Dunántúli Napló, 1962. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-18 / 166. szám

NAPLÓ Hová lesz a 2 ezrelék? 1962. TÜLfüS TÍ. 1 Ötperces statisztika a szászvári posta munkájáról Minden újonnan épülő léte­sítmény beruházási költségé­nek 2 ezrelékét a Képzőművé­szeti Alap részére utalják at, amely Összegből az épület hóm lokzatát, oldalát vagy belső részletét freskókkal, illetve szobrokkal díszítik. Az épületek tervezői általá­ban a képzőművészeti Kompo­zíciókra vonatkozólag is javas­latot tesznek. A megrendelés alapján a Képzőművészeti Alap által kijelölt művész elkészíti tervvázlatát, amit be is mutat. A tervezett mű megtekinté­sére meghívják az építtető, beruházó szervet is, amely­nek a képviselője észrevételt tehet a kompozícióra vonat­kozólag. Az eddigi gyakorlat azonban azt bizonyítja, hogy a beruhá­zónak a tárgyaláson , való meg­jelenése gyakorlatilag teljesen szükségtelen, mert talán még nem fordult elő olyan eset, hogy az építtető véleményét, vagy javaslatát elfogadták vol­na — ha az bíráló volt.- ■■ ■— ■ Tekintettel arra, hogy a be­ruházót képviselő személy ál­talában nem képzőművész, így a bizottság könnyen „meggyő­zi” „hozzá nem értő” szemléle­téről. Ez a visszás helyzet a művek átvételénél is fennáll. Példának lehet említeni Pé­csett, az Apponyi téri óvoda épületét. A falra helyezett Me­hetned kompozícióban nemcsak a művészi értéket .lehet bírál­ni — még a laikusnak is —, de a tehenék elhelyezése is ko­moly félreértésekre ad okot. Természetesen az előre megál­lapított több ezer forintos tisz­teletdíjat így is teljes összegé­ben kifizették. Ugyancsak az Apponyi téri óvoda épületéhez megrendelt 10 négyzetméteres freskó he­lyett 12 négyzetmétereset ké­szített az alkotó. A térfogat- differenciát, amely mintegy 6 ezer forintot jelent, kifogásolta a beruházó, mire a bizottság elnöke megmagyarázta, hogy ez nem is olyan nagy dolog, „mi­ért sajnálják a művésztől a pénzt”. Az ügyet később a mun kaközi bizottság elé vitték, s az I eredmény: kifizették a 8 ezer forintot. Hasonló helyzet fordult elő az újonnan létesített bükkösdi iskolában is! Az épület homlok zatára készített figura mintegy 45 ezer forintba került, annau ellenére, hogy nem illik a kör­nyezethez, de fő hibája, hogy a művész nem ismerte ai épület ter­vét és így a kompozíció' át­szeli a csatornacső. A fő probléma nem j. ti szté­lé tdí jak hihetetlenül magas skálájában van, ez részletkér­dés, viszont az már nem lé­nyegtelen, hogy a beruházó­nak gyakorlatilag, szinte sem­mi beleszólása nincs az általa megrendelt képzőművészeti al • kotások értékét, illetve színvo­nalát illetően. Az ügy gazdasági része sem érdektelen. Népgazdaságunk minden területén fontos szem­pont a takarékosság, fura, hogy pont a Képzőművészeti Alapnál mást mutat a gyakor­lat. A létesítmények beruhá­zási összegéhők levont 2 ezrelé­ket rendszerint ha kell, ha nem — ^felhasználják”, Tekintve, hogy az összeg ál­talában magas, jó lenne el­bírálni azt is, hogy szüksé­ges-e az egész összeget kifi­zetni? A takarékosság alapvető szempontjait figyelembe véve helyes lenne valami módon rendet teremteni a 2 ezrelék körül, 1 Schmidt Attila Két pártszervezet testvéri kapcsolata A komlói Ill-ar, akna párt- szervezete patronálja a magyar széki termelőszövetkezet párt­szervezetét. Hétfőn a III-as akna pártvezetősége Magyar­széken tartotta vezetőségi ülé­sét, amelyre meghívták a ma gyarszéki termelőszövetkezet elnökét, valamint a pártszer­vezet vezetőségét. Ezen a gyű­lésen tárgyalták meg azokat a feladatokat, amelyeket a nagy nyári munkák idején, az ara­tás mielőbbi befejezéséért, a behordásért, a tarlóhántás ok és másodvetések sikeréért, va­lamint a cséplés jó megszer­vezéséért a két pártszervezet­nek együttes erővel kell meg­oldani. A krakkói egyetem adjunktusa a pécsi trösztnél Pécsre érkezett Jacek Ma- czynski gépészmérnök, a krak­kói Bányaakadémia aídjunkitu- sa, hogy három napon keresz­tül tanulmányozza a pécsi szénbányákban használatos szellőztetési és,hűtési berende­zéseket, valamint a tűzesetek elhárítására alkalmazott gépi tűzrendészeti berendezéseket A lengyel Szakember három hetes tanulmányúton tartózko­dik hazánkban, eddig már meg tekintette a Miskolci Nehéz­ipari Egyetemet és a Buda­pesti Bányászati Kutatóintéze­tet. Időj árás j elentés Várható időjárás szerda es­tig: felhős, főként a mai nap folyamán több helyen esős idő, holnap zivatarok. Mérsékelt, időnként megélénkülő észak- nyugati, északi, később észak­keleti szél. Várható legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet 13—17, leg­magasabb nappali hőmérséklet holnap 22—26 fok között. A Pécsi Cementáruipari Vállalat komlói telepére agy fő gyakorlattal rendel­kező LAK AT OST alkalmaznak. Jelentkezés a vállalat kom­lói telepén. Komló. Kender- föld. A szászvári posta méltó helyet foglal el a vidéki pos­tahivatalok életében. Az utób bi esztendők megnövekedett távirat-, levél- és telefonfor­galmán felül havonta 26 266 napi, heti és havilapot kéz­besít. A legolvasottabb a Népszabadság 304 példány­számával, majd a Dunántúli Napló 201 és az Uj-Komló 143 példány számával. A Sza­bad Föld 131, s végül a Ma­gyar Nemzet 18 példányban fogy el több más sajtóter­mék között. Az „Olvasó Falu” büszke címe mellett a lottójátékban is heti 1200 szelvény eladá­sával jeleskedik a postahiva­tal, amig a totó elveszítette — VIDÁM, zenés, táncos, játékos utazás az elmúlt vi­lágifjúsági találkozók orszá­gaiban címmel július 21-én, este, a VIII. VIT tiszteletére műsoros ifjúsági estet rendez Mohácson, a városi KISZ-bi- zottság közösen a Művelő­dési Házzal. — PÉKÁRU bemutatót rendez a közeljövőben a Pé­csi Sütőipari Vállalat közösen a Pécsi Élelmiszerkereske­delmi Vállalattal. — A TERMELŐSZÖVET­KEZETI tagok munkaegység előlegének kifizetését ma kezdi meg a beremendii taka­rékszövetkezet. — 10 EZER forintot osz­tottak ki jutalomképpen a diósviszlói termelőszövetke­zetben a kongresszusi ver­seny győztesei között. A há­rom legjobb dolgozót külföl­di, másik hármat pedig ba­latoni utazásban részesítik. — A MAROSVÁSÁRHELY utca felújítását kedden reg­gel kezdte meg a Pécsi Köz- tisztasági Vállalat útépítő részlege. A 170 ezer forintos beruházásból öntött aszfalt­ból készítik el az utca jár­dáit, az úttest pedig henge­relt aszfaltburkolatot kap. A munkálatokkal előrelátható­lag augusztus elejére végez­| nek. régi varázsát. Mindössze S0 darab fogy el belőle heten­ként. A posta-takarékbetétek ősz szege kereken 2 millió 168 ezer forint, erre az összegre 1961 végéig 81 843 forint ka­matot fizettek ki a betét­könyv tulajdonosoknak, ükik igen szép számban 504 fővel képviselik magukat a község ben. De emellett a Takarék- és Hitelszövetkezetben is 956 ezer forint van betéve, 390 könyvtulajdonossal. Tehát 894 lakosnak összesen 3 millió 124 ezer forintja van letét­ben a fentebb említett két hivatalban, de 15 fő gépkocsi nyeremény betétkönyvvel is rendelkezik. — EBBEN az évben a sik­lósi és sellyei járás termelő- szövetkezeteinél átcserélik az összes gabonafélék vetőmag­ját nemesített vetőmagra. A vetőmag felfrissítése során nemcsak a külföldi, hanem a hazai búzák vetőmagját is át cserélik. — FÜRTÖS uborkát vetet­tek az árpa tarlóra a mattyi, villányi és villámykövesdi tér melőszövetkezetekben. A köz kedvelt apró csemegeuborkát ősszel szállítják a konzerv­iparnak. — 54 DOLGOZÓ végzett az általános iskola V—VI., VII. és Vili. osztályában a Bara­nya megyei Építőipari Válla­lat munkásai közül. Legtöb­ben, — 28-an — a nyolcadik osztályt végezték el. „Hintahajlítgatók“ • Bizony vannak ilyenek is. UJ mesterség, vagányok és berúgott emberek éjszakai mestersége. Egyelőre amatőr alapon gyako­rolják a „szakmát”. Nem kér­nek érte fizettséget, sőt félnek is attól, hogy valaki alaposan meg­fizet nekik a barbár munkáért. Nem válogatósak. Szívesen le­tépik a mecseki vaskorlátokat, kidöntik az útjelző táblákat, összetörik a játszóterek körhin­táit, szétszedik a vaskerítést, de legjobban a játszóterek hintáit szeretik. Nemrég készült el pél­dául a Jókai utcai új játszótér, örültek a gyerekek. Volt négy hinta. Kettőt már harmadnap el kellett vinni javítani, a másik kettő kedd reggelig birta az éj­szaka viszontagságait, de kedd reggel már összehajlítgatva, „csá léra állva” várta a gyerekeket, akik bizony csalódva vették tudomásul: volt hinta, nincs hinta. Valakik tőnkre tették. Alatto­mosan, éjszaka, csupán kedv­telésből. Jó lenne ezekre az erős emberekre éjszaka jobban vi­gyázni és, ha egyet elkapnak; meg kellene fizetni nekik •• „munkáért”. — HUSZONHAT különbö­ző módszertani tanulmányt küld szét a Pécs-baranyai Népművelési Tanácsadó, a megye népművelői részére, hogy a következő évi mun­ka tervezését segítse. — JAN LABANC elvtárs, a csehszlovák közlekedési és postaügyi minisztérium veze­tő főmérnöke Pécsre látoga­tott, ahol a megye közleke­dési vállalatainak munkáját tanulmányozza. — MEGÉRKEZTEK az el­ső írószeirszállítmányok a vá­ros papír- és írószerboltjai­ba. Megjelentek az első vá­sárlók is, hiszen gondos szü­lők és gondos gyermekek el­ső vizsga utáni tennivalója: beszerezni a következő tan­évre a füzeteket és írószere­ket. A Pécsi Rádió szerkesztősége Pé­csett és a falvakon közvélemény­kutatást folytat a rádió műsorai­nak hallgatottságáról, a hallgatók Igényeinek felméréséről. Ebből a óéiból kérdőíveket küldtünk szét és kértük kedves hallgatóinkat, hogy azokat kitöltve juttassák el a Pécsi Rádió szerkesztőségébe. Ez­úton is kérjük hallgatóinkat és azoka» az elvtársakat, akik szíves segítséget nyújtanak ebben a mun­kában, hogy legyenek szívesek a kérdőíveket, kitöltve szombatig lut t&ssák el a Pécsi Rádió szerkesztő­ségéhez. hogy a kérdőívek statisz­tikai feldolgozását megkezdhess Uiu Megkezdődött a könyvtárvezetők kétnapos országos értekezlete Az Országos Széchenyi Könyvtárban kedden megkez­dődött -a .könyvtárvezetők két­napos értekezlete. Dr. Hadnagy László művelődésügyi minisz­terhelyettes bevezetőben a vá­lasztékban és minőségben is egyre gazdagodó könyvkiadá­sunk eredményeit ismertette. — 1961-ben — mondotta — 3444 -művet jelentettek meg, 40 millió példányban, s mintegy 610 millió forint értékű köny­vet vásárolt a közönség. A könyvtárfejlesztés ötéves ter­vének első esztendejében, 1961 ben a tapasztalatok azt iga­zolták, hogy a tervben előírt célok reálisak. Egy év alatt a tanácsi közművelődési könyv­tárakban 17.1 százalékkal emel kedett az olvasók száma. A ta­nácsi és szakszervezeti könyv­tárakba több mint másfélmil- lióan iratkoztak be, s^a köl­csönzött kötetek száma meg­haladta a 33 milliót. Dr. Hadnagy László rámu­tatott, szükséges, hogy erőtel­jesebben,’ tervszerűbben emel­jük a könyvtárakban és más művelődési intézetekben dol­gozók politikai és szakmai fel- készültségét. Dr. Hadnagy László előadá­sa után a résztvevők szakmai jellegű problémákat vitattak meg. Az országos értekezlet szerdáin folytatja munkáját; Ezidáig a villányi és a sik­lósi termelőszövetkezet szállí­totta a legtöbb zöldárut a sik­lósi MÉK-kirendeltségre. A siklósi tsz egymaga 23 vagon borsót értékesített, s elsőként küldtek 10 mázsa primőr para­dicsomot is. A villányiak 18 vagon zöldborsót, 90 mázsa kelkáposztát, 42 ezer fej salá­tát, 110 mázsa újburgonyát, 80 mázsa fejeskáposztát értékesí­tettek. Törzsszállító a mattyi Jó szerencsét, a beremendi Dózsa és a magyarbólyi termelőszö­vetkezet is. A mattyiak elsők között küldtek a városnak 120 mázsa karfiolt, nagy mennyi­ségű főzőtököt, a beremendiek ugyancsak karfiolt és kelká­posztát értékesítettek. A rtia- gyarbólyi tsz 23 ezer csomó zöldhagymát, 7000 csomó hóna kosretket, 6 mázsa korai ubor­kát, 2000 db paprikát és 20 ezer fejessalátát adott el. Az Ol# környéki háztáji gaz daságolrból érkezett áz első' 50 ezres szabadföldi paprikal- száüítmány és rövidesen a sik- lósnagyfalusi Jóbarát Tsz is küld szabadföldi zöldpaprikát. Valószínűleg a meleg beálltá­val, a siklósnagyfalusiak kül­dik piacra az első dinnyét is. Bánhidi Tibor: JO REGGELT, PÁRIZSI (2) Évszázadokon át Erődít­mény céljait szolgálta, ké­sőbb a királyok rezidenciája lett, ma pedig a kultúra fel­becsülhetetlen értékű vára a Louvre. Termeiben három­ezernél több festmény, szo­bor és egyéb képzőművészeti alkotás hirdeti a tűnt idők szellemét, s egyben a szellem halhatatlanságát. A Louvre gazdagságát fel­mérni, részleteiben is megis­merni csak akkor lehet, ha idegenvezető nyomába szegő­dik az ember. Ezek az idegen- vezetők a megszokás rutinjá­val hordozzák körül csoport­jukat a termekben, s a híres alkotások . előtt rövid ismer­tetőt tartanak. Az egyik ma­gasban tartott bot végére kö­tött zsebkendővel, a másik, .sétapálca hegyére húzott .pi­ros kesztyűvel .csalogatja ma­ga után a csoportját, de egy­ben valamennyi megegyezik; sietve, csaknem futva járják be a termeket. Magatartásuk teljesen érthető, hiszen a dí­jazás szabott árak alapján történik, akár két, akár öt órán át sorolták a tudniváló- kat. Mona Lisa mosolya A Louvre műkincseit éven­te több mint másfélmillió látogató tekinti meg, s nincs talán közöttük olyan, aki né­hány pillanatig, vagy percig ne időzne Leonardo da Vinci remekművé, a Mona Lisa előtt. Az egyik emeleti te­remben .állították ki a híres vásznat. A falon mögötte megfakult bordó drapériát fe­szítettek ki,, a .vászon: óarany kerete elé üvegét helyeztek, a padlón jelképes kötél-kor-. . dón tartja a távolságot a kép és csQdálója. között, sj minden eshetőségre, számít­va egy tere mór" is szolgálatot teljesít a kép mellett. __ G ioconda, a firenzei keres­kedő hitvese pedig ott moso­lyog a látogatók állandó gyű­rűjében. Volt idő, amikor a festmény I. Ferenc francia ki­rály fogadótermét díszítette, volt, amikor Napoleon háló­szobájában függött, és éveket töltött a Louvre ‘ pincéjében is, a raktározásra ítélt alko­tások között. Éppen fél évszá­zaddal ezelőtt ellopták a mű­remeket, de a tettes nyomára akadtak, s azóta a Mona Li- sa-kép a Louvre szemefénye. A • mosoly, Gioconda ajká­nak csodás vonala a női lé­lek kiismerhetetlenségének örök szimbólumává vált. Mű­történészek egész serege igye­kezett már ezt a mosolyt meg­fejteni, ez ideig számottevő eredmény nélkül. Az öreg hölgy emléke Az impresszionista festők egyik termében, a Le Moulin de Galette című Renoir-kép előtt magas széken ülve, öreg hölgy festett. Állványán rajz­tábla nagyságú vászon feszült, s a híres festmény egyik,rész- • letét, másolta. , , Az eredeti kép Renoir leg­szebb alkotásai közé tarto­zik. Egy vendéglő kerti mu­latságát örökíti meg, a fák le- . velein át fényfoltok hullanak . a vendégekre,, akik tánccal, vidám csevegéssel töltik el íz ünnepi délutánt. A másglat. amelynek' ' vonalai az öreg böjgy vásznán bontakoztak, ki, messze elmaradt az eredeti mögött. Fakóbbra sikerültek a színkeverések, a mester ál­tal megörökített, természe­tesnek ható és lendületes mozdulatok itt elmerevedtek A Renoir-képet belengő de­rűs fényt azonban megtalál­tam. A hölgy szemében. — Szereti Renoirt? — ér­deklődtem halk tolakodással. Rám pillantott, kezében megpihent az ecset. t— Nemcsak szeretem ... de ismertem is. Megértéssel hajtottam fe­jet, s mprt nem olvastam ki neheztelést a hölgy tekinteté­ből, újabb kérdést tettem fel: — Miért ezt a képet festi, Madame, miért éppen ezt a részletet? s­A hölgy talpra állt, az ecset végét a kezembe nyomta, az­zal húzott a festmény közelé­be. Renoir finoman megmun­kált nőalakjára mutatott, s ahogy felnézett rám, sóhaj szaladt ki halovány ajkai ' ő- zül. — Az a lány... az a szőke hajú lány, én voltam. A festészet perifériáin A Modern Művészetek Mú­zeumában az előcsarnokig na­gyobb megrázkódtatás nélkül iüt el az ember! Azután el­kezdi járni a termeket, s el­jön a pillanat, amikor meg­kérdi a múzeumőrtől: eltc- yedt-e valami rafinált labirin­tusban, vagy még mindig a modernizmus hajlékát járja7 Mert ami itt modern mű­vészet címén látható, az meg­haladja a zaklatott éjszakák látomásait, rémítőbb, mint a Frankenstein fia, és titokza­tosabb, mint a láthatatlan ember. Tessék elképzelni: piszkos rongyokat ragaszta­nak fel egy vászonra, odavág­nak hozzá néhány tubus fes­téket, s aláírják: „Csendélet” Vagy: megszaggatják a vá­szon széleit, beletűznek né­hány apróbb használati tár­gyat, az egészet leöntik némi fáradtolajjal, s elkészült a „kompozíció”. Mathieu, Georges Braque, Fernand Leger, Franz Kupka, a modern irányzatok szellemi vezérei, nagyszámú epigonja- ik társaságában, a képzőmű­vészet csődjére emlékeztet­nek. Az absztraktot festik,— de az már rég abszurdum, amit a festészet címszó ár­nyékában elkövetnek. Közü­lük a .szemérmesebbek művé­szi elhivatottságot emleget­nek, az őszinték azonban el­ismerik: az absztrakció azért terjedt el ennyire, mert az alkotóit könnyen elérhető si­kerrel kecsegteti. Az elvont­ság ugyanis nem engedi meg a mű pontos értékének r. - j- ítélését, s az így támadó zűr­zavarban könnyű halászni. ^Folytatása következik) a villányi ás siklósi Is; szállította eddb a tegtöbb zöldárut a siklósi járásban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom