt a kormánykerék mellett, de sorolhatnánk to­vább a felelőtlenség, hanyag­ság példáit. A Komlói Kőbá­nyában súlyos baleset ért egy dolgozót, mert a csilletefcnő- rögzítők nem megfelelőek s bár ezt az üzem vezetősége tudta, mégsem ellenőrizték, hogy a megjavított rögzítőket használják-e a dolgozók. A Bikali Állami Gazdaságban billenőplatós pótkocsin szál­lítják a munkásokat, holott tudják, hogy ezt rendelet tilt­ja. Sok helyen a védőberende­zéseket nem használják a munkások, de az üzemek veze­tőd nem tartják ezt szükséges­nek. Az üzemi balesetek 3S szá­zaléka a munkahelyek rendel­lenségéből adódik. Apró do­lognak látszik, pedig rendkí­vül nagy számban következik be baleset a műhelyben el­szórt ételmaradék, hulladék miatt. Sok helyen anyagokat is tárolnak a műhelyekben és ezek gátolják a munkavégzést. A munkahelyi rendetlenség vo natkozik az Építőipari Válla­lat egyes építkezéseire, mint például az új-mecsekaljaira. Szétszórt deszkadarabok, va­sak, nem kellően tárolt beton- gerendák sok balesetet okoz­hatnak. Vonatkozik ez még a városiban levő üzemi asztalos- műhelyekre is. Meg kell említeni, mint baleseti okozót, a megelőző karbantartások elmulasztását és a baleseti oktatás érdekte­lenségét Is. Az SZMT munka­védelmi csoportjánál 25 rend­kívül érdekes filmanyag van, de ezt csak a Pécsi Bőrgyár veszi igénybe rendszeresen. A filmkölcsönzós pedig egy hét­re mindössze tíz (!) forintjá­ba kerül az üzemnek. Nincs élő balesetvédelmi propagan­da az üzemekben, hiányzik egy-egy üzemi baleset alapos ismertetése. Nem használ a balesetek megelőzésének az a gyakorlat sem, hogy a felelős ttmaéityi .^rawStívük tatásáé­nyes” védelemben részesí­tik. A Siklósi Állami Gazda­ságban például, ahol a vonta­tóvezető követett el szabály­talanságot, a gazdaság kifizet­te a büntetését. Nem hiába tartják tehát az ilyen helyen feleslegesnek, hogy ügyelje­nek a közlekedési szabályok betartására. Természetesen a rossz pél­dák mellett jók is akadnak bőven a megye ipari és mező- gazdasági üzemeiben. A mun­kavédelmi őrségek megalaku­lása egyik új és jószolgálatú hajtása a balesetvédelemnek. Különösen jó munka folyik a Pécsi Bőrgyárban, ahol Schneider József szakoktatási előadó a szakszervezet munka­védelmi felügyelője irányítja a balesetvédelmet A bőrgyár­ban a munkavédelmi őrség tagjai munkakezdés előtt vé­gignézik az összes munkagé­peket és a védőberendezése­ket A szolgálatban levő mun­kavédelmi őr figyelmezteti az esetleges hiányosságra a mű­hely vezetőjét. Ám munka köz ben sem feledkeznek meg a munkavédelmi őrök társaik­ról: aki nem helyesen kezeli gépét, figyelmeztetik. A gaz­dasági vezetők is megkérdezik a szakszervezet megbízottait a munkavédelmi feladatok­ról és ha keil, szívesen segí­tenek. Nem véletlen, hogy ebben a gyárban rendezték meg először a „Van szabály, hogy így...” című munkavé­delmi kabaróműsort. ahol & dolgozók szórakozva tanulták meg a szabályokat Igénybe veszik a filmeket is, igyekez­nek érdekessé tenni a baleset- védelmi oktatást A Komlói Széntrösztöt is di­cséret illeti, mert az igazgató, a főmérnök, rendszeresen be­számoltatja a bányaüzemek vezetőit a balesetelhárítási munkák állásáról és megköve­telik az intézkedési tervek tel­jesítését. Az Építőgépkarban­tartó Vállalatnál is jód folyik a balesetelhárítás, külön meg kell emlékezni a Tanácsi Épí­tőipari Vállalat Alkotmány utcai munkahelyén dolgozók­ról, ahol a munkavédelmi őr nem engedi addig a munkát megindulni, amíg az állvá­nyok teljesen rendben nem áil r.ak, Bien József njűvezető elő szőr nem tudta mire vélni „az akadékoskodást”, ma már örül, hogy a munkások ennyire vi­gyáznak testi épségükre, mert ezzel végeredményben a ter­melést is elősegítik. A műve­zetők, csoportvezetők láthat­ják, hogy a munkavédelmi megbízottak nem „piszkálódni” akarnak, amikor szóvá teszik a védelmi rendszabályok ál­landó betartását. A balesetvé­delmi munka valóban csak akkor lesz hatékony, ha gaz dasági vezetőink, de dolgozóink is egy emberként kötik ma­gukat az előírásokhoz, féltve őrködnek egymás testi épsé­gén. Megyénkbe nem tud eljönni úgy külföldi szakember, hogy meg ne állapítsa: bányáink­ban, vasipari vagy egyéb üze­meinkben magasfokú munka- védelem van. Joggal lehetünk büszkék arra. hogy nálunk jó val kevesebb a balesetek szá­ma, mint a nyugati „demok­ráciák” tőkés üzemeiben. De egy pillanatig sem ment ez bennünket a 41 ezer munká­ból kiesett nap felelősségétől! Kevesebb a baleset, mint a múlt évben, mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. De ez nem elég! A munkavédelmi fegyelem betartásával, a bal­esetvédelmi oktatás kellő színt re emelésével, a nagyobb kö­rültekintéssel végzett terme­lő munkával biztosan el lehet érni, hogy még kevesebb bal­eset legyen. Emberekről, csalá­dokról, a nép vagyonáról van sző. Kötelességünk őrködni WiOtilC! Tartalomból: Hol helyezkedhetnek el az érettségizett lányok? • kölcsönös bízcdofnca van szükség* focelisán • Holnap kezdődik a labdarúgó-bajnokság A nagy nyári munkák idején éjt nappallá téve dolgoznak a zetorvezetők, traktorosok. —» Varga György a sellyei gépállomás traktorosa nemrég szállt le a kombájnról, azóta SZ—i 100-asával szánt. Most a bogdásai határban 32 holdas táblán végzi a nyári mélyszántást. Létrejött a megegyezés az a'priai vezetők közölt, de még sok nyitott kérdés maradt Párizs; Csütörtökön délben hivata­los közleményben jelentették be Algirban, hogy a hosszú tár gyalások eredményeként végre létrejött a n^egállapodás az FLN vitatkozó vezetői között. A súlyos helyzetben a meg­egyezés további elhúzódása ki­számíthatatlan következmé­nyekkel járt volna az ország számára — hangzik a közle­mény. A három pontból álló meg­állapodás első pontja értelmé­ben az FLN politikai bizottsá­ga t Tlemcenben bejelentett összetételben megkezdi műkö­dését. A második pont arról szól, hogy az alkotmányosé nemzet- gyűlési választásokat előre­láthatólag augusztus 27-én tartják meg, és végül a harmadik pont sze­rint az Algériai Nemzeti For­radalmi Tanács (az algériai parlament) egy héttel a nem­zetgyűlési választások után összeül, hogy megoldja a prob­lémákat. Ezek szerint a politikai bi­zottság tagjai a következők: Ben Bella, Mohamed Khider, Rabah Bitat, Mohamed Budiaf, Hoszin Ait Ahmed, Hadzs Ben Allah és.Szaid Mohamedi. A közlemény nyilvánosságra hozatala után Budiaf kijelen­tette, hogy bár nem változott meg a véleménye a politikai bizottságot illetően és szüksé­gesnek tartja, hogy a nemzetgyűlési választások után az Algériai Nemzeti Forradalmi Tanács határoz­zon véglegesen ezekben a kérdésekben, de abból a célból, hogy hozzá­járuljon a türelmetlenül várt általános megbékéléshez, el kell fogadnia a részvételt a politikai bizottság munkájá­ban. Ilymódon a héttagú politikai bizottság hat tagja már elfo­gadta megbízatását, Ait Ah­med, a hetedik, aki néhány nappal ezelőtt kijelentette: visszavonul minden politikai tevékenységtől. Bár őt csü­törtökön Párizsban felkereste a Géniből ideérkezett Jazid tá­jékoztatásügyi miniszter, hogy elhatározásának megmásításá- ra bírja, e megbeszélés ered­ménye azonban még nem isme­retes. A csütörtökön délben el­hangzott bejelentések szerint — ha nem is az eredeti tervek szerint a csütörtöki nap folya­mán, hanem csak pénteken es­te érkezhet Ben Bella Algírba — megszületett a válság idő­leges megoldása — a jelek szerint Ben Bellának és hí­veinek győzelmével. Ez már a reggeli órákban *s valószínűnek látszott Khider kijelentése után: nem tárgyal­ni jöttünk Algírba, hanem hogy meggyőzzük testvérein­ket álláspontunkról. Hangsú­lyozni kell, hogy a megállapo­dás csak a lehetőségét terem­tette meg a tartós és szilárd egység megvalósításának. Mint az Humanité algíri tu­dósítója előzetes kommentárja ban írta, egy ilyen megegye­zés nem oldhatja meg a vál­ságot teljes mélységében, az érdekek és felfogások eltérése túl nagy ahhoz, hogy mintegy varázsvessző érintésére meg­oldjon mindent. A helyzet még sok tekintet­ben tisztázásra szorul: a vila- ják autonómiája, egyesek ha­talmi vágya, a személyi versengés és ér­dekellentétek, az egységes ideológia hiánya, mind-mind sok nehézséget okozhat s a neokolonializmus erőit sem szabad a számításból ki­hagyni. Pompidou francia miniszter- elnök szerda esti televíziós in­terjúja is megerősíti, hogy a franciák érdekeik védelmében az Algériában maradt katonai erők bevetésétől sem riadnak vissza. Az egyedüli helyes, végleges megoldást csak az hozhatja meg, amit a minap az Algériai Kommunista Párt javasolt: egy egységfront, amely magában foglal minden politikai irány­zatot és társadalmi erőt, kö­zös program alapján, kölcsönös kötelezettségekkel. Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsá­gának ülése Róma, (MTI) Szerdán délután összeült Ró« mában az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága, hogy megvitassa azt a tézisterveze­tet, amely a párt 10. kongresz- szusát előkészítő vita alapját képezi majd. A tézis-terveze­tet különbizottság dolgozta ki. A Központi Bizottság üléséről szombaton — az ülés végezté­vel — záróközleményt adnalo kii Szocialista mezőgazdasági szakemberek tanácskozása Bukarest: A romániai Predealban szere dán megkezdődött á szocialista, országok mezőgazdasági szak­embereinek tanácskozása a ta­karmányféleségek fehérjetar­talmának növelését , szolgáló agrotechnikai és vegyi eszkö­zökről. A nyolcnapos tanácskozáson az NDK, Bulgária, Csehszlová­kia, Románia, a Szovjetunió és Magyarország mezőgazdasági szakemberei vesznek részt Egészségügy! hét a mezőgazdaságba! Ülést tartott a Vöröskereszt megyei elnöksége A Magyar Vöröskereszt Ba­ranya megyei elnöksége ülést tartott tegnap délelőtt, ahol Indonéz, olasz, francia nyelven száll az ének Helsinki utcáin. megvitatták az üzemegészség­ügyi hét eredményeit, valamint megbeszélték az 1962—63-as oktatási tervezetet. Baranya megyében április­ban 24-től 28-ig rendezték meg az üzemegészségügyi hetet az­zal a céllal, hogy minél na­gyobb tömeg kapcsolódjék az egészségügyi munkába. Ezen a héten 62 előadás hangzott ri különféle egészségügyi problé­máikról 6655 hallgató előtt. Harminc helyen filmet is vetí­tettek szemléltetés céljából. A beindított 42 tanfolyamon 1069- en vizsgáztak, amelyből 28 tan folyam kizárólag üzemegész­ségügyi témával foglalkozott, valamint 14 elsősegélynyújtás­sal, utóbbin 82-en vizsgáztak kitűnő eredménnyel. Az egészségügyi állomások száma is megszaporodott. Egy hét alatt 29 új egészségügyi állomás létesült 121 taggal. — Rendkívüli munkásvédelmi szemlét rendeztek 35 üzemben, 40 helyen pedig tisztasági őr­járat vezetésével gyári nagy­takarítást rendeztek, valamint parkosították üzemük udvarát. A jövő évben első ízben ren­dezik meg a mezőgazdaságban az egészségügyi hetet, mégpe­dig a tél végén. Nem terjesz­tik ki a mozisaimat az egész megyére, hanem csak a nagy tsz-ekre és gépállomásokra. Az 1962—63-as oktatási év­ben 68 közegészségügyi tanfo­lyamot indítanak. A termelő­szövetkezetekben, állami gaz­daságokban, gépállomásokon mintegy 450 dolgozót képez­nek ki 2 napos tanfolyamom Az üzemekben 25 továbbkép­zést, ezenkívül 5 ház-egészség- őr, 60 elsősegélynyújtó, 36 házi betegápoló és 41 anyák isko­lája tanfolyamot szerveznek. Az ülésen felvetődött a Vö­röskereszt legsúlyosabb prob­lémája, hogy egyre kevesebb a véradók száma, a balesetek pedig növekednek. Ez annak tulajdonítható, hogy az embe­rek félnek a véradástól, térí­tésmentes véradók szervezésé­nél' elmaradnak az állandó té­rítéses donorok, egyik másik üzem pedig nem engedi el a dolgozókat még a berendelő lap láttára sem azzal érvelve, hogy munkát akarnak mulasz­tani, s nem fogadják el a vér­adóállomás igazolását sem, A napókban jelent meg egy mi­niszteri rendelet, mely szerint a véradókat három hónapon­ként be kell hívni, s az üzem arra az időié maximum 4 órá­ra átlagos bért köteles fizetői. 4 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom