Dunántúli Napló, 1962. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-01 / 152. szám

1982. JÜLH7S L 7 A hangversenyévad mérlege Ä zene, ez a megfoghatat­lan, sokszínű, sokarcú művé­szet akkor él igazán, ha meg­szólaltatják. Az is zene, amit a zenetudós partitúrája fölé hajolva hall. Méginkább zene a tökéletes — de mégsem igazi — hanglemez, a rádió. De századunk zenei tömegpro­dukciója — és itt elsősorban a gépzenére gondolunk — minden előnye mellett azt bi­zonyítja, hogy igazán ember­közelbe csak a hangversenyte­rem zenéje kerülhet. Ezért nem szorul háttérbe semmi­lyen gépi muzsikálás mögött az élő zene gyakorlata, sőt a kettő szerencsés kölcsönhatá­sa egyre több élő zenét kíván. Ezt a célt szolgálta a most be fejeződött pécsi hangverseny­évad is, melynek értékelését annak megállapításával kell kezdenünk, hogy némelykor jelentkező túlzsúfoltsága elle­nére is sikeres volt és több szempontból jelentett újat, az előző évekkel szemben kimu­tatható fejlődést, előrelépést Az első feltűnő változást a közönség jelentette. Amikor a műit év őszén az Országos Filharmó­nia megkezdte a bérletek áru­sítását, kissé megdöbbentően hatott, hogy évtizedes bérle- tezők közül többen nem újí­tották meg helyüket Csakha­mar kiderült azonban, hogy aggodalomra semmi ok: már jelentkezik a színvonalas if­júsági hangversenyek jótékony- hatása. Azok a fiatalok ugyan is, akik általános iskolás ko­ruktól kezdve rendszeres lá­togatói voltak az ifjúsági hang versenyeknek, iskolai tanul­mányaik befejezése után már a hétfő esti, nagy koncertekre váltották meg bérletüket Ok léptek a lemorzsolódó, régi hangversenylátogatók helyé­re. Ebben az évadban tehát már egy megváltozott, éj kö­zönség töltötte meg a Nemzeti Színház nézőterét, melyben az eddiginél jelentékenyebb mér­tékben képviseltette magát az ifjúság és az üzemi munkás­ság is. Ez az összetételében előnyö­sen megváltozott új hangver­senylátogató tábor mór öröm­mel fogadta a merészebb, _ a modern zeneirodalom néhány jelentős alkotását is ígérő mű sortervet. E terv kis eltérések­kel meg is valósult, ami ugyan csak örvendetes tény, hiszen a közönséget rossz irányban befolyásolják a régebben gyak ran előforduló, indokolatlan műsorváltozások. A tavalyi évad értékelésekor nehézmé- nyeztflk a már sokszor hal­lott, bár Hiassaífcus alkotások ismételt előadásában jelent­kező túlzott egysíkúságot Idén változatos műsorról számolhatunk be. A 9 bérleti koncerten, valamint a Lenin- grádi Filharmonikusok forró sikerű önálló estjén összesen harminc mű hangzott el. Beet­hovennek öt alkotása került műsorra. Bartók-mű négy al­kalommal csendült fel, még­pedig a legjelentékenyebbek: a II. és Hl. zongoraverseny, a Concerto, valamint a Zene hú­ros, ütőhangszerekre és ce- ■ lestára. A pécsi közönség szá­máé* különösen a leningrádi- ak felejthetetlen tolmácsolá­sában megszólaló Zene jelen­tett nagy élményt, de külön kell szólnunk városunk zon­goraművészének, Borsay Pál­nak hagy művészi felkészült­séget tükröző n. zongoraver­seny-interpretálásáról !s. A klasszikus mesterek közül Mozart, Schubert, Csajkovsz­kij, Brahms, Liszt és Prokof­iev két-két művét, illetve Verdi és Muszorgszkij esv-egy alkotását hallhattuk. Értéke volt az évadnak, hogy a mai maavttr szerzők is helyet kap­tak: Kodály Zoltán Háry- szvitje szerepelt a műsoron, továbbá Dávid Gyula Brácsa­versenye, Sárai Tibor János vitéz-balettjének néhány rész­lete és Szelényi István Spar- tacus-a. Jelentős zenei ese­mény volt Sosztakovics XII. szimfóniájának pécsi bemuta­tója, valamint Orff Carmina Burana-jának előadása. E gazdag és változatos zenei program méltó megszólalta­tásához az előadóművészek komoly teljesítményére volt szükség. A munka oroszlánré­szét a fáradhatatlan és magas színvonalat képviselő Pécsi Szimfonikus Zenekar vállalta magára. Idén is több neves vendégkarmester állt a zene­kar élére és nyilatkozott tel­jesítményéről elismerően. Ki­rill Kondrasin mellett Erdélyi Miklós, Koródi András, Lehel György és Németh Gyula ve­zényelte a pécsi zenekart, míg két alkalommal pécsi kar mester: Antal György és Pau- lusz Elemér lépett a dirigen­si dobogóra. A pécsi zenekar mellett a Moszkvai Rádió Szimfonikus Zenekarát (Gen­nadij Rozsgyesztvenszkijjélaz élen) a Fenvngródi Filharmo­nikusokat (dirigensük Jevge- nyij Mravinszkij), valamint a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát (Lehel György vezényletével) üdvö­zölhettük a hangversenyévad során. A vendégművészek név sora is jelentős: a zongoramű­vészek közül Fischer Annie, Peter Wallfish, Antal István, Gabos Gábor, valamint váro­sunk már említett zongoramű­vésze:. Borsay Pál, továbbá Ruha Irtván hegedűművész, Lukács Pál brácsaművész, ^ az énekesek: Tiszay Magda, Lász­ló Margit. Melts György, Réti József, Tárnái Gyula, vala­mint a pécsiek közül Tréfás István és Hotter József szere­pelt. Egy hangversenyen mű­ködött közre a Pécsi Liszt Fe­renc Kórus. Itt említjük meg a Pécsi Szimfonikus Zenekar zeneakadémiai hangversenyét, melyen Paulusz Elemér vezé­nyelt és Bánkt! József zongo­raművész működött közre. A kamaraestek is komoly művészi élményt je lentettek. Ezúttal itt sem te­hetünk panaszt, miként ta­ÉM Pécsi Építőgépkarban­tartó Vállalat felvételre keres LAKATOS szakmunkásokat Jelentkezés Pécs, Vasút u. 2. sz. Üzemvezetésen. 502 vaiy tettük, a túlzott egyolda­lúság miatt. Szerencsés mó­don nem tengett túl egyetlen hangszeres műfaj sem. Kima­gasló volt az örmény-együttes szereplése, a Tátrai-vonósné­gyes és a Budapesti Fúvós­ötös koncertje, valamint Jean­ne Marie Darré zongora-est­je. Fokozottabb mértékben ju­tottak szóhoz ezúttal a pécsi művészek is: Bánky József, Marczis Demeter, Kiss Vilmos Péter, Valamint a Zeneművé­szeti Szakiskola leánykara, Agócsy László vezényletével. És itt néhány szóra meg kell állnunk. A városunkban élő művészek megfelelő koncert­lehetőségéről is szólnunk kelL Ha ugyanis azt írtuk beszámo lónk elején, hogy a zene akkor él igazán, ha megszólaltatják, akkor le kell írnunk a mondat második felét is: a művész is akkor él igazán, ha megszólal­hat. Antal György, Bánky Jó­zsef, Borsay Pál, Marczis De­meter, Kiss Vilmos Péter, Pau­lusz Elemér s a többiek szerepel tetése már biztató jel, de több lehetőséget kell biztosítani számukra a jövő évadban, és a kisebb, esetleg öntevékeny együtteseknek is, ha művészi színvonaluk azt megengedi. A TIT e téren tett néhány di­csérendő lépést. A 100 éves pécsi dalosmozgalom megün­neplésére rendezett hangver­senyek pedig csaknem vala­mennyi pécsi kórusnak lehe­tőséget nyújtottak alapos fel­készültségű műsoruk bemuta­tására; Ennek az évadnak kró nikájához tartozik, hogy „Zon gorázó Ifjúság” címmel rend­kívül hasznos kezdeménye­zést indítottak el a Zenemű­vészeti Szakiskola zongora­művész-tanárai, (Bánky Jó­zsef, Bátirévi Antal, Borsay Pál, Polgár Marianne) a zon­gorairodalom gyöngyszemei­nek bemutatásával. Példáju­kat követhetnék a szakiskola más hangszeres művésztaná­rai is, ami minden bizonnyal tovább színesítené e látogatott koncerteket. A most befejezett sikeres hangversenyévad is azt bizo­nyítja, hogy minden hangver­senyévad új, és mégis ugyanaz. Változnak a szerzők, a művek és az előadók, velük együtt változnak az élmények is. De marad az, amit a megújuló változóban mindig keresünk, a zene mélyén megnyilvánu­lásra váró örök emberi tar­talom. A szocialista törvényességért A bírót az ügyész és az ügyvéd az új jogszabályokról Július elsejével lép életbe az új Büntetőtörvénykönyv s ez­rei egyidejűleg az új perrend­tartás. Három jogászt kértünk meg, tájékoztasson bennünket milyen változásokkal jár az igazságszolgáltatásban az új törvények életbelépése. Elsőnek dr. Dely Istvánt, a megyei bíróság elnökét keres­tük föl. — Furcsa dolog volt, hogy bíráink tulajdonképpen egy 1878-ban szerkesztett Büntető­törvénykönyv paragrafusai alapján ítélkeztek a mai napig, egy új alapokon nyugvó szocia­lista társadalomban. A régi BTK a burzsoá életmorálnak szellemében készült, olyan tár­sadalomban, ahol a bűncselek­mények súlyát még más mér­cével mérték, mint napjaink­ban. Ezért volt, hogy a gyakor­latban tulajdonképpen már el­tértek ítéleteink a törvény- könyvben kiszabott büntetések nagyságától. Így jogszabályaink nem voltak összhangban joggyakorla­tunkkal. Ezért volt szükség egy olyan törvénykönyv megalkotására, mely össze­gyűjtötte a szórványosan megjelent új törvényeket, s összességében is kifejezi az új társadalmi forma erkölcsi arculatát. Az új törvénykönyvben pél­dául már találunk cikkelyt a pazarló gazdálkodást folytatók felelősségrevonásána. Ilyen jog szabály egy burzsoá törvény- könyvben természetszerűleg nem volt. — Az 1951-ben alkotott s az­óta többször módosított bünte­tő perrendtartás egységes szer­kezetbe foglalt újra-alkotása elsősorban a gyorsabb, egysze­rűbb ügyintézést eredményezi. Lehetővé teszi a felesleges hu* zavonák elkerülését, a büntető eljárások meggyorsítását. Me­rőben új, hogy lehetőségünk nyílik kisebb bűncselekmények esetén bírósági tárgyalás meg­tartása nélkül pénzbüntetés ki­szabására. Természetesen a terhelt a tárgyalás megtartását kérheti. Ez minden esetre je­lentős időmegtakarításnak szá­mít. Üj lehetőség, hogy elrendel­hetjük olyan egyének előzetes letartóztatásba helyezését is, akik bűncselekményének súlya ezt nem indokolná ugyan, de gyors visszatérésük környeze­tükben bűncselekedetük jelle­génél fogva nyugtalanságot kelthet. Dr. Haszon János, városi ve­zetőügyésztől a következőket hallottuk: — Az SZKP XXII. kongresz- szusa a fokozottabb törvény- szerűségre hívta fel a figyel­met. Ez az eszmei irány érző­dik az új magyar BTK-ban is, mely a szocialista törvényes­ség társadalmi kiszélesítését biztosítja. A burzsoá igazság­szolgáltatás jellegénél fogva ködösítésre törekedett. Űj törvénykönyvünk a lé­tező gazdasági, politikai és társadalmi viszonyokat he­lyesen tükrözi és világosan leszögezi álláspontját: Több mint felét beváltották már a SZOT-akciós tüzelőutalványoknak Több ezer tonna szén van raktáron Alig múlt el a téli szezon, májusban már ismét megkezd te a télre való felkészülést a TÜZÉP Vállalat. Az elmúlt három hónapban mintegy 4600 darab 480 forintos utal­ványt, és 400 darab nyugdíjas utalványt váltottak be. Ilyen rövid idő alatt 5436 tonna szenet, 1600 tonna brikettet és 50 tonna kokszot vásárolt Pécs város lakossága. Tűzifá­ból 990 tonna fogyott a két TÜZÉP-telepen. A városiak kedvence az iszapszén, abból fogyott a legtöbb, de népszerű a magas kalóriatartalmú pé­csi durva mosott szén, vala­mint a hidas és negyményo­ki brikett. A bölcsődék, kórházak, in­tézmények is beszerezték már a tüzelőszükségletük 30 szá­zalékát, s így elkerülhető a torlódás az őszi hónapokban. A két pécsi és nyolc vidéki te lepen jelenleg 7 és félezer tan na szál, 4200 tonna brikett, 200 tonna koksz és 4000 tonna tűzifa van raktárom, mindem igényt ki tudnak elégíteni. Eb ben az évben a szabad tüzelő- értékesítés mellett mintegy 15—16 ezer SZOT akciós utal­ványt váltanak be Baranyá­ban; Evekkel ezelőtti feleség-gyilkosságra derült fény Megfojtotta a feleség-ét, majd a holttestet elásta azt reméltem, hogy a hatóságok nem fognak tet­temről tudomást szerezni.. — újra és újra visszatérő ref­rén ez a mondat — Jagicza Istvánnak, az Állami Erdé­szet pécsi, árpádtetői fogato- sának — a gyilkosnak vallo­másában. Az utóbbi évek „gyilkos­ság" bűntettének sorában va­lóban nem „szokásos” ügyről van sző. A megyei rendőrfő­kapitányság követkeretes és alapos nyomozómunkájának eredménye, hogy ezt a gyil­kosságot még több mint 3 és fél év távlatából is felderítet­te. Jagicza 1947-ben nősült meg felesége három gyermeket szült. Évekig békességben él­tek, később aztán mind gya­koribb lett köztük a veszeke­dés. „Feleségem féltékenyke- dett” — vallja, s emiatt 1958- ban már többször verekedésre is sor került közöttük. ^Foglalkoztam feleségem meggyilkolásának gondolatá­val” — mondja, s ez a gon­dolat 1959 január 2-án este tetté érett. Jagicza így mond­ja el ennek az éjszakának tör ténetét: — Este fél kilenckor men­tem lakásomra. Sem a Tconyhá ban, sem a szobában nem égett villany, a gyerekek is és feleségem is aludtak. A kony­ha külső ajtaját behúztam, becsuktam. A szobában hal­kan szólt a rádió, mindössze ennek lámpája adott gyér vi­lágosságot. Megfogtam felesé­gem nyakát és szorítani kezde­tem ... néhány perc múlva ráhajtottam fejemet a mellé­re, szíve egy kicsit még min­dig dobogott. Ezután ismét nagy erővel megszorítottam a nyakát. Az asszony meghalt. Jagi­cza ezután odalépett a rádió­hoz és lezárta, majd kiment a konyhába — cigarettára gyúj­tott. A gyerekek aludtak, a történtekből semmit sem vei­tek észre. Jagicza mint ahogy a gyil­kosságot is előre megfontolta, a „következő lépést” is alapo­san előkészítette. „A holttes­tet pokrócba csavartam, majd éjjel kivittem a fáskamrába, ahol a már előre odakészített lapátásóval a faház tégláját felszedtem, gödröt ástam és a holttestet belehelyeztem. Te­tejére földet és fát tettem* A gyilkos ezután visszament a lakásba és igyekezett a nyo­mokat eltüntetni, a már előre kigondolt alibit igazolni, ösz- szeszedte felesége ruháit, zsák ba gyűrte és a zsákot eldugta. Az asszony személyi igazolvá­nyát és munkakönyvét pedig elégette. Miért voít erre szük­ség? .,Biztos voltam benne, hogy feleségemet a szomszédok, a lakók keresni fogják. Gondol­tam, a kérdésekre majd azt hogy feleségem megszökött tó­válaszolom, egy férfivel lem...” Ennek a szökési históriának elhihetőségére a gyilkosságot követő néhány nap múlva az Elefánt vendéglőben levelet íratott egy alkalmi ismerősé­vel s a levelet saját magának címeztette meg. Ebben a le­vélben többek között ez állt: ,,Elmentem egy férfivel és töb bet nem térek vissza." Jagicza a levelet mutogatta a szom­szédoknak. Az egyik lakó mi­után elolvasta, megjegyezte: „A levél és a boríték írása nem egy kéztől való és nem is hasonlít a felesége Írására”... Jagicza, — hogy a szomszé­dok gyanúját mind jobban el­oszlassa — sokszor hangoz­tatta: feleségét ismét látta Pécsett... az asszony már bánja tettét, szeretne vissza­jönni. „Én azonban azt mon­dottam, nem fogadom vissza” — mondogatta ismerőseinek. „Most legalább független sze­mély vagyok” — tette hozzá; A félelem, hogy a gyilkossá­got felfedezik, mindjobban emésztette. Ahányszor a fás­kamra mellett ment el — tu­dataiban volt annak, hogy fe­lesége holtteste ott fekszik. A rettegés nem hagyta nyugodni. Elhatározta, hogy a holttestet kiássa és a környező erdőben ismét eltemeti. A gyilkosság után két hó­nappal — 1959 márciusában — végre is hajtotta szándé­kát. Egy éjszaka felásta a göd rőt, kivette belőle a hullát és.. „a vállamra vettem, majd szinte futottam vele a sötét erdőben. Néhány száz méter után megálltam, újabb gödröt ástam és a tetemet be­lecsúsztattam. A gödröt bete­mettem, föléje száraz kórót dobáltam.. A gyilkos úgy vélte — soha nem derül M a bűntény, hi­szen — szerinte — mindent a legnagyobb gondossággal vég­zett. Három évig sikerült eltit­kolnia az ügyet, míg végül is — mint lenni szokott — fény derült a bűntényre. Jagicza beismerő vallomást tett. Meg­mutatta a már említett fás­kamrát, majd azt a helyet is, ahova másodszorra temette el a hullát. Régészeik, muzeoló­gusok bevonásával tárták fel Árpádtetőn a második temet­kezési helyet. Jagicza áll a mélyülő gödör mellett. Az ásók nyomón fe­keteszínű textilfoszlanyok ke­rülnek elő. — A pokrócdarabok. amibe a feleségemet csavartam — mondja halkan ... Az igazságszolgáltatás elől nem lehet elbújni, előbb- utóbb minden bűntény kide­rül. És akkor bűnhődni kell! Garay Ferenc a szocialista társadalomban ér­vényesülő magasabb etikai el­vek, szocialista körülményes a társadalom tagjaitól más ma­gatartást követelnek, mint ami­lyen követdményakkel a bur­zsoá társadalom tagjaival szem ben fellépett. — Az ügyészség megtisztelő feladata az újonnan megalko­tott bűntetőtöi-vénykönyv élet­belépése után éberen ügyelni, hogy az állampolgárok és a jogalkalmazó szervek a tör­vényhozó akaratának és a dol­gozó nép érdekeinek megfele­lően alkalmazzák az új törvé­nyeket. — Elsőrendű kötelességünk­nek tartjuk társadalmi méretű neveléssel elősegíteni a bűncse lekmények és törvénysértések megelőzését. Természetesen a súlyos bűncselekményt elkö­vetőknél, vagy a törvénnyel konokul ellenszegülő szemé­lyeknél annak szigorával já­runk el. A jövőben fokozottab­ban ügyelünk arra, hogy a tár­sadalom együttélési szabályait mindenki maradéktalanul be­tartsa, ezzel is törekedve a har monikusabb életkörülmények mind szélesebbkörű biztositá- sára. A védelem feladatairól dr. Boda Géza, az 1. sz. ügyvédi munkaközösség vezetője az alábbiakat mondta: — Az ügyvédi kar örömmel vette a büntető jogszabályok megjelenését és gyors életbe­lépését Komoly munkát je­lentett ilyen rövid idő alatt a jelentékeny anyag alapos át­tanulmányozása, de szívesen vállaltuk ezt a terhet, s a mun­kaközösség minden tagja fel­készült az új törvények életbe­lépésével ráháruló feladatokra. — Az újonnan életbelépő jogszabályok a szocialista törvényesség érvényesülése terén újabb lehetőséget biz­tosítanak a védelem részére, s e joggal élni is kívámuk. Az új perrendtartás módot nyújt számunkra már a nyomozás időszakában bizonyos cselek­mények végrehajtására. Ez újabb feladatot is jelent a vé­delemnek a tárgyalás előkészí­tésében. Szeretnénk új jogaink­kal úgy élni, hogy hozzájárul­hassunk a szocialista törvé­nyesség biztosítása mellett az eljárások gyors és eredményes lebonyolításához. Örömmel észleltük, hogy az új törvényeket egységes szer­kesztésben, áttekinthető, vilá­gos, szabatos szövegezéssel ad­ták közre, s ez biztosítja, a jogászon kívül a jogkereső kö­zönség részére is a pontosabb eligazodást. fópáfloináSBk! állami Gazdaságok! Termelőszövetkezetek! Vállalatok I A megnövekedett mező- gazdasági munka idején is zavartalanná kívánja ten­ni az AFOS a; nzemanyagellátásl Fenti érdekében kérjük t. Vevőinket, hogy ÜZEMANYAG HÁZHOZ­SZÁLLÍTÁSI IGÉNYÜKET a legrövidebb időn belül közölni szíveskedjenek. A házhozszállítási igények kielégítését ugyanis — a beérkezés sorrendjé­ben — csak lehetőségeinkhez ké pest tudjuk biztosítani III. sz. Tájegységi Telepe Kaposvár, Latinka S.u. 1. T.: 21-68. 403 Az ÉM. Pécsi Épületfuva­rozó Vállalat Pécs, Megye­ri út 50, felvesz autószerelőket Jelentkezés a vállalat mun kaügyi osztályán. 98 353 9

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom