Dunántúli Napló, 1962. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-05 / 155. szám

m. jülitjs s. MAKÓ' 5 V w Önmagát jelentette fel a sikkaszt Beszélgetés a soros ügyésszel 1 ► Az állampolgárok jogainak biztosítása szocialista álla­munknak egyik legfontosabb feladata. A feladat megvalósí­tásának jelentős eszköze a so­rosügyészi intézmény, amely­nek célja: biztosítani a panasz lehetőségét akár államigazga­tási, akár bírósági vagy egyéb törvénysértések miatt. Felje­lentéseket tehetnek a soros ügyésznél, polgári keresetet jegyzőkönyvbe mondhatnak. Pécsett a főügyészi hiva­taltól néhány lépés a soros ügyészi iroda. Megnyerő külsejű fiatalember, dr. Kósa Ferenc elvtárs fo­gad. Éppen nincs panaszos, sietek kihasználni az alkal­mat. — Milyen jellegű gyakor­lati kérdések merülnek fel leg­inkább a panasznapokon? — érdeklődöm. — Az esetek zömében tartá­si kötelezettséggel és lakás­ügyekkel kapcsolatos problé­mákkal találkozunk. De gya­koriak a különböző bűncselek­mények: miatti feljelentések is. Az elmúlt években termelő- szövetkezettel kapcsolatos kér­dések is napirenden voltak, ma már azonban ügyészeink közvetlenül belefolynak a ter­melőszövetkezetek életébe, résztvesznék a közgyűléseken és az esetek nagy részét a helyszínen lefolytatott tanács­adás során el is intézik. — Vetődött fel néhány ér­dekes eset sorosügyészi gya­korlatában a közelmúltban? — Fiatal vagyok, számomra a legtöbb eset érdekes, — jegyzi meg Kósa elvtárs —. Már csak azért is, mert az egyetemen mi még javarészt elméleti képzésben részesül­tünk. A tanultak gyakorlati alkalmazása pedig még évekig újszerű. Néhány héttel ezelőtt például berohant hozzánk egy zilált külsejű, középkorú férfi. Sápadt arca, nyugtalan tekin­tete. sejtetni engedték álmat­lan éjszakáit... Csupa reme­gés volt az egész ember. Szin­■ te segelykiáltásként hatott az a kitörése, ahogy feljelentette önmagát.-r Az égjük ipari tanuló-inté­zet tanára a Könyvterjesztő Vállalat bizományosa volt, az értékesített könyvek vételárát saját céljaira fordította, el­számolni már sehogy sem tu­dott volna. Elmondta, hogy cselekményét megbánta, s a lelki vívódások és a leleple­zéstől való félelem késztették erre a lépésre. Természetesein lefolytattuk ellene az eljárást. — Sz. Z.-né esete sem az első praiíszisomban. Férje ré­szeges, szinte naponta leissza magát, ilyenkor feleségét és a gyerekeket kiveri a lakásból. Keresetét nem adja haza, sőt, az asszony minden fellelhető holmiját is eladogatja. A sze­rencsétlen most arról panasz­kodott. hogy már három nap­ja nem tud hazamenni, mert kizárta a lakásból. — Megmagyaráztam, hogy a birtokháborítás ténye forog fenn és a tanácshoz utasítot­tam, Továbbá felvilágosítot­tam, hogy az új büntető tör­vénykönyv hatálybalépése jú­lius 1 után meg van rá a lehe­tőség, hogy férjét kényszer al­koholelvonó kúrára szorítsa. — Bosszantó és egyben hu­moros esetekkel is találkozik az ember — folytatja dr. Kósa elvtárs —. Időtlen idők óta nyakunkra jár Beremendről egy borvirágos orrú, 60 körüli bácsika. Csak nálam volt vagy tízszer. Mániákus feljelentő, boldog-boldogtalant feljelen­tett már. Miután megállapítást nyer, hogy önállóan nem képes ügyeinek vitelére, a bíróság gondnoksága alá helyezte. Most az a problémája, hogy hogy hogyan mentesse fel ma­gát a gondnokság alól. Az összes legfelsőbb fórumokat megjárta már, persze, ered­ménytelenül. A napokban megint tiszteletét tette nálam és hogy úgymondjam, kissé a múlt rendszerben felejtette magát. „Ügyész úr, drága gye­rekem, ezt csak maga tudja el­intézni. Jó kövér disznót vá­gok, fele a magáé, ha minden rendbe lesz” dörmögte bizal­maskodva. Kénytelen voltam formálisan kitessékelni. Azóta nem jött. — Néha megdöbbentően szo­morú sorsokba nyerünk bepil­lantást — mered maga elé Kósa elvtárs —. Talán két hete sincs, egy idősebb nő keresett fél. Tagoltan, elmerengve be­szélt, mindenfelé üldöztetés­ben van része, falujában sincs már maradása. Kezdte fejte­getni, de nem folytathatta. Hirtelen megtántorodott és az asztalomra zuhant. Görcsök­ben vonagiott, homlokáról pa­takokban folyt a veríték. Bom­bákról, sebekről nyögdécselt összefüggéstelenül. Éppen or­vosért készültem telefonálni, amikor magáhoztért. Láttam, hpgy súlyos idegbeteg, hábo­rús sérülttel állok szemben. Nyilvánvaló volt, hogy pana­sza is beteges rémlátás csupán. Biztosítottam, hogy kérését teljesítjük, az üldöztetésnek azonnali hatállyal gátat Vetünk és a továbbiakban is teljes súlyunkkal mögötte állunk majd. Megnyugodva távozott. — Elgondolkoztató,, hogy még hosszú évek távlatából is a világháború áldozataival találkozik az ember. Ezt az esetet feltétlen írja meg, akad­nak még fejvesztettek, akik­nek nem ártott volna végig­nézni ezt a „jelenetet”. Valóban elgondolkodtató történet, számomra azonban még megkapóbb az, hogy nem­csak szakismeretekből, hanem úgylátszik emberségből is ki­válóan vizsgáznak a mai ügyészfiatalok. (Galgóczi) Tetőzik“ a komló A baranyai állami gazda­ságokban „tetőzik” a szántó­földek legmagasabb növénye a komló. Az üdezö'.d indák elérték a hat méter magas­ságban kifeszített tartóveze­tékeket, sőt több helyen át is buktak azokon. Most már az oldalhajtások növekednek, amelyeken a komló termése — a toboz — fejlődik majd ki. A megye állami gazda­ságaiban az idén 280 holdon állnak a kamlóültetvények betonoszlop-erdői és ebből 220 holdon szüretelik majd a sör alapanyagát. Az ültet­vények általában szépek. Virágzó datolyapálma Pécsett A Mecsek déli lejtőjén. Ko­vács József pécsi kárpitos­mester kertjében, ismét vi­rágba borult a datolyapálma. Harminchárom évvel ezelőtt rokonok hozták Olaszország­ból a magvakat, amelyekből két szép délszaki növény fej­lődött ki. A terebélyes lom­bú fák két ízben — 1958-ban és 1961-ben: — már hoztak néhány virágot, most pedig hat gyönyörű virág nyílt ki az egyik datolyapálmán. A virágok 10—12 centiméter hosszúak, sárga színűek és a szőlőfürthöz hasonlítanak. A jelek szerint most sincs azon­ban remény, hogy a virágok megkössenek és gyümölcs ér­jen a datolyafán. Idő j árás j el en tés Várható időjárás csütörtök estig: erősen felhős, hűvös idő, több helyen újabb esővel. Blénkülő északnyugati szél. Várható legala­csonyabb éjszakai hőmérséklet 8— 12, legmagasabb nappali hőmérsék­let holnap 15—18 fok kÖJjQtt, Előre jelzés a Balaton területé­re csütörtök reggelig: élénkülő észáki szél, felhős idő, újabb eső­vel, a hőmérséklet este 13, haj­nalban 10 fok körül lesz. Két pécsi festőművész, Soltra Elemér és Bizse János kapott megbízást az újmecsekaljai legény­szálláson elhelyezésre kerülő• mo­zaikok elkészítésére. Soltra Elemér mozaikjai a kultúráltan pihenő, szórakozó ifjúságot ábrázolják. Bizse János pedig Pécs jellegzetes épületeit sorakoztatja fel szintén mozaikokból kirakva. Már mindkét müvet átvette a Budapestről kiszállt zsűri, csak a felszerelés van hátra, amit a Kép­zőművészeti Alap kivitelező válla­lata fog elvégezni. Képünkön Soltra Elemér az egyik mozaikot rakja ki. Foto: Czakó Gyümölcsöt hozott a filodendron Mohácson nagy divat a szép szobanövények nevelése, s az utóbbi években többször ér­kezett bír a Duna-parti vá­rosból egy-egy virágzó citrom, narancs vagy filodendron cserjéről. Dr. Agg Zoltán kór­házi főorvos hatalmas filo- dendronja most termést is ho zott. A több mint három mé­ter magas, szinte fává tere­bélyesült cserje két gyümöl­csöt érlel. Ez az első eset egyébként, ho"” a mintegy 15 éves filodendronnak termése van. A zöldessárga gyümöl­csök akkorák, mint egy fel­nőtt ember alsókarja. A Kossuthemigráció „Mikes Kelemenje64 Egy világjáró magyar mérnök — Kossuth-ereklyék Pécseit Pécs, Dischka u. 2. első eme­let^ jobbra. Veress Endre ének­művész lakása. A nagy szobá­ban a falakon körös körül könyvek. Jórészt á már halott apa. néhai Veress Endre, euró­pai hírű történész gyűjtemé­nye és munkái. Ám a legfél­Milyen lesz az új egyetem? A BELKLINIKA vetkeztében hátráltatja a mel lettük fekvők gyógyulását is. A belgyógyászati kezelés egyik lényeges eszköze a dia- betika, amelynek megoldása a mai viszonyok között sok ne­hézségbe ütközik, mert annak ellenére, hogy az ételeket a központi konyháról termosz­kocsikban szállítják az osztá­lyokra mégis probléma az, kü­lönösen télen, hogy kihűl az étel és újramelegítés után ve­szít izletesséeéből. A gyógyításhoz szükséges úgynevezett rutinmunka, vala­mint a kutató és oktató tevé­kenység jelentős része nap, mint nap, a laboratóriumok­ban bonyolódik le. A klinika mintegy 10 laboratóriuma a legkorszerűbben van felszerel­ve, csupán elhelyezésük, szét­tagoltságuk okoz gondot. Az ambulancia felszerelésében szintén nincs hiány. A problé­ma inkább az épület különállá­sában van. A betegeket az ud­varon át kell szállítani, ami nemcsak fárasztó és körülmé­nyes, hanem a módszer is tel­jesen elavult. Ugyancsak a korszerűtlen elhelyezés folytán nem kis gon dot okoz a röntgentherápia és diagnosztika megoldása. A fel­szerelés kifogástalanul korsze­rű, csupán fejlesztésére nincs lehetőség megfelelő helyiségek hiányában. Az új egyetemi városrészben elhelyezést nyerő klinikáknál és intézményeknél már megol­dódnak az említett problémák, mert az épületek alapvetően korszerű stílusa a klinikai munka legkedvezőbb feltételeit biztosítja. Az első ütemben elkészülő 400 ágyas klinika épületében első és második emeletén 120 ággyal kap helyet az I. számú belklinika. A klinika mindkét szintjén 8 hatágyas, 2 három- I ágyas és 2 egyágyas szobát rendeznek be. így megoldódik az elkülönítési lehetőség; a sú­lyosabb és könnyebb betegek különválasztása. Minden kór­terem déli oldalon lesz és min­den kórteremhez építenek egy 2,4 méter széles erkélyt, aho­va a Deteget ágyastól ki lehet fektetni. Minden osztálynak önálló, szépen berendezett és erkéllyel ellátott társalgója lesz. A betegek élelmezésének problémája is megoldódik, mert épületen belül lévő kony­hából felvonón szállítják az osztályokra az ételt. A klinikára érkezők már az épületbe lépéstől kezdve kul­túrált ellátásban részesülnek. Földszinten ruhatárba helyez­hetik holmijukat és a hosszabb várakozási időt részben a büf- fében is eltölthetik. A betegágyakat kerékkel sze relik fel, tehát nem lesz szük­ség az elavult hordágyakra a betegek szállításához. A helyi­ségek világítása tökéletes meg oldással alulról történik és az ágyaknál elhelyezett éjjelilám­pák is csak a kívánt helyre ve títik a fényt. AZ ÉPÜLET C-szárnyának keleti oldalán lesz elhelyezve önálló tanszékként a röntgen- osztály. Három, párhuzamosan haladó folyosó választja szét az osztályt. Egyik folyosóban a betegek várakoznak, másikban az asszisztencia tartózkodik és a harmadikban pedig, amely sötétfolyosó lesz, az orvosok közlekednek. A folyosó elsöté­títése egészségügyi szempont­ból szükséges, mert a hirtelen íényváltozás a szemre káros hatással van. A fekvőbetege­ket szintén ággyal vihetik a röntgenbe is. Az osztálynak 4 diagnosztikai helyisége, 8 mun kahelye, 3 therápiás terme és egy röntgenműtője lesz. ^ ßchmidt Attila tettebb kincsek egy antik vo­nalú szekrényből kerülnek elő. Óriási kézirathalmaz. Köztük még rendezetlenül a nagy­apa, Veress Sándor hágyatékja. Degeszre tömött dosszié tele a Kossuth-emigráció tagjainak leveleivel; Kétkötetes könyv. Címe: A magyar emigratió a Keleten. Az Athenaeum kiadása 1878- ból, írója „Veress Sándor mér­nök”. Elsárgult lapok a Vasár­napi Újság egy régebbi évfo­lyama, mely folytatásokban kö zölte ugyan e munkát a tárca­rovatban, de akkor írójuk „X. Y.” szignált használ még csu­pán, bár nevét nem szerény­ségből kell elrejtenie. Hisz X. Y„ azaz Veress Sándor buka­resti magyar mérnök, Kossuth Lajos barátja, hajdani honvéd­hadnagy a magyar szabadság­harcban, majd kapitány az olasz országi Magyar Légióban, Ga­ribaldi seregében. Olyan em­ber, aki sohasem tette le a fegy vert a zsarnokság előtt. Későbbi barátja, Kóós Ferenc Brassó-Fogaras megyei kir. tanfelügyelő, halálának tizedik évfordulóján egy emlékkiad­ványban ezt írja róla: „Veress Sándor emigráns mérnök, szü­letett 1828-ban Sarkadon ... Gyermekkori tanulmányait ott hon és Békésen, latin és maga­sabb iskoláit Debrecenben vé­gezte, mégpedig kitünően ... Az 1848-iki zavarokkal be­záratván a főiskola, ő a Krasz- na vármegyei főispán, Kabós két fiával, mint joghallgató Szilágy-Somlyóra ment és on­nan, mint Dobozy-huszár Er­délybe Urbán ellen. Részt vett a kolozsvári futásban és a csú­csai ütközetben, majd önkén­tesen áttért a bihari 27-ik zász­lóaljba rendes honvédnek, hol végig szolgálta a fáradalma? téli hadjáratot Bem alatt. Ké­sőbb ez a sereg vágta el a Te­mesvár fölmentésére Oláhor­szágból újra betört Puchner útját és szorította vissza a hát­rálásairól híres osztrák ve­zért Oláhországba. Ettől fogva zászlóalja Orsován és vidékén maradt, mig az 1849. évi au­gusztus 23-án történt csata után zászlóaljával, mint fő­hadnagy, a haza határain át­nyomulva letették a fegyvert a törököknek Vercserovánál”. Itt találkozott aztán ismét I emigráns társaival s Kossutig Lajossal, ki már a szabadság- harc alatt is fontos államügyek végrehajtásával bízta meg. Egy éjjel például a Kormányzó megbízásából Sarkadon, lelkész apjával együtt, őrizték a ma­gyar királyi koronát, majd men tették tovább Aradra. Veress ugyanis az emigráció ban sem fogadta el a kegye­lemkenyeret. Szabó mestersé­get tanult, a krimi háborúban tolmácsként résztvett, volt bolt ja, vendéglője, gazdálkodott a Dobrudzsán, majd bútorkeres­kedő Sztambulban, s végül 1858-ban Párizsba indul, hogy mérnökké képezze magát. S akkor kapta e levelet magyar és francia nyelven: Minélfogva alulírt Magyaror­szág kormányzója ezennel ta­núsítom, hogy Veress Sándor úr a magyar szabadság harcz* ban, nevezetesen a 27-dik hon« véd zászlóaljnál, mint hadnagy dicséretes részt vön, mind ad­dig, mig Görgey árulása kö­vetkeztében hazáját elhagyni kénytelenítetnék, menedéket keresve és találva a török bi­rodalomban a hontalan ma­gyar vándorok eme fájdalmas menhelyében. Miről neki jelen bizonyítvá­nyomat adván, őt egyszers­mind azoknak, kik a vitézsé­get, hazafiul önfeláldozást, s nem érdemelt szerencsétlen­séget méltányolni tudják, részvétükbe, figyelmökbe, és pártfogásukba ajánlom. Kelt, Kutatnám (Kisázsiában) szám­kivetésemben, augusztus 20- dikán, 1851 Magyarország Kor­mányzója — Kossuth Lajos. A piros pecsét szövege: A MAGYAR ÄLLADALOM KOR MÁNYZÖ ELNÖKE. Ezzel a levéllel ment Párizs­ba, majd Londonba, ahol való­ban mérnöki „hitelesítést” ka­pott, majd vissza társaihoz Olaszországba, s a harcok elül- tével Romániába, hogy min­den pillanatban tettrek észen Magyarországon teremjen. Mig erre várt, irodalmi értékű könyvben dolgozta fel a ma­gyar emigráció történetét (meg érdemelne egy új kiadást), vas­útat épített Romániának.- Bükkösdi Lász^J 1 í % Idei nyári divatbemutatónk . . Erb János rajza MINT ISMERETES, több millió forintos költséggel épül Pécsett az új egyetemi város­rész. Az építkezés kezdete óta több tudósításban számoltunk be a hatalmas alkotásról. Most ismét visszatérünk rá és sza- ! kanként ismertetjük az új és a jelenlegi klinika közötti kül- 1 lönbséget. 1 Az orvosegyetem I. számú belgyógyászati klinikája Pé­csett, a Rákóczi út 2. szám glatt három részben van elhe- i lyezve: 100 ággyal a belgyó- i gyászati osztályok, 100 ággyal a fertőző tbc-osztály, valamint í harmadik részben az ambulan : cia. A viszonylag mostoha elhe- i lyezés azonban nem gátolhatja a gyógyító, tudományos és ok­tató tevékenységet, ezért na- : gyobb energiát követel az ered- ] ményes munka elvégzéséhez. Probléma a fertőző betegek elhelyezése. A kórtermek 12— , 16 ágyasak, s mivel a súlyos i betegek elkülönítését megolda- i ni nem lehet, azok esetenkénti • rosszulléte pszihés hatásuk kö- • ____________________________ i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom