Dunántúli Napló, 1962. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-15 / 164. szám

f&«2. JÜLITFS IS. IMAPIÓ 7 A Vidámparkról - komolyan Kincs az országban még egy vidámpark, amely olyan szép környezetbe épült, mint a pécsi. Csak dicsérni lehet mindazokat, akik létrehozása hoz hozzájárultak — különö­sen a pécsieket, akik sok-sok társadalmi munkával segítet­ték ennek a 12 holdon elterü­lő szórakoztató kombinátnak az elkészítését. Foghíjak az úttörővasútban Mostani körsétánk nem any nyira a vidám oldaláról, ha­nem a problematikusabb fe­léről kívánja bemutatni ezt a parkot, ületve környékét. — Még mielőtt a parkról szó lenne, hadd említsem meg a közvetlen közelében épülő üttörővasutat, amely a Vidám parkot és az Állatkertet köti majd össze. Ennek megépítésé re is számos üzem, vállalat ajánlott fel társadalmi mun­kát. Azonban ... azonban va­lahogy nem halad kellően a munka. Tologatni kell ezért az átadási határidőt, m^st au­gusztus 20-ban határozták meg legutóbb.' A 720 méteres sza­kaszon vannak helyek, ahol már majdnem elkészült a pá­lyatest földmunkálata, de vannak 10—20 méteres fog- híjak is. A foghíjakról ponto­san megállapítható, hogy az­ért a területért melyik üzem vagy intézmény a „felelős”. Ha a földmunkákkal végez­nek, magát a síneket a vasút pályafenntartásának KISZ- szervezete — mint vállalták — rohammunkával lefekteti. Még mindig ne menjünk be a parkba! A társadalmi mun­kás szobrát, amelyet Keresmyei József pécsi szobrászművész társadalmi munkában készít, nem az eredetileg tervezett helyén — a Vidámpark előtt - állítják rhajd fel, hanem az autóbusz dömörkapui vég­állomásánál. Helyeselni lehet ezt az elképzelést, mert meg­felelő környezet kialakitásá- ■val az itt felállításra kerülő szobor nemcsak a park. ha­nem az egész dömörkapui rész díszére válik. Parkírozás Közvetlen a bejárat oldalá­nál van a gépjárművek részé­re kialakított parkírozó hely. Régebben itt 5 forintos hely­pénzt kértek, később — he­lyesen — a dijat megszüntet­ték. Igen ám, de... A hely­rét az, hogy a gépjárművek továbbra is parkíroznak, —• nincs aki — különösen töme­ges érkezés esetén — eligazít­sa, besorolja a járműveket Megtörténik, hogy 1—2 gépko­csi miatt a többi nem tud a parkírozó helyre beállni. Nem szólva arról, hogy nincs, aki a parkírozóhelyet rendben- tfertsa, söpörje — amit régeb- beh a parkírozó őre elvégzett «— s ezért sokszor szemetes, ami nem éppen a legszebb lát Vány, a II. kerületi tanács fel figyelhetne erre. S most végre lépjünk be a parkba! Belépődíj felnőtteknek 1 fo­rint, fiataloknak 50 fillér. — Kern sok, senkinek nem „vág” az erszényébe. Egy javaslatot mégis megkockáztatok: nem lehetne a belépődíjat eltöröl­ni? Indokul azt említhetném, hogy a pécsiek sokat dolgoz­tak itt társadalmi munkában — lenne ez egy kis „honorá­rium” számukra. Évi 70—80 ezer forint körüli összegről Van szó. Ezt a „kiesést” két új játék beállítása bőven pótol­ná. Automata büfé Ne is menjünk tovább, csak amit hirtelenjében a kapuból látni, arról néhány szót. A vil lamosvezeték kábeljei a fákra erősítve hálózzák be a parkot. Eléggé veszélyes ez. Egy eső, rövidzárlat és ... De ne fes­sük az ördögöt a falra, azaz a fára. Igaz, készítik már az ár­kokat, ahová a kábeleket fek­tetik, de a munka gyorsabb ütemben is haladhatna. A be­járattól jobbra egy nagy épü­leten szorgoskodnak a kőmű­vesek. Még az idén elkészül — irodák, automatabüfé lesz benne. Előtte kerthelyiséget létesítenek. Sétáljunk tovább, nézzük meg a Vidámpark „gerincét”, a játékokat! Előbb talán egy kis statisztikát: 23 üzemelő játék van. Legtöbbet az óriás­kerék hoz a konyhára, április 21-től a nyitás napjától eddig mintegy 33 ezer- forintot jöve­delmezett. Sorrendben a kis­autó következik 31 ezer forint­tal, igen kedvelt a két kis au­tóbusz, a KRESZ-játék is sok érdeklődőt vonz. A „halászat” és a „lutri”" pedig jövedelmező ségüket tekintve „holtverseny­ben” vannak egymással. A „vitorlásverseny” viszont nem vált be, ráfizetéses. Ezeket a csak „pénzt evő” játékokat le kell szerelni, helyükre máso­kat, látványos és tö­megszórakoztató játékokat kell felszerelni. Esővédő pavilonok Néhány csepp eső esik. Ag­gódva nézünk az égre. Aggód va, mert ha egy hirtelenjében kerekedett nyári zápor zuhan a nyakunkba — bizony bőrig ázunk. Sehol egy olyan helyi ség, ahol az eső elől tetőt tud­hatnánk a fejünk felett. Majd épül. 1000—1200 főt befogadó 4—5 esővédő pavilon építése a terv. De mihamarabb, mert nem tudunk jövőre a mostani eső elől elbújni. Nézzük tovább a játékokat. A különböző játékoknál a díj általában 1 forint, néhánynál 2 forint, a kisautóknál és az óriáskeréknél 3 forint. A 3 forintos kissé drágának tűnik, de például Dunaújvárosban a kisautó 3,50 forint és kisebb pályán közlekedik. Az árak különben megegyeznek az or­szág többi vidámparkjának áraival. Legértékesebb nyere­mény, amit a parkban nyerni lehet — 2 hét tengerparti üdü lés. A „lutri” nevű játékon 6 számot kell eltalálni. Mondani sem kell, hogy nagyon nehéz. Eddig egyszer volt egy 4 talá- latos — karórát kapott aján­dékul a szerencsés lutrizó. Szép a parii, virágos, gon­dozott. Egy része azonban el­üt a többitől. Miért? Egy te­herautó kellene egy hétre, ka­vicsot és kőport szállítani. De nincs. A Vidámpark vezetői — pedig sürgetik — képtele­nek egy teherautót szerezni még erre az aránylag rövid időre is. így aztán ennek a területnek az útjai csúnyák, parkírozatlanok. Segítse a ta­nács ezt a problémát megol­dani! Hullámvasút Kedvelt kiránduló, szóra­kozóhely a Vidámpark. Kö­zéi 2 millió forintos költség vetéssel dolgozik s megálla­píthatjuk; nem ráfizetéses. Ez pedig nagy szó, mert az or­szág többi vidámparkjai mind államilag dotáltak. Elké­szült az ötéves fejlesztési programja: dodgem, repülő­játék, és a pécsbányad völgy­re néző hullámvasút megépí­tése szerepel a tervben! Garay Ferenc Megszűnnek a pécsi ivóvízgondok A jövő héten üzembe helyezik a tisztítómű előklórozóját Rövidesen sor kerül a tartályok főpróbájára­Múlt év decembere óta vár­juk a Duna vizének „beveté­sét” a városi ivóvíz hálózat­ba. Azóta jóegynéhány termi­nust feljegyeztünk már, ame­lyekre a víztisztitómű üzembe lépését ígérgették az illetéke­sek. A legutolsó ilyen határ idő május elsejére volt kitűz­ve, de akkor is, és azóta is mindig közbejön valami, ami késleltei a tisztítómű műsza­ki átvételét. Hol a kompresz- szorral, hol a klórozóberende­zéssel, hol meg a vegyszer­Miért nincs a MOPRESSZÓ? Az utóbbi időben többen kér dezték: — Miért szűnt meg a MOPRESSZÓ? Nagyon jó volt nagyon megszerettük és mégis eltűnt. Valóban. Miért is szűnt meg, amikor éppen- itt Pécsett „ta­lálták fel” Kenedi igazgató jóvoltából. Sőt a pécsi sikere­ken felbuzdulva hamarosan Budapesten és több vidéki vá­rosban is megvalósították. Az illetékesek ezt mondják: Kenedi Mihály, a Nádor Szál­ló igazgatója: — A MOKÉP nem adott tá­mogatást az elején. A Mozi­üzemi Vállalattal közösen szer veztük a MOPRESSZÓ-t ké­sőbb. Minden rendben is ment amíg a szigetvári mozi film­vetítőgépe meg nem hibáso- dott. Akkor elvitték a MO­PRESSZÓ gépét, s azóta nincs gép, nincs filmvetítés. Tőlünk is sokan kérdezik mostanában, hogy miért nincs MOPRESSZÓ Ezért nincs. Rejtő János, a Moziüzemi Vállalat igazgatója: — Nekünk évi 200 ezer fo­rintos ráfizetést jelentett a MOPRESSZÓ, ugyanakkor el­vonta a közönséget is a híradó- mozitól. A leglényegesebb per­sze az, hogy a ráfizetést mi nem vállalhatjuk magunkra és az, hogy nincs gép. Vállalja át a ráfizetést a szálloda, vagy nekünk térítse meg. De oly módon is megoldhatják, hogy vásároljanak vetítőgépet, mely nem kerül többe 80 ezer fo­rintnál, és üzemeljenek önál­lóan. Mi a filmellátást és a szükséges adminisztrációs fel­adatokat szívesen elvállaljuk. Meg lehetne oldani? — Va­lószínű. adagolóval, a tartályokkal akadt hiányolnivalója az át­vevőknek. Ilyenformán a jószerencsé­nek köszönhető, hogy idáig is megúsztak különösebb vízgon dók nélkül, s ezt a jószeren­csét többnyire a mérsékelt, vagy a hűvös, esős időjárás ja vára írhatjuk. Egy tartós ká­nikula igencsak beleszólt vol­na az ivóvízellátásba, noha az elmúlt hetek zivatarokkal te­letűzdelt napjai így is érez­tették velünk ezeket a problé­mákat. Legutóbbi értesüléseink alap ján azonban bízvást elmond­hatjuk, hogy egy, legfeljebb két héten belül megszűnnek az ivóvízgondok. Az üszögi víztisztitóműnél végre kicse­rélik a klórozóberendezése­ket, amelyekből az előklórozó a jövő hét közepén üzembe lép. A negyven millió forin­tos beruházással épült tisz­títómű műszaki átvételével egyidőben sor kerül az ötezer köbméteres ivóvíz és a tízezer köbméteres Duna-víz tároló műszaki főpróbájára is. Tehát minden intézkedés arra vall, hogv nem lesznek további ké­sések, elcsúszások, s két hé­ten belül kb. 25—27 ezer köb méterre növekszik a város na­pi ivóvízellátása. Ez a meny- nyiség jó néhány éven kérész tül nemcsak fedezi az ellátást, hanem tartalékul szolgál a vá ros további növekedésének idő szakára is. A klórozással kapcsolatban nem szükséges bizonygatni, hogy az, egészségügyi óvintéz­kedés, a kólifertőzés megelő­zésére, ámelyet saját érdekünk ben tudomásul kell venni. — Azonban semmi okunk ag­godalomra, mert a tisztítómű utóklórozó berendezése maxi­málisan elvonja a klórozott víz kellemetlen Utóízét, amely alig észrevehető, illetve ízlel­hető formában jut el ■ az ivó- vízhálózatba. A lényeg az, hogy megszűnik végre a ..ha­gyományos” pécsi ivóvz mi­zéria s a társadalmi ellen­őröknek is kevesebb göncünk lesz arra, hofcy feljegyezzék, hol pazarolják a líkók a vizet pázsitok, virágágyások öntö­zésére. Felforgatják a várost Beszélhetünk-e két Sopianaeról VANNAK, akik különböző átokformuláliat mormolva bukdácsolnak a Doktor Sán­dor utca, Rákóczi út törme­lékhalmazán, de vannak má­sok is, akik csodálattal adóz­nak a különböző vállalatok (vízmű, posta, gázmű; áram­szolgáltatás, csatorna stb,) ősz szehangolt munkájának, ami­ben Pécsett még nem gyönyör ködhettek, Utaink átépítése halaszthatatlan követelmény volt, mióta a gépkocsik szinte elözönlötték azokat. A kérdés csak az, hogy részletekben a forgalmat korlátozva vagy A bűn jelkamrában al kamp^ásizeg-teJ. a iztméLy.atd.áiq. Erős, átható naf­talin és gezaról szag, festetten, mennyezet ig érő állványok, gondosan átkötött, leltározott, címké­vel ellátott csoma­gok — és a látogatón óhatatlanul erőt vesz a furcsa, kicsit hátborzongató han­gulat. Mi található itt? Úgyszólván min­den, a kampószeg­től az autóig. Ál­kulcs, üzérkedésből, lopásból származó ruhafélék, kések, bicskák, kosár, ke­rékpár, demizsonok vízzel töltve — ame lyek egy gebines ké­tes élelmességét” igazolják, aki rum helyett tárolta a vi­zet leltárhiány gya­nánt — továbbá ipar engedély nélkül ké­szített gipszcímerek és zománctáblák, •— szentképek, giccsfest mények, ásók, fej­szék — és a többi. — Többek között itt ta­lálható Mózes Márta, az utóbbi évek leg­szenzációsabb tol- vajnöjének hegedű- tokja, amelynek se­gítségével többek kö zött 121 szépirodal­mi és szakkönyvet és 106 különböző mé­retű kulcsot lopott. Itt található az a kilenc kilós kézika­lapács is, amellyel nemrégiben egy nagy harsányt fiatalasz- szong agyonütötte a férjét ... A színhely ilye­tén leírásából alig­hanem könnyen le­het következtetni, = hogy e szokatlan hely nem más, mint a pécsi megyei és já rásbíróság bűnjel­kamrája. Magdó Já nos, aki mint a bíró­sági gazdasági hiva­tal előadója immár közel tíz esztendeje kezeli a megyei és já rásbíróság bűnjel­kamráját — mint mondja — sokmin­dent látott már, de aki azt hinné, hogy minden bűnjelhez tudja a hozzátartozó kűsebb-nagyobb tra­gédiát, történetet is, — az téved. — Néhány esettől eltekintve nem is­merem a tárgyak his tóriáját — szabadko­zik — de ez nem is csoda. A korábbi idő szakban évente ál­talában háromszáz bűnjelet kezeltem, de az elmúlt esztendők ben is általában 150- et. Ezek közül alig- alig emlékszem a tör ténetre is. A leg­többjük egy-egy lo­pás, üzérkedés, — könnyű vagy súlyos testi sértés bűnjele. Persze, az érdekesebb esetekre emlék­szem. Vött itt pél­dául egy súrolóke­fe, amellyel egy fia­tal feleség agyonver te az öreg férjet. Volt, mint bűnjel a kezelésemben az utóbbi kilenc év alatt két személyautó is, — Meddig tárol­ják itt « bűnjele­ket? , — Általában ad­dig kepeiem a bűn jeleket, amíg a bíró­ság jogerősen nem dönt egy-egy ügy­ben, de hathavon- ként „túladunk" a bűnjeleken. Sokféle nyilvántartást veze­tek, a bűnjeleknek pontos i,nyomuk” van, hiszen ezek tár­gyi bizonyítékok, — amelyekhez bűncse­lekmények fűződ­nek. — Hogyan „adnak túl” a bűnjeleken? — A bűnjeleket a bíróság vagy vissza­adja a jogos tulaj­donosoknak, vagy pe dig elkobozza. Ha elkobozza, akkor a bűnjel használható­ságának megfelelően vagy a kiskereskedel mi szervek, vagy a Bizományi Áru-. ház megveszi, vagy árverésen értékesít­jük. Ha a bűnjel oly csekély értékű, hogy azt így értékesíteni nem tudjuk, akkor átadjuk a MÉH-nek. Bár Magdó János nem tartja emléke­zetében a tárgyakat, de arravalók a pon­tos kimutatások, — hogy néhány szokat­lanabb bűnjelről szá mot tudjon adni. Hát volt itt ké­rem már sokmin- den... — lapozgatja a kimutatásokat — Például fanyelű kés, olcsó tájoló, autó­térkép, ez egy határ sértő „felszerelése” volt. Kispuska, vil­lanyvasaló kábellel.. Felnéz. — Persze, voltak ennél nagyobb tár­gyak is. Fél gépko­csira való ruhane­mű, többszáz nylon­harisnya, több ezer zsebkendő, többszáz férfiing ..: Volt már magnetofon készü­lék, rádió, továbbá vizfertőzés kellékei: kútba dobott — porok kai, rovarokkal fer­tőzött — ruhadara­bok és téglák... És persze, vannak olyan bűnjelek, amelyeket képtelen vagyok eb­ben a helyiségben tá rolni, tekintettel ar­ra, hogy nincs arra hely. Például jelen­leg, a bírósági ■ eljá­rás befejezéséig a vó- kányi községi tanács tárolja, őrzi azt a 15 méter hosszú, kilenc darab akácfa rön­köt, amelyeket egy bűntett miatt fog­laltak le. De ezenkí­vül van zsákszámra kukorica, több ür- méter fa... És eseten ként a bűnügyi mú­zeumnak is küldünk kérésükre anyagot. Érdekes, hogy a ben­ti tételeknek körül­belül a fele zsebkés... Jelenleg — az ez évi „termés” 84 bűn­jel. Ruhafélék, ké­pek, kések, demizso nők. A bűnjelek tör­ténetét — csak a lajstromok, kimuta­tások és jegyzőköny­vek őrzik. S hogy a bűnjelek a kamrá­ból merre jutnak, kihez érnek — ezt már aligha lehetne könnyűszerrel kö­vetni. Hiszen a tár­gyak „múltja” a társadalomba vissza térve =s megszűnik: egyszerre a forgalom elzárása val történjen a felújítás. Az utóbbi mutatkozott ésszerűbb­nek és gazdaságosabbnak, ha sok kényelmetlenséggel jár is. Szóval megindult a komp­lex építőmunka. Végiszántot ták hosszában a kiszemelt ut­cát a vizesek, jöttek nyomuk­ba a gázosok, a posta kábel- fektetők, a csatornázok, majd következett « kéresztbeszele- telés, á tüzet onnan ide, a gázt innen oda vitték a tető- csatornák víznyelőit pedig min den oldalról a középre, és így tovább és igy tovább. Bi­zony sok bosszúsággal járt mindez, de az eredményben a Déryné, Bem, Kossuth Lajos, Sallai, Zsolnay Vilmos utcák­ban ma mindnyájan gyönyö­rűséggel járunk. S amíg a nagy munka tart, vannak néhányon a város múltját kutató rajongók, akik ott lábatlankodnak az árkok szélén s felszedik a kincse­ket, edénytöredékeket, kopott bronzérméket, s egyebet, mert ezek beszélnek. RÉG TUDJUK, hogy a ró­mai városra telepedett a kö­zépkori Pécs. Az azonban mindezideig titok volt, hogy a római uralom három évszá zada alatt mi minden történt itt. A megyei könyvtár udva­ri építkezései és a Nemze­ti Múzeum feltárásai mutat­ták meg először, hogy kellett lenni egy régi I—II. századbe­li és egy IV. századbeli város nak, mely utóbbi lassan sor­vadt el. A nagyközönség szá­mára még meg nem nyitott részen a régebbi sírokat elbo­rító víz sodorta törmelékből egy épített sírba és egy egy­szerű földbetemetkezés halot­tat kerültek elő. Mindkettő házaspár, és kétségtelenül ró­mai kori. A múlt évben a posta mö­gött s az idén a posta udvaron valamint a Jókai utcában vég zett a Nemzeti Múzeum terv­szerű feltárást. Ezek kétség­telenül megmutatták, hogy az I. II. században épült Sopia­nae is már jelentékeny város volt, azonban valami módon elpusztult. A római birodal­mat a III. század közepétől többször vad zűr-zavar béní­totta, amelynek csak Dioc- letianus vetett végett, a III. század végén. Akkor ez a te­rület nagyon elpusztult volt és 6 telepítette ide a Carp- törzset. A föltárásban vaskos álav- falakra újabb vékonyabb fa­lak kerültek, a régi évületek törmelékét elegyengették, el­hordták. mert arányion kevés volt a -feltárásban. Feltűnő a két építkezés falazőtecbviká- ja közötti eltérés. Az elsőben a triász mészkő kotmeai ido­mitás nélkül vannak össze­rakva. A hézagokat égetett mész porával és homokkal töltötték ki, majd vízzel le­öntve betonerősségű alapot kaptak. Ez az úgynevezett forróhabarcs-technika. A IV. századbeli ráépítés már ki­használta a triász-mészkő ré­teges szerkezetét és a rétege­ket téglaszerűen helyezte egymásra. így kevesebb mész- por és kő felhasználásával vé konyább de mégis szilárd fala kát raktak. Az épületeiénél sem tűz nyoma, sem nagyobb arányú rombolás nem látszott, s az elegyengetett törmelék sem volt túl sok. Délebbre a Majláth utcá­ban gázcső fektetés másfél mé tér mélységben sok római sírt rombolt szét. A Jókai utca al­só szakaszán pedig a most meg ásott csatorna alján két és fél méter mélyen helyenként 20 cm vastagon, másutt szórtan tömérdek római tégladarabot habarcsot dobtak ki. Ide hord­ták tehát az első Sopianae tör mélákét, melyet hamarosan be fedett a vizsodorta barna iszap. Ebbe az iszapba mé­lyítették a sírokat és ebbe s Majláth utcától északra ké­szített szövetkezeti ház tel­kén feltárt római falakat is. ENNEK a megállapítása te­hát csak a várost felforgató hatalmas munkálatok nyomán vált ismeretessé, s erre még senki sem mutatott rá, mert nem volt hozzá megfelelő fel tárási anyag. Jövőre már havonta jelenik meg a Jelenkor A Jelenkor irodalmi és művészeti folyóirat már ne­gyedik éve rendszeresen két havonta jelenik meg. Nem­csak a megyében, haném as egész országban vannak elő­fizetői. Tüskés Tibortól, a Jelenkor szerkesztőjétől szer­zett értesülések szerint jövő­re januártól kezdve havon­ként jelenik meg a folyóirat, az eddiginél valamivel sző­kébb terjedelemben. Még sx idén megtörténnek a techni­kai, valamint a személyi át­szervezések és szorosabb kapcsolatokat teremtenek Pécs és Dunántúl íróival. Szeptember végére tervezik a dunántúli írók kétnapos konferenciájának megrende­zését, amelyen a résztvevő 59 író értékeli a Jelenkor egy évi munkáját, valáVnint meg­beszélik az aktuális problé­mákat, ____ í l

Next

/
Oldalképek
Tartalom