Dunántúli Napló, 1962. július (19. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-29 / 176. szám
t IW*. JÜLIUS 19. MßXWi'LÖ Hangoljuk össze a különféle munkákat! A tsz-ek munkaszervezésének néhány tanulsága a pécsi járásban A pécsi járásban július 23-ig a kalászosok 54,1 százalékát learatták, 270 katasztrális holdon elvégezték a nyári mélyszántást, a tarlóvetés pedig 20 százalékos volt. Aránylag rövid idő alat, mintegy 20—25 nap alatt be kell takarítani a szántóterület több mint 50 százalékát kitevő kenyér- és takarmánygabona vetésterületünket. Ezzel egyidőben el kell végeznünk az arató-cséplőgéppel aratót gabona szárítását, tisztítását, a kombájnszalma lehúzását, kazalozását valamint a tarlóhántást, nyári mélyszántást és a másodvetést. Ez mind a termelőszövetkezetek, mind a gépállomások elé rendkívül nagy feladatot állít. De ugyancsak az aratás időszakában szokott betakarításra kerülni a len és a borsó, másodszor kell kaszálni a vörösherét, harmadszor a lucernát. Mindez szinte törvényszerűen indokolja a munka magasfokú szervezését. Az első és legáltalánosabb tapasztalat az, hogy a dolgozók munkakészsége, rátermett sége, szorgalma és szakismerete minden eddigit felülmúlt. Ez jellemzi a gépállomások, állami gazdaságok és termelőszövetkezeti dolgozók döntő többségét. A másik tapasztalat az — és sajnos ez is általános —, hogy a fő és mellék munkafolyamatokat hiányosan, helyenként rosszul szervezték meg. A fő- muka az aratás, a járás egész erületén tehát a három gépál- omás körzetében, valameny- iyi termelőszövetkezetből — íisebb zökkenőktől eltekintve- — kielégítően halad. De nagyon kevés az olyan termelő- ízövetkezetek száma, mint pl. i szabadszentkirályi, szalántai, belvárdgyulai, stb., ahol úgy szervezték meg a mellék- és fő munkafolyamatokat, hogy a kombájnaratást követi a szalmalehúzás, tarlóhántás, másodvetés vagy a nyári mélyszántás, stb. E munkák szervesen kiegészítik egymást. A legtöbb tsz-ben azonban az összehangoltság hiánya a fő akadálya a munkák meggyorsításának és a jó idő maximális kihasználásának. Ebből ered, hogy több helyen a kellő előrelátás hiánya miatt kihasználatlanul állnak a gépek, dologtalanul maradnak emberek, stb. önmagában ez azt eredményezi, hogy a kombájnnal aratott gabonák tarlójának kb. egyharmadát szántották csak fel. Mindezt még tetézik a gyakori géptörések, ezek kijavításának lassúsága, a gyakori nappali vontatások, a táblák félbehagyása és más termelő- szövetkezetekbe való távozás, a második műszak teljes hiánya, gépállomási és termelőszövetkezeti vezetők civódása, stb. A gépállomás! és termelőszövetkezeti gépek munkájának összehangolása is sokszor elakad néhány vezető szűklátó körűségén. Például a termelő- szövetkezetnek van erőgépe, a gépállomás vonakodik munkagépet adni, mert ezzel csökken a gépállomási munkalehetőség, más esetben pedig a tsz-veze- tők nem veszik igénybe a gépállomási gépeket, mondván, majd elvégzi a mi gépünk. Ezzel akarva vagy akaratlanul fékezik a termelékenységet, a dolgozók lelkesedését, csökkentik a tsz jövedelmét. A harmadik de jelentőségében nem utolsó tapasztalat az, hogy néhány termelőszövetkezeti vezető látóköréből kiesett a szorgalmasan és becsületesen Irótalálkozó, művészeti és nyelvi előadások a TIT őszi programjában Még a forró kánikulában is oglaltak a TIT helyiségei. Az •gyik teremben a történeti, a násikban az irodalmi szakosz ály tartotta ülését. Az irodal- ni és nyelvi szakosztály ülé- én megjelent Osváth Béla, rszágos választmányi titkár, J. Fehér Pál, a Kortárs fő- íunkatársa, Pákolitz István, Pécsi írószövetség főtitkára, elymes Ferenc, az irodalmi lakosztály elnöke és mások. A megbeszélés során tervbe ették egy szeptember végén irtandó fővárosi és vidéki ók találkozását.' A dunántúli ■ókon kívül Pécsre jönnének lyés Gyula, Németh László, eres Péter, Illés Béla, Ben- imin László és Zelk Zoltán. Osváth Béla kifejtette, hogy ■ irodalmi választmány fő iladatának a marxista eszté- ka lényeges vonásainak az őa dókkal való megismertetést tartja. Az irodalmi isme- itterjesztésben az eddiginél igyobb gondot kell fordítani műalkotásokban rejlő szép idatosítására, mert csak így hetjük el, hogy a hallgatósa- >t a műveket önállóan érté- ílő közönséggé neveljük. A űvészi ízlés elsajátítására kalló központi előadókkal a kép -művészetek, a zene és az iro- ilom mai helyzetéről, a mai odern művészeti irányzatok- 1 tíz előadásból álló soroza- t indít a szakosztály. Az anyanyelvi művelés eél- it szolgálja az a három hó- ipos tanfolyam, amelyen a »fontosabb nyelvi törvények- -]. a nyelvhelyesség és a he- ssírás időszerű kérdéseivel nerkednének meg a hallga- k. A pécsi előadókon kívül írincze Lajos, Deme László, >mpa József és Benczédy Jó- ef előadásaira lehet számítaElhatározta a vezetőség, — így az irodalommal beha- bban foglalkozó fiatalok számára egész évre kiterjedő programmal megindítja, illetőleg tovább fejleszti az irodalmi szakkör tevékenységét. T. L dolgozó ember. Termelőszövetkezeteink zöme a tavasz folyamán elfogadta a megyei pártvégrehajtó bizottság javaslatát a jövedelem-elosztásra. A munkák ésszerű premizálása csaknem minden termelőszövetkezetben helyeslésre talált, elősegítette a termelési kedvet. Néhány termelőszövetkezeti elnök azonban nem fogadta el a javaslatot. Az a megállapításunk, ezekben a termelőszövetkezetekben legrosszabb a munkafegyelem és legtöbb az elégedetlen ember. Nem arról van szó, hogy a különböző munkadíjazási formák kiválasztásánál sablonosán vegyék át és alkalmazzák az ismert vagy ajánlott módszereket. Nem is arról, hogy ne a termelés növeléséből, hanem az elosztás elvéből induljanak ki. Mert az ugyan igaz, hogy az anyagi érdekeltségnek nagy szerepe van a szövetkezeti termelés fellendítésében, és megszilárdításában, de az anyagi érdekeltség — így a haladó munkadíjazási formák helyes alkalmazása — nem helyettesítheti a politikai nevelő munkát, a jó gazdasági szervező munkát. De az ellenkező véglettel sem érthetünk egyet. Nem lehet helyeselni, ha egy tsz-tag a legnagyobb dologidőben — aratási munka során — egésznapos becsületes munka mellett napi 1—2 tized munkaegységet keres. Végsősoron ez a szűkmarkúság is odavezet, hogy rontia a munka kedvet, károsan befolyásolja a termelékenységet, a termelő- szövetkezetek egészséges fejlődését. Llpcsik István Néliány egyetemen új szakokon is indul képzés a kővetkező oktatási „vben A művelődésügyi miniszter rendelkezésére az 1962—1963. tanévben különböző egyetemeken új szakokon is megindul az oktatás. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem bölcsészettudományi karának levelező ta gozatán magyar—történelem, magyar—pedagógia, illetve történelem—pedagógia, vala mint pedagógia—pszichológia szakon indítják meg a képzést. A népművelési szakra csak a legalább kétéves népművelési gyakorlattal rendelkezők és jelenleg is e területen dolgozók jelentkezhetnek. Pedagógiai kiegészítő szakra csak középiskolái tanári képesítésű, illetve egyetemi végzettségű, a felsőoktatás területén működő oktatók vehetők fel. Pedagógia—pszichológia szakra csak azokat a pedagógusokat veszik fel, akiknek munkakörük ellátásához e szak elvégzése feltétlenül szükséges, illetve indokolt. A felsorolt új szakokra aug. 10-ig lehet jelentkezni, az e célra rendszeresített Tü 821. számú nyomtatvány felhaszná lásával. Felvételi vizsgára aug. 15 és szeptember 15 között hívják be a pályázókat. A budapesti műszaki egyetem gépészmérnöki karának nappali tagozatán induló mérnök-tanári szakra a felvételek már megtörténtek. A szombathelyi tanítóképző intézetben az idén megindul a képzés a népművelő—könyvtáros szakon, nappali tagozaton. Itt a képzési idő három év, a jelentkezés határideje augusztus 25. Az egyetemeken meginduló új szakokkal kapcsolatban rész letesebb tájékoztatás található a Művelődési Közlöny július 15-i számában. A szombathelyi tanítóképző intézetben induló népművelő—könyvtáros szakra vonatkozólag a Művelődésügyi Közlöny aug. 15-én megjelenő száma tartalmaz majd bővebb felvilágosítást. Elutazott Helsinkibe a kulturális delegáció Szombaton a kora reggeli órákban elutazott a Vl x-en résztvevő kulturális delegáció. A küldöttség tagjai a ■ KISZ központi művészegyüttesének Rajkó-zenekara, a Balassa-tánczenekar és mi ifc- egy negyven tagú állami népi együttes. A művészekkel együtt utazott Helsinkibe több sportoló is. Vállalásuk élszeresét teljesítik Az István-aknai Nagy István elővájási csapatának j ú- lius havi terve 60 méter volt. A csapat valamennyi tagja: Nagy István csoport- vezető vájár, Végh Jenő, Veréb István, Fejes István, Tóth Mihály, Czakó Sándor, Süveg János és Pólya Márton lelkiismeretes, jó munkájának az lett az eredménye, hogy július 27-ig 115 méter vágatkihajtást értek el. — A csapat vállalta, hogy a hónap végéig teljesítik a 125 métert. Ezerkétszáz fok árnyékában 65 négytalálatos A 30. játékhétre bévkezett 4 308 200 darab lottószelvény, öttalálatos szelvény nem volt Négy találatot 65 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyenként 49 710 Ft. Három találatot 3769 fogadó ért, a nyereményösszeg egyenként 428 Ft 75 fillér. A kéttalálatos nyeremények száma 81662 darab, ezekre egyenként 19 forint 80 fillért fizetnek. A TÉMA egyébként is „aktuális”, mert július végére kánikulai hőség köszöntött, ránk. Az emberek „lenge magyarba” öltöznek és keresik a hűvös helyeket, tömve vannak a strandok és a nyaralók. Vagon számra fogy a fagylalt, a hűsítőital és a sör. Persze az élet nem áll meg azért, mert be— Nem szedtem én össze bolondgombát Feri bácsi! — mondja a nagypiacon az elárusító asszony, akinél éppen „revíziót” tart a gombaszakértő és a nagy kosár halványrózsaszín őzláb gombák közül kiválogatja a mérgező párduc galócát. — Tudom én, hogy nem szándékosan szedte közé csak könnyen összetéveszthető a két fajta, — mondja Múlt Ferenc gombaszakérto és elviteti az erősen törődött, mérgezettel kevert gombát. — Veszélyes kérem, mert összetöredezett és nem lehet tökéletesen kiválogatni. Nagyon lelkiismeretesen kell ellenőrizni, hisz emberek, családok egészsége forog kockán. Sokszor, kiborítom nem egyszer az egész kosarat, ha látom, hogy galóca fajtát hoztak, mert a közé mérgező is kerülhet — mondja. Múlt Feri bácsi immár 30 esztendeje foglalkozik a gombákkal. Fiatalkorában szenvedélyesen járta az erdőt, vizs- gálgatta az avar alól előbúvó színesfejű, pöttyös, avagy sima kisebb-nagyobb gombákat. MÁV tisztviselő volt, de any- nyira megszerette a gombák világát, a vele való tudományt a mykológiát, hogy levizsgázott, s nyugdíjbavonulása után végképp a gombáknak szentelte minden idejét. Három év óta a nagypiacon ellenőrzi a napi gombafelhozatalt. Hány fajta gombát ismer7 — Körülbelül kétszáz fajtát megismerek, mihelyt ránézek, a többit pedig könyvem segítségével határozom meg, amelyet mindig magamnál tar tok — mutat a kezében lévő zöldtáblás könyvre. Rengeteg a gomba, ötvenhatvan fajtát hoznak a piacra. Van itt sárga rókagomba, barna tinorú, csiperke. Megtalálható az ízletes kevéssé ismert fán növő bokrosgomba és az országban csak egy két helyen előforduló császárgomba. Feri bácsi árusitási engedélyeket osztogat, amely nélkül nem ajánlatos senkitől sem vásárolni. — Az én ellenőrzésem alatt egyszer sem fordult elő mérgezés — mondja. — Állandóan járom a „gombasort” s nem engedek kibújni senkit. Itt nyugodtan vásárolhatnak a háziasszonyok. Néha harminc kiló gombát is eldobok a hozott áruból. Nem reklamálnak, mert mindig megmagyarázom, mivel tévesztette meg őket a mérgésgomba, és hogyan lehet őket biztosan felismerni. — Csak ránézek az árusítóra — mondja — s máris tudom, hogy kosarában van-e mérgesgomba. Ismerem már őket. Persze megnézem alaposan az árujukat. Az idei nyár különösen kedvező volt a gombákra. Eső után valósággal ellepték az erdőket. Eddig 150 mázsát adtak el a piacon., Ma is sokat hoztak, türelmetlenül szólítják innen is, onnan is a gombaszakértőt, hogy alig győzi megnyugtatni őket. Talán nem lenne ilyen zsúfoltság, ha a külső piacon is lenne gombaárusítás, s az arra lakó háziasszonyoknak nem kellene külön gombáért bejönniök a nagy- piacra. Feri bácsinak segítőtársa is akad, két hasonló „tanítványa” nézegeti vele a gombát, egyik már levizsgázott, a másik meg éppen készül rá, azért is jár le a piacra reggelenként „gyakorlati órára”. Sokan várnak Feri bácsira, nem tartjuk fel tovább a munkában. Mielőtt visszalép a hosz- szú „gombasorba” azt mondja: — Kérem ne írjon rólam szépeket, nem szeretem én azt. A köz érdekéért amúgy sem tudnék lelkiismeretlenül dolgozni. (BOZSER) köszöntött az igaza nyár és a hőmérő higanyszála meghaladta a 30 Celsius fokot. Minden megy a régiben; a gyárakban normálisan folyik a termelő munka, a háziasszonyok és az üzemi konyhák megfőzik a mindennapi ebédünket és így tovább, 1 Nagyon sok munkahelyen irtózatos meleg van; a gépkocsi volánjánál, a mozdonyban, a sütőkemencék előtt és felsorolni is nehéz volna a ..meleg munkahelyeket”. Azt senki sem vitathatja el, hogy legmelegebb munkahely a Kokszművek kemencéinél található. Szombatom ide látogattunk el fotoriporter kollégámmal, hogy egy-két pillanatot megörökítsünk a „Jurij Gagarin” brigád műszakjából, A meleg még csak hagyján, de az a gáz, szénpor, és füst, ami o.tt fogadott bennünket, az ilyen „hozzá nem szokott embereiknek” egyenesen kibírhatatlan. (Nem tudom hányán gondolnak erre, amikor lakásukban meggyújtják a gázlángot!) A kamrák falai 1200—1300 Celsius fokra hevülnek fel, hogy a beadagolt kőszenet alkotórészére bontsák; kátrány, kén, benzol, gáz. Ezt látni kell! Fucsek Antal, a Gágarin-brr gád vezetője a műszaknaplót „böngészi”, irkái és egy műszerrel a mélybe vizsgálódik. Lent a pokol; a kemencék gyomra fehéren, izzik. Hogyan bírják ezt a munkát? Azt mond jak, meg kell szokn1, akkor nem újdonság. Fucsek. a brigádvezető húsz éve csinálja. — Aki nem szokta meg. úgy lepottyanna, mint a veréb. Ne künk már nem újdonság... KÉT SZÉLES átmérőjű felvonó szállítja a szenet a kamrák fölötti tartályokba. A kam rák katonás rendben sorakoznak egymás mellett, összesen huszonnyolc. Alattuk a kémén oe. Mike György (az egykori neves futballkapus) és Tóth (3) József kemencemunkások érdeklődve figyelik a brigádvezető kezében lévő müszaiknap- lót. Minden rendben van. Csak a hőség óriási. — Álljon egy pillanatra ide a két kamra közé — mondja Mike. Csak addig bírja az ember, amig oda áll. Egy pillanatig, tovább nem. ők két-három percet kénytelenek ott tartózkodni, vagy még többet is. Tóth így vélekedik: — Egy-két perc és úgy érzi az ember, hogy bizsereg a bőre. Legalább 60—65 fok meleg van a kamrák közt Szerencse, hogy van egy kis szellő és odahúzódunk közben-- közben. Egyébként a munkaidőnk hat óra. Éppen ideje volt, hogy rendezték. Lapozgattam a naplójukban. Nemrégiben kétszáz éves úriszéki jegyzőkönyv került a kezembe, fele magyarul, fele latinul volt írva. igen szép ci- kamyázott betűkkel. A bakó- czai uraság. Melczer Lipót jobbágyairól szólt az írás. Kétszáz év után igen érdekes volt minden sora. de ez a mostani brigádnapló legalább olyan érdekes. A betűk girbék-görbék. Milyenek % lennének?! A kemencemunkás nem írnok. Még is mindennapra van valami bejegyzés, hol a munkáról, arról ami a műszakon történt, hol másról. 1960-ban alakultak „igazi” brigáddá, amióta a szocialista brigád címért küzdenek. El is nyerték a címet. AHOGY KILÉPÜNK a kam rák közül, az előtérben többen „hűsölnek” köztük a betegállományban lévő Szegedi István. A feje be Van fáslizva (operálták), de nem bírja k1 otthon. Látni kell a többieket Vasárnap is együtt lesznek; mohácsi kirándulást szerveztek. A legidősebb brigádtag tájékoztat. hogy nemcsak a mohácsi kirándulás az egyetlen „közös megmozdulásuk”, hanem egy színházi előadás és egy kirándulás Abaligetre. A napló és a művezető többet mond. „Harmincöt óra társadalmi munkát végzett a brigád a gyárvárosi általános iskola melletti parkban ...” —• mondj® a napló. — „Ilyen brigád kellene sok” véli a művezető. NEM IRTUNK MÉG róluk terjedelmes riportokat, nem „hírneves” emberek ők. De a szürke mindennapokon becsülettel elvégzik feladataikat Bármilyen legyen is az idő, őrt állnak az 1200 Celsius árnyékában. Gazdag h István Foto: Szokolai István Megnyitó a Rádióban A Kossuth Rádió vasárnap ^ 19.45-től körülbelül 20.20-ig Dalol az ifjúság címmel sugároz műsort, amelynek keretében hansrkércj-et ad a VIII. Világifjúsági Találkozó megnyitójáról Helsinkiből, I
