Dunántúli Napló, 1962. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-08 / 158. szám

»•2. JÜLIt» 1

MAPié

Mérleg

en:

Az operaévad műsora

A pécsi operatársulat harmadik évadjának értékelése meglehetősen bonyolult feladat. Pozitívan lehet és kell Is értékelnünk azt a tényt, hogy -városunkban sok nehézség ellenére is operatársulat működik. de ennek az évadnak ered menyeit már közelről sem üdvözölhetjük ilyen egyértelműen.

A pécsi opera létrejöttét annakidején hosszantartó viták., harcok előzték meg. „Pécs, muzsika városa nem lehet meg opera nélkül!” — hangoztatták

•az opera lelkes hívei

szemben azokkal, akik bizonyos, nem is nagyon titkolt aggályoskodással néztek a pé- • esi opera jövője elé. A gya- korlat-igazolta valóság valahol e két felfogás között található meg: valóban, Pécs évszázados zenekultúrával fémjelzett neve mellől nem hiányozhat az opera, viszont igaz az is, hogy éppen azok, akik számára az opera létesült, és akiknek műsorát szánta, nem eléggé mutatták ki iránta sze- retetüket, ragaszkodásukat, — pártfogásukat.

Az opera kérdését lehetetlen különválasztani a pécsi színház általános helyzetéitől. mégis külön szólnunk kell az opera speciális problémáiról. — Őszintén fel kell tárnunk, hogy az operatársulat az elmúlt évadban egy kissé a mostoha- gyerek szerepét töltötte be a színházon belül, melynek nemegyszer még az elengedhetetlenül szükséges próbalehetőségek sem álltaik rendeSkeaésé- re. Így Paulusz Elemér egyébként kiváló, évtizedes operai szakértelmének kellő kamatoztatására sem nyílt lehetőség.

Az operatársulat műsorpoli- tikájában nyomát sem találtuk annak az újítási, kísérletező törekvésnek, mely a színház munkáját, főleg a balett-együt tes szereplését jellemezte. — (Legfeljebb Németh Antal dr. rendezésében csillant meg olykor a megszokottól eltérő felfogás.) — Ezt alapjában véve nem róhatjuk fel hibának. Elfogadhatjuk Paulusz Elemér azon álláspontját, hogy minden operatársulat először az alaprepertoár megteremtésére törekszik. Ennek a törekvésnek a jegyében történt Mozart Szöktetés a szerájból és Puccini Tosca című operájának bemutatása.

A művek kiválasztása

annak ellenére, hogy mindkettő a legszebb és legnépszerűbb müvek közé tartozik, vitatható. A Mozart-operánál vendégművész pótolta, nem túlságosan szerencsés módon a helybeli tenorhiányt; Puccini operájának bemutatása pedig azért kifogásolható, mert évekkel ezelőtt épp a Tosca előadásával igyekeztek a lelkes pécsi énekesek pótolni az állandó operatársulat hiányát. — Pe nem hallgathatjuk el azt sem, hogy az előző évadok 4-5 operabemutatójával szemben az idei kettő még abban az esetben sem áll arányban az operatársulat létszámával, ha rendkívüli nehézségű, az átla- gosnál fokozottabb felkészült- Séget igénylő operabemutatókról lenne szó. De sem a Szök- letés, sem a Tosca ilyen feladat elé nem állította az együt test és azt sem mondhatjuk el, hogy a mennyiség csökkenése jelentős minőségi változást idézett volna elő. Mindkét ope rabemutató jó közepes színvonalú volt. Ez pedig, amint azt a gyakorlat is mutatta, nem volt elegendő a közönség hello mértékű vonzására.

Azokon az általános, a színházak egészére jellemző problémákon kívül, melyek a Tv hatásában és a látogatottság egyéb okok miatt történő esők kenésében jelentkeznek, egy vidéki operatársulat műsorára rendkívüli erővel hat ki a rádióból vagy mikrolemezről a világ legkitűnőbb művészeinek előadásában hallható, magas színvonalú, szinte már maradéktalan élményt nyújtó operaelőadások önkéntelen par- huzambaállítása. Versenyképességről beszélni természetest.: lehetetlen. A peesí opera- társulatnak éppen sajátos

közeivel kellene a közönséget magához vonzania, amint az Szegeden és Debrecenben is történik. Ilyen sajátos eszköz egyrészt az, hogy a közönség szeresse, szívesen hallgassa a pécsi énekeseket. Ne várja tőlük, hogy második Callasként énekeljenek, de legyen velük elégedett, kísérje figyelemmel fejlődésüket. Erre azonban az évad során kevés lehetősége akadt.

Pedig a pécsi operatársulat

énekesei

ez évben is derekasan megálltak a helyüket. Persze elgondolkoztató, hogy miképp szeretheti meg, de egyáltalában hogyan Ismerheti meg a közönség azt az énekest, akit az egész évad folyamán mindösz- sze egyetlenegy szerepben láthat, hallhat. És hogyan képzelhető el az énekesek fejlődése is ilyen körülmények között? Operaénekeseink jó része az évadban önhibáján kívül alig produkált valamit, pedig egy-egy ária-est megrendezésével ők is, de a közönség is hasznos, értékes lehetőséghez jutott volna. Nem szolgálták előnyöse« a zavartalan felkészülést a személyi villongások sem, főleg a kettős szereposztások esetén előforduló ellentétek. Fokozottabb gonddal, megértéssel és körültekintéssel kellene a jövőben törődni az énekesekkel, a műsor kiválasztásánál összhangba kell hozni a rendelkezésre álló művészi lehetőségeket, így biztosítani a megfelelő szereplési és fejlődési lehetőséget. Ugyanakkor nagyobb bizalommal kellene lenni a fiatalok iránt, akik már nem egyszer, nehéz körülmények között is bemutatták tehetségüket, tudásukat, de akikről aztán valahogy ismét megfeledkeztek.

A közönség vonzásának másik feltétele a helyes műsorpolitika. Nem könnyű kérdés ez sem. hiszen, míg egyrészt a nagyobb tömegek inkább a Trubadúrt, a Traviátát és más közismert dallamú operát kedvelik, addig az igényesebb operakedvelők olyat akarnak hallani, amit rádióból és hanglemezről még nem untak meg. Szükség van tehát továbbra is a repertoár bővítésére, de meg gondolandó, hogy lehet-e egy- egy operából egyfolytában 10

—15 előadásra számítani. Nem volna-e helyesebb évenként

rendszeresen felújítani

a régebbi repertoár-darabokat, mert pl. a Toscát egy évadban még a leglelkesebb operarajongó sem nézi meg kétszer egymásután, viszont az már valószínűbb, hogy néhány év múltán újból megtekinti. Egy évadban mindössze két operát játszani, még megengedhetet- les luxus.

Azok a tervek, melyek eddig a jövő évad operabemutatóiról napvilágot láttak, biztatóak. Az idei megtorpanás után remélhetőleg megújult erővel folytatja munkáját a fiatal, de tehetséges opera- köllektíva, és sikeres működésével, művészi teljesítményével meggyőzi a pécsi opera szükségességéről és életképességéről azokat is, akikben az utóbbi hónapok folyamán talán kissé megrendült a hit és bizalom.

—ni—

Kiosztották a SZÓI 1962. évi művészeti dijait

Szombaton a SZOT székházéban Somogyi Miklós, a Szakszervezetek Országos Ta nácsának elnöke négy fiatal' képzőművésznek, Udvardi Er-, zsinek, Kurucz D. Istvánnak Krajcsirovics Henriknek és Ficzsre Lászlónak átnyújtotta a SZOT 1962. évi művészeti' díjait. A négy művész a 9 magyar képzőművészeti kiállításon bemutatott alkotásai-1 kért, valamint az üzemekben,' tsz-ekben végzett népművelő munkájukért kapták a SZOT művészeti díjait, amelyeket most első ízben adták át kép zőművészekmek.

jCmét a né\ttnuudési j

fel MzésfaM

Hanglemez-katalógus a zenekedvelőknek

A Magyar Hanglemezgyártól Vállalat újdonsággal jelentkezett: hanglemez-katalógust adott ki a zenekedvelőknek és a hamglamezgyűj tőiknek. A

több száz oldalas katalógus műfajonként — opera, operett-, tánc-, népzene, vegyes hanglemezek — csoportosítja a felvételeket.

Érdekes előadások az ifjúság részére

A TIT és a KISZ megyei Bizottsága közös tervezetet készített az őszi tudományos és művészeti ismeretterjesztés szélesítése érdekében a fiatalok körében. A tervezet központi gondolata, hogy a fiatalokat megismertessék a korszerű tudomány és művészet legújabb eredményeivel, ágazataival. Ennek érdekében érdekes előadásokat, ankétokat, különböző játékos összejöveteleket, s művészeti propagandát szerveznek.

Már az elmúlt művelődési évadban is nagy népszerűségnek örvendtek az ifjúsági klubok, melyek hálózatát a jövőben szélesíteni kívánják. — A gyakorlat azt bizonyítja, hogy ezek az ifjúsági klubok a tudományos és művészeti ismeretterjesztés kibontakoztatásának nagyszerű lehetőségeit biztosítják. Az ősztől kezdve érdekes előadásokat szerveznek majd ezekben a klubokban. Egy hat előadásból álló

művészettörténeti előadássorozatban az antik, a középkori, a renaissance, a barokk, á romantikus és a realista művészetről hallhatnak előadásokat az érdeklődők. A földrajz, a hazafiság, a magyar művészet klasszikus hagyományait öleli fel a tizennégy előadásból ősz szeállított komplex előadássorozat tervezete. Tervbe vették egy irodalmi akadémia sorozat elindítását is, mely a ma-' gyár írók munkásságáról adna áttekintést Jókaitól napjainkig. Az ifjúsági klubokban mű' szaki, mezőgazdasági és művészeti szakköröket is indítanak majd. A tavaszi és nyári hónapok programjában kirándulások, tanulmányi séták szer-] vezése szerepel. Nagyobb gon-i dot fordítanak a rádióban és televízióban indított iskolák, tanfolyamok közös meghallgatására, illetve megtekintésére is. A klubok munkáját színessé teszi majd a szellemi vetélkedők és az ismeretterjesztő játékok elterjesztése is.

Autóval Becstől Milánóig

— Na ilyet már rég nem láttunk! — néztünk egymásra Becsben, amikor a valóban nagyon eüókeló Burg Színház háta mögött egy emberre lettünk figyelmeseik, aiki egy papírdobozba gyűjtötte az eldobott eigene ttevégeket.

A híres ómaskerétk, a „Riesenrad” azé, aki hajlandó leszerelni. Ezt az egész világion ismert és úgyszólván az osztrák főváros jelképévé vált monstrumot, mint óriási szenzációt építették az 1885-06 világkiádütás- ra. Neonvilágiiás tűn deklik most már minden kabinjában és az egyórás menet alatt igazán szép látvány tárul a látogatók elé. Az óriáskerék részvénytársaságnak a hellyel most más tervei vannak, de nem akad vállalkozó a leszerelésére, annak ellenére, hogy a lebontott anyagot teljes egészében megkapná.

Nekünk ma már teljesen szokatlan, de a bécsiek sem vetnek ügyet a rettenetesen zsúfolt utakon lassan és méltóságteljesen kocogó gumirádlerre, amelynek bakján saürtse teMKiówfeálapban, fekete „Gérok- hari’, Ferenc császár szellemiét idéző kocsis ül. De nem is olyan olcsó mulatság ez a fiakkerezés, ame lyet majdnem kizárólag az amerikaiak vesznek igénybe, mert egy ilyen rövid sétakocsikázásért 350—400 schillings

is elkérnek.

Amint 11 óra körül bezárnak az éttermek, kávéháziak és presszók, saját maga vontatta elárusító fül kéjével megjelenik a virsttdárus. Minden

forgalmasabb utca sarkán állítanak fel ilyen bódét esténként és meg kellett állapi tani, hogy nagy a tolongás és kereslet a forró virsli és kolbász iránt. Meg kell jegyezni, hogy vendéglátóipart szempontból is abszolút higiénikus és jól kezelt áeuwal dolgoznék.

Milánóiban, közel a világhíres dómhoz, van egy cukrászda (presszó), amelynek

az az érdekessége, mondotta iráMnóí barátunk, hogy az alkalmazottak nem fogadnak el borravalót. A Motta” gasztronómiai vállalat ezt a módszert találta ki a

nagyobb forgalom Ve- menyében. De az alkalmazottak nem is mernek borravalót elfogadni, mert számos ellenőr teszi őket naponta próbára és nem szeretnének állás nélkül maradni.

I *

„Mondo Cane” — ezt a filmet feltétlen meg kell nézni. Közel 5 óra hosszat tart, de sajnálni fogják, amikor végetér. — mondotta olasz ismerősünk és valóban így volt. Egészen újszerű, olyan valamit mutat be több híres olasz rendező, amit eddig a világ még nem látott. Többek között egy 150 éves teknősbéka halálának pillanata, az angolok által tisztté avatott maláj katonákat, akik egyetlen kardütéssel vágják le az öszvér fejét, A sok megrázó és az embert felkavaró jelenetek között talán a 1 ogmegkapóbb, ami - kor afrikaiakat mutatnak be. akiket drótkerítéssel zárnak el a repülőtértől és' a civilizációtál. Epekedve, vágyakozva nézik a magasba szálló gépeket, s egy dombtetőn primitiv módon, de ügyesen összeeszkábáitak egy alkotmányt, amely repülőgépre

lit, azt némán, szorongó szívvel ülik körül minden este, amikor a valódi gép a magasban megjelenik.

A televízió az oka, hogy a mozik ilyen üresek, mondották az olaszok, no meg az ugyancsak túlságosan magas helyárak. De az is szokatlan, hogy fagylalt, édesség mellett, cigarettát is árul nak a mozikban a nézőtér«! és vidáman fújják a füstöt előadás alatt.

Ez az óriási alkotmány egyszerire 15 személygépkocsit szállít egyik városból a másikba. Egyébként Olaszországban, ügy mint Ausztriában rengetek nyugatnémet rendszámú gépkocsi száguld. Bevallom egy pillanatra azt hittem, hogy törést kapott annak a taxinak a kormányszerkezete, ame lyik felsaaladt a járdára és onnan isimét lekerülve folytatta útját. Bizony nem lehet csodálkozni, hiszen az úttesten már igazán nem fér el a fantasztikus nagy gépkocsi tömeg, mert a nyugati városokban az útépítés nem tudott lépést tartani a gépkocsigyártással. i

K. M.'

[Cedves Barátom!

Szeptemberig már aligha találkozunk. Az évadnyitó értekezletek befejeződtek, még egy-két tanfolyam, s azután a megérdemelt pihenés következik. .4 nyári tervek megvalósítása: üdülés, rokonlátogatás, olvasás... De közben akarva-akaratlan előreszaladnak gotidolaíaink: hogyan is kezdjük majd az új népművelési időszakot? Valahogy úgy vagyunk evvel, mint az iskolás gyermekek az új irkával. Szeretettel simogatjuk az üres lapokat, s közben nagy elhatározások születnek bennünk; ebbe a füzetbe szebben írunk, vigyázunk, hogy ne csúfítsák szamárfülek — egyszóval: jobban dolgozunk, mint tavaly.

Hogy a hasonlatnál maradjunk, nekünk is ezt kell tennünk. Jobban kell dolgoznunk! Nem kell új feladatokon törnünk a fejünket. S ezzel első kérdésedre válaszoltam is. Mi újat találjunk ki évről évre? — kérdezted. Nem kell hát újat kitalálnod, legfeljebb annyit legyei meg, hogy amit már más községekben jól megoldottak —, vedd át, ha nálatok is megvannak az eredményes munka feltételei. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy ne .törekedj újabb, jobb, vonzóbb formák, módszerek kialakítására. Sőt! Csak úgy lehet munkánk hatékonyabb.

Itt van mindjárt munkánk tartalma. Az elmúlt évadban sikerrel befejeződött termelőszövetkezeti akadémiátok. Magad mondtad, hogy azok az előadások sikerültek legjobban, amelyek az új termelési ágazatokhoz adtak jól hasznosítható szakismereteket. Vannak még problémák termelőszövetkezetedben? Hát azok megoldását segítsétek! Panaszkodtál, hogy idegenkednek a tsz tagjai a mesterséges takarmányoktól, bizalmatlanok a vegyszeres gyomirtással szemben, a közgyűlésen leszavazták a baromfitenyésztést, az ésszerű és javasolt szakosításnak is sok ellenzője akad... íme a témák! Az élet kínálja őket, éppen csak össze kell gyűjteni. Persze, nemcsak a termelőszövetkezeti tagságnak, hanem a fiataloknak, asszonyoknak is vannak gondjaik. Tavaly is tapasztaltad, hogy értetlenül álltak a nemzetközi helyzet egy-egy kérdésével szemben; nevelési kérdésekről vitatkoztak; a divatról, szórakozásról is sok szó esett; könyvekről, filmekről, tv-adásokról néha napokig beszéltek... Nem kell hát a szomszédba menni tanácsért, ha az élethez közel álló, jó tartalmat akarunk kialakítani.

Te is tudod, hogy a mezőgazdasági szakismeretek mellett mennyire szükséges a műszaki ismeretek terjesztése. Már az apró gyerekek ú autóról, űrhajóról, zsebrádióról beszélnek — nem célszerű-e hát a műszaki- technikai ismeretekhez sokkal bátrabban ngúhtank, mint eddig tettük?

A Steinmetz Miklós Kulturális Szemle bebizonyította, hogy az emberek szívesen gyönyörködnek a műkedvelők bemutatóiban. „Nem is hittem volna — mondtad —, hogy ilyen lelkes közönség is van.” Van. Megyénkben jóval több mint 300 000 ember látogatja egy évben a műsoros esteket! Érdemes nevelésükre gondolni, jó tartalmú, színvonalas műsorokkal elébük állni. S milyen hálás volt közel 100 000 gyermek a vasárnapi gyermekfoglalkoztatásért, gyermekműsorokért.

Nem sorolom tovább a példákat. Kicsit elkapott a lelkesedés, s olyant magyar izgatok, amit Te legalább ágy tudsz, mint én. Jobban dolgozzunk! — ee elsősorban a jó tartalmat jelentse.

A korszerű, jó, differenciált tartalom önmagában is vonzó azok számára, akiknek kulturális igényeit ki akarjuk elégíteni. Hát még ha ügyes módszerekkel, változatos formákban közvetítjük a hasznos ismereteket, érzelmi és esztétikai hatásokat! Gondoljunk vissza az elmúlt évi munkádra! Kicsit vonakodtál szellemi vetélkedőt rendezni — s utána alig győztél a sok kérésnek eleget tenni. S az első tanulmányi kirándulás után mi volt a részvevők véleménye? Szívesen kifizetjük a részvételi díjat, csak menjünk kirándulni máskor it! S ugye, összejönnek az emberek esténként szépen berendezett klubotokba? Nem bánja már a tsz vezetősége sem, hogy áldozott erre kulturális alapjából. S melyek voltak legjobban sikerült előadásaitok? Amelyeken volt egy kis könyvkiállítás, egy kis műsor, örültek ennek a hallgatók, örült a könyvtáros a növekvő kölcsönzésnek, s hálásak voltak a műkedvelők is a fellépési lehetőségekért. A filmekről meg ne is beszéljünk! Igaz, csak hatot vetítettél, de nagyon megérte — állapítottad meg. Ha már a tsz felajánlotta anyagi segítségét, időben köss szerződést minél több film vetítésére. S ne feledkezz meg a kiálli- sokról sem!

A jó módszerek alkalmazását ne tekintsd öncélúak- nak! A szilárd szervezeti formák — akadémiák, tanfolyamok, előadássorozatok — mégiscsak rendszerezettebb, mélyebb ismereteket adnak. | Ezek szervezésére fordíts nagy gondot! De tedd vonzóvá őket az említett módszerekkel. S azokat, akik eddig elkerülték a művelődési otthont, csalogasd a kultúra hajlékába a kötetlen, szórakoztatva nevelő formákkal. Aligha van szükség nálatok arra, hogy a rendezvények számát szaporítsátok; inkább növeljétek a látogatók számát, különösen azok köréből, akik eddig távol maradtak a kulturális rendezvényekről.

Fő feladataink azok, amelyek tavaly is voltak. Mindenekelőtt az iskolai rendszerű felnőttoktatás. Különösen az általános iskolát kell minél több felnőttel elvégeztetnünk. Csak arra ügyeljetek, hogy egy-egy osztályban ne 10—15 hallgató legyen, hanem jóval több. Vannak szép számmal, akik még nem végezték el az általános iskola Vili. osztályát. Ne feledkezzetek meg az analfabétákról sem. A Te községéiben is közel száz van. Dicséretes dolog lenne, ha pár év alatt mindenki tudna írni, olvasni nálatok is.

Az akadémiákról, tanfolyamokról már írtam néhány

sort. Ezek szervezése második fő feladatunk. Persze, nem feledkezhetünk meg az ismeretterjesztés jól bevált kötetlenebb formáiról sem. Különösen a klubélet fejlesztése foytos annyira, hogy ezt ugyancsak fő feladatunknak

tartjuk.

A könyvtári munka a következő fontos terület. Nagy

feladatot oldanátok meg. ha az olvasók számát 30--25 százalékkal növelnétek, főleg a felnőttek köréből, s a könyvállományt úgy gyarapítanátok a társadalom támogatásával, hogy minden lakosra legalább egy könyv jusson. Az előbbi feladatban hasznos segítőtök lehet a József Attila olvasómozgalom, az utóbbiban a könyvbarát- mozgalom, ha erősítitek, támaszkodtok rá.

Ne haragudj, hogy zavartalak levelemmel. Úgy gondoltam, a nyári kellemes pihenés óráiban jut kis időd elgondolkozni a jövő népművelési évad munkáján, tervein. Ehhez akartam segítséget adni. Pihend ki jól magad, hogy friss erővel, lendülettel kezdhesesük az új évad munkáját. >

Baráti üdvözlettel;

LEMLÉ GÉZA

:

t