Dunántúli Napló, 1962. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-01 / 152. szám

roues L NAPlö 5 „ÉGI REVIZOROK...“ Átadták az idői Kiváló és Érdemes orvos, illetve gyógyszerész kitüntetéseket Immár évtizedes szokásnak megfelelően, szombaton Sem- melS'eiss Ignác születésének 144, évfordulója alkalmából a Semmelweiss teremben rende­zett ünnepségen átadták a Ki­váló és Érdemes orvos, illető­leg Kiváló és Érdemes gyógy­szerész kitüntetéseket. Dr. Doleschall Frigyes egész s-agügyi miniszter ünnepi' be­szédében elmondotta, hogy 1952. óta mintegy 1000 orvos részesült kiváló, illetőleg ér­demes orvos kitüntetésben. Ez után dr. Doleschall Frigyes kiváló orvos kitüntetést nyújtott át. Megyénkből a kö­vetkezők kaptak kiváló orvos kitüntetést: Dr. Gróf Pál egyetemi do­cens (Pécs), dr. Lubics György körzeti orvos (Baranya m.) dr. Gedeon Kálmán rendelő­intézeti szaíkfőorvos (Pécs), dr. Kiss Tibor egyetemi ad­junktus (Pécs OTE.) dr. Mar­ton Károly egyetemi adjunk­tus (Pécs, OTE). Szülőhazája Csehszlovákia, ott élnek „fivérei”, „nővérei” is. Mégis az vesse rá az első követ, aki nem esett még kí­sértésbe, aki olyan élethivai- tás mellett, mint az övéi, ne kívánkozna túl a szülőföld ha­tárain, némi siker, karrier reményében. Mit mondjunk még Moráváról? Talán annyit, hogy hivatására, foglalkozás sára nézve, felderítő repülő­gép, de ezeknek is legszoli­dabb, a legbékésebb fájtójából. És csak nálunk tölt ilyen posztot, mert hazájában más jövőt szánták neki A konstruk­tőrök. Kis utasszállító, amo­lyan légoltalmi /szerepet, a nem is olyan távoli jövőben, amikor a kerten gördülő rokonoktól átveszi a jusst, a polgárjogot. J Na de tisztázzuk, miféle fel­derítő szerepet szántunk Mo- rávának, arKjkor elnyerte ná­lunk a horjíj illetőséget. Mi ad rátermettséjget, különös jelen­tőséget e beosztáshoz, amikor tudvalévő, (hogy évekkel előbb is repülőgépen vizsgáltuk az árvíz, a belvízvédelem, halas­tavak, a csatornák helyzetét ál lapotát. _/Nos, innen kezdődik f nerti is akármilyen a, karcsú és könnyű szitakötő, s a szántó- elett fecskevillaínássay' felett sirály kérin®&­z, szemlélődik, 6Űj(kó- int a jóllakott/^aga- idár. De mmdj/z csak mert Moravaf kísérői lerebbek A /pilóta toe- komnámv^ag „ellen- / őrök” kéz- - *p, ceruza és jegyzetül, figyelmükéi semmi el nem tt.-riübeti. Mu­tassuk b őket f £, ae csak sebtében mert A gé*. .égcsavar jai már -/’röSttek, vihart ka­varnak a fstart pillanata. Első • ’ íraészosesen Mo­rava "kesébb ,szövetsé­gesét' ■ c anády Nor­bert* f be, akinél alig' r.VtaV. volna jobb kéz ■- a itompás gépet. — Hu »nnárotó éi e repül sport­ed ‘-ti, vaf[ai;. gy mégis arra a legbüsak&jjb hogy itt, a ré­gi pécsi rcfpj^rgj! kezdte a bát­rak rivatys^t fjem olyan rég hírneves sportrepülő volt, névéi -jf gjj, ereit nemzetközi lapok f. tták . Hat éve a máreg,-,>3n a ^Magyar Nép- ■ ir rsa-ság Érdemes sporto­lója;^ s 32 .Aranykoszorúhoz” kéti ^yémántos aranykoszorút n%rt. Ez a kitüntetés a Nem- *£tközá Repülőszövetség leg- Äagyobb adományai, amelyet Aazánkban csak hatan, világ- j* viszony latban pedig legfeljebb ötvenen viselnek. De már startol a gép és alig száz. méteres nekirugaszkodás uiiin megcélozzuk a reptér feletti fátyolfelliőket, de előbb „udvariasan” kikerülünk egy nagy csapat fekete kányát, amelyek bele tébláboltak a startoló gép légifolyosójába. Csanády Norbert még „mellé­kesen” megjegyzi, hogy elég lett volna egyet is elkapni kö­zülük ahhoz, hogy tőnkre men jen a légcsavar vagy a gr Motorkerékpár-vezetőt két éves gyakorlattal R 73- -ös BMW-re azonnal fel­vesz a Dél-dunántúli Víz­ügyi Igazgatóság. Jelent­kezés a Géptelepen Rácváros 68. sa. 919 szárnya, a 240 kilómé qc1 bességű nekicsapodástvj . ki) veíkezményeket már rvia,eunfe tói is kitaláljuk! A pilóta mellett Goanijás Lukács a/Dél-Dunántúli Víz­ügyi Igitór-uóság vezetője ül, kezébeh térképpel, a hátamo- götti .ülésen HoÜ Lajos az igaz gafóság főmérnöke, jegyzet­füzetet, ceruzát készít elő. — líezdődik a munka. Alig re­pülünk át a Pécsi Hőerőmű füstfelhője felett, már ott is vagyunk a kozármislenyi tsz légterében. A könnyű gép héj­já módra lecsap a halastó, az öntözéses kertészet fölé, de már emelkedik, suhan is visz- sza a magasba. — Semmi kü-> lönös, a kertészet szép, kj/ használták az öntözést, j. Jia- lastó is redben. Néhány pü -c_ cél később a Karasica fonalát követjük s ott/síncs hiba. Élet van a pariin. ide- látni, hogyan dolapfenak.’ Ke_ rénykednek a mefe szabályo­zásán. Nyolc pere«;' hogy elhagy­tuk a reptofbt és máris Som* berek fgjfctt vagyunk. A kö- zeli Dj^i felvillogtatja hoz- záhk türförjelzéseit, de az „el- ItmőröM" a halastavakra kí- Balról a sombereki, jőjbmól a bari tsz, azután a díuxiaszekcsői halastavak „vizs- /gáztatják” gondozóikat, az ébe ’ ren figyelő, jegyezgető „égi revizorok” előtt. A dunaszek- csői halastó felett halljuk az első elismerő megjegyzést: — A középső tó elég szépen te­lik. :: A mohácsi árvízvédelmi fa­lak mentén körözünk, Hat­száz méter magasból játék­szernek, makettnek tűnik, csak lejjebb ereszkedve látni, hol kellett utána szabályozni az ötvenhatos jégár miatt A máj si tsz halastavai viszi eddig a pálmát látszik, hogy gondját viselték, hogy tavasz óta gyűj­tik beléjük a vizet. Töretlen a tükre, sehol nem szakítja meg a nád, a szittyó. De nini már­is a Dráva felett repülünk, a világháborúban felrobbantott híd és a mattyi tó félholdja felett. Neg kell mondani, „gazdátlan” egy kicsit a Drá­va. Gondozatlan, szabályozat­lan medréből kilép a drága víz ami legfeljebb csak kender­ázta tónak jó. másra aligha. Gombás élvtárs hátraszól, hogy figyeljük a Feketevíz csatornáját. Az ötéves terv vé góre 22 millió forintot fordí­tanak a szabályozására. Ma rtiég csak a második tervévben vagyunk, de máris meglátszik az idáig ráfordított egymil­lió. Az idén három kilométe­res szakaszon szabályozzák a rendkívül értékes csatornát. Középrigóc következik, de ez már Somogyország. Gazdag megye, parányi „fin-land” ren­geteg tavával, öntözéses kerté­szetével. Egy-két helyen „föld­közelbe” ereszkedik a gép, aztán irány Balatonnagyberek a szocialista mezőgazdaság jö­vendője, mintaképe. 15 ezer holdas .állami gazdasága felett körözünk. A látóhatáron belül mindenütt csővezetékek, ha­talmas ívű vízsugarak öntözik a veteményeket, a zöldség ker­teket. Négyszeres termés ga­bonából, zöldségféléből, min­denből. Odébb a „keleti” bo- zótcsatomán dömperek, dóze­rek vájják, kotorják a medret, a közeljövő ..édenk értjének” vízőrzőjét Balatonkenese, Balatonfemy- ves, Boglár és Siófok felett már csak tiszteletkört írunk és irány vissza Baranyába, Pécsre, Pécsett tartja idei vándorgyűlését a Magyar Dermatológiai Társaság. A kétnapos vándorgyűlésen — szombaton és ma az ország különböző területeiről 120 bőrgyógyász vesz részt. A képen dr. Melczer Miklós a pécsi bőrklinika Kossáth-dí- jas igazgatója tart előadást. A vendég szemével Szemion Stefanik a Ívovi terület szovjet elnöke Bármerre jártunk Pécsett, Komlón, Mágocson, Siklóson, mindenütt éreztük, hogy a magyar nép komolyan veszi a szovjet—magyar barátságot. Meggyőződésem, hogy látoga­tásunk még szorosabbá fűzte, konkrétabbá tette baráti kap­csolatainkat a látottak alap­ján az eddigieknél is lelke­sebb híve, propagálója leszek a magyar nép sikeres építő­munkájának a szocializmus építésében elért eredményei­nek. Egy hét nem sok idő, különösen ahhoz nem, hogy kincses Baranya sokrétű, gaz­dag életét részletesen megis­merjük. Mégis úgy érzem, hogy a legfontosabb, amit a baranyai nép lelkes, szorgal­ma, becsületessége, jövőbe ve­tett hite, szívélyes kedélyes­sége alapján megismerhettük. Nagyszerű emberek élnek itt bárányában, nagyon örülök, hogy éppen ezzel a megyével léptünk népeink kölcsönös ba­rátsága alapján konkrét, test­véri kapcsolatra. Magam részé ről mindent elkövetek azért, hogy ez a kapcsolat tovább fejlődjön, terebélyesedjen, mert ez mindkét nép számá- I m hasznos és gyümölcsöző. Gyökeret eresztettek — Él az emberben az am­bíció, ami fűti, ami nem hagy­ja nyugodni akkor sem, ha le­teszi a szerszámot és átlépi a gyár kapuját — A szocialista embertípusnak ezt a bontako­zó, szép jellemvonását a Pécsi Sörgyár egyik szakmunkása: Raschka Emil, fogalmazta meg így a minap, amikor a kőmű­ves brigád tagjaival beszélget­tem. — Többen vannak a bri­gádban, akiknek már kínáltak jobb kereseti lehetőséget az itteninél. De nem csábítja őket a pénz, mert jól érzik magukat a kol­lektívában. A közelmúlt napokban be­széltek a kőműves brigádban arról, hogy rövidesen esedé­kes lesz a kazánház tatarozá­sa. .Ez önmagában még nem sokat mond, de ilyen jellegű tatarozásokat minden esztendő ben valamelyik építő, vagy ta­tarozó vállalat csinálta. A tatarozói? értékben nem tesz ki többet 2800—3000 forintnál. A szükséges állványzat azon­ban több mint tizennyolcezer forintba kerül. Raschka Emil és még néhá- nyan a brigádban törték a fe­jüket, milyen megoldással le­hetne ezt a nagy összeget meg­takarítani, vagy legalábbis csökkentem? Jó ideig foglal­koztatta őket a gondolat, s vé­gül megszületett a terv. Ki­számították, ha függőállásokat készítenek, nem kerül többe az egész 6—8 ezer forintnál. A másik nagy megtakarítás pedig ott mutatkozik, hogy a függőállások a tatarozás után is megmaradnak, s azokat min den esztendőben használni le­het. A Pécsi Sörgyár a kádhe- vonásához szükséges testőrei Ausztriából szerezte be kilón­ként 95 forintért. Raschka Emil a múlt esztendőben ki­kísérletezést egy olyan mos­ható műanyagfestéket, amely ugyanolyan jó minőségű, mint az osztrák import áru, s a népgazdaságnak jelentős devizaformt megtakarítást hoz, mert hazai anyagokból előál­lítható, s emellett kilogrammja mindössze 12 forint 80 fillér. Ezzel az enfix festékkel fes­tették ki a palackíejtő és az erjesztő helyiségeket. Nemrég jártak a gyárban bolgár ven­dégek, akiknek tetszett a gyár ászokpimcéje, s szó esett arról is, hogy ezt az újfajta festék­anyagot átadják a bolgároknak is meghonosításra. Igen sok idő ment el eddig a gyárban a kondenzátor ve­zetékről való vízkőleválasiztás- sai. Sikerült .most olyan anya­got előállítani, amely lénye­gesen megkönnyíti a munká­jukat. Előállítottak egy parafirS tartalmú festéket, amely hő hatására nem szárad a cső fa­lára, hanem rugalmassá válik és a csőfal, valamint a vízkő között olyan réteget alkot, amely i*jumyen leválasztható. Raschka Emil most végzi az építőipari technikum első osz­tályát. — Mehettem volna mái a Budapesti 30-as Építőipari Vál lalathoz művezetőnek, ahol az alapfizetésem 2200 forint lett volna az itteni 1700—1800 fo­rinttal szemben. Hogy mégis mi köt ide? Tizenkét eszten­deje dolgozom a Sörgyárban, s megszerettem a munkámat. A megszokott környezetből nem szívesen 6zakad ki az em­ber. Itt is vannak mindig olyas fctadatofc. anaeSyeknefc a Leonid Stupnickij a Ívovi Vilna Ukraina főszerkesztője Sok felé jártam már, de ilyen barátságos, szorgalmas emberekkel, mint a baranyaiak nem igen találkoztam. A ma­gyar nép jó lelkű, szorgalmas vidám nép, — igen örülök, hogy most közvetlenül is meg ismerkedhettem a magyar em­berekkel, méghozzá éppen az önök megyéjében, Pécsett és Baranyában. Igen, a látogatás során szerzett tapasztalataim arról tanúskodnak, hogy Ma­gyarországon minden a dol­gozó nép érdekében történik. A meglátogatott üzemekben, termelőszövetkezetekben, min­denütt éreztük, hogy a ma­gyar nép igaz és őszinte ba­rátságot érez irántunk. — Az irántunk tanúsított figyelmet és szeretetet azzal tudjuk vi­szonozni, hogy odahaza még lelkesebb propagálói leszünk a magyar—szovejt barátság eszméjének. • Kapcsolataink most vannak kialakulóban. A megoldása sok színt és érde­kességet jelent a munkánkban. Mert én mindigis azt vallot­tam, ha ésszerűségre törek­szünk, akkor érdekes lesz számunkra a munkánk. Tizen­négyen vagyunk a brigádban kőművesek és sziegtelő szak­munkások. Rascka Emil szívesen foglalkozik a fiatalokkal is. Abban, hogy az egyik segéd­munkás, Laki István — arány­lag rövid idő után leteheti a szakmunkás vizsgát, oroszlán része van neki is. A múlt hetekben történt, hogy a palackfejtőt ld kellett festeni. Nappal azonban üzem­ben vannak a gépek, dolgoz­nak a helyiségekben. A rész­leget mégsem kellett leállítani, a brigád tagjai minden uta­sítás, vagy kérés nélkül elha­tározták, hogy felváltva — éjszaka festik ki a helyiséget. — Brgádunk a szocialista brigád címet akarja megsze­rezni, s úgy dolgozunk, hogy becsülettel rászolgáljunk a megtisztelő címre — mondja Hollósi János. — öt éve dolgozom én is a gyárban, azt tartom, hogy min denkinek meg kell valahol gyökeresedni, mert a sűrű mun feahelyváltaz tatásoknak sem­mi értelme nines. Most kap­tam meg a törasgárja jelvényt, s szeretném, ha egyszer majd ebből az üzemből mehetnék nyugdíjba. Nem a pénzben lát­juk a „fantáziát”, s nem azért dolgozunk becsülettel, mert megkövetelik, öröm számunk­ra, ha érezzük, a mi munkánk is szükséges ahhoz, hogy a gyár óramű pontossággal mű­ködhessen. Bő-mar Imre kölcsönös látogatások, tapasz­talatcserék sora mégcsak most indult meg a két megye kö­zött. Meggyőződésem, hogy Icapcsolataink rendszeressé vál nak és évről évre terebélye­sednek. Úgy érzem, hogy köl­csönösen sokat tanulhatunk egymástól, jó magam legalább igen sok hasznos tapasztalatot szereztem, amelyet otthon fel­tétlenül alkalmazni fogok. — Búcsúzóul minden jót, boldog­ságot, sikereket kívánok Pécs és Baranya derék, szorgalmas, alkotó embereinek. Grigorij Podolak a ivovj városi pártbizottság titkára Először jártam Magyaror■< szágon és a látottak alapján nagyon sajnálom, hogy eddig nem állt módomban Önökhöz látogatni. Eddig is tudtam, hogy a szocializmust építő ma gyár nép milyen szorgalmas, lelkes munkát végez, mennyire szereti, milyen fáradhatatlanul dolgozik hazája felvirágozta­tásán, mennyire át van hatva a proletár nemzetköziség esz­méjétől, mennyire megbecsüli barátait. A Baranyáben töltött rövid hét alatt most személye­sen is meggyőződhettem mind­ezekről és ez felejthetetlen benyomást gyakorolt rám. A magyar és a szovjet nép ba­rátsága történelmi hagyomá­nyokon alapszik. Mi, szovjet emberek büszkék vagyunk ar­ra, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom zászla­ját éppen a magyar nép vette át tőlünk előszöTi r * Nagyszerű hivatás a repülé*-­naimísaerű az „utasok” megbi - Madár távlatból vi­Igtózni, Dél-Dunántúl Vizgazaálkodápt, a tápláló, ne tavak, csatornák hasznát, .épességé». És tavasztájon . ■ ; ügyeliú a jég, a vízára- , - helyzetét, hogy idő le- ai a beavatkozásra. Máj: a,' Mecsek felett repü- nk. ;Csanády Norbert a piló- n, fejére, fülére illés- a gé- jemi'krofont, hogy leadja a „lajstrom jelet”. Itt, L. D. A. — Morava jelentkezem. Magasságom hat­száz. méter, várható érkezésein nyolc perc múlva. A pécsi reptér -ezetője pon­tosan megadja a szélirányt, a szélerősség, a légnyomás adatait es megadja a közele­dési, a leszállási engedélyt. A pilóta mégegyszer jelentkezik: Adásét nyugtáztam, közole. d m.. — és felvillannák a ii 'űszertábla zöld lámpái, amelyek a futóm! leereszté­sét jelzi Ír, > Itthon vagyunk, földet ér­tünk újra nagyszerű eunény- nyel, gazúu^, tapasztalattal. tá" P. Gy.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom